Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

Vizsgálják a szórófejeket É^gÉít IMflÉ Évente több új hazai és külföldi gyártmányú nagyüzemi öntözőgépet vizsgálnak a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet­ben. A vizsgálatokon a többi között a szórófejek jó minőségé­ről is meg kell győződniük a szakembereknek. Az elemzéshez gyorsított fárasztóberendezést készítettek. Képünkön: Szántai János technikus a szórófejfárasztó berendezésen egy új hazai gépet vizsgál. Fehér István felvétele őrömmel hibátlanul... AHOGY Verseg irányában elhagyjuk Aszódot, bár még közigazgatásilag Pest megyé­ben járunk, mégis mintha Mikszáth „görbe országába” értünk volna. Aztán megérkezésünk után fokozódik ez az érzés, belép­ve a vérségi hivatalba, ahol Grenyó Pálné fogad. A mik- száthi világ érzése tovább fokozódik. A barátságos, ott­honos helyiség teszi ezt, a fogadás és a mindennapi munka, amelynek tanúi va­gyunk. Az ablakon bekopogót a hi­vatal vezetője Teri néninek szólítja,- azzal az ízes „e” betű­vel, ami nem tájszólás, de mégis más, mint a szoká­sos, hétköznapi betű és ár­nyaltabbá, melegebbé feszi a kimondott nevet. Aztán a tsz-irodából kér va­laki ; kapcsolást telefonon, s már természetesnek vesszük, hogy a válasz: — adom. Jó­zsikám. — Mert a falu lakói is csak Nelli néninek szólít­ják Grenyó P&lnét, aki itt szii- letett a megye északi hatá­rán. EBBEN a megszólításban szeretet van és elismerés, azért, hogy a havi csaknem 3 milliós forgalmú egysze­mélyes hivatal munkájára nincs panasz, szeretet a mó­dért. ahogyan az ügyfelek­kel bánik. Jó iskolában, jól megtanulta a leckét. Szirá- kon kezdett 1952-ben. Han_ kótczy bácsi mellett, ahol még vasárnap is dolgozni kel­lett, s a munkalapokat kézzel rajzolni. Munkáját nemcsak a hely­beliek, de a Buvig vezetősé­ge is messzemenően elisme­ri. A hivatal minősítése 1967 óta 5-ös. Egy alkalommal „kiváló” címmel tüntették ki a kishivatalt. Nellike is ter­mészetesen többszörös Ki­váló dolgozó. DE TALÁN a legerősebb minősítés a tény, hogy férje, aki Aszódon a tanács igaz­gatási osztályának csoport- vezetője, s valamikor maga :s postás volt, ma is szívesen segít Nellikének. Ha a körül­mények úgy hoznák, nem ide­genkedne a gondolattól, hogy ismét postás legyen. Egyszóval, Grenyóék pos­táscsalád, csak a kisfiú — aki 14 éves és magasabb, mint az édesanyja —, ké­szül zoológusnak. Utoljára írok a nagypapá­ról, Nellike édesapjáról, Sze- verényi Gyula bácsiról, s csak a terjedelem miatt egy rövid bekezdésben, mert szí­vem’ szerint önálló cikket fo­galmaznék. A 60 éves asztalos bácsi néhány évvel ezelőtt farag­ni kezdett. A lakásban fel­akasztott faragásai döbbene­tesen kifejezőek. Mintha a „Jó palócok” figurái eleve­nedtek volna meg. S mind­ezt szórakozásból, művészi szinten. MINT AHOGY ebben a ház­ban, ebben a hivatalban, min­den történik, könnyedén, örömmel, de hibátlanul. Tanítani kéne. M. Z. : A PEST ME raw's V. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM SS 1978. MÁJUS 16., KEDD A villanyszerelők brigádja Társadalmi munka a városért Vállalták, teljesifik A város szocialista brigád­jainak megmozdulásaiban élen­járó kollektívához látogattunk el, az Agrártudományi Egye­tem Bláthy Ottó villanyszerelő brigádjához. Az aula alatti tiszta műhelyben dolgozó, 1972-ben alakult és 1973-ban már szocialista címet kapott brigád vezetője Balogh András, tagjai: Bogár János, Eör- dögh László, Jeney Zoltán, Molnár József, Szilágyi Ist­ván, Zámbó Zoltán, Nagy Fe­renc, Bíró Ferenc, Nyikos Endre, Kuli Ferenc és Szenti István. Kommunista szombaton Négy évvel ezelőtt kaptak brigádzászlót, az utóbbi há­rom évben peaig ezüstkoszo­rús brigádplakettet. Amint a beszélgetés közben kiderült, az aranykoszorúra is jó esélyük volt tavaly, de egy fegyelmi miatt tervük meghiúsult. Tavalyi felajánlásaik többsé­ge munkájuk meggyorsítására irányult, s vállalták az ipari tanulók tanulmányi munkájá­nak ellenőrzését, a veresegy­házi általános iskola patroná- lását is. Amit vállaltak, telje­sítették: reszt vettek sport- és szakmai versenyeken. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re pótfelajánlásaik között sze­repelt az emléksétány építésén és a kommunista szombaton való réíszvétel. , Fegyelmezetlenkedők Az idén tavalyi eredmé­nyeiket szeretnék megismétel­ni, s almi lehet javítani munkájuk minőségén. Vala­mennyien harminc óra társa­dalmi munkát vállaltak, rend­szeresen látogatják a közmű­velődési intézményeket. Társa­dalmi munkában a park köz- világítási lámpáit kijavítják, s á légvezetékek környékét meg­tisztítják a gallyaktól. is jár. A brigád mozgalmi akti­vitását dicséri az is, hogy he­ten szakszervezeti és KISZ- tisztségviselők. Az adat azért is hízelgő, mert négyen új tagok, Nagy Feri bácsi pedig nyugdí­jasként jár dolgozni. Csökken a lendület Molnár Józsefet a gazdasági brigádvezetőt arról kérdeztük, hogyan látja a kollektíva a brigádmozgalom jelenét, jövő­jét. Elmondta, hogy a kezdeti évek után valamelyest csök­kent a lendület, de ami a bri­gádot illeti gondjaikat időben igyekeznek megoldani, s nem engedik, hogy a nehézségek bomlasszák a közösségi szelle­met. Ennek is köszönhetik jő eredményeiket. B. F. Erdőkertes7 tervek Rendelet a köztisztaságról A köztisztaság megteremtése a lakóközösségek kulturáltabb, emberibb életkörülményei­nek fontos része. A köztisz­taság fogalmába nemcsak az utcák, terek, árokpartok, ha­nem a saját belső porta, a la­kás, a lépcsőház, a raktárak, a munkahelyek állapota is bele­tartozik. Ezért fontos dolog a szemét elszállítása. Erdőkertesen most készülnek megszervezni — ahogyan a ta­nácson hivatalosan fogalmaz­ták — az intézményes sze­métszállítást; a tanács gon­doskodik a megfelelő járműről és a szállítóbrigádról. Már ki­jelölték az új szeméttelep he­lyét, elvégezték a szükséges munkálatokat. Elkészítették a helyi tanács rendeletének ter­vezetét, ebben összefoglalták azokat a kötelezettségeket, amelyek a lakosságot, illetve a tanácsot terhelik. Az intézmé­nyes szemétszállítást közös te­herviseléssel oldják meg: a költségek felét fizeti a lakos­ság, a másik felét a tanács fe­dezi, saját költségvetéséből. Minderről a februárban tartott falugyűlésen részletesen tájé­koztatták a lakosságot. Jelenleg jószerével egyetlen gondjuk van az erdőkertesi tanács vezetőinek. Az, hogy a megyei tanács még nem hagy­ta jóvá köztisztasági rendelet- tervezetüket, amelyet pedig, már az év elején benyújtottak. Minden más szervezési intéz­kedést megtettek, hogy a mun­kát megkezdhessék. Bízunk benne, hogy tervezetükből ha­marosan rendelet lesz. K. Z. P. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Megmozdul az egész község Új pályát avattsk Tömegsport Calgamácsán Az ember hajdan értet- lenül állt szemben a világgal, magányosan az életéért rettegve, s istene­ket, mítoszokat teremtett. Majd mind többet tanult, s lám még kevesebbet értett a világból. Igaz, megismer­te, megfejtette a természet számtalan titkát, igájába hajtotta erőit, de még ma sem érti saját rejtélyét. Cselekedeteinek, vagy ép­pen tétlenségének okát, indítékait kutatva sok min­denre lelhetünk magyará­zatot, de a lényeg a végső, a legfontosabb magyarázat örökké titok marad ... Ezek jutnak az eszembe, amikor lépten-nyomon az oktalan és ostoba pusztítás jeleivel találkozom utcá­kon, tereken, nyilvános he­lyeken. Kitaposott virág­ágyak, derékba tört facse­meték, kivert ablakok. A felismerhetetlenségig elcsú­fított, beszennyezett vonat­fülkék, autóbuszok, lehaj­lított közlekedési táblák, kifordított, használhatatlan hulladéktárolók, s ki tud­ná sorolni, még mi minden, ami józan gondolkodású­nak aligha nevezhető em­bertársaink keze nyomát, azaz primitív indulatainak nyomát őrzi. S ha megfejt­hetetlen marad is a titok, miért teszik mindezt — an­nál is inkább, mert a leg­több esetben maguk sem tudják az okát —, nem lenne szabad környezetük­nek adós maradnia a vá­A pusztítók lasszal. Hiszen az okot el­sődlegesen ott kell valahol keresni, ahol az igénytelen­ség, az értékek nélküli élet leledzik, ahol ismeretlen a megbecsülés fogalma s gyakorlata. Természetesen nemcsak a szűkebb, családi környezet, de a több irányú társadal­mi hatás is szerepet ját­szik az effajta cselekede­tek kiváltásában, a maga módján és persze, más mé­retekben szemet huny az értelmetlen pusztítás, vagy a hanyagság, sokunk esz­mei és anyagi kárát okozó érdektelenség fölött. Nem kell szakavatott lélekbú­várnak lenni ahhoz, hogy felismerjük: a társadalmi együttélés írott és íratlan szabályait csak akkor te­kinti majd mindenki ma­gára nézve kötelezőnek, ha mindenkiben kialakul erre a belső igén\j. Ezt viszont éppen a kisebb vagy na­gyobb közösségeknek kel­lene formálnia. Ha a környezeti hatás, mely természetesen nem­csak szavakban, de tettek­ben is érvényesül, az em­berek erkölcsi és anyagi értékeinek lebecsülését su­gallja, vagy legalábbis nem tart vissza tőle, mindig akadnak olyanok, akik en­gednek asszociális indula­taiknak. Rendezetlen csa­ládi élet, egymás munkája iránti közöny, a testi és szellemi mosdatlanság, az elhanyagolt környezet, a megalkuvó, félsikerrel is beérő, csak a látszatokra adó szemlélet mindig újra­termeli az okokat, melynek következményein naponta megbotránkozunk. De hát mi a megoldás? A teljesség igényével persze, nem lehet a választ ehe­lyütt megfogalmazni, any- nyi azonban talán mégis leírható: következetes, szí­vós küzdelemmel, önma­gunkkal szemben is szigo­rúan megkövetelt igényes­séggel visszaszorítható e, most még sajnos igen gya­kori jelenség. Am amíg elnézően megbocsátok va­gyunk a rendbontókkal szemben, kiket sok esetben talán lakóhelyük rendezet­len, ápolatlan, elhanyagolt külseje késztet a pusztítás­ra. s erre valljuk be, nem egy példa akad városunk­ban, addig aligha várható kedvező változás. C hiába a jószándék környezetünk embe­ribbé tételére, hiába a ja­vításra, felújításra szánt milliók, ha az ezekből megteremtett dolgok nem mindannyiunknak jelente­nek megbecsülendő igazi értékeket. S különösen nem, ha eme értékek meg­teremtése és védelme nem következetes. Khim Antal Hétfőn új kézilabdapályát avattak Galgamácsán. A hírbe illő mondat ezúttal is többet takar a puszta ténynél. Cá­folja például a gyakori állí­tást, hogy a falvakban, szö­vetkezetekben dolgozóknak nincs igénye a sportra, hiszen egész nap fizikai munkát vé­geznek. Kecskés Szabolcs, a galgamácsai összefogás Tsz sportkörének elnöke — egyéb­ként a szövetkezet főállatte­nyésztője — is állítja, hogy a sportolás lehetőségének meg­teremtését elsősorban azok a fiatal és középkorú szakmun­kások, gépszerelők szorgal­mazzák, akik a központi ma­jor állattartó-, gépjavító és gépüzemeltető telepén dolgoz­nak. Nem véletlen, hogy a most átadott új kézilabdapá­lya a major közelében épült. A lehetőségek bővítése ter­mészetesen közös ügye a spor­tolni vágyóknak és spoftveze- tésnek. Amikor a kézilabda- pálya építése szóba került, a munkára azonnal akadt je­lentkező: a Tsz—MEDOSZ és az öregfiúk kispályás labda­rúgócsapatának tagjai. A most felavatott pálya nem­csak kézilabdázásra, hanem kispályás focira is alkalmas. — Gazdaságunk három év­vel ezelőtt vette át a község sportkörét — mondja Kecs­kés Szabolcs. Ma már elmond­hatjuk, hogy valóban tömege­ket mozgat a sport. Asztali­tenisz-csapatunk a megyei el­ső osztályban versenyez, az elmúlt idényben a tizedik he­lyen végeztünk. A csapatban 6—7 állandó emberünk van. de ennél többen, általában 20 —22-en rendszeresen ping­pongoznak kedvtelésből. Sakk­csapatunk a járási bajnok­ságban vesz részt, tízen ver­senyeznek, rajtuk kívül ugyancsak húsz-huszonketten jönnek össze a háziversenye­ken. Tömegsport-szakosztá­lyunk a legnépesebb, amely­nek törzsgárdáját ki mások adhatnák, mint a focikedve­lők. Igaz, nagypályás labda­rúgócsapatunk jelenleg nincs, de ősztől szeretnénk benevez­ni a járási másodosztályba. A kispályás foci annál népsze­rűbb. Egy kisebb területi baj­nokságot szerveztünk 8 galga­mácsai, 1 vácesresi és 1 vác- kisújfalui csapattal. közösen — ebből építenek újabb, közös kispályát, ame­lyen két teniszpálya, és egy kis átalakítással kosár- és röplabdápálya készül. Az is jellemző tevékenysé­gükre, hogy minden jelentő­sebb pirosbetűs ünnepen — áprilisban, májusban, augusz­tusban —, amikor az idő en­gedi, sportünnepélyeket is szerveznek. Egyre többen kér­nek helyet maguknak a ping­pongasztalok mögött, az erdei kocogóutakon, a pályákon. Az egészséges fejlődés jelei már mutatkoznak járásszerte, s jó volna, ha elmondhat­nánk: a tömegsportban min­denütt ott tartanak, mint Gal- gamácsán, ahol, mint láthat­tuk: megmozdul az egész köz­ség. Kaposi Z. Pál — egy vereség Az 50. percben a tököli Bor­bélyt végleg kiállították, Ber- czeli pedig 2 perces büntetést kapott. A hazai csapat végül megérdemelten nyert, a gö­döllőiek közül senki sem di­csérhető egyértelműen. Tököl ifi—GSC ifi 6—18 (3—7) GSC: Bankó — Pintér (2), Kecskés (2), Szatmári (5), Ma­darász (6), Andrási (1), Krie­ger. Csere: Gál, Hegyi, Cser­ven (2). Az ötödik helyezett Tököl ellen is a korábban nyújtott nagyszerű játékkal diadalmas­kodtak a GSC fiataljai, s így sorrendben hetedik győzelmü­ket aratták. Jók: Madarász, Szatmári, Bankó. M. M. Kispályások Aszódon Három új csapat Á nagyközségi tanács tö­megsportbizottsága ‘ rendezé­sében 9 csapat részvételével megkezdődött Aszódon a kis­pályás labdarúgó-bajnokság. Az évek óta szereplő csapa­tok mellett az idén először indult az Ipari Műszergyár, az Építőipari Szövetkezet és Do- mony csapata. Az első három forduló eredményei: Gabonaipar— GAVIT 2—0, IMI—Ferrome­chanika 3—3, Honvéd—Építő­ipari Szövetkezet 5—1, Do- mony—Újtelep 3—1, IMI— GAVIT 3—3, Újtelep—Ferro- mechanika 5—1, Domony— GAVIT 5—3, GAVIT—Hon­véd 2—2, Ferromechanika— Újtelep 5—1, Építőipari Szö­vetkezet—Költségvetési Üzem 5—1, IMI—Gabonaipar 2—1. A bajnokságban 5 ponttal a Honvéd vezet, a 4 pontos Do­mony és IMI előtt. \ Munkakörülményeikkel jó­részt elégedettek, szívesen vették az ügyeleti helyiség­ben a tévét és a rádiót, s örül­tek a nemrégen kapott kismo­tornak is, amellyel könnyeb- i ben juthatnak el a munkahe­lyekre. Szeretnék, ha több kis­gépet kapnának, mert ezzel is meggyorsíthatnák munkáju­kat. A fluktuáció szinte isme­retlen a brigádban, az utóbbi években ketten hagyták el a kollektívát, s a távozók saját magukat okolhatják: fegyelme­zetlenségük miatt kellett el­menniük. Képezik magukat. Zámbó Zoltán gimnáziumiban tanul, Szilágyi István főiskolai felvé­telire készül. Valamennyien ott vannak a párt- és szakszerve­zeti szemináriumokon, Zámbó Zoltán politikai akadémiára A galgamácsai összefogás Tsz az elmúlt évek tanúsága szerint jó gazdájá lett a sport­körnek. Sportvezetőjük el­mondta azt is, hogy a tanács­csal, az iskolával gyümölcsö­ző a kapcsolatuk. A szövetke­zet és a helyi tanács évente 20—20 ezer forinttal támo­gatja a sportkört. Üj beruhá­zásokra, kisebb, nagyobb léte­sítmények megvalósítására a megyei tanácstól százezer, a Pest megyei Testnevelési és Sporthivataltól ötvenezer fo- ] ] rintot kaptak. Egyebek mel­lett — az általános iskolával I Kézilabda Egy győzelem A GSC kézilabdázói a hét végén Tökölön szerepeltek, fél sikerrel. A felnőtt csapat ki­kapott, az ifik győztek. Tököl—GSC 23—13 (10—5) GSC: Balogh — Berczeli (2), j Szabó (1), Szlifka (8), Bede (1), Pozsonyi (1), Sasvári. Csere: Kolesza, Epres, Paulovits, Si- bak. A kezdés után öt percig nem esett gól, majd 4—0-ra elhúz­tak a hazaiak. A GSC csak a 15. percben dobta első gólját. Ügy látszott, hogy ezután ma­gára találnak a gödöllőiek, de ismét a tököliek tudtak újíta­ni s jelentős előnnyel fordul­tak. A második félidőben, a felázott pályán, az esőben a hazaiak irányították a játékot

Next

/
Thumbnails
Contents