Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

Környezetünkért A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat Kossuth Lajos aranyjel­vényes szocialista brigádja a környezetvédelmi világnap tiszteletére környezet- és ter­mészetvédelmi versenyfelhí­vást intéz Vác város és a já­rás szocialista és a szocialis­ta címért küzdő brigádjaihoz. A verseny célja, hogy szé­pítsük, alakítsuk környeze­tünket, védjük és óvjuk a ter­mészetet. Vállaljunk védnöksé­get a környezetvédelmi őrsök tevékenysége felett, s ve­gyünk részt a környezetszé- pitő társadalmi munkaakciók- bam. Az önkéntes munkák szervezésén túl lépjünk fel együtt a környezet szennyezői, rongálói ellen. A versenyben részt venni szándékozó brigádok juttassák el jelentkezésüket a területi­leg illetékes HNF titkárok­nak. A Kossuth Lajos aranyjel­vényes szocialista brigád tagjai nevében: Regyep József brigádvezető VÁC I NAPLÓ XXII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1978. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK A környezetvédelmi hét programjai BCM, Forte, HAGY, Húsipari Vállalat a természetrontók között Hétfőn a művelődési köz­pont színháztermében ünne­pélyesen nyitották meg a környezetvédelmi hetet, ame­lyet a Hazafias Népfront Vác Városi Bizottsága szervezett. Megnyitó beszédet István Kál­mán, a HNF városi titkára mondott. t Többek között arról szólt, hogy a környezetvédelem az emberi környezet olyiain alakí­tása, amely az élet tökélete­sebb feltételeinek megterem­tését szolgálja. Az emberi lé­tezés számára nem közömbös, hogy a munka hatásai valóban a természet törvényeinek Közművelődési jegyzet A kultúra háza nem vendéglő A mióta a város művelődési központja megépült, az üzemek és társadalmi szerve­zetek előszeretettel tartják kisebb-nagyóbb rendezvényei­ket az épület falai között. Nem véletlenül. Kulturált a környezet. Azt nyújtja, amit a kulturális intézménytől ál­talában vár az ember. Nem­csak a művészeti események, hanem maga a helyszín és a tárgyak is hordozói, közvetítői az esztétikumnak. Ebbe a kör­nyezetbe az emberek szíve­sen jönnek, s jóf érziJc ..ma­gukat a különféle társas együttléteken. A közművelődés szempont­jából hasznos ez, mert a kü­lönböző események kapcsán az emberek a művelődési in­tézmény hatókörébe kerülnek. A színvonalas társadalmi ese­mények a ház rangját is eme­lik, a művelődési központ fo­kozatosan a város társadalmi életének egyik jelentős köz­pontjává válik. A vezetőség kötelezettségeit is teljesíti az ilyenfajta rendezvények fel­tételeinek megteremtésével, mivei a város legtöbb válla­latával közös fenntartási szer­ződést kötött. A vállalatok anyagilag támogatják a műve­lődési központot, az üzemek szocialista brigádjai társadal­mi munkával is segítik a karbantartást, javítást. A munkahelyi kollektívák vezetői gyakran fogalmaznak meg azonban olyan kívánsá­gokat is, amelyek ellenkez­nek a művelődési központ funkciójával. A jó kapcsola­tokra való tekintettel kínos nemet mondani. Természetes, hogy minden­ki öröme, ha a város vala­melyik vállalata elismerésben részesül, kiemelkedő eredmé­nye alapján például élüzem lesz. Érthető, hogy a sikert méltó módon akarják meg­ünnepelni, esetleg egy pohár itallal is koccintani akarnak ilyenkor. — Álló fogadást akarunk rendezni — jelentik be. De az utóbbi időben több­ször is előfordult, hogy az egy pohárból több lett és a rendezvény vége felé a han­gulat fölé emelkedett annak, ami még ünnepinek nevezhe­tő. A büfé nem szolgál ugyan szeszes itallal, de a rendezők ládaszám gondoskodnak a hangulatkeltésről, hogy aztán az ünneplők zavarják az épü­letben folyó kulturális foglal­kozásokat. Nehezen szabadulunk meg a régi szemlélettől. Attól, hogy öröm és bánat, sikerélmény, nem eshet meg evés, ivás nél­kül. Mintha másként nem is tudnánk örülni, oldódni, gon­dokat felejteni, barátságokat kötni, nagy és szép érzéseket átélni. T/áltozó korunkban változ- ' tatni kell ezen a szemlé­leten, amely idegen a közmű­velődés fogalmától. A műve­lődési központ pedig nem vendéglő. Kovács István Izgalmas versenyek a békenapon Közel ezer résztvevője volt a törökmezői békenapon a sportversenyeknek. Eredmények: Kispályás labdarúgásban: felnőtt férfi: 1. Szob Gyü­mölcsfeldolgozó, 2. Esze Ta­más SE., 3. Márianosztra — Nők: 1. Szokolya, 2. Váci Hír­adás, 3. Göd — Úttörő fiúk: 1 Vámosmikola, 2. Zebegény, 3. Göd I. Kézilabda: férfiak: 1. Zebe­gény, 2. Vácduka, 3. Sallai laktanya. —* Nők: 1. Vácduka, 2. Zebegény. Röplabda: férfiak: 1. Szob, 2. Márianosztra, 3. Esze Tamás SE. — Nők: 1. Szob I., 2. Szob II., 3. Márianosztra. Tollaslabda: férfi: 1. Sas vá­ri Péter (Mezőgazdasági), 2. Kalapács Kornél (Sallai), 3. Vojtkó András (Mezőg.) — Női: 1. Kalapács Kornélné (Váv Városi Tanács), 2. Kakuk Katalin (Bp. Óvónőképző), 3. Vojtkó Katalin (Mezőgazdasá­gi). Sakk: 1. Virág Sándor (Szob), 2. Kármán Lajos és 3. Szijjártó Péter (Vác, Lőwy S. Gépipari Szakközépiskola). Lövészet: Légpisztoly: férfiak: 1. Via­dor Lajos (Márianosztra), 2. Lénárt László (Márianosztra), 3. Stark Sándor (Dunakeszi) — Nők: 1. Kovács Györgyi (DCM), 2. Anna Pálné (Vácrá- tót), 3. Hoffmann Angéla (Ve­rőcemaros). Légpuska: Férfiak: 1. Vladár Lajos (Márianosztra), 2. Sző­tök Andor (Dunakeszi), 3. Sza­bó Sándor (Szob) — Nők: 1. Gáhy Ildikó (Dunakeszi), 2. Vaszkó Éva (Dunakeszi), 3. Kiss Mária (DCM). Természetjáró szellemi ve­télkedő: 1. Szob Vasutas SE, 2. Szob Vasutas KISZ, 3. Du­nakeszi Vasutas csapata. Ügyességi verseny: Női: 1. Hölbert Józsefné (Szobi Vas­utas), 2. Kapecska Lászlóné (Vác, Városgazdálkodás), 3. Princz Miklósné (Vác, Forte), — férfi: 1: Honti Károly (Szob Vasutas), 2. Horváth Sándor (Dunakeszi Vasutas), 3. Mis- kovics János (Vác, Városgaz­dálkodás) — Ifjúsági: 1. Led- vényi Hajnalka (Szob Vasutas), 2. Ledvényi Mária (Szob) Vas­utas), 3. lfjy. Kapecska László (Vác, Városgazdálkodás). megfelelő hatásokat ered­ményeznek-e, vagy annak tönkretételét vált­ják ki? s ebből a szempontból a környezetvédelem már igen fontos társadalmi kérdés. A megnyitó után Koltai Im­re, a DCM igazgatója tairtott igen érdekes és színvonalas előadást a sajátos váci gon­dokról. önkritikus hangon be­szélt a cementgyár környezet- szennyező hatásáról, de meg­említett több olyan üzemet, a HAGY_ot, a Húsipart, a For­tét, amelyek ha nem is „lát­ványosan”, de igen nagy mér­tekben szennyezik környeze­tünket. A hétfői másik előadás a természet, és tájvédelem mai helyzetével foglalko­zott. Az előadó Kopasz Margit, a budapesti természetvédelmi felügyelőség vezetője, elsősor­ban arra adott választ, hogy napjainkban miért fórdítumk olyan nagy gondot a termé­szet- és tájvédelmi környezet kialakítására? Nagy kár, hogy ezeket a színvonalas előadá­sokat csak néhány gyár — a DCM, a Hajógyár, a Forte, a HAGY, a Vízmű, az Erdőgaz­daság és a Kommunális Üzem képviselői hallgatták, holott a környezetvédelem nemcsak rá­juk érvényes. Az előadásokat követően dr. Jánossy Dénes egyetemi tanár, a Madártani Egyesület elnöke, a Ragadozó madarak című ki­állítást nyitotta meg, majd ez­után került sor, Muray Rfóbert grafikusművész alkotásainak bemutatására. Mindkét kiállí­tást igen nagy érdeklődés kí­sérte. Az iskolák részére kiírt gyermekrajzpályázat ered­ményhirdetését és a jutalmak átadását is ezen a napon tar­tották. A két első dijat Duna- völgyi Mária (Báthori úti is­kola) és Kiss Edit (Sztáron Sándor gimnázium) kapták. A rendezvénysorozat hétfői prog­ramját diaporámás filmek be­mutatása zárta, amellyel nagy sikert arattak a közönség kö­rében. Bánkuti István — A városi általános isko­láknak kiírt környezetvédelmi és képzőművészeti pályázatra beérkezett munkákból kiállítás nyílt a váci Madách Imre Művelődési Központban. A Báthori úti általános is­kola tanulói szép eredménye­ket értek el. A kiállított 5 kép közül Dunavölgyi Mária első, Herczeg Norbert második, Kiss Márta harmadik helye­zést ért el. Furulyás Andrea különdíjat nyert. Segítik a gyümölcsfák beporzását Az elmúlt években jó kap­csolat alakult ki az üllői és vecsési méhészeket tömörítő szakcsoport és több közös gaz­daság között, amelyek külön­böző kedvezményekkel segítik a hatalmas kiterjedésű almá­sok, gyümölcsösök virágainak beporzásában nélkülözhetetlen méhcsaládok gazdáit, ameny- nyiben a közös gazdaság terü­letére vándorolnak. Az üllői méhészek egy cso­portja az előzetes megegyezés alapján több mint 120 méh­családot szállít az *Alagi Álla­mi Tangazdaság meggy és cseresznyés kertjeibe. A be porzásban szorgoskodó szorgal. más jószágokat a gazdaság sa­ját költségén szállítja üllőről a lerakodási helyre, majd a vá- mosmikolai almásba, a mária- nosztrai repcetáblákhoz, sőt utána az Üllő és Kecel kör­nyéki első akácra is. Az akác elvirágzása után a méhcsaládok ismét visz- szatérnek az állami gazda­ság területére, hogy a Fóthoz közeli mustár­táblán folytassák gyűjtő be­porzó munkájukat. Késik a vízműtársulatok megalakítása Négy község kap jó ivóvizet A mostani esős időszak el­lenére is tartanak a. nyári száraz napoktól Kemencén, Perőcsényben, Tésán és Berne- cebarátiban. Még egyetlen augusztusi hónap sem telt el ezekben a községekben úgy, hogy a kutak többségében ne apadt volna ki a víz. Pár év múlva azonban nem kell félni a száirazságtól, mert a négy település vízgendját megoldó törpevízmű kivite­lezése hamarosan új szakasz­ba lép. Június első napjai­ban Tésa határában — az Ipoly partján — megjelennek a Pestvidéki Csatornázási Művek gépei és megkezdik három nagy­hozamú üzemi kút fúrá­sát, a szivattyútelep épí­tését. Ebben az évben 360 ezer fo­rint értékű munkát akarnak elvégezni. A két évvel ezelőtti próbafú­rások bővizű kutak kiépítésé­re adnak lehetőséget. A víz­ügyi normatívák szerint elfo­gadható minimális 120 liter percenkénti hozamot ezek a kutak 180 literre teljesíthetik. Így nem kell tartani ezekben a községekben a vízhiánytól. A lakosság várja a jó vi­zet, melyet Tésa határából 300 milliméteres nyomó- vezetéken juttatnak el Ke­a Gombhegy tetején és Pe- röcsény határában megépülő több száz köbméteres víztá­rozókba. Onnan az utcai cső­rendszeren a közkifolyókba és a későbbiek folyamán a la­kások egyrészébe is bevezetik. Nem kis vállalkozásba kezd­tek tehát a négy község la­kosai. Ezért a családonkénti hozzájáruláson túl még társa­dalmi munkát is felajánlottak, hogy minél gyorsabban meg­épüljön egy-egy faluban a ve­zetékek utcai hálózata. A szervezésben és a kivite­lezésben azonban a nagyobb munkák zöme még hátra van. Sajnos a községekben eddig nem alakultak meg a vízmű­társulatok és a késedelmek miatt félő, hogy a kivitelezé­si munkáik is elhúzódnak majd. Kő-Szabó Imre BÉRES ILONA Jászai-díjas színművész lép fel — Maros Gábor helyett — a Költészet és zene című pódiumesten május 12-én, este 7 órakor, a. Madách Imre Művelődési Központban. Görgey Gábor: Mikszáth Különös házassága című két­részes naplójátékát május 19- én este 7 órákor játsszák a Radnóti Miklós színpad mű­vészei a váci Míadiách Imre Művelődési Központ színház- termében. Az előadásra a Szentpétery bérlet érvényes. Számjelölők Verőcemarosról mm Jelölésre szolgáló számo­kat gyártanak a Fővárosi Mű­vészi Kézműves Vállalat ve­rőcemarosi üzemében a Lenin Kohászati Művek megrendelé­sére. A szílikát alapanyagú termékek az öntéskor kerül­nek az acélba, s esetleges meg’ rongálódás után is látható nyomot hagynak az öntvény­ben. A gyártmányt magyar ta­lálmányként nemzetközi sza­badalom védi. Barcza Zsolt (elvétele A gyógyítás szolgálatában (2.) Új utakon a pszichiátria kóros élmények felé. Ter­mészetesen, nem a produk­tum, hanem a gyógyulás az elsődleges. Ám az is figye­lemre méltó, hogy a II. szá­mú pszichiátriai osztály ke- zeltjei egy esztendő folya­mán mintegy ötszázezer fo­rint termelési értéket állíta­nak elő. Ennek egy részét a munkában kiemelkedők ju­talmazására, illetve a kultu­rált környezet kialakítására fordítják. Munkaterápia Dr. Varga Lajos főorvos beszélgetésünk befejező sza­kaszában elmondotta, hogy az elmepavilonban alkoholis­ták gyógyításával is foglal­koznak: betegeik negyed ré­szét teszik ki az ilyen kór­ban szenvedők. Az osztály számára ez a munka jelenti a legnagyobb megterhelést. Főként az alkoholisták dest­ruktív magatartása, az el­mebetegekkel szembeni ke­vésbé emberséges magavise­letük miatt. Ezért is vették tervbe egy kihelyezett inté­zet létesítését erre a célra:a gödi Dunamenti Termelőszö­vetkezettel együttműködve egy munkaterápiás részleget sze­retnének létrehozni, ahol há­rom-hat hónapos elvonókúrák biztosítására is lehetőségük nyílna. A Szövi etunióban né­hány ilyen jellegű intézet már sikerrel működik. Az ot­tani eredmények hazai rep­rodukálását remélik a Szőnyi "”'sor Kórház elmeorvosai is. (Folytatjuk) Hegyi Iván kóros stádiumban lévő bete­gek felvétele és intenzív gyógy­szeres, illetőleg elektromos kezelése folyik. A zavart álla­pot rendeződésével az ápol­tak a második, már könnyí­tett szintre kerülnek — ez számukra rendkívüli pszichés élményt jelent —, végül — kibocsátásuk előtt — a szín- dinamikai módszer alapján berendezett szanatóriumi rész­legben nyernek elhelyezést. A színdinamika szabályai szerint a Sárga és a zöld szín nyugtató hatású. Ennek fi­gyelembevételével a kórter­mek zömében — a falak és a bútorzat esetében egyaránt — e két szín dominál. Az ilyen festés lehetővé teszi, hogy a gyógyulásra várók számára, az otthonihoz hasonló miliőt teremtsenek, így a betegek nem afféle tébolyda emléké­vel térnek vissza természe­tes környezetükbe. Nagy jelentőségű az ápol­tak pszicho-, illetve munka- terápiás foglalkoztatása is. A legkritikusabb állapot meg­szűnése után a betegek az úgynevezett foglalkoztatókban dolgozhatnak. Ez kétféle szem­pontból is kedvező hatású: egyrészt érezhetik az alkotás örömét, másrészt a munka­végzés ideje alatt gondola­taik nem terelődnek a régi, legben a beindulás óta eltelt négy esztendő alatt halált okozó öngyilkossági kísérlet nem fordult elő! Az új módszer megvalósí­tását a kezdet kezdetén ag- godalmaskodás kísérte. A leg­főbb kérdés az volt: a zárt intézetből érkezettek vajon hogyan illeszkednek be a sza­badabb környezetbe? A vá­lasz bizonyító erejű és meg­nyugtató : minden zökkenő nélkül. Igaz, a nyílt ajtós szisztéma gyakorlatba való átültetésére alaposan felké­szültek. A segéd-, illetve a szakápolói gárda speciális ki­képzésben részesült, melynek nyomán a személyzet világo­san megértette az „Open door” lényegét: az eddig meg­szokottnál jóval több figyel­met, törődést, szeretetet ta­núsítanak a betegekkel szem­ben, messzemenően alkal­mazkodnak a rendszer elne­vezésében is tükröződő alap­vető követelményhez: ahhoz, hogy az ápoltakra, úgymond, nem lehet rácsapni az ajtót. Az otthonhoz hasonló A II. számú pszichiátriai osztályon három, egyenként mintegy 50 ágyas, úgyneve­zett ápolási szint működik. Az elsőben a legkritikusabb Az elmegyógyintézeteket, az egyes kórházak — rendsze­rint elkülönített — elmeosz­tályait a köztudatban vala­miféle titokzatosság veszi kö­rül. A váci II. számú pszi­chiátriai osztály vezetőjével, dr. Varga Lajos főorvossal lezajlott beszélgetésünk és a betegek körében tett látoga­tásunk után azonban meg­győződhettünk arról: az ide­genkedésnek ma már nincs valós alapja. Nyitott ajtók A Szőnyi Tibor Kórházban régi törekvés volt egy gyó­gyító részleg létesítése az el­mebetegek számára. Az egy­kori humánus szándék — nap­jaink realitása. A nemrégi­ben épült elmepavilon való­ban ugyanolyan része az in­tézetnek, mint a többi, , ha­gyományos kórházi osztály. Ennek legfőbb bizonyítéka az országban az elsők között megvalósított „Open door”- szisztéma, azaz. a nyitott aj­tós rendszer. Mit is takar tulajdonképpen ez az elv? A betegek szabadon közleked­hetnek. nem csukják őket rács mögé. Mindezt meg­könnyítette a kiváló hatású nyugtatószerek alkalmazása is. S az eredmény? Ebben a rész-

Next

/
Thumbnails
Contents