Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
Ahol tilos a fülbevaló A PEST MEGYEI HÍRLAP. KÜLÖNKIADÁSSÁ V. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1978. Április 9., vasárnap A szaktanterem előnyei Sajátjuk az egész iskola A szakemberek sokat vitatkoznak mostanában a kabinetrendszerű oktatás előnyeiről, hátrányairól. Tapasztalatok akadnak bőven, hiszen tíz évvel ezelőtt, az országos felhívás nyomán mindenütt, ahol erre mód nyílott, hozzáfogtak a szaktantermi rendszer meghonosításához. A gödöllői Munkácsy Mihály általános iskola élenjáró e tekintetben: az ötödik osztálytól felfelé minden tárgyat szaktanteremben oktatnak. Monori Mihály, az iskola igazgatója kalauzolt végig a gyerekektől nyüzsgő épületben: Megszokták — Sokan hibájául róják a szaktantermi oktatási rendszernek, hogy nincs megszokott, saját termük a diákoknak — kezdte a tájékoztatást Monori Mhály. — A mi tapasztalataink viszont azt mutatják, hogy egy-egy tanterem helyett diákjaink az egész iskolát, valamennyi felszerelést tekintik magukénak. Azt éppen nem lehet mondani, hogy a folyosókon, a szünetekben nagy a csend, a tanulók szabadok az órák között, maguk foglalják el a tantermeket, nincsenek sorakozók, vezényszavak. A demokratikus légkörben a szokásos rajcsúro- zás ellenére sem rongálódik jobban az iskola;' rnáot'ahal1'» hagyományos módszer honos. Az igazgató szavait igazolja a látvány: e sokak számára talán veszélyesnek látszó szabadosság sem megy az iskola rovására, 12 óra elmúlt, s a folyosók tiszták, az osztálytermeken sem látszik, hogy egyik-másik már ötször cserélt gazdát reggeltől fogva. A kabinetrendszer kialakítása itt sem ment egyik napról a másikra A szükséges átalakításokat annak idején egri tapasztalatok alapján végezték, a termeket saját munkával s részben o pedagógusok ötletei nyomán rendezték be. Nem volt egyszerű rászoktatni a gyerekeket a vándoréletre sem: — Az átállásra legalább fél évre van szükség — mondja Monori Mihály —, ennyi ideig tart, amíg az ötödikesek megszokják a költözködéssel járó rendet, szabályokat. Felszerelésüket is maguk viszik, így rendszerességre, önállóságra szoktathatok. — Hogyan összegezné a rendszer előnyeit? — A szaktanterem célja, hogy valamennyi, az oktatáshoz szükséges korszerű segédeszközt egy helyen halmozza fel, s így a diák az óra valamennyi percét a tárgy légkörében töltse el. Feleltetőgép A tantermek ajtaján nem a megszokott felírásokat látjuk. Nem az osztályok, hanem a tantárgyak neve tájékoztat bennünket, s ha belépünk egy- egy ajtón, valóban a korszerű eszközök sokasága fogad. A nevelő munkájához mindinkább elengedhetetlenek az audiovizuális készülékek is. A három éve átadott kémia-fizika teremben ilyen berendezéssel találkozhatunk. Mit tud ez a masina? — A katedrába épített feleltetőgép négy lehetséges válasz közül jelöli meg a jót. A diákok padjaikon, a mágneses készülékkel felelnek a kérdésre, a tanár pedig beállítja a jó választ. A gép a falon elhelyezett táblán azonnal megmutatja, ki készült, s ki nem. A felszereléshez egy diavetítővé' összekapcsolt sztereo magnetofon és egy írásvetítő is tartozik — Milyen gondokkal jár a műszerek használata? Nem‘ káros vajon ez a nagy gépesítés? — Én ma még inkább az ellenkezőjét látom — válaszolja Monori Mihály. — Az audiovizuális eszközöket nem használjuk ki eléggé. Nem a diákok, a tanárok szokják meg nehezen az újat. KollégáinK tanfolyamokon sajátítják el a készülékek kezelését, s bár több fáradságot, energiát követel ez a módszer a pedagógustól, megéri. Ezt az iskola tanulmányi eredményei is igazolják. A berendezések folyamatos működését a házi technikusunk biztosítja, a nagyobb javításokat, szerződés alapján, a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet végzi. Eltérő óraszám A lehetőségeket a Munkácsy általános iskolában sem tudják teljesen kihasználni. Erről így beszélt az igazgató: — A rohamosan növekvő népességű város tanteremgondjait mi is érezzük. Az eltérő óraszámú tantárgyak és g^.prarend határt szaji, a,; kg- binetrendszernek is. A fizikát, a kémiát, az éneket és a gyakorlati foglalkozást mindig szaktanteremben tartjuk, a többi tárgyat 60—70 százalékban. Azért nem törekedtünk teljességre, mert egymás mellé kerültek volna a nehéz órák, s ez rontaná a gyerekek teljesítményét. Az eredményekről így is csak a legjobbakat mondhatjuk A tanulmányi versenyeken elért eredmények nem maradtak visszhang nélkül. Az elmúlt években többször érkeztek vendégek, hogy megszemléljék a gödöllőiek munkáját. A városban, a lehetőségekhez képest, a többi iskolában is terjed a kabinetrendszer. — További terveik? — Minden évben fejlesztjük valamelyik szaktantermünket, az idén az orosz nyelvi laboron a sor. Anyagi lehetőségeink szűkre szabottak ugyan, de a hiányzó pénzt pótolja a lelkesedés. Palugyai István Egyetértés szülők és gondozók között Bár a szeszélyes áprilisi időben sokszor bújik a nap a vonuló felhők mögé, a Dózsa György úti bölcsődében az időjárás változásai nem zavarják a csöppségeket. A kék és piros kezeslábasokba gondosan öltöztetett lánykák és fiúk vidáman hancúroznak, s akár órákig gyönyörködne bennük a látogató. Papp Józsefnével, a bölcsőde vezetőjével azonban az irodába megyünk, hogy a gyermekintézmény gondjairól, örömeiről beszélgessünk. A negyvenszemélyes bölcsőde jelenleg negyennégy apróságnak nyújt második otthont. A kisgyereket reggel hattól hozhatják a szülők. Az érkezés után az utcai öltözetet egységes ruha váltja föl, s reggel nyolcig szabadfoglalkozással töltik idejüket a kicsinyek. A reggeli után, ha jó az idő, serkentő foglalkozás következik, majd ebédelnek. Utána alvás, majd közös időtöltés, s végül uzsonna a program. A szülők érkeztéig ismét szabadfoglalkozás. A bölcsődét a Gyógyért egyik szocialista brigádja patronálja. ök vállalták azt is. hogy az idén a kerítés és az épület között betonlapokat fektetnek le, mert ma még bizony, ha esik, csak jókora sárdagasztás után juthatunk az épületbe. A szülők is sokat segítenek, nem kell kétszer kérni, hogy csináljanak meg ezt-azt a bölcsődének. Példa erre, hogy ők vágták fel a téli tűzifát is. A negyvennégy lurkó közül harminchatan az idén már óvodába mennek. Nehéz lesz Ingyenes tanácsadás A városi szakmaközi bizottság legutóbbi ülésén dr. Barabás Andor, a gödöllői ügyvédi munkaközösség vezetője tar. tott előadást a Polgári Törvénykönyv módosításáról. Az előadó beszélt a jogszabályok jelentőségéről, s részletesen ismertetett néhány polgári jogi alapfogalmat is, mint amilyen az 'élbíttojfólás,' a tulajdonközösség, s annak felbontása, a birtokháborítás. Szót ejtett az állam elővásárlási jogáról is. A tájékoztató után a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolt dr. Barabás Andor és dr. Filep Győző. A gödöllői ügyvédségen már évek óta ingyenes jogtanácsokat adnak az arra rászorulóknak. A jövőben megváltozik az ingyenes tanácsadás fogadási ideje. Az érdeklődők keddenként délután 1 és 5 óra között kereshetik fel az irodát, rendkívüli esetben, idős, beteg embereket ezenkívül is fogadnak. Sós Károly a gödöllői tavasz rendezvénysorozatáról tartott tájékoztatót. Cs. J. a búcsú, hiszen amint Papp Józsefné mondta, a gondozónők nagyon megszeretik a kicsiket. Tizenöten vannak ösz- szesen, akik a gyermekek ellátásáról gondoskodnak. Köz - tűk, a gyerekek és a szülők között jó kapcsolatokat kell kiépíteni. Ezt vallja a bölcsőde vezetőnője. Szülői értekezleteken, reggelente és esténként beszélik meg a kicsikkel kapcsolatos problémákat. Nemrégiben a fülbevalók sorsáról döntöttek. Ezek, a kisgyermekeknek nem való ékszerek balesetveszélyt jelentettek. Ezért határoztak közösen úgy, hogy ezentúl nem viselhetnek fülbevalót a kicsik. Valamennyi nevelési kérdésben ilyen egyetértésre van szükség. Mint ahogy a szülőknek egy a véleménye arról, hogy a bölcsődében jó kezekben vannak gyermekeik. S ez nemcsak a Dózsa György úti bölcsődében, hanem valamennyiben így van. M. M. Amatőröknek és szakköröknek Fotópályázat A városi tanács művelődési osztálya a Gödöllői tavasz idei rendezvénysorozatának eseményeit bemutató fotópályázatot hirdet. 18 X 24-es vagy nagyobb méretű feketefehér, és színes egyedi fotókkal vagy maximálisan hat darabból álló sorozatokkal, lehet pályázni. A beküldési határidő augusztus 15. A cím: városi tanács művelődési osztálya 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. Az egyedi fotók kategóriájú.: ban két 500—500 forintos első, két 300—300-as második és két 200—200 forintos harmadik díjat adnak ki. A sorozatok kate. góriájában az első díjra 1000, a másodikra 700, a harmadikra 500 forintot adnak. A díjazott fotók a városi helytörténeti gyűjtemény tulajdonába mennek át. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Galgamácsa Megkezdődött a kispályás bajnokság Gazdag sportprogrammal köszöntötték Galgamácsán a felszabadulás ünnepét. A helyi sportkör tömegsportbizottsága sakk- és asztalitenisz-versenyt rendezett, a fiatalok kézilabdatornán mérhették össze tudásukat, s április 4-én délután a községi kispályás labdarúgóbajnokság első fordulójának mérkőzéseit is lejátszották. Az idénnyitó eredményei: Kiskút SC—Váckisújfalu község 3—1, TSZ Gépész—SE öregfiúk 2—2, összefogás SE—Vémpel SC 5—2, Tsz MEDOSZ—összefogás SE 3—3. Aszód Utcai futóverseny Háromszázan a rajtnál Az aszódi Petőfi Sándor gimnázium sportköre, a nagyközségi ta-iíács tömégsportbi- zottsága utcai futóversenyt rendezett a községben, amelyen általános iskolások, gimnazisták és KISZ-esek vettek részt. A színvonalas versenyen, mintHárom évtized változásai Az első tsz-tői az egyesülésig A felszabadulás évfordulóján nemcsak a háború utolsó napjairól, nemcsak a felszabadítók tetteiről emlékezünk meg. Az ünnep csak akkor mutat utat, ha számba vesszük a több mint három évtizednyi idő hozta változásokat, ha visz- szapillantunk a felszabadulás utáni kibontakozás nehéz esztendőire is. Honnan indult és meddig jutott például járásunk egyik községe, Verseg? Hogyan lábaltak ki a háború okozta pusztulásból a falu lakói? Erre kerestük a választ, ezt kutattuk a dokumentumokban. Termelési bizottság A község gazdasági élete teljesen megbénult a háború alatt. A felszabaduláskor mindössze ötvenhat ló volt a faluban, s csak tizenhatot lehetett igába fogni. Volt niég hat traktor is, valamennyi hibás, üzemanyagnak pedig se híre, se hamva. A termelési bizottság megállapítása szerint ezzel az erővel négy esztendő alatt lehetett volna csak megművelni a határt. A szomszéd község, Heréd termelési bizottsága kéréssel fordult a versegiekhez: engedjék át nekik Ö- és Űjvarsány- pusztát, ha megművelni nem tudják. Kérésükre nemleges választ kaptak: a vérségiek is munkára készültek. Amire erejük nem maradt, azt bérbeadták. Hamarosan megalakult a földigénylő bizottság, öt tagból állt, elnöke Császár Gyula lett. A földosztás októberig elhúzódott. Családonként két holdat mértek, a cselédek egy gyermek után három, minden további gyermek után két-két holdat kaptak. A száz holdnál kevesebbel rendelkezőknek meghagyták a földjét, s a földbirtokosoknak 100 hold maradt a tulajdonukban. Némelyikük megpróbált gazdálkodni, bérbeadással is kísérleteztek, végül azonban valamennyiük az államnak adta el földjét tíz évi részletre, holdját négyszáz pengőért. Az Országos Földbirtokrendező Tanács utasítására 1200—1200 hold földet a két, nagy lélekszámú szomszédos községeknek, Kartalnak és Herédnek engedtek át használatra. A földosztással egy időben házhelyet is osztottak az igénylőknek, az Acsay-telepen, a Zoltán-tanya alatt, a Homokos oldalán és a Walkó-telepen. Felhasználták erre a célra a korabeli sportpályát is, amely a Hatvani út réti oldalán terült el. 1946 elején Varsány, Kerekharaszt, Józsefmajor és Fenyőharaszt lakói levelet írtak a belügyminiszternek községgé alakulásuk végett. Fenyőharaszt kivételével az említett tanyák — 2838 holdnyi terület — elszakadtak Versedtől, de a község határai még ekkor sem váltak véglegessé. Később, 1949-ben a kiskarta- liakat is Kartalhoz csatolták, s így Verseghez ma már csak egy tanyaszerű település, Fenyőharaszt tartozik. Nehéz indulás Nehezen indult meg az élet a földeken. A nyomorúságot csak fokozta az aszály. A terméseredmények siralmasak voltak. Az egyik gazda így emlékszik az akkori időkre: „kevés búza termett, kukorica még kevesebb, egy holdon egy kocsival. Takarmány alig volt, az állatok jóformán szalmán éltek.” Győzött az új A legnehezebb helyzetbe a volt cselédekből lett földtulajdonosok kerültek, akik nem rendelkeztek igával, gazdasági felszereléssel. Igát kaptak ugyan, de minden munkát jócskán meg kellett fizetniük, pénzt pedig keservesen lehetett szerezni. Ráadásul alig végezhettek idejében, hiszen az ő földjük mindig utoljára maradt. Ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy érlelődni kezdett a gazdálkodás jobb formájának gondolata, s 1949. október 1-én megalakult az első termelőszövetkezet, amely a Törekvő nevet vette fel. Első elnöke Marton Mihály lett. Iratanyaguk már elpusztult, elkallódott, egy nem hivatalos feljegyzés tanúsága szerint 170 holdon kezdtek gazdálkodni, öt pár lóval, többnyire idősebb tagokkal. Az első évben késtek a vetéssel, a teheneket felületesen gondozták, általában szervezetlenség uralkodott. Később összeszedte magát a szövetkezet s 1956- ban már mintegy hatszáz holdon gazdálkodtak. 1952-ben alakult egy másik csoport is, ezt azonban az ellenforradalom szétzúzta. 1959-ig mégis a magángazdálkodás jellemezte a közösséget. A mezőgazdaság szocialista átszervezését siettető, az ötvenes évek elején hozott intézkedések kedvezőtlenül befolyásolták a vérségi földművelők sorsát is. A terménybeszol- gáltatási rendszer akadályozta a kis- és középparaszti gazdaságok bővített újratermelését. A régit felváltó új gazdaság- politika azonban hamarosan meghozta gyümölcsét. 1959- ben megtörtént a község mező- gazdaságának szocialista átszervezése. A szervezés viszonylag erős ellenállásba ütközött, de következetes agitá- cióval végül sikerült meggyőzni az egyéni gazdálkodókat, s a Törekvő létszáma negyvenötről háromszázhatvanra emelkedett. Emellett Micsurin néven egy másik termelőszövetkezet is alakult, s a kettő egyesült 1961-ben. A szövetkezet fejlődését nehéz lenne néhány sorban felvázolni. Ehelyett álljon itt egy érdekelt vallomása: „nem akartam én belépni, sajnáltam a földet, nagyon sokat gürcöltem rajta. Amikor a kezembe került, olyan volt mint az út közepe, és amikor valamennyire helyrehoztam, akkor meg mondjak le róla? Az agitálok meg csak jöttek a nyakamra, azután már amikor hallottam, hogy ez is aláírta, meg amaz is, akkor rágondoltam magam, ha nekik jó, nekem se lesz rosszabb. Hát így beléptem. Most így visszagondolva, tiszta szivemből mondhatom, hogy nem bántam meg. És mondhatom, hogy velem együtt sokan nem merték volna föltételezni, hogy ez így is lehet jó, meg hogy idáig eljutunk.” A vérségi termelőszövetkezet 1973 végén egyesült a kartali- val, összterülete, gépállománya majdnem megduplázódott. Tavaly pedig a tagság megsza- , vazta az egyesülést a bag— j hévízgyörki termelőszövetke- s zettel, s az idén már mint kar- j tali Petőfi Termelőszövetkezet I folytatják a munkát, mintegy ötezerhétszáz hektáron. | Dene Mihály 1 egy háromszázan álltak a rajt.- hoz, Indultak az aszódi két ál- talähos iskola, a gimnázium diákjai, valamint a honvédség és a község KlSZ-fiataijai. Az eredmények: Fiúk, III. osztályosok: 1. Piroska Sándor Domony; IV. o.: I. Nyíri Zsolt Aszód I.; V— VIII. o.: 1. Kővágó Péter Aszód II. Gimnazisták, KISZ-esek, I— II. o.: 1. Szőcs Ferenc, aszódi gimn.; Ill—IV. o.: 1. Czmorek István, Ferromechanika, KISZ. Lányok, III. osztályosok: 1, Palik Katalin, Aszód I.; IV. o.: I. Dala Hajnal, Aszód I.; V— VIII. o.: 1. Pesti Erika, Aszód II. Gimnazisták, I—II. o.: 1. Gyürki Tünde; III—IV. o.: 1, Molnár Margit. Csapatban, fiúk, III. osztályom sok: 1. III. b., Aszód I.; III— IV. o.: 1. IV. a., Aszód I.; V—■ VIII. o.: 1. Aszód II. Gimnazisták, KISZ-esek, fiúk, I—II o.: 1. I. d. osztály; III—IV. o.: Aszódi KISZalapszervezet. Lányok, ált. isk. IV. o.: 1. IV, a., Aszód I.; V—VIII. o.: 1, Aszód II. Gimnazisták; I—II. o.: 1. b.; III—IV. o.: 1. IV. c. osztály. i Kispályás labdarúgás Felszabadulási torna Pályaavató Isaszegen Mind Gödöllőn, mind Isaszegen megtartották a hagyományos felszabadulási tornát a kispályás labdarúgóknak. A városban 16 csapat vett részt a küzdelemben, a végső sorrend így alakult: 1. Vízmű, 2.' ÁFÉSZ, 3. Ganz, 4. Iklad. Isaszegen másodszor játszottak a felszabadulási serlegért. Kezd szokássá válni, hogy ere az alkalomra valamelyik csapat- kispályát épít. Tavaly az erdőaljaiakkal, az idén a Toplyos nevű együttes pályaavatása jegyében zajlott a küzdelem. A döntőben népes közönség előtt a Szoboralja 3—1-re győzött a vendéglátó Toplyos ellen, és egy évig őrizheti a vándo-serleget. Harmadik a Müped csapata lett. * * i »
