Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
HÍREK - HÍREK - HÍREK Megnyitó ünnepség A Pest megyei Könyvbarát Bizottság és a váci szervező bizottság Vácott, a Lenin úti művelődési központban rendezi A költészet napja idei megyei megnyitóját. Az április 10-én 19 órakor kezdődő rendezvényen beszédet mond Barát Endre, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, országgyűlési képviselő. Kandidátusi értekezés Április hetedikén délután a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében tartották a felsőgödi ifj. Gádorosi Ferenc kandidátusi értekezésének nyilvános vitáját. Témája volt: A korszerű elméleti alapozó módszerek és a kutatás távlati koncepciója a lakásfejlesztésben. A művelődési központban Dobrovits Ferenc képei Dobrovits Ferenc festőmű- vész képeiből nyílt kiállítás a Madách Imre. Művelődési Központban. Az április 7-i megnyitón Venesz Ernő, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője méltatta a tárlat jelentőségét, s köszöntötte az első vendégeket. A kiállítást az érdeklődők április 27-ig tekinthetik meg. Játszótér a Kálvin utcában Városszépítés Kisvácon A Hazafias Népfront kisvá- ci körzeti csoportja’ szép kezdeményezéssel kapcsolódott a Virágos, tiszta Vác, valamint a Tiszta udvar, rendes ház mozgalmakhoz. Nyerges Lajosné elnök vezetésével a Dózsa György út és az Árpád út környékének a rendbehozására készítettek munkaprogramot. Népfrontaktívák kopogtatnak be ezekben a napokban a kisváci lakásokba s kérik, hogy május elsejére hozzák rendibe a házak előtti területet, ahol lehet ültessenek virágot. Huszonket- ten vállalták ezt a szervező- munkát. Távolabbi tervük, hogy gyermekjátszóteret alakítanak ki a Kálvin utca végén. A megvalósításához kérésükre segítséget nyújt a Híradás- technikai Anyagok Gyára, a Vízművek, az AFIT kirendeltség és-a DCM. Biztosítják a szükséges tervet. A többi a felsővárosban lakó lelkes társadalmi munkások dolga. P. R. A PE S T MEG Y E1 H í R L A P K Ü L Ö NK I A DÁ S A VI I» ■ bili! m « r 1%^» ’ ; A VÁCI JÁRÁS ES VAC VÁROS RÉSZÉRE ■ :> ■— . JL'1 XXII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1978. ÁPRILIS 9., VASARNAP Végleg elnyerték a kupát Trélerek, buszok doktorai Váchartyánban Az elmúlt esztendő fordulópontnak számít a 22. számú VOLÁN váchartyáni ipari üzeme életében. Ezt bizonyítják a gazdasági eredmények, s a tavalyi vállalati munka- versenyben elért sikerük. — Alapvetően két főtevékenységgel foglalkozunk. — tájékoztatott Barta István üzemigazgató. — Évente körülbelül negyven bérautóbusz középjavítását végezzük. Tagjai vagyunk az országos nehézteher szállítási rendszernek, amelynek keretében trélereket újítunk fel, évente közel félszázat. Ezenkívül gyártunk konténereket is: 1977-ben például a tervezett 800 darab helyett 1 ezer 252 darabot, s mintegy 700-at javítottunk. Idén új profilként a VOLÁN tröszt megbízásából sodronykötélfonó műhelyt alakítottunk ki, ahol emelő-, vontató- és daruköteleket készítünk, kézi erővel. Hatékonyabb munka A váchartyáni üzemben több, mint kétszáz munkás dolgozik, több mint százan szakmunkások. Bár ez az arány kedvezőnek mondható, mégsem elégedettek.. A hatékonyság javítása érdekében a korszerű védőgá- zas hegesztést vezették be, korszerűsítették a műhelyek világítását is. Az üzem területén csaknem 1 ezer 700 négyzetméternyi tárolóteret betonoztak le. A munkakörülmények javításának is köszönhetően az elmúlt években 1 ezer 600 óráról 900 órára csökkent az IKARUS 311-es típusú autóbuszok javítási ideje, de kevesebb lett az IK —630-asoké is. több mint ötszáz órával. Tavalyi árbevételük 22,7, nyereségünk pedig 25,3 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Idén ösztönző bérezési formákat vezetnék be. A sodronykötélgyártásban darabbért fizetnek, más műhelyekben pedig fokozatosan bevezetik a csoportos bérezést. A forgácsoló részlegben már jelentősen előbbre léptek az egyéni teljesítménymérés alkalmazásával. Hasznos megoldások Figyelemre méltó eredményeket értek el az újítók és a szocialista brigádok. Két eszÁprilis 14-ig Játékkiáilítás tendővel ezelőtt 26 újítási javaslat közül 23-at fogadtak el, addig tavaly már 48 ötletből 42 megvalósítható volt. Április 4-én adták át például Muka Pálnak a Kiváló Újító jelvény ezüst fokozatát a fékerőmű próbapad megtervezéséért. Ha ezt a berendezést valamelyik szocialista országban vásárolnák meg, közel félmillió forintba kerülne, s két évbe is beletelteit volna, amíg megkapják. Muka Pál ötlete révén a fékerőmű próbapadot három hónap alatt készítették el, mindössze 160 ezer forintnyi költséggel. A váchartyániak nyerték a vállalat szolgálati helyei között meghirdetett munkaversenyt. Az üzemben tevékenykedő 13 szocialista brigád közül három-három kapott arany, ezüst és bronz koszorús jelvényt. A vállalati munkaversenyben másodszor elnyert kupa így végleg Har- tyánban marad. A munkasikerekhez hozzájárultak a pártalapszervezet tagjai is, akik a községi párt- szervezet értékelése szerint maradéktalanul teljesítették 1977-es cselekvési programiu- kat. Bár Kreidli Kálmánt, a II. számú autóbusz felújító műhely karosszéria lakatosát csak néhány hónapja választották meg a pártalapszervezet titkárává, mégis alaposan ismeri az üzem. életét. — Cselekvési programunk összeállításánál mindig figyelembe vesszük az üzem előtt álló gazdasági feladatokat is — mondotta. — Céljainkat műhelyekre lebontva és konkrétan megjelölve fogalmazzuk meg. Az idén például figyelemmel kísérjük és támogatjuk az ösztönző bérezés bevezetését. Jelenleg 31 párttagunk van, közülük ketten dolgoznak az új kötélsodronyfonó műhelyben: abban, hogy a tapasztalatok hiánya ellenére eddig teljesítették tervüket, részük van nekik is. Segítik a fiatalokat A négy pártcsoportot úgy alakították ki, hogy az egy munkaterületen tevékenykedők tartozzanak egybe. így alkalom adódik a pártfeladatok alaposabb számonkérésére. Akad is bőven tennivaló, hiszen a párttagok közül öten egyben' szocialista brigádvezetők. Az üzemi kommunisták nagy gondot fordítanak a KISZ-aiapszervezet patronálá- sára is. Figyelemmel kísérik a két ifjúsági szocialista kollektíva eredményeit, s tanácsaikkal, módszerbeli útmutatásokkal segítik a fiatalok mozgalmi munkáját, amelyen bizony még akad javítani való. F. Z. Határidő: április 10. Rendet teremtenek a tárlatrendezések területén A képzőművészeti kiállítások rendezésével kapcsolatban az utóbbi időben több probléma merült fel Vácott. Ezek egy része abból eredt, hogy a rendezők általában nem ismerték az ezzel kapcsolatos jogszabályokat, másrészt művészetpolitikai félreértések adódtak. Venesz Ernő, a Vác városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának a vezetője körlevelet intézett a helyi üzemek, intézmények vezetőihez és kulturális munkatársaihoz. Ismertette a Képzőművészek Szövetsége Pest megyei Szervezetének állásfoglalását. Ugyanakkor kötelezte azokat, akik 1979-ben képzőművészeti kiállítást akarnak rendezni, hogy április 10-ig jelentsék be azt a művelődésügyi osztálynak. Az osztályvezető így indokolta e rendelkezés szükségességét: — Vác Pest megye képződ művészeti életének egyik fontos központja. Következésképpen a kiállításokkal kapcsolatos művészeti és rendezési követelmények is magasak. — Müvészetpolitikai szem-' pontból elhibázottnak tartunk minden olyan törekvést, amelyik az esztétikai hatást mellőzve, személyi kapcsolatok alapján alakítja ki a kiállítási programot. — Le kell szögeznünk, hogy egyetlen amatőrt sem zárunk el attól a lehetőségtől, hogy munkáit bemutassa. Ha a tanulmányaiban szakkör, vagy önművelés útján elért eredményeiről akar számot adni, akkor csoportosan; ha önálló alkotói munkára érett, akkor egyéni kiállításokon jelentkezhet. Rendkívüli kiállítást csak abban az esetben támogatunk, ha az mű- velődéspolitikailag -indokolt. P. R. Váci képek az albumban A Magyar Helikon kiadásában jelent meg az a rendkívül igényes kiállítású album, amely a mai magyar épületdíszítő művészetről kíván körképet nyújtani. Amikor gyönyörködve lapoztam végig a „Muralia Hungarica” című kötetet, lapról lapra növekvő érdeklődéssel kerestem benne a váci vonatkozásokat. Nem is hiába! A kötet összeállítója, Be~ reczky Lóránd, sem időrendi, sem „protokolláris” teljességre nem törekedett, inkább a magyar díszítő művészet erényeinek és — itt-ott — hibáinak egészét kívánta bemutatni. Ezért a képanyagot az ország 40 helységének épületeiről válogatta ki, noha — érthetően — a budapesti alkotások száma uralkodik az albumban. A fővároson kívüli településeket 100 felvétel képviseli, ezek között két váci alkotásról készült három kép jelzi, hogy városunkkal az újkori magyar művészettörténetben is számolni kell. Kiss István „Végvári vitézek” című kőrács- kompozícióját két fekete-fehér, Mizser Pál pártházi „Panno”-ját pedig egy színes felvétel mutatja be. Amennyire örvendetes, hogy a két váci alkotás helyet kapott a kötetben, annyira sajnálható, hogy éppen a legújabb váci épületdíszítő kerámia, az új művelődési ház Kovács Margit falidísze elkerülte az összeállító figyelmét. Talán egy színes levelezőlapon pótolhatnánk hiányát... Végh Ferenc Fotókiállítás A Tatabánya Városi Tanács vb művelődésügyi osztálya gondozásában, a helyi V. számú általános iskola aulájában megnyílt a Dunakanyar Fotóklub kiállítása, melyen 12 váci és Vác környéki alkotó 53 művét mutatták be. Nagymaroson Közösen védekeznek a vadkár ellen A környezet és a vad kapcsolata, az ebből születő vadkár nem új keletű gond, de napjainkban egyre többször esik szó róla. A vadállomány nemzeti kincs, társadalmi tulajdpn, amelyhez, nem csupán a vad- gazdálkodás, hanem társadalmi érdekek is fűződnek. Állatvilág nélkül nincs élet a természetben, ezért a vad sem csak a vadászoké, hanem azo- ké is, akik szabad idejükben járják az erdőt. Március 24-én nyitották meg a művelődési központban Hídvégi Valéria festőművész Játék című kiállítását. A nagy érdeklődés miatt a rendezők úgy határoztak, hogy a kiállítás nyitvatartását április 14-ig meghosszabbítják. Papp László felvétele Egyetértésben Tudjuk azonban, hogy ezek az állatok gyakran okoznak kárt a határban, a nagy és kisüzemi gazdaságok földjein, gyümölcsöseiben. Egyes területeken nagyon sok az ilyen gond. Mindenképpen kívánatos, hogy a vadászok és a termelők közötti ellentétek feloldódjanak, mert ez mindenkinek csak hasznára válhat. A vadászatra jogosult, illetőleg a vadásztársaság a jogszabály rendelkezése alapján köteles a népgazdasági szempontból hasznos vadállomány fenntartásáról, sőt fejlesztéséről tervszerűen gondoskodni. Az állomány fejlődésével azonban általában a kár is növekszik. A szóban forgó vadak a vadászatra jogosult vadásztársaság és ezen keresztül ma a népgazdaság hasznát is szolgálják. így a vadállományt a mezőgazdasági ingatlan használója nem foghatja be, nem pusztíthatja el, sőt köteles a hasznos vadállományt kímélni, ezzel a vadgazdálkodás fejlesztését támogatni. Ez a helyzet természetesen konfl rítusok forrása, hiszen a vadgazdálkodásból haszon is és kár is keletkezik. A vadkárokat valakinek mindenképpen viselnie kell. Az indokok amellett szólnak, hogy annak, aki a hasznot lefölözi, a vadásztársaságnak. De csak akkor, ha a károsult mindent megtett a várható kár megelőzése érdekében. Ki fizesse? Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló, az 1970. évi 28. számú törvényerejű rendelettel módosított 1961. évi 7. törvény 35. paragrafusának 1. és 2. bekezdése szerint: „A vadászatra jogosult vadásztársaság köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó által a mezőgazdaságban, a mezei nyúl által a gyümölcsösökben okozott kárt. Nem kell megtéríteni azt a kárt, illetőleg a kárnak azt a részét, amely a károsult felróható magatartásának a következménye.” A jogszabály kifejezi, hogy ki követelheti és kitől a vadkár megtérítését. De szól arról is, hogy a károsultat, a termelőt, kárelhárítási, illetőleg kárenyhítési kötelezettség terheli. Nem követelheti a védekezés elmulasztása miatt bekövetkezett vadkár megtérítését. Gyors kártérítés A jogszabály a vadkárok elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében mind a vadásztársaságra, mind a mezőgazdasági ingatlan használójára — a termelőre — kötelezettségeket ró. A nagymarosi Dunakanyar Kittenberger Kálmán Vadásztársaság elkészítette idei vadkárelhárítási tervét. A nagymarosi nagyközségi tanácson tartott megbeszélésen a tanács és a vadásztársaság vezetőinek az volt a véleménye, hogy a tervben foglaltak teljesítése olyan eredményre vezet, mely megoldja a községben a korábbi években sok gondot okozó problémát. A tervben szereplő intézkedésekben többek között az alábbiakat határoztuk meg: a vadásztársaság a vadkáros időszakra két őrt alkalmaz, ezenkívül tagjai számára kötelezően előírja a vadkár- elhárításban való részvételt. A község mezőgazdasági területeivel határos erdőségekben a vadászati korlátozást feloldják, az etetést a belső területekre helyezik át. Így a vadkáros időszak alatt a nagyvad az erdőben megtalálja az élelmet és nem károsítja a mezőgazdasági kultúrákat. A vadásztársaság vadkárelhárító vadászatokat is rendez. Vadásztársaságunk vezetése arra törekszik, hogy a vadkárügyeket békésen intézze el a környék lakóival. Ennek érdekében az okozott kárt is gyorsabban térítjük meg, mint eddig. A kár csökkentése érdekében viszont a mezőgazdasági ingatlan használója köteles a veszélyeztetett területeket őrizni és a vad elriasztásában közreműködni. Fokozza az őrzés hatékonyságát a kolompolás, a tűzrakás, a csörgők, konzervdobozok, bűzös anyagok, vadriasztó szerek kihelyezése. Növények, fák megrágását akadályozza meg a teljes, vagy szakaszos bekerítés. Igen jó példa és az elmúlt évekre jellemző Márianosztra községben megszervezett őrzés és riasztás, ahol szinte a község apraja-nagyja részt vett a vadkárelhárításban, igen jó eredménnyel. Egyezségre jutni A kár mértékének meghatározása — a vadkár sajátos természetéből folyóan — nehéz •feladat. E tekintetben komoly szerepe van a szakértői becslésnek, a vadkárbecslő szakértő lelkiismeretes, fáradságot nem kímélő tüzetes vizsgálódásának, a józan mérlegelésnek. A helyszíni kármegállapítás módja a gyakorlatban igen változatos lehet. A kárbecslésnek mindenképpen reális adatokon, nem pedig feltételezéseken kell nyugodnia, a konkrétan, egyedileg kell a kár összegét meghatározni. A vadkárbecslő szakértőnek arra kell törekednie, hogy a helyszíni megállapításait a felek lehetőleg fogadják el. A vadkár megtérítése iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás két szakaszra tagozódik: a községi szak- igazgatási szerv eljárására és a bírósági eljárásra. E két eljárási szakasz közül a bíróságira azonban csak akkor kerül sor, ha valamelyik fél nem fogadta el a szak- igazgatási szerv határozatát. A községi szakigazgatási szervnek a vadkárbecslést a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefoly- tania. A vadkárbecslés időpontjáról és helyéről a községi szakigazgatási szerv vezetője az érdekelteket értesíti. Sukerek János, a Dunakanyar Kittenberger Kálmán Vadásztársaság titkára A I
