Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA it-ÉDl JÁPÁS ás XXII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1978. ÁPRILIS 9., VASARNAP Társadalmi munkások segítenek Új házsorok Nyársapáton Korszerűbb vasútállomás, buszjárat Rónatelepre Nyársapát homokra épült, fiatal település, községi múlt­ja mindössze huszonnégy esz­tendőt számlál. A jelek azon­ban azt mutatják, hogy szilárd alapokra épül, és sikerül meg­kapaszkodnia, megfelelnie a ma követelményéinek. Erről be­szélgettünk Labancz Árpáddal, a községi tanács elnökével. — Milyen fejlesztés szere­pel az idei tervekben? — Az óvodával szemben fel­épül az óvónők számára két szolgálati lakás. Űj helyre köl­tözött a gázcseretelep, amely egyébként is kitelepítésre szo­rult, és a helyén a nyáron megkezdődik a 430 négyzetmé­ter alapterületű, 300 adagos konyhával rendelkező étterem építése. Ha elkészül, jövőre megoldódik a községben a köz- étkeztetés és a gyermekélel­mezés is megnyugtatóan rende. ződik. — Társadalmi munkát szer­veznek-e céljaik megva­lósításához? — Elsősorban a szocialista brigádokra támaszkodunk. A Pest megyei Pincegazdaság pin­cészetének kollektívája — Füle Ferenc brigádvezető irányítá­sával — önként vállalta a gáz­cseretelep elköltöztetését. ök ásták ki az épülő szolgálati la­kások alapját. Nyomukban a Haladás Tsz-ben dolgozó Patik Ferenc brigádja készítette el a betonalapot. Hasonló módon könnyítjük meg a községbeli építkezéseket kivitelező Nagy- körösi Építőipari Szövetkezet dolgát az étterem alapozásá­nál is, amelyre szintén van önkéntes vállalkozó. — Miután az óvoda udvará­nak parkosítását és játékokkal való felszerelését is tervbe vet­tük, számítunk azoknak a munkahelyi kollektíváknak a támogatására, amelyek a va­sasszakmában dolgoznak, ök készítik majd el a különféle TEVEKENY KISZ-ESEK A dicséret kötelez FIATALOK A TSZ FORGÁCSOLÓ MŰ HELYÉBŐL A KISZ megalakulásának 21. évfordulóját Törteién ün­nepelte nemrég a járás ifjúsá­ga. A nagygyűlésen tapssal kö- szönyKiék a ceglédi Lériin Ter­melőszövetkezet Ságvári End­re KISZ-alapszervezetét, mert munkájával kiérdemelte, a KISZ KB dicsérő oklevelét. A kitüntetést Boros János, a KISZ járási bizottságának a titkára adta át. Alapos munka rejlik az ok­levél mögött. Ez az alapszer­vezet három éve alakult. Ak­cióprogramjaikat a gazdasági építőmunka, a politikai nevelés és az Edzett ifjúság mozgalom jegyében állították össze. Kü­lönösen a legutóbbi bővelke­dett eredményekben. — A Ságvári Endre KISZ- alapszervezet gazdaságpoliti­kai célkitűzései összefüggnek mindazzal, amit a népgazda­ság a munkásfiataloktól elvár — mondta róluk Boros János. — Minden KISZ-tag részt vesz a szocialista brigádmozga­lomban, szinte a mozgató rúgó szerepe jut a KISZ-esekre. A forgácsolóműhelyben dolgozó két szocialista brigádot a ter­melőszövetkezet legjobb bri­gádjai közt tartják számon. Tettre készek akkor is, ha tár­sadalmi munkáról, vagy sport­ról van szó. A KlSZ-alapszer- vezet kezdeményezésére a for­gácsolóműhely vállalta, hogy részt vesz Cegléd és Hantháza közti, megszüntetett vasútvo­nal 4—500 méteres szakaszá­nak felszedésében. A politikai munka is jó a ■fiatalok között. Tizenöten van­nak, Öten már elvégezték ' a marxista esti középiskolát, egy fiatal pedig a marxizmus—le- ninizmus esti egyetem hallga­tója. Az alapszervezetben öt fiatal párttag dolgozik, három fiatal — az alapszervezet aján­lásával — munkásőrnek jelent, kezett. A Körösi úti általános isko­la úttörőcsapatával jó kapcso­latot alakítottak ki a fiatalok. Erkölcsi és anyagi támogatás, közös kirándulás, sport szere­pel a programjukban, így akar­ják még szorosabbá fűzni a barátságot azokkal a gyerekek­kel, akik később majd a so­raikba léphetnek. Az MHSZ-lövészklub az alapszervezet kezdeményezésé­re született újjá. Titkárává az egyik KISZ-est, Medgyes Já­nost nevezte ki az MHSZ és a tsz pártvezetősége. Az 1978—79-es mozgalmi évben új feladatok sora vár a kitüntetettekre. Az alapszerve­zet vezetősége újjáalakul. Re- ,mélhetően ez dolgukon csak annyit változtat majd, hogy még nagyobb lendülettel lát­nak munkához. Tudják, hogy erre a már kiérdemelt kitün­tetés is kötelezi őket. Zelenka István, ifjúsági felelős úttörő-tudósítók jelentik Vácott csendült fel a dal Március közepén volt Ceglé­den az Éneklő ifjúság címen meghirdetett verseny, amelyen minden iskolai kórus igyeke­zett jól szerepelni. A legszeb­ben a Táncsics Mihály Általá­nos Iskola tanulóinak ajkán csendültek fel a dalok, ők let­tek az aranyérem tulajdonosai. Sikerükre már akkor is büsz­kék voltunk. Még nagyobb lett az öröm, amikor megtudtuk, hogy iskolánk énekkarával rá­diófelvételt is készítenek. A fel. vétel a váci zeneiskola szép, korszerű hangversenytermében zajlott. Pest megyéből ezen 13 aranyérmes kórus vett részt. Iskolánk énekkara Lendvai Kamilló egy művét, valamint Bartók- és Koddly-kórusmű- veket mutatott be, Kiss Kal­már Mária tanárnő vezetésé­vel, dr. Kiss Mihályné zongo­rakíséretével. A Táncsics-iskola kóruséle­téről még csak annyit, hogy a napokban, a — Dunakeszin tartott — rajkórusok megyei bemutatóján a nyolcadik Z. osztály Kodály Zoltán nevét viselő éneklő raja arany okle­velet kapott. Nagyon örülünk sikereiknek! A VI. B. osztály Arany János rajának tudósítói: Rátóti Csaba és Zsíros Zoltán i mászókákat, hintákat, egyéb játékféléket. — Sok új ház épül a köz­ségben. Van-e elegendő telek? — A községi tanács huszon­egy házhelyet kínál eladásra. Az építkezők olcsón hozzájut' hatnak, hiszen a villamosított területen csupán 36 forint a porták négyszögöle. Valószínű, ennek is köszönhető, hogy gyorsan kiépülnek az új házso­rok, köztük emeletes épületek is tető alá kerülnek. — Várható-e javulás a köz­utak állapotában? — A szükséges anyag már megérkezett, és a KPM rendbehozza a József Attila utcát, 6 méteresre szélesíti a burkolatot a Körösi úttól az ipartelephez vezető autóbusz­fordulóig. Hasonló munkát vé. geznek majd a csemői bekötő úton is, a rónatelepi iskola irá­nyába. Ha ott véget ér a mun­ka, még az idén beindul a rendszeres autóbuszjárat, amely az arra lakók régi kívánsága. A MÁV is bekapcsolódik a közlekedés korszerűsítésébe. Erről Szombathelyi Endrétől, a vasútállomás nyugalomba vo­nult főnökétől kaptunk tájé. koztatást, aki nyugdíjasként is szolgálatban áll. — Milyen változást hoz az átalakítás? i — A vasútállomás' legalább hetven eszteiidős épülőiéből csak a négy fal marad a he­lyén. A két nagyméretű eme­leti szolgálati lakásból három korszerű, fürdőszobás otthont alakítanak ki. Lapostető kerül az épület fölé. A földszinten kisebb lesz a forgalmi iroda, helyet kap a poggyászkamra, külön személypénztár létesül. Csinosabb lesz a váróterem, vízöblítéses mellékhelyiségek váltják fel a régieket. Az állo­másépület közelében levő há­romlakásos szolgálati épületből kétlakásos, az eddiginél kor­szerűbb lakóhelyet alakítanak ki a 4 millió forintos felújítás során. T. T. — Diaporámás, vetítettké­pes beszámoló hangzik el hétfőn, április 10-én délután 17 órai kezdettel a nyugdíjas pedagógusok klubjában, a Turini százak baráti körének tavalyi emlékútjáról, Pesti Antal és Túri László előadá­sában. Ceglédberceli daltulajdonos Mélyen gyökerező hagyományok Magnetofonszalagok őrzik a zenei kincset Azt mondják, s így igaz: Ceglédbercel a tavaszi napsü­tésben a legszebb! Házai sok­felé frissen meszelve csino- sodnak, utcahosszan rendezik a portákat, a kiskerteket, frissen ásott föld szaga terül el a levegőben. Nem messze a művelődési háztól takaros kis ház áll. Mondják, Cegléd- bercelen ez a legvirágosabb. Télen-nyáron teli virággal, nem is akármilyennel, hanem nótavirággal. Ott él Pünkösd István daltulajdonos, felesé­gével, Gumpl Magdolnával, Az idős házaspár, túl a het­venen, alapító tagja a ceg­lédberceli művészeti csoport­nak. Gyöngybetűs füzetek Vendég gyakran fordul meg ezen a portán. Nemcsak az együttes tagjai, a családtagok, rokonok, szomszédok és is­merősök nyitnak be egy szó­ra, hanem messzi vidékről jött érdeklődő idegenek is, népdal- és dalgyűjtő kőrútjuk alkalmával. — Amióta élünk a világon, mindig kedvünk volt az énekhez. Öröklődött a család­ban a nótás kedv — mondja Pünkösd István. Bár sietne, munka várja a községi víz­műnél, azért szakít egy kis időt a beszélgetésre. Hát hogyne, amikor a nótázásról van szó! — Ezerkilencszázegyben születtem, hát ennyi idős va­gyok. Még szinte gyerek fej­jel ismertem meg a felesé­gem családját. Falubeliek vol­tak, munkában szorgalmas, kedélyben vidám emberek. A feleségemnek volt egy cipész rokona. Becsbe ment szeren­csét próbálni, majd Ameriká­ba, mint sok más. Két zsák pénzt hozott, amikor hazajött. Szörnyűlködött az anyja: tán csak nem loptad?! De nem lopta, megdolgozott érte, két keze munkájával szerezte. Lajbizsebből vett nyolc hold földet és házat építtetett a felső falu végen, ott éltek. Emlékszem, kicsike, vígkedé- iyű ember volt, nem fogyott ki a nótából, ránk, gyerekek­re meg ragadt a dal, mint pulira a bogáncs. Nagy volt a család, s ha disznótorra, ara­tás utánra, keresztelőre, lako­dalomra összejöttek, hát per­gett a nóta, forgott a tánc. Még farsangolás, maskarázás is volt. Ez a néhai rokon, a Schönléber János, nemcsak pénzt, hanem dalokat és tán­cokat is hozott haza. Amiket ott kint, Ausztriában tanult a mr_,a forma, egyszerű embe­rektől Mi meg itt tovább vit­tük, elsajátítottuk. El, a spriniugrösat, a kakastáncot, a jüdistáncot. Feleségem meg, gyöngy betűivel füzetbe írta le a dalokat. Én is megőriz­tem, amit csak tudtam. Régen szokás volt könyvbe gyűjteni az emlékezetes eseményeket, amelyek a családdal történ­tek. Kedvenc verseket, nótá­kat épp úgy, mint a születé­sek dátumait, a jószág eladá­sát, miegymást. Hagyományra épült A ceglédberceli művészeti csoport, melynek táncosa, nótása Pünkösd István, köz­Az ivászat a fő ok Fenyegetőző, rettegett emberek Félelemkeltő, gyakran tettle. gességhez folyamodó magatar­tásával sok ember keseríti meg a családja életét. A családta­gok egy ideig tűrik a bánásmó­dot, hanem, amikor végkép be­telik a pohár, hivatalos helyre, a rendőrséghez folyamodnak segítségért. így történt ez Kelemen Já­nos ceglédi MAV-dolgozóval is. A férfi ittasan tért haza tavaly november 1-én a családjához. Felesége, a négy kiskorú gyer­mek gondozója nem állta meg szó nélkül. Vita kerekedett, mire az ittas ember kijelentet­te: neki nyugalomra van szük­sége és végez az asszonnyal, ha az nem hagyja őt békén. Szán­dékát igazolandó, kést fogott, mire az asszony a lakásból ki­menekült és a rendőrségen kért segítséget. A vasutast a veszé­lyes fenyegetésért 1500 forint büntetés megfizetésére kötelez­ték. Szintén veszélyes fenyegetés miatt volt a rendőrségnek dol­ga Lakhegyi Lajos albertirsai, Árpád utcai lakossal. A férfi december 14-én délután ittasan tért haza és összeszólalkozott élettársával. Mivel volt már rá eset, hogy részegségében meg­verte az asszonyt, a nő elsza­ladt a körzeti megbízotthoz segítséget* védelmet kérni Lakhegyi váltig állította, hogy élettársát az incidensektől elte­kintve nagyon szereti, nem bántja többé. A sértett így vé­lekedett: „ő tart el engem is. szükségem van rá”. A férfit ezer forintra büntették. kívánságra alakult meg évek­kel ezelőtt, néhány lelkes helybeli pedagógus értő ve­zetésével, a művelődési ház és a szakmaközi szervezet tá­mogatásával. Céljuk, hogy megörökítsék, összefogják az utókor számára a helyi népi hagyományokat, szokásokat, sváb dalokat, táncokat, ame­lyek messziről származnak, mélyen gyökereznek, évszáza­dokkal ezelőtt hozták maguk­kal az itt letelepített sváb családok és maradékát őrzik ma is. Igaz, a pompás nép­viseleti öltözékhez már csak az öregek ragaszkodnak. Mag­dolna néni varrógépe kattog szorgalmasan, amint a tű a sok rőf anyagot szántja. Ké­szül a szoknya, a felső, a mellényke, a kötény. Van ház, ahol örökségként őrzik a szép, régi viseletét, s magukra öl­tik, na táncba hívják az együttest, amelynek tagja idős és fiatal egyaránt. Hatszáz éves nóta — Ma is dalolósak vagyunk — mondja Pünkösd István. — A napokban is itt járt a so­roksári együttes egyik művé­szeti vezetője nótát vitt ma­gával. Viszi, azután majd ta­nulják, bemutatják. Sok nótát adtam már át. Járt ide éne­ket magnetofonra felvenni dr. Alex Hess is, Berlinből. Tudós, zenei kutató. Zenei felvételt készíteni azután meghívtak, ki is vittek min­ket az NDK-ba. a feleségem­mel, aki egy régi dalt énekelt el. Szinte el sem akarták hinni, hogy ilyen régi népdal is van. De a népdalgyűjtő professzor nagyon megörült neki. „Svájcban hallottam ezt, úgy az 1300-as évekből való! Csodálatos!” — Volt egy ember és an­nak egy lánya — mondja a dalt most Magdolna néni. — Az ember fogott egy hordót, alját kivette, beletette a gye­reket. Úszott a vizen a hordó a lánykával, három éjjel, há­rom nap. A malomnál állt meg, ahol a molnár meglátta a hordót, a hordóban a kis­lányt, hazavitte, felnevelte.' Amint cseperedett, a játszó­társai csúfolták, hogy neki sem apja, sem anyja, csak amolyan vízen talált gyerek. Sírt a lány három éjjel, há­rom nap, majd felkerekedett, hogy a szüleit megtalálja. Hát, amint megy, mintha hangot hallana. Szólítják há­romszor: nézzen csak vissza. Visszanéz, s látja, hogy viszi ám az ördög a hátán azt az embert, aki őt hordóba tette, folyóba vetette. — Hát, ez volt az a dal. Úgy fejeződik be: ez történt egyszer, de többször nem fog megtörtén­ni. Szalagos lesz a bárányka Vastag kötetek, dalos füze­tek kerülnek az asztalra. Ez a családi daltulajdon. Tanul­tak belőle a lányok, az uno­kák is. A nótázó kedv örök­lődött a családban, a táncra- termettség is. — A mi fiatal éveink gyö­nyörűen teltek — mondják mind a ketten. — Volt mun­ka, öröm, volt bánat is. Mió­ta a falu áll, a mi családjaink itt élnek. Apám tizenkét gye­reket nevelt. Fiatalon elhalt, az első világháborúban. Én vasutasként kerestem a ke­nyerünket. Feleségem varrás­sal egészítette ki. A varrógé­pet még édesanyja vette neki. Munka közben mindig dalol. Hej, de szép hangja volt! Ne­kem bizony tetszik ma is. Szoktam mondani, hogy raj­tunk mindig a falu szeme, de a nyelve is. Tanulják a nótát, örülünk, ha jönnek. Ami van, abból öröm adni. Rövid kabátba bújik Pün­kösd István, fejre valót kerít, megy, várja a munka. Szíve­sen végzi. Csak győzze is, so­ká. A kapuban még megem­líti: — Ha május 16-án, a ber- celi búcsún járnak, megnéz­hetik a báránytáncot. Űj dal­lal, motívummal készül most És szép lesz a bárányka. Min­den szőrén szalag! Eszes Katalin Kedden este: Zenés irodalmi séta A Pódium II. bérlet érvényes ­A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ emeleti termében kedden, április 11-én este 19 órai kezdettel a Zenés irodal­mi séta című előadásra kerül sor, Sinkovits Imre és Gombos Katalin színművészek vendég- szereplésével. A műsorban köz­reműködik Vitay Ildikó gitár­művész. Az előadásra a Pó­dium II. irodalmi bérlet érvé­nyes! A harmadiknak és a többinek A nagycsaládosok megsegítő, sére gondolva a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat — fennállása 25. év­fordulója alkalmából — akciót hirdetett. Április elejétől az év végéig a boltjaiban csecsemő­kelengyét vásárolók, ha leg­alább ezer forint értékű bébi holmit vesznek harmadik, illet, ve további gyermekeik szüle­tése alkalmából, az ezer fo­rinton felül ötszáz forint érté­kű babakelengyét kapnak aján_ dékba. Játékvezetők felajánlása Népes mezőny a futóbajnokságon A járási sportfelügyelőség kezdeményezésére elsőként a labdarúgó- és kézilabda-játék­vezetők vállalták, hogy az Ed­zett ifjúságért mozgalom sport- rendezvényein tíz mérkőzést díjtalanul levezetnek. A ceg­lédi játékvezetők e társadalmi munkájukkal segíteni kíván­ják a mozgalom sikerét. A sportfelügyelőség a többi sport, ágban működő bírók csatlako­zását is várja e felajánláshoz. Labdarúgás: Nem kísérte siker a ceglédi 'csapatok szolnoki vendégsze­replését. Az NB tartalékbajnokság­ban: Szolnoki MTE II—Ceglédi VSD II. 2:1. Az országos ifjúsági baj­nokságban: Szolnoki MTE—Ceglédi VSE 1:0. Mindjárt, kezdés után gólt lőttek a hazaiak, s előnyüket a későbbiekben tartani tudták. Atlétika: A járási, mezei futóbajnok, ságot a Budai úti, Kámáni er­dőben rendezték meg. A ne­menkénti és korcsoportonkénti futamokban összesen kétszá­zan álltak rajthoz. Az indulók szép versenyt vívtak. Minden számban a CVSE atlétái nyer­tek, másik sportkör képvisele­tében Virágh és Szádvári ré­vén a Mezőgazdasági DSK két helyezést szerzett. Eredmények: Nők: gyermek, 11 évesek: 1. Nagy Rozália 3:24,2, 2. Szrapkó, 3. Fiúba, 12 évesek: 1. Túri Krisztina, 2. Szucla, 3. Földi, serdülő „B”, 13 évesek: 1. Csima Éva, 2. Bú­csúházi, 3. Szabó, 14 évesek: 1, Drávái Judit 5:10, 2. Kátai, 3, Tari, serdülő „A”: 1. Drávái Erika, 2. Sí'movícs, 3. Csicsely. Felnőtt: 1. Plangár Agnes. Férfiak: gyermek, 11 éve­sek: 1. Mahalek József, 3:14, 2. Pánczél, 3. Koska, 12 évesek: 1. Németh István 2:33,5, 2. Ta­kács, 3. Rakatyai, serdülő „B”, 13 évesek: 1. Gazdag András, 2. Sárvári, 3. Antal, 14 éve­sek: 1. Almási Attila, 2. Dobos, 3. Pánczél, serdülő „A”: 1. Szekeres Gáspár, 2. Méhész, 3. Barna. Felnőtt: 1. Laborcz Ákos, 2. Virágh, 3. Szádvári. ' u. u 4

Next

/
Thumbnails
Contents