Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

U78. Április 8., szombat %Mri<w 3 Ajánlások a területi népfrontmunkához Pénteken, Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége. Megemlé­kezett az elhunyt Ortutay Gyuláról, a népfront egykori alelnökéről. Méltatta a mozga­lom történetében jelentős, ma­radandó értékű munkásságát. Ügy határozott, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. Az elnökség Hantos János Az idén már mintegy 400 mezőgazdasági üzem vesz részt több mint félmillió hek­tár területtel a Nádudvari Vö- rös Csillag Termelőszövetke­zet kukorica- és iparinövény­termesztési egyesülés termesz­tési rendszerében. Ennek a rendszernek a fejlesztéséről is volt szó a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület küldöttgyűlé­sén, amely pénteken kezdődött a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében. Az iparszerű termesztési rendszerek közül a KITE- technológiát alkalmazzák a legnagyobb területen a mező- gazdasági üzemeknél. Jelenleg már nemcsak kukorica- és ga­bona-, hanem burgonya-, nap­raforgó-, szója- és rizstermesz­tés is folyik ebben a rendszer­előterjesztése alapján foglal­kozott a helyi népfrontbizott­ságok munkájával és ajánláso­kat fogadott el e testületek ön­álló tevékenysége támogatásá­nak módozataira. Ezután S. Hegedűs László előterjesztése alapján a településfejlesztési társadalmi munka eredmé­nyeit és további feladatait vi­tatta meg. A? elnökség meg­vizsgálta e mozgalom tovább- fejlesztésének a lehetőségeit. ben. Más intézetekkel most folynak a tárgyalások olyan közös vállalkozás kialakításá­ra, amelyben a kinemesített kukorica és búza vetőmagellá­tását lehetne megoldani a KI- TE-ben részt vevő mezőgazda- sági üzemek számára. Megkez­dődtek a kísérletek a szarvas­marha-hizlaláshoz, különféle melléktermékek — elsősorban cukorrépalevél — hasznosítá­sára. A tanácskozáson, külön té­makörben, a KITE és más iparszerű termesztési rendsze­rek gépellátásáról is szó volt. Ma a közgyűlés folytatja munkáját. Ezen a napon meg­vitatják a témákat és megvá­lasztják az egyesület új tiszt­ségviselőit. A KNEB vizsgálta A lakásépítés üteme mögött elmaradnak az új lakótelepe­ken a kommunális létesítmé­nyek munkálatai — állapította meg újólag a fővárosban és öt megyei város lakótele­pein végzett KNEB-vizsgálat, amelynek összegezését pénte­ki ülésén tárgyalta meg a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság A tapasztalatok alap­ján javaslatokat dolgozott ki, amelyeknek hasznosítására megteszik a szükséges intéz­kedéseket. Barna Lajos, a Fóti Gyer­mekváros igazgatója, a KNEB munkabizottságának vezetője, programot terjesztett elő a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére. A munkatervet a KNEB elfogadta. Jubileumi vásár Huszonhárom magyar kül­kereskedelmi vállalat mutatja be gépipari és fogyasztási cikk újdonságait a június 11 és 20 között megrendezendő 50. ju­bileumi Poznani Vásáron — jelentették be a nemzetközi vásár szervezői pénteki sajtó- tájékoztatójukon a budapesti Lengyel Kultúrában. A vásár szervezői elmond­ták, hogy a jubileumi Poznani Vásáron 45 ország 5000 kiállí­tója vesz részt. A külkereske­delmi vállalatok, köztük a ma­gyarok is — irodákat nyitnak a vásárvárosban. A termelési rendszerekről Az Agrártudományi Egyesület tisztújító küldöttgyűlése Szélesebb alapokra helyezik a műbírálati tevékenységet Boros Sándor miniszterhelyettes a tervezett új intézkedésekről Képzőművészeink alkotó munkájára, a kiállításokra, | s ezek révén társadalmunk vizuális kultúrájának alaku- ! lására, a közízlésre is közvetlenül hat, hogy milyen el- I Vek alapján, milyen felelősséggel és ménnyire követke- § zetesen bírálják el a művészi alkotásokat A zsűrizés | intézményi, szervezeti rendszere és módszerei azonban | a szakemberek szerint sem felelnek meg a követelmé- | nyéknek, és számos más kedvezőtlen jelenség is akadá- I lyozza művészetpolitikai elveink valóra váltását. A Kulturális Minisztériumnak e kedvezőtlen ten- ! denciák megváltoztatására tervezett intézkedéseiről = Boros Sándor miniszterhelyettes adott tájékoztatót — Társadalmunk fejlődése napjainkban a képző- és iparművészet számára is új igényeket és perspektívákat teremt — mondotta. — A miből élünk kérdése helyett egyre inkább a hogyan élünk problémája kerül előtérbe és állít új feladatokat az alkotó művészek és a művészet sor­sáért, a jövőjéért felelős álla­mi, társadalmi intézmények elé. Ezért a minisztérium az elmúlt évben széles körű vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy milyen problémák, jelenségek akadá­lyozzák képzőművészetünk egészséges fejlődését. —• Művészetünk új érté­kekkel való gazdagodása, kö­zönségkapcsolatainak fejlődé­se művelődési politikánk alapelveinek helyességét iga­zolja. Vannak azonban olyan jelenségek is, amelyek kés- i leltetik művészetpolitikai cél­jaink megvalósítását, a szo­cialista társadalom és a mű­vészet új kapcsolatának fej­lődését. A művészeti közélet­ben gyakorivá vált viták és az állami támogatás követ­kezetlenségei, sajnos, nem mindig adtak helyes válaszo­kat a társadalom fejlődése és a haladó művészi törek­vések közös kérdéseire. Az ezek kapcsolatát zavaró prob­lémák tisztázásához ugyanak­kor a művészetelméleti ku­tatás és a művészetkritika sem nyújtott kellő segítséget. Vizsgálatunk egyebek között arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan, a bírálati mun­kában nélkülözhetetlen alap­fogalmak várnak további tisztázásra, mint a realizmus, az elkötelezettség, a hagyo­mány, a folytonosság és a kísérletezés kérdései. Ezek szubjektív és olykor önké­nyes értelmezése sok bizony­talanságot teremtett. — Ilyen körülmények kö­zött gyakran sikkadt el a bí­rálat legfontosabb célja: az alkotás, a mű rendeltetésének értékelése. Emellett a bíráló bizottságok is túlzottan zár­tak, munkájukat sokszor me­chanikusan, a nyilvánosság teljes kizárásával végzik. — Az állami megrendelé­sekért, megbízásokért, pályá­zatokért, az állami vásárláso­kért és a kiállításokért fele­lős intézmények jelenlegi fel­adatai sincsenek összhangban kulturális életünk decentrali­záltságával. — Az államigazgatás kor­szerűsítésével jelentősen meg­növekedett a tanácsok önálló­sága. Egyre több kiállítást rendeznek maguk is, és a korábbiaknál jóval nagyobb összegeket költenek képző- művészeti alkotásokra. Ehhez azonban még nem mindenütt rendelkeznek kellő felké­szültségű szakemberekkel és megfelelő tanácsadó gárdával. — A vizsgálat által feltárt ellentmondások részben mű­vészetünk fejlődéséből fakad­nak. Felszámolásuk csak hosszabb távon, fokozatosan érhető el. Ezért a növekvő fel­adatok ellátására mielőbb meg kell erősítenünk képző- művészeti intézményrendsze­rünket. Olyan intézményekre van szükség, amelyek alkal­masak művészetpolitikai el­veink helyes értelmezésére és a gyakorlati megvalósítás irá­nyítására, a decentralizált bírálati tevékenység megfele­lő szakmai ellenőrzésére. Olyanokra, amelyek elősegít­hetik — garantálni képesek — a folyamatos elemzés elvi és gyakorlati, összhangjának' megteremtését. — Arra van szükség, hogy a bírálati munkában társa­dalmunk igényeinek kielégí­tése, a szocialista művészet jövője szempontjából fontos tendenciák támogatása váljék uralkodóvá. Az ehhez szüksé­ges értékrend kialakítása kö­zös társadalmi feladat. Ezért az eddigieknél szélesebb ala­pokra kívánjuk helyezni a bírálati tevékenységet is. A munkába szeretnénk fokoza­tosan bevonni a fiatal képző­művészeket, a művészettörté­nészeket és a kritikusokat is. A környezetalakítással kap­csolatos témák elbírálásában például az eddigieknél na­gyobb mértékben kívánunk támaszkodni az építészekre, a belsőépítészekre, az állami vásárlásoknál pedig a múzeu­mi szakemberek véleményére is. Ugyanakkor tervezzük azt is, hogy — kísérletként — o közönség és a kultúra közön­ségvisszhangjának közvetíté­sében szerepet játszó értel­miség képviselőinek is helyet adunk a bíráló bizottságok­ban. — Tervezett intézkedé­seinkkel gondoskodni kívá­nunk arról, hogy . a lektorátus kiemelt feladatként foglal­kozzék a képzőművésztnek a társadalmi érdeklődés közép­pontjában álló ágával, a köz­téri alkotások témakörével, elképzeléseink szerint ennek az intézménynek amellett kell majd ellátnia a kiállításter­vezés és bírálat központi el­lenőrzését. Ugyanakkor a lek­torátust hosszabb távon a döntések előkészítéséhez szükséges elemző elméleti, kí­sérleti vizsgálatok központi műhelyévé is szeretnénk fej­leszteni. Azt tervezzük, hogy az intézet többi funkcióját — a kiállítások zsűrizésének decentralizálásával — fokoza­tosan más intézményeknek adjuk át. — Az ezekhez szükséges irányelvek, az intézmények új feladatait és munkameg­osztását meghatározó tervek, a bírálati jogkör további de­centralizálását szabályozó rendeletek részletes kidolgo­zását szakembereink már megkezdték. Hétköznap is ünnepelve A hagyományokhoz híven felszabadulásunk idei megünneplése is összekapcsolódott me­gyénk gyarapodásával. Ez alkalommal avat ták fel a Csepel Autógyár új üzemcsarnokát, a sóskúti egészségházat, s adták át Pilisvörös- várott a sütőüzem rekonstrukcióját, Visegrá- don a KRESZ-parkot. Mindezekben és még több hasonlóban nagy szerepe volt a társa­dalmi munkának is. Kimagasló munkasikerek tanúskodnak a megye dolgozóinak tudatos ál­dozatkészségéről. Ilyenkor különösen megmu­tatkozik, hogy a fejlődés impozáns látványai milyen sokszor elfedik a benne rejlő napi emberi munkát. Pedig sok nehézséggel, napi gonddal-bajjal is meg kell küzdeni a fejlett szocialista társadalom építése során. Igaz, ez a munkának, a harcnak és a küzdelemnek tel­jesen más formája, mint 33 évvel ezelőtt volt. De éppen azért, mert a harc a szocializmus építésének küzdőterén zajlik, még nagyobb felelősséget, következetességet igényel. Helyes döntésekkel A jó politikai légkörnek — amelyben ünne­pelte felszabadulásunk 33. évfordulóját me­gyénk lakossága — az az alapja, hogy pár­tunk XI. kongresszusának határozatai követ­kezetesen megvalósulnak a megye közéleté­ben, ipari és mezőgazdasági üzemeiben, a tár­sadalom valamennyi szférájában. Ebben meg. határozó szerepük van a helyes politikai dön­téseknek, amelyeket — a működési területek­nek megfelelően — az illetékes választott párttestületek hoznak. A szocialista építés sa­játosságából is adódik, hogy a vezető marxis­ta párt dönt, határoz a legfontosabb politikai feladatokat illetően. A demokratikus centra­lizmus működése pedig azt eredményezi, hogy a párt szervei a legkisebb egységig, az alap­szervezetekig megtestesítik a vezető szerepet. A legkisebb termelési egységben, vagy hiva­talokban is ők képviselik a döntések megho­zatalánál a politika elsődlegességét, s ők a felelősek a politikai döntésekért. A pártszerveknél a döntések a kollektív ve­zetés útján és elhatározásával születnek. A kollektív döntés viszont egyúttal — már a meghozatal pillanatában — feltételezi a kol­lektív végrehajtást is. Ez nem zárja ki, sőt ugyancsak feltételezi az egyszemélyi felelős­ségét annak, akit a kollektív testület határo­zatában felelősként megjelöl. A döntés, a határozathozatal a megvalósí­tandó feladatoknak azonban csak az egyik, legtöbbször kezdeti fázisa. Tapasztalatok sora igazolja, hogy miközben a pártszervezetek igen jó, körültekintő döntéseket, határozato­kat hoznak teljes egységben, az alapszerve­zet vezetőségi, illetve taggyűlésén, nem min­dig ilyen következetes és egyértelmű a kol­lektivitás a végrehajtásban. Ennek egyik oka: sok helyen úgy gondolják a vezető testületek tagjai, hogy ők határoztak és ezzel megtették a kötelességüket. Pedig munkájuk igazán csak ekkor kezdődik. A párt politikai, mozgalmi jellegéhez tartozik, szinte létéből fakad, hogy a hozott döntések helyességéről meg kell győzni mindazokat, akiket érint és akikkel együtt végre akarjuk hajtatni. Alkotó vitában A párt munkamódszerének elengedhetetlen része a meggyőzés, og aktív vita és az elhang­zó alkotó vélemények hasznosítása. Ezt kell alkalmazni a kedvezőtlen, vagy népszerűtlen döntések meghozatalánál és érvényesítésénél is. Nem elég általában elfogadtatni a párt­tagsággal például az üzem- és munkaszerve­zésre vonatkozó központi bizottsági határoza­tot, hanem a helyi alkalmazását is meg kell értetni, amikor az a párttagokat, munkáso­kat, üzemvezetőket személy szerinti érinti. Igen szép példák vannak erre a Mechanikai Műveknél, ahol a nagyvállalat tervének tel­jesítése érdekében a központi gyár fizikai munkás- és műszaki gárdája jelentős többlet- munkát vállal annak érdekében, hogy pótol­ják a vidéki gyáregység lemaradását, s telje­sítsék hazai és exporttervüket Hasonlóan többszöri átszervezésre, munkások átképzésé­re volt szükség a KÖZGÉP Vállalat ceglédi gyárában, elsősorban a tőkés export növelése érdekében. Ilyen több száz embert érintő in­tézkedésre került sor a Csepel Autógyárban is. A munkáskollektívák ezekben az üzemek­ben nagyfokú megértést tanúsítottak, mivel megbeszélték velük és így látták az átszerve­zés gyakorlati hasznát Nemcsak elismeréssel szóltak a hozott határozatról, hanem maguk is cselekvőén részt vettek megvalósításában. Az elmúlt két évben megyénkben több mezőgazdasági termelőszövetkezet egyesült a tagság elhatározása alapján. Ezáltal a XI. kongresszus döntésének megfelelően optimális nagyságrendű mezőgazdasági termelőszövet­kezetek alakultak ki. A döntés helyességét az élet igazolta, s ezt a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek eredményei mutat­ják. Mégis, az egyesülések előtt sok vezetőben és tsz-tagban volt kétely, idegenkedés, még a döntés meghozatalakor is. A valóság talaján A felsorolt példák esetében az eredmények önmagukért beszélnek, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy helyes, jó politikai döntéseket is csak akkor lehet sikeresen vég­rehajtani, ha a pártszervezetek a papírra ve­tett határozat lobogtatása, a döntés helyessé­gének önigazolása helyett az élőszót használ­ják saját párttagságuk és a dolgozó tömegek meggyőzése érdekében. A párt-vezetőtestüle­tek politikai felelőssége mindenekelőtt abban van, hogy a vezetői elhatározások, a testületi döntések is o valóságos helyzetből induljanak ki. Az össztársadalmi érdekek szem előtt tar­tásával születhetnek jó helyi döntések. Az eredményt pedig az biztosítja, ha a hozott ha­tározatok minden esetben konkrétak a helyzet megítélésében és a feladatok meghatározásá­ban. Az elhatározott feladatoknak viszont végrehajthatóknak kell lenniük, megfelelően számot vetve az emberek számára gyakran új helyzetet teremtő hatásával. Végül is az elha­tározott és az elfogadott döntések következe­tes megvalósításában nagyobb szerepet kell vállalniuk az ellenőrző munkában a párt ve­zető testületéinek. Tehát: a kollektív vezetés, egyszemélyi felelősség és kollektív végrehaj­tás! Ez az egyre kibontakozó demokratikus vezetés egysége. A kollektív végrehajtásnak szigorúak a fel­tételei. Mindenekelőtt: a döntés politikai-em­beri hatásának előzetes felmérése, felelősség- teljes tájékozódás. Szükséges a tömegszerve •" zetek vezető testületéinek — nem az egyetlen titkár — véleményének mérlegelése. Fontos segítők ebben a szocialista brigádok, szocia­lista munkakollektívák és az egyre érettebb, műveltebb munkások, brigádvezetők. Az a helyes, ha a legsürgetőbb döntés is csak az élő, eleven, valóságos ismeret sokoldalú mér­legelése után születik meg, s mindenkor az elvszerűségen alapszik. Kell, hogy a határo­zatok mögött mindenkor megfelelően érzé­kelhető legyen a közös cél és az azt megtes­tesítő közös akarat. Mindez természetesen csak akkor lehetséges, ha a pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, illetve veze­tőik életközeiben dolgoznak. Ez feltételezi egyben a rendszeres és tartalmas szervezeti életek Jól tájékozottéin A jó közösségi, szervezeti élet feltétele az is, hogy a szervezetek tagsága megfelelő in­formációkat kapjon, mert csak az tud véle­ményt mondani, aki a tényeket ismeri. Ezért fontos feladat, hogy az irányító pártszervek az alapszervezetek vezetőségeit, azok pedig a párttagságot minden esetben előzetesen infor­málják a tervezett döntésekről, intézkedések­ről. Ez módot ad arra, hogy a pártalapszerve- zetek megfelelő körültekintéssel megbízatáso­kat adjanak a pártcsoportoknak, szükség ese­tén konkrétan meghatározott pártmegbizatásit az egyes párttagoknak, a tervezett határozat végrehajtásában. Ilyen esetekben feltétlenül szükséges olyan párttagoknak is meghatáro­zott feladatot adni, akiknek egyébként állan­dó pártmegbízatásuk van. A hozott határozat végrehajtásának ellenőrzésében is kapjanak megfelelő szerepet az egyes kommunisták a pártaiapszervezet vezetősége vagy taggyűlése megbízásából, és a szerzett tapasztalatokról lehetőleg gyorsan és időben tájékoztassák az alapszervezet pártvezetőségét. Ebben a me­chanizmusban megfelelő tájékozottságot keli biztosítani a tömegszervezetek tagjainak és igényelni, hogy vezetőségük ne csak a párt politikáját, a tervezett döntést ismertesse sa­ját tagságával, hanem a véleményt is tolmá­csolja a pártnak. Ilyenképpen vehetnek részt a tömegek a döntések befolyásolásában, vég­ső soron a politika alakításában. Ez az alapja annak, hogy a tömeg véleményt mondjon pár­tunk politikájáról, segítsen a fellelhető visz- szásságok feltárásában, A pártszervezetek politikai feladatai közé tartozik, hogy a hozott és megvalósult döntés, illetve határozat eredményeiről legalább olyan mélységben tájékoztassa a párttagságot és az érintett kollektívát, mint azt a döntés meghozatala előtt tették. Igazolják vissza a döntésben érintett kollektívának az intézke­dések helyességét, népgazdasági és helyi hasz­nát. Továbbra is kísérjék figyelemmel az újonnan létrejött kollektíva munkáját, telje­sítőképességét, az ott dolgozók emberi gond­jait Mindenkor legyenek készek segíteni, in­tézkedni a felmerülő problémák esetében. Értelmes célért A munkáskollektívák előrevivő, példaadó szerepe még nagyon sok tartalékot rejt ma­gában. Pest megye üzemei, mezőgazdasági termelőszövetkezetei dolgozóinak alapvető többsége, a városok és községek állampolgárai mindenkor készek a cselekvő részvételre az új, sokszor nehezebb munkára, új munkaköri feladatok vállalására is, ha érzik és látják ér­telmét. A meggyőzés, a felvilágosító szó, a jól elő­készített döntések a feltételei annak, hogy a hétköznapok küzdelmei során is tudjunk ün­nepelni, örülni a munka gyümölcsének. Ez is hozzásegít, hogy Pest megye lakossága az! év további ünnepein még több új és szép létesít­mény átadásakor büszkén hajtson fejet a lét­rehozó, a dolgozó ember előtt. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára » A i I

Next

/
Thumbnails
Contents