Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-08 / 82. szám
U78. Április 8., szombat %Mri<w 3 Ajánlások a területi népfrontmunkához Pénteken, Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Megemlékezett az elhunyt Ortutay Gyuláról, a népfront egykori alelnökéről. Méltatta a mozgalom történetében jelentős, maradandó értékű munkásságát. Ügy határozott, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. Az elnökség Hantos János Az idén már mintegy 400 mezőgazdasági üzem vesz részt több mint félmillió hektár területtel a Nádudvari Vö- rös Csillag Termelőszövetkezet kukorica- és iparinövénytermesztési egyesülés termesztési rendszerében. Ennek a rendszernek a fejlesztéséről is volt szó a Magyar Agrártudományi Egyesület küldöttgyűlésén, amely pénteken kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az iparszerű termesztési rendszerek közül a KITE- technológiát alkalmazzák a legnagyobb területen a mező- gazdasági üzemeknél. Jelenleg már nemcsak kukorica- és gabona-, hanem burgonya-, napraforgó-, szója- és rizstermesztés is folyik ebben a rendszerelőterjesztése alapján foglalkozott a helyi népfrontbizottságok munkájával és ajánlásokat fogadott el e testületek önálló tevékenysége támogatásának módozataira. Ezután S. Hegedűs László előterjesztése alapján a településfejlesztési társadalmi munka eredményeit és további feladatait vitatta meg. A? elnökség megvizsgálta e mozgalom tovább- fejlesztésének a lehetőségeit. ben. Más intézetekkel most folynak a tárgyalások olyan közös vállalkozás kialakítására, amelyben a kinemesített kukorica és búza vetőmagellátását lehetne megoldani a KI- TE-ben részt vevő mezőgazda- sági üzemek számára. Megkezdődtek a kísérletek a szarvasmarha-hizlaláshoz, különféle melléktermékek — elsősorban cukorrépalevél — hasznosítására. A tanácskozáson, külön témakörben, a KITE és más iparszerű termesztési rendszerek gépellátásáról is szó volt. Ma a közgyűlés folytatja munkáját. Ezen a napon megvitatják a témákat és megválasztják az egyesület új tisztségviselőit. A KNEB vizsgálta A lakásépítés üteme mögött elmaradnak az új lakótelepeken a kommunális létesítmények munkálatai — állapította meg újólag a fővárosban és öt megyei város lakótelepein végzett KNEB-vizsgálat, amelynek összegezését pénteki ülésén tárgyalta meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság A tapasztalatok alapján javaslatokat dolgozott ki, amelyeknek hasznosítására megteszik a szükséges intézkedéseket. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója, a KNEB munkabizottságának vezetője, programot terjesztett elő a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére. A munkatervet a KNEB elfogadta. Jubileumi vásár Huszonhárom magyar külkereskedelmi vállalat mutatja be gépipari és fogyasztási cikk újdonságait a június 11 és 20 között megrendezendő 50. jubileumi Poznani Vásáron — jelentették be a nemzetközi vásár szervezői pénteki sajtó- tájékoztatójukon a budapesti Lengyel Kultúrában. A vásár szervezői elmondták, hogy a jubileumi Poznani Vásáron 45 ország 5000 kiállítója vesz részt. A külkereskedelmi vállalatok, köztük a magyarok is — irodákat nyitnak a vásárvárosban. A termelési rendszerekről Az Agrártudományi Egyesület tisztújító küldöttgyűlése Szélesebb alapokra helyezik a műbírálati tevékenységet Boros Sándor miniszterhelyettes a tervezett új intézkedésekről Képzőművészeink alkotó munkájára, a kiállításokra, | s ezek révén társadalmunk vizuális kultúrájának alaku- ! lására, a közízlésre is közvetlenül hat, hogy milyen el- I Vek alapján, milyen felelősséggel és ménnyire követke- § zetesen bírálják el a művészi alkotásokat A zsűrizés | intézményi, szervezeti rendszere és módszerei azonban | a szakemberek szerint sem felelnek meg a követelmé- | nyéknek, és számos más kedvezőtlen jelenség is akadá- I lyozza művészetpolitikai elveink valóra váltását. A Kulturális Minisztériumnak e kedvezőtlen ten- ! denciák megváltoztatására tervezett intézkedéseiről = Boros Sándor miniszterhelyettes adott tájékoztatót — Társadalmunk fejlődése napjainkban a képző- és iparművészet számára is új igényeket és perspektívákat teremt — mondotta. — A miből élünk kérdése helyett egyre inkább a hogyan élünk problémája kerül előtérbe és állít új feladatokat az alkotó művészek és a művészet sorsáért, a jövőjéért felelős állami, társadalmi intézmények elé. Ezért a minisztérium az elmúlt évben széles körű vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy milyen problémák, jelenségek akadályozzák képzőművészetünk egészséges fejlődését. —• Művészetünk új értékekkel való gazdagodása, közönségkapcsolatainak fejlődése művelődési politikánk alapelveinek helyességét igazolja. Vannak azonban olyan jelenségek is, amelyek kés- i leltetik művészetpolitikai céljaink megvalósítását, a szocialista társadalom és a művészet új kapcsolatának fejlődését. A művészeti közéletben gyakorivá vált viták és az állami támogatás következetlenségei, sajnos, nem mindig adtak helyes válaszokat a társadalom fejlődése és a haladó művészi törekvések közös kérdéseire. Az ezek kapcsolatát zavaró problémák tisztázásához ugyanakkor a művészetelméleti kutatás és a művészetkritika sem nyújtott kellő segítséget. Vizsgálatunk egyebek között arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan, a bírálati munkában nélkülözhetetlen alapfogalmak várnak további tisztázásra, mint a realizmus, az elkötelezettség, a hagyomány, a folytonosság és a kísérletezés kérdései. Ezek szubjektív és olykor önkényes értelmezése sok bizonytalanságot teremtett. — Ilyen körülmények között gyakran sikkadt el a bírálat legfontosabb célja: az alkotás, a mű rendeltetésének értékelése. Emellett a bíráló bizottságok is túlzottan zártak, munkájukat sokszor mechanikusan, a nyilvánosság teljes kizárásával végzik. — Az állami megrendelésekért, megbízásokért, pályázatokért, az állami vásárlásokért és a kiállításokért felelős intézmények jelenlegi feladatai sincsenek összhangban kulturális életünk decentralizáltságával. — Az államigazgatás korszerűsítésével jelentősen megnövekedett a tanácsok önállósága. Egyre több kiállítást rendeznek maguk is, és a korábbiaknál jóval nagyobb összegeket költenek képző- művészeti alkotásokra. Ehhez azonban még nem mindenütt rendelkeznek kellő felkészültségű szakemberekkel és megfelelő tanácsadó gárdával. — A vizsgálat által feltárt ellentmondások részben művészetünk fejlődéséből fakadnak. Felszámolásuk csak hosszabb távon, fokozatosan érhető el. Ezért a növekvő feladatok ellátására mielőbb meg kell erősítenünk képző- művészeti intézményrendszerünket. Olyan intézményekre van szükség, amelyek alkalmasak művészetpolitikai elveink helyes értelmezésére és a gyakorlati megvalósítás irányítására, a decentralizált bírálati tevékenység megfelelő szakmai ellenőrzésére. Olyanokra, amelyek elősegíthetik — garantálni képesek — a folyamatos elemzés elvi és gyakorlati, összhangjának' megteremtését. — Arra van szükség, hogy a bírálati munkában társadalmunk igényeinek kielégítése, a szocialista művészet jövője szempontjából fontos tendenciák támogatása váljék uralkodóvá. Az ehhez szükséges értékrend kialakítása közös társadalmi feladat. Ezért az eddigieknél szélesebb alapokra kívánjuk helyezni a bírálati tevékenységet is. A munkába szeretnénk fokozatosan bevonni a fiatal képzőművészeket, a művészettörténészeket és a kritikusokat is. A környezetalakítással kapcsolatos témák elbírálásában például az eddigieknél nagyobb mértékben kívánunk támaszkodni az építészekre, a belsőépítészekre, az állami vásárlásoknál pedig a múzeumi szakemberek véleményére is. Ugyanakkor tervezzük azt is, hogy — kísérletként — o közönség és a kultúra közönségvisszhangjának közvetítésében szerepet játszó értelmiség képviselőinek is helyet adunk a bíráló bizottságokban. — Tervezett intézkedéseinkkel gondoskodni kívánunk arról, hogy . a lektorátus kiemelt feladatként foglalkozzék a képzőművésztnek a társadalmi érdeklődés középpontjában álló ágával, a köztéri alkotások témakörével, elképzeléseink szerint ennek az intézménynek amellett kell majd ellátnia a kiállítástervezés és bírálat központi ellenőrzését. Ugyanakkor a lektorátust hosszabb távon a döntések előkészítéséhez szükséges elemző elméleti, kísérleti vizsgálatok központi műhelyévé is szeretnénk fejleszteni. Azt tervezzük, hogy az intézet többi funkcióját — a kiállítások zsűrizésének decentralizálásával — fokozatosan más intézményeknek adjuk át. — Az ezekhez szükséges irányelvek, az intézmények új feladatait és munkamegosztását meghatározó tervek, a bírálati jogkör további decentralizálását szabályozó rendeletek részletes kidolgozását szakembereink már megkezdték. Hétköznap is ünnepelve A hagyományokhoz híven felszabadulásunk idei megünneplése is összekapcsolódott megyénk gyarapodásával. Ez alkalommal avat ták fel a Csepel Autógyár új üzemcsarnokát, a sóskúti egészségházat, s adták át Pilisvörös- várott a sütőüzem rekonstrukcióját, Visegrá- don a KRESZ-parkot. Mindezekben és még több hasonlóban nagy szerepe volt a társadalmi munkának is. Kimagasló munkasikerek tanúskodnak a megye dolgozóinak tudatos áldozatkészségéről. Ilyenkor különösen megmutatkozik, hogy a fejlődés impozáns látványai milyen sokszor elfedik a benne rejlő napi emberi munkát. Pedig sok nehézséggel, napi gonddal-bajjal is meg kell küzdeni a fejlett szocialista társadalom építése során. Igaz, ez a munkának, a harcnak és a küzdelemnek teljesen más formája, mint 33 évvel ezelőtt volt. De éppen azért, mert a harc a szocializmus építésének küzdőterén zajlik, még nagyobb felelősséget, következetességet igényel. Helyes döntésekkel A jó politikai légkörnek — amelyben ünnepelte felszabadulásunk 33. évfordulóját megyénk lakossága — az az alapja, hogy pártunk XI. kongresszusának határozatai következetesen megvalósulnak a megye közéletében, ipari és mezőgazdasági üzemeiben, a társadalom valamennyi szférájában. Ebben meg. határozó szerepük van a helyes politikai döntéseknek, amelyeket — a működési területeknek megfelelően — az illetékes választott párttestületek hoznak. A szocialista építés sajátosságából is adódik, hogy a vezető marxista párt dönt, határoz a legfontosabb politikai feladatokat illetően. A demokratikus centralizmus működése pedig azt eredményezi, hogy a párt szervei a legkisebb egységig, az alapszervezetekig megtestesítik a vezető szerepet. A legkisebb termelési egységben, vagy hivatalokban is ők képviselik a döntések meghozatalánál a politika elsődlegességét, s ők a felelősek a politikai döntésekért. A pártszerveknél a döntések a kollektív vezetés útján és elhatározásával születnek. A kollektív döntés viszont egyúttal — már a meghozatal pillanatában — feltételezi a kollektív végrehajtást is. Ez nem zárja ki, sőt ugyancsak feltételezi az egyszemélyi felelősségét annak, akit a kollektív testület határozatában felelősként megjelöl. A döntés, a határozathozatal a megvalósítandó feladatoknak azonban csak az egyik, legtöbbször kezdeti fázisa. Tapasztalatok sora igazolja, hogy miközben a pártszervezetek igen jó, körültekintő döntéseket, határozatokat hoznak teljes egységben, az alapszervezet vezetőségi, illetve taggyűlésén, nem mindig ilyen következetes és egyértelmű a kollektivitás a végrehajtásban. Ennek egyik oka: sok helyen úgy gondolják a vezető testületek tagjai, hogy ők határoztak és ezzel megtették a kötelességüket. Pedig munkájuk igazán csak ekkor kezdődik. A párt politikai, mozgalmi jellegéhez tartozik, szinte létéből fakad, hogy a hozott döntések helyességéről meg kell győzni mindazokat, akiket érint és akikkel együtt végre akarjuk hajtatni. Alkotó vitában A párt munkamódszerének elengedhetetlen része a meggyőzés, og aktív vita és az elhangzó alkotó vélemények hasznosítása. Ezt kell alkalmazni a kedvezőtlen, vagy népszerűtlen döntések meghozatalánál és érvényesítésénél is. Nem elég általában elfogadtatni a párttagsággal például az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó központi bizottsági határozatot, hanem a helyi alkalmazását is meg kell értetni, amikor az a párttagokat, munkásokat, üzemvezetőket személy szerinti érinti. Igen szép példák vannak erre a Mechanikai Műveknél, ahol a nagyvállalat tervének teljesítése érdekében a központi gyár fizikai munkás- és műszaki gárdája jelentős többlet- munkát vállal annak érdekében, hogy pótolják a vidéki gyáregység lemaradását, s teljesítsék hazai és exporttervüket Hasonlóan többszöri átszervezésre, munkások átképzésére volt szükség a KÖZGÉP Vállalat ceglédi gyárában, elsősorban a tőkés export növelése érdekében. Ilyen több száz embert érintő intézkedésre került sor a Csepel Autógyárban is. A munkáskollektívák ezekben az üzemekben nagyfokú megértést tanúsítottak, mivel megbeszélték velük és így látták az átszervezés gyakorlati hasznát Nemcsak elismeréssel szóltak a hozott határozatról, hanem maguk is cselekvőén részt vettek megvalósításában. Az elmúlt két évben megyénkben több mezőgazdasági termelőszövetkezet egyesült a tagság elhatározása alapján. Ezáltal a XI. kongresszus döntésének megfelelően optimális nagyságrendű mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakultak ki. A döntés helyességét az élet igazolta, s ezt a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek eredményei mutatják. Mégis, az egyesülések előtt sok vezetőben és tsz-tagban volt kétely, idegenkedés, még a döntés meghozatalakor is. A valóság talaján A felsorolt példák esetében az eredmények önmagukért beszélnek, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy helyes, jó politikai döntéseket is csak akkor lehet sikeresen végrehajtani, ha a pártszervezetek a papírra vetett határozat lobogtatása, a döntés helyességének önigazolása helyett az élőszót használják saját párttagságuk és a dolgozó tömegek meggyőzése érdekében. A párt-vezetőtestületek politikai felelőssége mindenekelőtt abban van, hogy a vezetői elhatározások, a testületi döntések is o valóságos helyzetből induljanak ki. Az össztársadalmi érdekek szem előtt tartásával születhetnek jó helyi döntések. Az eredményt pedig az biztosítja, ha a hozott határozatok minden esetben konkrétak a helyzet megítélésében és a feladatok meghatározásában. Az elhatározott feladatoknak viszont végrehajthatóknak kell lenniük, megfelelően számot vetve az emberek számára gyakran új helyzetet teremtő hatásával. Végül is az elhatározott és az elfogadott döntések következetes megvalósításában nagyobb szerepet kell vállalniuk az ellenőrző munkában a párt vezető testületéinek. Tehát: a kollektív vezetés, egyszemélyi felelősség és kollektív végrehajtás! Ez az egyre kibontakozó demokratikus vezetés egysége. A kollektív végrehajtásnak szigorúak a feltételei. Mindenekelőtt: a döntés politikai-emberi hatásának előzetes felmérése, felelősség- teljes tájékozódás. Szükséges a tömegszerve •" zetek vezető testületéinek — nem az egyetlen titkár — véleményének mérlegelése. Fontos segítők ebben a szocialista brigádok, szocialista munkakollektívák és az egyre érettebb, műveltebb munkások, brigádvezetők. Az a helyes, ha a legsürgetőbb döntés is csak az élő, eleven, valóságos ismeret sokoldalú mérlegelése után születik meg, s mindenkor az elvszerűségen alapszik. Kell, hogy a határozatok mögött mindenkor megfelelően érzékelhető legyen a közös cél és az azt megtestesítő közös akarat. Mindez természetesen csak akkor lehetséges, ha a pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, illetve vezetőik életközeiben dolgoznak. Ez feltételezi egyben a rendszeres és tartalmas szervezeti életek Jól tájékozottéin A jó közösségi, szervezeti élet feltétele az is, hogy a szervezetek tagsága megfelelő információkat kapjon, mert csak az tud véleményt mondani, aki a tényeket ismeri. Ezért fontos feladat, hogy az irányító pártszervek az alapszervezetek vezetőségeit, azok pedig a párttagságot minden esetben előzetesen informálják a tervezett döntésekről, intézkedésekről. Ez módot ad arra, hogy a pártalapszerve- zetek megfelelő körültekintéssel megbízatásokat adjanak a pártcsoportoknak, szükség esetén konkrétan meghatározott pártmegbizatásit az egyes párttagoknak, a tervezett határozat végrehajtásában. Ilyen esetekben feltétlenül szükséges olyan párttagoknak is meghatározott feladatot adni, akiknek egyébként állandó pártmegbízatásuk van. A hozott határozat végrehajtásának ellenőrzésében is kapjanak megfelelő szerepet az egyes kommunisták a pártaiapszervezet vezetősége vagy taggyűlése megbízásából, és a szerzett tapasztalatokról lehetőleg gyorsan és időben tájékoztassák az alapszervezet pártvezetőségét. Ebben a mechanizmusban megfelelő tájékozottságot keli biztosítani a tömegszervezetek tagjainak és igényelni, hogy vezetőségük ne csak a párt politikáját, a tervezett döntést ismertesse saját tagságával, hanem a véleményt is tolmácsolja a pártnak. Ilyenképpen vehetnek részt a tömegek a döntések befolyásolásában, végső soron a politika alakításában. Ez az alapja annak, hogy a tömeg véleményt mondjon pártunk politikájáról, segítsen a fellelhető visz- szásságok feltárásában, A pártszervezetek politikai feladatai közé tartozik, hogy a hozott és megvalósult döntés, illetve határozat eredményeiről legalább olyan mélységben tájékoztassa a párttagságot és az érintett kollektívát, mint azt a döntés meghozatala előtt tették. Igazolják vissza a döntésben érintett kollektívának az intézkedések helyességét, népgazdasági és helyi hasznát. Továbbra is kísérjék figyelemmel az újonnan létrejött kollektíva munkáját, teljesítőképességét, az ott dolgozók emberi gondjait Mindenkor legyenek készek segíteni, intézkedni a felmerülő problémák esetében. Értelmes célért A munkáskollektívák előrevivő, példaadó szerepe még nagyon sok tartalékot rejt magában. Pest megye üzemei, mezőgazdasági termelőszövetkezetei dolgozóinak alapvető többsége, a városok és községek állampolgárai mindenkor készek a cselekvő részvételre az új, sokszor nehezebb munkára, új munkaköri feladatok vállalására is, ha érzik és látják értelmét. A meggyőzés, a felvilágosító szó, a jól előkészített döntések a feltételei annak, hogy a hétköznapok küzdelmei során is tudjunk ünnepelni, örülni a munka gyümölcsének. Ez is hozzásegít, hogy Pest megye lakossága az! év további ünnepein még több új és szép létesítmény átadásakor büszkén hajtson fejet a létrehozó, a dolgozó ember előtt. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára » A i I
