Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
Ünnepi est a költészet napján ünnepi estet rendeznek április 10-én a Költészet Napja alkalmából a művelődési központban. A műsorban három Jászai- díjas színművésszel: Drahota Andreával, Bitskey Tiborral és Kozák Andrással, valamint Benkő Gyula Érdemes és Kiváló művésszel találkozhat a váci közönség. Fellépnek még: Benkő Péter, Lelkes Péter (zongora), és a Calcutta együttes. A programot a magyar klasszikusok műveiből állí- tották^össze. A nézők többek között Ady Endre, József Attila, Nagy László, Radnóti Miklós, valamint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc alkotásaiban gyönyörködhetnek majd. . Összejövetel a szovjet klubban Összejövetelt tart a szovjet klub április 8-án délután 5 órakor a művelődési központ, ban. A klub tagjai, a városunkban és járásunkban élő szovjet állampolgárok, valamint az egykori szovjet ösztöndíjasok közösen tekintik meg a Kézfogás a kozmoszban című, orosz nyelvű filmet, majd pedig a teakészítés fortélyaival ismerkednek. A találkozó szovjet lemezek bemutatójával zárul. Elhunyt Lelovics József Elhunyt 87 éves korában Lelovics József, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, aki 1912 óta vett részt a munkásmozgalomban. Hamvasztás utáni búcsúztatása április 11-én délután 4 órakor lesz a dunakeszi temetőben. XXII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1978. ÁPRILIS 7., PENTEK Előtérben: a pedagógia Áz óvoda változásai A közelmúltban a napközi ellátás helyzetéről adott tájékoztatást lapunk számára Venesz Ernő, a városi tanács művelődési osztályának vezetője. Most az óvodai helyzetről kaptunk sokakat érdeklő * információkat. — Vácott csaknem minden gyerek óvodából kerül az iskolába! Igaz, 11 tanácsi és 5 üzemi óvodánk férőhelyeit a maximálisnál is jobban, mintegy 12o százalékosan használjuk ki. De elhelyezzük a kicsinyeket! Ez nagy szó, hiszen így maradéktalanul kapcsolódni tudunk ahhoz a törekvéshez, amit az Oktatási Minisztérium 1977-es rendeleté is szorgalmaz: az elsősök zökkenőmentesen illeszkednek be új környezetükbe. — A hallottak alapján nagyon szoros a kapcsolat a váci óvodák és az iskolák között. — Hogyne! Persze, hosszú volt az út, amíg idáig eljutottunk. Régebben az óvoda, akár a bölcsőde, inkább szociális intézménynek számított. S elértük, hogy ma már művelődésügyi, közoktatási funkSZOMBATON ES VASARNAP Ütőhangszeresek találkozója A Magyar Zeneművészék Szakszervezete Országos Zene. pedagógus Szakosztályának ütőhangszer-tagozata április 8-án és 9-én szakmai tanácskozást és továbbképzést rendez Vácott. A hét elején tartott kórus- találkozó után újabb rangos zenei esemény színhelye lesz a város. Cs. Nagy Tamás, a váci Állami Zeneiskola igazgatója elmondta, hogy három budapesti, a váci és nyolc vidéki zeneiskola ütőhangszer-szakos tanárai, tanulói vesznek részt a szakmai bemutatókkal egybekötött tanácskozáson. Szombaton délelőtt fogadják az érkező csoportokat. A szom. szédos Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola kollégiumában biztosítanak részükre szállást. A szakmai bemutatók 14 órakor kezdődnek, debreceni, dorogi, dunaújvárosi, kazincbarcikai, s más rokonintézmények közreműködésével. Este hét órakor hangversenyt rendeznek, a debreceni Zeneművészeti Főiskola Martos László vezette ütőhangszer együttesének a szereplésével. Vasárnap délelőtt szakmai tanácskozás lesz a szaktanárok részére, ahol többek között Fazekas László (Vác) előadást tart a váci ütőhangszer-oktatás fejlődéséről és helyzetéről. Ezalatt a növendékek vácrátóti kiránduláson vesznek részt. P. R. TIT-csoport alakult Egyre több helyen alakulnak meg járásunkban a különböző TIT-szervezetak. A napokban a vácrátóti botanikus kertben tudományos kutatókból álló csoport tartotta alakuló ülését, melyen Földes István megyei TIT-titkár is részt vett. Feladatuk lesz á járásban és a megyében a lakosság igényeinek megfelelő előadások tartása. Anyakönyvi hírek Született: Dubecz Károly és Piros Gabriella: Brigitta, Kondor János és Mikita Ágnes: Gergely, Martinkó Tibor és Török Etelka: Andrea, Mihály József és Szeverényi Márta: Beáta, Nagy Sándor és. Dékány Zsuzsanna: Szilvia, Patócs Tibor és Vitéz Ildikó: Gergely, Radvánszki Péter és Tóth Edit: Bernadett, Serfőző János és Petráss Rozália: Szilvia, Szabó Endre és Paulovics Katalin: Katalin, Szegner Ferenc és Simek Jú- lianna: Krisztina, Solti Lajos és Majer Valéria: Balázs, He- gyesi Gyula és Borda Magdolna: Ibolya, Mátrahégyi Gyula és Zatroha Erzsébet: Erzsébet, Kiss Károly és Veress Ildikó: Gergely, Dezsőfi Csaba és Üjvári Erzsébet: Ildikó, Túróczi Dávid és Gál Ildikó: Ildikó, Mészáros Tibor és Horváth Zsuzsanna: Gergely, Győrfi János és Be- reczki Julianna: Zoltán, Him- mer Imre és Csernák Zsuzsanna: Réka és Péter (ikrek), Kollár István és Szabó Erzsébet: Gábor, Hőss Ferenc és Szilágyi Róza: Ferenc, Kovács László és Utassy Julianna: Anita, Kövesdi Károly és Kapornai Erika: Csaba, Lieb- hardt László és Tomecz Ágota: Bernadett, Muka László és Back Szilvia: Edina nevű gyermeke. Házasságot kötött: Pothánszky Sándor Treszkony Erzsébettel, Moys Ferenc Karczag Katalinnal. Vácott hunyt el: Hanuszka Jánosné Szuhánszki Julianna (örbottyán), Mácsai János (Szob), Borissá Lajos (Vác, Mártírok u. 35.), dr. Medvigy Mihályné Pajor Gizella (Budapest), Pittlik István (Vác- rátót), Szakállos Pongráczné Oravecz Julianna (Göd), Hódos Antal (Örkény), Béki János (Vác, Bottyán u. 5.), Son- nenvirth Vilmosné Lakó Irén (Táborfalva), Danis Mihályné Labánt Rozália (Vác, Kálvária dűlő 3.). Garai István (Nagyoroszi), Csepregi Kálmánná Kovács Mária (Vác, Múzeum u. 6.), Franyó Lajos (Vác, Lenin út 9.), Berez- vai Lajosné Kovács Mária (Vác, Mártírok u. 29.). ciója van: szerves része az alsófokú oktatási hálózatnak. Szigorú tanterv, az úgynevezett óvodai nevelési program szerint folyik a kicsinyek képzése. Ebben a környezet- ismeret, az ábrázolás, az anyanyelvi nevelés éppúgy helyet kap, mint az énekzene oktatás, vagy a testnevelés. Nyugodtan állíthatom, ez a program világszínvonalú. — A megvalósítás is az? — Itt már akadnak gondjaink, de előrebocsátom: nem ezek a jellemzőek. A legfőbb gondunk az elhelyezés körül van. Pedig mindent megteszünk a legoptimálisabb megoldás érdekében. Óvónőink környezettanulmányokat végeznek a beiratás előtt, felkeresik az érdekelt családokat, tájékozódni próbálnak. Minden év augusztus végén felvételi bizottságot hívunk össze, melynek feladata elbírálni azokat a szempontokat — anyagi, vagy lakáshelyzet, nagy család stb. —, amelyek alapját képezik döntésünknek. E bizottságban a párt, a szakszervezet, a népfront, a tanács, a szülői munkaközösség és az illetékes óvoda egyaránt képviselteti magát. Mi tehát igyekszünk a lehető legnagyobb mértékben megfelelni az elvárásoknak.'. Csak a szülők is így odafigyelnének a dolgokra: Sajnos, még azt sem jegyzik meg, hogy a beiratkozás június végén történik. Ekkor pedig előfelvétel- re is lehetőség nyílik. Ha például egy gyerek nem szeptemberben, csak decemberben tölti be harmadik életévét, mi előjegyezzük, s amikor esedékes, felvesszük. Emellett segítünk a bölcsődék férőhely gondjainak megoldásában is: az ott „végzőket” átirányítjuk az óvodákba. Mindezek ellenére nem állunk rosszul, de nagyobb megértéssel és összefogással még előbbre is tarthatnánk. S ki ne szeretné a jó helyett — a még jobbat? — Nézze, — fejezte be beszélgetésünket Venesz Ernő —, az óvodás kiscsoportban bevett szokás, hogy az óvónő egyszercsak előrukkol valamilyen ötlettel — persze erre mindig tudatosan felkészül —•, s megpróbálja a szabadfoglalkozást végző gyerekek figyelmét az adott témára irányítani. Ahogy mi mondjuk: „kezdeményez”. A többi már a pedagógus ügyességén és a csöppségeken múlik. Nos, az óvodai helyzet javítása ügyében mi is léptünk, nem is egyet. Azaz, valamit elindítottunk... H. L — Tojásfestő versenyt rendezett a városi gyermek- könyvtár és a Hajós Alfréd Üttörőház, melyen a váci iskolákból és a kötöttárugyár óvodájából 80 gyermek vett részt. A zsűri az óvodások munkáit együttesen értékelte. Az úttörők közül Horváth Levente (Hámán Kató iskola), a kisdobosok közül Molnár Ágnes (Báthori iskola) volt a legügyesebb. JÓL HALADNAK A MUNKÁK Földben a tavaszi árpa többsége Hivatalosan is beköszöntött a tavasz, bár az időjárás ezt nehezen akarja tudomásul venni. Nem így a mezőgazdasági nagyüzemek és a kiskerttulajdonosak, akik a munkacsúcs elkerülése végett már jó ideje hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. A szőlő és a gyümölcsösök metszését még a tél elején elkezdték, az elmaradt szántásokra pedig kihasználták az alkalmas téli napokat. Időben befejeződött az áttelelő növénykultúrák fejtrágyázása is. A tavaszi vetések alá a járás termelőszövetkezeteiben 9200 hektáron, a terület 92 százalékán a szántást már elvégezték. Ezzel együtt folyamatosan készül a vetőmagágy, közel 30 ezer hektár területen. Leghamarabb a mák került a földbe, melyből Gödön, Püspökhatvanban, és Sződön összesen 264 hektárt vetettek a szövetkezetek. Kis- némedin és Letkésen 240 hektár borsót vetettek, vége felé közeledik a legtöbb munkát adó tavaszi árpa vetése. Legnagyobb gondot a továbiakban a kukoricavetés előkészítése jelenti az üzemek számára. Szorgalmas munka folyik a zöldségkertészetekben is. Folyamatosan szedik a retket, a salátát, s helyébe uborka, karalábé, paprika és paradicsompalánta kerül. A legnagyobb munkát mégis a gyümölcsösök ápolási munkái adják, hiszen 1133 hektár bogyós, csonthéjas gyümölcsösben és 131 hektár szőlőskertben kell az időszerű munkákat elvégezni. A közös gazdaságok többsége a gyűr mölcsösök metszési, a talajápolási és az egyéb kiegészítő feladatok nagy részén már túljutott. A szőlőterület kétharmadán a metszést is befejezték. Két szövetkezet, a fóti és a perőcsényi folytatja gyümölcstelepítési programját: a tavaszra tervezett 64 hektáros telepítésből eddig 25 hektáron ültették el a gyümölcsfákat. Az erő- és munkagépek téli nagyjavítása befejeződött, egy részük a gondos műszaki felkészítés eredményét a gyakorlatban bizonyítja, a többi speciális munkagép is bevetésre készen áll. Török Antal Áramátemelő Nagybörzsönyben Áramátemelő állomást építenek Nagybörzsöny környéké«!. Beindítása után jelentősen csökken a feszültség ingadozása az Ipoly menti községekben. Az új elektromos telepet a Kemencei Vegyesipari Szövetkezet November 7. szocialista brigádja építi. Képünkön: Pálinkás Lajos brigádvezető és Együd Lajos kőműves szakmunkások a trafóház falát készítik. Barcza Zsolt felvétele Nagymarosról ind ult. Nagy álma: Moszkva A televízióban már „csak" az eredményhirdetést láthattuk. A hangosbemondó többnyelvű közlése nyomán egy húszéves, bajuszos fiatalember lépett a milánói dobogó legfelső fokára: az 1978-as fédettpályás atlétikai Európa- bajnokság távolugró számában első: Szalma László, Magyarország. .. — Utólag hozzátehetjük: Magyarország, Nagymaros. Köztudott, itt született, itt élt gyermekkorában. Befolyásolta-e pályája alakulását az a tény, hogy vidéki volt? — Nagyban! Egy vidéki srác — kis túlzással — a szabadban nő fel, nem ismeri azt a bezártságot, amivel a fővárosiak többségének meg kell küzdenie. A jó levegő szinte inspirálja az embert a testmozgásra. A sportoláshoz való készséget tehát mindenképpen hazulról hoztam, nem véletlen, hogy már 1967-ben megnyertem egy kisdobos háromtusaversenyt. Érdekességként említem meg, hogy ennek kapcsán szerepeltem először a Pest megyei Hírlapban... Persze, az induláshoz sokak segítségére volt szükség. Rengeteget köszönhetek akkori testnevelő tanáromnak, Ballagó Józsefnek, valamint szüleimnek: ők határozták el, hogy az általános iskola elvégzése után testnevelés-tagozatos gimnáziumba iratnak. E döntés hátterében a debreceni úttörő-olimpián aratott győzelmem állott : hatméteres ugrásom abban az időben jó eredménynek számított. — Kezdettől fogva távolugrónak készült? — Ez még akor sem dőlt el véglegesen, amikor Pestre, a Petőfi Gimnáziumba kerültem. Ifjúsági versenyző koromban — a Vasas színeiben, Paulinyi Jenő edző irányításával — tizenkét egyéni bajnokságot nyertem, s az aranyérmek közül csak hármat szereztem távolugrásban. Többek között megpróbálkoztam a rúdugrással és a gátfutással, sőt, még a 4X100 méteres váltóban is indultam. Azután lassanként kiderült, hogy melyik az a versenyszám, amelyhez a legjobbak az adottságaim... — Távolugrásról lévén szó, ugorjunk képzeletben is, időben is egy nagyot. Mióta érzi kiforrott felnőtt verenyzőnek magát? — Igazán csak 1978. januárja óta. Ekkor értem el ugyanis a bűvös nyolcméteres határt. Mindjárt az esztendő legelső viadalán ... Ehhez az eredményhez — furcsa, de így van — a hosszú kihagyás is hozzásegített. Tavaly nyáron ugyanis megsérültem, s egyetlen kisebb verseny kivételével ez év első hónapjáig nem állhattam rajthoz. Nagyon vártam már, hogy visz- szatérhessek a tartánra. Dupla öröm volt, hogy így sikerült ... — Azért ne feledjük, már a tavalyi fedettpályás EB-n, San Sebastianban bronzérmet szerzett. — Váratlan siker volt! Kevésbé számítottam akkor a harmadik helyezésre, mint idén az aranyéremre... — Helyben vagyunk. A milánói elsőség élete eddigi legszebb eredménye. — Reménykedve, de némi félelemmel indultam Olaszországba. Edzőm, Schulek Ágoston szerint is esélyesnek látszottam, egyrészt addigi szereplésem miatt, másrészt, mert — a szurkolók is biztosan tudják — a fedettpályás viadalokról a nemzetközi élmezőny egy része távolmarad. Az elvárás nagy felelősséget akasztott a nyakamba. Ráadásul rossz sorsolást kaptam: másodiknak ugrottam, a riválisok utánam következtek. Így az olasz versenyző is, akinek minden kísérleténél felmorajlott a hazai közönség. Csak az utolsó sorozat végén lélegezhettem fel, amikor már bizonyossá vált, hogy senki sem szárnyalt túl,.. A siker óriási boldogságot jelentett, de nem akkorát, hogy elszakított volna a realitásoktól. A prágai szabadtéri Európa-bajnok- ságra, akárcsak előzőleg, továbbra is az első hat közé kerülést tervezem. Természetesen szeretnék minél kellemesebb meglepetést okozni... — Ügy tartják, jó versenyzőtípus, rendszerint ki tudja hozni magából a maximumot. — Én is így érzem. Engem a nagy versenyek rajtláza mindig „feldob”, így a fontos viadalokon képes vagyok az edzéseredményeknél jobb teljesítmények elérésére. Ez a tény egészséges önbizalmat kölcsönöz a számomra. Márpedig az önbizalom nagyon sokat számít a döntő pilanatokban: — Mi a véleménye Bob Beamonról? Mint emlékezetes, az amerikai atléta tíz évvel ezelőtt (!), a mexikói olimpián 890 centiméteres ugrással szerezte meg az aranyérmet. — Beamon teljesítményét fantasztikusnak tartom! Ehhez az eredményhez nagyszerű körülményekre volt szükség, mint például a megengedett maximális hátszélre. Persze Beamon többek közöt 10.1 tizedet futott százon, s ekkora lendületből már el lehet „repülni”... — Két év múlva Moszkvában rendezik az olimpiát. Vajon lesz-e magyar távol- ugrósiker a szovjet fővárosban? — Pillanatnyilag európai rangelső vagyok, s világviszonylatban is csak ketten előznek meg: a montreali bajnok Robinson és égy ausztrál fiú. A jelek szerint lehet esélyem. A dobogó valamelyik fokáról álmodom ... — Nagymarosnál kezdtük: kanyarodjunk a végén ide vissza. Jelenleg kollégiumban lakik, a Testnevelési Főiskola első évfolyamára jár, s közben — természetesen — készül a soron következő feladatokra. Régi téma, azért megkérdem: nem sok ez egy kicsit? — Mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. A fő cél egyébként a főiskola elvégzése, hiszen nem lehet örökké távolugró az ember. Azért akadnak még* versenyzői terveim is ... Az Európa- csúcsot a jugoszláv Sztekics tartja, de eljöhet még az én időm: egy atléta 25—27 éves korára érik be igazán. Most a huszonegyediket taposom... A vágyak megvalósításához szükséges munkához erőt ad az otthoniak szeretete. Szabad napjaimon hazautazom, meglátogatom a szüléimét, öcsémet, nővéremet. Mert bár az utóbbi években többet vagyok Budapesten, azért én megmaradtam nagymarosinak. Ez a kötődés kimondhatatlan érzés. Akár egy világcsúcsot ugrani Hegyi Iván I
