Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
19:8. április 7., péntek 3 KNEB-VIZSGÁLAT KEZDŐDÖTT Miért kevés az újító? Több Pest megyei gazdaság növeli a kukorica termésterületét = A megye mezőgazdasági termelőüzemeit járva a fenti két E kérdésre kerestem a választ. A miértre a Központi Bizottság = legutóbbi határozata és a minisztériumi állásfoglalás ismert, = részletes indoklást adott: számottevő takarmánynövényünk, a E kukorica, szakosított állattartó telepeinknek csakúgy, mint a E kisüzemi állattartóknak szükségük van rá. Az ez év elejei fel- E mérések azonban arra mutattak, hogy bár a termésátlagok 5 emelkednek, a termőterület — országos viszonylatban mintegy = tíz százalékkal — szűkül. Nem egy gazdaságnak szeghette ku- = koricatcrmesztő kedvét a tavalyi jégverés, a sokhelyütt gon- = dot okozó géphiány, vagy a döcögő alkatrészellátás. Elgondol- E kodtató azonban, hogy mindamellett — vagy ezek ellenére is E — több mezőgazdasági nagyüzem vállalkozik arra, hogy a tava- = lyinál nagyobb termőterületen, magasabb terméshozamokat kal- E kulálva kezdje meg jövő hónap elején a kukorica vetését. Meg- = éri tehát bővíteni a kukoricatermő területet? Emlékezés Asztalos Jánosra Asztalos János, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 60. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelet- adással koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Az ellenforradalom idején mint ezredes, a budapesti pártbizottság székházának védelmében hősi halált halt. Másfél évtizeddel ezelőtt a kikapcsolódásra, a természet csodálására vágyó városi ember, a horgász vállára vetette hátizsákját, s motorra vagy távolsági buszba ülve indult hétvégeken a Ráckeveí-Duna- ág partjaira. Dunaharaszti, Taksony mellett átvágott a réteken, s a szántót átszelő földúton, s bárhol tanyát üthetett a folyóparton... Társadalmi összefogással Derekasan megváltozott azóta a táj arculata. Fából, kőből épült házak nőttek ki a földből, a stégek sorakoznak a part mentén, hétvégeken hosz. szú autósorok kígyóznak a Duna melléki lakokba. Az üdülő- terület kialakulásával azonban sokasodtak a gondok is. A víkendezők ellátását nem voltak képesek megoldani a hajdani üzletek, egy-egy elhagyott helyen felhalmozódott a szemét, a stégekre enyhén szólva is düledező kunyhókat tá- koltak gazdáik. Gondok, melyeknek megoldásában és a -♦környezet védelmében.'n-szinie egyedülálló feladatokat vállai a Ráckevei-Duna Intéző Bizottság, amelynek képviselői tegnap a Mezőgazdasági és A Pest megyei Tanács já- fási hivatalai munkatársainak kiemelkedő munkájuk és szolgálati érdemeik elismeréséül, ünnepélyes keretek között az idén adták át először a megyei tanács elnöke által adományozott járási főtanácsosi és tanácsosi címeket. Járási főtanácsosi címet kaptak: Márta Jánosné, a budai járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának élelmezésügyi főelőadója; Kováts Tibor, a gödöllői járási hivatal művelődési osztályának tanulmányi felügyelője; Borka Sándorné, a ráckevei járási hivatal személyzeti és oktatási csoport- vezetője; dr. Váradi Albert- né, a váci járási hivatal személyzeti és oktatási főelőadója. Tanácsosi címet kapott: Németh Attila, a budai járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának csoportvezetője, dr. Kárpáti Sándorné, a budai járási hivatal művelődésügyi osztályának gazdasági főelőadója; Adámi László, a ceglédi járási hivatal műszaki osztályának műszaki előadója; dr. Sztriha István, a ceglédi járási hivatal igazgatási osztályának főelőadója, Burik Gyuláné, a dabasi járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának gazdálkodási főelőadója; Városi Kálmán, a dabasi járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának tervfőelőadója; Iványi Györgyné, a gödöllői járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának költségvetési főelőadója; Németh Istvánné, a gödöllői járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának közgazdasági főelőadója; Nem volt kialakult, kivitelezhető ötlete? Az ügyintézés útvesztői, a nem megfelelő anyagi vagy erkölcsi elismerés, az eljárási szabályok ismeretének hiánya, vagy egyéb okok tartották vissza az elmúlt három évben az újításoktól? — kérdezik a napokban a népi ellenőrök kérdőíveken az ország minden megyéjében, s a főváros hét kerületében vállábán értékelték tavalyi munkájukat, s egyben megtárgyalták idei pénzügyi keretük felhasználását. Az ülésen megjelent Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Dobrai Lajos, a MÉM főosztályvezetője, valamint Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. A korábban elkészített beszámolóhoz Kovács J. Gyula, az intéző bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Miként az ülés részvevői megállapították: tavaly a Du- na-ág fejlesztési munkáiban jelentős feladatokat vállaltak a területi üdülőhelyi bizottságok. A társadalmi aktivisták a többi között 2,9 kilométer aszfalt és 11 kilométer földút kialakításában, 2 és féj kilométeres biológiai partvédőmű, 8, közös csónakkikötő, 4 gépkocsiparkírozó, 6 gyerekjátszótér építésében és egy parkerdő telepítésében segédkeztek. Csepelen földterítési és tereprende. zési munkát vállaltaik, hogy megszüntessék egy 6 kilométer hosszú partszakasz szemét- lerakó helyeit. Az üdülőövezet fejlesztését a környékbeli gyárak mellett a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek is segítették. A jáMadai Zsigmondi a nagykátai járási hivatal pénzügyi, terv- ,és munkaügyi osztályának költségvetési csoportvezetője; Tatár Gyula, a nagykátai járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának műszaki és munkavédelmi felügyelője; Tassy Gyula, a ráckevei járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelője; Matuschek Gyuláné, a szentendrei járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának kereskedelmi főelőadója; Gerencsér Lászióné, a szentendrei járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának pénzügyi főelőadója; Hernádi Béla, a váci járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának adóügyi csoport- vezetője. ★ A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke által alapított Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést az alábbi nagyközségi, községi és városi tanácstagok, illetve társadalmi aktívák kapták: Búzás János, Fót nagyközségi tanács tagja; Somiul Ernő, Sóskút községi közös tanács tagja; Türgyei Imre, Veresegyház nagyközségi tanács tagja; Tari Géza, Cegléd városi tanács tagja; Pogonyi Pálné, í Dunakeszi városi tanács tag- I ja; Varga Viktorné, Gödöllő városi tanács tagja; Vadai László, Nagykőrös városi tanács tagja; Perlaki Gyula, a százhalombattai Dunai Kőolaj finomító Vállalat műszakvezetője; Maholányi Pál, a Szentendrei Teátrum Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet igazgatósági elnöke; Ra- konczai László, Vác városi tanács kommunális üzemének művezetője. latok, gyárak, üzemek, ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőitől, munkásaitól. Az áprilisban megkezdődött vizsgálat célja egyebek között annak megállapítása, miként valósítják meg az újítómozgalom fejlesztésére hozott minisztertanácsi rendeletet, milyen intézkedéseket tettek a mozgalom kiszélesítésérási AFÉSZ-ek példáult két ÁBC-áruházat, két büfét, két vegyes- és egy gazdaboltot nyitottak. Keresik a lehetőségeket A jövőről, az év feladatairól egyébként bőven esett szó. Idén az üdülőterület úthálózatának, parkosításának, fásításának, korszerűsítésének munkálataira 4 millió 459 ezer fo. rintot fordíthatnak a területi üdülőhelyi bizottságok. A fejlesztési munkában jelentős szerepet vállalnak az idén is a járás üzmei. A Kvassay-hídtól indulva mederkotrási és partvonal szabályozási munka kezdődik. Az első ütem költségei elérik a 170 millió forintot. Ráckevén a Peregi Dunasor üdülőterületén a helybeli Aranykalász Termelőszövetkezet parkerdő telepítését határozta el, és még az idén hasonló munkába fognak Makádon a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság dolgozói. A RIB munkatársai, a társadalmi aktivisták felkutatnak minden lehetőséget, amellyel vonzóbbá tehetik e tájat. Elhatározták például, hogy a tanácsok, 11 vállalat, állami gazdaság és termelőszövetkezet segítségével helyreállítják a Csepel Autógyár dugattyú gyáregységének területén fekvő harminckét éve használatlan strandot... Segítenek az üzemek Mindezek a példák igazolják, hogy a Báckevei-Duna-ág jövője, e Pest megyében talán legdinamikusabban fejlődő üdülőterület sorsa nemcsak a pihenést keresőiknek, hanem a környékbeli üzemek és intézmények vezetőinek sem közömbös. Ha nyereséggel — Amelyik gazdaság olcsón állítja elő és nyereséggel adja tovább a kukoricát, annak feltétlenül hasznos a termesztése — Csányi József vélekedik így, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz elnökhelyettese. — Mi tavaly 187 forintos önköltséggel állítottunk elő egy mázsa kukoricát, mázsánként 88 forintos nyereséggel. Mivel ez évben a kukoricatermesztés költségei alig emelkedtek, úgy számolunk: ha a tavalyi 55 mázsás hektáronkénti terméshozammal szemben, ez idén bejön a 60 mázsa, úgy , hektáronként 5280 forintnyi nyereségre számíthatunk. Igaz, hogy a termőterületet is növeltük ez évben: tavaly 330 hektáron 1833 tonnányi terményt, az idén 450 hektárról 2200 tonnányit kívánunk betakarítani. Ja. nuári tervtárgyaló közgyűlésünkön már jóváhagyta a tagság az előterjesztést: 70 hektárral növekedjék a kukoricatermő terület. A Központi Bizottság és a minisztérium felhívása inspirált minket arra, hogy további 50 hektárral bővítsük ezt a tervet. Ha a népgazdaságnak szüksége van rá, nekünk meg nyereséges ágazat, miért is ne tennénk? — Tizenkét százalékkal növelik tehát a termőterületet és 5 mázsával a hektáronkénti termésátlagot. Titka van annak, hogy mitől nyereséges Nagykátán a kukoricatermesztés? — Nincs titka, szívesen adjuk közre, íme: szántóföldjeinken — bármi teremjék is azokon — mindenütt alacsony az egy normál hektárra jutó tér. melési költség, nem magas tehát a kukoricáé sem. Ehhez jól felszerelt, mozgékony géppark kell, takarékos üzemanyag-felhasználással. Mi a gépeinket mind szocialista országokból vásároltuk, így az alkatrészgondunk is kevesebb, s mivel az áruk olcsóbb, az amortizációjuk is kifizetődőbb. Hazai növényvédő szereink széles skálán, szinte minden gyomféle ellen védelmet nyújtanak; a drága, külföldi növényvédő szerek sem „tudnak többet” a mieinknél, s a tetejében nemegyszer hosszas utánjárást igényel a beszerzésük éppen akkor, amikor a tenyészidő sürgetné mielőbbi kiszórásukat. Ilyenkor azután, ha várni kell a vegyszerre, minden kieső nap értékes, elveszett kilókat- forintokat jelent... Nem műtrágyázzuk agyon a földeket és nem műveljük agyon a talajokat; laboratóriumunk határoz, za meg, hogy mikor, hova, miből, mennyi műtrágya kerüljön. Így a talajerőutánpótlás elégséges anélkül, hogy felesleges lenne. A megfelelő magágyat persze nálunk is megkapja a kukorica, de nem adunk több gépi munkaerőt a szükségesnél. Fontos a helyes fajtaválasztás is: ha töréskor csaik 25 százaléknyi vizet tar. talmaz a növény, könnyebben szárítható, kevesebb fűtőenergia kell a szárítógéphez, vagyis: gazdaságosabb a termékelőállítás. Lehet növelni — Megéri? — kérdezem az abonyi Sdgvári Tsz főagronó- musát, Molnár Zoltánt, miközben két ajtóval odébb ülésezik a tsz vezetősége. Egyebek közt éppen a kukorica termő- terület bővítésének lehetőségeit taglalva. — Ha nem érné meg, nem fogadta volna el éppen ezekben a perceikben a vezetőség, hogy 71 hektárral növeljük a termőterületet. Így összesen 940 hektárnyi kukoricát takarítunk be ez idén, a tavalyi 64 mázsás hektáronkénti termésátlag helyett 70 mázsát remélve. Szálastakarmányunk olyan bőséggel terem, hogy a tavalyi lucernából még jövőre is maradt — így csak 23 hektáron telepítünk új lucernást a tervezett 94 hektár helyett, s a fennmaradó 71 hektáron kukoricát termesztünk. Ügy látjuk, érdemes árukukoricát termelni, hiszen még kis tételekben, Szolnokon is, A'oonyban is a piacok elárusító standjain tekintélyes mennyiséget tudunk értékesítem, nemegyszer 1—2 kilónként árulva. így 270 forint helyett, jóval 300 forint feletti összeget kapunk tsz- árudáinkon keresztül a szemeskukoricáért, de el tudjuk adni jó áron a kukoricatíarát is. Három takarmánydarálónk van, nem okoz tehát gondot, hogy a környék háztáji gazdaságait is mi lássuk el kukoricadarával — s ez ugyancsak nem lebecsülendő mennyiség. — Szövetkezetünk termékszerkezetébe jól beleillik a kukorica; mellette még kalászosokat, cukorrépát és lucernát termesztünk szántóföldjeinken. Iparszerű növénytermesztési rendszernek — a KITE-nek — tagjaként John Deere-gépsor segíti a munkát a határban, mely a traktortól a kombájnig vagyis a talajműveléstől a betakarításig mindent elvégez. Nem bérelt gép! Saját tulajdon: még 1974-ben fizettünk érte — kukoricával. Kell az állatoknak Van tehát, aki piacra termel, s van, aki éppen azért termeszt több kukoricát, hogy ne kelljen vásárolnia. Ez utóbbiak egyike a tápióbicskei Április 4. Tsz is. Illés István el- nök elmondja, hogy 9 százalékkal, pontosabban 154 hektárral növelik ez idén a kukorica termőterületét. — S tesszük ezt okkal, hiszen 4500 hízósertést bocsát ki évente szakosított telepünk, baromfinevelőnk-hizlalómk 77 ezer férőhelyes. Mindebből könnyen kiszámítható, hogy állatállományunk „nagy abrakfelvevő”, s ha még a háztájiba szükséges abrakmennyiséget is ideszámítjuk, bőven van helye az itt megtermelt kukoricának. Községen kívül is persze, hiszen a malomipari vállalattal kooperációs kapcso. lat kötelez minket, évente 1000 vagonnyi takarmánytápot megkeverni, átadni. A tápnak ugyancsak alapja, vagy szerves kiegészítője a kukoricadara. — Új fajta kukoricákkal is kísérletezünk: sertésekkel etetési kísérletet állítunk be magasabb lizintartalmú, fehérje- dúsabb kukoricával etetve az állatokat. Ha a súlygyarapodás kedvezőnek mutatkozik, úgy elképzelhető, hogy az új kukoricafajta csökkentheti a szőjabehozatál, a takarmányfehérje-import ma még országosan gondot okozó takarmányozási zökkenőit. No és az anyagi megfontolások sem el- vetendők: az import szója nem olcsó... — A különleges, új hibridek mellett, a hagyományos tengeritermesztés tavaly 50 mázsát hozott hektáronként, ez idén 55 mázsát várnak a kukoricaföldekről. A bővülő termő- terület és az emelkedő terméshozam fokozható-e tovább 7 — Feltétlenül, de ennek már gépi vonzatai vannak. Magyarán: lehet átalakítani egy Rá- ba-Steigert például úgy, ahogy mi tettük, hogy vegyszerezést, talajmegmunkálást rászerelt adapterrel és egyéb tartozékokkal együtt, egy menetben elvégezze. öt gép helyett dolgozva, jó hatásfokkal. Csakhogy a megtermelt és letört kukoricát meg is kell szárítani, és ez már nem megy „házilagos kivitelezésben.” Bábolnai rendszerű takarmányszárítónk itt áll összeszereletlenül hosszú ideje, az 5 milliónyi bankhitéi mag, — ami a gép- és az eszközellátást fedezné —, késik, késik ... Korai fajtákat ültetünk egyrészt, hogy hamarabb be tudjuk takarítani, s a felszabadult termőföldre idejében vethessük az őszi kalászosokat. Ugyanakkor ezek a fajták töréskor aránylag alacsony víztartalmúak, így könnyebben száríthatok. Bár csak már voL. na is mivel... Mérlegegyensúly — Ezer vagon kukoricát vásárolunk takarmányozásra évente, mégis 20 millió fölötti nyereséget hozott múlt évben is a sertéságazat — mondja Csonka Tibor, a Ceglédi Állami Tangazdaság igazgatója. Ugyanekkor ez idén 400 hektárral növeltük a vetésterületet, így ez évben 2575 hektáron termesztünk takarmánykukoricát. Ezenfelül természetesen hibrid- és silókukoricát is, mindösszesen 4843 hektáron. Szántóterületünk 40 százaléka kukoricás, s bár tavaly miniket I is alaposan elvert a jég, a sé- I rült táblákat nem silóztuk be: ' letörtük, betakarítottuk akkor is, ha így nem egy helyütt csak 25—30 mázsás termésátlagot tudtunk produkálni. Szükségünk van a kukoricára, hisz nem csekély számú ser. tésállományunk igényli a takarmányt. Míg így sem önellátó az üzem egészen, pedig az lenne az olcsóbb, gazdaságosabb. — Önök tehát növelve a terJ mőterületet termesztenek is, ugyanakkor vásárolnak is kukoricát. Melyik a (hasznosabb? — A látszólagos ellentétpár mindegyike igaz, külön-külön. Amelyik gazdaságnak van megfelelő állattenyésztési háttere, annak érdemes termelni, hisz így jut legolcsóbban kukoricához. Amelyiknek nincs, annak meg azért éri meg, mert állattenyésztő társgazdaságok- nak jó áron továbbadni a kukoricát haszonnal jár. Így ke-’ rül' a piaci kereslet-kínálat mérlege kedvező egyensúlyba. Bedő Ildikó Virág Ferenc Kész faiak a lakásokhoz A dunakeszi házgyár 5-ös csarnokából naponta mintegy 90—100 betonlapot szállítanak a főváros és a megye építkezéseihez. Halmágyi Péter felvétele re. Parkerdő a Duna-ágban Az intéző bizottság idei tervei a ráckevei járásban Élelmezésügyi MinisztériumKiemelkedő munkáért I
