Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

1978. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK A munkanélküliség elleni harc jegyében Összehangolt sztrájk 18 nyugat-európai országban Többórás sztrájkokat tartot­tak szerdán 18. nyugat-euró­pai oilszág munkásai, tiltakoz­va a munkanélküliek egyre növekvő száma miatt. Az Európai Szakszervezeti Szö­vetség (CES1 által meghirde­tett akció az első, egész Nyu- gat-Európát átfogó munkás megmozdulás volt a munka- nélküliség elleni harc jegyé­ben. Tizennyolc nyugat-európai ország mintegy 40 millió mun­kását tömörítő 31 szakszerve­zet jelentette be részvételéta sztrájkakcióban. Tiltakozáso­kat tartottak egyebek között Belgiumban, Spanyolország­ban, Görögországban, Olasz­országban, Franciaországban, az NSZK-ban, Hollandiában, Luxemburgban, Svédország­ban és Norvégiában. Nyugat-Európában jelenleg mintegy 7 millió munkanélkü­lit tartanak nyilván. Különö­sen sürgős megoldásra vár a nők, a fiatalok és a bevándor­ló munkások helyzete, so­raikban a legnagyobb ugyan­is a munkanélküliek száma. A helyzet változatlanul feszült Provokációk a vietnami­kambodzsai határon Ä vietnami—kambodzsai határon továbbra is feszült a helyzet. A kambodzsai csapa­tok folytatják fegyveres pro­vokációikat, zavarják a viet­nami parasztok békés mun­káját. A Ho Si MInh várostól 200 kilométerre fekvő Dong Thap dél-vietnami tartományban egyre gyakoribbak a kambod­zsaiak által végrehajtott ha­társértések. „Az év első három hónap­jában a kambodzsai fegyve­res provokációk száma erő­sen megnövekedett” — jelen­tette ki a határkörzetben lá­togatást tett külföldi újság­írók előtt a vietnami néphad­sereg képviselője. Az év eleje óta 208 kambodzsai akciót hajtottak végre, a kambod­zsai erők tüzérségi fegyverek­kel és rakétákkal lőtték Viet­nam területét. A közelmúlt­ban kísérletet tettek arra, hogy e Kambodzsával szom­szédos tartomány határának teljes hosszában csapást mér­jenek a vietnami területekre, de a határsértők méltó vá­laszban részesültek. Willy Brandt Brezsnyev bonni átjárói Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke kedden Bonnban újságírók előtt kijelentette: rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta. nács Elnöksége elnöke küszö­bönálló bonni látogatásának. Brezsnyev találkozói Helmut Schmidt szövetségi kancellár­ral és az NSZK más vezető po­litikusaival lehetőséget nyújta­nak majd a kétoldalú kapcso­latok kérdéseinek áttekintése mellett az európai biztonság problémáinak megvitatására is. Ezek a tárgyalások kétségkí­vül hatással lesznek az NSZK nyugati partnereire is — jelen, tette ki Willy Brandt. Elmozdulhatnak-e a holt­pontról a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcso­latai? Ez a kérdés napjaink­ban ismét előtérbe került a világpolitikában — hála a szovjet vezetés újabb erőfe­szítéseinek, amelyekkel a maoista vezetők által szándé­kosan megrontott viszony normalizálására törekszik. Hogy e két hatalmas, szom­szédos országnak ilyen rend­ellenesek a kapcsolatai, az nemcsak kettőjük szempont­jából, hanem a nemzetközi helyzet szempontjából is kulcskérdés. Éspedig azért, mert Peking külpolitikájának szerves része lett a szovjet- ellenesség, amely szükség­szerűen együtt jár mindan­nak elvetésével, amit a Szovjetunió és a szocialista tábor szorgalmaz nemzetközi téren. Tehát, hogy elveti az enyhülés gondolatát, elzárkó­zik a leszerelést elősegítő lé­pésektől, sőt a fegyverkezési verseny folytatására hív fel, maga is „jó példát” mutatva, szövetkezik a világ számos reakciós, nemegyszer fasiszta nézeteket valló erőjével — azon az alapon, hogy a maoista politika számára az első számú ellenség a Szov­jetunió. S bár tagadhatatlan, hogy történtek bizonyos vál­tozások a kínai politikai élet­ben, ami a belső — elsősor­ban gazdasági — célkitűzése­ket illeti, a külpolitikában egy ujjnyival sem tér el Pe­king a még Mao elnök által másfél évtizede megszabott vonaltól. Márpedig ez, mint a kínai politika lényege, ele­ve megszabja a belső válto­zások mértékét és irányát is. Hiszen a gazdaság megrefor­málásának, modernizálásának új programját is eleve azzal •apcsolták össze, hogy ez el­Szovjet— kínai kapcsolatok Peking a sősorban a kínai haderő meg­erősítésének, felfejlesztésének célját szolgálja. Márpedig azt a kínai parlament, az Or­szágos Népi Gyűlés legutóbbi ülésszakán ismét megerősí­tették, hogy a legnagyobb el­lenfélnek — katonailag is — a világ első szocialista álla­mát tekintik. Ezt bizonyítják azok a manőverek is, ame­lyekkel Pekingből próbálják ösztökélni a NATO-t, hogy fokozza készülődését az állí­tólagos szovjet fenyegetések kivédésére. Ugyanakkor pe­dig a kínai kormány mindent megtesz, hogy szorosabbra fűzhesse kapcsolatait a veze­tő tőkésországok katonai tömbjével. Nyugati megfigye­lők állították ezt nemrégi­ben, amikor Brüsszelben alá­írták a Közös Piac és a Kí­nai Népköztársaság gazdasági megállapodását. Nyilvánvaló­nak tűnik ugyanis, hogy ez is egy eszköz Peking számára, hogy szovjetellenes „egység­frontot” próbáljon nyugati partnerekkel létrehozni. Más kérdés viszont, hogy milyen sikerrel. A vezető tő­késországok józanul gondol­kodó köreiben ugyanis nem lelkesednek egyértelműen a kínai próbálkozásokért. Pon­tosan látják, hogy az enyhü­lési folyamat, amelynek za­vartalan továbbvitelében ők is érdekeltek, nem képzelhe­tő el a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista orszá­gok, nélkül. így a japán kor­mány, amely mostanában a japán—kínai béke- és ba­rátsági szerződés létrehozásán munkálkodik, eddig határo­zottan elutasította azt a kínai Caracas Merénylet a kubai nagykövetség ellen Kedden Caracasban isme­retlen tettesek lövéseket adtak le a Kubai Köztársaság ve­nezuelai nagykövetségének épületére. A merényletről Ha­vannában kiadott közlemény szerint a lövéseket egy ro­bogó gépkocsiból irányították a diplomáciai képviselet épü­letére. Személyi sérülés nem történt és csak csekély anya­gi kár keletkezett. A kubai hivatalos közle­mény emlékeztet rá, hogy másfél évvel ezelőtt a kubai diplomáciai képviselet ha­sonló provokáció célpontja volt, amelynek értelmi szer­zői a venezuelai fővárosban élő kubai ellenforradalmárok és velük rokonszenvező egyéb kétes elemek voltak. Bombarobbanús a brit KP központjában Levélbomba robbant ked­den Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának londoni köz­pontjában, megsebesítve az épület gondnokát. Egy héttel ezelőtt hasonló bomba rob­bant a Szociális Munkáspárt irodájában is. Leonyid Brezsnyev Habarovszkban Megalakult a francia kormány 1978. április 5-én Habarovszk körzetében ös&zfegyvernemi harcászati gyakorlatot tar­tottak. A gyakorlaton jelen volt Leonyid Brezsnyev, az I SZKP KB főtitkára, a Szov- I jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Hon­védelmi Tanács elnöke, vala­mint Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Raymond Barre francia mi­niszterelnök szerdán megala­kította harmadik kormányát. A kül-, a bel- és a hadügy­minisztérium élén nincs vál­tozás. Bolgár-román Weizman ismét Egyiptomban Ezer Weizman izraeli had­ügyminiszter — az előzetes hí­rek szerint — csütörtökön is­mét Egyiptomba érkezik. Kai­rói források elképzelhetőnek tartják, hogy az elkövetkezen­dő hetekben Weizman többször is megteszi a Tel Aviv és Kairó közötti utat. A múlt hét tárgyalásairól nyilvánosságra került, hogy Weizman új javasilatot hozott magával Kairóba. A szerdai Al Ahram ezt úgy foglalja össze, hogy Izrael felkínálta Egyip­tomnak a Sínai-félsziget teljes kiürítését, feltéve, ha „izraeli védelem alatt” maradhatnak az izraeli települések. Ezzel párhuzamosan — az izraeli katonai jelenlét fenntartása mellett — önrendelkezési jo­got adna a Jordán folyó nyu­gati partjának és a gázai övezet lakosainak. Weizman I olyan formulát is hozott, amely a „béke alapelveire” vonatko­zott, s amely elfogadása esetén lehetőséget nyújtana a két or­szág ezt követő különmegálLa­podásához. Egyiptom a javaslatokat el­utasította, mert „Izrael bizton­ságos határai nem jelenthet­nek új határokat”, a palesztin kérdést pedig nem lehet a megszállt területeken lakók problémájaként feltüntetni, hi­szen e területeken nemcsak arabok élnek”. Fontos fejlemény, hogy mind az izraeli javaslat, mind az egyiptomi elutasítás csak a megszállt területeken levő pa­lesztinok képviselőivel foglal­kozik, Egyiptom sem utal már a Palesztinái Felszabadítási Szervezetre, a palesztin nép több arab csúcsértekezlet által is elismert képviselőire. Etiópia vízi erőmű Todor Zsivkov bolgár és Nicolae Ceausescu román ál­lamfő részvételével szerdán délelőtt bolgár—román barát­sági nagygyűlést tartottak a Nikopol—Tumu—Magurele határvárosok körzetében szovjet műszaki közreműkö­déssel épülő bolgár—román dunai vízierőmű színhelyén. A két párt- és állami vezető először a román, majd a bol­gár parton elhelyezte a hatal­mas közös építkezés alapkövét. A bulgáriai Nikopol, illetve a romániai Tumu és Magurel térségében épülő bolgár— román vízierőmű két, 400 megawatt teljesítményű rész­ből fog állni, amely mindkét fél számára évente több mint 1,8 milliárd kilowattóra elektromos energiát termel majd. Távirutváltás szovjet és linn államférfiak között Szovjet vezetők üdvözlete Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke távirat­ban köszöntötte XJrho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársa­ság elnökét abból az alkalom­ból, hogy 30 évvel ezelőtt ír­ták alá a Szovjetunió és Finn­ország barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződését. Urho Kekkonen is távirat­ban köszöntötte a szovjet ve­zetőket, s üdvözlő táviratot váltott egymással Koszi gin szovjet és Kalevi Sorsa finn miniszterelnök is. Ezt megelő. zően kedden Helsinkibe érke­régi úton követelést, hogy az egyértel­műen szovjetellenes élű úgy­nevezett hegemóniatételt be­vegyék a szerződésbe. Tokió­ban ismételten leszögezték, hogy Japán külpolitikája alaptételének tekinti a szom­szédos országokkal való jó viszony fenntartását, s ezért nem hajlandó olyan meg­egyezésre, amely valamely másik állam ellen Irányul. Peking erőfeszítései, hogy Ja­pánt megnyerje a Szovjetunió elleni politikájában segítő­társnak, úgy tűnik, kudarcra vannak ítélve. S a jelek sze­rint nehezen fog partnert ta­lálni ehhez a manőverhez, hi­szen a többi nagy tőkés or­szág is óvakodik elkötelezni magát a világpolitikai színpa­don rendszeresen bomlasztó, enyhülésellenes szerepet ját­szó kínai politika mellett. Mindez azonban nem ele­gendő a kínai vezetők számá­ra ahhoz, hogy felismerjék ennek az Irányvonalnak • a tarthatatlanságát. Pedig a Szovjetunió ismételten bizo­nyítja jószándékát. A Legfel­sőbb Tanács Elnöksége feb­ruárban fontos javaslatot tett a kínai parlamentnek. A ké­sőbb nyilvánosságra hozott felhívás jelentős pozitív visszhangot váltott ki világ­szerte, de nem így Kínában. A szovjet vezetés leszögezte, hogy a két ország jelenlegi viszonya sokat árt mindket­tőjük és az egész haladó em­beriség érdekeinek, ezért vál­toztatni kellene rajtuk. A Szovjetunió kész erre, s zett az Andre) Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter vezette szovjet kormánykül­döttség, amely részt vett a szovjet—finn barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés aláírá. sának 30. évfordulója alkal. mából rendezendő ünnepsé­gen.^ liMWHIl\ll»»>l Grómiköt, megérkezését kö­vetően fogadta Urho Kaleva Kekkonen finn köztársasági elnök. Moszkvában a szerződés aláírásának 30. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken pedig Kalevi Sorsa vett részt. mindjárt konkrét javaslatok­kal állt elő. A rendszeres, élesen szovjetellenes kam­pány dacára javasolta, hogy a két ország magas szinten vi­tassa meg a fennálló problé­mákat, s kölcsönösen elfogad­ható nyilatkozatot adjon ki a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság . kapcsolatainak alapelveiről. Mindez nagyban hozzájárulna a jószomszédi kapcsolatok helyreállításához. Felelős pekingi vezetők, mint Hua Kuo-feng pártelnök és kormányfő azonban beszé­deikben az újabb szovjet kez­deményezésekre is a régi hangon válaszoltak. Ismét nem fukarkodtak a ' szovjet­ellenes kirohanásokkal, s az esetleges tárgyalásokat a már ismert elfogadhatatlan felté­telekhez kötik. Hiába hangoz­tatták ugyanakkor, hogy a békés egymás mellett élés öt elve — ennek egyik szellemi atyja még az ötvenes évek elején Csou En-la) egykori miniszterelnök volt — alap­ján kívánják fejleszteni az államközi kapcsolatokat, ha ugyanakkor az új alkotmány­ba is szovjetellenes passzusokat tesznek, s egyre-másra kür­tölik világgá nézetüket, hogy a „szociálimperialista” Szov­jetunió Kína „bekebelezésére, megsemmisítésére” készül. Mindez sajnos azt igazolja, hogy a szovjet kezdeménye­zések ellenére sem várható egyelőre döntő változás a két ország kapcsolataiban. A kínai vezetés nem vállalkozik a vál­toztatásra, de — ha tetszik, ha nem — vállalnia kell a fele­lősséget mindazért a kárért, amit ez a politika a szocialis­ta tábornak és az enyhülési folyamatnak okoz. A. K. Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin táviratban üdvözölte Mengisztu Hailé Ma- riamot, az etióp ideiglenes ka. tonai kormányzótanács elnö­két, Etiópia miniszterelnökét a győzelem napja alkalmából. A MÜLT SZÁZAD VÉGÉN a Német Birodalom is harcba indult a gyarmatokért Iga2, a poroszok kicsit elkéstek; mire katonáik és telepeseik hozzákezdtek volna Afrika és Azsai leigázásához, addigra az élelmesebb angolok és fran­ciák már nagyrészt elfoglal­ták a „szabad területeket”. Akárhogy is, de tény: az első világháborúig mégis voltak német gyarmatok afrikai föl­dön, s Vilmos császár tenge­rentúli birodalmát a háborús vereség tette történelemmé. Most viszont egy újabb „csá­szár” jelent meg a fekete föld­rész szívében, hogy ott gyar­matot alapítson. Igaz, az ille­tőnek csak a családneve utal uralkodóra, de tény, Lutz Thi­lo Kayser 40 éves stuttgarti mérnök 100 ezer négyzetkilo­méternyi térség teljes hatal­mú urának tudhatja magát. A Magyarországnál nagyobb terület Zaire-ban, az ország Ki­vu tartományában van. Mobu­tu elnök az évszázad végéig adja át Kaysemek, illetve egyszemélyes részvénytársasá­gának, az OTEAG-nak az or- szágnyi földdarabot. De mi is ez az OTRAG? Miért ír már hónapok óta a világsajtó erről a titokzatos vállalkozásról? Röviden: az OTRAG azaz az Orbital Transport und Rake­ten AG olyan nyugatnémet illetőségű magántársaság, amely, mint arról neve is árulkodik, rakéták és mester­séges holdak építésére alakult. Az OTRAG elnöke, Kayser 1953 óta foglalkozik rakétaku­tatással. AZ ELSŐ KÉRDÉS az: mi­ként foglalkozhat egy nyugat­német cég nagy hatósugarú rakéták gyártásával, amikor ezt éppen a NATO országai tiltották meg az NSZK-nak még 1954-ben. az ún. „Párizs- szerződésekben” A tiltás té nye azonban aligha akadá­lyozta meg a bonni hatósá­gokat abban, hogy rakétakuta­tásokat folytassanak Ezt bizo­nyítja Kayser korábbi tudo­A szovjet vezetőik azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két ország közötti ba­ráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés tovább erősö­dik és fejlődik a két nép érde­kében, a béke, a szabadság ét a haladás javára. mányos múltja Is. A stuttgarti mérnök ugyanis rakétájának kifejlesztéséhez jelentős össze­gű állami segélyt kapott, s in­gyenesen használhatta a Lam- poithausenben levő szövetségi rakétakutató intézet laborató­riumait is. A rakétafejlesztés drága dolog, s elengedhetetlen hozza egy aránylag nagy kiterjedé sű kísérleti telep is. Ezt Kay­ser vállalkozása ideális he­lyen találta meg — Zaire-ban. A kivui terület több szem­pontból is kedvezőnek mutat­kozott: 1. Mobutu elnök szin­te korlátlan jogokat biztosított a 100 ezer négyzetkilométe­ren, s az OTRAG embereinek diplomáciai kiváltságokat adott. 2. A Kapani Tono fenn­sík aránylag ritkán lakott te­rület, s nagy előnye, hogy az egyenlítőhöz közel fekszik. Ez ugyanis lehetővé teszi geosta- cionárius műholdak Föld kö­rüli pályára bocsátását. AZ OTRAG amerikai kap­csolataira a minap rámutatott a szovjet sajtó is. A TASZSZ egy februári jelentésében be­számolt arról, hogy Zaire-ban tovább folynak a rakétatá­maszpont építkezései, s a munkában amerikai szakem­berek is részt vesznek. Ehhez még egy hírt kell hozzáfűzni: Szüle szerint az „OTRAG— Zaire üzlet” a CIA közvetíté­sével jött létre. Az OTRAG-ügy tehát to­vább bonyolódik. Kayser nagv hangú nyilatkozatokat tesz, s sorra járja a lehetséges vevő­ket „olcsó kémholdakat” ajánlva. Nagy terve, hogy megépít egy 25 ezer tonnás hajót, amely mozgó rakétaki- lövőül szolgálva függetleníti cégét a ..kormányok kénye- kedvétől”. Persze a legfonto­sabb most a vásárlók tobor­zása, hiszen a tavaly májusi első rakétakilövés óta a pénz- üavf alánok csökkentek, s a titokzatos hitelezők sem tart- *ék állandóan nyitva a zsebü­ket. M. G. A Császár birodalma ~ Nyugatnmet rakéták Afrikában l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents