Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

* wSvívvvAviwvXvvv ..■.■ml x AGAZINÍ! 1978. ÁPRILIS 30., VASÁRNAP ^ j^S:; SSS8SSS^S^^5iSiiit6iSiSiMÄi®ÄiSÄ5Si<« MAJÁLIS MÁJUSFA VÁLLALATI LEPENYEVÉS ERÖMÉRÖ *66»! ÚJSZERŰ TRANSZPARENS / #7<§??űgt£0 i qooaMiiEj/fijagfigaäSS RÜDMÄSZÄS KI A LEGÉNY? Zsoldos rajzai A jel: három függőleges piros csík Címezzünk borítékot úimódian! ; Nem is olyan régen volt, hogy né­hány esztendeje újonnan kezdtük tanulgatni a levélírást. Illetve pon­tosabban szólva, a levélboiríték meg a levelezőlap címoldalának írását. Amikor a posta bevezette az irá­nyítószámokat, hogy meggyorsítsa a levélkézbesítést, számos ország, sőt, talán minden fejlett ország gya­korlatának megfelelően. Talán már el is felejtettük a ta­nulóéveket azóta, annál is inkább, mert hazánk lakossága ebben a stú­diumban igen jó tanulónak bizo­nyult. Mint mosit olvasom: ,,A gon­dos vállalati ügykezelés és a lakos­ság együttműködése, támogatása kö­vetkeztében az irányítószámok hasz­nálata Magyarországon oly mérték­ben elterjedt, hogy e tekintetben hazánkat a világ legfejlettebb orszá­gaival azonos szintre helyezik a nemzetközi postai szakértők”. Automatizáltan - gyorsabban Aki pedig mindezt leírta, való­ban széles körű ismeretekkel ren­delkezik e téren, mert a magyar posta vezérigazgatója, Horn Dezső miniszterhelyettes. E sorokat ab­ban a levélben olvastam, melyet a minap küldött szerkesztőségünknek — s valószínűleg más lapokhoz, hivatalos helyekhez is —, közölve, hogy ismét tanulnunk kell. Már­mint borítékot címezni. Mert hi­szen az élet nem áll meg, a fejlő­dés — így a postai technikai fej­lődés — sem. Márpedig a posta­szolgáltatás hazánkban újabb kor­szakváltáshoz érkezett. Ez pedig a levélküldemények feldolgozásának automatizálása. A napjainkban be­szerezhető legkorszerűbb, teljesen automatizált, optikai leolvasóval Az igazi május 2 5 ♦ 5 6 □ r ~ 6 9 c & a <3 4— *? ' 6 ' 7r m /9 % 20 . ~ H 2< r\ ü 22 • 23 £4 25 ~26 * ülj Tő 30 íM 57 i wk M 3f 55 lit$ I 36 Í&. V m EÜI □ 30 tm UD fífF Jy VjJ, 42 ö W 65 r ■ UM 7r 5D _L r_mr & t 55 SKgjM 54 '•-Air* sr 58 ü 59 (* NVjU 60 1 62 £5 :rHl 6* . 65 —H ~ □ Május elseje: a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe. Csuka Zoltán: „Az idő mérlegén” című kötetéből „Az igazi május” versének befejező szakaszát idéz­zük. VÍZSZINTES 1. Az idézet első sora (zárt betűk: J, D, D). 14. Nem arra. 15. Képzési szint. 16. Igevégződés. 17. Közel-keleti félsziget része. 19. Idegen női név. 20. Hamis. 21. Az idézet második sora (zárt betűk: M, A, B, K). 22. Szóda páros betűi. 23. Zaj betűi. 24. ... berek, eltűnik. 26. A Toke- lan-szigetek egyike a Csendes-óceánban. 28. Az egyik legnagyobb tömegszerve­zet névbetüi. 29. Kipusztult óriás futó- madár. 31. Magas török tiszti rang volt. 32. Ez az „AR” pusztít. 33. önként oda­adó. 36. Marx utóneve. 37. Heiyhatározó- rag. 38. A mezőgazdaságban „aranyat” ér. 39. A vízszintes 37. párja. 40. Női név. 41. Zörög. 43. Rálel. 45. Svédországi ki­kötő (RAA). 47. Pántja, 49. Építési tör­melék, fordítva. 50. Néhány öltéssel oda- varr. 52. Ma már kevés» .an belőle. 53. Szerv belső része. 54. EO. 56. „Végtelen” tört. 57. Fonógép-alkatrész. 59. Tévesen ír. 60. Mint a vízszintes 39. számú. 61. Dél- afrikai áliam. 64. TúrVa keresgél valahol. FÜGGŐLEGES 1. Kiszabadítja. 2. Országos Meteoroló­giai Intézet. 3. Mutatószó, ford. 4. Szo­morú játék. 5. Pro..., a „városért” kitün­tetés. 6. Gül Baba leánya. 7. Kettőzve dunántúli város. 8. Gyilkolja. 9. Nemzet­közi Lenin-békedíjas olasz szobrász. 10. Sóvárog. 11. Géza, Ferenc, Zoltán. 12. Szoba része. 13. Cári rendeletek' neve volt. 18. Nyújtotta. 21. Értékesít. 23. Régi mértékegység, névelővel. 25. Női név. 27. Szolmizációs hang. 28. A fa része, fordítva. 29. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: I, G, Z). 30. Repül. 32. Ne­ves budapesti termelőszövetkezet. 34. A bányában veszélyt jelent. 35. ÖJA. 36. Jelentős labdarúgókupa névbetűi. 39. A tanulók „réme”. 40. Mint a vízszintes 59. számú sor. 42. Számlálóból és nevezőből áll. 44. A súlya. 45. A tetejére. 46* Min­den, összes németül. 48. Marx barátja és harcostársa. 50. Nálunk is gyakran vendégszercplő olasz karmester. 51. Telíti. 52. ... rium, üvegfalú berendezés kisebb állatok tartására. 54. Érzékel. 55. . .. dium, fémes elem. 57. Arra a helyre. 58. ÓIG. 60. Román költő (Aurél). 62. Totó része. 63. Pára! 65. Kálium és jód vegyjele. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1., 21., füg­gőleges 29. számú sorok megfejtése. Megfejtési határidő: 1 hét. Az április 16-i rejtvény helyes meg­fejtése: „Hó helyén fű, ibolya női kapu mellé, árokpartra, s ha ma nem is, de holnapra szántani megy a lovacska.” Könyvjutalmat nyertek: Szabó András- né (2461 Tárnok, Madách u. 24.), Dési Jánosné (2100 Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 1.), Gurdon Károly (1124 Buda­pest. Koszta József u. 34.), Klingl József- né (2750 Nagykőrös, Béke u. 52.), Szabó Imre (2225 Üllő, Vasadi u. 39.), Palotai Istvánné (2254 Szentmártonkáta, Szecsői út 26.), MohoTányi Pálné (2000 Szentendre, Aranyossi Pál u. 10.), Pénzes József (2600 Vác, Sirály u. 1.), Rabi Istvánné (2200 Monor, Mátyás király ti. 52.), Mund- ruezó János (2100 Gödöllő, Szabadság tér 29/E.). G Y E R M EK R EJT VÉNY Pajtások! Május 1-én nagy költőnk versidézetével emlékezünk a munkásosz­tály harcos nemzetközi ünnepéről. „örüljön ma- minden bilincses többi-, — Van még, aki magyar földön szabad, — Mert a Tavaszt nem tudták megkötözni — S a Május mégis ír, izgat, beszél.” Megfejtendő a vers címe a rejtvény függ. 1. és 14. sorában és a költő neve ügy, hogy a kitöltött hálózat megjelölt kockáiban levő betűket helyes sorrendbe rakjátok. VÍZSZINTES 1. Atlétikában a gát, a vizesárok. 7. Egy méter hosszúságú. 9. Belül párás! 10. A téglák összeillesztett éle. 11. Aki a csapat tagjaként a mérkőzésen szqrepel. 15. A buli közepe! 1G. Egyforma betűk. 17. T.Z. 18. Váltófutás. 19. Jánoska. 21. Somogy megyei község. 23. USA-állam, fővárosa: Montgomery. 25. Ismét hasz­nálhatóvá teszed. FÜGGŐLEGES S. Valamit kíván. 3. Fél deka! 4. Adás­vétel útján kerül forgalomba. 5. Azonnal. 6. N betűvel az elején: lengyel teher­autó-márka. 8. A Közép-Kárpátok két legmagasabb hegylánca. 10. „Hadd fe­lejtsem, el, hogy ...lettem” (Petőfi). 12. Tőle. vele. 13. Fekete táblára Írnak vele. 19. Az Ijedtség szava. 20. Van, de Itt for­dítva. 22. Pipereszappan-márka. 24. Két­szer véve a kisgyermek sérülése. Pajtások! Megfejtésként a költő nevét és a vers 'cl:nőt Írjátok le egy levelező­lapra, és május 7-ig küldjétek be a szer­kesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a májusi jutalomsorsolásban. A márciusi nyertesek névsora: Rácz Barnabás, 2100 Gödöllő, Stromfeld u. 9., II. 4 a. — Székelyhídi Mónika, 1183 Bu­dapest. Tass u. 41. — Gábor Ágnes, 2627 Zebegény, Naphegy u. 11. — Tóth Pisti 2600 Vác. Orgona u. 11. — Bálint Tibor és Ildikó, 2745 Köröstetétlen, Lenin u. 14. — Nagy Erzsébet, 2760 Nagykáta, Ber­csényi út 37. — Kerekes József, 2750 Nagykőrös, Csokonai út 10. — Bíró Ma­rianna, 2214 Pánd, Vöröshadsereg út 25. — Tányéros János, 2613 Rád, József A. u. 31. — Szalóki Éva. 2254 Szentmártonkáta, Vasút sor 18. — Szabó Tamás. 2700 Ceg­léd. Széchenyi u. 41., I. 27. — Rarkas Ildikó, 2767 Tápiógyörgye, József A. 18. — Varga Róbert. 2765 Farmos. Lenin u. 639. — Ve­rőcei Zoltán. 2621' Verőcemaros, Zombori u. 2. — Márkus Rozália, 2000 Szentendre, Katona József u. 19. A könyvutalványokat postán küldjük el. 1 1 a ét Ti 5 b já f a ifi S q 10 44 4% 43 15 <6 . If • IS <q : * 20 a 01 Ob 24 9S —.ú rendelkező levélirányító gépsort vásárolták meg. Ezt is a miniszter- helyettes leveléből tudom. őszintén szólva, valószínűleg ér­dekes lehet ez a bonyolult, modern szerkezet, mégis jobban érdekel, hogy a postán kívül miért tartozik ez rám is, egyszerű levélíróra. Per­sze, örülök az automatizált földol­gozásnak, mert ez könnyíti a pos­tások nehéz munkáját. Ám mégis­csak a magam ügye izgat, mert hi­szen nekem jelent ez majd több munkát, gondot — legalábbis át­menetileg —, hogy eleget tegyek az automata gép optikai leolvasója igé­nyeinek. Hiába, már ilyenek vagyunk: a kisördög ott bujkál az emberben, még akkor is, ha azt írják, hogy a postaszolgáltatások korszerűsítése közügy. De hol találkozik ez az egyéni érdekeimmel is? E ponton arra kérem az olvasót, hogy, ha az előzőekben netán némi ironikus felhangot vélt volna föl­fedezni, akkor azt most felejtse el. A levélfeldolgozás automatizálása ugyanis olyan népgazdasági érdek, amely a legszorosabban kapcsolódik mindannyiunk — mármint levelet író és levelet váró állampolgárok — napi egyéni érdekéhez. Egyál­talán nem mindegy ugyanis, hogy milyen gyorsan továbbítja a posta a leveleket. Ez pedig — ha akar­juk, ha nem — munkaerőt igényel. Talán már nem is keli folytatnom a gondolatsort, hiszen a mai mun­kaerőigényes világban alighanem csak tovább lassúbbodna, nehéz­kesebbé válna a hellyel-közzel bi­zony már így is bosszúságokat oko­zó levelezés. Hát ezen igyekszik se­gíteni most a posta vezetése. Komolyan mondom: megéri te­hát, hogy mi is tegyünk érte vala­mit. A ■1;; * : ­Egy másik, azóta kézbesített lé­vé., Juhari Istvánné postavezérigaz­gató-helyei tej levele már a bővebb teendőkről is fölvilágosít. Arról a változásról, amelyet a gép beveze­tése megkíván. Ennek az újszerű címzésnek a lényege az irányítószá­mok különálló (tehát nem a város, község neve előtti) elhelyezése, ezen­kívül a postai küldeményeken ed­dig nem alkalmazott jel — még­pedig három függőleges piros csík — bevezetése. Ezeket a csíkokat ter­mészetesen nem nekünk kell oda­huzigálni, hanem ilyen borítékokat, illetve levelezőlapokat hoznak for­galomba. A vállalatoknak viszont a maguk számára ilyeneket kell ké­szíttetniük. S még valami újdonság: a feladó nevét és címét ezentúl nem a bal alsó, hanem a bal felső sarokba írjuk, mivel a hatékony gépi feldolgozásnak ez is fontos ré­sze. Ez utóbbira különösen kell már most, a gyakorlati átállás időszaká­ban is ügyelnünk, mert a többit (a három piros csík nélküli levelek feldolgozását) átmenetileg ez idő­szakban is megoldja a posta. Kézírással - gépírással Mikortól és hogyan lép végül Is életbe az új módszer? A posta mindenesetre azt kéri, hogy lehetőleg már júniustól így le­velezzünk. E célból a PIÉRT is elő­reláthatóan ettől kezdve árusítja a csíkos borítékokat. Ezek a kézzel írt címzésekhez lesznek alkalma­sak, a gépi címzéshez egyelőre föl- használhatók a csík nélküliek is, de a legfontosabb címzési szabályokat (az irányítószám elhelyezését a cím­zés legvégére, valamint a föladó új helyre írását), már ezen is kérik bevezetni. S itt mindjárt egy másik érde­kesség is előbukkan: a jövőben kü­lönbség lesz a kézírással és a gép­írással címzett borítékok között. A kézi címzésre az való, amelyre az irányítószámok föltüntetéséhez négy téglalap alakú, piros színű keretet is nyomtatnak. (Cikkünkhöz be is mu­tatunk ilyen borítékmintát.) A gép­pel címzett borítékokon viszont ilyen keretekre nincs szükség. Csak az új elhelyezésre és — amint le­hetséges — a három függőleges, 15 milliméter magas piros csík beve­zetésére. A posta ezúton és levelek­ben is fölkéri a vállalatokat, hogy lehetőleg mielőbb nyomtassanak ilyen hivatalos borítékokat a ma­guk számára. A szabvány A levelezőlapok címirata, a cím­oldal felosztása teljesen azonos a borítékokéval. Az eddig elmondot­tak a megszokott szabványméretre vonatkoznak, vagyis 114x162 milli­méteres borítékokra, levelezőlapok­ra. Akinek ettől eltérő — nagyobb, vagy kisebb — levele van, attól is kérik az új címzési mód betartá­sát, csak' a-‘píí<«. jétzésék főbünte­tése nem szükséges, mert automa­tizált feldolgozásra úgysem alkal­mas. Mindenesetre legjobb lesz tehát mihamarabb hozzálátni a tovább­tanulásnak, hogy az irányítószámok után most magasabb osztályba léphessünk tudományunkkal. Sze­rencsére nem sok és nem nagy a lecke. Ha mégis bárkinek problé­mája volna, akkor hívja fel Buda­pesten a 130—896 telefonszámot, amelyen felvilágosítással szolgál­nak, úgyszintén a vállalatoknak an­nál a postahivatalnál, ahol a fiókot bérlik. De éppúgy az illetékes kéz­besítő postahivatalnál is érdeklőd­hetünk. PmlI Kézi címzésű boríték mintája. (A jobb alsó sarokban levő három függő­leges csík és a mellette levő téglalapok piros színűek. JEGES TENGER - JÉG NÉLKÜL? Az őséghajlaittani kutatás egyik érdekes megállapítása,' hogy a Föld sarkvidékein sok száz millió éven át igen enyhe időjárás uralkodott. A Spitzbergákon pálmák pompáztak és hatalmas őserdők virultak. Ezekből keletkeztek azok a hatalmas kőszén­telepek, amelyeket a szovjet és a norvég bányászok ma kiaknáznak. Mintegy hetverumil'lió év előtt in­dult csak meg a Föld sarkvidéki jégtakaróinak a kialakulása. Ez eleinte lassan halasit, de félmillió évvel a mi korunk előtt megkezdő­dött a földtörténet félelmetes ese­ménye, a jégkorszak, amikor a sark­vidéki jégtakaró Európáinak majd­nem a felét elborította. Amerikai kutatóknak az a véle­ménye, hogy az ipar és a közle- É kedés egyre növekvő széndioxid­termelése miatt Földünk éghajlata újabb felmelegedés előtt áll. A széndioxid ugyanis elnyeli a föld­felszínről kisugárzott energiát, és így hozzájárul bolygónk hőmérsék­letének bizonyos fokú emelkedésé­hez. A tudósok számítása szerint en­nek az lehet a következménye, hogy néhány évezred alfett az Északi- Jeges tenger egészen elveszíti a je­gét. , I A i

Next

/
Thumbnails
Contents