Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Igazolt irány m- agy jelentőségű doku- ll meniumot adhattak Közre a lapok vasár­napi számukban: a Magyar Szocialista Itylunkáspárt Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülésének határozatát. A vezető párt­testület — amint azt az ülésről kiadott közlemény­ben olvashatjuk — meg­hallgatta és megvitatta a Politikai Bizottság jelenté­sét a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról, majd szervezeti és szemé­lyi kérdéseket tárgyalt A Központi Bizottság ülése több mint három esztendő­ről készíthetett összege­zést, hiizen a XI. kongresz- szus 1975. március 17—22-e között tanácskozott, s hogy ez az összegezés minél előbb »smertte válhasson, a testület úgy döntött, a ha­tározatok szövegét teljes terjedelemben közzéteszi. Ennek a közzétételnek a politikai jelentőségét most hirtelen aligha lehet fölbe­csülni, hiszen így mód nyí­lik arra, hogy a gazdasági és a társadalmi élet min­den területén a határozat azonnal iránytűvé váljék. Ha egészen tömören kí­vánjuk summázni a Köz­ponti Bizottság állásfogla­lását, akkor annak lényegét így fogalmazhatjuk meg: a kongresszus határozatainak, a párt programnyilatkoza­tának elvi és politikai út­mutatásai kiállották a gyakorlat próbáját, azokat az élet teljes mértékben igazolta. Nem volt tehát szükség semmiféle irány­váltásra, új teendők meg­fogalmazására, arra annál inkább, hogy — amint azt a Központi Bizottság hatá­rozata hangsúlyozza — a testület nyomatékosan föl­hívja a figyelmet a kong­resszusi határozatok vég­rehajtásának jobb megszer­vezésére. A tapasztalatok egy része ugyanis azt mu­tatja, a helyes határozatok megvalósítása némely te­kintetben lassú, vontatott, olykor következetlen, s en­nek nem a feltételek hiá­nya az oka, hanem a föl­készülés és a végrehajtás egyenetlensége, szervezet­lensége. B at fejezetre tagolódik a határozat, s ezek átfogják életünk, fel­adataink minden részterü­letét, a nemzetközi helyzet­től és hazánk külpolitiká­jától a gazdasági építő- muüka kérdésein át a párt tevékenységének fejlődé­séig. Nincs semmi túlzás tehát abban az állításban, hogy a dokumentum tanul­mányozója teljes képet kap a megtett útról, s nem ke­vésbé azokról az előttünk sorakozó teendőkről, amik a következő hosszabb idő­szakban várnak megvalósí­tásra. Ez a teljes kép gaz­dag sikerekben, eredmé- n3’ekben, akár a belpoliti­kai helyzetet, a termelő- munkát, akár az ideológiai és művelődési állapotokat vegyük is vizsgálat alá. Ez akkor is igaz, ha csupán megyénk szőkébb határán belül maradunk, hiszen a majdnem egymillió lakosú közigazgatási egység mind­azokat a jellemzőket föl­mutatja, melyeket általáno­san is igaznak tarthatunk. Pusztán utalunk rá, szinte véletlenszerűen kiválasztva a példát, hogy a XI. kong­resszus óta jelentősen meg­gyorsult a megye társadal­mi, gazdasági fejlődése, s ez lemérhető a szakképzett munkások arányának emel­kedésében éppúgy, mint abban, hogy az ipari ter­melés növekedésének majd­nem teljes egésze a terme­lékenység javulásából szár­mazott. Olyan, országosan is szá­mottevő eredményekre te­kinthetünk vissza, mint a Dunai Kőolajmari Vállalat, a Dunamenti Hőerőmű Vál­lalat második építési szaka­szának sikeres — határidő előtti, s az előírt költség­szintet betartó — befejezé­se, a 750 kilovoltos távve­zeték építésének megkezdé­se, a korábbi összegeket jó­val túlhaladó kommunális beruházások állandósulása, a mezőgazdaság iparosodá­sának erőteljessé válása. Az ilyen és hasonló lépé­sek már-már természetessé lesznek, nem lelünk azok­ban semmi különlegeset, s éppen ez bizonyítja, hogy hatalmas erők rejlenek a szocialista termelési viszo­nyokban, a dolgozó töme­gek azonosulásában a cé­lokkal, s hogy ezeket az erőket még jobban is lehet kamatoztatni. Nemcsak a dologi javak megfogható területén számottevő a gya­rapodás, hiszen utalhatunk a tanácsi munka korszerű­sítésének jelentős eredmé­nyeire, a közművelődés in­tézményhálózatának bővü­lésére, s arra is, hogy a megyében még egyetlen tervidőszakban sem kíván­tak annyi lakást felépíteni, mint 1976 és 1980 között. E redményeink értékelése egyben a feladatok meghatározása, s a Központi Bizottság ülése ilyen értelemben is kijelöl­te a fő irányokat. A gaz­dasági építőmunka tovább­ra is a párt tevékenységé­nek középpontjában áll, s a haladás útja a tervszerű­ség fokozása, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Ezen az úton jár­va lehet ugyanis forrásokat teremteni társadalmi cél­jaink eléréséhez, az élet- színvonal folyamatos javí­tásához, az életkörülmé­nyek korszerűsítéséhez. A dokumentum indokoltan emeli ki azt a tapasztalatot, hogy nem használjuk ki megfelelően a rendelkezé­sünkre álló eszközöket és lehetőségeket, a beruházá­sok területén éppúgy, mint a munkaerő-gazdálkodás­ban. Itt is beérve a puszta hivatkozással: a megyében három beruházás közül kettő még mindig az ere­deti határidő után kerül átadásra, s a számítottnál nagyobb költség fejében. Jobb munkát kíván a jó célok maradéktalan eléré­se — ez víláglík ki általá­nos jellemzőként a Köz­ponti Bizottság ülésén elfo­gadott határozatból, a ta­gadhatatlan, ehhez a jobb munkához a képességek és a feltételek is rendelkezé­sünkre állnak. Talán nem túlzás az a föltételezés, hogy a jobb munka nem mindig következetes szá­monkérése, az engedé­kenység, a fegyelemsértés meg tűrése nyitja meg az utat a veszteségek számá­ra, s ez ellen föllépni el­sősorban a kommunisták kötelessége. Nem csupán a közvetlen termelésben, ha­nem az élet szinte minden területén döntő mértékben hozzájárulhatnak a kom­munista közösségek ahhoz, hogy az elvekben és a fel­adatokban kialakított egy­séget az egységes cselekvés kövesse, azaz a szavak és a tettek mindenkor fedjék egymást. A terjedelmes dokumen­tum az összefüggések feltárásával, a fő irá­nyok kiemelésével nagy­szerű iránytűként szolgál ahhoz, hogy mindenütt meglelhessék a konkrét teendők ésszerű sorrendjét, s kritikusan elemezzék há­rom esztendő munkáját. Hangsúlyossá tettük az el­térő szedésmóddal a konk­rét kifejezést, s azért, hogy érzékeltessük: nem szabad megelégedni a Központi Bi­zottság határozatában fog­laltak megismertetésével, hanem az országos összege­zést szorosan kapcsolni kell a helyi tapasztalatokhoz, s a kettőt együtt értékelni. Csakis így lehet reális a kép, józanul mértéktartó a megtett út fölbecsülése, mert hiszen csakis így raj­zolódnak ki az arányok, súlypontok, s velük a teen­dők. Ne kezeljük másod­rangúként eredményeinket, ám a hangsúlyt mégis a feladatokra kell tennünk, mert amit elértünk, az ak­kor teljesíti igazán szolgá­latát, ha kiindulópontként használjuk az újabb neki­rugaszkodáshoz. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM ÁHA «0 FILLÉlt 1978. ÁPRILIS 25., KEDD Folytatódik a munkaverseny Jobb feltételek a tervteljesítéshez Az eddigi eredményeket értékelte a SZOT elnöksége A korábbiaknál is kedve­zőbb körülmények között folytatódott a szocialista mun­kaverseny az idei esztendő­ben, mivel a vállalatok a szo­kásosnál korábban kaptak tá­jékoztatást a tervcélokról, ezért jobb feltételek terem­tődtek az éves tervek időbeni elkészítéséhez, a kollektívák reális versenyvállalásainak ki­alakításához — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksé­ge. Az 1978. évi munkaverseny- nyel kapcsolatos állami és tár­sadalmi szervező munka azt célozta, hogy a tavaly kiemel­kedő eredményeket elért szo­cialista munkaverseny lendü­lete töretlenül folytatódjon és eredményesen segítse a leg­fontosabb gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítását, az ez évre előirányzott életszínvonal­növekedés anyagi megalapozá­sát. Különösen a szocialista bri­gádok körében tapasztalható — állapította meg az elnökség — a kollektív újítói kedv és kezdeményezés fellendülése. A vállalatok munkaverseny-sza- bályzataiban és szocialista bri­gád olt kötelezet t:é g vállal ása i- ban ez évben is tervezik kom­munista műszakok, társadalmi munkaakciók szervezését. Emellett növekvő mértékben vállalják a rokonszakmák elsa­játítását, a különböző szintű szakmai és politikai tovább­képzést. Több helyen a vál­lalati versenyvállalások a dol­gozók szociális, kulturális ellá­tásának, a munka biztonságá­nak javítását segítik. Végezetül feladatul szabta meg az elnökség, hogy minden munkahelyen fordítsanak nagy figyelmet az egyéni kezdemé­nyezések felkarolására. Ezután az elnökség a mező- gazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésével összefüg­gő szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A SZOT elnöksé­ge szükségesnek tartja — hangsúlyozták —, hogy a szak- szervezetek támogassák, moz­galmi eszközeikkel segítsék az MSZMP Központi Bizottságá­nak a mezőgazdaság és élelmi­szeripar továbbfejlesztéséről szóló 1978. március 15-i hatá­rozata végrehajtását. A szakszervezetek segítsék elő a mezőgazdasági termelő, felvásárló és élelmiszeripari feldolgozó szervezetek közötti sokoldalú együttműködési meg­állapodások elterjedését. For­dítsanak figyelmet arra, hogy az állami gazdaságok tegye­nek újabb kezdeményezéseket a nemzetközileg élenjáró, ma­gas műszaki színvonalú és ter­melékenységű ipari termelési rendszerek, munkaszervezési módszereik kidolgozására és alkalmazására. Az elnökség megvitatta e szakszervezetek környezetvé­delmi szerepét és feladatait is. Bár a környezetvédelmi prob­lémák megoldása állami fel­adat, annak segítésében, a problémák jelzésében vala­mennyi társadalmi szervezet, nek, így a szakszervezeteknek is ki kell venni a részüket — állapította meg az elnökség. Az elnökség a továbbiak­ban meghallgatta Gáspár Sán­dornak, a SZOT főtitkárának beszámolóját a IX. Szakszer­vezeti Világkongresszuson részt vett magyar küldöttség mun­kájáról, majd megvitatta az 1977. évi munkavédelmi tevé­kenységet, és a munkavéde­lem fejlesztésére vonatkozó to­vábbi feladatokat, az üzemi demokrácia gyakorlatának főbb tapasztalatait, valamint a SZOT és a szakszervezetek 1977. évi gazdálkodását. Jubileumi zászló a mecseki bányászoknak A mecseki szénmedence bá­nyászainak hétfőn adták át Pécsett az MSZMP Központi Bizottság által a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteletére elért kiváló eredmények elis­merésére alapított zászlót. 1977-ben, a jubileumi mun­kaverseny esztendejében, a mecseki bányászok 2,9 millió tonna szenet termeltek — 111 ezer tonnával többet a terve­zettél — s a többlet nem ment a jövőt építő munka rovására. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a mecseki szén­medence 15 ezer dolgozóját a kitüntetés átadása alkalmából. A Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank hétfőn tartotta évi rendes köz­gyűlését, melyen részt vett Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, ott voltait az állam, mint részvényes képviselői, a bank igazgatóságának tagjai és a számvizsgálók. Tímár Má­tyás, a bánik elnöke a közgyű­lés elé terjesztette a bank 1977. évi gazdálkodásáról szóló je­lentést, a mérleget, és az ered­ményelszámolást, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadott és úgy döntött, hogy az 1977. évi nyereségből egymil- liárd forinttal növeli a bank tartalékait. A közgyűlés végül megvá­lasztotta az igazgatóság tagjá­vá Káplár József külkereske­delmi miniszterhelyettest. Huimiahibrid a háztájiban is A broilertermelési rendszer közgyűlése Gödöllőn PAÉV-tervek, tennivalók Uj j otthonok, kórház, gyári rekonstrukció A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 891 lakást ad át az év végéig a megyében. A tervek szerint ezen kívül be kell fejezni a Gördülő­csapágy Művek diósdi re­konstrukcióját, és a kistar- csai kórház építkezését, s szá­mos más, kisebb-nagyobb munkát kell teljesíteniük: egyebek között helyt kell áll­ni a csepeli Acélműben fo­lyó rekonstrukciónál is. Kö­telezettségeiknek csak nagyon feszített munkával, alapos szervezettséggel tehetnek ele­get. Akárcsak 'az ország sok más vállalatánál, a Pest me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál is, nagy gondot okoz a mun­kaerőhiány, amit csak részben ellensú­lyoz, hogy a vállalat az utób­bi években különösen nagy gondot fordít a munkafolya­matok korszerűsítésére. a gépesítésre, az előre gyár­tásra. 1976 és 1980 között, több mint 189 milliót fordí­tanak ilyen beruházásokra, az összeg túlnyomó részét gépek­re, berendezésekre. Mind­össze néhány milliót hasz­nálnak fel olyan építkezé­sekre — például a központi telep bővítésére —, amelyek­kel az előre gyártás lehető­ségeit növelik. Például a la­kóépületeken folyó villamos- és víz-, csőszerelési mun­kák megkönnyítésére, előre gyártják a villamoskapcsoló­táblákat. Most már, óriási gépek­kel, a központi műhelyben szabják ki a padlószőnyege­ket is, s az ablaküvegeket is méretre vágva kapják az épít­kezéseken dolgozók. Mind­ezek nemcsak meggyorsít­ják a munkát, hanem jelentős kézi munkát, mun­kaerőt is megtakarítanak. Az idei gépvásárlásokra szánt — 48 millió forintot meghaladó —, összegből olyan betongépláncot is vásárol­nak, s helyeznek üzembe, amivel a központi műhely­ben gyárthatják a betonacél- elemeket. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat jól összeforrt kollektívája arra törekszik, hogy az első félév végéig el­készüljön a tervezett 358 új otthonnal, s teljesítse válla­lásait. K.Z. Olyan országos összejövetel­nek adott otthont tegnap a gödöllői Agrártudományi Egyetem aulája, mely jellegé­ben Pest megyei indíttatású, érdekeltségű volt. A Hunnia- hibrid broilertermelési rend­szer közgyűlésének elnökeként Cserháti Pál, a rendszergaz­da hernádi Március 15. Termelőszövetkezet nevében üdvözölhette az egybegyűlt, broiler baromfit tartó gazda­ságok szakembereit, az ipar és a kereskedelem képviselőit. Az elnökségben helyet foglalt La. hatos Tibor, a Pest megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Nyemcsok János, a megyei pártbizottság alosztályvezetője és lhászi József, a dabasi járási pártbizottság első titkára is. Cserháti Pál elnöki beszá­molójában kiemelte: a múlt esztendőben az országben elő­állított 168 milliónyi broiler csirkének mintegy felét, a Hunniahibrid rendszer, illetve annak taggazdaságai adták. Az egyre szélesedő, immár nem­zetközi kapcsolatok — melyek alapján nem ismeretlen a Hunniahibrid Tuniszban, Egyiptomban, Algériában sem — jobban segítették azonban a termelés mennyiségi, minit minőségi emelkedését. A rend­szer így, épület- és tartástech­nológiáját tekintve, lépéshát­rányba került. Ezt kiküszöbö­Permetet kap az almás Virágzás előtti permetezés Tsz sövény-almásában. lendő helyes volna, ha az ér­dekeltek gyakrabban kérné­nek az öt körzeti központtól szaktanácsot. A jó broilerhiz- laló gazdaságok gyakoribb szakmai bemutatókkal segít­hetnék gyengébb partnereiket. A háztáji és kisgazdaságok is egyre inkább érdeklődnek a Hunniahibrid baromfik iránt. A rendszer közvetítésével or­szágosan évente mintegy 12 millió baromfit hizlaltak kis­üzemekben; Hernádon tavaly 280 vagonnyit adtak át a kis­termelők a gesztorgazdaság, nak. Be. I. a dánszentmiklósi Micsurin KÖZÉLET Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével va­sárnap hazaérkezett Prágából, a magyar szakszervezeti kül­döttség, amely részt vett a IX. szakszervezeti világkongresszu­son. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott az orenbur- gi gázvezeték építésében részt­vevő országok kormányközi bizottságának ülésére. Pullai Árpád közlekedés, és postaügyi miniszter — Rudolf Schulze miniszterelnök-helyet­tes, posta- és távközlési mi­niszter és Otto Amdt közleke­dési miniszter meghívására — he.iőn hivatalos baráti látoga­tásra a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába, Ber­linbe utazott. Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter — Dzeider Go- ga szlovák és Antonin Jakubik cseh kereskedelmi miniszter meghívására — hétfőn rövid látogatásra Csehszlovákiába utazott. A miniszter megte­kinti a brnói nemzetközi fo- gyasztásicikk-kiállítást, s ven­déglátóival tárgyal a két or­szág belkereskedelmi kapcso­latairól. Vlagyimir Akszjonov űrha­jós, a Szovjetunió Hőse a ma­gyar űrkutatási kormánybi­zottság földi erőforráskutatá­si szakbizottságának meghívá­sára vasárnap Budapestre ér­kezett. A Szojuz—22. űrhajó fedélzeti mérnöke részt vesz a szocialista országok Interkoz- mosz szervezete földi erőfor- rásku tatási munkacsoportjá­nak jövő heti plenáris ülésén. á

Next

/
Thumbnails
Contents