Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

fm MUCYf.f Az MSZMP Központi Bizottsága április 19—20-i ülésének határozata 1018. ÁPRILIS 23., VASARNAP (Folytatás a 3. oldalról.) A fejlődés, az előttünk álló feladatok megkí­vánják, hogy a kádermunka az eddiginél is ' nagyobb figyelmet kapjon. Megkövetelik, hogy a vezető posztokon, különösen a kulcspozí­ciókban csak rátermett, a politikai, szakmai, magatartásbeli követelményeknek egyaránt megfelelő vezetők legyenek. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy elsődleges a társadalom érdeke, s az értéke­lés mércéje a végzett munka eredménye. Helytelen, hogy gyakran elhúzódnak indokolt személycserék, megengedhetetlen szubjekti­vizmus miatt az elfogadhatónál többször for­dult elő téves kiválasztás, nem kielégítő az utánpótlás nevelésének színvonala. A szüksé­ges stabilitás megőrzése mellett biztosítani kell a káderek rendszeres, a változó igények­nek megfelelő cserélődését. Társadalmunk demokratizmusa abban is fe­jeződjék ki, hogy a vezetők köre folyamatosan felfrissül új káderekkel. Minden vezető te­kintse kötelességének, hogy tudatosan és terv. szerűen gondoskodjék a politikai és szakmai követelményeknek egyaránt megfelelő szocia­lista típusú vezetők kiválasztásáról, nevelésé­ről, előléptetéséről, a szükséges káder tartalék­ról. Az eddiginél céltudatosabban kell foglal­kozni az új káderek kiválasztásával és neve­lésével. Mindez az eddiginél nagyobb tervsze­rűséget, áttekintést, objektív kiválasztást igé­nyel, aminek intézményes feltételeit is meg kell teremteni. O A XI. kongresszus óta eltelt időszakban párttagságunk nagy erőfeszítéseiket tett és si­keresen teljesíti a kongresszus által kitűzött feladatokat. Egysége, példamutató munkája igazolja, hogy megfelel a XI. kongresszuson megszabott, a szervezeti szabályzatban rögzí­tett nagyobb követelményeknek. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztala­tai is igazolják, hogy a pártban tovább erő­södött a fegyelem. A XI. kongresszus óta a pártszervek és -szervezetek következeteseb­ben fellépnek azokkal a párttagokkal szem­ben, akik megsértik a szervezeti szabályzatot, kommunistához méltatlanul dolgoznak és él­nek. A pártszervek szigorúbban léptek fel a párthatározatok végrehajtásában mulasztást elkövetők, valamint a pártmegbízatást, a pártéletet elhanyagolok ellen. A határozottabb fellépéssel is sikerült visszaszorítani számos kedvezőtlen jelenséget. Mindezek ellenére még nem értünk el minden területen olyan mérvű fejlődést, amilyen a jelenlegi körülmények kö­zött kívánatos és lehetséges lenne. A pártta­gok kis részének magatartásában még mindig megtalálhatók olyan jelenségek, amelyek a fe­gyelem erősödését hátráltatják és ártanak a párt tömegkapcsolatainak. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a ma­gyar munkásosztály idén hatvanéves marxis­ta—leninista pártja társadalmunk elismert vezető ereje. Megalakulása óta folytatott har­cával, az egyész nép ügyének becsületes szol­gálatával nyerte el pártonkívüli szövetségesei, a dolgozó milliók bizalmát. Ezt a jövőben is csak az egész párttagság állhatatos munkájá­val, helytállásával, tudja és kívánja gya­rapítani. VII. Pártunk nemzetközi tevékenysége A nemzetközi kommunista mozgalom világ­szerte fellendülőben van. A szocializmus, a kommunizmus, az emberiség korábbi törté­netében példa nélküli, az egész földkerekség­re kiterjedő eszmeáramlattá és politikai erővé vált. A kommunista és munkáspártok a szo­cialista országokban az új élet építésének ve­zetői, a kapitalista országokban a társadalmi haladás úttörői, a volt gyarmati területeken a nemzeti függetlenség teljes kivívásáért és a haladásért folytatott küzdelem élharcosai. A szocializmusért, a demokráciáért, a nemzetek érdekeiért, a békéért folytatott harcban a kommunista és munkáspártok többségének növekszik taglétszáma, szélesedik tömegbefo­lyása, erősödik politikai szerepe saját hazájá­ban. A kommunista és munkáspártok a nem­zetközi helyzet alakulásának jelentős tényezői. O Pártunk a marxizmus—leninizmus el­veitől vezéreltetve, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméitől át­hatva kiveszi részét a nemzetközi kommunis­ta mozgalomnak a haladásért, a békéért folyta­tott harcaiból. Arra törekszünk, hogy fejlesz- szük kapcsolatainkat valamennyi testvérpárt­tal, és tevékenységünkkel elősegítsük mozgal­munk marxista-leninista egységének erősödé­sét, közös céljaink elérését. A XI. kongresszus óta eltelt'három évben a világ minden tájáról összesen 65 testvérpárt küldötteivel folytattunk kétoldalú megbeszé­léseket. Pártunk képviseltette magát a test­vérpártok kongresszusain. Tevékenyen vettünk részt az európai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű berlini értekezletén, a test­vérpártok számos más tanácskozásán. Részt vettünk a szocialista országok testvérpártjai­nak egységét és ideológiai együttműködését szolgáló rendezvényeken. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkésországokban működő kommunista pártok vívnak a mono­poltőke gazdasági és politikai hatalmának meg­töréséért, a dolgozók érdekeinek védelméért, a társadalmi változásokért. Az internaciona­lista szolidaritás jegyében szélesíti és erősíti kapcsolatait a fejlődő országokban működő kommunista pártokkal. 0 Pártunk azt vallja, hogy az országon­ként eltérő történelmi feladatok megvalósítása minden kommunista és munkáspárttól konkrét helyzetmegítélést és feladatmeghatározást kö­vetel. Természetesnek tartjuk, hogy a külön­böző feltételek között tevékenykedő, stratégiá­jukat és taktikájukat önállóan kialakító pár­tok keresik a választ a fejlődés új kérdéseire. Ez szükségszerűen együtt jár véleménykü­lönbségekkel és vitákkal is, ugyanakkor meg­növeli a tapasztalatcsere jelentőségét. A nemzetközi munkásmozgalmon belül je­lenleg is mutatkoznak álforradalmi tenden­ciák, jobb- és „baloldali” elhajlások a marxiz­mus—leninizmus irányvonalától. Jelentkezik nacionalizmus, szovjetellenesség, amelynek legszélsőségesebb vállfája a maoizmus. Mind­ezeket a béke, a szocializmus, a haladás ellen­ségei igyekeznek kihasználni a munkásmoz­galom bomlasztására, zavar és szakadás elő­idézésére, a kommunisták soraiban, a szocia­lista országok egységének megbontására. Pártunk álláspontja, hogy minden egyes testvérpárt joga és kötelessége a marxizmus— leninizmus tanításainak, a szocialista forra­dalom és építés általános törvényszerűségeinek az adott ország sajátosságait és hagyományait figyelembe vevő, önálló, alkotó alkalmazása. Ez minden párttól igényli a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, a ködcsönös szolidaritást és az elvtársi együttműködést. Mozgalmunk fejlő­désével együtt nő a proletár internacionaliz­mus jelentősége a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alap­ján. 0 Pártunk kongresszusainak határozatai, a kommunista és munkáspártok 19o9_es moszkvai világtalálkozójának és 1976-os ber­lini, európai konferenciájának megállapításait szem előtt tartva harcolunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, akcióképességé­nek növeléséért. Az imperializmus elleni harc közös céljai alapján erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő or­szágok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. A béke, a leszerelés, a nemzetközi enyhülés előmozdítása, a dolgozó emberek jogainak vé­delme érdekében együttműködésre törekszünk a szocialista, szociáldemokrata pártokkal is. A Központi Bizottság továbbra is fontos feladatnak tartja, hogy pártunk a marxizmus —leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemében végzett aktív nemzetközi tevé­kenységgel is segítse a haladás erőinek térnye­rését. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy országunk, pártunk, szocializmust építő né­pünk a nemzetközi színtéren a legnagyobb hatást az eredményes hazai építőmunkával, társadalmi fejlődésünk időszerű feladatainak megoldásával fejtheti ki. (MTI) A Központi Bizottság a XI. kongresszus óta végzett munka áttekintése során megállapí­totta, hogy mind az eredményekben, mind a fogyatékosságokban tükröződik a párt vezető testületéinek és végrehajtó szerveinek mun­kája. Kiindulva a pártnak a társadalom szocia­lista fejlődéséért érzett felelősségéből, szüksé­gesnek tartja a végrehajtás gyengeségeinek önkritikus vizsgálatát, a munka megjavítását minden szinten. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar munkásosztály, a szövet­kezeti parasztság, az értelmiség, a dolgozók milliói helyeslik és cselekvőén, tettekkel se­gítik a XI. kongresszus határozatainak végre­hajtását. A továbbiakban is számít népünk szocialista öntudatára, hazaszeretetére, a dol­gozók alkotó tevékenységében rejlő hatalmas lendítőerőre. A Központi Bizottság felhívja a pártbizott­ságokat, az alapszervezeteket, a párt tagjait, a kommunistákat, hogy továbbra is legyenek kezdeményezői, szervezői a kongresszusi hatá­rozatok következetes végrehajtásának. Pél­damutatóan járjanak elöl abban a munkában, amelyet népünk szocialista nemzeti egységbe tömörülve végez hazánk, a Magyar Népköz- társaság felvirágoztatásáért. A Hazafias Népfront elnökségének ülése A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének elnökle­tével április 21-én ülést tar­tott, amelyen meghallgatta Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1978. április 19—20-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságá­nak javaslatát az Elnöki Ta­nácsban és a Minisztertanács­ban javasolt személyi válto­zásokról. _____ Ä budapesti pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága április 21-én kibővített ülést tartott, amelyen meghallgat­ták Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának tá­jékoztatását az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1978. áp­rilis 19—20-i üléséről. A pártbizottság Katona Im­rét, a Központi Bizottság tag­ját, érdemeinek elismerése mellett — más fontos megbíza­tása miatt — 'felmentette a bu­dapesti pártbizottság első tit­kári tisztségéből, a pártbizott­ság tagjai sorából; oevá'asz- totta tagjai sorába Méhes La­jost, a Központi Bizottság tag­ját és megválasztotta a párt- bizottság első titkárának. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 22-én, szombaton ülést tartott. Az El­nöki Tanács elfogadta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javasla­tát. Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát — nyugállo­mányba vonulása miatt, érde­meinek elismerése mellett — mentesítette a titkári teendők alól és Katona Imrét, az El­nöki Tanács tagját bízta mee az Elnöki Tanács titkán fe.. adatainak ellátásával. Az Elnöki Tanács más fon­tos megbízatásuk miatt fel­mentette tisztségükből: Hava­si Ferencet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, dr. Korom Mihály igazságügyminisztert és dr. Markója Imre igazság­ügyi minisztériumi államtit­kárt. A Minisztertanács elnök­helyettesévé Marjai Józsefet, igazságügyminisztemek dr. Markója Imrét, kohó- és gép­ipari miniszternek Soltész Ist­vánt választotta meg. ★ Szombaton az Országház Munkácsy-termében Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, dr. Mar­kója Imre és Soltész István letette a hivatali esküt. Az es­kütételen jelen volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Biszku Béla, Cseterki Lajos és Párdi Imre kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysé­gének és a szocializmus épí­tésében szerzett érdemeinek elismeréséül Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának — nyugállományba vonulása 'al­kalmából — a Magyar Népköz- társaság Érdemrendje kitün­tetést adományozta. Az Elnöki Tanács Cseterki Lajosnak és Párdi Imrének, a Központi Bizottság tagjainak, a szocializmus építésében vég­zett eredményes munkájuk el­ismeréséül — nyugállományba vonulásuk alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetéseket szombaton Lospnezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. k kormány új tagjai MARJAI JÓZSEF 1923-ban született Budapesten. 1939 óta vesz részt a munkásmozga­lomban, 1943-ban lett a Kom­munista Párt tagja. 1976-ban a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tagjává választották. 1948 óta dolgozott a Kül­ügyminisztériumban. Diploma­taként többször teljesített kül­földön szolgálatot, majd a minisztérium különböző osz­tályainak élén állt. Hazánk nagykövete volt Svájcban, Csehszlovákiában, majd Jugo­szláviában. 1970-ben nevezték ki külügyminiszter-helyettes­sé, 1973-ban államtitkárrá. 1976-tól hazánk moszkvai nagykövetségét vezette. A Szocialista Hazáért Ér­demrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérem és több más kitüntetés birtokosa. DR. MARKÓJA IMRE 1931­ben született a Somogy megyei Hetes községben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ál­lam- és jogtudományi karán szerzett jogi diplomát. Ezt követően a Társadalmi Szem­le, majd a Központi Bizott­ság munkatársa volt. 1963-ban nevelték ki igaz­ságügyi miniszterhelyettessé, majd az igazságügyi miniszter első helyettese, 1973-ban igazságügyi minisztériumi ál­lamtitkár lett. Tagja a Ma­gyar Jogász Szövetség elnök­ségének, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia állam- és jog- tudományi bizottságának, s el­nöke a Jogi Továbbképző In­tézet tanácsának, valamint a Magyar jog című folyóirat szerkesztő bizottságának. 1948 óta tagja a pártnak. A Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. SOLTÉSZ ISTVÁN 1927-ben született Hámor községben. Í947 óta a párt tagja. A soproni egyetem kohó­mérnöki karán 1951-ben szer­zett diplomát, majd a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanársegédként ok­tatott. Ezután az Oktatási, ké­sőbb a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumban dolgozott. 1954- ben az Apci Fémthermia Vál­lalat, majd 1955-től 1964-ig a Metallochemia Vállalat igaz­gatója. 1964-ben került a Cse­peli Vas- és Fémművekhez, ahol először a fémmű igazga­tóis. maid a vezérigazgató ál­talános helyettese lett. 1974- ben a Csepel Művek vezér- igazgatójának nevezték ki. Tagja a KGST fémkohászati állandó kormánybizottságának, valamint a szovjet—magyar műszaki-tudományos együtt­működési bizottságnak. Munkásságáért 1975-ben a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents