Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
’kMíoO 1978. ÁPRILIS 23., VASARNAP Az MSZMP Központi Bizottsága április 19—20-i ülésének határozata t (Folytatás az 1. oldalról.) © Népi államunk betölti hivatását. A kong. resszus határozatának megfelelően tovább erősödött az állam irányító szerepe a nép- gazdasági és a kulturális feladatok megvalósításában. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a végrehajtás szervezettsége, nagyobb az összhang a központi és a helyi állami szervek tevékenységében. Az országgyűlés, a kormány napirendre tűzte és megoldotta a jogalkotás időszerű feladatait. A kormány tagjai és az országos főhatóságok vezetői rendszeresen beszámolnak az országgyűlés előtt. A kormány és irányító szervei fokozottan építenek a társadalmi szervezetek segítőkész támogatására. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege — a XI. kongresz- szus határozatának megfelelően — tovább erősödött. Egyre hatékonyabban vesznek részt az össztársadalmi és a helyi feladatok megoldásában. A nagyobb feladatok magasabb követelményeket támasztanak. Az irányítás színvonalának emelése érdekében az állami szervek éljenek jobban hatáskörükkel, javítsák az ágazati irányítás módszereit. A döntési rendszer tökéletesítésével el kell érni, hogy megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok, a részletekbe menő beavatkozások, a felesleges, bürokratikus kötöttségek, a túlszabályozottság. Az irányítás biztosítása minden szinten a gyors, idejében történő, világos döntést, számoljon a realitásokkal és a várható hatásokkal, messzemenően érvényesítse a végrehajtásban az egyéni felelősséget, az eredményes munka elismerését, a mulasztásokért pedig a felelősségrevonást. Az állami irányításban is nélkülözhetetlen szerepe van a rendszeres ellenőrzésnek. Az államigazgatási szervek ellenőrző munkája javul, de hatékonyságának növelése, összehangoltságának javítása érdekében további erőfeszítések szükségesek. Az állami szervek ellenőrző tevékenységét jól kiegészíti és segíti a széles körű társadalmi, népi ellenőrzés. A népi ellenőrzés rendszere mintegy 40 ezer népi ellenőrre támaszkodva jól tölti be szerepét. Folytatni kell az ellenőrzési rendszer korszerűsítését, és gondoskodni kell a párt-, az állami és a népi ellenőrzés jobb összehangolásáról. 0 A szocialista demokrácia a munkásosztály, a nép hatalmának, társadalmi rendszerünknek lényegi vonása. A kongresszus óta előreléptünk a szocialista demokrácia kibontakoztatásában. Az országgyűlésben, a tanácsokban, a társadalmi és tömegszervezetekben, a tömeg- mozgalmak választott szerveiben fokozódott az aktivitás, nőtt a pártonkívüliek és a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok részvétele, emelkedett munkájuk színvonala. Az ötéves terv és a legfontosabb törvényjavaslatok országos és helyi vitái a munkahelyeken és a lakóterületeken egyaránt kedvező politikai légkörben, nagy tömegek részvételével zajlottak. A lakosság fokozódó mértékben vesz részt a helyi fejlesztési tervek kidolgozásában és végrehajtásában. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében jelentős lépésekre került sor, amelyek már kezdik éreztetni hatásukat. A kongresszus határozatának megfelelően intézkedések születtek az üzemi demokrácia erősítésére és szélesítésére, a szakszervezeti bizalmiik, főbizalmik testületének létrehozására. A bizalmik testületének általánossá tétele és helyi jogkörének, működésének rendezése meghatározott ütemben folyik. A párt változatlanul fontosnak tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a közügyek nyilvánossá tételét, a dolgozók mind nagyobb számú részvételét a társadalmi döntésekben. Állandó feladat az üzemekben, a szövetkezetekben, minden munkahelyen a szocialista demokrácia fejlődését biztosító keretek tartalommal való megtöltése, az általánosan érvényes elveknek a konkrét helyi viszonyokhoz igazított alkalmazása, a formális elemek megszüntetése. A párton kívüli demokrácia hasson ki jobban közéletünk egészére; a pártszervezetek az élet minden területén legyenek a szocialista demokrácia fejlesztésének ösztönzői és irányítói. Következetesen lépjenek fel minden olyan esetben, amikor a hatalommal való visszaélés, a szocialista demokrácia' megsértése tapasztalható. O A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a törvényes rend, érvényesül a szocialista törvényesség. Mindenki köteles megtartani az egész nép érdekeit kifejező törvényeket, és minden állampolgár a törvény védelme alatt áll. Javul a lakosság tájékoztatása törvényes jogairól. Ezt a célt szolgálta a többi között az üzemi, vállalati jogsegélyszolgálat bevezetése, amelyet ma már az állampolgárok nagy tömegei vesznek igénybe. Szocialista államunk minden más társadalmi rendszernél szélesebb körben biztosít jogokat állampolgárai számára. A munkához való jog valóságos érvényesülése az egész társadalom létének, fejlődésének, az állampolgár létbiztonságának legfontosabb feltétele. A közügyekben való részvételhez, a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátáshoz, a társadalombiztosításhoz való jog, a nyugdíjrendszer kiterjesztése minden dolgozóra, a szociális juttatások széles köre teszi mind teljesebbé és harmonikusabbá a Magyar Népköztársaság állampolgárainak életét. Ezek a jogok szocialista rendszerünk lényegéből fakadnak, és olyan mértékben szélesednek és teljesednek ki, amilyen mértékben előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. III. Ä gazdasági építőmunka Á gazdasági építőmunka — jelentőségének és a XI. kongresszus határozatának megfelelően — a párt tevékenységének középpontjában áll. Népgazdaságunk az utóbbi években nehezebbé vált külső és belső feltételek közepette is fejlődött. Alapjában véve sikeresen oldjuk meg az intenzív fejlődésre való áttérés és a megváltozott világpiaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás bonyolult feladatait. A negyedik ötéves népgazdasági tervet minden korábbinál nagyobb tervszerűséggel, sikeresen teljesítettük. Az ötödik ötéves terv első évében, 1976-ban — főleg a mezőgazdaságot sújtó nagy szárazság miatt — a tervezettnél lassúbb volt a növekedés, majd 1977-ben ismét gyorsult a gazdasági fejlődés üteme, dinamikusan nőtt a termelés és a nemzeti jövedelem. A mezőgazdaság jó munkával pótolni tudta az előző esztendőben keletkezett elmaradást. Gazdaságpolitikánk helyességét, népünk helytállását, munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság minden ágában elértük vagy megközelítettük az V. ötéves terv első két évére kitűzött fő célokat. Javult a gazdasági munka hatékonysága, emelkedett a munka termelékenysége. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai. Fontos területeken meggyorsult a műszaki fejlődés, kibontokozott, megerősödött a termelési kooperáció. Erőteljesen bővült a külkereskedelmi forgalom. Az egyensúlyjavítás érdekében a belföldi felhasználás kisebb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Ilyen körülmények között is sikerült megteremteni az életszínvonal emelésének anyagi alapjait. Erőfeszítéseink ellenére még nem tudtuk kellően kibontakoztatni a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő folyamatokat. A lehetségesnél és a szükségesnél lassabban haladunk a gazdaságos termelési szerkezet kialakításában. Változatlanul sok kívánnivalót hagy maga után a beruházási tevékenység. A munkaerő-gazdálkodás és -képzés nem igazodik megfelelően a népgazdaság lehetőségeihez és igényeihez. Nem kielégítő a korszerű gépek és berendezések kihasználása. A vállalatok még nem érték el a termelés hatékonyságának kívánatos szintjét. Mindennek része van abban, hogy a kedvezőtlen világgazdasági tényezők hatását nem sikerült a szükséges mértékben ellensúlyozni, a külkereskedelmi egyensúly nem javult az előirányzottnak megfelelően. A párt gazdaságpolitikája, az ötödik ötéves terv helyesen szabja meg munkánk irányát. Gazdasági munkánk fő követelménye a terv- szerűség fokozása, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a KGST keretében folytatott együttműködés további erősítésére alapozzuk. A kapitalista országokkal létrejött, fejlődő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehetőségeinek jobb kihasználására törekszünk. A Központi Bizottság folyamatosan napirendre tűzte a gazdasági építőmunka fontosabb feladatait. A kongresszus útmutatásaiból kiindulva, és az ország gazdasági lehetőségeit figyelembevéve kidolgozta az ötödik ötéves terv irányelveit, rendszeresen figyelemmel kísérte gazdasági fejlődésünk fő folyamatait. Meghatározta hosszú távú külgazdasági politikánk irányelveit, a termelési szerkezet fejlesztésének irányait és feltételeit. Legutóbbi ülésén áttekintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését, kijelölte a további tennivalókat. Készül az építőipar és a lakásépítés helyzetének áttekintésére. Jelenleg az ötödik ötéves terv és annak fontos részét képező 1978. évi népgazdasági terv végrehajtására összpontosítjuk erőinket. 0 Előrehaladásunknak alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelelnek, illetve a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők. A termelési szerkezet olyan változtatása, amely számol a hazai adottságokkal és jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez, növeli a társadalmi munka hatékonyságát, és a dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek jelentős forrása. Ezért gyorsítani kell a termelési szerkezet szelektív fejlesztését. A termékszerkezet korszerűsítése a vállalatok állandó és alapvető feladata, de elengedhetetlenül szükséges, hogy a központi irányítás, az illetékes állami szervek a népgazdasági összefüggések ismeretében a terv és a szabályozás eszközeivel az eddiginél erőteljesebben serkentsék a gazdaságos termelés gyorsabb fejlődését, ugyanakkor korlátozzák a gazdaságtalan termelést. A vállalati érdekeltséget úgy kell továbbfejleszteni, hogy az a jelenleginél jobban ösztönözzön a korszerű termékszerkezet kialakítására, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Egész népgazdaságunk fejlődésében, s ezen belül különösen a termelési szerkezet átalakításában, a magas színvonalú termékek ki- fejlesztésében, új technológiák bevezetésében, versenyképességünk fokozásában kiemelkedő jelentőségű a tudományos kutatás hatékonyságának növelése, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatainak erősítése. © A nemzeti jövedelem növelése, a termelés korszerűsítése megköveteli, hogy jelentős anyagi eszközöket fordítsunk beruházásokra. Az ötödik ötéves terv a szocialista szektorban rpintegy 870 milliárd forint beruházást írt elő. Az ötéves terv első két évében a beruházások időarányos előirányzatát összességében túlteljesítettük. Ezen belül egyes nagyberuházásoknál, valamint az alap- anyaggyártó iparágak, a nem termelő ágazatok beruházásainál elmaradás mutatkozik. A vállalati beruházások meghaladják a tervezettet. A megvalósult beruházások jelentősen hozzájárultak a termelési színvonal emeléséhez, a hatékonyság növeléséhez, nemzetközi versenyképességünk fokozásához. ötéves tervünk előttünk állő időszakában fontos feladat a beruházások tervszerűségének javítása. Fokokottabb összhangot kell teremteni a társadalmi, gazdasági célok, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a beruházási kapacitások között. Ennek figyelembevételével kell fontosság szerint rangsorolni az ágazati és a helyi beruházási javaslatokat Továbbra is koncentráljuk erőinket a népgazdaság fejlődését meghatározó nagyberuházásokra, egyidejűleg megfelelő lehetőségeket biztosítunk a piaci igényekhez alkalmazkodó vállalati kezdeményezéseknek. Meg kell javítani a beruházások gazdasági és műszaki előkészítését, s fokozottabban kell törekedni az elhatározott beruházások határidőre történő kivitelezésére. A vállalatokat érintő közgazdasági szabályozás segítse elő a beruházók, a tervezők, a kivitelezők együttműködését és ösztönözzön a költségek csökkentésére, a határidő rövidítésére, a hatékonyság növelésére. 0 Szocialista társadalmunk jelentős vívmánya a teljes foglalkoztatottság. Gazdaság- fejlesztési feladataink megoldásához új munkaerő a jövőben is csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre, s ezért további fejlődésünk kulcskérdése a rendelkezésre álló munkaerő legcélszerűbb foglalkoztatása. Jelenleg népgazdasági szinten nincs kellő összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között; vállalati szinten egyidejűleg tapasztalni munkaerőhiányt és felesleget; a rendelkezésre álló munkaerőt nem mindig ott foglalkoztatjuk, ahol ez nép- gazdasági szempontból a legcélszerűbb lenne; a munkaidőalap nincs kellően kihasználva, és sok helyen laza a munkafegyelem. A meglevő munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkozta casa, a munKaerőheiyzet fokozatos javítása sokoldalú, körültekintő intézkedéseket követel az állami irányító szervektől, a gazdálkodó egységek vezetőitől, valamint a partes tömegszervezetektöl. A központi tervezés gondoskodjék arról, hogy a fejlesztési célok es a renueikezésre álló munkaerő elosztása összhangoan legyen. Központi és vállalati szinten az uj munkahelyek megszervezésekor messzemenően számolni kell a rendelkezésre álló munkaerővel. Minden beruházás elkezdése előtt meg kell állapítani, hogy milyen belső átszervezéssel, vagy e lehetőség hiányában, miiyen külső forrásból biztosítható az új berendezések üzemeltetéséhez szükséges munkaerő. A gazdasági szabályozás és ezen belül a bérpolitika eszközeivel érdekeltté kell tenni mind a vállalatokat, mind a dolgozókat a felesleges munkahelyek megszüntetésében, a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti átcsoportosításában. A rendelkezésre álló munkaerővel mindenekelőtt a népgazdaságilag fontos, nagyobb eredményt adó termelőtevékenység szükségleteit kell kielégíteni, arra is ügyelve, hogy a dolgozók képességeiknek leginkább megfelelő munkakörbe kerüljenek. Oktatási és képzési rendszerünknek a jelenleginél tervszerűbben kell elősegítenie a dolgozók felkészítését a népgazdaság szükségleteivel összhangban álló foglalkoztatásra. A munka melletti intézményes továbbképzést és átképzést az oktatásiképzési folyamat szerves részévé kell tenni. A munkaerővel való jobb gazdálkodásnak nagy tartaléka a munkaidő jobb kihasználása. Jelenleg sok idő megy veszendőbe, részben anyagellátási, szervezési hibák, részben a sok helyen megtűrt lazaságok miatt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása elsősorban a munkahelyi vezetésre ró feladatokat. Biztosítani kell a folyamatos munka technológiai és munkaszervezési feltételeit, a normák rendszeres karbantartását, a törvényes munkaidő fegyelmezett ledolgozását. Társadalmunk továbbra is biztosítja mindenkinek a szabad munkavállalás jogát A szabad munkavállalás joga elválaszthatatlan a munkaköri kötelességek pontos teljesítésétől. A becsületesen dolgozó többség igazságérzete is azt követeli, hogy aki nem teljesíti vállalt kötelezettségét, megsérti a munkafegyelmet, az eddiginél nagyobb mértékben érezze ennek hátrányait. A gyakori vagy nem méltányolható munkahely-változtatás nagy népgazdasági veszteségek forrása, ezért az üzemek, a vállalatok felelős vezetői ilyen esetekben a jelenleginél következetesebben érvényesítsék a törvényadta gazdasági és jogi szankciókat A pártszervezetek mozdítsák elő, hogy a kommunisták, az öntudatos dolgozók személyes példájukkal is segítsék közüggyé tenni a lazaságok ellei harcot, támogassák a gazdasági vezetőknek a munkaidő teljes kihasználására, a munkaerő-gazdálkodás javítására irányuló intézkedéseit. O Az életkörülmények javításának fontos eleme a munkaidő csökkentése. Az elmúlt években a társadalom igényével összhangban széles körben megvalósult a 44 órás munkahét és a kéthetenkénti szabad szombat. A munkaidő további csökkentése a párt politikájának változatlan törekvése, azonban a népgazdaság helyzete, a munkaerő-gazdálkodás problémái jelenleg ezt még nem teszik lehetővé. A Központi Bizottság úgy véli, elő kell készíteni az ötnapos munkahét bevezetését az 1980-as évek elejére, a jelenlegi munkaidő csökkentése nélkül. 0 A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését jól segítette gazdaságirányítási rendszerünk. A központi irányítás, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi önállóság egyidejű erősödése eredményes volt: ösztönözte a kezdeményezőkészséget, az egész népgazdaságban jelentős alkotó energiákat szabadított fel. A gazdasági vezetők nagyobb része élni tudott a megnövekedett önállósággal, munkájuk nagymértékben járult hozzá eredményeink eléréséhez. Az ötödik ötéves terv megkezdésével egy időben sor került a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítására. A szabályozó rendszer továbbfejlesztése elősegítette, hogy a vállalatok a külső piaci feltételek változását jobban érzékeljék. A gazdaságirányítás mostani rendszerével egyidejűleg életbe léptetett árrendszer segítette gazdaságpolitikai céljaink elérését A szocialista gazdaság erejét bizonyítja, hogy az állam a magas világpiaci árak begyűrűző hatását központi eszközökkel fékezni tudta, biztosította gazdaságunk dinamikus felődését, népünk életszínvonalának további emelkedését. Emiatt viszont olyan helyzet alakult ki, hogy jelenleg a termelői árszínvonal — az állami támogatások és elvonások bonyolult rendszere következtében — meghaladja az általános fogyasztói árszínvonalat. A termelői és a fogyasztói árak nem tükrözik a valóságnak megfelelően a ráfordításokat, ami nehezíti a tisztánlátást, a hatékony gazdálkodást, a termékszerkezet átalakítását, a gazdaságpolitikai célok megvalósítását népgazdasági méretekben, s az üzemeknél egyaránt. Ezért a Központi Bizottság távlatilag szükségesnek tartja árrendszerünknek a gazdaság- politikai célokkal összhangban álló tökéletesítését. Az ésszerűbb gazdálkodás megköveteli, hogy a termelői és a fogyasztói árak tükrözzék jobban a valóságos ráfordításokat. Eddigi gyakorlatunknak megfelelően a szükségessé váló fogyasztói árváltozásokat megfelelő jövedelempolitikai intézkedésekkel kell ellensúlyozni. Ennek kapcsán arra kell törekednünk, hogy hatékonyabban érvényesítsük a munka szerinti bérezés szocialista elvét, javítsuk bérezési rendszerünket. Az ár- és bérrendszernek olyan irányban kell fejlődnie, hogy e kettő együtt hatékonyabban segítse a tényleges teljesítmények, a társadalom számára hasznos munka elismerését, s ezáltal szolgálja jobban alapvető politikai célunkat, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelését. IV. Életszínvonal- és szociálpolitika A Központi Bizottság, a kormány, az országgyűlés reálisan számba vette a megnehezült nemzetközi gazdasági körülményeket, népgazdaságunk és az állami költségvetés teherbíró képességét, s ezért a kongresszuson előterjesztett, öt évre szóló 23—25 százalékos reáljövedelem-növelési előirányzatot az ötéves terv későbbi véglegesítése során 18—20 százalékra módosította. A lakosság életszínvonala gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az elmúlt években is rendszeresen emelkedett. A kereseti arányok kedvezően változtak. Központi béremelést kaptak az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ágazatokban, a villamosenergia-ipar- ban, a könnyűipar egyes területein dolgozók. Felemelték a műszakpótlékot. A munkásság és a parasztság reálkeresete céljainknak megfelelően, megközelítőleg azonos ütemben emelkedett. Az átlagot némileg meghaladó mértékben növekedett az üzemi munkások bére. Az áruellátás javult, a választék bővült. A lakosság fogyasztása, a reáljövedelem és a reálbér emelkedése azonban összességében két év alatt 1—2 százalékkal elmaradt a tervezettől.
