Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-22 / 94. szám
Mederrendezés A Galgamenti Víztársulat dolgozói a Rákos-pataknak a 3. út és a halastó közötti 2 ezer 500 méteres szakaszán mederszélesítési munkát végeznek. Alsó képünkön: munkában a mederkotró. A Petőfi zöldkoszorús szocialista brigád a már kiszélesített meder alját és oldalát rakja ki betonlapokkal. Baircza Zsolt felvételei V. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1 I A I ADASA 1978. ÁPRILIS 22., SZOMBAT Fuvarozás Szabályozatlan díjszabás A lakosság ellátásának javítására elengedhetetlenül fontos a szolgáltatások bővítése. Ennek formája területenként más és más, függ a község vagy város földrajzi helyzetétől, lélekszámútól, kommunális létesítményeinek fejlettségétől és így tovább. Ott, ahol szükséges, iparengedélyek kiadásával is próbálják a helyi tanácsok a növekvő igényeket kielégíteni. Így ván ez többek között a szállítással is. Járásunk településeinek többségében magánfuvarosok látják el ezt a feladatot. Munkájuk akad .bpven, . és« «jbhől következően szép 'jövedelemre is szert tesznek, ami után természetesen adóznak. Van olyan vélemény, mely szerint azért is keresnek sok pénzt, mert az érvényben levő, a tanácsok által megszabott díjtételeknél jóval többet számolnak el. A közelmúltban látott napvilágot a megyei tanács állás- foglalása a tüzelő házhoz szállítási díjáról. A rendelkezés szerint öt kilométeres távolságon belül a fa és a szén mázsáját 5 forintért viszik házhoz. Arról azonban nem intézkedtek, hogy mennyit kérhetnek egyéb szállítmányokért, építő- és más anyagokért. Így aztán előfordulhat, hogy némely fuvaros nem ismert határt. Joggal háborodott fel a péceli TÜKER-telep egyik vásárlója, akinek a betontálcákat darabonként harminc ,ffrintgrt akarják hazavinni. Az effajta túlkapások megakadályozására a helyi tanácsnak kellene mielőbb intézkedni, megállapítania a fuvardíjakat, hogy elejét vegye a jogtalan jövedelemszerzésnek. A. I. Tudományos kísérletek segítségével Gazdaságos szalámisertés-nevelés Az Agrártudományi Egyetem számos nem szakembernek is sok érdekességgel szolgáló kísérleti telepe közül a takarmányozási és tejgazdaságiam tanszék telepével ismerkedtünk. A festői környezetben elterülő kísérleti telep jó néhány kutatási feladat gyakorlati megoldásához nyújt lehetőséget. Az itt folyó kutatások a helyes takarmányozási recep- túra kialakítását segítik elő, amelynek révén fokozható az állatok termelési eredménye. Ezen túlmenően bemutatóhely is, sőt arra is lehetőséget ad, hogy a hallgatók egyéni, illetve csoportos kutatásokat végezzenek. Hasznosítási érték A hatalmas telepen Futó Sándor telepvezető kalauzolt. Kellemes hőmérsékletű épületben, úgynevezett battériában kismalacok sokaságát pillantjuk meg. Ezek a ketrecek csak minimális mozgásteret engednek az állatoknak, az ürülék a padlózatról hull alá. Az ilyen megoldás a higiéniai szempontokon túl a trágya összegyűjtését is megkönnyíti. Ugyanis a napi takarmányadagokon kívül a trágyát is mérik. Így megkapják a hasznosítási értéket. Négyezer mázsa A szomszédos helyiségben juhokkal kísérleteznek hasonló körülmények között, távolabb pedig hízókkal. A különböző takarmányok kihasználási és felszívódási együtthatói segítségével megállapíthatják a takarmányok optimális összetételét. A legérdekesebb és az egyik legrégibb kutatási program a szalámisertés tenyésztésével kapcsolatos. Bizonyára kevesen tudják, hogy a téliszalámi és szárazáruk készítéséhez a legalkalmasabb az öreg sertések, kocák húsa. — Sajnos, ennek az igen fontos terméknek az alapanyagából az igényeknek csak a felét tudják kielégíteni — mondja dr. Teér György, tudományos munkatárs. Az Állami Húsipari Tröszt például 1980-ra egymillió mázsa sertésre tart igényt, száraztermék készítéséhez, ezzel szemben az öreg sertések összesen körülbelül négyszázezer mázsát tesznek ki. Meghonosítani! — Mivel a kocatartás drága, a tenyészidő hosszú, egy megfelelő fajtát kellett kitenyészteni, ' ezt nevezzük szalámisertésnek, kapcsolódik beszélgetésünkbe Mausenblasz József főelőadó. Dr. Fekete Lajos tanszékvezető egyetemi tanár másfél évtizede kezdte kutatásait. Célja, hogy tenyésztési eszközökkel sikerüljön a sertésnek olyan hasznosítási típusát kialakítani, amely gazdaságosan hizlalható addig a súlyig, körülbelül 140—150 kilogrammig, amikor már kellően érett húst ad. Nagy feladatot jelentett a takarmányozás hatásának a vizsgálata itt is, hiszen ez jelentősen befolyásolja a hús minőségét. Aprólékos, hosszú tudományos út vezetett végül is a gödöllői szalámihibrid kitenyésztéséhez. Ezen túlmenően a tökéletesítés és a megfelelő törzsállomány előállítása jelent újabb feladatot. Népgazdasági érdek, hogy a szalámisertés meghonosodjon hazánkban, mind a kis-, mind a nagygazdaságokban. Miíru Mihály SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Kispályás bajnokság Népszerűsége nem csökken —-Nem vesztett népszerűségéből á kispályák" labdarúgás, sőt, mind többen kedvelik meg az idősebbek közül is. Igaz, egy csapat visszavonulóban van, amely tagjainak szolgálata miatt hetek óta nem tud teljes létszámmal kiállni. A Volánról van szó, amelynek dolgozói szerte a járásban, a Házaspárok klubja igényük, mégsem látogatják Van és tulajdonképpen még sincs Gödöllőn az a klub, ami az utóbbi időben egyre több gondot okoz életrehívóinak, a családi és társadalmi ünnepeket rendező irodának és a városi-járási egészségnevelőnek. Még tavaly novemberben történt, hogy megalakították a fiatal házasok klubját. Minden úgy ment, mint a karika- csapás. A meghívókat elküldték, a termet berendezték, az előadókat meghívták, s aztán a nagy napon jött a meglepetés... Pontosabban nem jött a közönség, nem jöttek a fiatal házasok. Minden kezdet nehéz — vigasztalták magukat a szervezők, de a dolog egy negyedév múltán, az újabb találkozón megismétlődött. A hallgatóság soraiban alig ültek többen, mint az előadók asztalánál. Vajon, mi oka lehet, hogy a jó szándékkal, nemes célokért létrehozott klubot sikertelenségre kárhoztatja a fiatalok közönye? Szándék Szigeti Péter, a családi és társadalmi ünnepeket rendező iroda vezetője a történteket felelevenítve keresi a magyarázatot: — A segítségadás szándékával szerveztük a klubot, hiszen a közös élet kezdetén a fiataloknak számtalan probléma adódik. Ezekre gyakran tapasztalatlanságuk s a megfelelő ismeretek hiányában nem találnak megoldást. Azt akartuk, hogy a klubon belül szakemberektől kapjanak választ a lakásszerzéssel, a gyerekneveléssel, a házasélettel kapcsolatos kérdéseikre. Nem hiszem, bár úgy lenne, hogy probléma nélkül élnek a fiatalok. Inkább családon belül, egyénileg keresik a választ, pedig mások példáján is tanulhatnának egyet s mást. — Hogyan szervezték meg az eddigi foglalkozásokat? — Az iroda közreműködésével házasságot kötött fiataloknak névreszóló meghívót küldtünk — nyolcvanat. Nagyon elkeserítő, hogy mindössze egyetlen pár jött el a meghívó nyomán. A terhestanácsadó falán is elhelyeztünk plakátokat. Az OTP helyi vezetője, nőgyógyász és gyermekgyógyász szakorvosok, pszichológus várta a fiatalokat. Az a néhány pár, amely eljött, hasznosnak, fontosnak tartja a klubot, kérdéseikkel is a mi elképzeléseinket támasztották alá, azt, hogy szükség van a tanácsadó szavakra, a kérdezés lehetőségének megteremtésére. — A kudarc nem vette el a kedvüket? — Nem, most más szervezési módszerekkel próbálkozunk. A KISZ és a Vöröskereszt segítségét is igénybe vesszük, s úgy határoztunk, hogy legközelebb, májusban, a Ganz Árammérőgyárban tartjuk a foglalkozást, talán nagyobb szerencsével. A másik fél Hallgattassák meg a másik fél is — tartja a latin mondás. Nos, Bencsik Péternéék azon kevesek egyike, akik ott voltak a foglalkozásokon, s véleményüket tapasztalataik alapján alakíthatták ki. Az áruház melletti virágüzletben, miközben készségesen szolgálja ki a vevőket, így beszél: — Kíváncsiak voltunk férjemmel, milyen lesz ez a klub. Konkrét elképzelésünk nem volt, de sok hasznos tanácsot kaptunk az egészséges életmódot, a takarékosságot, a mindennapokat illetően. Szüléinknél lakunk, és elsősorban az érdekelt bennünket, hogyan, milyen feltételekkel, mennyi idő múlva juthatunk saját lakáshoz. Érthetetlen, hogy olyan kevesen voltunk, pedig negyedévenként igazán szakíthat az ember arra időt, hogy eljárjon a klubba. Az persze nem ártana, ha a programot bővítenék, a beszélgetések témakörét szélesítenék, mert így egy idő után unalmasak lesznek a találkozások, ha egyáltalán lesznek. Mi mindig igyekszünk majd, hogy el tudjunk menni. A harmadik Némethné Csala Edit még nem járt a klubban. Nem csoda, hiszen a meghívót csak hónapok múltán kapta meg. — ,Igen, mert esküvőnk után Soltra költöztünk, majd onnan ismét vissza Gödöllőre. Csak ekkor tudtuk meg, hogy megalakult a klub — magyarázza, miközben lefekteti alig egyhónapos kislányát. Azt hiszem, sokan voltak még úgy, hogy az esküvő után elköltöztek a városból. — Jó ötletnek tartja a klubot? — Természetesen, ha itthon vagyunk, talán elmegyünk. Bár, az igazsághoz hozzátartozik, hogy legszemélyesebb problémáimat nem szívesen teregetném ki idegenek előtt, mégha ők is olyan fiatalok, mint én. Úgy vélem', az a legnagyobb nehézség, hogy a gödöllői fiatalok, s általában a fiatalok a családra, az elfoglaltságokra való hivatkozással távol maradnak a legkülönbözőbb rendezvényektől, visszahúzódnak. Persze, sokan vannak, akik tényleg nem tudnak a gyerektől sehova sem menni. Talán, ha a klubfoglalkozások ideje alatt felügyelnének az apróságokra, többen kimozdulnának otthonról. A tanácsadásokon kívül másfajta programokat is szervezhetnének, hogy egy őszinte, baráti légkör alakuljon ki a klubtagok között. Hiszen ugyancsak szűkében vannak a szórakozási lehetőségnek a gödöllői fiatalok. Nem ártana egy állandó klubhelyiség sem. — A tervek szerint, legközelebb az Árammérőgyárban lesz a foglalkozás ... — Nehezen tudom elképzelni, hogy oda a gyáriakon kívül más is elmenjen. Ezzel pedig a szervezők sem lehetnek elégedettek.-Ar A véleményekből egyértelmű, a fiatal házasok igénye s a szervezők elképzelése a klubot illetően a leglényegesebb ponton találkozott — kell a klub, szükség van rá! Most már a módszereket, a klubéletet, a legközelebbi és távolabbi programokat is össze kellene hangolni az érdekelteknek! Gáspár Mária legkülönbözőbb Időpontokban ülnek a volán mögött — mondotta Árvái József. Az elmúlt fordulóban tíz mérkőzésen hatvankét gól született. A legnagyobb meglepetést a Tv. Mikro szolgálta, a Vízmű kétvállra fektetésével. Jakubovics Gábor, a Vízművek intézője mondta: — Az utolsó percben két nagy helyzetünk volt, kihagytuk, s az ilyesmit nem lehet büntetlenül megúszni. Különben is, a Tv. Mikro nagyon jó csapat, s ezen a mérkőzésen kapusuk, Balogh László remekelt. Babka Mihály, az Erdő- gazdaság—Gépgyár találkozóval kapcsolatban jegyezte meg: — A pályát az eső nagyon feláztatta, szoros küzdelemben alakult ki a végeredmény. Kardos Józseftől megtudtuk, hogy az a Humán kapott ki 6—4-re, amelyik nem sokkal előbb 3—2-re vezetett. A KKMV intézőjét hiába kerestük, talán az 5—0-ás vereségük tartotta távol Maros Józsefet. Csapata tavasszal még nem nyert. Eredmények, I. osztály: Vegyesipari Szövetkezet—ÁF ESZ 1—8, Szabadság tér—IV. kér. FC 5—0, ATE. Gépész—Alsópark 6—2, Veresegyház—Barátság 2—3, Erdőgazdaság— Gépgyár 3—2. II. osztály: Vadgazdaság— Elektromos 2—0, MG1—Ganz 5—2, Tv. Mikro—Vízmű 3—2, KKMV—HTÜ 0—5, Városgazdálkodás—Humán 6—4. A bajnokság állása: L osztály: 1. ÁFÉSZ 16 14 1 1 73-32 29 2. ATE Gépész 16 10 3 3 50-27 23 3. Barátság 15 10 1 4 57-23 21 4. Gépgyár 16 5 7 4 37-40 17 5. Tv. Mikro 16 8 1 7 40-48 17 6. Erdőgazdaság 14 7 — 7 36-32 14 7. MGI 14 5 4 5 32-34 14 8. Alsópark 15 5 3 7 39-17 13 9. Veresegyház 15 3 5 7 48-49 11 10. Szabadság tér 15 5 1 9 37-50 11 11. Pedagógus 15 2 3 10 24-60 7 12. Vegyesip. Sz. 15 — 5 10 26-59 5 II. osztály: 1. Vízmű 15 14 — 1 129-24 28 2. HTÜ 15 13 — 2 48-15 26 3. Tv. Mikro 15 11 1 3 76-37 23 4. MGI 15 8 2 5 68-46 18 5. KKMV 15 8 2 5 37-34 18 6. Városgazd. 15 7 1 7 69-59 15 7. Humán 15 5 2 8 43-50 12 8. Járási H. 15 69 37-55 12 9. Vadgaztíaság 15 6 — 9 26-55 12 10. Ganz 15 4 2 9 32-63 10 11. Volán 15 2 — 13 30-68 4 12. Elektromos 15 1 — 14 22-86 2 CS. Ja Szombati jegyzet Hírkeltés Valahogy a Galga-vidék- re terelődött a szó. Pesti ismerősöm meghökkenve értesült róla, a híres-nevezetes Galgamácsa a fővárostól egy ugrásnyira található. Mivel általában a népművészettel, a hagyomány- őrzéssel kapcsolatban említik a község nevét, azt hitte, az ország távoli sarkában élnek lakói, évszázados szokások szerint. Tájékozatlanságával ismerősöm nincs egyedül. Tapasztalataim szerint a Budapestről HÉV-vel megközelíthető három nagy Pest megyei tájegység ' közül Gödöllő és vidéke a legkevésbé ismert. Erről nagyon könnyen meggyőződhetünk. Menjünk el egy vasárnap a Batthyány térre, a Közvágóhidra és az Örs vezér térre. Látni fogjuk, az utóbbi helyen szállnak le a HÉV-röl a legkevesebben. Szentendre régóta kedvelt kirándulóhely. Ráckevét jó ideig a horgászok paradicsomaként tartották számon, mióta a fővárosi ember kirajzott a vidékre, lábrakapott a hétvégi ház, a kertészkedés divatja, többszörösen nőtt a Csepel- sziget déli csücskére kirándulók száma. Gödöllő és a Galga vidéke ilyen szempontból csöndes. Csodálni- való, hogy ez így van, hiszen szépsége, erdei, levegője, csendje balzsam lehetne a városi tülekedésben, az egész heti munkában, hajszában megfáradt ember idegeinek. Kevés a látnivaló, a műemlék, ami csábítaná az idegent? Kevés, a legérdekesebb épület, a gödöllői kastély ráadásul el van zárva a közönség elől, meg különben sincs mit nézni kopott falai között. Mindez mégsem oka a felfedezetlenségnek. Mit csinál a szabad szombaton, vasárnap, ünnepen a kőrengetegből menekülő ember? Mondjuk a hűvösvölgyi Nagyréten? Heveré- szik. Gyermekei, ha vannak, játszanak, labdáznak az otthonról hozott labdával. De ha Hlem hoztak, elsétálnak a kölcsönzőbe és bérelnek egyet. Kölcsönöznek itt mást is. Asztalitenisz-felszerelést, pingpongütőt és -labdát, sakkot. Sőt, lánchinta is áll a réten, céllövölde is. Még ezek után sem következik az állítás, ha a kirándulókat szolgáló kényelmi és ellátási feltételeket megteremtettük, majd jönnek a vendégek. Mert az imént említett helyeken a többség nem bérel sport- felszerelést, nem lánchintázik, s nem a büfében vásárol virslit és kolbászt, eszi az otthon becsomagoltad A többség élvezi a tájat, a nyugalmat. Főleg az autósok. Mi hát a titok nyitja? Nagyon egyszerű: nincs hí- rünn. A magamutogatás nem szép tulajdonság, lakóhelyünk, vidékünk szépségének népszerűsítése azonban nem esik ebbe a kategóriába. A hírverés a mi dolgunk, hiszen mi ismerjük tájegységünk adottságait, szépségeit a legjobban. S mi haszon származik abból, ha a mainál jóval többen jönnek pihenni e tájra? Ne legyünk álszemérmesek, ez sem utolsó szempont. Az idegenforgalom, az ipar és a mezőgazdaság mellett nagyban hozzájárulhatna vidékünk még gyorsabb felvirágzásához. Amikor azt hangoztattuk, a látogatottság növeléséhez nem kell megvárnunk, míg megteremtettük ehhez az ellátási feltételeket, korántsem állítottuk, hogy nincs szükség vendéglátó hálózatra. Kellenek a csárdák, kisvendéglők, tornapályák, még a nagyrétinél is gazdagabb szórakozási lehetőségek. Mindez befektetés, ami jól kamatozik, amit nemcsak a hálózat további fejlesztésére fordíthatunk, másra is. Arról nem is szólva, hogy járá-r sunk százezres lakossága szintén élvezhetné a ráfordítás gyümölcsét. Kör Pál l i
