Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

1978. ÁPRILIS 21., PÉNTEK 'xjßüas* mív i Hi Bif' "*J’ W en ti írsadalmi v 7" 7V ink vez ető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! (Az MSZMP Kő «ponti Bizottságának május elsejei jelszavaiból) A társadalom­tudományok elméleti kérdései Befejeződött a szocialista országok akadémiai tanácskozása A szocialista országok tudo­mányos akadémiainak társa­dalomtudományi alelnökei áp­rilis 18—20-án Budapesten tartották 3. értekezletüket. A tanácskozáson részt vettek több kommunista és munkás­párt központi bizottságának képviselői is. A Magyar Tudományos Akadémia által beterjesztett előadás alapján a résztvevők eszmecserét 'folytattak a tár­sadalomtudományi kutatások fejlesztésének elméleti kérdé­seiről, a szocializmus és a kommunizmus építésének igé­nyéből fakadó időszerű gya­korlati feladatokról. Az elnökök köszönettel elfo­gadták a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia meghívá­sát: IV. értekezletüket tartsák 1980 első felében Csehszlová­kiában. A küldöttségek vezetőit és a testvérpártok központi bizott­ságainak képviselőit fogadta Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Napirenden: az energiatakarékosság Az országgyűlés ipari bizottságának ülése Több mint két és fél millió lakásban fűtenek-melegítenek gázzal és 2,6 millió olaj kályha került már forgalomba — de népi mindegy, hogy az elnyelt energiahordozókat hogyan hasznosítják. Manapság a vi­szonylagos olaj- és gázinség- ben igen fontos, hogy minél kevesebb energiával minél több lakást, üzemet fűthesse­nek; ehhez viszont energia- takarékos, automatákkal irá­nyított, új kazánok, kályhák, vízmelegítők és tűzhelyek kel­lenek. Az országgyűlés ipari bizottsága csütörtöki ülésén a lakásokban szolgáló berende­zések minőségét és választékát vizsgálta, megállapítva: o jö­vőben e készülékek gyártásá­nál az energiagazdálkodási szempontokat is figyelembe kell venni. Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes beje­lentette, hogy a most készülő rendelet nem engedélyezi a pazarló termékek gyártását Az egész népgazdaságot át­fogó takarékossági program keretében a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai össze­Vegyesbefőtt — exportra Alma, körte, szilva, őszibarack kerül az üvegekbe: szovjet exportra készül a vegyesbeíőtt. A Gyümölcs- és Főzelékkon- gervgyár dunakeszi 1. számú gyárának 150 vagonos megren­delést kell teljesítenie május végéig. Most már a 150 vagonos zárótétel készül. Bozsán Péter felvétele hangolt fejlesztési munkába kezdenek. Felülvizsgálják fő­ként családi házakba épített etázskazánok, az ipari kazá­nok és az olaj- és gázégők gyártását. Fejlesztik a szerviz- hálózatot, javítják az alkat­részellátást. Jazbinsek Vilmos fölemlí­tette, hogy Pécs már régen várja a gázellátást, ám meg­nyugtató választ eddig még nem kaptak a város lakói (Szili Géza az ülésen jelentet­te be, hogy a város gondjai 1981-re vagy legkésőbb a kö­vetkező évre megoldódnak, s megvizsgálják Komló gázellá­tásának lehetőségeit is.) Jaz­binsek Vilmos másik panaszát is szinte néhány perccel az elhangzása utál) orvosolták: a nehézipari miniszterhelyettes3 engedélyezte, hogy a szénbá­nyák aknáit télen az . eddigi nehézkes és gazdaságtalan szén helyett olajjal fűtsék. Az üzemekben már sok kép­zett szakember, energetikus dolgozik, ám a lakosság olaj­kályháinak javítása, a megfe­lelő kémények építése megol­datlan, s a cserépkályháknak a gáztüzelésre való átállításá­ra is hónapokat, nemegyszer éveket kell várni — érvelt Weiszböck Rezsőné. Vélemé­nyét több hozzászóló is osztot­ta. Több képviselő szólt arról, hogy a hőfokszabályozós auto­matákkal irányított készülé­kek kifejlesztésénél a bizton­ság is legyen fontos szempont az energiatakarékosság mel­lett. Gajdos Ferenc mondotta: a távfűtéses lakások példája nyomán már évek óta szó van az energiapazarlásról, nagy részben az utcát fűtjük, ám szinte semmi sem történt ez ügyben. Szili Géza válaszul el­mondta, hogy befejeződtek a budapesti, székesfehérvári kí­sérletek. Megállapították: a fűtés és melegvíz-fogyasztás mérésével, a lakáson belüli szabályozásával nyolc-tíz szá­zaléknyi energiát lehet megta­karítani. Sajnos azonban nincs aki gyártsa a mérő- és szabályozókészülékeket... Az ülés Vida Miklósnak, az ipari bizottság titkárának zár­szavával fejeződött be. Mezőgazdák a kerékasztalnál Mit kér a termelő, mit nyújt a biztosító? A Peat megyei Tanács és az Állami Biztosító szervezé­sében kerekasztal-konferenciá- ra gyűltek össze csütörtökön a nagyüzemi gazdaságok ve­zetői a budapesti Duna Tsz- ben, hogy értékeljék a két éve bevezetett új biztosítási rendszer tapasztalatait. Je­len volt a tanácskozáson La­katos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Lukács Ferenc, az Állami Biztosító Pest megyei igaz­gatója is. Tar Jenő, az Állami Biz­tosító vezérigazgató-helyette­se bevezető előadásiban el­mondta, hogy a kártérítés új módjának kidolgozását többek között főként a kárbecslés nehézkessé­ge tette szükségessé. Az új rendszerben, a kártérí­tés garanciális jellegű. Ez azt jelenti, hogy a közös gazda­ságok az előző öt év legjobb három évének termésértékét biztosíthatják. Kár esetén a tényleges, a könyvelésben szereplő hozam és a biztosí­tási érték közötti különbö­zeiét fizetik ki. Szemben a korábbi módszerrel, mely sze­rint a kárszakértő termés- becsléssel állapította meg. gyakran vitatható pontosság­gal a terméskiesést. Ma már megállapítható, hogy az új módozatokat a gaz­daságok kedvezően fogadták, így Pest megye mezőgazda- sági termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak túl­nyomó többsége biztosítást köt növénytermesztésre és ál­lattenyésztésre. A szőlők, gyümölcsösök ta­vaszi fagykárbiztosításával új kockázatot vállal az Állami Biztosító, sőt, 1977-től a bo- gvós gyümölcsűeket, az idén pedig a gvümölcs- "aiskolákat is biztosít­ja. Erre világviszonylatban nincs példa. Tavaly csupán a szőlő­gyümölcstermesztőknek 133 millió kártérítést fizettek ki. A tanácskozáson felszóla­lók véleménye szerint a biz­tosítási módozatok általában megfelelőek, de bizonyos fo­kú finomításokra van szük­ség. Az oltványtermesztést biztosíthatják, ám az új te­lepítésű ültetvényt a termő­re fordulásig terjedő időszak­ra nem. Olyan vélemény is elhangzott, hogy egyes ese­tekben a jelenlegi módszer a betakarítás elhanyagolására ösztönöz. Nem éri meg ugyan­is a két-három forint értékű hullott barackot fölszedni, ha a biztosító nyolc forintot > fi­zet. Lakatos Tibor zárszavában aláhúzta, hogy a termésmentés minden termelő kötelessége. Elismeréssel szólt az Állami Biztosító s a gazdaságok jó kapcsolatáról. ígéretet tett arra, hogy a biztonsági rend­szer további finomítását a megyei tanács támogatni fog­ja. V. B. Fejlődésünk követelménye A kádermunka tapasztalatai Pest megyében ártunk harcai, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a kommunista pórt tevékeny­ségében a káderpolitika kialakítása és általá­ban a kádermunka rendkívül fontos helyet foglal el. A fejlett szocialista társadalom fel­építését vezető, irányító garnitúrát a párt káderpolitikája hivatott biztosítani. Az MSZMP Központi Bizottsága megszabta a helyes politikai vonalat, érvényesítése vi­szont a kádereken múlik. A párt Központi Bizottsága ennek a fontos felismerésinek a tu­datában határozott — legutóbb 1973 novem­berében —, a kádermunka helyzetéről. Ez az érvényben lévő káderpolitikai alapelveket megerősítette, de az élet által diktált növek­vő igényekkel összhangban, a fejlett szocia­lista társadalom építésének megfelelően, ma­gasabb mércét állított a kádermunkában a hatáskört gyakorló pártszervek elé éppúgy, mint az állami, gazdasági élet irányításában dolgozó vezetők elé. „A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország egész fejlődésének alapvető követel­ménye a kádermunka javítása” — így fogal­mazott az összefoglaló, s ennek szellemében határozott négy évvel ezelőtti ülésén a Pest megyei pártbizottság. Megállapította: a me­gyei pártszervek munkájuk során megfelelő figyelmet fordítottak a hármas követelmény egységes értelmezésére, az egyszemélyi fele­lősség elvének érvényesülésére, a káderek ne­velésére. A pártbizottság mindenkor határo­zottan fellépett a káderpolitikái elvektől el­térő magatartás, intézkedés ellen. A KB-ha- tározatot figyelembe véve hozta meg hatá­rozatát, melynek eredményes végrehajtásáról lehet számot adni. • M, ilyen eredmények mutatkoznak azóta? Elkészült és eredményesen valósul meg a káderek képzése, továbbképzése az ötéves káderutánpótlási tervekben rögzítetteknek megfelelően. Az iiányító pártbizottságok — testületi határozatokkal és egyes személyek­kel folytatott egyéni megbeszélés alapján — reális, az élet által is igazolt, élő, eleven ká- derképzési terveket készítettek. Ezek alap­ján, a politikai képzettségi szint meghatáro­zásával összhangban képezik a vezetőket és az utánpótlásra tervbe vett személyeket mind politikailag, mind szakmailag. A képzési ter­vek elkészítésében jó együttműködés és mun­kakapcsolat alakult ki a hatáskört gyakorló pártszervek vezetői és az állami személyzeti munkáért felelős elsőszámú vezetők, vala­mint a személyzeti apparátus között. Ennek a tudatos munkának az eredménye, hogy a megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó vezetők a politikai, állami és gazda­sági intézményi területen is valamennyien o követelmény szint által meghatározott poli­tikai, illetve állami végzettségűek. Különös gondot fordítottak az üzemi, a termelőszövet­kezeti pártszervek az utánpótlás nevelésére, a jól képzett és készséget mutató fizikai dol­gozók továbbtanulására, képzésére. A Cse­pel Autógyárnak, jelenleg 13 olyan végzős egyetemistája, főiskolása van, aki fizikai munkásként előkészítő után — érettségi nél­kül — került az egyetemre. Rendszeresen évenként összehívják őket, segítik tanulási feltételeiket és nagyon tudatosan készítik elő munkahelyüket, felelős műszaki beosztásukat. Hasonlóan jó példája van ennek a DKV-nál is Százhalombattán. Kifejeződik az erőtel­jes törekvés a politikai végzettségi szint megszerzésére abban is, hogy a marxizmus —leninizmus esti egyetemre és szakosító ta­gozataira az utóbbi három évben meghárom­szorozódott a jelentkezők száma. A Pest me­gyei Oktatási Igazgatóság a rendelkezésre ál­ló anyagi és technikai feltételek miatt a je­lentkezőknek alig felét tudja fogadni, figye­lemmel a javaslatot támogató városi-járási pártbizottságok véleményére is. A káderek ésszerű stabilitásának biztosítá­sa a megyei pártbizottság határozatában is fontos helyet foglal el. Az úgynevezett ká- derhajározat idején is a megye kulcsfontos- jSágú pozícióiban megfelelő, a párt politiká­ját értő, azt végrehajtani kénes és kész ká­derek áútak, így ennek stabilitása nem állí­totta nehéz helyzet elé a párt- és állami ve­zetést A centralizmus erősítését a kádermunká­ban fontos feladatunknak tartottuk. Koráb­ban megfelelő körültekintéssel végrehajtot­tuk a hatáskörök decentralizálását. Elértük, hogy minden vezető ott legyen hatáskörben, ahol munkáját, magatartását legjobban is­merik. Ennek megfelelően kerültek a nagy­községi párt-végrehajtóbizottságok hatáskö­rébe a járásoktól a községek tanácselnökei, a tsz-ek elnökei, vezetői, a helyi és körzeti ÁFÉSZ-ek, a ktsz-ek vezetői. A döntés helyes­ségét az élet igazolta. Azt is tapasztaljuk azonban, hogy az irányító pártbizottságok nem minden esetben elég következetesek a hatáskör gyakorlásában. Ezért is indokolt, hogy a városi-járási pártbizottságok testületi ülésen gyakrabban kérjék számon a káder­határozat végrehajtását az irányított párt­szervektől. A mezőgazdaság fejlődésével, a tsz.ek kon­centrációjával uj helyzet állt elő. Sok olyan mezőgazdasági termelőszövetkezet működik ma már a megyében, amelynek hatás- és jog­köre, de gazdasági tevékenysége, földterülete több községre is kiterjed. Előfordul, hogy a tsz-központ nem ott van, ahol a községi párt- bizottság székhelye. Ilyen esetekben minden presztízst félretéve, indokolt a tsz-elnök sze­mélyét a járási párt-végrehajtóbizottság ha­táskörébe venni. Egyéb esetekben nem a ha­táskört kell elvenni az alsóbb pártszervtől, ha gondot látunk a kádermunkában, hanem az irányító pártbizottság ellenőrző tevékeny­ségét kell erősíteni, rendszeresebbé tenni. Igen jó hatással volt éppen a tsz-ben folyó kádemevelő munka fejlesztésére, hogy ta­valy valamennyi járási pánt-végrehajtóbizott­ság önálló napirendi témaként tárgyalta meg a termelőszövetkezetekben folyó káder- és személyzeti munka helyzetét. Többek között ekkor került felszínre, hogy néhány mező- gazdasági termelőszövetkezet jelentősen el­maradt a vezetők minősítésével. Arra is fel­hívták a figyelmet a járási párttestületek, hogy megfelelő személyek és képzés útján meg kell erősíteni a mezőgazdasági tsz-ek személyzeti apparátusát. A z ellenőrző munka elengedhetetlen ré­sze, hogy a pártalapszervezetek évente érté­keljék, miként érvényesülnek működési te­rületükön a kádermunkára vonatkozó hatá­rozatok. Az irán-yító pártbizottságoknak leg­alább kétévenként kell testületi ülésen átte­kinteniük a kádermunka helyzetét és megha­tározniuk a tennivalókat. A társadalmi, a köz­életi tevékenység különböző fórumain, politi­kai és jogi értelemben egyaránt a vezetők fele­lősek a rájuk bízott' területen a munkáért, a part- és kormányhatározatok végrehajtásáért Mindenütt a terület vezetője az elsődleges fele­lős a párt káderpolitikájának megvalósítá­sáért is. A káder- és személyzeti osztályok, rész­legek segítői a vezetőknek a kádermunka eredményes ellátásában. A Központi Bizott­ság határozata külön kiemeli, hogy minden vezető elsősorban politikai vezető és így munkaterületén felelős a párt politikájának végrehajtásáért ; M. egyel partbizottságunk feladatai során arra is törekedett, hogy a KB-határozatnak megfelelően tovább szélesítse n kádermunká­ban a demokratikus vonásokat. Ez minde­nekelőtt abban nyilvánul meg, hogy hatás­körben lévők ügyében csak választott párt­testületek döntenek. Kezd gyakorlattá érni ugyanakkor, hogy, ha valaki a magasabb pártszerv hatáskörébe tartozik is, kikérik ró­la az alapszervezet véleményét, mert az il­letőt a legjobban általában ott ismerik. Egy­re nagyobb szerepet kapnak az üzemi kol­lektívák, vagyis a beosztottak is a vezetői munka megítélésében. Megfelelően élnek vé­leményezési jogukkal a szakszervezetek. A fiatalok munkájának minősítéséből kiveszik részüket, igen nagyfokú kritikai érzékkel a KISZ-bizottságak és a KISZ-vezetőségek. Ezek a módszerek alkalmasak arra, hogy meggá­tolják a szubjektivizmust a kádermunkában. Csak a nyíltság és őszinteség légkörében lehet a káderpolitikai elveket megvalósítani. Ezért, is fontos, hogy a pártszervezetek ve­zetőségei, a kommunisták minden fórumon teljés felelősséggel tegyenek pártszerű kriti­kai észrevételeket, a vezetők pedig munká­jukban hasznosítsák ezeket A z alkotó légkör alapja az őszinte, szóki­mondó, reális minősítések készítése is. A ve­zetőknek és a párt vezető testületeknek igen körültekintően kell elkészíteniük a munkáról a észülő értékelést. A minősítés alapja min­denkor az legyen, hogy az illető a rábízott területen mijyen eredményességgel valósítot­ta meg a párt, a kormány határozatait, mi­lyen mértékben segítette elő munkatársai, beosztottai vezetővé fejlődését. A minősítés hosszú évekre meghatározza egy vezető élet­útját, fejlődését. Ezért is kell gyakorlattá tenni, hogy a minősítésre kötelezett ne csak 3—4 évenként ismerje meg a munkájáról al­kotott véleményt, hanem menet közben is ér­tékeljék tevékenységét, évente egyszer érde­mi megbeszélésen. Káderekkel, emberekkel foglalkozni meg­különböztetett felelősség. A kádermunka mindennapi gyakorlatának legfontosabb tö­rekvése és feladata, a káderekkel való foglal­kozás meghatározója a jövőben is a kom­munista emberiesség. ARATÖ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents