Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Äff A 80 FILLÉR 1978- ÁPRILIS 21., FENTEK Befejezte ülését az MSZMI Központi Bizottsága A bizalom párja Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna! Kezdődnek az elődöntők Egy csapásra országos moz­galommá terebélyesedett az első, prágai VIT és a további kilenc fesztivál eseményeinek visszaidézése, a világ ifjúságá­nak béke és barátság demost- rációiról őrzött emlékek nap­rakész megismerése. Több mint százezren indultak a KISZ Központi Bizottsága Köszöntünk, VIT, köszöntünk, Havannai vetélkedőjének házi döntőin. A megyei vetélkedők után április 28. és 30. között, vala­mint május 1. és 3. között két menetben bonyolítják le a ta­tái KISZ-táborban az ország minden vidékéről idesereglő 70 továbbjutott csapat verse­nyét. A feladatok megoldása má­jus 18-án, 21-én és június 1-én, valamint 8-án már a te­levízió nyilvánossága előtt folytatódik, már csak 24 to­vábbjutott csoport között. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1978. április 19—20-án kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság elfogadta a Politi­kai Bizottság jelentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról, majd szervezeti és személyi kérdésekben döntött. A Központi Bizottság széles körű vita után egyhangúlag hozta meg határozatait. Az ülésről közlemény jelenik meg, és a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza határozatát. Importot helyettesit, exportra is jut Júniustól már termel az Izzó váci üveggyára A megye egyik legnagyobb kiemelt beruházása folyik Vácott, az Egyesült Izzó Fény­forrás. és Alkatrész Gyárá­ban. Mintegy háromnegyed milliárd forintos költséggel fénycsőbura gyárat építenek és jelentősen fejlesztik a fény csőgyár t ásít. MinJ arról már korábban beszámoltunk — ha nem is teljes kapacitással —, de idén már termelnie kell a gyártó­soroknak. Annál is inkább, mert az Izzó egyelőre jórészt importból szerzi be a drá­ga fénycsőburát, s a szállítás jelentősen eme­li az előállítás költségeit, hi­Gödöllöi Árammérőgyár Eredményes negyedév A számok nem hazudnak — szoktuk mondani, s így igaz is. Csakhogy olykor nem árt mögéjük tekinteni, hiszen ön­magukban csupán féligazsá­gok. A Ganz Műszerművek gö­döllői Árammérőgyárában sok nehézséggel küszködtek az év első három hónapjában. Gond­jaik forrása elsősorban a nagy­mértékű munkaerőhiány volt, amin átszervezésekkel, az em­berek átcsoportosításával sem tudtak segíteni. Egyszerűen azért nem, mert valamennyi üzeműkben a szükségesnél 30—50 em­berrel kevesebben dolgoz­tak. A sajtolóüzemben például a februári jelentős lemaradás pótlása érdekében a gtjppeál- lítók és a segédmunkások is a gépek mellé álltak. Csaknem ezerféle alkatrészt állítottak elő, csak DH-fedélböl 41 ezer darabot A folyamatos, üte­mes munkát nemcsak számos anyagellátási gond zavarta, ha­nem a rossz minőségű tároló­edények is. Nem dolgoztak gondtalanul a forgácsolók sem. Bár már a második negyedévi mennyisé­get is előállították, a Fiat-ten­gelyből, nem beszélhetnek tervteljesítésről. Az úgyneve­zett sókályha üzemeltetési gondjai miatt ugyanis nem tudták az alkatrészek szüksé­ges hőkezelését is elvégezni. Emellett, náluk is egy sor egyéb tényező gátolta a mun­kát. Többek között a beérke­zett rossz minőségű nyers­anyag. Jó néhány terméket csak nagy selejtszázalékkal si­került legyártaniuk, elsősor­Itthonról vagy importból Minisztériumi vizsgálatok a jobb összhang megteremtésére A hazai termelés és az im­port jobb összhangjának meg­teremtésére különféle vizs­gálatokat tervez a közeljövő­ben a Könnyűipari Miniszté­rium. Rövidesen foglalkoznak pél­dául a hazai pamutfonalter­melés és az import választéká­nak alakulásávál. A vállalati tervek ugyanis a központi számításoknál nagyobb pa- mutfonaltermelést irányoztak elő. Ezért a minisztérium szük­ségesnek tartja, hogy elsősor­ban azokból a fonalakból ter­meljenek többet, amelyek im­portot helyettesítenek, mert ellenkező esetben elfekvő készletek keletkezhetnek. Meg­vizsgálják azt is, hogy megfe­lelően kihasználják-e a gyap­júfonodák termelőkapacitása­it, s ezzel összefüggésben azt, hogy milyen a tőkés országok­ból tervezett behozatal vá­laszték szerinti összetétele. A cél, az, hogy ezekből az or­szágokból csak olyan gyapjú-, illetve gyapjútípusú fonala­kat importáljanak, amelyek itthon nem állíthatók elő. A bőr- és cipőipar anyagellá­tási együttműködésének egyes kérdéseit is megvizsgálják. En­nek során egyebek mellett fog­lalkoznak a cipőipar bélésbőr­igényeinek kielégítésével, gondosan mérlegelve, hogy hazai termelésből avagy im­portból biztosítsák-e a hiányzó anyagokat. Keresik a módját, annak is, hogyan lehetne javítani a ha­zai szövet- és kötöttkelme ter­melés, valamint a konfekció- ipari feldolgozás összhangjá*. A jövőben a méteráru kíná­lat javításával kívánják elő­segíteni a konfekcióipar jól kifizetődő saját anyagos ex­portjának növelését. ban az alumíniumrudak mé­reteltérése okozott fejtörést. A tervezettnél jóval több gépi veszteségidő befolyá­solta kedvezőtlenül a fflű- anyagüzem eredményeit. Talán apróságnak tűnik, de esetenként amiatt nem ter­melhettek, mert kevés volt az alkatrészek tárolásához szük­séges eszköz. A nagy termelé­kenységű gépek nem folyama­tos üzemeltetése természet­szerűleg lemaradást okozott: tizenötezer Fiat-maszk és nagy mennyiségű számlap az adós­ságuk. Az utóbbiból az előírt­nál negyven százalékkal gyár­tottak kevesebbet. Egyfázisúból 93 ezer és 33 ezer háromfázisú fogyasztás- mérő került viszont le a sze­relőüzem szalagjairól, s ha megfeszített ütemben is dol­goztak, teljesítették termelé­si programjukat. Igaz, a lét­számhiány ellensúlyozását az üzem munkásgárdája vállal­ta: kétszer annyit túlóráztak, mirit tervezték. A próbateremben dolgozók, ahol végül is hitelesítik és beszabályozzák a készüléke­ket, szintén csak jelentős túlóra-fel­használással tudtak bol­dogulni. Gyakorta náluk csapódott le a többi üzem gondja-baja, ők érezték az alkatrészgyártás és anyagellátás nehézségeit. Az ő munkájukat is dicséri te- há!t, hogy nem lemaradással zárta a gyár az első negyed­évet. D. Gy. szén nagy a szállítási veszte­ség. Gallé Gábor, az új üzem vezetője tájékoztatott a mun­kák állásáról. — Nem fenyegeti veszély a júniusi határidőt, nyáron az üveggyárban elkezdődhet a próbaüzem. A Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat az üzemcsarnokban befe­jezte az építőmesteri mun­kákat, helyüket a Hőtechnika Vállalat kememceépítői vet­ték át. Munkájuk aranyat ér, minden dicséretet megérde­melnek. A kemence teljesítményé­re jellemző, hogy az Izzó ré­gi váci üveggyára 22, a most épülő 94 tonna üveget tud gyártani egy nap alatt, pe­dig az utóbbi kemencéje csak 25 százalékkal nagyobb. A technológia azonban össze­hasonlíthatatlanul korsze­rűbb. t A napokban elkezdődhet a gázégők, a ventillátorok és az adagolók beépítése a kemen­cébe. Megérkeztek a feldol­gozó- (üvegcsőhúzó) berende­zés egységei. A gépek több­sége az amerikai Corning cég­től származik, eaért a szere­lést az ő szakembereik irá­nyítják. Rövid idő alatt he­lyükre kerülnek a csodarabo­tok, a peremezők, a beégetők és az automata csomagológé­pek. Ez utóbbiakra azért van szükség, mert a váci fény- csőgyártó sorok az itt előál­lított buráknak csak egy ré­szét használják fel, a többi exportra kerül. Mint ahogy a kész világítótesteknek, úgy a ballonoknak is jó piaca van. Máris érkeztek megrendelé­sek. Maga az üveggyártó csar­nok csak része — mégha a legfontosabb is — a teljes' technológiának. Az üveggyár működését több kisebb üzem teszi lehetővé. Az üveg alap­anyagát a keverőházban ál­lítják majd össze. A kemen­ce üzemeltetéséhez oxigén­gyárat is kell építeni. A tö­résmentes szállítás érdekében a vasútállomást és a gyárat iparvágány köti össze. Ezek a kiegészítő létesítmények nem készülnek el együtt az üveggyárral, ideiglenes helyettesíté­sükre lesz szükség. A keverőház alapjaira a na­pokban építik fel a vasszer­kezetet a Ganz-MÁVAG és az Kukorica kerül a földbe Izzó Gábor Áron Gépgyárá­nak szakemberei. Októberre kerül helyére az öt 250 köbmé­teres tartály is. A próbaüzem ideje alatt ideiglenesen ezt az üzemet a régi üveggyár keverőberendezése helyette­síti. Később készül él az oxi­géngyár is, ezért átmeneti ideig tartálykocsikból kapja majd a kemence- a tüzelés­hez nélkülözhetetlen gázt. Az iparvágány — melyen napon, ta 4 és fél tonna anyag érke­zik a gyárba, szántén őszre épül meg. Elkészült a próbaüzem pon­tos menetrendje. Júliusban egy műszakban óránként 4750 fénycsőburát gyártanak. Ez­zel már helyettesíteni tudják az importot. Novemberben áll munkába a keverőház, meg­indul a második, december­ben a harmadik műszak. Az üveggyári beruházás­sal egyidőben fejlesztik a fénycsőgyártást is. Az ed­digi óránként 800—1000 fény­cső előállítására alkalmas so­roknál kétszer, háromszor termelékenyebbeket állítanak munkába. Folyik az új üzemek ke­zelőinek, dolgozóinak kikép­zése. Nagykanizsán hasonló technológiájú üveggyár dol­gozik. Többen ott szereztek taoasztalatokat. Mivel a sze­relést amerikai szakemberek segítik, hatan az USA Provi­dence városában, a Corning cég gyárában szereztek gyakorlatot, s angol nyelvtanfolyamot is szerveztek. Néhányan gáz­kezelői tanfolyamon tanul­tak. mások most ismerked­nek a technológiai tudniva­lókkal egy előadássorozaton. Az új üveggyár egy év alatt 45 millió fépycsőburát tud majd gyártani, ebből 30 mil­lió fedezi a hazai igényeket. S még egy figyelemre méltó adat. Egy hasomló teljesít­ményű, de hagyományos tech­nológiával működő gyár fo­lyamatos működtetéséhez 500 emberre lenne szükség. Az Izzó új üveggyárában mind­össze 75-en dolgoznak majd. Cs. A. Hatszáz hektáron vetik Tsz-bcn. a kukoricát .a farmos! Tápiómentc Bozsán Péter felvétele Dr. Juhász Adám nehézipa­ri minisztériumi államtitkár vezetésével magyar gazdasá­gi küldöttség utazott Olaszor­szágba, a milánói nemzetközi vásárra. Dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke és Márta Ferenc főtitkár fogadta a hazánkban tartózkodó Herbert Hunger professzort, az Osztrák * Tudo­mányos Akadémia elnökét, az MTA tiszteletbeli tagját. A. Hoick Colding, a dán külügyminisztérium kulturá­lis osztályának vezetője, aki küldöttség élén a magyar—dán kulturális vegyes bizottság ülésén vett részt, tegnap el­utazott a magyar fővárosból. Rostás István, a Magyar Partizán Szövetség országos bi­zottságának tagja vezeti azt a magyar küldöttséget, amely tegnap Kölnbe utazott a nem­zetközi antifasiszta tiltakozó megmozd ulásra. i menet közben, hanem az átadások után észlelik. A tanácsi költségvetési üzemek felülvizsgálata is érdekes eredménnyel zá­rult; a dabasi üzem tevé­kenységét elismeréssel nyugtázták, de már a bugyi és a budakalászi üzemeket elmarasztalták, szabályta­lanságok sorára bukkantak. Elismerés, biztatás a to­vábbi munkához, javasla­tok kidolgozása a hibák megszüntetésére, a szabály­talanságok felfedése és szankcionálása,’ felelősség- revonás —, mindez az el­lenőrzés. Valamennyi üzem­nek, vállalatnak, intéz­ménynek szüksége van mind a belső, mind a kül­ső ellenőrzésre. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága épp a minap hangsúlyozta ezt, amikor a tanácsi felügye­let alá tartozó vállalatok pénzügyi és felügyeleti gaz­dasági ellenőrzéséről tár­gyalt. Az ötévenként ismét­lődő rendszeres komplex, vagy a gyakoribb cél- és utóvizsgálatok hozzájárul­tak a vállalati gazdálko­dás szilárdulásához, a fe­gyelem erősítéséhez. Ha a járási hivatalok és a helyi tanácsok még több időt for­dítanának az ellenőrzésre, a tapasztalatok összegyűjté­sére, helyszíni megtárgya­lására, még gyorsabb len­ne a fejlődés. Az embereit többsége odaadással dolgozik, élet­eleme a munka és arra tö­rekszik, hogy minél ered­ményesebben tevékeny­kedjék. Ez jellemzi a nagy kollektívákat is. Ugyanak­kor épp napjainkban sok példa figyelmeztet: hogy akadnak, akik# rászorulnak a gyakoribb ellenőrzésre és csak segítséggel képesek megoldani feladatukat. rI'avaly csaknem harminc-*■ — különböző minősé­gű — vizsgálatot folytattak a tanácsok. Megállapítása­ik megnyugtatóak. A vál­lalatok többsége megfelel a várakozásoknak és csak kevés helyen kellett felelős- ségrevonást kezdeményez­niük. Hiábavalóan töltöt­ték volna hát idejüket az ellenőrök? — senki ne gon­dolja. Nemcsak azért, mert több millió forintot men­tettek meg a közösségnek szabálytalanságok felfedé­sével és kezdeményezé­sükre felelőtlen, spekuláns vagy korrupt elemektől sza­badulhattak meg. Sokkal inkább azért volt értelme munkájuknak, mert újra megállapítható: a tanácsi vállalatok többségükben be­töltik hivatásukat és meg­érdemelten szavaztak szá­mukra további bizalmat. S. Á. Ua az első leltárhiány- nál felelősségre von­ják az ÁFÉSZ-bolt fiatal vezetőit, talán később nem ítélték volna jogerősen bör­tönre őket. A felettesek azonban az először felfe­dezett 38 ezer forintos lel­tárhiányt nem tartották sú­lyosnak, csak akkor ocsúd­tak fel, amikor a második ellenőrzés már nem hagyott kétséget: hűtlen kezelés, sikkasztás... és újabb sok­ezer forint kár. Amíg nem volt leltárhi­ány, amíg látszólag minden rendben ment, a felügyelő hatóság csak a bizalomra épített Sok , olyan vezető van rajtuk kívül is a vál­lalatok élén, aki nem ala­kítja ki például még a bel­ső ellenőrzési rendszert sem, vagy csak látszólag támasz­kodik ellenőreire, mond­ván: ő bízik dolgozóiban. Bizalom és ellenőrzés — mintha összeférhetetlen fo­galmak lennének, mintha, aki ellenőriz, nem szavazna bizalmat annak, akit, vagy akiket felügyel. Mint ahogy azok is tévednek, akik csu­pán ellenőrzéssel kívánják fenntartani a rendet, sem­miféle önállóságot nem tűr­nek területükön, akkor nyu­godtak, ha a részletek tö­redékét is alaposan isme­rik. Azok a vállalatok sok­kal nagyobb és tartósabb sikerekről számolhatnak be, ahol megtalálják az egyensúlyt a bizalom és az ellenőrzés között. Az ellen­őrzésen nem azt értik, hogy mindenáron hibát kell ke­resniük, inkább azt: segít­senek a munkában és előz­zék meg a hibák elköve­tését. Miért lázadna például olyan jó vállalat az ellen­őrzés ellen, mint a Pest megyei Nyomda, amely év­ről évre növeli termelését, bővíti kapacitását és re­konstrukcióval javította meg dolgozói munkakörül­ményeit? Inkább örülhet az ellenőrzés megállapítá­sainak, hiszen az biztatás a következő feladat-megoldá­sokhoz. Az elismerés örö­mét az sem tompítja, hogy néhány hibára is felhívták a figyelmet: javítsák a mi­nőséget, korszerűsítsék a számviteli és bizonylati rendet. A kiváló vállalatok sorá­ba tartozik a Pest megyei Beruházási Vállalat is, sze­repe van abban, hogy az építkezések ma összehan- goltabbak a megyében, mint voltak korábban. A felügyelő szerv bizonyítot­ta: a párthatározatok szel­lemében dolgoznak, akkor is, ha még vannak elhú­zódó beruházások, s a mű­szaki hibákat sem mindig

Next

/
Thumbnails
Contents