Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
A szüvefkezeii demokrácia új fóruma Munkahelyi közösségek alakulnak 1978. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK XXII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Kórustalálkozó. Mint azt már lapunkban megírtuk, a városi KISZ-kórus és a művelődési központ országos ifjúsági kórustalálkozót rendezett. A hangversenyen fellépett a csehszlovák Nova Pak~a-i óvónőképző főiskola énekkara is (képünkön), akik csehszlovákiai vendégszereplésre hívták meg a KISZ-kórust. Papp László felvétele Amikor a sztárok érkeznek Ma este megint nehéz dolgunk lesz. Jön a híres beat-együttes. Mire lemegy a két előadás, elkopnak a rendezők idegei is. Mert ha megjön az a pesti sie pp, aki mindig követi őket, akkor... Kislány, lehet talán hatodik osztályos. — Honnan vetted a jegyet? — Anyu hozta a Híradástechnikából. — És ha most hazaküldelek? — Ez délutáni előadás. Óriási hangerővel robban bele a beszélgetésbe a ,,zene’'. A műsor megkezdődött. A slepp a színpad elé rohan. Őrjöng, tapsol, boglyas fejek hullámzónak. A terem elején ülök nem látnak tőlük. 0 Az idős portás vitatkozik egy részeg suhanccal. Kötelességét teljesíti, de sokat kockáztat. A részeget végül sikerül kitessékelnie az épületből. Kint többen elköszönnek tőle, mindenféle russzikus kívánságok formájában. A nézőtéren csendesedik az ováció. A szólógitáros azt akarja mondani, hogy ... Erre ismét felerősödik a hangorkán. — Szóval azt akarom mondani, hogy... — Néhányszor ismét megpengeti a húrokat — ... hogy senki se szégyellje magát azért, hogy úgy élvezi a koncertet, ahogy tudja. — Tehát azok se ott a színpad előtt? — Attól még azok is tudnak tapsolni, akik hátul ülnek. Sovány vigasz. — Mert higgyétek el — folytatja — hogy mi a szívünkkel, a lelkűnkkel jöttünk ebbe a buliba. Ez tehát szerinte is buli? Kell ez nekünk? Összetörik a gyönyörű berendezést — aggódom. Kell ez nekünk? Kell— mondják — mert igény van rá. Kovács István Moziműsor A Vízmű: Kiváló vállalat Az Országos Vízügyi Hivatal és a Helyiipari és Városgazda- sági Dolgozók Szakszervezete Kiváló vállalat címmel tüntette ki a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatot Az ezzel kapcsolatos ünnepséget április 27-én délelőtt 11 órakor tartják a Madách Imre Művelődési Központban. Márkus István, a DMRVV igazgatója mond beszédet, majd kitüntetéseket és jutalmakat nyújt át a munkában és a közéleti tevékenységben élenjáró dolgozóknak. — Klímaház — huszonhét fok. Rekonstrukció előtt áll a Pamutfonóipari Vállalat váci gyára. Elkészült már a legnagyobb hőségben is 27 C-fok hőmérsékletet biztosító új kli- matizálóberendezés alapja, s hozzálátnak a transzformátorház átépítéséhez is. A munkakörülmények javítása érdekében a fonoda-üzemcsarnok világítását szintén korszerűsítik. — Üzemi fogadóórák. Ma délután két órától három üzemben lesz fogadóóra: Matyó Józsefné, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja a KAEV váci gyárában, dr. Monori Balázs, a végrehajtó bizottság titkára a Kommunális Üzemben és Tari Kálmán tanácselnök-helyettes a Bélés- árugyárban válaszol a dolgozók kérdéseire. A váci Madách Filmszínházban április 20—21 (délután) : Ludas Matyi (magyar rajzfilm, Fazekas Mihály költeménye nyomán) —, (este): Filmregény (új magyar film, 14 éven felülieknek) —, április 22—23: Kincses sziget (színes angol—spanyol—francia film Stevenson regénye nyomán) —, vasárnapi matiné: Bogáncs (Fekete István regényéből készült ifjúsági film) —, április 24—26: Aranyvadászok (vidám, színes, olasz kalandfilm, 20 százalékkal felemelt helyárral). A dunakeszi József Attila Művelődési Központban: április 20-án: Dübörgő csend (színes magyar film, Mocsár Gábor regényéből) —, április 23—24: Száll a kakukk fészkére (színes, amerikai film, 16 éven felülieknek). A kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezet püspökszilágyi zsáküzemének asszonyai az ebédlőben gyűltek ösz- sze, hogy a közösség életében nagy jelentőségű döntést hozzanak: a téeszben elsőként alakították meg a szövetkezeti demokrácia új fórumát, a munkahelyi közösséget. Tóth János elnök elmondta, hogy a zsáküzemben eddig is tartottak alkalmanként megbeszéléseket, amelyeken a dolgozók elmondhatták gondjaikat és a gazdasági vezetők megbeszélhették az ' emberekkel a kollektívára tartozó ügyes-bajos dolgokat. Most azonban a munkahelyi közösségek — amelyekből nyolc alakul a gazdaságban — lehetőséget kapnak arra, hogy a maguk választotta küldöttek képviseljék a csoportot az évente kétszer megrendezett küldöttgyű" lésen. Dr. Házy Béla jogtanácsos ismertette a küldöttek jogait és feladatait. Elmondta, hogy a munkahelyi közösségek képviselőit két esztendőre választja a kollektíva. A küldöttnek joga van a küldöttgyűlésen felszólalni a munkahelyi gondok orvoslása érdekében. A zsáküzemi asszonyok egyhangú szavazással Kosa Józsefet, a varroda műszerészét választották meg tanácskozásvezetőnek. Rövid vita után — néhány jelölt nem vállalta a megbízatást —, eldőlt, hogy Kiss Istvánná és Szigetvári Ferencné képviseli a zsáküzemieket. Ezután Szottfried János ágazatvezetőhelyettes röviden értékelte a termelési eredményeket. Az első negyedévet tíz- százalékos túlteljesítéssel zárták, s bár a zsineget először az idén kezdték gyártani, a minőséggel nincsenek különösebb gondok. Kérte a dolgozókat: ( szabadságaikat úgy vegyék 'ki, hogy Helytörténeti munkák forrása lehet Virágzó város a török időkben Nemcsak szakembereknek és helytörténészeknek, de mindazoknak, akik kedvelik a történelmi könyveket, igazi csemege Káldy-Nagy Gyula „A budai szandzsák 1559. évi ösz- szeírása” című munkája, mely a Pest megyei Levéltár gondozásában jelent meg. Egyet kell értenünk Katona Imre docens tanulmányszámba menő bírálatával, melyben bravúros teljesítménynek, kiválónak minősítette a kötetet. - —E kiadványban — mondja a szerző utószavában — Pest megye ,lakosságának legkorábbi név szerinti felsorolását, az 1546., illetve az 1559. évi ösz- szeírást kapja most kézbe az olvasó”. A munka a szerző 1963 64. évi isztambuli kutatásainak eredményeképpen jött létre. Váccal kapcsolatos adatok a következők: Vác a budai vi- lájet (helytartóság) budai szandzsák (megye) egyik náhi- je (járás) székhelye volt. A bu. . dai szandzsákhoz tartozó járási székhelyek (budai, pesti, kecskeméti, visegrádi, ráckevei, váci) közül a legnagyobb lakossággal és legnagyobb jövedelemmel Vác rendelkezett. Míg Budának 535 ezer 478, Pestnek 115 ezer 525, (török ezüst váltópénz) volt a jövedelme, Vác 821 ezer 521 ékesével dicsekedhetett. Míg Budán 407, Pesten 183, addig Vácott 642 háztartást számoltak össze '.559-ben. Mindezek azokat a égi feltevéseket igazolják, hogy .'török Vác várát végvárnak ekintve megerősítette, mintaárosként felvirágoztatta, ide íozta a külföldi követeket ;i584-ben Lichtnstein bécsi orátort, 1666-ban Leslie grófot stb.), hogy lássák mire képes a török közigazgatás és gazdálkodás. A várost szőlők és rizsföldek vették körül, itt építette meg magyar rabokkal a hódoltsági terület egyetlen vízmüvét, ,a hét kilométer hosszú föld alatti csatornát, melynek nagy része még ma is épségben áll. Evlia Cselebi, a neves utazó 1663. novemberében Vácott a városban 50 zsindelyes házat, egy imaházat, az öt kerületre osztott városban ezer zsindelyes házat, hét imaházat, mecsetet, minaretteket, fürdőt, fogadót és százötven boltot talalt meg. Jelentékeny török városnak kellett lennie (közel félszáz rajz készült róla e korban), hiszen zászlóalj-parancsnokság, bírói kerület és főharmincad helye is volt. A váci járáshoz tartozott 1559-ben majdnem egész mai váci és gödöllői járás, valamint Nógrád megye területe. Lakosait a török nem bántotta, sőt védelmezte a császári csapatok túlkapásai ellen. Visszatérve a könyv adataira megtudjuk, hogy Vác városával szemben Szentendre szigeten Vácrév nevű falu volt, melynek évi jövedelme megközelítette az ötezer akcset és 30 háztartással rendelkezett. Ma nyomát sem találjuk. Megtudjuk, hogy amíg 1546-ban Vácott a háztartások száma 311 volt, 13 év múltán 1559-ben már 642-re emelkedett. Valószínű, hogy a környező kisebb falvakból szállingóztak ide a magyar családok, hiszen ott félni kellett a császári csapatok betörésétől, a helyi hatóságok jogellenes adóbehajtásától, míg Vác mint szultáni birtok kedvezőbb helyzetben volt. Az összeírásból megtudjuk, hogy 1559-ben Vácott 8 egykerekű és egy kétkerekű malom, ezenkívül a püspöki malom állt, mely utóbbi romokban hevert és a Gülbaba kolostor derviseinek birtokában volt. Külön felemlítik a váci püspöki halászható tavat, valószínű, amit még Báthori püspök csináltatott, s melyről Bonfini és Galeottó is megemlékezik. A név szerinti felsorolásból megtudható, hogy 1559- ben Vác lakosságát két helyen számlálták össze: a német városban és a magyar, azaz Sáros utcai városrészben. A német városban 76, a magyar városban 73 fajta névvel találkozunk. Ezekből csak 21 az egyforma (Bercsik, Csapiár, Halász, Kálmán, Kiss, Kovács, Molnár, Mészáros, Márton, Német, Nagy, Óbudai, Somogyi, Sáfár, Szalai, Szabó, Szántó, Tód, Takács, Tonai, Varga), s így a városban 128 nevű család lakott. Érdekesebb, szinte zenélnek a következő nevek: Bö- getö, Bojtorján, Bodoni (Bodon- fatörzsből kivájt kútgyűrű), Botos, Borbás, Bucsa, Csihár, Csalár, Csapiár, Csemőke, Dékán (régen a harangozót nevezték így), Együdfi, Esztári, Fazokas, Futóka, Gőgös, Iste- nös, Kalmár, Makra, Nyeregjár. tó, Pattantus, Sáfár, Taligás, Vonjfi, Tód stb*). Vezetéknév nélkül (pl. Balázs diák, Gergel pap, Dávid kovács stb.) kilenc szerepelt. Az 1684 és 1686 évi felszabadító harcok teljesen rommá és lakatlanná tették a várost. Még harminc év után is. 1715- ben az újonnan betelepülőkkel együtt csak 184 háztartást, 1720-ban 247 háztartást számláltak meg. (1559-ben 642 volt! Az 1559 évi összírásban szereplő neveket összehasonlítottam az 1715, az 1720 évi összeírás adataival és csak 62 azonos nevű családot találtam, tehát a 128 őslakos névből 66 teljesen eltűnt.) Káldy-Nagy Gyula munkája váci szemmel annál1 is érdekesebb, mert az 1684. 1686. évi harcokban a váci levéltár nagy része elpusztult és ami megmaradt, azt a Rákóczi szabadságharc ellen felbújtatott rácok 1709-ben felégették. így erről a korról városunkra nézve semmi adat nem maradt. Biztosan sok tanulmány, hely- történeti írás hétforrásának használják-fel ezt a könyvet városunkban is. Mészáros Gyula a nyári málnaszedési szezonban is folyamatos maradjon a termelés. A rövid gyűlés után Kosa József, az újonnan megválasztott tanácskozásvezető beszélt elképzeléseiről: — Üzemünkben összetartóak az asszonyok. Hat éve dolgozom itt, s már több javaslatukat hallgatta meg a vezetőség. A kollektíva kérte például az ablakok kicserélését és a szellőztetés megjavítását. Most a küldöttgyűlésen lehetőséget kapunk arra, hogy a kisebb munkahelyi gondokon túl a termelőszövetkezet egészét érintő kérdéseinkre is választ kapjunk. A gazdaságban tizenhárom szocialista brigád tevékenykedik. Az április 4-i vetélkedőt a zsáküzemi asszonyok csapata nyerte. A Csernák Józsefné által vezetett Március 8. közösség tavalyi munkája alapján megkapta a szocialista brigád címet. Meg is érdemelték, hiszen az évente gyártott 3—4 millió műanyag zsák jó minőségű elkészítésével közel 3 millió forintnyi árbevételhez juttatják a téeszt. Az asszonyok jól érzik magukat az üzembén, amit bizonyít, hogy a munkások fele alapítástól, 1967-től dolgozik a zsákvarrodában. Pedig napi 2 ezer zsákot megvarrni nem kis feladat. A munkahelyi közösségekről és a küldöttgyűlés jogai- ,ról a termelőszövetkezet alap- szabályzata külön intézkedik. „A munkahelyi közösségek a szövetkezeti demokrácia közvetlen gyakorlásának olyan fórumai, amelyek tanácskozásain a szövetkezet tagjai, alkalmazottai, rendszeresen dolgozó családtagjai vesznek részt és a munkával kapcsolatos kérdésekben azonos jogokkal rendelkeznek.” A küldöttgyűlés tízféle jogot kapott. Többek között azt, hogy az alapszabályokat a jogszabályok alapján, vagy az országos érdekképviseleti szerv irányelve kapcsán módosíthatja. A küldöttek ,joga, hogy döntsenek az éves terv, a mérleg és a zárszámadás elfogadásáról. A küldöttgyűlés felelősségre vonhatja a tisztségviselőket, a magasabb munkakört betöltő vezetőket. Püspökszilágyon, a zsáküzemi asszonyok' a munkahelyi közösség megalakításakor még egy kicsit félve mondták ki az igent, s akadt, aki nem vállalta a küldötti megbízatást. Bizonyára az újdonságként ható forma ismeretlensége az oka ennek. > Remélhetőleg; az asszonyok mielőbb felismerik a fórum gyakorlati hasznát, s kihasználják a szövetkezeti demokrácia adta új lehetőséget. Furucz Zoltán Émlékünnepség a Komócsm-kdlégirabaii Névadójára, a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjára emlékezett a Komócsin Zoltán Középiskolai Kollégium. A közelmúltban elhunyt forradalmár születésének 55. évfordulóján a városi Komócsin Emlékbizottság és a kollégiumi diáktanács együttes ülést tartott. Gyatyel Agnes, a diáktanács titkára összegezte a tanulók ez évi, a Komócsin-hagyományok ápolása terén kifejtett tevékenységét, s szólt, a kollégium és a Komócsin Zoltán nevét viselő KISZ-szervezetek és szocialista brigádok kapcsolatáról. Az ünnepi ülést követően a diákszálló főbejáratánál koszorúzásra került sor. A kollégiumi emléktáblán Papp József, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Weisz György, a városi tanács elnöke, Kovácsné Pölcz Piroska, a Komócsin Emlékbizottság elnöke, Nyári Ferenc, a Magyar Hajó- és Darugyár^ váci gyáregységének brigádvezetője, Krause István, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Komócsin brigádjának tagja, valamint Molnár Sándor, a kollégium igazgatója helyezte el a kegyelet virágait. / A koszorúzás után a díszteremben emlékünnepséget rendeztek, melyen megjelent Komócsin Zoltánná is. Kovácsné Pölcz Piroska megnyitó szavait követően Tóth József, a Győr-Sopron megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója elevenítette fel személyes találkozását a forradalmárral, méltatva Komócsin Zoltán munkásságát, felvillantva tevékenységének, életútjának egy- egy kiemelkedő állomását. Az ünnepség alkalmából értékelték az 1977—78-as tanév Komócsin-pályázatának eredményeit, s átadták a Komócsin Zoltán-emlékérmeket. A pályázat első díját az ifjúsági kategóriában a Tokaji Mariann vezette munkaközösség kapta. Második helyezést ért el Rózsa Zsolt és csoportja, míg a harmadik díjat Bán Máriának és társainak ítélték oda. A felnőtt kategóriában első díjat nem adtak ki. A második helyezésért járó jutalmat Kőhalmi András, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat mérnöke és az Egyesült Izzó váci gyáregysége Komócsin szocialista brigádjának nevében Nagy Gábor vehette át. Komócsin-emlékéremmel tüntették ki Zsókáné Muzer Erzsébet tanárt, a Komócsin Diákkör tanárelnökét, valamint Bodor Mariannt, a diákkör titkárát. Az ünnepség a Komócsin Kollégium énekkarának műsorával zárult. H. I. ★ Komócsin Zoltán 1923-ban született. A kommunista mozgalomban 1938-tól vett részt. 1948-tól 1948-ig az MKP szegedi bizottságának titkára volt, majd a Magyar Dolgozók Pártja agitációs és propagandaosztályának munkatársaként, később vezetőjeként tevékenykedett. Az ellenforradalom után jelentős szerepet vállalt a munkásosztály hatalmának megszilárdításában. 1957-ben a KISZ KB alapító titkárának nevezeték ki. 1961-ben a Nép- szab-dsáe főszerkesztője lett, majd 1965-től az MSZMP KB titkáraként dolgozott. 1974-ben bekövetkezett halálával nagy veszteség érte a nemzetközi kommunista mozgalmat. Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szervezésében ma, csütörtökön, ingyenes jogi tanácsa fás lesz Vácott a Madách Imre Művelődési Központ 22-es szobájában, délután 5 órától. A Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügyeletes tagja fogadja a tanácsot kérőket. 1
