Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

Erem » x/imap 1978. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK 1IÉÍSÍÍ I Erősítsük szolidaritásunkat az imperializmus ellen küzdő forradalmi erőkkel! (A* MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból) Moszkvába érkezett az amerikai külügyminiszter 1 Cyrus Vance, amerikai kül­ügyminiszter szerdán Moszk­vába érkezett, ahol az előzetes ■tervek szerint több megbeszé­lést folytat szovjet kollégájá­val, Andrej Gromikóval. Az amerikai külügyminisz­ter a SALT kérdéseiben meg­osztott amerikai kormányt képvisel ma kezdődő moszk­vai tárgyalásain. Az amerikai kormányon1 belül változatlanul taktikai ellentétek vannak a Szovjetunió vonatkozásában folytatandó politika, ezenbelül a SALT-tárgyalások kérdésé­ben. Egybehangzó washingto­ni sajtó jelentések szerint Vance külügyminiszter elsősé­get kíván adni a hadászati fegyverzetkorlátozásnak, míg Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója „keményebb politi­kát” sürget, s azt akarja, hogy kössék a SALT-megállapodást különböző, a fegyverzetkorlá­tozással kapcsolatban nem ál­ló feltételekhez. Carter elnök bizonytalan belpolitikai helyzetében maga is ellentmondó nyilatkozatokat tett a szovjet—amerikai vi­szonyról, a SALT kérdéseiről. A körülmények sajátos össze­játszása következtében az el­nök végül is merevebb állás­pontra kerülhet a SALT-tár­gyalások ügyében, mint ahogy azt eredetileg maga, vagy Vance tervezte. Brezsnyev-Neto találkozó I Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke szerdán a moszkvai Kremlben fogadta Agostinho Netot, az MPLA- Munkapárt elnökét, az Ango­lai Népi Köztársaság elnökét, aki szabadságát tölti a Szov­jetunióban. Leonyid Brezsnyev és Agos­tinho Neto mély megelégedett­ségét fejezte ki amiatt, hogy a Szovjetunió és az Angolai Né­pi Köztársaság között sikere­sen fejlődnek a baráti kapcso­latok és sokoldalú az együtt­működés. Hangsúlyozták, mindkét ország arra törek­szik, hogy tovább mélyítsék és fejlesszék e kapcsolatokat. Ki. emelték, hogy az SZKP és az MPLA-Munkapárt közötti kap­csolatok fontos szerepet tölte­nek be a szovjet—angolai vi­szonyban. Leonyid Brezsnyev szerdán a Kremlben fogadta Forbes Burnham guyanai miniszterel­nököt, a Népi Nemzeti Kong­resszus Párt vezetőjét. EDWARD GIEREK, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán elutazott a Szovjetunióból. Edward Giere- ket a repülőtéren Leonyid Brezsnyev búcsúztatta. BECSBEN a 168. plenáris üléssel szerdán befejeződött a Közép-Európában állomásozó fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalások 14. szakasza. AZ IZRAELI PARLAMENT Jichak Navon munkapárti képviselőt, az egyetlen jelöl­tet, Izrael állam új — ötödik — elnökévé választottá. Az új elnök május 19-én teszi le a hivatali esküt és veszi át öt évre az államfői teendőket elődjétől, Efraim Kacirtól. Nem találják Moro holttestét Találgató nyilatkozatok te­szik még kuszábbá a Moro- ügyet, addig is amíg nem nyer bizonyosságot, hogy a 34 nappal ezelőtt elrabolt keresztényde­mokrata pártelnököt valóban meggyilkolták-e. A terroristák által Moro holtteste helyéül megjelölt Duchessa-tó terüle­tén s környékén zajló kutatás irányítói nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a „Vörös Bri­gádok” 7. számú közleménye csupán tréfa. MadrísShan megnyílt az SKPIX. kongresszusa fi magyar és a szovjet delegáció üdvözlete a küldöttekhez Szerdán délelőtt a madridi Melia Castilla szálló nagyter­mében megnyílt a Spanyol Kommunista Párt IX. kong­resszusa. Az elnökségben fog­lal helyet Dolores Ibárruri, a párt elnöke, Santiago Carrillo főtitkár és a párt több vezető­Szakszervezeti világkongresszus Bizottsági ülések A magyar küldöttség megbeszélései A Prágában ülésező IX. szakszervezeti világkongresz- szus résztvevői szerdán bizott­ságokban folytatták munkáju­kat. Megkezdte tevékenységét az a munkabizottság, amely a Szakszervezeti Világszövetség tevékenységének irányvonalá­ról szóló dokumentumot önti végleges formába. Egy másik munkabizottság „A szakszer­vezeti jogok egyetemes nyi­latkozata” című tervezetet te­kinti át a végleges kongresz- szusi jóváhagyás előtt. Elkezd­te tevékenységét a szakszer­vezeti világkongresszus többi munkaszerve: az ügyrendi, a határozatelőkészítő, a jelölő és a mandátumvizsgáló bi­zottság is. A munkabizottságokban te­vékenyen részt vesznek a Gáspár Sándor SZOT-tőtitkár vezetésével a kongresszusra érkezett magyar ~ küldöttség, tagjai is. A világkongresszus ülésének szünetében eszmecse­rét folytatott Gáspár Sándor és Marcelino Camacho, a Spa­nyol Munikásbizottságok orszá­gos titkárságának vezetője. A prágai tanácskozás adta alkal­makat megragadva a magyar küldöttség sorra bonyolít' le kétoldalú megbeszéléseket a többi külföldi résztvevővel is. A delegáció tagjai eddig egye­bek között Kanada, Togo, Mali, Ghana, Felső-Volta, India, Ausztrália, Peru és Dél-Jemen szakszervezeti képviselőivel tartottak baráti találkozót vé­leménycsere és a kapcsolatok erősítése céljából. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köz- társasági elnöke szerdán dél­után a prágai várban fogadta a IX. szakszervezeti világ- kongresszuson résztvevő kül­döttségek képviselőit, közöttük Gáspár Sándort. MOSZKVÁBAN szerdán folytatódtak és befejeződtek a szovjet—kubai külügyminisz­teri tárgyalások Andrej Gro- miko és Isidoro Malmierca Peoli között. je. A kongresszuson a közpon­ti bizottság beszámolóját San­tiago Carrillo mondta el. Beszámolója bevezető részé­ben az SKP főtitkára kegyele- tes szavakkal emelékezett meg a pártnak azokról a vezetőiről és harcosairól, akik a fran- coista terrornak estek áldoza­tul, vagy a száműzetésben hal­tak meg. Ezután elmondotta, hogy egy esztendővel a legali­tás visszanyerése után a párt taglétszáma már meghaladta a 200 ezret, ami annak kö­szönhető, hogy a párt a szo­cializmus, a demokrácia és a haladás más erőivel összefog­va olyan demokratikus Spa­nyolország felépítéséért har­col, amelyben a vezető szerep nem egy kisebbség, hanem a dolgozó nép kezében van, amelyben nincsenek elnyo­mottak és elnyomók, kizsák­mányoltak és kizsákmányolok, és ahol a kapitalizmus helyébe a szocializmus és a kommu­nizmus lép. Majd rámutatott: a Spanyol Kommunista Párt marxista, forradalmi, demokratikus, nemzeti harci párt. Az S5JP hű marad történelmi eredet­hez, a Nagy Októberi Forrada­lom gyökereihez, elítéli a szo­ciáldemokrata kapitulációt. A dolgozó tömegekre kell tá­maszkodnunk a szocializmu­sért, a kommunizmusért — hangoztatta a központi bizott­ság beszámolója. A kongresszus megnyitása előtt hozták nyilvánosságra az SZKP Központi Bizottságának a küldöttekhez intézett üdvöz­letét. „A Spanyolországban vég­bemenő változások a spanyol kommunisták, a dolgozók és demokraták csaknem félévszá­zados, a fasizmus ellen vívott harcának eredményei. Az át­alakulások mellett a spanyol demokraták iránt megnyilvá­nuló nemzetközi szolidaritás, a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus és a béke erői­nek javára bekövetkezett ked­vező változások eredménye­ként jöhettek létre” — hangzik az üdvözlet, majd hangsúlyoz­za: „Ma, amikor az imperia­lizmus legagresszívabb körei fokozzák erőfeszítéseiket, hogy a nemzetközi erőviszonyokat saját javultra változtassák meg, hogy feltartóztassák az emberiség társadalmi haladá­sát, s amikor folytatják a fegyverkezési hajszát, különö­sen fontos, hogy erősödjék a kommunista -és munkáspár­tok, minden demokratikus erő csszeforrofctsága a legfőbb el­lenséggel, az imperializmussal szemben folytatott harcban.” A Spanyol Kommunista Párt IX. kongresszusán részt vevő magyar küldöttség átadta az MSZMP írásos üdvözletét a spanyol testvérpárt kongresz- szusának. „Pártunk — hangzik az üzenet — nagyra becsüli a spanyol osztálytestvérek sok évtizedes, az illegalitás súlyos körülményei között folytatott áldozatos harcát a fasiszta ura- lorn ellen, a .szabadság ,és a de­mokrácia kivívásáért. örü­lünk azoknak a Sikereknek, amelyeket a kommunisták, a többi demokratikus erőkkel együtt elértek. Az MSZMP úgy ítéli meg, hogy korunkban, amikor a kommunista és munkáspártok önállóan hatá­rozzák meg politikai taktiká­jukat, és stratégiájukat, külö­nösen nagy jelentősége van a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazásának, a szo­cializmus építése során fel­halmozódott történelmi ta­pasztalatok, valamennyi test­vérpárt harci tapasztalatai fi­gyelembevételének.” Az üdvözlet a továbbiakban kiemeli: a Magyar Szocialista Munkáspárt minden időben arra törekedett, hogy fenn­tartsa és erősítse kapcsolatait a testvéri Spanyol Kommunista Párttal. Mindenkor kifejezés­re juttatta szolidaritását a spa­nyol kommunisták nehéz kö­rülmények között folytatott harcával. Az MSZMP küldött­sége eredményes munkát kí­ván a spanyol testvérpárt IX. kongresszusának. Kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikere­ket a demokrácia megszilárdí­tásáért, a haladó erők összefo­gásáért és a szocializmus ki­vívásáért folytatott küzde­lemben.” Lemondatt a libanoni kormány A dán libanoni kormány szer­benyújtotta lemondását Eliasz Szárkisz köztársasági elnöknek, aki ezt elfogadta Egyben felkérte a leköszönő Szelim al-Hossz miniszterelnö­köt és kabinetjét, hogv az új kormány megalakításáig ügy­vezetőként maradjon hivatal­ban. A miniszterelnök kormá­nyának lemondásával, amely új kabinet kinevezését teszi lehetővé, a libanoni politikai erők közötti megbékélést kí­vánja elősegíteni. AZ AMERIKAI SZENÁTUS ratifikálta a Panama-szerződés második részét is, amelynek értelmében a vízi út 1999. de­cember 31-től kezdve Panama állam tulajdonába megy át. a rezsimnek. Egy Washington­ban készült — és éppen a mi­nap nyilvánosságra került — tanulmány pedig azt bizonyít­ja, hogy az Egyesült Államok eddig mintegy 2 milliárd dol­lárral támogatta a Pinochet- rendszert hitelek, közvetlen segélyek és beruházások for­májában. Az ENSZ Emberi Jo­gok Bizottságának küldendő tanulmány készítője, lsabel Morei, a meggyilkolt Orlando Leteiler özvegye és Michel Moffit, akinek felesége szin­tén életét vesztette a pokolgé­pes merénylet következtében. A szerzők feltárják, hogy Allende törvényes kormányá­nak 1973. szeptemberi véres megdöntése óta az Egyesült Államok milyen politikai, pénzügyi és katonai támoga­tást nyújtott a juntának. ’ A dokumentum bizonyítékokkal támasztja alá, hogy Pinochet kormánya a hatalomátvétel óta 350 millió dollár közvetlen se­gélyt kapott a washingtoni kormányzattól és 800 milliót nemzetközi fejlesztési ügynök­ségektől. Az Egyesült Államok által nagymértékben ellenőr­zött Nemzetközi Valuta Alap 360 millió dollárnyi hitelt nyújtott Pinochetnek, a legna­gyobb amerikai bankok pedig csaknem 1 milliárdot. A ta­nulmány azt is kimutatja,, hogy Washington 146 millió dollár értékben szállított fegyvert a juntának, s ezen felül külön 30 millió dolláros katonai se­gélyt nyújtott, melynek kere- í tében 1400 chilei tisztet is ki­képeztek a Pentagon tanfo­lyamain. „Semmilyen mesterséges tá­masz nem tudja azonban meg­akadályozni a fasiszta rezsim bukását” — mutatott rá a már említett havannai interjújá­ban Teitelboim, a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja. A juntára mért döntő csapás­hoz a népi egység, az összes demokratikus, hazafias és an­tifasiszta erő összefogása szük­séges — hangsúlyozta az emig­rációban élő politikus. Laczik Zoltán tói tartania, hogy „munka nél­kül” marad, hiszen Pinochet ezentúl is bizalmi feladatok­kal látja el a „gyanús ele­mek” elleni hajtóvadászatban oly nagy szakértelmet tanú­sított tábornokot. . Pinochet nyilván azért is dobta oda a titkosrendőrség volt főnökének fejét, mert a Nemzeti Információs Központ nemcsak a chilei hazafiak ül­dözése terén jeleskedik, ha­nem aktívan részt vesz a nem­zetközi fasizmus Nyugat-Eu- rópában elkövetett terrorak­cióiban is. A nyugat-európai nagyvárosokban egyaránt meg­találhatók a titkosszolgálat külkereskedelmi cégeknek ál­cázott helyi központjai. E ki- rendeltségek elsősorban a chi­lei emigráció tevékenységé­nek megfigyelésével foglalkoz­nak, és információkat gyűj­tenek a hazájukból elmene­kült antifasiszták küzdelmei­ről. Kiváltképp érdeklik őket azok a találkozók, amelyeket az illegalitásban harcoló chilei demokratikus erők megbízot­tai tartanak a külföldön levő hazafiak képviselőivel. A chi­lei titkosszolgálat embereinek mindebben segítséget nyújta­nak a nyugat-európai fasisz­ta szervezetek is. Dollármilliárdok A chilei diktatúra ellen til­takozó nemzetközi közvéle­mény és a junta pozícióinak megingása bizonyos körökben — kiváltképp Washingtonban — nem kevés fejfájást okoz. Ennek ellenére továbbra is folynak a katonai kormány­zat helyzetének aládúcolására hivatott segélyakciók. Csak a legutóbbi napokban amerikai magánbankok újabb, 350 mil­lió dolláros kölcsönt nyújtottak Kormányátalakítás Chilében Pinochet hazárdjátéka lenségek, az elemi jogok sár- batiprása, a homályos k ül­és belpolitikai ügyek felelős­sége alól. A Leteiler-botrány Ezek közül az egyik legkí­nosabbnak a Leteiler-ügy né­ven kipattant botrány látszik. A chilei kormány röviddel ezelőtt — állítólag amerikai nyomásra — kiutasított az or­szágból egy bizonyos Michel Vernon Townley nevű férfit. Az Egyesült Államok Szövet­ségi Nyomozó Irodája (FBI) röviddel Washingtonba érke­zése után letartóztatta Town- leyt, akit azzal gyanúsítanak, hogy közreműködött Orlando Leteiler, az Allende-kormány volt külügyminisztere és egy­kori washingtoni nagyköve­te ellen 1976. szeptemberében Washingtonban végrehajtott merényletben. A letartózta­tást megelőzően a külső nyo­más már lemondásra kény­szerítette Santiágóban Contre­ras Sepulveda tábornokot, a hírhedt chilei fasiszta titkos- szolgálat, a DIN A „jogutód­ja”, a Nemzeti Információs Központ mindenható főnökét, sőt, arra is, hogy elbocsátását kérje a hadseregből. Sepul­veda tábornok adott ugyanis annak idején megbízatást két DINA-ügynöknek, hogy gyil­kolja meg Orlando Leteilert. A gyilkosok, vagy az akciót megszervező személyek chilei útlevéllel érkeztek az USA- ba és tettük elkövetése utáni napon távoztak onnan. A me­rénylet körülményeit tisztázni hivatott vizsgálat során meg­állapították, hogy a bebörtön­zött Townley is a chilei tit­kosrendőrség tagja volt. A bot­rány miatt menesztett Sepul- vedának persze, nem kell át­nézni. „A junta kormányátala­kítása újabb tanúsága annak a válságnak, amelyet a Pino- chet-rezsim hatalmi rendsze­re átél” — mondotta a minap a TASZSZ havannai tudósí­tójának adott interjújában Vo- lodia Teitelboim, a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja. Mint rámutatott, a fasiszta rendszer politikai válsága egyenes következménye az erő­södő belső és külső elszigete­lődésnek, s nem utolsósorban az országot a katasztrófa szé­lére sodró gazdaságpolitiká­nak. A junta urainak nemcsak a nemzetközi közvélemény nem szűnő felháborodása okoz fejfájást, hanem egyéb prob­lémák is. Chilében a rezsim ellen ma már nem kizárólag az antifasiszta és demokrati­kus erők, a dolgozó tömegek lépnek fel, hanem komoly elé­gedetlenség tapasztalható Pi­nochettel szemben a diktatú­ra bástyáját jelentő fegyveres erőkön belül is. Egyre nyíl­tabb a junta feje, valamint a haditengerészet és a légierő vezetői közötti szembenállás. Pinochet a kormányátalakí­tással a porhintésen kívül alig­hanem egy másik legyet is akart ütni. A három félreállí- tott miniszter közül ugyanis Raul Vargas éppen a légi­erő tábornoka, Patricio Carva- jal pedig tengernagyi rangot visel... A Santiágóban nagy csin­nadrattával közzétett kormány- lista, vagyis a „civilek” bevo­nása a kabinetbe azonban ar­ra is hivatott, hogy a hadse­reg megbízhatónak ítélt ele­mei malmára hajtsa a vizet. A kül- és belügyi tárca pol­gári irányításának leple azt célozza, hogy mentesítsék a világ szemében a katonai re­zsim urait a változatlanul dü­höngő diktatúra, a törvényte­Az utóbbi időben a Santiá- góból keltezett hírügynöksé­gi jelentések nem egy olyan manőverről számoltak be, me­lyeknek egyedüli, s a különfé­le csomagolás ellenére is alig burkolt célja: őzt a látszatot kelteni, hogy az országban a helyzet „normalizálódik”. Ilyen volt Pinochet, a katonai junta vezetője által kierőszakolt ja­nuári népszavazási komédia, ilyen a politikai pneggyőző- désükért börtönrács vagy szö­ges drót mögött sínylődő ha­zafiak helyzetén jottányit sem enyhítő amnesztia-színjáték, s ebbe a sorba illeszkedik a múlt héten felröppent hír: Pinochet átalakította a chilei kormányt. Porhintés A junta fejének eme húzá­sa határozottan magán vise­li a hazárdjáték legszembeöt­lőbb jegyeit, vagyis: a dikta­túra lényegén mit sem vál­toztató személycserékkel port hinteni a világ szemébe. Mint ismeretes, Pinochet a kormány elnökévé, egyben belügymi­niszterré Sergio Fernandezt nevezte ki, s rajta kívül még három civil került a kabinet­be. De akárcsak a korábbi ma­nővereknél, ez esetben is erő­sen kilógott a lóláb. A diktá­tor ugyanis az elmozdított egyenruhások helyére polgá­ri köntösű, ám a juntát fel­tétel nélkül kiszolgáló figu­rákat állított. Fernandez, az új­sütetű kormányfő például előző­leg a főszámvevőszék vezetője volt, s erre a posztra éppen a ja­nuári „népszavazás” előtt ke­rült. Elődjét; Hector Humerest azért távolították el e tisztség­ből, mert jogi szempontból törvénytelennek minősítette a junta politikájának elfogad­tatására kitűzött komédiát, amelynek azután Fernandez nyomban zöld jelzést adott. Pinochet azonban még e lát­szatváltozásról sem jószántá­ból döntött; arra a nagyon is kézzelfogható bel- és külpoli­tikai tényezők késztették, me­lyekkel a katonai vezetés egy­re inkább kénytelen szembe-

Next

/
Thumbnails
Contents