Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

HÍREK - HÍREK - HÍREK Útépítés A váci Köztársaság úton tervszerűen folyik a gázvezeték földbe helyezése és azt köve­tően az útburkolat aszfalttal történő beboritása. Ezen a hé­ten már a főtéren áthaladó sza­kaszon dolgoztak a Kommuná­lis Üzem munkagépei, s így rö­videsen újabb útvonalat sza­badítanak fel a forgalom szá­mára. 1955: prágai VIT A Vác és Környéke Élelmi­szer-Kiskereskedelmi Vállalat Bíró Ádám vezette dekorációs brigádja folytatta a Világifjú­sági Találkozók bemutatását. E hét elején az 1955-ös prágai VIT eseményeit idézte fel ké­pekben, feliratokban a 10-es ABC Élelmiszeráruház kiraka. A P E ST MEG YEI HÍRLAP KÜLONKI ADAS A •' *' ' 'it s.; t; ■ : •. A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RESZERE Gazdagodnak a községek Társadalmi összefogás segíti a településfejlesztést Beszélgetés Krima Jánossal, a járási hivatal elnökével XXII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1978. ÁPRILIS 19., SZERDA ta. Hangversenyek Április 17-én a váci Állami Zeneiskola tanárai adtak sike­res hangversenyt az épület dísztermében. Nagy érdeklődés előzi meg Szabó Csilla, a mű­velődési központban rendezem dő zongoraestjét. Ez április 24-én 19 órakor kezdődik, s a kitűnő zongoraművésznő mű­során Brahms-, Kadosa-, De­bussy- és Schumann-művek szerepelnek. Ünnepélyes igazolványátadás A járási hivatal nemrégi­ben értékelte a községi taná­csok tavalyi gazdálkodását, és megtárgyalta az 1978-as esz­tendő költségvetési-fejleszté­si tervét. A tavalyi eredmé­nyekről és az idei célkitűzé­sekről lapunk számára Kri­ma János, a járási hivatal elnöke adott tájékoztatást. — Mint köztudott, a költ­ségvetésben azok a kiadá­sok szerepelnek, amelyek ál­landóak és meghatározottak: az alapvető működési felté­teleket biztosítják. Példa­ként említhetem az iskolák és állami lakóépületek fenn­tartását, a közvilágítás biz­tosítását, az Utak, hidak kor­szerűsítését. A Váci Városi-Járási Rend­őrkapitányság és a Vác városi Tanács Családi és Társadalmi Ünnepeket Rendező Intézete emlékezetessé teszi a 14 éves fiatalok számára az első sze­mélyazonossági igazolvány át­adását. Erre április 21-én dél» után 2 órakor kerül sor a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont nagytermében. Beszédet mond: Venesz Ernő osztályve­zető. Végh Dezső emlékszoba Élete utolsó évtizedeiben Vá­cott élt és alkotott Végh Dezső, a neves képző- és iparművész. A városi tanács által megvá­sárolt és az özvegye által aján­dékozott művek emlékszobába kerülnek a Madách Imre Mű­velődési Központban. Az em­lékszobát május másodikon avatják fel ünnepélyesen. Üzemi fogadóóra Győri Jenő, a városi tanács Végrehajtó bizottságának tagja ma, (szerdán) délután fél ket­tőtől a DCM kőbányájában, dr. Korona Árpád vb-tag pedig a Tejüzemben délu'£*» 2 órától üzemi fogadóórát tart. Ingyenes jogi tanácsadás Dunakeszin Április 19-én, szerdán dél­után 3 és 4 óra között ingyenes jogi tanácsadás lesz Dunake­szin, a városi tanács épületé­ben. A Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség dunakeszi ki- rendeltségének tagja, dr. Ma­gyar György fogadja a taná­csot kérőket. P. R. Mindezek forrásai egy­részt a lakossági adóbe­vételek, másrészt azok a központi támogatások, amelyeket községeink kapnak. Az utóbbiakra annál inkább szükség van, mart az egyes települések bevételei nem fe­dezik az évről évre növekvő kiadásokat. Gondoljuk csak elf ha az egyik esztendőben építünk egy iskplát, annak fenntartása a kivetkező év­ben már a költségvetést ter­heli. — I977-es ^gazdálkodásunk jobbnak bizonyult a két esz­tendővel ezelőttinél. Annak ellenére, hogy a költségvetési bevétel alacsonyabb volt, mint az 1976-os — ez főként abból adódott, hogy a helyi tanácsok az iskolák, óvodák, öregek napközi .otthona élel­mezésénél magasabb bevé­tellel számoltak —, tervün­ket 92 százalékra teljesítet­tük. Ugyanakkor az összki­adás az előirányzott összeg 94 százalékát teite ki. Itt sza­bad legyen egy megjegyzést tennem. Ismeretes, hogy mind a bevételi, mind a kiadási terveket év közben módosí­tani lehet. Az egyes taná­csok sokszor élnek is e le­hetőséggel. Cspkhogy: fel­emelik a kért ‘ pénzösszeget — s azután nem költik el... A lényeg azonban az: költségvetésünk terén az V. ötéves terv Időará­nyos célkitűzéseihez ké­pest jobban állunk. — A gazdálkodás rugal­masságát biztosítja, hogy a költségvetés keretéből. ha szükséges, átcsoportosítunk a fejlesztési alapra és fordít­va. A fejlesztési alappal való gazdálkodás a helyi tanácsok fokozott önállóságát kíván­ja meg. Miután a tanácstagi beszámolókon, falugyűlése­ken a lakosság mindig több igényt fogalmaz meg, mint amennyi kielégítésére lehe­tőségünk van, nagy jelentő­Fiatal dalosok találkozója A hét végén három megye és Budapest fiatal politikai dalosai adtak randevút egy­másnak a Madách Imre Mű­velődési Központban, hogy megszerezzék a jogot a VI. Országos Dalostalálkozón való részvételre. Az előselejtezőn részt vett együttesek és szólisták alig közepes színvonalat produkál­tak, és semmiféleképpen nem adtak hű képet a hazai poli­tikai dalos mozgalomról. Ta­lálkozhattunk „boros lajosok- kal”, „cseh tamásokkal”, de alig próbálkozott meg valaki azzal, hogy „saját magát hoz­za”. A Zenetudományi Intézet, a Hanglemezgyártó Vállalat egy- egy munkatársa, valamint a Muszty—Dobay duóból álló négytagú zsüfi keserű szájíz­zel távozhatott a néhol már kötözködéssé fajult értékelés után. A zsűri és a résztvevők vé­leménye szerint, mind zené­ben, mind szövegben a váci Schmidt Ferenc emelkedett ki a mezőnyből] d,e azt, hogy vé­gül is kikkel találkozhatunk majd a nyári fesztiválon, csak a selejtező^ lezárása után tudhatjuk meg. V. L. ségűek az út- és közműfej­lesztési, valamint az önkéntes községfejlesztési hozzájáru­lások. A széles körű összefo­gással épülő verőcema­rosi óvoda megteremté­sére például többen öt­ezer forintot ajánlottak fel. — Döntő fontosságúnak tartjuk a társadalmi munkát, hiszen a lakosság aktív segít­ségével a fejlesztési alap 69 millió forintos tervét több mint 100 millióra tudjuk emel­ni. Szerencsére, ezen a téren van miért büszkének len­nünk. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, szemben a megyei 344 forin­tos átlaggal, járásunkban 676 forint: ezzel a váci járás magasan első a megyében! S hogy községeinkben milyen jó a közösségi szellem, bizo­nyítja, hogy tavaly Főt és Kösd helyezést ért el a me­gyei népfront és tanács által meghirdetett települést se­gítő társadalmi munka ver­senyében. — Idei feladataink közül — a demográfiai növekedésből adódóan — az iskolaprogram emelkedik ki. Az V. ötéves tervre ter­vezett iskolaépítések 90 százaléka 1978-ban meg­valósul ! Gödön és Püspökhatvanban nyolc tantermes iskola vár­ja majd a tanulókat, és a bő­vítések révén Fóton, Lelke­sen és Váchartyánban is je­lentősen csökkennek az elhe­lyezési gondok. Szorosan eh­hez a témához kapcsolódik, hogy Kemence, űrbottyán és Szód tornateremmel gazdago­dik. — A járás számos közsé­gében — különösen az észa­ki térségben, illetőleg Püs­pökhatvan—Galgagyörk irá­nyában — még mindig ke­vés és fogyasztásra alkalmat­lan a víz. Fontos feladatnak tekintjük a már megkezdett és az előkészítés alatt álló vízrendszerek kiépítését. Folytatjuk a túlterhelt és emiatt nagy feszült- ségingadozású elektro­mos hálózat bővítését és korszerűsítését, egyben igyekszünk az egyre bővülő települések minden ré­szét bekapcsolni az áram­szolgáltatásba. Nem számít­hatunk viszont jelentős előre­lépésre a lakás-,.illetve az út- és hídépítések fejlesztésében. — Végezetül elmondanám, hogy az 1978-as terv teljesí­tésének feltételei adottak. Az, hogy túlszárnyalja-e az el­képzeléseket, a községek la­kosságának az eddiginél is na­gyobb aktivitásán is múlik. Úgy gondolom, a további előrehaladás lényege a közös munkálkodás, hisz végül is mindannyiunk ügyéről van szó — fejezte be beszélgeté­sünket Krima János, a járá­si hivatal elnöke. Hegyi Iván Matejka-dokumentum A sortűztől a fogolycseréig A Híradástechnikai Anya­gok Gyárának üzemi könyvtá­rában évek óta áll a polcon, egy könyv. Régi kiadású, sza­kadozott, oldalak is hiányoz­nak belőle. A könyv 1945-ben jelent meg az Athe­naeum gondozásában. Címe: Az acél dala, írója Hamvas H. Sándor- Lapjait olvasva az 1919-es Tanácsköztársaság utá­ni időkről fedeztem fel részle­teket Váccal kapcsolatban. Szó van magáról a városról, a foglyokat gyűjtő fegyházról, a cellákban uralkodó állapotok­ról, a rabok életéről, fegy- őrökről, fegyelmi eljárásokról és a legismertebb váci elítél­tekről, Matejka Jánosról, aki az 1918-as őszirózsás forrada­lom idején a váci Nemzeti Tanács tagja és a szociálde­mokrata Váci Űjság szerkesz­tője volt. A Tanácsköztársa­ság idején a váci Direktórium oktatásügyi biztosa lett. Az író 1896-ban született és 1967-ben halt meg. A Nép- szabadság 1967. II. 5-i számá­ban írt nekrológ az életpályát részletesen ismerteti. Főműve „Az acél dala” című regény, mely 1945-ben jelent meg egy regénytrilógia részeként. Az életrajz vázlatához még hozzátartozik, hogy a szerző, mint munkás, fiatal korától foglalkozott írással, ismertebb műve „Az ucca”. Forradal­mi szemléletű munka a „Volt egyszer egy házunk” is. A következőkben részlete­ket ismertetek Az acél dala váci vonatkozásairól. „Józsefet decemberben Vác- ra szállították. A váci fegyin­tézetben újabb napok követ­keztek. a régi, gyűjtőfogházi félelemmel. Vácon is fel­nyílt éjszakánként az ajtó. A magyar tisztikülönítmények tagjai román egyenruhában nyitottak be a zárkába és vitték a politilcai foglyokat. — Gyerünk, gyerünk, moz­gás! Irány: át a Pokolszigetre, csónakon. Odaát ásót adtak az elcipeltek kezébe. — Áss! A te dolgod! — Röhögtek. — Magadnak ásod az ágyadat! Aztán: sortűz. Matejka, az egyik politikai fogoly nem halt meg. Csak súlyosan megsebesült. Véresen, erőtlenül, nagynehezen má­szott ki a magavájta gödör­ből. A parasztok találtak rá egy reggel, fölszedték, maguk­kal vitték, ágyba fektették, gyógyították. Karácsonykor a fegyház katolikus templomá­ban és a református istentisz­teleteken a megváltó békéjé­ről, szeretetéről, és a megbo­csátásról beszéltek a papok. A rabbi is erről a témáról beszélt.” (József alatt a szerző érten­dő.) A foglyok kínzása „Az ötöstanácsok szaporán gyártották az öt, tíz, tizenöt éveket, életfogytiglanokat. ha­lálbüntetéseket. Vácra újabb és újabb fegyencszállímányok ér­keztek. Ismét nagyobb szállít­mányt hoztak és Józsefet a magánzárka osztályról áttet­ték a második osztályra Krá- lik föfegyör birodalmába — Králiknál jobb, nem na­gyon szigorú ember, szereti a politikaiakat; a kommüri ide­jén a helyén maradt aztán letartóztatták a fehérek, a fegyintézetben ült. míg ügye tisztázódott — hallotta József Nem lehet szövéshiba A Magyar Selyemipari Vállalat váci bélésszövőgyárában az év elején helyezték üzembe az NSZK-gyártmányú meózó berendezést. A képen látható átvizsgáló asztalt bélésszövet minősítésére használják. Egy műszak alatt négyezer méter selymet minősít Mészáros Károlyné. Barcza Zsolt felvétele Ifjú bélyeggyűjtők Díjak az országos seregszemléről Immár 15 esztendeje min­den tavasszal, a felszabadulá­si ünnepek idején az ország valamelyik városa ad otthoni az ifjú bélyeggyűjtők sereg­szemléjének. 1963-ban Gyön­gyösről indult el a MABÉOSZ rendezésében, a KISZ KB, és az úttörő szövetség szervezésé­vel, a Közlekedés- és Posta­ügyi, a Művelődésügyi, a Hon­védelmi és a Munkaügyi Mi­nisztérium védnöksége alatt ez a mozgalom, aminek kere­tében egész évi filatelista mun­kájukról és kulturális ismere­tükről adnak számot az ifjú bélyeggyűjtők. Idén Hatvan városába érkezett ez az orszá­gos bemutatkozás. A hagyományokhoz híven Pest megye képviseletében a váci járás szakkörei jelentős szerepet töltöttek be idén is a kiállításon. A MŰM 204-es vá­ci Szakmunkásképző Intézete, Fót—Kisalag szakköre és a sződligeti Radnóti szakkör tagjai, köztük Göd, Duna­keszi, Kösd, Verőcemaros fia­taljai szerepeltek a kiállításon Hét fiatal tizenegy egyéni és öt kollektív gyűjteménye közül harmadik díjat nyert: Fót-Kis- alag „Pályaválasztás” és a MŰM 204-es intézet „A sza­badság harcosai” című anyaga, Pleszel Sándor (Göd) gyűjte­ménye: „Irodalom a középis­kolában 1—3.” — Második dí­jat ■ nyert Hajdú András (Sződliget) „Budapesti séták” és Matus Árpád (Verőcemaros) „Dunyakanyar kincsei” ös ■>ze- állítása. Több mint öt esztende­je eredményes kiállító Gebora Eszter, mint ezt külön oklevele is bizonyítja. Idén negyedszer nyerte el a 11—15 évesek kate­góriájában az első díjat és az úttörő szövetség különdíját. A szép plakettet és ötvösvázát idén művészeti összeállítással érdemelte ki: a reneszánsz és barokk stílus egyetemes alko­tóinak Leonardo, Mchelangelo, Raffaello, Tiziano, Rubens, Rembrandt, Van Dyck képeit mutatta be a világ minden tá­járól származó bélyegeken, valóságos múzeumi katalógus­ként, adatokkal feliratozva. G. L. a társaitól. De nem nagyon ta­pasztalta, hogy Králik jobb lett volna. A rémület kezdett lassan eloszlani, az éjszakai látoga­tások megszűntek, s bizonyos rend mutatkozott az intézet­ben. A politikai foglyok bi­zonyos engedményeket élvez­hettek. Dohányozhattak, ze­neszerszámaikat behozhatták, külön étkezhettek, illetve hoz­zátartozóik élelmiszeres cso­magokat küldhették számuk­ra. Később egyes engedmé­nyeket megszüntettek, megtil­tották a dohányzást és a ze­neszerszámokat összeszedték. Fegyenc-fegyenc, akár rabló- gyilkos, akár politikai vétkes. Egy tárogató azonban bentmaradt a magánzárka osz­tályon valamelyik politikainál és vasárnap délután, zárás után váratlanul megszólalt. Az Intemacionálé akkordjai szétszálltak a fegyintézet ko­mor falai között, mint csodá­latos, vörösen villogó, fürge madarak. A fegyenceket elfog­ta az izgalom, a tárogatóval együtt énekelték a dalt, a magánzárka udvarán az őr kiabált és lecsöngetett az őr­szobára. Jött az őrség, a hipis, a kutatás. Minden cellát át­vizsgáltak, a szalmazsákok tartalmát is kifordították és nem találták a tárogatót. — Úgy látszik, csöngött a füled! — mondta az őrség pa­rancsnoka az őrnek. — Az őrség elvonulása után megint fölzendült a proletár himnusz hangja. Szólt, szólt gyönyörűen, s a fegyencek énekeltek. Űjabb hipis és újabb hipis következett. így ment többször, aztán megta­lálták a tárogatót. A gazdája, amikor hallotta, hogy jön az őrség, az ablakon kívül, az esőcsatorna egyik kampójára akasztotta. A tárogatót nyom­ban elkobozták és — tíz nap sötét, kurtavassal. A fegyelmiben Szikora fő- fegyör, vén, szikkadt, sovány ember lágyan mondtat — Még egy kicsit hajolj meg, drága fiam és neked is jobb lesz, meg nekem is, majd meglátod! Az áldozatot megejtette a lágy, behízelgő, jóakaratának mutatkozó hang és engedelme­sen meghajolt. Szikora rákap­csolta a kurtavasat és a sze­rencsétlen rövidesen összevi­zelte magát kínjában; a hát­gerince mintha kettétört vol­na.” (343. oldal.) Matejka Jánosról „Megismerkedett a vörös tanárral, sokat beszélgettek. Még három elvtárs volt a cellában, egy lakatos, egy szűcs és egy tanító. Mind a négyen dolgoztak, az intézeti műhelyekben, a vörös tanár az irodán. A vörös tanár Józsefet ta­nította. Marx és Engels téte­leit magyarázta, a kapitálból idézett; termelés, töke. áru s a pénz-áru-pénz és az áru­pénz-áru két tételét szembe­állította egymással. — Érti, elvtársam? — kér­dezte a vörös tanár, amikor József töprengőn összeráncol­ta a homlokán a bőrt. — Nem — vallotta be Jó­zsef. — Még egyszer elmagyará­zom, de figyeljen.” (340. és 346. oldal. A „vörös tanár” Matejka János.) Fogolycsere „A kicserélendő politikai foglyok, útjukban. Králik osz­tályán szálltak meg.” (Közöt­tük volt Matejka János is, aki a fogolycsere után a Szovjet­unióba került.) Petővári Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents