Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-18 / 90. szám

Irmét Zebegényben Nyári képzőművészeti szabadiskola Művészeti vezető: Hincz Gyula Kossuth-díjas Bár a kapunyitásig még két és fél hónap van hátra; ápri­lis közepén megkezdték a ze- begényi XI. Nyári Képzőmű­vészeti Szabadiskola előkészí­tésének a munkáit. A szervezési és gazdasági igazgató Dániel Kornél festő­művész, a Szőnyi István Mú­zeum igazgatója, akitől tájé­koztatást kaptunk a szabadis­kola céljáról, működésének alapelveiről. Mint ismeretes, közművelő­désünkben még ma is sok gondot okoznak a vizuális ne­velés hiányosságai. Problémák sora figyelmeztet arra, hogy a tudatformálásnak ezt a terü­letét nem szabad felületesen kezelni. A Szőnyi István Nyá­ri Képzőművészeti Szabadis­kola azt a célt tűzte ki ma­ga elé 11 évvel ezelőtt, hogy az állami oktató-nevelő mun­ka, a közművelődés és a tö­megkommunikáció erőfeszíté­seihez hozzájáruljon, azokat kiegészítve, egyfajta sajátos — az adott társadalmi igé­nyektől meghatározott — ok­tató-nevelő munkát végezzen. Az iskola alaptörekvése a közművelés. A művészet esz­közeivel, a művészet segítsé­gével mindenekelőtt alkotó lá­tásmódra és konstruktív ma­gatartásra szoktat, ilyen szem­léletre ösztönöz. Nem művé­szetképzés tehát a főszándék, hanem olyan művészetszerető, korszerű vizuális műveltség­gel rendelkező, alkotó szem­léletű rétegnek a kinevelése, amely az alkotói elvek mellett rendelkezik a művészetben használatos technikai eljárá­sokkal is. A Zebegényben töltött egy hónap alatt a résztvevők kol­lektív gyakorlatokat végeznek az alkotói képesség fejleszté­sére. A szabadiskola résztve­vői lehetőséget kapnak arra is, hogy egy-egy törvényszerű­séget, kísérletet több műfaj­ban, több anyaggal, több mód­szerre! is végig elemezhesse­nek. Működik idén is alakraj­zi, sokszorosító grafikai és al­kalmazott grafikai szak, több festő szak más-más program­mal, dolgozik egy keramikus­csoport, tűzzománc, szobrász, tér és forma kollektíva s mű­elemző szak. Heti öt alkalom­mal tart a foglalkozás, a napi munkát esti előadások egészí­tik ki. A július 9—augusztus 6 kö­zött tervezett Nyári Képzőmű­vészeti Szabadiskola művészeti vezetője Hincz Gyula Kos­suth-díjas kiváló művész, mű­vészeti igazgatója Bokor Jó­zsef belsőépítész. A tíztagú tanári karban olvassuk Beke Györgyi kerámikus, Mizser Pál festőművész, Pap Gábor művészettörténész, Vertei Beatrix grafikus s mások ne­vét. A hazai, szomszédos orszá- gokbeli résztvevőkön kívül tengerentúli jelentkezője is van az idei szabadiskolának. Papp Rezső VÁC 1 NAPLÓ A PEST M EGY El HÍRLAP K UL O N K I ADÁS A '.A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1978. ÁPRILIS 18., KEDD A város ifjúkommunistáinak számvetése Tartalmas szervezeti élet Április 15-én szombaton, a DCM kultúrtermében került sor a KISZ városi küldöttgyű­lésére. Az iskolák, az intézmé­nyek, az üzemek, a tömegszer­vezetek, a fegyveres testületek, valamint az úttörcszövetség képviselőit Simák Attila, a kül. döttgyűlés levezető elnöke üd­vözölte, majd külön köszön­tötte az elnökség tagjait, töb­bek között Molnár Istvánt, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának osztályvezető-helyette­Postánkból A bizalmiak munkájáról Sugár György, a vasasszak­szervezet titkára és Horváth Vilmos szervezési osztály mun­katársa ellátogatott a Híradás- technikai Anyagok Gyárába, hogy tapasztalatokat gyűjtse­nek az üzemben folyó szak- szervezeti munkáról, a helyi bizalmiak tevékenységéről. Délelőtt dr. Koncz Károly igazgató, Kovács Ferenc párt­titkár, Petheö Miklósné vszt- titkár számolt be arról, hogy az elmúlt gazdasági év bővel­kedett sikerekben, a gyáriak ezt a lendületet nemcsak meg­őrizték, de 1978. első negyed­évében tovább is fokozták. Dél­után Horváth Vilmos az üze­mi demokrácia fórumairól be­szélgetett a- vállalat szakszer­vezeti bizalmiaival. A tartalmas eszmecsere so­rán azokról az eredmények­ről volt szó, melyeket a bizal­miak megnövekedőit jogkörük gyakorlása révén értek el. Szó esett a gazdasági vezetőkkel kialakított jó kapcsolatokról, a véleményezési, javaslattételi jog megerősödéséről. Felvetették a munkaerőhiány okozta gondokat, a szakszerve­zeti oktatás és a tömegtájékoz­tatás fontosságát. Az őszinte légkörű beszélgetésen megfo­galmazták, hogy az üzemi de­mokráciához alapvetően két dolog szükséges: a szerve­zeti keret, amely működését lehetővé teszi — és a hozzáér­tés. A HAGY szakszervezeti napja sok segítséget nyújtott a bizalmiak számára hatáskörük felelősségteles és eredményes érvényesítéséhez. Kármán István, népművelődési előadó UJ SZOLGALTATAS: GYORSSZOLGÁLAT! LADA, SKODA, TRABANT, MOSZKVICS, WARTBURG, POLSKI FIAT 126 TÍPUSÚ SZEMÉLYGÉPKOCSIK 2 ÓRÁN BELÜL ELVÉGEZHETŐ KISEBB JAVÍTÁSAIT, ZAVARELHÁRÍTÁSI MUNKÁIT SORON KÍVÜL VÁLLALJUK. III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT VÁCI ÜZEME TELEFON: 11-029 11-032 sét, dr. Árpást Zoltánt, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkárát, Papp Józsefet, az MSZMP Vác városi bizottságá­nak első titkárát, Weisz Györ­gyöt, a városi tanács elnökét, István Kálmánt, a Hazafias Népfront városi titkárát. Ezt követően Nagy Ferencné a KISZ városi bizottságának titkára ismertette a testület beszámolóját. Bevezetőjében elmondta, hogy a KlSZ-szerve- zetek feladataikat az elmúlt két évben mindvégig az MSZMP XI., illetve a KISZ IX. kongresszusa szellemében, azok határozatainak végrehajtása jegyében végezték. Városunkban kiemelke­dő munkasikerek szület­tek, melyekhez nagymér­tékben hozzájárultak a fiatalok is. A szocialista munkaverseny­ben Vácott évente több mint 3 ezer 500 ifjú végez egyre ma­gasabb színvonalú gazdasági és társadalmi munkát. Fiatal­jaink mind nagyobb számban kapcsolódnak be a szocialista brigádmozgalomba: j elentősen emelkedik az ifjúsági brigádok száma. Jelenleg ötvenöt ilyen közösség tevékenykedik váro­sunkban. Közülük a legna­gyobb sikereket a Forte-gyár Kandó Kálmán szocialista bri­gádja érte el: az elmúlt három év mindegyikében elnyerte a városi KISZ-bizottság vándor­zászlaját.. Nagy Ferencné értékelte a két esztendő társadalmi mun­káját is, valamint a fiatalok aktivitását a kommunista mű­szakok szervezésében és vég­rehajtásában. Nagyfokú előre­lépésről tanúskodnak az ada­tok: míg 1976-ban 17 ezer, addig egy évvel később már 30 ezer társadalmi munkaórát tel­jesítettek az ifjúmunká­sok. Az előadó méltatta a forra­dalmi ifjúsági napok, valamint a XI. VIT tiszteletére meghir­detett politikai és kulturális rendezvénysorozat jelentősé­gét. A továbbiakban szólt az eszmei-politikai nevelés fóru­mairól, az ifjúsági parlamen­tekről, az Ifjúsági Törvény végrehajtásának eredményei­ről. A szervezeti élet fejlődését értékelve kijelentette: 3 ezer 700-ról 4 ezerre nőtt a KISZ tagjainak és 138-ról 150-re alapszervezeteinek száma. Nagy jelentőséget tulajdonított an­nak, hogy az alapszervezeti tit­károk és a vezetőségi tagok 50 százalékát az egyes taggyűlé­seken újraválasztották. Beszéde befejező részében Nagy Ferencné a közművelő­dési nevelőmunka gazdagodá­sáról, a közművelődés szemé­lyi, anyagi és tárgyi feltételei­nek javulásáról, valamint a tömegsport fejlesztése terén el­ért eredményekről ejtett szót. Az alapszervezetekben meg­választott sportfelelösök mun­kája hatására a legtöbb KlSZ-kOUektívá- ban tudatos sporttevé­kenység folyik. Dicséretes aktivitás mutatkozik a sportpályák felújítása és építése, valamint a tömeg­sportakciók merendezésc terén. A beszámolót vita követte Dr. Árpási Zoltán hozzászólá­sában kiemelte, hogy a KISZ a szellemi munkát végző fiata­lok körében a legnépszerűbb Vácott. Ez egyfelől örvendetes, másfelől arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy fokoznunk kell a fizikai dolgozók bevonását a szervezetbe. Kiemelte, a váci pártbizottság ifjúságpolitikai törekvéseit, hangsúlyozva, hogy példamutatóan fogékonyak a fiatalok problémái iránt. Vé­gezetül a KISZ Pest megyei bizottságának üdvözletét tol­mácsolta a küldöttgyűlés rész­vevőinek. Papp József, a városi párt- bizottság nevében azt kérte a fiataloktól, hogy legyenek élenjárók a termelésben, vál­janak a társadalmi munka to­vábbi szervezőivé, végrehajtói­vá, szilárdítsák a munkafe­gyelmet, tegyenek meg min­dent városunk értékeinek megóvása érdekében. A további hozzászólások kö­zül kiemelkedett Vörös László­nak, a művelődési központ előadójának néhány kritikád megjegyzése a „Művelt ifjúsá­gért” akcióval kapcsolatban. Kifejtette, hogy 1974-ben az akkor még kulturális — ma már: köz­művelődési — munkabi­zottság 17 aktivistával in­dult — napjainkra csak ki­lencen maradtak közülük. Húson ló képet mutatott az üze­mi-iskolái kultúrfeledősök ér­tekezlete is: a 150 alapszervi képviselőből csak kilencen je­lentek meg! Az érdektelenség végül is odáig vezetett, hogy a „Művelt ifjúságért” akció ősz. szességében nem volt értékel­hető. Kármán Ferenc, a Forte­gyár KISZ-titkára a tömeg­sportmozgalom további széle­sítése érdekében emelt szót. Kitért a tömegsport és az él­sport kapcsolatára, a testedzés szerepére az egészséges élet­mód és a személyiség formá­lása terén. Hangsúlyozta: a vá­rosi sportfelügyelőség és a KISZ-szervezetek eddiginél is nagyobb aktivitására van szükség, hogy mind több fiatal kapcsolódjon be az „Edzett if­júságért” mozgalomba. Tányé- ros József, a Petőfi Sándor is­kolai úttörőcsapatának vezető­je hozzászólásában megköszön­te az úttörőintézmények — az úttörőház és úttörőtábor — lét­rehozásában tanúsított KISZ-es aktivitást. A vita után került sor a vá­rosi KISZ-bizottság újravá­lasztására. A KISZ-bizottság titkára tisztségét újabb két esztendeig a küldöttgyűlés egy­hangú szavazata alapján Nagy Ferencné tölti be. H. F. — Üzemi fogadóóra. Bíró Béla megyei tanácstag a Vác városi tanács vb. tagja, ma, kedden délután 2 órától üze­mi fogadóórát tart a váci Városgazdálkodási Vállalat­nál. Jegyzet Szigorú felelősségrevonást! Talán nem kell bizony­ságát adnunk, hogy a külön­böző munkahelyek dolgo­zóinak többsége becsületes ember. A kisebb-nagyobD mulasztások, szabálytalan­ságok és a társadalmi tu­lajdont károsító bűncselek­mények azonban az ellenőr­zés szigorítására figyelmez­tetnek. Eves munkaterv alap­ján végzi tevékenységét a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztá­lya, amely figyelemmel kí­séri a kiadott új jogszabá­lyok alkalmazását, az in­tézmények alapellátását, a létszám- és bérgazdálkodást, a takarékossági szemlélet érvényesülését, valamint a belső ellenőrzés hatékony­ságát. Sajnos gyakran kell javaslatot tenniük elma- rasztálásra. Bár szinte valamennyi intézménynél előtérbe ke­rült a belső ellenőrzés fon­tossága — éppen a szapo­rodó kisebb szabálytalansá­gok miatt — az eredményes ségben nem tapasztalható javulás. Belső ellenőrzési szabályzattal sem rendelke­zik például az Óvodák Gondnoksága és a Gyógyít va Nevelő Iskola. Tovább, ra is sok a formalitás, s a vezetői ellenőrzések sem rendszeresek. A költségvetési revíziók eredményeiből kitűnik, hogy városunkban javult az egészségügyi intézmények gazdálkodása, a kulturális ágazatnál viszont mindez nem mondható e'. A több­szöri személycseréknél pél­dául nem k írték ki a pénz­ügyi osztály véleményét, így a felvettek alkalmatlansága sokszor csak utólag derült ki. Ugyancsak sok a panasz különböző nyilvántartások vezetésére, pedig az anya­gi fegyelem megköveteli, hogy minden értékkel el tudjanak számolni a felelő­sök. Ugyan milyen gondo­latok fordulhatnak meg az ember fejében azt hallva: több intézményben, így a művelődési központban is nem minden esetben sza­bályosak a selejtezési eljá­rások, az új kórháznál pe­dig megalakulása óta téte­les leltárfelvétel nem tör­tént? A pénzügyi osztály beszá­molójában rendre vissza­térő gondolat: javaslatot tettek a felelősségre vonás­ra, de eredménytelerüi. Ki- íogásottáK. például a kórhá­zi belső ellenőrzési jegy­zőkönyvek hiányosságait, és az azokban előforduló sza­bálytalanságokat, ám a munkahelyi vezetők nem kérték számon beosztottaik- tól kellő súllyal a mulasz­tást. Előfordult, hogy a ja­vasolt fegyelmi helyett csu­pán írásbeli figyelmeztetést kapott az elkövető, sőt a Gábor József Általános Is­kolában egyenesen juta­lomban (!!) részesítették a mulasztó élelmezésvezetőt! Haladéktalanul meg kell kezdenünk végre a rendcsi­nálást — így foglalt állást a városi tanács végrehajtó bizottsága. A szigorúság, úgy gondoljuk, az eddigi pusztába kiáltott szavak után, nem indokolatlan. F’urucz Zoltán Biztosan győzött a PEN0MAH Az öregfiúk labdarúgó-baj­noksága kiemelt csoportjában a negyedik fordulót bonyolítot­ták le. A váciak folytatták jó •zereplésüket és a harmadik ta­vaszi győzelmüket aratták. PENOMAH—Gamma 3:1 (2:0), Vác, 200 néző. Vezette: Hegedűs. A helyiek a követke­ző összeállításban léptek pá­lyára a stadionban: Janák, — Pindes, Kriska, Kántor. Ealogh, Sima, Pintér, Liebhardt. Kis. Kárpáti, Ozsvári, Csereként: Kővári és Garaba is pályára lépett. A PENOMAH nagy technikai fölényben volt, ellenfele az iramot sem bírta felvenni a váciakkal. Góllövő: Pintér Pindes, Kriska (11-esből). Jók: Pindes. Kriska. Kánto (a mezőny legjobbja), Pintér A következő fordulóban a váciak nehéz feladat előtt áll­nak: Budapesten lépnek pályá­ra a Ferencváros ellen. ISMERŐS FELVÉTELEK A televízióban pénteken és vasárnap, két alkalommal ve­títették a Szabó Magda Abigél című regényéből készült szí­nes film folytatásait. A ‘ váciak ismerős felvéte­leket láthattak.' Tavaly szep­temberben vette birtokba a tv stábja a Korístantin teret. A püspöki palota műemlék épületének homlokzatából az árkodi Matula intézet főbejá­rata lett. Váci iskolás fiúk és lányok statisztáltak a csopor­tos, énekes vonulásoknál. A vasárnapi folytatásban láttuk a váci vasútállomás előtti teret, az épület váró­csarnokát.

Next

/
Thumbnails
Contents