Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-16 / 89. szám

Jegyzet Bérlet Többször előfordult Vácott is, hogy a bérlettulajdonosak egy része nem ment el a szín­házi előadásra, vagy egy ko­molyzenei hangversenyen nem volt telt ház. Az Állami Népi Együttes műsorára legutóbb viszont min­dem jegy elkelt. Két előadást kellett tartani Bessenyei Fe­renc előadói estjéből, s mind­két alkalommal telt ház volt. Még így is sokan hiába telefo­náltak jegyért a művelődési központba. És ami talán még sohasem történt meg ebben a városban: telt ház, nagy siker volt április tizedikén a költé­szetnapi irodalmi műsoron is. A rendezvényt az üzemekben szétosztott meghívók birtoká­ban, díjtalanul nézhették meg a vendégek. De ne higgyék, hogy csupán ezért jöttek so­kan. A rendezvény előtt két héttel tévedésből a pénztár árusítani kezdte a jegyeket, s közel félháznyi, vagyis körül­belül 250 jegyet már akkor megvásároltak. Az épülettől, a környezettől is függ, hogy a közönség szíve­sen fogadja-e a meghívást. A régi környezet, amelyben az el­múlt évtizedek kulturális ese­ményei zajlottak, nem volt elég vonzó. A lakás nyújtotta ké­nyelem és a tv-műsor vonzása erősebb volt. Vagyis már ak­kor sem kizárólag a közönség ízlésében, a kulturális Igények hiányában kellett keresni egyes műsorok sikertelenségének az okát. Ügy tűnik, könnyen és felü­letesen ítéltünk néha, amikor a közönség igénytelenségére hivatkozunk, azt feltételezzük, hogy a széles rétegek körében nem kelendő az igényesebb mű­vészet. Az érdeklődés alakulásában sokat számít az is, hogy milyen az információ színvonala, ho­gyan terjed a propaganda. Az ember gyakran azárt szerez utólag tudomást egy-egy kul­turális eseményről, mert, a szokványmeghívók és a szok­ványplakátok renge—?é en el­kerüli a figyelmet, nem veszi észre azt, ami éppen érdekel­né. Régi és igaz közmondás, hogy az idő pénz. Ezért nagy a felelősségük azoknak, akik a szabad időnkkel gazdálkodnak, ezért kell pontosan ismerniük a város lakosságának igényeit és szükségleteit. Ez ügyben időszerűvé vált egy komolyabb vizsgálódás. Szükség lenne rá. Kovács István XXII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1978. ÁPRILIS 16., VASARNAP Félmilliós lakbérhátralék A kisebb karbantartásokhoz a lakók segítségét kérik Vác városa immár 900 esz­tendős is elmúlt: épületeinek jelentős részét évszázadokkal korábban emelték. A régi ko­rokban alkalmazott techno­lógiai eljárások fölött — mi­tagadás — eljárt az idő. Az ódon házak napjaink­ra elhasználódtak, elöre­gedtek, rekonstrukcióra szorulnak. A legösszetetteb feladat: a lakásfélújítási munkák végzé­se. Évente mintegy három­ezer olyan bejelentés érkezik a váci Városgazdálkodási Vállalathoz, amely komoly meghibásodásról tudósít. Ha­lasztást nem tűrő esetekben — csőtörés, falrepedés — hu­szonöt tagú gyorsjavító gár­dájuk ugyan szinte azonnal helyrehozza a hibákat, a ke­vésbé sürgető feladataik el­végzésében azonban akadnak elmaradásaik. Akikért fáradoznak, a la­kókkal sem mindig értenek szót. Tapasztalataik szerint a nézeteltérések abból adódnak, hogy a bérlők nagy része nem eléggé tájékozott saját köte­lességei és jogai terén. A vál­lalatot pedig kötelezik az 1971- ben életbe lépett lakbérrende­zés előírásai, a bérleti viszo­nyokkal kapcsolatos jogszabá­lyok. Így például a korábbitól eltérően — amikor a felújítás anyagi terhei kizárólag a vál­lalatot érintették — jelenleg az átadástól számított első és minden további meg­hibásodás költségeit a la­kókkal közösen viselik. A kötelességekkel és jogokkal kapcsolatos tudnivalók meg­ismertetésére egyébként a be­költözőknek átadják a bér­leti szerződés sokszorosított példányait — kár, hogy azo­kat csak nagyon kevesen ol­vassák el... Munkáiknál elsőrendű szempont, hogy az egyes fel­újításra szánt összegek ne. le­gyenek magasabbak egy új lakás értékénél. Teljes re­konstrukció esetén átmeneti lakásokat biztosítanak az ér­dekeltek számára; ha felújí­tást határoznak el, arról idő­ben értesítik a bérlőket, s az átépítéseket a lakógyűléseken elhangzó, különféle kívánsá­gok figyelembe vételével vég­zik. A nagycsaládosoknak és a kis keresetű nyugdíja­soknak részletfizetési kedvezményt adnak, s amennyiben lehetőség nyilik rá, a komfort nél­küli otthonokat összkom­fortosra változtatják. Törekvésük, hogy minél kul­turáltabb körülményeket biz­tosítsanak ügyfeleik számára. Nagy könnyebbséget jelen­tene részükre, ha a kisebb karbantartási munkák egy ré­szét maguk a lakók végeznék el. Miután az ehhez szüksé­ges anyagokat a vállalat biz­tosítani tudja a vállalkozó kedvűek számára, ily módon az apróbb javítások gyorsab­ban megoldhatók lennének. A legfontosabb kötelessé­gük az lenne, ha a bér­lők végre törlesztenék —1 összesen mintegy ötszáz­ezer forintot kitevő — lak­bérhátralékukat. Mert hiszen a vállalat a bér­lők zsebében maradt összege­ket ismét csak lakásfelújítá­sokra fordíthatná... H. I. Brigádsegítség Varga Ferenc és neje, a For­te-gyár nyugdíjasa, kedves vendégeket fogadtak verőcema. rost otthonukban. Az Energia és a Kossuth Lajos szocialista brigád tagjai látogatták meg őket és társadalmi munkában csövet fektettek le, felszerelték a kerti vízcsapot. Falugyűlés Gödön Falugyűlést tartanak április 17-én, hétfőn este 6 óraikor a göd-alsói József Attila Műve­lődési Házban. Az összejövete­len Földi Lajosné tanácselnök számol be a nagyközségi ta­nács tavalyi muniká járói és az idei elképzelésekről, majd pe­dig Ágoston András tájékoztat­ja a jelenlevőket a környezet­védelmi őrség feladatairól. — A Váci Forte kézilabda­csapatának Szarvas elleni mér­kőzésére vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor a csapat pá­lyáján. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Molnár János, csütör­tökön dr. Vajta Gábor, pénte­ken dr. Bea Mátyás, szomba­ton és vasárnap dr. Molnár Já­nos tart ügyeletes orvosi szol­gálatot Vácott a régi kórház­ban (Március 15. tér 9.)., Az éjszakai és ünnepi ügyeletét teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás héiközben meg­változhat Huszonöt évvel ezelőtt kezd- télí meg munkájukat Vácott is az általános iskolai napkö­zi otthonok. Valamennyi tan­intézetben a negycűszázaUos jubileum méltó megünneplésé­re készülnek. A deákvári Petőfi Sándor Általános Iskola ebédlőjében kiállítás mutatja be, hogyan segíti a napközi otthon a gyermekek előmenetelét. A közelmúltban komplex tan­folyamot rendeztek, s a je­lenlévő kollégáknak Tóth Etelka, a napközi otthon ve­zetője bemutatta kísérleti jel­legű kezdeményezésüket: a napközis üzenőfüzetet. A gondosan vezetett és őr­zött füzet tartalmazza a ta­nuló és a szülők személyi adatait. Reggeli ügyelettel, ebéddel, különórákkal kap­csolatos kérelmeket, s a nap­közi otthon házirendjét. Ha­vonként értékelik a tanulók Otthon a napközi NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUM magatartását, szorgalmát; ol­vashatjuk a dicséreteket — s az elmarasztalásokat. Kovácsné Pölcz Piroska iskolaigazgató elmondta, hogy az üzenőfüzet elérte a kívánt célt: jó kapcsolatot teremtett a szülőkkel, segít a tanulók fegyelmezésében. Eddig 11 Pest megyei iskola érdeklődött a kezdeményezés iránt. A Hámán Kató Általános Iskola napközi otthona is a legrégebbi ilyen intézmények közé tartozik. Az oktató-ne­velő munkát — létrejötte óta — segítik a szülők, a patro­náló üzemek és a városi ta­nács illetékes osztályai. Gogola József né tanárnő a városi napközis nevelők mun­kaközösségének a vezetője is. Sok ötlettel, munkával sze­retnék emlékezetessé tenni a jubileumot. A minap az 5. osztályos napköziseket elvit­ték Váci György könyvkötő műhelyébe. A többszörösen kitüntetett mester lelkesen beszélt szak­májáról, munkájáról és be­mutatta, hogyan lehet újjá­varázsolni egy régi, kopott könyvet? Tudását szívesen továbbadja a fiataloknak, akik a 25. évforduló tiszteletére rendezendő ünnepségre meg­hívják Váci Györgyöt is. P.R. Hogy a munkát nem szakem­berek végezték, bizonyítják a görbe falak, s a belső tér asz- szimetrikus elrendezése. Itt semminek sincs párja: az ab­lakokat is mintha találomra formálták volna, s az oltárt sem középre helyezték el. A boltívek csupán díszül szolgál­nak, a kutatások szerint egyáltalán nem felelnek meg a tartószerkezeti előírásoknak. Dr. László Gábor lelkipász­tor elmondta, hogy a régi he­lyett Horváth István helybeli asztalosmester faragott új ol­társzekrényt. Az örökmécses stílszerűen bányászlámpa. A nemrég épített kályha is il­leszkedik környezetébe: csem­péi a Mátyás király palotájá­ban találtak utánzatai. A felszabadulás évében még dolgozott Antag György vízi­malma, amelynek aránylag A vitrinben eredeti nem­zetiségi népviselet látható, amelyet még ma is felvesznek ünnepkor az asszonyok — mu­tatja Győrök József. A templom oltárrésze. Az ablakok elhelyezkedésén lát­ható az aszimmetria. Az öreg vízimalom. A kere­ket már nem forgatja a sebes patak. Barcza Zsolt felvételei épségben megmaradt szerkeze­ti részei még ma is a falu ne­vezetességei közé tartoznak. Jelenleg már csak a néhai molnár idős felesége él, s te­hetetlenül nézi, amint a pat­kányok szétrágják a fontos és még használható fa alkatrésze­ket. A patak már rég eltemet­te egykori medrét, de a fiata­lok ígérik, hogy nem hagyják elenyészni az értékes műemlé­ket. A múlt kutatása tovább foly­tatódik. Érdemes, hiszen olyan kincsek kerülnek elő a padlá­sokról, mint a legutóbb ta­lált körülbelül 400 esztendős biblia. Furucz Zoltán M 4 J 4 J csekélyke része — él olyan I nemtörődöm módon, olyan torz szemlélettel, hogy ma- I gántulajdonát elválasztja park­tól, utcától, erdőtől, a tágabb környezettől. Nem készült ugyan mindeddig európai „ranglista” a különböző orszá­gok településeinek tisztasági fokozatairól. Ám, ha lenne, lé­tezne ilyen, akkor — hatmil­lió külföldet járó, turistásko- dásban jártas polgárunk a megmondhatója — valahol a? utolsók között lennénk az osztályozásban. Nemzeti tulajdonság lenne? Alig hihető. Inkább ott gyö­kerezik a hiba, hogy a jó ne­kibuzdulásokat, egy-egy szép akció végrehajtását nem kísé ri később a napi „kisebb’ környezetvédelem. Köznap­jainkban lettünk furcsán nagyvonalúvá: csikk és papír üveg és' téglatörmelék, étel­maradék és házi meg építési maradvány hull szanaszét a kezünk nyomán. Bírság? Büntetés? Termé­szetesen vannak ilyen állami eszközök — s jó is, hogy lé­teznek, hogy alkalmazni le­het őket. Büntetni esetenként feltétlenül szükséges: a sittet „ottfelejtő” vállalatot, a par­kok rendjét rongáló, szennye­ző lakost, az erdőt vigyázat­lanul pusztító turistát ezzel a módszerrel is fegyelmezni kell. De nem lehet mindenkit tetten érni — nem lehet, nem is lehet helyes csupán erre törekedni, Több kellene. Talán... a környezet szé- pítő-jobbító akciók további folytatása a köznapi rendsze- retetre irányítva. Ügy például, hogy értékeinket nemcsak fel­építeni, rendbe hozni kell, hanem „megőrzés” is létezik mindezek mellett. Olyannak kell megtartani a környeze­tet, amilyennek mindig látni szeretnénk. És nemcsak lakó­házavatások, létesítmények szép, látványos átadása után. EZT MEGTANULNI: nem- csak egy vagy több kisebb közösség leckéje. Ez már mindannyiunk ügye, sőt — kötelessége. Várkonyi Margit TELEPÜLÉSEINKEN sorra- rendre bontakoznak a hely­ségek tisztaságáért indított, is­kolák, parkok sorát gyarapító, szép kezdeményezések. Olvas­suk az „ültessünk ezer fát”, vagy a „legyünk a tiszta há­zak utcája” népszerű felhívá­sokat. Ezer és tízezer társa­dalmi munkaóra rejlik mö­göttük tartalmas buzgalmá­val, sokféle szép eredményé­vel. Tavaszodik, s ilyenkor kü­lönlegesen is jólesnek az ilyen 9, hasopló híradások. A bűz- golkodások a szűkebb haza, a környezet szépítéséért, egész­ségesebbé, kulturáltabbá téte­léért, Felnőttek, legtöbbször a napi munka után következő pihenőidejüket megáldozó apák és anyák jeleskednek, tesznek az önkéntes környe­zetszépítésért. örül a szív, helyesel min­denki, aki hallja a jó ötletek csengését, tanúja -lehet tetté válásuknak. Aztán — máskor sokszor — keservesen töpren­geni is kell. A furcsa és hök­kentő ellentmondásokon. Töp­rengeni és bosszankodni kell: járókelők, parkban pihenni vágyóknak, nyitott szemmel sétálónak vagy szabad idejét csöndes szemlélődéssel töltő lakosnak. Az elképesztő és egyre gyakoribb rendetlenség, szemetes környezetcsúfolás megannyi vétkét utolérve kell töprengeni. És felháborodni. Mert — s ezt ki kell nyíl­tan mondani, hiszen a lát­vány hovatovább országos gyakoriságú — szemetelnek, piszkolnak az új lakótelepeink parkjaiban; rendetlen a há­zak szűkebb környéke; tör­melékhalmok púpozódnak egyik napról a másikra a ko­rábban még tiszta, rendezett utcákra. GYEREK CSINÁLJA? Ne­veletlen kamasz, lázadó tizen­éves? Dehogyis. Legtöbb he­lyen korántsem gyerekkéz tettéül róható fel a törmelék a szemét, a rendre újjáte­remtődő környezetrontás. A felnőtt, a szabályokkal nagyon is tisztában levő lakosság egy része — mi tagadás, nem is Rend a ielke nek számított a királyi Ma­gyarországon. Ezt bizonyítja az 1436-ból való pecsét is, amelynek fényképe szintén a múzeum kincsei közé tartozik. Régi iratok tanúsítják: már 1860-ban közel ezerkétszáz la­kosa volt a falunak! A köz- ■ ségbeliek száma ma sem több. A bányászhagyományokra : emlékeztet a kis dombon álló templom, amely egyben az egykori gazdagság jelképe is. A régi szokás szerint a céhek oltárokat emeltek, Nagybör­zsönyben viszont külön temp­lomot építettek a bányászok. De nemcsak egyedül törődik a múlt emlékeinek felkutatásá­val: segítik őt a fiatalok is, akik az évente megrendezésre kerülő Nagybörzsönyi Na­pok fő szervezői. Tavaly nyitották meg a Má­ria Terézia-korabeli lőszer- raktárból átalakított múzeu­mot, amelynek gazdag anyaga méltó a figyelemre. Sok emlé­ket őriznek például a bányá­ról: mécseseket, szerszámo­kat állítottak ki a tárlókban. Győrök József az öregek em­lékezése és a dokumentumok alapján érdekes adatokat em­lít: a középkori Magyarország legtöbb aranyát és ezüstjét itt bányászták. Bercsényi például 1707-ben hadisarcként 264 társzekérnyi ólom- és ezüst­ércet szállított el. De fejtettek itt bismutot és cínkércet is ... A XVIII. század végén még működött a bánya. Később berobbantották bejáratait, nap­jainkban azonban a szakern. berek ismét kutatnak nyers­anyagok után. Nagybörzsönyben régebben az volt a szokás, hogy a leányok házasság előtt megszövették és kihímezték saját és leendő férjük halotti leplét. E ma már ritkaságszámba menő textíliákból két darab látható a múzeumban. Érdekes, hogy a halotti lepel színe mindig , piros, a halotti párnáé viszont ; fekete. Nagybörzsöny évszázadok­kal ezelőtt jelentős település­Nagybörzsöny szigetként őrizte meg a múltat. Távol a városoktól és a többi község­től, aránylag épségben marad­tak fenn a ma már történel­met idéző dokumentumok. Bár háborúk és sorsviha­rok keverték az embereket, napjainkban még elevenen él­nek a német nemzetiségi ha­gyományok. Győrök József, az általános iskola igazgatója avatott is­merője a falu történelmének. A falu múltját kutatja Nagybörzsönyi barangolás

Next

/
Thumbnails
Contents