Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
Jegyzet Bérlet Többször előfordult Vácott is, hogy a bérlettulajdonosak egy része nem ment el a színházi előadásra, vagy egy komolyzenei hangversenyen nem volt telt ház. Az Állami Népi Együttes műsorára legutóbb viszont mindem jegy elkelt. Két előadást kellett tartani Bessenyei Ferenc előadói estjéből, s mindkét alkalommal telt ház volt. Még így is sokan hiába telefonáltak jegyért a művelődési központba. És ami talán még sohasem történt meg ebben a városban: telt ház, nagy siker volt április tizedikén a költészetnapi irodalmi műsoron is. A rendezvényt az üzemekben szétosztott meghívók birtokában, díjtalanul nézhették meg a vendégek. De ne higgyék, hogy csupán ezért jöttek sokan. A rendezvény előtt két héttel tévedésből a pénztár árusítani kezdte a jegyeket, s közel félháznyi, vagyis körülbelül 250 jegyet már akkor megvásároltak. Az épülettől, a környezettől is függ, hogy a közönség szívesen fogadja-e a meghívást. A régi környezet, amelyben az elmúlt évtizedek kulturális eseményei zajlottak, nem volt elég vonzó. A lakás nyújtotta kényelem és a tv-műsor vonzása erősebb volt. Vagyis már akkor sem kizárólag a közönség ízlésében, a kulturális Igények hiányában kellett keresni egyes műsorok sikertelenségének az okát. Ügy tűnik, könnyen és felületesen ítéltünk néha, amikor a közönség igénytelenségére hivatkozunk, azt feltételezzük, hogy a széles rétegek körében nem kelendő az igényesebb művészet. Az érdeklődés alakulásában sokat számít az is, hogy milyen az információ színvonala, hogyan terjed a propaganda. Az ember gyakran azárt szerez utólag tudomást egy-egy kulturális eseményről, mert, a szokványmeghívók és a szokványplakátok renge—?é en elkerüli a figyelmet, nem veszi észre azt, ami éppen érdekelné. Régi és igaz közmondás, hogy az idő pénz. Ezért nagy a felelősségük azoknak, akik a szabad időnkkel gazdálkodnak, ezért kell pontosan ismerniük a város lakosságának igényeit és szükségleteit. Ez ügyben időszerűvé vált egy komolyabb vizsgálódás. Szükség lenne rá. Kovács István XXII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1978. ÁPRILIS 16., VASARNAP Félmilliós lakbérhátralék A kisebb karbantartásokhoz a lakók segítségét kérik Vác városa immár 900 esztendős is elmúlt: épületeinek jelentős részét évszázadokkal korábban emelték. A régi korokban alkalmazott technológiai eljárások fölött — mitagadás — eljárt az idő. Az ódon házak napjainkra elhasználódtak, elöregedtek, rekonstrukcióra szorulnak. A legösszetetteb feladat: a lakásfélújítási munkák végzése. Évente mintegy háromezer olyan bejelentés érkezik a váci Városgazdálkodási Vállalathoz, amely komoly meghibásodásról tudósít. Halasztást nem tűrő esetekben — csőtörés, falrepedés — huszonöt tagú gyorsjavító gárdájuk ugyan szinte azonnal helyrehozza a hibákat, a kevésbé sürgető feladataik elvégzésében azonban akadnak elmaradásaik. Akikért fáradoznak, a lakókkal sem mindig értenek szót. Tapasztalataik szerint a nézeteltérések abból adódnak, hogy a bérlők nagy része nem eléggé tájékozott saját kötelességei és jogai terén. A vállalatot pedig kötelezik az 1971- ben életbe lépett lakbérrendezés előírásai, a bérleti viszonyokkal kapcsolatos jogszabályok. Így például a korábbitól eltérően — amikor a felújítás anyagi terhei kizárólag a vállalatot érintették — jelenleg az átadástól számított első és minden további meghibásodás költségeit a lakókkal közösen viselik. A kötelességekkel és jogokkal kapcsolatos tudnivalók megismertetésére egyébként a beköltözőknek átadják a bérleti szerződés sokszorosított példányait — kár, hogy azokat csak nagyon kevesen olvassák el... Munkáiknál elsőrendű szempont, hogy az egyes felújításra szánt összegek ne. legyenek magasabbak egy új lakás értékénél. Teljes rekonstrukció esetén átmeneti lakásokat biztosítanak az érdekeltek számára; ha felújítást határoznak el, arról időben értesítik a bérlőket, s az átépítéseket a lakógyűléseken elhangzó, különféle kívánságok figyelembe vételével végzik. A nagycsaládosoknak és a kis keresetű nyugdíjasoknak részletfizetési kedvezményt adnak, s amennyiben lehetőség nyilik rá, a komfort nélküli otthonokat összkomfortosra változtatják. Törekvésük, hogy minél kulturáltabb körülményeket biztosítsanak ügyfeleik számára. Nagy könnyebbséget jelentene részükre, ha a kisebb karbantartási munkák egy részét maguk a lakók végeznék el. Miután az ehhez szükséges anyagokat a vállalat biztosítani tudja a vállalkozó kedvűek számára, ily módon az apróbb javítások gyorsabban megoldhatók lennének. A legfontosabb kötelességük az lenne, ha a bérlők végre törlesztenék —1 összesen mintegy ötszázezer forintot kitevő — lakbérhátralékukat. Mert hiszen a vállalat a bérlők zsebében maradt összegeket ismét csak lakásfelújításokra fordíthatná... H. I. Brigádsegítség Varga Ferenc és neje, a Forte-gyár nyugdíjasa, kedves vendégeket fogadtak verőcema. rost otthonukban. Az Energia és a Kossuth Lajos szocialista brigád tagjai látogatták meg őket és társadalmi munkában csövet fektettek le, felszerelték a kerti vízcsapot. Falugyűlés Gödön Falugyűlést tartanak április 17-én, hétfőn este 6 óraikor a göd-alsói József Attila Művelődési Házban. Az összejövetelen Földi Lajosné tanácselnök számol be a nagyközségi tanács tavalyi muniká járói és az idei elképzelésekről, majd pedig Ágoston András tájékoztatja a jelenlevőket a környezetvédelmi őrség feladatairól. — A Váci Forte kézilabdacsapatának Szarvas elleni mérkőzésére vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor a csapat pályáján. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Molnár János, csütörtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Molnár János tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kórházban (Március 15. tér 9.)., Az éjszakai és ünnepi ügyeletét teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás héiközben megváltozhat Huszonöt évvel ezelőtt kezd- télí meg munkájukat Vácott is az általános iskolai napközi otthonok. Valamennyi tanintézetben a negycűszázaUos jubileum méltó megünneplésére készülnek. A deákvári Petőfi Sándor Általános Iskola ebédlőjében kiállítás mutatja be, hogyan segíti a napközi otthon a gyermekek előmenetelét. A közelmúltban komplex tanfolyamot rendeztek, s a jelenlévő kollégáknak Tóth Etelka, a napközi otthon vezetője bemutatta kísérleti jellegű kezdeményezésüket: a napközis üzenőfüzetet. A gondosan vezetett és őrzött füzet tartalmazza a tanuló és a szülők személyi adatait. Reggeli ügyelettel, ebéddel, különórákkal kapcsolatos kérelmeket, s a napközi otthon házirendjét. Havonként értékelik a tanulók Otthon a napközi NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUM magatartását, szorgalmát; olvashatjuk a dicséreteket — s az elmarasztalásokat. Kovácsné Pölcz Piroska iskolaigazgató elmondta, hogy az üzenőfüzet elérte a kívánt célt: jó kapcsolatot teremtett a szülőkkel, segít a tanulók fegyelmezésében. Eddig 11 Pest megyei iskola érdeklődött a kezdeményezés iránt. A Hámán Kató Általános Iskola napközi otthona is a legrégebbi ilyen intézmények közé tartozik. Az oktató-nevelő munkát — létrejötte óta — segítik a szülők, a patronáló üzemek és a városi tanács illetékes osztályai. Gogola József né tanárnő a városi napközis nevelők munkaközösségének a vezetője is. Sok ötlettel, munkával szeretnék emlékezetessé tenni a jubileumot. A minap az 5. osztályos napköziseket elvitték Váci György könyvkötő műhelyébe. A többszörösen kitüntetett mester lelkesen beszélt szakmájáról, munkájáról és bemutatta, hogyan lehet újjávarázsolni egy régi, kopott könyvet? Tudását szívesen továbbadja a fiataloknak, akik a 25. évforduló tiszteletére rendezendő ünnepségre meghívják Váci Györgyöt is. P.R. Hogy a munkát nem szakemberek végezték, bizonyítják a görbe falak, s a belső tér asz- szimetrikus elrendezése. Itt semminek sincs párja: az ablakokat is mintha találomra formálták volna, s az oltárt sem középre helyezték el. A boltívek csupán díszül szolgálnak, a kutatások szerint egyáltalán nem felelnek meg a tartószerkezeti előírásoknak. Dr. László Gábor lelkipásztor elmondta, hogy a régi helyett Horváth István helybeli asztalosmester faragott új oltárszekrényt. Az örökmécses stílszerűen bányászlámpa. A nemrég épített kályha is illeszkedik környezetébe: csempéi a Mátyás király palotájában találtak utánzatai. A felszabadulás évében még dolgozott Antag György vízimalma, amelynek aránylag A vitrinben eredeti nemzetiségi népviselet látható, amelyet még ma is felvesznek ünnepkor az asszonyok — mutatja Győrök József. A templom oltárrésze. Az ablakok elhelyezkedésén látható az aszimmetria. Az öreg vízimalom. A kereket már nem forgatja a sebes patak. Barcza Zsolt felvételei épségben megmaradt szerkezeti részei még ma is a falu nevezetességei közé tartoznak. Jelenleg már csak a néhai molnár idős felesége él, s tehetetlenül nézi, amint a patkányok szétrágják a fontos és még használható fa alkatrészeket. A patak már rég eltemette egykori medrét, de a fiatalok ígérik, hogy nem hagyják elenyészni az értékes műemléket. A múlt kutatása tovább folytatódik. Érdemes, hiszen olyan kincsek kerülnek elő a padlásokról, mint a legutóbb talált körülbelül 400 esztendős biblia. Furucz Zoltán M 4 J 4 J csekélyke része — él olyan I nemtörődöm módon, olyan torz szemlélettel, hogy ma- I gántulajdonát elválasztja parktól, utcától, erdőtől, a tágabb környezettől. Nem készült ugyan mindeddig európai „ranglista” a különböző országok településeinek tisztasági fokozatairól. Ám, ha lenne, létezne ilyen, akkor — hatmillió külföldet járó, turistásko- dásban jártas polgárunk a megmondhatója — valahol a? utolsók között lennénk az osztályozásban. Nemzeti tulajdonság lenne? Alig hihető. Inkább ott gyökerezik a hiba, hogy a jó nekibuzdulásokat, egy-egy szép akció végrehajtását nem kísé ri később a napi „kisebb’ környezetvédelem. Köznapjainkban lettünk furcsán nagyvonalúvá: csikk és papír üveg és' téglatörmelék, ételmaradék és házi meg építési maradvány hull szanaszét a kezünk nyomán. Bírság? Büntetés? Természetesen vannak ilyen állami eszközök — s jó is, hogy léteznek, hogy alkalmazni lehet őket. Büntetni esetenként feltétlenül szükséges: a sittet „ottfelejtő” vállalatot, a parkok rendjét rongáló, szennyező lakost, az erdőt vigyázatlanul pusztító turistát ezzel a módszerrel is fegyelmezni kell. De nem lehet mindenkit tetten érni — nem lehet, nem is lehet helyes csupán erre törekedni, Több kellene. Talán... a környezet szé- pítő-jobbító akciók további folytatása a köznapi rendsze- retetre irányítva. Ügy például, hogy értékeinket nemcsak felépíteni, rendbe hozni kell, hanem „megőrzés” is létezik mindezek mellett. Olyannak kell megtartani a környezetet, amilyennek mindig látni szeretnénk. És nemcsak lakóházavatások, létesítmények szép, látványos átadása után. EZT MEGTANULNI: nem- csak egy vagy több kisebb közösség leckéje. Ez már mindannyiunk ügye, sőt — kötelessége. Várkonyi Margit TELEPÜLÉSEINKEN sorra- rendre bontakoznak a helységek tisztaságáért indított, iskolák, parkok sorát gyarapító, szép kezdeményezések. Olvassuk az „ültessünk ezer fát”, vagy a „legyünk a tiszta házak utcája” népszerű felhívásokat. Ezer és tízezer társadalmi munkaóra rejlik mögöttük tartalmas buzgalmával, sokféle szép eredményével. Tavaszodik, s ilyenkor különlegesen is jólesnek az ilyen 9, hasopló híradások. A bűz- golkodások a szűkebb haza, a környezet szépítéséért, egészségesebbé, kulturáltabbá tételéért, Felnőttek, legtöbbször a napi munka után következő pihenőidejüket megáldozó apák és anyák jeleskednek, tesznek az önkéntes környezetszépítésért. örül a szív, helyesel mindenki, aki hallja a jó ötletek csengését, tanúja -lehet tetté válásuknak. Aztán — máskor sokszor — keservesen töprengeni is kell. A furcsa és hökkentő ellentmondásokon. Töprengeni és bosszankodni kell: járókelők, parkban pihenni vágyóknak, nyitott szemmel sétálónak vagy szabad idejét csöndes szemlélődéssel töltő lakosnak. Az elképesztő és egyre gyakoribb rendetlenség, szemetes környezetcsúfolás megannyi vétkét utolérve kell töprengeni. És felháborodni. Mert — s ezt ki kell nyíltan mondani, hiszen a látvány hovatovább országos gyakoriságú — szemetelnek, piszkolnak az új lakótelepeink parkjaiban; rendetlen a házak szűkebb környéke; törmelékhalmok púpozódnak egyik napról a másikra a korábban még tiszta, rendezett utcákra. GYEREK CSINÁLJA? Neveletlen kamasz, lázadó tizenéves? Dehogyis. Legtöbb helyen korántsem gyerekkéz tettéül róható fel a törmelék a szemét, a rendre újjáteremtődő környezetrontás. A felnőtt, a szabályokkal nagyon is tisztában levő lakosság egy része — mi tagadás, nem is Rend a ielke nek számított a királyi Magyarországon. Ezt bizonyítja az 1436-ból való pecsét is, amelynek fényképe szintén a múzeum kincsei közé tartozik. Régi iratok tanúsítják: már 1860-ban közel ezerkétszáz lakosa volt a falunak! A köz- ■ ségbeliek száma ma sem több. A bányászhagyományokra : emlékeztet a kis dombon álló templom, amely egyben az egykori gazdagság jelképe is. A régi szokás szerint a céhek oltárokat emeltek, Nagybörzsönyben viszont külön templomot építettek a bányászok. De nemcsak egyedül törődik a múlt emlékeinek felkutatásával: segítik őt a fiatalok is, akik az évente megrendezésre kerülő Nagybörzsönyi Napok fő szervezői. Tavaly nyitották meg a Mária Terézia-korabeli lőszer- raktárból átalakított múzeumot, amelynek gazdag anyaga méltó a figyelemre. Sok emléket őriznek például a bányáról: mécseseket, szerszámokat állítottak ki a tárlókban. Győrök József az öregek emlékezése és a dokumentumok alapján érdekes adatokat említ: a középkori Magyarország legtöbb aranyát és ezüstjét itt bányászták. Bercsényi például 1707-ben hadisarcként 264 társzekérnyi ólom- és ezüstércet szállított el. De fejtettek itt bismutot és cínkércet is ... A XVIII. század végén még működött a bánya. Később berobbantották bejáratait, napjainkban azonban a szakern. berek ismét kutatnak nyersanyagok után. Nagybörzsönyben régebben az volt a szokás, hogy a leányok házasság előtt megszövették és kihímezték saját és leendő férjük halotti leplét. E ma már ritkaságszámba menő textíliákból két darab látható a múzeumban. Érdekes, hogy a halotti lepel színe mindig , piros, a halotti párnáé viszont ; fekete. Nagybörzsöny évszázadokkal ezelőtt jelentős településNagybörzsöny szigetként őrizte meg a múltat. Távol a városoktól és a többi községtől, aránylag épségben maradtak fenn a ma már történelmet idéző dokumentumok. Bár háborúk és sorsviharok keverték az embereket, napjainkban még elevenen élnek a német nemzetiségi hagyományok. Győrök József, az általános iskola igazgatója avatott ismerője a falu történelmének. A falu múltját kutatja Nagybörzsönyi barangolás
