Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
Hétfőtől — péntekig Pedagógiai és közművelődési napok Kézilabda Járási bajnokság indul Megalakult a szakszövetség Férfi: 1. ford., ápr. 16.: Galgahévíz—Galgahévíz B, Veresegyház—Túra, Pécel—Sza- da, Kartal—Gyömrő, Erdőkertes A—Erdőkertes B, Hé- vízgyörk—Ácsa, II. ford., ápr. 23.: Ácsa—Erdőkertes A, Erdőkertes B—Kartal, Gyömrő —Pécel, Szada—Veresegyház, Túra—Galgahévíz A, Galgahévíz B—Hévízgyörk, III. ford., ápr. 30.: Galgahévíz A —Szada, Veresegyház—Gyöm- rő, Pécel—Erdőkertes B, Kartal—Ácsa, Erdőkertes A— Hévízgyörk, Túra—Galgahévíz B, ÍV. ford., máj. 7.: Erdőkertes A—Galgahévíz B, Hévízgyörk—Kartal, Ácsa— Pécel, Erdőkertes B—Veresegyház, Gyömrő—Galgahévíz A, Szada—Túra. V. ford., máj. 14.: Galgahévíz A—Erdőkertes B, Veresegyház—Ácsa, Pécel—Hévízgyörk, Kartal—Erdőkertes A, Túra—Gyömrő, Galgahévíz B—Szada. VI. ford., máj. 21.: Kartal—Galgahévíz, Erdőkertes—Pécel, Hévízgyörk —Veresegyház, Ácsa—Galgahévíz A, Erdőkertes B—Túra, Gyömrő—Szada, VII. ford., máj. 28.: Galgahévíz A—Hévízgyörk, Veresegyház—Erdőkertes A, Pécel—Kartal. Szada—Erdőkertes B, Túra— Ácsa, Galgahévíz B—Gyömrő, VIII. ford., jún. 4.: Pécel— Galgahévíz, Kartal—Veresegyház, Erdőkertes A—Galgahévíz B. Hévízgyörk—Túra, Ácsa—Szada, Erdőkertes B —Gyömrő. IX. ford., jún. 11.: Galgahévíz A—Kartal, Veresegyház—Pécel, Gyömrő— Ácsa, Szada—Hévízgyörk, Túra—Erdőkertes A, Galgahévíz B—Erdőkertes B. X, ford., jún. 18.: Veresegyház—Galgahévíz B, Pécel—Galgahévíz A, Kartal—Túra, Erdőkertes A—Szada, Hévízgyörk— Gyömrő, Ácsa—Erdőkertes B, XI. ford., jún. 23.: Galeabé- víz A—Veresegyház, Erdőkertes B—Hévízgyörk, Gyömrő—Erdőkertes A, Szada— Kartal, Túra—Pécel, Galgahévíz B—Ácsa. Máriabesnyőn Háromsávos futópálya készül ||| WMm %;s§É 0 |1 k : I- : ■■ ífii* 'a'IID ét Jfe HMr /-»'v fra aj■ nI a D 1/ 1 II VSKi 14 ri Ä Tvä< CA A PEST MEGY ^ElíflIRLAP KULÜlMr JAUMi Jajrí' ■<«. 3/A V. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1978. ÁPRILIS 15., SZOMBAT KISZ-küldöftgyűlés az egyetemen Az ifjúság politikai irányítója KISZ-szervezetünk munkája I nem lehet öncélú. E visszatérő megállapítás köré építette fel beszámolóját Mezei Tibor, a > gödöllői* Agrártudományi Egye- I tem KISZ-titkára, aki az j egyetemi küldöttgyűlésen szá- ; molt be a KISZ-bizottság tavalyi munkájáról. A KISZ- munka összetett területén valamennyi részfeladatra illik a megállapítás. A legfontosabb egyetemi cél, a szocialista mezőgazdasági szakemberképzés határozza meg az ifjúsági szervezet tevékenységét is. Ez az alap, amelyen a KISZ, a maga sajátos eszközeivel, a politikai neveléssel és agitációval, a kulturális szervezéssel, az érdekvédelemmel, a tanulmányi és szakmai munkát támogatja és kiegészíti. A KISZ-bizottság feladata, hogy az egyetemi ifjúság szószólója, politikai irányítója, A Gödöllői Tavasz esemény, sorozatában április 17. és 21. között pedagógiai és közművelődési napokat rendez a városi tanács művelődésügyi osztálya.. Április 17-én a városi-járási Juhász Gyula könyvtárban a könyvtári hálózatok együttmű. ködösének lehetőségeiről, feladatairól, tart előadást Csobot Attila, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ mun. katársa, a könyvtárosok szakmai napjának eseményeként. Délután két órakor Szentpál Mónika Krónika az magyarok dolgairól című sorozatát tekint, hetik meg a könyvtárak dolgo. zói. A Petőfi Sándor általános iskolában az iskola és a múzeumok kapcsolatáról, a honis. mereti szakkörök feladatairól tájékoztatja a nevelőket Aszta- los István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója, délután három órakor. A Légszesz utcai általános iskolában dr. Pál. fy Sándor, nyugalmazott főiskolai tanár az általános iskolai új matematikai tantervről beszél a szülőknek. A rendezvény 17 órakor kezdődik. Április 18-án, kedden 14 óra. kor a 7-es számú, Martinovics utcai óvodában az óvodás korú gyermek pszichikai sajátosságait elemzi Kiss Lászlóné, főiskolai adjunktus. Ugyancsak 14 órakor a Ganz Árammérőgyár, ban a felnőttoktatás időszerű kérdéseiről tart előadást Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezetője. 15 órai kezdettel az MSZMP városi Bizottsága nagytermében a Ismét új szövetséggel gyarapodott a járás sportja. A napokban adtuk hírül, hogy hat csapattal elkezdődik a járási tekebajnokság. Ma pedig a járási kézilabda-bajnokságban indítják útjára először a labdát. A hat női és tizenkét férficsapattal rajtoló mérkőzéssorozat szabályait az újonnan létrehívott kézilabda-szakszövetség állapította meg. Az irányító testület elnökéül Tóth Józsefet választották, helyettese Mikus Pál, titkár Lajkó István, tagok Gecse János és Ádám István. Amint azt az elnöktől megtudtuk, régi igényt elégít ki a járási-városi testnevelési és sportfelügyelőség, amikor lehetőséget teremt a város és a járás fiatal sportolóinak, hogy a kézilabdapályákon is rendszeresen összemérjék erejüket. A bajnokság egyben arra is szolgál, hogy a tehetséges játékosok továbbfejlődjenek, s utánpótlását adják híres és sikeres kézilabdacsapatainknak, mint amilyen a Szilasmenti Tsz SK vagy az IMI Vasas. Fontos szempont, hogy másfél tucatnyi sportközösség teremtődik, amelyekben új barátságok kovácsolódhatnak, s amelyek vonzóak lehetnek a többi fiatal számára is. Érdemes belenéznünk a szabálykönyvbe, amelyben részletesen meghatározták a nevezések, az igazolások, a bajnokság menetét, s a rendszabályokat is. A bajnokság kiírása például jó előre ösztönzi a csapatokat a minél nagyobb arányú győzelmekre. Hiszen a helyezéseket egyenlő pontszám esetén a gólkülönbség dönti el; ha ez is egyforma, akkor a több gólt dobó kerül előnybe. Ezután az egymás ellen elért eredmény következik, s ha még ez is egyezne, akkor az idegenben több gólt lőtt csapat kerül előbbre. A bajnokság győzte, se osztályozó nélkül jut az NB III-ba. Sajnos, a járási labdarúgó- bajnoksaq nem kényezteti el a sportszerűséget kedvelő szurkolókat. Pályán és lelátón egyaránt durva jelenetek játszódnak hétről hétre. Nos, a kézilabda semmivel sem puhább sport, mint a foci. Aki látott már parázs jeleneteket, egy-egy csapat hatosa előtt, az joggal tarthat attól, hogy a kézilabdások is átveszik a focista hagyománevelési tanácsadó munkájáról, hatékonyságáról számol be Do- náth Blanka, az MTA Pszichológiai Intézet nyugalmazott munkatársa. Április 19-én, szerdán 9 órakor a körzeti Zeneiskola hangversenytermében csoportközi foglalkozás a napközi otthonban címmel dr. Elekes Pál nyugdíjas vezető-szakfelügyelő ad hasznos tanácsokat a pedagógusoknak. Délután két órakor a 2-es számú, János utcai óvodában az iskolaelőkészítő nevelés tényezőit dr. Bakonyi- né Vincze Ágnes, az OPI munkatársa elemzi. Ugyancsak 14 órakor a Petőfi Sándor iskolában Nevelőiskola, nevelés-oktatás címmel dr. Bakonyir Pál docensnek, az OPI munkatársának előadását hallhatják az érdeklődők. Április 20-án, csütörtökön 9 órakor Utunk a nevelőiskola felé címmel rendeznek nevelési értekezletet. Délután 15 órakor a Petőfi Filmszínházban Rózsa János Pókfoci című játékfilmjét vetítik. Április 21-én, pénteken 14 órakor a Ganz Árammérőgyár óvodájában Hegyi Ildikó főiskolai adjunktus tart előadást az óvodában tapasztalható szocializációs problémákról. A 2-es számú általános iskola Szabadság téri épületében Ambrusné Szalai Katalin, a Pest megyei Pedagógiai Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese a korszerű didaktika hatékonyságáról tart tájékoztatót 14 órai kezdettel. nyokat. A szövetség erre is gondolt. Megtiltotta, hogy a sporttelepeken szeszes italt áruljanak. A nézők számától függetlenül valamennyi csapat köteles otthoni mérkőzéseire hat karszalagos rendezőt kiállítani. A rendezők névsorát a mérkőzések előtt a játékvezetőknek kell leadni, s rendezők hiányában a bírók a mérkőzést nem kezdhetik el. Mulasztás esetén a költségek, s a hátrányok természetesen a pályaválasztókat terhelik. A mérkőzéseken végleg kiállítót játékosok a következő találkozón nem szerepelhetnek, s a szövetségi napon, amelyet hétfőnként délután négy órakor rendeznek Gödöllőn, köteles szövetségi képviselőjével megjelenni és minősítési könyvét magával vinni. A szövetségben elkészítették a bajnokság' sorsolását is. A nők két bajnoki sorozat után 1—1 napos villámtornán mérik össze újra erejüket, az egyik ilyen alkalom a November 7. kupa. A sorsolás: Női: I. ford. ápr. 16. Gödöllő SC—Veresegyház, Galgahévíz A—Aszód, Hévízgyörk —Galgahévíz B, II. forduló, ápr. 23. Aszód—Gödöllő, Galgahévíz A—Hévízgyörk, Veresegyház—Galgahévíz B, III. ford., ápr. 30.: Hévízgyörk— Gödöllő, Veresegyház—Aszód, Galgahévíz B—Galgahévíz A, IV. ford., máj. 7.: Galgahévíz A—Veresegyház, Galgahévíz B—GSC, Aszód—Hévízgyörk. V. ford., máj. 14.: Hévízgyörk —Veresegyház, Gödöllő—Galgahévíz A, Aszód—Galgahévíz B. Az új, nyolctantermes má- riabesnyői általános iskola járásunk legmodernebb oktatási intézményeinek egyike. Mint sok helyütt, az oktatás itt is szaktantermi rendszerben folyik. Két-két előadóteremhez egy-egy előkészítő és szertár tartozik, ami maximálisan biztosítja a tanároknak az óra előtti zavartalan felkészülést. Az iskolában nemcsak a belső kiképzés, hanem az udvar célszerű elrendezése is irigylésre méltó. Az udvar jelentős részét sportolásra szolgáló objektumok foglalják el. Kialakítottak egy céllövésre alkalmas terepet, elkészült a kézilabda- pálya is. Az idén a pálya mellett háromsávos, kétszázméteres futópályát létesítenek és bitumenburkolatot kap az udvar szabad része, így szünetben, a játék hevében sem kell a port nyelniük a diákoknak. B. M. szervezője legyen. De vajon nyolc év alatt nyolc KISZ- titkárral elláthatta-e vajon ezt a feladatot. Először erről beszélt Mezei Tibor, elemezve a gyakori személycsere hátrányait és előnyeit. A váltogatás nem kedvezett a szervezettségnek, önkéntelenül hatott viszont a többség részvételére, többen kapcsolódtak be a közös munkába, az új vezetők köré újabb és újabb aktívák kerültek. Feladatok A KISZ-bizottság idei akcióprogramjában meghatározott feladatok közül a legfontosabb teendő a tanulás. Erről azonban ezen az egyetemen sem egyértelműek a vélemények. Itt is keresik az új módszereket, az életre tanító formákat, s eközben természetes, hogy szélsőséges vélemények is elhangzanak. A továbbvivő javaslatok, próbálkozások egyik forrása a KISZ. Irányításával dolgoznak a diákok tanszéki képviselői, akik a hallgatók és a tanárok közötti gyümölcsöző kapcsolatok er- jesztői lehetnek. S ma még nem véletlen a feltételes mód; ez a forma jobbára csak lehetőség, s tartalmas munkával ezután kell megtölteni. Mint ahogyan nem merevedhet meg a diákok kutató munkáját szervező tudományos diákköri mozgalom sem. Az utóbbi időben a KISZ-eseknek sikerült elérni, hogy a sok-sok munkával, búvárkodással, kísérletezéssel összeállított tudományos értekezéseket eredetileg vagy némi átdolgozással a tanszékek elfogadják diploma- munkának. A dolgozatok mennyiségére egyébként nem lehet panasz, inkább a minőséggel kapcsolatban merülnek fel néha kételyek. A tudományos diákkörök házi konferenciáját az idén a gazdasági és a gépészkaron egy napon tartották, s azon először vettek részt a gyöngyösi kar hallgatói is. Rajtuk kívül külföldről, öt ország hat egyeteméről érkeztek vendégek. Az önképzésen kívül a köz- művelődés nagyobb áramlataiba is bekapcsolódnak az egyetemisták. A felvételi előkészítő bizottság szervezésében például ötven hallgatótanár levelez 300 középiskolai diákkal, akik pályaválasztás előtt állnak, s az agrártudományi egyetem felé kacsingatnak. Tavasszal és nyáron két-két hetés tábort is szerveznek a középiskolásoknak, s foglalkoznak az úgynevezett nulla évfolyamosokkal is, akik előfelvételi nyerve katonai szolgálatot teljesítenek. Bent és kint A megyei klubokban a hallgatók szúkebb hazájuk életét tárják a többiek elé, az amatőr művészeti csoportokban, a népi táncegyüttesben, a foto-, a filmes- és a képzőművészeti szakkörben is sokan tevékenykednek. Jó programot kínál a pinceklub, megalakult a gödöllői járás közművelődését segítő hallgatói TIT-csoport, s életrehívták a közművelődési speciálkollégiumot is. A titkári beszámolóban szó esett az egyetemisták sportolási lehetőségeiről; a minden igényt kielégítő sportlétesítményeket jobbára a fiúk használják, se szeri, se száma az egyetemi, kari és évfolyambajnokságoknak. Az Edzett ifjúságért mozgalom fellendítését szolgálja az egyetem alagsorában elészült 14 asztalos asztalitenisz-terem, s nem kell már sokáig várni a sportcsarnokra sem; átadási határideje 1981. A KlSZ-munka fellegvára a kollégium. Az egyetem hallgatóságának 80 százaléka lakik itt, s a diákszálló olyannyira szerves része az oktatási intézménynek, hogy a kollégiumi munkabizottság csak operatív ügyeket intéz. Összehangoltan Nem beszéltünk még a politikai képzésről, pedig ez az egyetemi KISZ-bizottság tevékenységének egyik fontos területe. A képzési formák körül éppen jelenleg dúlnak viták, s igyekeznek összehangolni az ideológiai oktatást és a mozgalmi politikai nevelést. A küldöttértekezleten felszólalt Kovács János, a KISZ városi bizottságának titkára is, tolmácsolva a városi fiatalok kérését: az egyetem nyissa tágabbra kapuit az otthont adó település előtt, s kapcsolódjon be jobban Gödöllő életébe. Lábai László, a Pest megyei KISZ-bizottság nevében köszöntötte a gyűlés résztvevőit, dr. Aggod József, az egyetemi pártbizottság titkára pedig a tanárok és a diákok, a KISZ- és a pártszervezet együttműködéséről szólt. A gyűlés végeztével újjáválasztották az egyetemi KISZ- szervezet vezető testületéit. A KISZ-bizottság titkára ismét Mezei Tibor lett, a pénzügyi ellenőrző bizottság élére újból dr. Nacsa Jánost állították. G. Z. Épül a százszemélyes ebédiá A galgamácsai Összefogás Termelőszövetkezet brigádja építi a szövetkezet műanyagpalack-készítő üzemének új, 60 személyes férfi-női öltözőjét és fürdőjét. Az épületben helyet kap egy 100 személyes étkező is. Barcza Zsolt felvétele Szombati jegyzet Légkör Sokszor van alkalmam megcsodálni azokat az embereket, akik a munkahelyükön, posztjukon olyan energikusan dolgoznak, hogy szinte pezseg körülöttük a levegő. S ha egy-egy percre megállnak, akkor sem jutna eszünkbe azzal vádolni őket: lám, most lazítanak egy kicsit. Természetükből, egyéniségükből fakad, hogy a tétlenségnek még a látszatát sem tudják kelteni. Érdekli őket minden, ami körülöttük történik, s a legkisebb ügyre, mozgásra, változásra is rögtön reagálnak. Nem, nem azokra gondolok, akik szerzett, kapott vagy megérdemelt posztjukon a lehetőséggel élve, maguk szülte utasítások, bírálatok formájában tartják hangya'ooly-mozgásban egy-egy munkahely kollektíváját. Az ilyenfajta aktivitásnak csak egy része jótékony. Sokkal gyümölcsözőbb az a munkatársi vagy vezetői—munkatársi kapcsolat, amely a meghatározott, jól ismert közös cél érdekében kifejtett együttes tevékenységre alapoz. Az különösen elítélhető, ha a beosztott szorgalmát nemcsak az erkölcsi vagy az anyagi megbecsülés hiányával törik meg, hanem az átlagosnál jobb munkáját megtévesztésnek ítélik, fél- tékenységi alapnak tekintik. Pedig érdemes odafigyelni rájuk, hiszen akik, mint beosztottak, utasítás nélkül is képesek maguknak egészséges munkatempót diktálni, alkalmasak az előrelépésre. A kiválasztás nem könnyű, hiszen ismertek azok az ügyeskedők, akik egész kollektívákat tévesztenek meg azzal, hogy keveset tesznek, de jól tudják adminisztrálni magukat. Manapság, amikor annyi szó esik tartalékaink feltárásáról, nagyon is indokolt azoknak a megbecsülése, akikben az a bizonyos hajtóerő velük született tulajdonság. Nem szabad félni tőlük, s arra is kell ügyelni, hogy ne akasszunk minden terhet az ö nyakukba, a kevésbé szorgalmasak, a nehezen ösztönözhetők helyett. Persze könnyű erről elméleti fejtegetésbe bocsátkozni. A gyakorlatban számtalan akadály adódik. A legnagyobb az a szemlélet, amely szerint könnyebb azzal dolgozni, attól kérni, annak utasítást adni, aki úgyis ritkán lazít, s becsületbeli ügynek tartja a munkát. Az elmondottakból érezhető talán, hogy azokról is szó van, akik mostani munkájuknál többre képesek. Mert nem pusztán természeti adottság a szorgalmasok és a kevésbé igyekvők közötti különbség. Soksok tulajdonságunk örökölt, de egyben biztosan hinnünk kell: abban, hogy a körülöttünk levő világ változik, sőt változtatható. Így az ember is, akire környezete egész életén át befolyással van. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha tudjuk, hogy éppen az ember az, aki a legnehezebben alakítható, változtatható. Ezért nem mondhatunk le egy kézlegyintéssel a változtatás szándékáról. Ezért érdemes gyakrabban szólni az élenjárókról. Például arról az asszonyról is, aki mint egyik helybeli felvásárlási telepünk vezetője, nemcsak egyszerűen■ többet dolgozik a napi nyolc óránál, de munkaidejét s a túlórát is tevékenyen, a köz javára munkálkodva tölti el. Rajta kívül számtalan embert említhetnénk. S vajon hányán elégedettek körülményeikkel? Hányán érzik, hogy munkahelyükön nem tartanak tőlük, hogy igyekezetüket elfogultság nélkül szemlélik, s hogy egészséges a körülöttük kialakult légkör. S vajon hányán nyilatkoznának úgy, hogy éppen a nagy lazitók kezdték ki erkölcsi tisztaságukat. Reméljük, egyre kevesebben. Kaposi Z. Pá!
