Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-15 / 88. szám

1978. Április is., szombat "C/fnlmi Tanácsi munka kollektívák Mozgalom a lakosságért Egy év tapasztalatairól szóltak Cegléden A Pest megyei Tanács és a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének Pest megyei, bizottsá­ga közös rendezésében tegnap tanácskozást tartottak Ceglé­den a tanácsoknál működő szakszervezeti bizottságok és a szocialista címért küzdő mun­kakollektívák vezetői. A ta­nácskozáson részt vett dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára és dr. Pusz­tai Géza, a Közalkalmazottak Szakszervezete központi veze­tőségének munkaszervezési és továbbképzési osztályvezető- helyettese. A megjelenteket dr. Várady Albert, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei bi­zottságának titkára bevezető­jében emlékeztette arra, hogy a megyei tanács és a szakszer­vezet megyei bizottsága 1977 őszén — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére — felhívás­sal fordult a megye városi, nagyközségi és községi taná­csaihoz, hogy csatlakozzanak a szocialista munkakollektíva cím elnyeréséért indított moz­galomhoz. Azóta 142 munka­kollektíva alakult. A tegnapi megbeszélésen arról adtak szá­mot, hogy az említett időszak­ban mit tettek a feladatok megvalósításáért. Kovács Károly, a ceglédi városi tanács elnöke részlete­sen ismertette, miként indult a városi tanácsnál — a megyei kezdeményezést megelőzve — a csepeli munkások munka- verseny-felhívása nyomán 1977 tavaszán a szocialista brigád­mozgalom, amely azóta a szak- szervezet irányelve szerint folytatódik. A 10 munkakol­lektíva működése máris jelen­tős változásokat hozott mind a hivatali munkában, mind a közösségi élet, a munkahelyi demokrácia alakulásában. Cél­juk, hogy a szocialista brigá­dok hármas jelszava jegyé-, ben tevékenykedjenek. Ennek a gyorsabb, pontosabb és haté­konyabb ügyintézés révén hasz­nát látja a lakosság. Ide fut be az Adria Tartályok, szivattyúk születőben... ben is szorgalmasan dolgoz­nak a buldózerek, a lánctal­pas NOB AS földmarkolók és óriási hegyekbe gyűjtik a föl­det. Utunk következő állomásán a szakemberek elégedetten néznek össze: kialakulóban már a tartályrendszer is. Egyelőre két tartály beton­alapja készült el. egy-egy 54 méter átmérőjű kör. A tartá­lyok magassága tizennégy mé­ter lesz. — Négy tartály áll majd itt egymás mellett — magya­rázza Szilágyi József —, egyen­ként 30 ezer köbméter olaj tárolására képesek. Az első két tartály építéséhez a iövő héten hozzákezdenek a Che- pos Csehszlovák Tartályépí­tő Vállalat szakmunkásai. Nálunk ismeretlen technoló­giával készítik. A lemezpa­lástot tekercsből pörgetik és folyamatos automata hegesz­téssel' erősítik össze. Mi elő­re hajlítjuk a különféle nagyságú és vastagságú acél­lemezt. A tartályon úszótető S még egy érdekessége az új fogadóállomás tartályrend­szerének: rögzített helyett, úszótetős tetőt alkalmaznak, amely az olajszinttől füg­gően emelkedik. A kivitelezőkre az új be­rendezések elkészítésén kívül még egy nagy fontosságú feladat is hárul. A Százha­lombatta—Tupa közti szaka­szon ugyanis az olaj nem új, hanem a már meglévő Barátság I. kőolajvezetéken halad — a szállítási irány megváltoztatásával. A régi vezetéket is fel kell tehát újí­tani. s összekapcsolni a teljes hálózattak Dodó Györgyi Dr. Horváth Géza, a ceglé­di városi tanács igazgatási osz­tályának vezetője ismertette a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének állami munkát segítő tevékenységét és a munkakol­lektívák előtt álló feladatokról beszélt. Tálas Jánosné, a ceg­lédi városi tanács szb-titkára a nevelő, közösségformáló tö­rekvésekről tett említést. Hajdú Miklós, a váci városi tanács szb-titkára annak a komplex munkakollektívának céljait ismertette, amelyet a városbeli beruházások meg­gyorsítására alakítottak. Szi- ráki Péter, a ceglédi járási hivatal titkárságának vezetője az abonyi nagyközségi tanács példájára hívta fel a figyelmet, ahol már 3 évvel ezelőtt hat szocialista brigád alakult, tag­jai jelentős eredményeket könyvelhetnek el a többi közt az ügyirathátralék csökkenté­sében. Karay Ambrus, a nagy­kőrösi városi tanács kereske­delmi felügyelője elmondotta, •hogy ők a városháza öreg épü­letét tették barátságosabbá az ügyfelek és a maguk számára. Schenk Józsefné, a százha­lombattai városi tanács Kállai Éva munkakollektívájának ve­zetője szólt a társadalmi mun­ka szervezése feletti védnök­ségükről. Bátori Tiborné, a ceglédi városi tanács Kossuth Zsuzsa munkakollektívájának vezetője javaslatot tett az élenjáró kollektívák egységes jutalmazására. Solymosi Já nosné, a dunakeszi városi ta­nács November 7. kollektívá­jának vezetője a tanácsi bi- zotságokkal kialakított jó kap csolatukat tárta a résztvevők elé. Pátkai Béláné, a ceglédi városi tanács November 7. munkakollektívájának vezető­je a nyugdíjas munkatársak támogatásáról beszélt. Csaba Antal, a gödöllői városi ta­nácsnál működő Ybl Miklós kollektíva közösségi szellemé­ről, a döntések alapos előké­szítéséről adott számot Mezei Béláné, a szentendrei városi tanács szb-titkára az osztályok összehangoltabb tevékenységét tartotta kedvezőnek. Dr. Pusztai Géza a munka mozgalom, az akciók és a ver. senyek jelentőségét méltatta, amelyeknek a hivatali munkát kell segíteniük. Figyelemre méltónak tartotta a Pest me­gyei kezdeményezéseket, di­csérte a ceglédi városi tanács helyes törekvéseit. Dr. Csalótz­ky György az egyéni vonások erősítésére bátorított, hiszen fontos, hogy megfelelő munka­helyi légkör honosodjon meg mindenhol. T. T. Biszku Béla könyve — oroszul Most jelent meg orosz nyel­ven Biszku Bélának az MSZMP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a KB titkárá­nak, A párt és az állam a nép szolgálatában című könyve. A könyvet a Progressz Kiadó- vállalat jelentette meg, A szocializmus és a kommuniz­mus építésének kérdései — a külföldi szocialista országok tapasztalatai sorozatban. A Knyizsnoje Obozrenyije című szovjet hetilap e heti szá­ma a könyv megjelenése al­kalmából teljes terjedelemben közli Biszku Bélának az orosz nyelvű kiadás számára irt elő­szavát. Készülnek az öntözésre Pest megye termelőszövet­kezeteiben és állami gazda­ságaiban megkezdték az ön­töző berendezések műszaki állapotának felülvizsgálatát. Az egyes járásokban szakér­tő bizottságok végzik el a fel­mérést, s megállapítják, hol van szükség segítségre, hogy az öntözésre mindenütt idő­ben és megfelelő hatásfokkal sor kerülhessen. A tervsze­rű előkészületek azt a célt szolgálják, hogy az idén a tavalyi 25 OOo hektárnál is nagyobb területen öntözhes­senek, mert a megyében 27 000 hektár öntözésére van lehetőség. A Boráros téri tömegszerencsétlenségnél Tizenhatan életüket vesztették Tegnap a rendőrség befejez­te a Boráros téri HÉV-szeren- csétlenség áldozatainak azono­sítását. A vizsgálat megállapí­tottá, hogy a csütörtöki tömeg- baleset tizenhat halálos áldo­zatot követelt, négyen életve­szélyes, tízen súlyos, tizen­egyen pedig könnyű sérülést szenvedtek. Mint tegnapi lapunkból is­meretes: csütörtökön délután 5 óra 10 perckor a Csepel felől közlekedő HÉV-szerelvény Budapesten, a Boráros téri végállomáson előbb az ütköző­baknak, majd tovább haladva az utasvárónak és a forgalmi iroda épületének ütközött. E szerencsétlenség következté­ben életét vesztette: Földesi Jánosné 24 éves, ha­lásztelki, Németh Zoltánná 54 éves ráckevei, továbbá Jelen Aranka 18 éves, Kelemen Ká­roly 52 éves, Horváth András­áé 52 éves, Kuczbel Ferenc 19 éves, Szűcs Jánosné 65 éves, Kiss Zoltánná 52 éves, Csizma. dia László 25 éves, Gajdos Se­bestyén 18 éves, Gyöngyösi Zsófia 20 éves, Papp Valéria 18 éves, Láng Szilárd 64 éves, Morvái Pál 27 éves, Hegedűs Imréné 59 éves, Bercsényi Já­nos 35 éves budapesti lakosok. A rendőrség Ladó Sándor László 21 éves HÉV motorve­zető, szigethalmi lakost, Vanyo. rek Károly 36 éves motorveze­tő, budapesti lakost és Samu János 30 éves villanyszerelő halásztelki lakost a vizsgálat érdekében őrizetbe vette. A szerencsétlenség körülményed­nek tisztázására és a felelős­ség megállapítására szakértők bevonásával tovább folyik a vizsgálat. így látta két szemtanú A fővárosban és környékén különböző hírek terjedtek el a balesetet előidéző műszaki hi­báról, illetve esetleges emberi mulasztásról. A vizsgálat befe­jezéséig azonban a szerencsét­lenség okáról felelősséggel sem­mit sem lehet mondani. A tra­gikus eseményeket igen sokan élték át közvetlen közelről, kö­zülük ketten így emlékeznek vissza a szerencsétlenség előz­ményeire és a tragikus végki­fejletre. Butyka József nyugdíjas: — Rengetegen voltunk a vá­róteremben, mert kint zuho­gott az eső. De a peron is tele volt emberekkel. Aztán telje­sen hirtelen történt minden. Senki sem kiáltott, hogy jön a vonat, a HÉV sem dudált, ha­nem egyszerre csak repültek a gerendák és a váróterem mind­két falát átszakítva az első zöldségesbódé raktáránál állt meg a szerelvény. Nekem az volt a szerencsém, hogy nem a Duna felőli pádon ültem ... Markovics Jánosné, a Vörös- kereszt csepeli titkára: — A második kocsin utaz­tam. A HÉV az utolsó előtti megállóban a kikötőnél szabá­lyosan megállt, viszont utána útban a Boráros tér felé feltű­nően kilengett. Azt nem figyel­tem, hogy a végállomáshoz kö­zeledve fékezett-e a gyorsvas­át csak egyszerre hirtelen erős rázkódást éreztem. Pillanatok alatt óriási porfelhő támadt, de az ajtók szerencsére azon­nal kinyíltak. A váróterem iszonyatos látvány volt, erről ne is kérdezzen... Még a má­sodik kocsi eleje is bent volt az állomás épületében. Sérülés a mi kocsinkban nem történt, és a kolléganőmtől úgy tudom, hogy az elsőben sem. De ott többen elájultak az ijedtség­től. ★ A Boráros téri tömegszeren­csétlenség kórházban levő sé­rültjeinek — tekintet nélkül arra, hogy rendelkeznek-e biz. tosítással —rendkívüli gyors­segélyt folyósított az Állami Biztosító. A biztosítottaknak soron kí­vüli, rövidített eljárással fize­tik ki a térítéseket. Jelentés a sérültek állapotáról A csütörtök esti Boráros té­ri HÉV-szerencsétlenség súlyos sérültjeinek állapota válto­zatlan, több könnyű sérültet a kórházból pénteken hazaen­gedtek. Az Országos Mentő­szolgálat a szerencsétlenség helyszínéről 25 sérültet szállí­tott a különböző egészségügyi intézményekbe és 19-et ambu­láns ellátásban részesítettek. Halmágyi Péter felvétele A beszállítottak közül 20 sé­rültet tartottak benn a kórhá­zakban, néhányat csak rövid megfigyelésre. A legsúlyosabb sérülteket a Honvéd Kórház baleseti sebészeti osztályára szállították. A kórház illetékesei az MTI munkatársának elmondották: pénteken 12 személyt ápoltak, akik közül öten súlyos, élet- veszélyes sérülést szenvedtek, kettőjük állapota válságos. Az öt súlyos, életveszélyes sérült közül négyet a traumatológiai osztályon, egyet pedig az ideg- sebészeten ápolnak. A további hét személy ugyan­csak súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenve­dett. A 12 szerencsétlenül járt emberből hatot intenzív keze­lésben részesítenek, de állandó, fokozott megfigyelés alatt tart. ják valamennyiüket. Még csü­törtök éjszaka az összes leg­szükségesebb műtéti beavatko. zást elvégezték. A további — nem életveszé­lyes sérülteket — az újpesti, a Péterfy Sándor utcai, a Bajcsy- Zsilinszky Kórházban ápolják. i i vattyúmotorok elhelyezésé­hez, a szivattyútér technoló­giai szereléséhez. Két úgy­nevezett feladó szivattyú és három főszivattyú alkotja a , teljes rendszert, s nagy fel- ' adat vár a Kőolajvezeték 1 Építő Vállalatra is. ök sze­relik be a hozam- és nyo- 1 másszabályozó blokkot, a szű­rőrendszert, és a csőgörény- fogadó állomást. (A görény olyan szerkezet, amely az olajvezetékben haladva, meg­tisztítja a cső belső falát.) A transzformátorház alapozá­sával már elkészültek az épí­tők. S az egész telep végle­ges ellátására szolgáló veze­tékhálózatot a Villamos Ál- lomásszerelő Vállalat szere­li. Láthatjuk kicsit odébb az új központi épületet is. Eb­ben helyezkedik majd el a fogadóállomás diszpécserköz­pontja. a hírközlőapoarátus s itt kap otthont az üzemel­tetéshez szükséges személy­zet is. A szerkezeti építést a Mélyépítő Vállalatra bízták, május végére bizonyára nagy­ra nő, a ma még betonlábú szörnynek ható építmény. A belső berendezés szállításá­ban és szerelésében számos fővárosi vállalat is közremű­ködik: a Telefongyár, a BRG. a Mechanikai Mérőműszerek Gyára. Tekercsből pörgetik Cipőtalpunkra vastag, agya­gos földréteg tapad, nem győ­zünk szabadulni tőle. A Mély­építő Vállalat és az Üt-, Vas­útépítő Vállalat mostanig mintegy 300 ezer köbméter földet mozgatott, forgatott meg. az úthálózatot nagyjá- j ból kiépítették. Mármint az ’ alapot. Mindenesetre, e perc­Lassanként nemcsak képle­tesen, valóságban is város­sá fejlődik a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat. Egyik határa szinte már Ercsi szélső há­zait súrolja. Így nem is cso­dálkozunk, hogy jó időbe te­lik, mire megtorpan autóbu­szunk, s kiszállhatunk a ke­ményre döngölt agyagos úton. így, együttesen, valameny- nyi kivitelező vállalat képvi­selője most látja először a Jugoszláviából hazánkba ér. kező Adria kőolajtávvezeték épülő százhalombattai foga­dóállomását. — A rendszer, végleges ki­építése után, 10 millió tonna olaj szállítására lesz alkal­mas. Ez a mennyiség fele­fele arányban oszlik meg ha­zánk és Csehszlovákia kö­zött — magyarázza Hortolá- nyi Elemér, a beruházás szakszervezeti intéző bizott­ságának titkára. — Jövőre, várhatóan, másfél-két millió köbméter áramlik a csöve­ken, a Közel-Keletről, Észak- Afrikából. Betonlábú szörnyek S hol tart ma az építkezés? Először a szivattyúállomásnál horgonyzunk le. Szakszerű tájékoztatásra Szilágyi József vállalkozik, aki a Gáz- és Olajszállító Vállalat műszaki csoportvezetőjeként a száz­halombattai fogadóállomás teljes beruházásáért felelős. — Jó ütemben haladt a szivattyútér és szivattyúkeze­lő tér megépítése, ami az Üt-, Vasútépítő Vállalat szak­embereit dicséri. Terv sze­rint, már a jövő hét elején átengedik a terepet a Plynos- táv csehszlovák vezetéképí­tő konszern munk-ísainak. akik hozzákezdenek a szi­Sík Endrétől külügyi szervezet átalakítá­sában. — Az ellenforradalom vi­harában, az imperialista poli­tika és propagandaháború kö­zepette az ENSZ közgyűlésein állhatatosan képviselte a ma­gyar nép érdekeit, a Magyar Szocialista Munkáspárt, for­radalmi munkás-paraszt kor­mány politikáját. Politikai ér­zékével, szakértelmével, szo­cialista állásfoglalásaival, az igazságot kereső szenvedé­lyességével növelte a szocia­lista Magyarország nemzet­közi tekintélyét. Az Országos Béketanács, a család és a barátok nevében Pethő Tibor, az OBT elnökhe­lyettese mondott méltató be­szédet: „A harcnak mindig egysze­rű és hű katonája voltam” — mondotta önmagáról egy év­tizede, amikor átvette a béke- vilagmozgalom legmagasabb kitüntetését, a nemzetközi Lenin-békedíjat. 1964-ben vá­lasztottuk az Országos Béke­tanács elnökévé és csaknem 14 éven át irányította a ma­gyar békemozgalmat, s tagja volt a Béke-világtanács el­nökségének, olyan súlyos idő­szakban, mint amilyenek a vietnami és a közel-keleti há­borúk voltak. Az 1970-es évek elejétől kezdve pedig moz­galmunknak azt a szívós és összetett harcát vezette, ame­lyet az európai béke és biz­tonság megteremtéséért foly­tattunk. El nem halványuló érde­meket szerzett abban a vál­ságos időszakban, amikor a kínai politika szakadást akart előidézni a nemzetközi béke­mozgalomban is. Elnökségé­nek csaknem másfél évtize­de alatt, a párt és a kormány politikájának átültetésével bókemozgalmunk hatalmas fejlődésen ment át. Nemzeti és nemzetközi szervezetek egész sorával építettünk ki szoros kapcsolatokat és ennek köszönhető, hogy ma a ma­gyar Országos Béketanács megkülönböztetett tekintély­nek örvend a nemzetközi moz­galomban. A búcsúztató az Intemacio- ttáké hangjaival ért véget; hamvasztás után Sik Endre urnáját a Munkásmozgalmi Pantheonban helyezik el. Végső búcsú Családtagok, barátok, har­costársak búcsúztak pénte­ken Sik Endrétől, a magyar és nemzetközi munkásmoz­galom Lenin-békedíjas sze­mélyiségétől, nyugalmazott külügyminisztertől, az Orszá­gos Béketanács elnökétől. A Mező Imre úti temető koszo­rúkkal díszített ravatalozójá­ban párt-, állami és társadal­mi életünk jeles személyisé­gei álltak díszőrséget, lerótta kegyeletét a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Külügy­minisztérium nevében Rácz Pál külügyi államtitkár mon­dott búcsúbeszédet. — Útja, az úri Magyaror­szág polgári értelmiségének soraiból vezetett a munkás- osztályhoz, a néphez, a szo­cializmusért küzdők táborá­hoz. Szellemi ébredésére, szemléletének formálására meghatározó hatást oroszor­szági emigrációiának kezdő évei és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom gyako­rolt. Hitte és tudta, hogy a szocialista eszmék hatása előbb-utóbb felégeti a ma­gyar társadalom korhadt épít­ményét is. Tanúja és külön­böző megbízatásokban tevé­keny részese volt az orosz proletárhatalom védelmének és az új élet építésének. Szemé­lyét sem kímélték meg azon­ban a törvénysértések, de ezek sem törték meg szocia­lista hitét és alkotó kedvét. — Hazánk felszabadulása után sietve hazatért, hogy részt vállaljon a magyar de­mokrácia, a szocializmus épü­letének alapkőletételében. A nagy műveltségű, lebilincse­lő egyéniségű tudós és kom­munista politikus Washing­tonban, a hidegháború kiéle­zett, ellenséges légkörében, elsőként képviselte az új Ma­gyarországot. Visszatérte után közvetlenül részt vett a népi demokrácia külpolitikájának kovácsolásában és végrehajtá­sában. Kiemelkedő érdeme­ket szerzett a párttól kapott feladatának megvalósításában, az új néni rendszerhez hű. nemzeti és internacionalista érdekeinket céltudatosan kép­viselő diplomatakáderek ne­velésében és képzésében, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents