Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-02 / 78. szám

'xMdap 1978. ÁPRILIS 3., VASÁRNAP Leonyid Brezsayev látogatása Krasznojarszkban Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, szomba­ton Krasznojarszkba érkezett. Leonyid Brezsnyev felkeres­te a politikai művelődési há­zat, ahol beszélgetést folyta­tott a határterületi pártbizott­ság végrehajtó bizottságának tagjaival. Leonyid Brezsnyev egyebek között kijelentette: „A XXV. pártkongresszus határo­zatai előirányozzák, hogy je­lenlegi ötéves tervidőszakban tovább kell növelni a keleti területek gazdasági erejét, és fokozni kell e területek szere­pét az országos termelésben. E feladatok megoldásában je­lentős helyet foglal el a krasznojarszki határterület. A határterület termelőerőinek fejlesztése megköveteli az épí­tőipar és a közlekedés fej­lesztésének gyorsabb ütemét. Anélkül, hogy elrontanám mai találkozónk hangulatát, meg kell jegyeznem, hogy a krasz­nojarszki határterületen a ter­vezett létesítmények egész sora lassú ütemben épül. Át­adásuk nem biztosított a ki­tűzött határidőre. Ebbe nem szabad beletörődni. A felelős­ség ezért a szövetséges mi­nisztériumokat, és a határte­rület vezetőségét egyaránt terheli” — mondotta Leonyid Brezsnyev. „Szeretném aláhúzni — foly­tatta —, hogy a keleti terüle­tek természeti kincseinek in­tenzív kiaknázása, és komplex gazdasági fejlesztése megköve­teli az igazgatási és gazdasági szervektől, hogy állandóan ke­ressék és hasznosítsák a belső tartalékokat. Több figyelmet kell szentelni a beruházások tökéletesítésére. Itt még sok a kihasználatlan tartalék.” Leonyid Brezsnyev végeze­tül az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjainak üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a krasznojarszki határmenti te­rület dolgozóinak. Könyvet adtak ki az USA-ban az SZKP KB Az Egyesült Államok egyik legnagyobb könyvkiadója, a Simon and Schuster cég, Leo­nyid Brezsnyevről szóló köny­vet jelentetett meg. A könyv ismerteti az SZKP KB főtit­kárának, szovjet államfőnek az életútját, a kommunizmus építéséért, a békéért folytatott tevékenységét A már több országban megjelent könyv amerikai ki­adásához írt előszavában Leo­nyid Brezsnyev többek között megállapítja: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok tár­sadalmi rendje, világnézete, történelmi múltja, hagyomá­nyai, életmódja, földrajzi és politikai helyzete sok tekin­tetben különbözik egymástól, de népeink (mint ahogy szá­mos más nép is) sok közös vonással is rendelkeznek. A világban elfoglalt hasonló helyzetünk alapján sokat te­hetünk bonyolult, időszerű, az egész emberiséget érintő kér­dések megoldásáért. Minden más feladatnál fon­tosabb és halaszthatatlanabb: a béke megőrzése. A Szov­jetunió mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a hábo­rút és ami ahhoz vezet — az újabb és újabb fegyverek ki- fejlesztését. Az emberiség megsemmisülésével fenyegető nukleáris katasztrófa elhárí­tásában különös jelentősége van az országaink közötti együttműködésnek. Ennek fon­tos feltétele, hogy kialakuljon a kölcsönös megértés és a bi­zalom légköre, hogy a kap­csolatok a kölcsönös előnyö­kön, egymás tiszteletben tar­tásán, a belügyekbe való be nem avatkozáson alapuljanak. Pénteken a Szovjetunióból Föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz-család 1000. tagját. Fellövésének célja olyan kozmikus navigációs rendszer kidolgozása, amely­nek segítségével a szovjet tengeri flotta és a halászflot­ta bármely hajójának tartóz­kodási helye pontosan megál­lapítható a világóceán akár­melyik körzetében. Az 1962. március 16-án in­dított sorozat jubileumával, az ezredik műhold pályára ál­lításával folytatódik a szovjet űrkutatás legújabb akció­sorozata. Az űrkutatás jelenlegi sza­kaszában a szovjet kutatók elsődleges célja a Föld körüli térség rendszeres, sokoldalú vizsgálata. A Kozmosz-sorozat tagjai egyaránt megfelelnek ennek a követelménynek és a szovjet űrkutatás legfonto­sabb célkitűzéseinek: a tudo­mányos kutatások és a gya­korlati feladatok egyidejű végrehajtásának, valamint annak a törekvésnek, hogy a kozmikus berendezések fel­bocsátása a lehető legna­gyobb gazdasági haszonnal járjon. „A kínai félen van a sor!" A Pravda a szovjet-kínai kapcsolatokról „A Szovjetunió következe­tesen elvi álláspontról tett és tesz tanúbizonyságot a Szov­jetunió és Kína kapcsolatai­nak kérdésében, s az az őszin­te szándék vezérli, hogy ren­dezzék és fejlesszék ezeket a kapcsolatokat” — állapítja meg a Pravda szombati szá­mának szerkesztőségi cik­ke. „Az a tény — hangoztatja egyebek között a cikk —, hogy a két ország közötti ha­tár annak idején »-a barátság határa« nevet kapta, ismét azt igazolja, hogy a Kínában mes­terségesen szított, úgyneve­zett határkérdés kiagyalt és rosszindulatú. Valójában so­hasem volt és nem is létezik ilyen kérdés. A kínai maga­tartás egész jellege azt tükrö­zi, hogy Peking nem a határ­kérdés rendezését szorgalmaz­za, hanem szándékosan fel­szítja azt saját szovjetellenes, soviniszta céljai érdekében. Azt színleli, hogy valaki a bé­kés együttélés elvei alapján Az Indiai KP kongresszusa A főtitkár beszámolója Szombaton az Indiai Kom­munista Párt XI. kongresszu­sának második napján a kül­döttek meghallgatták Csand- ra Radzsesvara Rao, az IKP országos tanácsa főtitkárának beszámolóját és a kongresszus politikai határozatának ter­vezetét. A beszámoló megállapítot­ta, az Indiai KP a X. kongresz- szus óta eltelt időszakban je­lentős szerepet játszott az or­szág politikai életében. A párt következetesen kiállt Indiá­nak a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal való barátsága elmélyítése mellett. Határozottan síkraszáll a nemzetközi kommunista moz­galom egységéért és harcol a maoizmus, a baloldali és jobb­oldali opportunizmus minden megnyilvánulása ellen. »a népek közötti barátság erő­sítésére« törekedve akarja fej­leszteni az országok közötti kapcsolatokat, ugyanakkor felhív minden sötét reakciós, imperialista erőt egyesülés­re a Szovjetunió elleni harc­ban, területi követeléseket tá­maszt azon népekkel szem­ben, amelyeket a barátság iránti vágyáról .biztosít, azt jelenti, hogy kettős, meglehe­tősen provokatív álláspontot képvisel.” ,,Á Szovjetunió többször meg­ismételte, hogy a két ország között nincsenek olyan kérdé­sek, amelyek a jószándék megléte esetén ne lennének megoldhatók. Most azonban a kínai félen van a sor” — mu- tat rá a Pravda. DÍVSZ-nyilatkozat Április 4-e a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés el­len harcoló egyesült államok­beli fiatalok iránti nemzet­közi szolidaritás napja. A De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség irodája nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsú­lyozza: az USA színesbőrű polgárainak, köztük is főleg a fiataloknak mind nehezebbé válnak életkörülményei. A nyilatkozat követeli a jogta­lanul bebörtönzött „wilming- toni tízek”, Ben Chavis tisz- teletes és az alabamai John Harris szabadlábra helyezé­sét. Elmarasztalja az USA külpolitikájának fajgyűlölő vonásait, a Dél-afrikai Köz­társaság és a közel-keleti vál­ság kérdésében tanúsított ma­gatartását, amellyel veszé­lyezteti a béke és a haladás ügyét Szádot hajlandó felújítani a párbeszédet Kairó és Tel Aviv eltérően ítéli meg Weizman útját Kairóban és Tel Avivban meglehetősen eltérő módon értékelik Weizman izraeli hadügyminiszternek Szódat el­nökkel, valamint Gamazi egyiptomi hadügyminiszterrel folytatott tárgyalásait. Az egyiptomi sajtó és rádió vál­tozatlanul borúlátó, azt han­goztatja, hogy nincs változás az izraeli kormány álláspont­jában, s ily módon javaslatai elfogadhatatlanok Egyiptom számára, annál is inkább, mi­vel Izrael a kétoldalú megál­lapodásra, míg Egyiptom úgy­mond, a közél-keleti válság átfogó rendezésére törekszik. Az izraeli tömegtájékozta­tási eszközök ellenben biza­kodó hangot ütnék meg. Szadat elnök pénteken is­mét felszólította az Egyesült Államokat, hogy teljes jogú partnerként — nem pedig köz­vetítőként, vagy megfigye­lőként — vegyen részt a „bé­ketárgyalásokban”. Az egyip­tomi államfő közölte, hogy a Weizman nal megtartott tár­gyalásokon kifejtette: kész felújítani az Izraellel való dialógust, de csak abban az esetben, ha a Bepin-kormánv is elfogadja azt az egyiptomi álláspontot, hogy Izraelnek vissza kell vonulnia az 1967- es határok mögé, a paleszti­nok pedig öt éven belül meg­kapják az önrendelkezési jo­got ★ Harmincezer fiatal tünte­tett szombaton este Tel Aviv­ban a Begin-kormány konok közel-keleti politikája ellen. „Inkább békét, mint terűte­ket!” követelték a tüntetők. (DP A) Kreisky befejezte berlini látogatását Új szakasz kezdődött az NDK és Ausztria kapcsolataiban Oj szakasz kezdetének mi­nősítette a Német Demokrati­kus Köztársaság és Ausztria együttműködésében háromna­pos berlini látogatását Kreisky osztrák kancellár azon a zá­róvacsorán, amelyet péntek este adott házigazdája, Stoph NDK-miniszterelnök tisztele­tére. Stiph politikai és gazdasá­gi eredményeit tekintve ha­sonlóan értékelte az NDK— osztrák kapcsolatok eddigi csúcspontjának tekintett láto­gatást. Az osztrák kancellár szom­baton tartott berlini értekez­letén közölte, hogy az NDK miniszterelnökének bécsi vi_ szontlátogatására esetleg még az idén sor kerül. Kreisky egy kérdés kapcsán bejelen­tette, hogy az aktív semle­gesség politikáját folytató Ausztriának — a békés egy­más mellett élésnek megfele­lően — differenciáltak a kap­csolatai a szocialista orszá­gokkal, teljes mértékben súr­lódásmentes a viszony. „Hä él­hetek egy ironikus megjegy­zéssel, azt kell mondanom hogy például Ausztria és Ma­gyarország viszonya sohasem volt olyan jó, mint amennyire jó most, amikor már biztos, hogy nem tartozunk össze” — mondotta. Az osztrák kormányfő és kísérete szombaton délután visszaérkezett Bécsbe. Az Interparlamentáris Unió befejezte ülésszakát Az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszakának részve­vői Lisszabonban fontos ha­tározatokat hoztak a gyarma­tosítás, a fajüldözés és az apartheid, a fegyverkezési haj­Enyhiilés és leszerelés Kinek kell lépnie? Az idei március leglénye­gesebb és legnyugtalanítóbb világpolitikai fejleményei a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában és ezen keresztül a nemzetközi eny­hülési folyamatban bekövet­kezett problémák voltak. Rég­óta nyilvánvaló — s sehol a világon nem vitatott — tétel, hogy a világ két legnagyobb politikai, gazdasági és kato­nai erejű országának kapcso­latai alapvetően és elsősor­ban nyomják rá bélyegüket a nemzetközi helyzetben ural­kodó folyamatokra. Most sem vitatható, hogy a szovjet —amerikai viszonyban bekö­vetkezett tagadhatatlan fe­szültségek rendkívüli veszé­lyeket rejtenek magukban az enyhülési folyamat tovább­vitelére. Rendkívül fontos hát, hogy tisztázni lehessen az elő­állott helyzet okait, ami nél­kül nem lehetséges orvosol­ni a problémákat. Nos, ha alaposabb vizsgá­lat alá vetiük az elmúlt he­tek világpolitikai híreit, s kö­zöttük is elsősorban a szov­jet és az amerikai hivatalos körök nyilatkozatait. vala­mint a leszerelési tanácsko­zások jelenlegi állását, az okok. az indítékok és a fele­lősség bonvolult rendszere jól kirajzolódik. Hiszen az egyik oldalon a méríeg serpenyő­jébe tev,?*,"-,k esv sort a bé­kéért. az o-”'-iilé'ért aggódó, konstmkb'v ■ia',as1atot. hatá­rozott, az eddig sokszor le­szögezett elveken nyugvó, ugyanakkor az ésszerű komp­romisszumra készséget' muta­tó állásfoglalást, míg a má­sik oldalon heves kirohaná­sok, vádaskodások, erőfitog­tatás esik a latba. A Szovjetunió nem vélet­lenül sűrítette az enyhülési politika és a leszerelés szem­pontjából oly fontos javasla­tait, állásfoglalásait — ame­lyeket mess2emenően támo­gattak a szocialista országok is —, éppen az elmúlt tietek­ben. Ez tulajdonképpen ha­tározott és felelős aggodal­mat tükröző reagálás az Egye­sült Államok vezető köreiből kiindult, a nemzetközi hely­zetbe zavaró hullámokat bo­csátó kezdeményezésekre. Ahogy két hete a moszkvai Pravda cikkének címe is tö­mören utalt rá: Moszkva vá­laszt kíván adni a feszültsé­get növelő kísérletekre, még­pedig olyan választ, amely határozottan leszögezi, hogy álláspontja semmiben nem változott az enyhülést és a leszerelést illetően. Moszkvá­ban részletesen és behatóan e’emozték az amerikai veze­tés és sajtó legutóbbi mee- uvilatkozá-seit például aSALT- tárgvalásokkai kapcsolatban, s leszögezték: ..A hadászati fegv- ve-rren őszetek korlátozásáról folyó tanácskozások nem le­hetnek politikai atkufe-ások táegvaj. s az amerikai veze­tés nem kénvszorítheti egy­oldalú és a korábbi megálla­podásokkal ellentétes enged­ményekre a Szovjetuniót’,’. Felelős washingtoni veze­tők ugyanis egyrészt gyakran beszéltek mostanában arról, hogy a SALT-tárgyalásokon előbbre jutottak, s csupán né­hány technikai kérdés meg­oldása maradt hátra, másrészt viszont olyan követelésekkel álltak elő, hogy a megálla­podást más, azzal össze nem függő kérdésekkel kapcsol­ják össze. Nevezetesen meg­próbálják rászorítani a szov­jet vezetést, hogy változtas­son az északkelet-afrikai helyzettel, az etióp—Szomá­liái háború nyomán kialakult válsággal kapcsolatos állás­pontján. Nos, hivatalos szov­jet körök határozottan leszö­gezték, hogy az ilyesfajta áru- kapcsolás elképzelhetetlen, s az erre irányuló kísérlet „pusz­tán időfecsérlés”. Ugyanak­kor viszont igen veszélyes is, hiszen rendkívül károsan be­folyásolja az igen fontos le­szerelési tárgyalások előre­haladását. De az elmúlt időszak ese­ményei azt is megmutatták, hogy az amerikai vezetés ke­ménységet és erőt hangsúlyo­zó követelései nem merülnek ki csupán ezekben a manő­verekben. Hiszen Carter .el­nök éppen az említett nagy fontosságú Pravda-cikkel egy- időben mondta el észak-karo- linai beszédét, amely az utób­bi évek lesharciasabb ameri­kai megnyilatkozása. Az erő­fitogtatás jegyében közölte, hogy elrendelte a szárnyas- rakéták további gyors kifej- lesztétöt és rendszerbe állítá­sát. Az'nedig köz'smm. hogy ez az úi. nehezen ellenőriz­hető hadászati fegyver az egyik legdöntőbb akadályo­zó tényező a SALT-tárgya­lásokon. Ugyanakkor pedig az amerikai elnök mégis azt állította, hogy a tárgyaláso­kon haladást értek el. (Kül­ügyminisztere, Vance, pedig a nyugatnémet Der Spiegelnek adott interjújában egyene­sen arról beszélt, hogy lehet­ségesnek tartja az új SALT- megállapodás közel jövőbeni aláírását.) Ugyancsak nagyon keménynek mutatkozik Wa­shington a fegyverkezés kér­désének másik, kulcsfontos­ságúvá lett problémájában, a neutronfegyver ügyében. Hiá­ba tiltakozik a világ közvé­leménye, sőt, még a szövetsé­ges országok közül is néme­lyik (Hollandia), az új gyil­kos fegyver előállítása és el­terjesztése ellen, a Fehér Házban nem titkolják, hogy hamarosan megszületik a végleges döntés, amely sza­bad utat ad majd a neutron­fegyver gyártásának, sőt, Nyu- gat-Európában való elhelye­zésének is. Pedig a Szovjetunióban nemegyszer határozottan rá­mutattak, hogy egy ilyen nagy hatásfokú tömegpusztító fegy­ver arzenálba állítása dön­tően megbolygatná a hadá­szati fegyverek egyensúlyát, s ez rákényszerítené a Szovjet­uniót arra, hogy megfelelő ellenlépést tegyen. A követ­kezmény tehát a fegyverke­zési verseny újabb veszedel­mes hullámának elindítása. A szocialista országok ennek elkerülésére ismételten ko­moly, konstruktív javaslatok­kal álltak elő. Konvencióter- vezetet terjesztettek a genfi leszerelési bizottság elé a neutronfegyver teljes eltiltá­sáról, miután előzőleg nem talált visszhangra az a felhí­vásuk, hogy mindkét érde- _kelt fél mondjon le kölcsö­nösen az ilyen fegyverek gyár­tásáról. Hasonlóképpen nem hajlandók engedni elfogad­hatatlan követeléseikből a NATO-országok a bécsi kö­zép-európai haderőcsökken­tési tanácskozásokon, ame­lyek ezért hónapok óta nem haladnak. S nem is halad­hatnak, amíg a nyugati fél azt követeli, hogy a Varsói Szerződés a térségben állo­másozó erőit háromszor na­gyobb mértékben csökkent­sék, mint a NATO-ét. A reá­lis és mindkét félnek a köl­csönös biztonságot nyújtó, azonos arányú csökkentésről a NATO-államok képviselői hallani sem akarnak. Tehát az enyhülés szem­pontjából legfontosabb lesze­relési tárgyalások gyakorla­tilag egyhelyben topognak, s ez kiegészül az amerikai kor­mányzat harcias, követelőd­ző politikájával. Mindennek következtében az enyhülési folyamatban az utóbbi idő­ben sajnálatos lassúbbodás következett be —, ahogy ezt a múlt héten Arbatov akadé­mikus. a Szovjetunió Amerika- kutató intézetének világhírű igazgatója állapította meg a Pravdában. Rendkívül sür­gető hát. hogy ennek a rend­kívül káros, veszélyes ten­denciának véget vessenek. Eh­hez viszont elsősorban a szov­jet és az amerikai álláspont közelítésére van szükség. De most — ahogy ezt Moszkvá­ban többször leszögezték — elsősorban Washingtonnak kell lépnie. A.K. sza, valamint a terrorizmu elleni harc kérdéseiben. A gyarmatosítás kérdésé vei foglalkozó bizottság hatá­rozatában felszólította a világ valamennyi államát és a nem­zetközi szervezeteket: foko­zottabban segítsék az elnyo­mott dél-afrikai népeket és növeljék nemzeti felszabadí- tási mozgalmaiknak nyújtót erkölcsi, anyagi és diplomá­ciai támogatásukat. A politi­kai bizottság határozatábar annak a követelésnek adót hangot, hogy vessenek vége a világméretű fegyverkezés hajszának és a tömegpusztító fegyverek előállításának. A határozatok elfogadásá­val pénteken véget ért az Interparlamentáris Unió ta­vaszi ülésszaka. Csak röviden... AZ NDK Népek Barátságá­ért Érdemrendjével tüntették ki 65. születésnapja alkalmá­ból Gerhard Daneliust, a Nyu­gat-berlini Szocialista Egység­párt elnökét EGYIPTOMBAN tömegpert készítenek elő haladó szemé­lyiségek ellen áznál a váddal hogy „kommunista szervezete­ket alapítottak” és „meg akai. ták dönteni a rendszert”. Az április 16-án kezdődő pernek 176 vádlottja van. AZ ALDO MORÖT fogva tar. tó „Vörös Brigádok” nevű ter­rorszervezet pénteken levelet juttatott el a nyugatnémet Bil Zeitung című lapnak, melyben tudtul adja, hogy az olasz ke reszténydemokrata pártelnö köt, „bíróság elé állították é el is ítélték”. CARTER amerikai elnö! szombaton a nyugat-afrika Nigéria fővárosában, Lagos- ban megkezdte tárgyalásait Olusegun Obasanjo tábornok, kai, a vendéglátó ország állam­főjével. Az amerikai elnök pénteken este érkezett Brazí liából Lagosba. é Fellőtték a Kozmosz-IOOO-et

Next

/
Thumbnails
Contents