Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

1978. Április i3., csütörtök w VUKflP Zene a könyvtárban _ A pomázi községi könyv­tár dolgozói fontos felada­tuknak tekintik a zenei kul­túra terjesztését, a zenei mű­veltség fejlesztését. Ezt a célt szolgálta a felnőtteknek szer­vezett zenebarátok köre, de az ifjúság számára megala­kított ifjú zenebarátok köre is. A zenei klubok színvona­lára jellemző, hogy havonta rendszeresen tartott összejö­veteleken komoly, színvona­las zeneműveket hallgatnak és elemeznek. Kovács Lajos karnagy a felnőtteknek, Asz­tal Csabáné pedig a fiatalok­nak nyújt segítséget ahhoz, hogy még jobban értsék és szeressék a zenét. Áprilisban-1­Budaörsrő/ érkezett rász és László József ötvös­munkáit. Az alkotókat mű­helybeszélgetéseken is ven­dégül látták. A gimnáziummal közös rendezésben pedig öt­részes előadássorozat foglal­kozott napjaink aktuális kép­zőművészeti problémáival. Várnagy Ildikó szobrai mel­lett a művelődési házban Pé­csi József fotóiból is rendez­tek kiállítást, mindkettő a hó­nap végéig látható. Lénárt József Budaörs Család és iskola Neve/Jün A Pest megyei Hírlap már­cius 23-i számában Krisár Miklós, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának főelőadója tollából megjelent hozzászólás indított arra, hogy a Család és iskola vitához én is elküldöm hozzászólásomat. a fiatalok például Corelli- és Vivaldi-művekkel ismerked­nek majd. Könyvtárunk dolgozói arra törekednek, hogy községünk­ben valóban közkinccsé te­gyék a zenét. Vásároltak egy lemezjátszót, melynek segít­ségével bárki meghallgathatja a neki tetsző zenekari művet, vagy operát. Ez a könyvtár olvasóit nem zavarja, mert minden érdeklődő fülhallgatót használ. Jelenleg mintegy kétszáz a rendelkezésre álló hangle­mezek száma, de a gyűjte­ményt folyamatosan növe­lik. A zeneművel, vagy szer­zőjével kapcsolatos irodal­mat pedig megtalálhatjuk a könyvtár polcain. Örömmel üdvözöljük a pomázi könyv­tár kezdeményezését, mert példát mutatnak arra, hogy a jó könyvtáros tevékenysége nemcsak a könyvek ismer­tetésére, terjesztésére szorít­kozik. Balogh Gyula Pomáz Mozira várva Várallyai Béla tápiószent- mártoni olvasónk arról tudó­sított bennünket, hogy a köz­ség lakói két éve nem tud­nak moziba járni. Felújítás címén bezárták, s azóta nem­igen halad a munka. A köz­n o O O O házat építettek. Április 25-én befe­jezik az építőipari munkákat, ezt követően felújítják a nézőteret, majd a termek festése, mázolása következik. A tervek szerint má­jus közepén megnyílik a tápió- szentmártoni mozi. Érdekes és tanulságos Tavasszal a kiskertészek is megkezdik mindennapos mun­kájukat kertjeikben. Ilyen­kor hasznosítják a tél folya­mán tartott szakmai előadá­sokon hallottakat. Nagykörösön az ÁFÉSZ ker­tészeti szakcsoportja kertba- rátklubjának tagjai kétheten-* ként tartott összejövetelei­ken, sok érdekes és tanulsá­gos előadást hallhattak. Töb­bek között szó volt a kiskerti zöldségtermelés irányáról, a csemegeszőlő-termesztésről, a mezőgazdasági termelés kör­nyezetvédelmi problémáiról és a tél végi növényvédelmi mun­kák szükségességéről is. Reméljük, hogy a tudniva­lókat a gyakorlatban min­denki hasznosítani tudja. Csikai Pál Nagykőrös i Zsambéki lámpások Egyre többen keresik fel Zsámbékon a különleges lám­pagyűjteményt. Tavaly csak­nem 15 ezren látták. A ven­dégkönyv tanúsága szerint a látogatók néha messzi vidék­ről, sőt, külföldről is eljön­Váiaszol a; Lapunk március 14-i szá­mában Nyaktörő másfél kilo­méter címmel megírtuk, hogy a Csobánka felé vezető úton szinte lehetetlen a köz­lekedés. Írásunkra- a KPM Közúti Igazgatóságának osz­tályvezetője Zsiga-Kiss End­re válaszolt. Már február végén, március el­ső napjaiban — ahogy az időjá­rás engedte —, elvégeztük a ká­tyúzási munkákat. A kigödrösö- dött padkát feltöltöttük, és a nyak­törő szakaszt aszfaltszőnyeggel erősítettük meg. Egyébként évek óta folyamatosan dolgozunk a ja­vításokon. ség lakói nevében kérdezi, hogy mikorra tervezik a mo­zi megnyitását. ★ Komlcnecz Tibor, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztá­lyának vezetője válaszolt olva­sónk kérdésére. A filmszínházat két évvel ezelőtt életveszélyesnek nyilvánították, ezért sürgősen be kellett zárni. Ez idő alatt új gép­MA-SZULÄf “* értekez­let ▼ k együtt s átfogóan látva a problémá­kat, már nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten gon­dolkodnak. — Javasolták pél­dául, hogy a nevelési munka- bizottság összejövetelein a legilletékesebb pedagógusok irányításával tárgyaljanak meg egy-egy aktuális pedagó­giai, nevelési témát. De visszatérve a Neveljünk együtt című híradóra, a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága tagjainak közreműkö­désével a pedagógusok és a szülői munkaközösség tagjai írják, szerkesztik a cikkeket. Így adják közre az iskola és a nevelőmunka egészét ér­deklő gondolataikat. Varga Sándor, a ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskola igazgatója Hány óra ? Az elmúlt héten Z. L. ceglédi olvasónk arról pa­naszkodott levelében, hogy a főtéri óra már évek óta állandóan ugyanazt az időt mutatja. Sióval nem jár. H. A. váci olvasónk levelé­ben pedig nem is egy, ha­nem három esetről tesz említést. Nem jár az óra a buszpályaudvaron és a vil­lanyrendőrnél sem. Az állo­más épületéről pedig le is szerelték az ugyancsak hosszú idő óta mozdulatla­nul álló időmutatót. Mi lehet a jelenség oka? Annál is inkább kérdezzük ezt, mert nemcsak Cegléden és Vácott, hanem a megyé­ben máshol is láttunk meg­bénult órákat. Hosszas utá­najárás után sem sikerült ki­deríteni a baj okát Pilla­natnyilag a legvalószínűbb­nek az látszik, hogy az órák karbantartására hiva­tott. illetékesen vett erőt a tavaszi fáradtság Mivel vigasztaljuk hát megyénk bosszankodó ol­vasóit? Talár azzal: ha Pesten járnak, nézzenek kissé körül. A köztéri órák itt is rakoncátlamkodnak. Válaszol az illetékes FIATALOK A KÖZSÉGÉRT A budaörsi Jókai Művelő­dési Ház nagyterme a napok­ban vidám fiatalokkal telt meg. A nagyközség 21 KISZ- szervezetét 120 küldött kép­viselte. Az értekezleten fel­szólalt Valentin Károly, a községi pártbizottság titkára, Naszvadi János tanácselnök és Pollák Mihály, a budai já­rási KISZ-bizottság politikai munkatársa. Az elmúlt két esztendő if­júsági munkájáról Lakasz Magdolna titkár számolt be, aki nemcsak az eredménye­ket ismertette, hanem vázolta a jövő feladatait is. Az ered­ményekben gazdag tevékeny­séget a következők is bizo- nyíljják. A tervidőszak alatt négy új alapszervezet alakult és 140-nel növekedett a KISZ- íiatalok száma. Egyre több fiatal tesz javaslatot munka­helyén az ésszerűbb munka­szervezésre és a takarékos gazdálkodásra. Az indítvá­nyokat a vezetők figyelembe is veszik. A "N*. jtf és közsé­gi akcióprogramok során mintegy 11 ezer óra társadal­mi munkát végeztek. Részt vettek egyebek között a kis- tarcsai kórház, a budaörsi gázcseretelep építésén. Kom­munista műszakokat szervez­tek és azok bevételét a VÍT- számlára fizették be. Az 1976—77-es évben a fiatalok közül 24-en nyerték el a Ki­váló Dolgozó címet, hárman pedig aranykoszorús KISZ- jelvényt kaptak. Közismert munkájukkal kivívták a po­litikai, az állami és a társa­dalmi szervezetek dicsére­tét. Legfontosabb feladatuknak most az V. ötéves terv gazda­ságpolitikai céljainak eléré­sét tekintik. Nagyobb fi­gyelmet fordítanak az Ifjúsá­gi Radar és az Alkotó Ifjú­ság akció szélesebb körű ter­jesztésére. Egyben kérték a község vezetőit, hogy jelölje­nek ki számukra feladatokat, melyeknek megoldása során bizonyságot tehetnek munka­készségükről. A tartalmas beszámoló után megválasztották a KISZ-bi- zottság új tagjait és azokat, akik a járási küldöttértekez- letefi képviselik majd a bu­daörsi fiatalokat. A nagyköz­ségi KISZ-bizottság titkárá­nak — eddigi jó munkájának elismeréseként — ismét La­kasz Magdolnát választották. KIÁLLÍTÁS ÉS TÁNC A budaörsi Jókai Művelő­dési Házban Várnagy Ildikó kisszobraiból nyílt tárlatról is szeretnék hírt adni. Már a kiállítás megnyitása is rend­hagyó volt, mert Kővágó Zsu­zsa táncosnő — Szabados György Esküvő című zenemű­vének részletére — tánccal segített megjeleníteni a szob­rok ábrázolta mozgást. A kiállított művekben fel­fedezhető, hogy a művész ősi kultúrák emberjeleit tanul­mányozta. A szobrok ugyan­is olyanok a néző számára, mintha táncolnának. Az érdekes bemutatót már eddig is sokan látták. Ugyan­csak nagy sikere volt március­ban a látáskultúra hónap ren­dezvényeinek, melyek kere­tében kamarabemutatókat tar­tottak. Az érdeklődők megte­kintették Berki Viola, Szkok Iván, Bak Imré fért "művé­szek, Melocco Miklós szób­A ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskola Neveljünk együtt című szülői híradója — amely már negyedik éve jelenik meg negyedévenként — valóban a család és iskola szoros összefogását jelenti. E híradó megindítását megelőz­te az iskola szülői munkakö­zösségének az iskolai ne­velőmunkát igen jól átfogó szervezeti felépítése, amely az évek során bebizonyította hasznosságát. Meggyőződé­sünk ugyanis, hogy a szülők csak akkor válnak érdekeltté az iskola egészét érintő neve­lő-oktató munkában, ha kö­zösségüknek felelősökre épü­lő szervezeti felépítése, struk­túrája van. Az osztályelnökök mellett négy munkabizottságot mű­ködtetünk, akik kiemelt sze­repüknek megfelelően érzik is felelősségüket az iskolai munka szinte valamennyi te­rületét illetően. A nevelési munkabizottság segíti a tankötelezettségi tör­vény teljesítését, a tanulók személyiségformálását, a ta­nulás sokirányú támogatását, a felzárkóztatástól a tehet­séggondozásig. — Gyermek- védelmi munkabizottságunk az iskolai gyermekvédelmi felelős vezetésével személyen­ként patronálja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket, felelősséget vál­lal sorsuk alakulásáért. — A mozgalmi munkabizottság támogatója úttörőcsapatunk­nak, segít az éves akciók le­bonyolításában. Végül pedig ’egyre nagyobb lelkesedéssel kapcsolódnak be az iskola- fejlesztési munkabizottság tagjai az iskola érdekéber végzett társadalmi munkák­ba; ők az Egy üzem, egy is­kola mozgalomnak aktivis­tái. Valamennyi munkabizottsá­gunk pontosan kidolgozott terv alapján dolgozik és a félévenként tartott közös szü­lői értekezleteken számolnak be az elvégzett feladatokról. Ök a mozgatói az osztályok szülői munkaközösségeinek, Panaszok és válaszok Bölcsődei helyzetkép Budakesziről Néhány héttel ezelőtt or­szágszerte — megyénkben is — beérkeztek a jelentkezések az óvodákba, bölcsődékbe. A kérelmeket különböző fóru­mokon elbírálták és az ered­ményekről értesítették a szü­lőket. Ezek után megszaporodtak postánkban az ezzel kapcso­latos panaszos levelek, sőt, többen személyesen is fel­kerestek minket a szerkesztő­ségben, még olyan kéréssel is, hogy segítsünk gyermeküket elhelyezni az óvodában, vagy a bölcsődében. Ki ezt, ki azt, de mindenki tudott olyan ér­vet felhozni, ami az elutasí­tás ellen szólt. Az idén a legtöbb panasz Budakesziről érkezett. A le­velekből és a szerkesztősé­günkben járt olvasóink sza­vaiból kiderült, hogy a köz­ségben csupán egy bölcsőde van, az is elavult, korszerűt­len, ahol csak 45 gyermeket tudnak befogadni. Érthető, hogy nagyon sok felvételi ké­relmet el kellett utasítani. Hetvenet elutasítottak Olvasóink gondjával Bo- bály Mihályt, a községi ta­nács elnökét kerestük fel. — Budakeszi intenzív fej­lesztése a IV. ötéves terv­ijen kezdődött meg. Ekkor a legfontosabb feladat — mint minden Budapest környéki községben — a vízhálózat ki­építése volt. Mintegy 10 mil­lió forintos beruházással az évek során Budakeszi nagy részén bevezettük az ivóvizet. A gyermekintézmények fej­lesztésére is gondot fordítot­tunk, a szűkre szabott anya­gi lehetőségeken belül. Első­sorban az óvodás és iskolás­korú gyermekekre kellett gon­dolni, hiszen hároméves ko­rig az édesanya igénybe ve­heti a gyermekgondozási se­gélyt is. — A község négy óvodája háromszázhetven gyereket tud befogadni. Pillanatnyi­lag az igényeket ki tudjuk elégíteni, később azonban az új lakótelep felépülésével itt is nőnek a gondok. Űj isko­lára is nagy szükség van, mert az idén is már szükség- tantermekbe jár a gyerekek egy része. Jövőre pedig két műszakban kell tanítani, mert a községben ezerháromszáz iskolás gyerek van és össze­sen 36 tanterem. Ügy tervez­zük, hogy 1981-re felépül a második 16 tantermes iskola, 10 millió forintos beruházás­sal. Budakeszi hegyektől öve­zett, szép fekvésű község. Érthető hát, ha egyre többen költöznek ide, minél távo­labb a főváros zajától. Sok fiatal kapott az elmúlt évek­ben itt lakást az épülő lakó­telepen. Természetesen több a szülés is. A tanácselnök szá­mokat sorol. — Községünkben 587 böl- csődés korú gyermek van. Bár sok anya igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt, mégis nagy az igény a cse­csemők bölcsődei elhelyezé­sére. A 45 helyes bölcsődé­be az idén 63 gyereket tud­tunk felvenni, vagy mond­hatnám úgy is: zsúfoltunk be. Hetven jelentkezőt azonban el kellett utasítani. — Higgye el, nehéz volt döntenie a 13 tagú társadalmi bizottságnak. Körültekintő és alapos mér­legelés után az elbírálás sor­rendje a következő volt: el­sők között vettük fel az egye­dülálló anyák, valamint a sorkatonai szolgálatot telje­sítő apák és a rossz szociális körülmények között élők gyer­mekeit. Ezután a helyi intéz­mények dolgozóinak gyer­mekei, majd a nagycsaládo­sok következtek. És végül a két- és egygyermekes szülők. — Az idén tatarozzuk, fel­újítjuk a bölcsődét, mert va­lóban rossz állapotban van. Megértjük és átérezzük a szü­lők gondjait, de a következő két évben még nem tudunk új bölcsődét építeni, hiszen legsürgősebb feladatunk az új általános iskola felépíté­se lesz. A lakótelepen azon­ban, ahogy anyagi erőnk en­gedi, létesítünk bölcsődét. Magasabb az országosnál A tanácselnöknek ezek a szavai azonban nem nyug­tatják meg a budakeszi szü­lőket. És, hogy milyen nehéz lépést tartani a bölcsődének a születések számával me. gyeszerte, erről pontos ada­tokat kaptunk Macher Jó- zsefnétől, a Pest megyei Ta­nács vezető védőnőjétől. — Jelenleg 57 tanácsi és 16 üzemi bölcsőde van a me­gyében. A IV. ötéves terv­időszakban 461 hellyel fej­lesztettük a hálózatot. A la­kosság számához viszonyít­va megyénkben az élveszüle- tési arány magasabb az or­szágosnál. A demográfiai hul­lám hatásán túl Pest megyé­ben kedvező a lakosság kor- összetétele is. Ezen kívül a születések számát kedvezően befolyásolta a népesedéspoli­tikai határozatot követő intéz­kedések sora. (A családi pót­lék emelése, a szülési segély, a gyermekápolási táppénz emelése.) 1973-hoz viszonyít­va a születések' száma 24,3 százalékkal, Pest megyében pedig 27,4 százalékkal több. A születések emelkedése nincs arányban a bölcsődei ellátás fejlődésével, sőt, az ezer bölcsődéskorú gyermek­re jutó helyek száma — a fej­lesztés ellenére — csökkent. Pedig az V. ötéves terv so­rán mintegy háromszorosá­val több majd a helyek szá­ma. Társadalmi összefogás A budakeszi bölcsődei hely­zet objektív adatait és olva­sóink szubjektív panaszait egybevetve arra a következ­tetésre kell jutnunk, hogy — ismerve és elismerve a ne­hézségeket —, talán a társa­dalmi összefogás nem is any- nyira rejtett tartalékait kel­lene mozgósítani a gondok enyhítésére. Azért is, mert ezek az elkövetkezendő évek­ben feltétlenül növekedni fognak. Bőday Márta j 1 I nek, dicsérve a szép kidolgo-' zású remekműveket. A látogatók a XVI. század­tól napjainkig ismerkedhet­nek a vas- és faművészet re­mekeivel. Az ízléses, nagy gonddal és szeretettel készí­tett lámpatestek a türelmes, ügyes kézi munkát dicsérik. Ügy érezzük, azonban meg­érdemelne már ez a gyűjte­mény több helyiséget is. Ak­kor megszűnne a mostani zsúfoltság és az értékes lát­vány felmérhetőbb lenne azok számára, akiket a kíváncsi-, ság Zsámbékra hoz. Padányi Lajos Budakeszi Szerkesztői üzenetek K. J. Gödöllő: örülünk, hogy ' gondjaik megoldódtak, hogy az új kézbesítő udvarias és szorgalmas. M. J.-né Szigetújfalu: A témáról már többször írtunk. Továbbra is várjuk azonban közérdekű írá­sait. V. I. Monor: Panaszát továbbí­tottuk a járási hivatal illetékes osztályának. Válaszukig szíves tü­relmét kérjük. z illetékes Igazgatóságunknak az ötödik öt­éves terv készítésekor, lD^-ban, ) még 1200 kilométer hosszú, hat mé- . térnél keskenyebb út volt háló- . zatában. Még mindig van csaknem J 800 kilométernyi ilyen utunk. Ezé- • két folyamatosan szélesítjük. Ez ■ évre ütemeztük a pilisvörösvári— pomázl üt szélesítését is^ Igen nagy gondot okoz igazga­tóságunknak a keskeny útburko­latok ' fenntartása, mert a gépjár­művek találkozáskor és előzéskor a padkát is igénybe veszik. Ezért gödrök keletkeznek, esőzéskor alááznak, kátyúsodnak. De csak fokozatosan, anyagi lehetősé­günktől függően tudjuk a burko­latot szélesíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents