Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
rtsT MF.GYtt Heti jogi tanácsok A haszonélvezetről és a használatról A Legfelsőbb Bíróság elöntései Veszélyes útszakasz kedett, amikor az általa is is. mert laza szerkezetű, aszfalt- fedő réteggel el nem látott, csúszós úttestre ráhajtott. Tehát a kár bekövetkezésében maga is közrehatott, s így kár- megosztásnak van helye. A vállalat magatartásának felróhatósága azonban lényegesen nagyobb súlyú, mint a balesetet szenvedetté. Ugyanis az államigazgatási hatóság az útburkolat 43 órán belüli heiyA tsz-ben nem volt pénztár Családi ház építését vállalta egy mezőgazdasági tsz építő részlege. Amikor a munka elkészült, elszámolási vita támadt és a szövetkezet a megrendelő ellen a hátralékos vételár megfizetéséért pert indított. Az építtető azzal védekezett, hogy a szerződés megkötésekor adott előlegen felül, nagyobb összeget fizetett ki a tsz elnökének és az építésvezetőnek. A járásbíróság tanúk kihallgatása alapján azt állapította meg. hogy a tsz-nél pénztár nem volt, az építtető a brigádvezetőnek fizetett és ezzel tartozását kiegyenlítette, tehát a vele szemben támasztott követelés alaptalan. Az ítélet ellen, amely jogerőre emelkedett, a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. Ennek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Nem kötelező együtt lakni Ügyészi vizsgálat a tartási szerződésekről reállítására kötelezte, ennek azonban nem tett eleget. Ez a magatartása önmagában is kifogásolható. Ezen túlmenően a veszélyt jelző tábla felállítását is elmulasztotta, s ily módon az általa megbontott útszakaszon a forgalomban részt vevők testi épségét és vagyonbiztonságát súlyosan vészé- lyertette. Ezért a Legfelsőbb . Bíróság a kármegosztás arányát , a vállalatra terhesebben, . 75—25 százalékra módosította. . A határozat indokolása sze* rint a szövetkezet az építkezésről végszámlát készített, amely szerint a megrendelőnek tartozása áll fenn. Ezt a számlát az elnök, az építésvezető és az építtető is aláírta. Ez utóbbi aláírása tartozáselismerésnek minősül. Nincs bizonyítva, hogy az építési költségeket valóban kifizette volna. Ezért a megrendelőt szembesíteni kell a tanúkkal és az egyik volt tsz-alkal-- mazottat felszólítani, hogy ä házépítéssel kapcsolatos elszámolással összefüggő és bír- tpkában lévő feljegyzéseit a bíróságnak mutassa be. Csak így lehet elkerülni, hogy « Szövetkezet ügyvitelének lazaságát, a bizonylati fegyelem megsértését, bármelyik fél alaptalan gazdagodásra, egy és díjtételek kétszeri érvényesítésére, vagy a jogos követelés el nem ismerésére használhassa fel. Sok olvasónk kérdezte már, hogy milyen rendelkezési jogai vannak az ingóság vagy ingatlan haszonélvezőjének, a tulajdonossal szemben. Lényegében tehát az a kérdés, hogy mi a különbség a kettő között. Röviden azzal intézhetjük el a problémát, ha azt mondjuk, hogy a haszonélvező mindent tehet a dologgal, csak ej nem adhatja. A probléma azonban mégsem ilyen egyszerű. Éppen ezért vegyük sorjába a kérdéseket. A tulajdonosnak st tulajdonjogból folyó általános jogaihoz tartoznak a birtoklás joga, a használat és a hasznok szedésének joga, valamint ezzel összefüggésben a szomszédjog és az úgynevezett túl- építés szabályai, végül a rendelkezési jog, és az ezt esetleg korlátozó elidegenítési és terhelési tilalom. A tulajdonos jogi helyzetének kötelezettségi oldalához a terhek, a kárveszély, és a szükséghelyzetben okozott kár viselésének kötelezettsége tartozik. A birtoklás jogával, és ezzel együtt a szomszédjogokkal a legutóbbi tanácsainkban foglalkoztunk, az elidegenítési és terhelési tilalomról is már több esetben írtunk. Most a fő kérdés, a haszonélvezet, tehát a tulajdonjogi jogosítványok közül a rendelkezési jog lesz a témánk. így azzal foglalkozunk, hogy a haszonélvező hogyan, milyen korlátig rendelkezhet a más tulajdonával, és egyben meghatározzuk a tulajdonjog korlátáit is. • Mit tehet tehát a haszonélvezeti jogosult? Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, annak gyümölcseit, hasznait szedheti. Ebből következik, hogy a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos, a birtoklás, a használat, és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha a dolog tulajdonosa meg. változik, az nem érinti a haszonélvezetet, mert ez a jog anélkül is fennmarad. A haszonélvezeti jog szólhat meghatározott időre, de legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Haszonélvezeti jogot lehet létesíteni ingó dologra, és ingatlanra is. Haszonélvezet keletkezhet a törvény erejénél fogva, (pl. özvegyi haszonélvezeti jog), de szerződés és bírósági intézkedés alapján is. Szerződés alapján haszonélvezet úgy keletkezik, hogy a dolgot átad. jak, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. Ha az ingatlanon jogszabály, bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű, vagy olyan megszerzőjével szemben törvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. • Milyen kötelezettségek teruelik a haszonélvezőt? A haszonélvező jogának gya. korlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket, a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével. Terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átenged, heti. Ilyen eset például, amikor a más tulajdonában álló lakás használatát másnak átengedi, bérbe adja. A törvény azonban korlátot szab ennek, mert ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett — a dolog használatára nem tart igényt. Egyéb kötelezettségek is terhelik a haszonélvezőt. így köteles értesíteni a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről, és a beállott kárról, ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza. Köteles a haszonélvező azt is tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Ha a haszonélvezeti jog megszűnik, a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni a tulajdonosnak. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. P. K.-né dabasi olvasónk feltett kérdésére mi nem tuA vásárlók minőségi kifogásának intézéséről a belkereskedelmi miniszter kiadott 4/1978 (III. 1.) Bk. M. rendeletét az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 12. számából is megismerhetik. Az utazási szerződésekről, a fizető vendéglátásról ugyanitt jelent meg a Minisztertanács 11/1978. (III. 1.) számú és a 12/1978. (III. 1.) sz. rendelete. Város- és községrendezés címén, házhelyterületet kijelölő hatósági határozat alapján, nagyobb összefüggő településrészt érintően hagyományos családi ház építése céljára kisajátítást lehet kérni — mondja a Minisztertanács Tanácsi Hivatala 2/1978. számú, a kisajátítással kapcsolatban kiadott egyik állásfoglalása. (Tanácsok Közlönye 12. száma.) A középfokú szakoktatási intézmények fenntartásának szabályozásáról a 15/1978. (III. 1.) MT. számú rendelet rendelkezik, amelyet az érdekeldunk megfelelő választ adni, hiába vitatja, hogy a haszonéi, vezetében levő hordók kezelése tekintetében úgy járt el, ahogy ez egy szakember esetében elvárható. Véleményünk szerint bíróságra tartozik annak eldöntése, hogy a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenésről van-e szó, mert ebben az esetben a kárt valóban nem köteles megtéríteni. Ha azonban az értékcsökkenés abból állott elő — mint ahogy a tulajdonos állítja —, hogy a hordókat nem megfelelően kezelte, akkor a bekövetkezett kárért olvasónk felelősséggel tartozik. • Ellenörizheti-e a tulajdonos a haszonélvezet gyakorlását? Ellenőrizheti. Ha a haszonélvező a dolgot nem a rendeltetésének megfelelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Egyik olvasónk azt írja levelében, hogy 6 biztosítékot kért, mert a tulajdonában levő ház szobáit a haszonélvező évek óta nem festeti ki, az ablakok, ajtók javítását elhanyagolja, az eltöredezett cserepeket nem javítja ki és emiatt beázott a mennyezet is. A haszonélvező azonban nem adott biztosítékot, mondván, hogy ezek a javítási munkálatok a tulajdonost terhelik. Téved a haszonélvező, mert mint ahogy már írtuk, a haszonélvező köteles viselni a dolog fenntartásával járó terheket, olyanokat, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak. A felsoroltak — véleményünk szerint — éppen ebbe a kategóriába tartoznak. Ha nem tudnak megegyezni, o bírósághoz kell fordulni. Dr. M. J. tek a Művelődésügyi Közlöny 6. számából ismerhetnek meg. A szakfordító és tolmács" képzésről, valamint a tolmácsigazolványhoz szükséges vizsgáról a 4/1978. (III. 18.) OM. számú rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 18. számában jelent meg. A kukoricatermesztésben részt vevő mezőgazdasági dolgozók anyagi ösztönzéséről a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel együttesen, 1/1978. (III. 24.) MÉM—MüM. szám alatt rendeletet adott ki. (Magyar Közlöny- 19. számában jelent meg.) A lakásépítésnek hazánkban két fő formája van: az állami és a magánlakások építése. A Házi Jogtanácsadó márciusi száma, mely a Pénzügyminisztérium közreműködésével készült, lényegében csak a személyi tulajdonba kerülő lakások általános építési formáival és feltételeivel foglalkozik. Mindenki, aki saját erőből lakáshoz akar jutni, haszonnal forgathatja ezt a kiadványt. Mi az államilag támogatott magánlakás-építés, illetőleg -vásárlás? Milyen főbb magánlakás-építési és -vásárlási formák lehetségesek? Mit értünk a lakóépület házilagos kivitelezésén? Mi a korszerű csoportos családi ház? Ezekre a kérdésekre ad választ az egyik legterjedelmesebb fejezet. Majd sorra következik a többi — immár részletekbe bocsátkozó — pont. Éspedig: hogyan szerezhetjük meg az építéshez szükséges telket és műszaki tervrajzokat? Kire bízzuk az építést, s hogyan kell azt helyesen megszervezni? Miféle tulajdoni problémák merülhetnek föl egy Súlyos baleset történt egy nagyközségben. A megyei vízmű vállalat ivóvízvezeték-rekonstrukciót és csatornázást végzett. Ennek során két utca kereszteződésében az útburkolatot felbontották és hatósági intézkedés ellenére az aszfalt- makadámot és annak fedőrétegét csak egy hónap múlva állították helyre. A nyomóvezeték lefektetése után az úttest alsó szintjét homokos kaviccsal töltötték fel, ellenben az úttest teljes szélességében, 10—70 centiméternyi felületen, mintegy 10—15 centiméter mély süllyedés keletkezett, ami az autóforgalom és az esős időjárás következtében csúszóssá, laza szerkezetűvé vált. A megyei vízmű vállalat az aszta.t nélküli útszakaszt nem kerítette el, és az út hibájára, valamint veszélyére figyelmeztető táblával sem hívta fel az arra közlekedők figyelmét. Egy községbeli tisztviselő kerékpáron közeledett a hibás úttest felé. Már korábban is észrevette, hogy az aszfaltozás hiányzik, ezért a gép sebességét csökkentette és a megsüllyedt részen óvatosan igyekezett áthaladni. A kerékpár első kereke azonban a mélyedésben megcsúszott, a tisztviselő felborult, és egyik lábán háromszoros törést szenvedett. Megoperálták, majd különböző szövődmények léptek fel és majdnem egy évig keresőképtelen volt. Ezért a vállalat ellen 25 ezer forint kártérítés fizetéséért pert indított. A járásbíróság a vízmű vállalatot 18 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a megyei bíróság 50 százalékos kármegosztást alkalmazott. Ezt azzal indokolta, hogy a tisztviselő is közrehatott a baleset bekövetkezésében, mert az adott helyzetben nem az elvárható triódon közlekedett. Az útviszonyokat ismerve, le kellett volna szállnia, a kerékpár? ól, és azt a veszélyes szakaszon gyalogosan áttolni. Ezért a vízmű vállalat felelősségének arányát 50 százalékra csökkentette. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és a marasztalási összeget 13 ezer forintban állapította meg. — Amennyiben a kár bekövetkeztében az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, ennek következményeit viselni köteles — hangzik a határozat indokolása. — Ilyen esetben kármegosztásnak van helye. A tisztviselő valóban körültekintés és elővigyázatosság nélkül közleépítkezéssel kapcsolatban? Mindezekre világos feleletet kap a kiadvány olvasója, s ráadásul arra is utalás történik, hogy pontosan melyik jogszabály vonatkozik a „munkamenet” egyes pontjaihoz (ami azért kell, hogy az építtető adott esetben sikeresen védhesse jogait. netáni jogvita esetén). Mint említettük, a kedvezményeket, illetőleg a közvetlen állami támogatás formáit a szám kimerítően tárgyalja. Egy további fejezet hasonló teljességgel ismerteti a költségviselés szabályait, különös tekintettel az igénybe vehető kölcsönök nagyságára, a visz- szafizetés határidejére. A Házi Jogtanácsadó márciusi számát a szokásos állandó rovatok egészítik ki. Ezeknek témáit felsorolni nincs helyünk, csupán az új jogszabályok rövid ismertetését, a Magyar Közlöny legutóbbi számainak tárgymutatóját, valamint a levelezési rovatot emeljük ki. Ez utóbbi Válaszolunk cím alatt közli a beküldött kérdéseket s a lap jogi szakértőinek válaszát. Az utóbbi években lényegesen csökkent a tartási szerződések száma. Rokoni kapcsolat vagy tartós ismeretség hiányában érthető okokból idegenkedtek e szerződéstípustól: korábban ugyanis a PTK előírta, hogy a gondozásra szorulónak és eltartójának együtt kell laknia. A március 1-én hatályba lépett szabályok már nem szabnak ilyen szigorú feltételeket. Sőt bizonyára növeli majd a tartási szerződések népszerűségét az a rendelkezés is, amely szerint gondozásra, gyógyításra, ápolásra és más kötelezettségek teljesítésére jogi személyek, például termelőszövetkezetek is vállalkozhatnak. A tartási,' életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásáról és a tanácsi szakigazgatási szervek hatósági tevékenységének törvényességéről felmérés készült a Legfelsőbb Ügyészség irányításával. Az ügyészségek által fölkeresett, több mint 400 tanácsnál évente 3500 szerződést kötöttek. Emelkedett az öröklési és életjáradéki szerződések száma, különösen a rokonok között. A tanácsi hatóságokhoz jóváhagyásra bemutatott szerződések kevés kivétellel megfeleltek az előírásoknak. Túlnyomó többségüket ügyvéd vagy közjegyző készítette. Az alaki hibák elkerüléséhez sok segítséget adnak a tanácsok tájékoztató Irodái, a jogsegély- szolgálatok. Hiba viszont, hogy gyakran nélkülözhetetlen igazolások hiányában is jóváhagytak szerződéseket. Előfordult, hogy nem követeltek meg olyan hatósági Igazolást, amelyből kiderül, hogy a gondozó tulajdonszerzését nem zárják-e ki a hatályos korlátozó rendelkezések. Ellenpéldaként volt olyan eset is, hogy az ügyfelet szükségtelenül szólították fel igazolás beszerzésére. Öröklési szerződés megkötéséhez például tulajdonszerzési igazolást kértek, holott erre nincs szükség, mivel a jogszabályok szerint az öröklésre nem lehet alkalmazni a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseket. A vizsgált szakigazgatási szervek többsége a jóváhagyás előtt helyszíni szemlén tájékozódott a szerződő felek körülményeiről, tájékoztatta őket jogaikról és kötelezettségeik- ; ről. Ez csupán 173 esetben ma. radt el. A helyszíni vizsgála- tokról készített dakumentá- 5 ciók sablonosságát, szűkszavú, i ságát viszont kifogásolták a ; főügyészségek. Emiatt ugyanis e fontos iratok a későbbiéiben alkalmatlanok arra, hogy a hatóság nyomon kövesse: az adott szerződés megíelel-e a jogszabályokban előírt követelményeiknek, s tartósan betölt- heti-e célját. Megtörtént ugyanis, hogy kifogásolható életvitelű, vagy éppen eltartásra szoruló emberek akartak gondozásra vállalkozni. Az 1976-ban jóváhagyásra bemu. tatótt 3525 szerződésből 305 létrejöttét különböző okokból meg kellett tagadni. Például azért, mert a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között nagy aránytalanság volt. Kizáró ok volt a szerződő felek túlságosan rövid ismeretsége, illetve kiskorúak és cselekvőképtelenek esetében a gyámhatóság hozzájárulásának hiánya. Hiányos vaigy kétes hitelű nyilvántartási lapokkal is találkoztak a vizsgálódó ügyészek. Sőt olyan esetek is előfordultak, amikor szakigazgatási szervek huzamosabb ideje elmulasztották a szerződésekben foglaltak teljesítésének rendszeres ellenőrzését. Az angyalföldi tanács igazgatási osztályánál a vizsgált idő. szakban 609 ügyet tartottak nyilván: a nyilvántartási lapot azonban csak 180 esetben készítették el. Ugyanitt az ügyintéző ellen — a tartási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések miatt — büntető eljárást kellett indítani, más helyütt a vizsgálatot végző ügyészek figyelemfelhívására az érintett szakigazgatási szervek dolgozói a nyilvántartási lapokat kiegészítő bejegyzésekkel látták el. Ami az eltartók és eltartottak közötti konfliktusokat illeti: az illetékes szervek többnyire eredményesen kísérlik meg a békéltetést. Az ügyészi vizsgálat a szakigazgatási szervek munkáját ösz- szességében pozitívan értékelte. Tíz nap rendeletéiből A lakásépítés formái és feltételei A Házi Jogtanácsadó márciusi számában ) * i
