Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

rtsT MF.GYtt Heti jogi tanácsok A haszonélvezetről és a használatról A Legfelsőbb Bíróság elöntései Veszélyes útszakasz kedett, amikor az általa is is. mert laza szerkezetű, aszfalt- fedő réteggel el nem látott, csúszós úttestre ráhajtott. Te­hát a kár bekövetkezésében maga is közrehatott, s így kár- megosztásnak van helye. A vállalat magatartásának felró­hatósága azonban lényegesen nagyobb súlyú, mint a bal­esetet szenvedetté. Ugyanis az államigazgatási hatóság az út­burkolat 43 órán belüli heiy­A tsz-ben nem volt pénztár Családi ház építését vállal­ta egy mezőgazdasági tsz épí­tő részlege. Amikor a munka elkészült, elszámolási vita tá­madt és a szövetkezet a meg­rendelő ellen a hátralékos vé­telár megfizetéséért pert indí­tott. Az építtető azzal védeke­zett, hogy a szerződés megköté­sekor adott előlegen felül, na­gyobb összeget fizetett ki a tsz elnökének és az építésve­zetőnek. A járásbíróság tanúk kihallgatása alapján azt álla­pította meg. hogy a tsz-nél pénztár nem volt, az építtető a brigádvezetőnek fizetett és ezzel tartozását kiegyenlítette, tehát a vele szemben támasz­tott követelés alaptalan. Az ítélet ellen, amely jogerő­re emelkedett, a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. Ennek a Legfelsőbb Bíró­ság helyt adott, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyez­te és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasí­totta. Nem kötelező együtt lakni Ügyészi vizsgálat a tartási szerződésekről reállítására kötelezte, ennek azonban nem tett eleget. Ez a magatartása önmagában is ki­fogásolható. Ezen túlmenően a veszélyt jelző tábla felállítá­sát is elmulasztotta, s ily mó­don az általa megbontott út­szakaszon a forgalomban részt vevők testi épségét és vagyon­biztonságát súlyosan vészé- lyertette. Ezért a Legfelsőbb . Bíróság a kármegosztás arányát , a vállalatra terhesebben, . 75—25 százalékra módosította. . A határozat indokolása sze* rint a szövetkezet az építke­zésről végszámlát készített, amely szerint a megrendelő­nek tartozása áll fenn. Ezt a számlát az elnök, az építésve­zető és az építtető is aláírta. Ez utóbbi aláírása tartozás­elismerésnek minősül. Nincs bizonyítva, hogy az építési költségeket valóban kifizet­te volna. Ezért a megrende­lőt szembesíteni kell a tanúk­kal és az egyik volt tsz-alkal-- mazottat felszólítani, hogy ä házépítéssel kapcsolatos el­számolással összefüggő és bír- tpkában lévő feljegyzéseit a bíróságnak mutassa be. Csak így lehet elkerülni, hogy « Szövetkezet ügyvitelének laza­ságát, a bizonylati fegyelem megsértését, bármelyik fél alaptalan gazdagodásra, egy és díjtételek kétszeri érvényesíté­sére, vagy a jogos követelés el nem ismerésére használhas­sa fel. Sok olvasónk kérdezte már, hogy milyen rendelkezési jogai vannak az ingóság vagy in­gatlan haszonélvezőjének, a tulajdonossal szemben. Lénye­gében tehát az a kérdés, hogy mi a különbség a kettő között. Röviden azzal intézhetjük el a problémát, ha azt mondjuk, hogy a haszonélvező mindent tehet a dologgal, csak ej nem adhatja. A probléma azonban mégsem ilyen egyszerű. Éppen ezért vegyük sorjába a kérdé­seket. A tulajdonosnak st tu­lajdonjogból folyó általános jogaihoz tartoznak a birtoklás joga, a használat és a hasznok szedésének joga, valamint ez­zel összefüggésben a szom­szédjog és az úgynevezett túl- építés szabályai, végül a ren­delkezési jog, és az ezt esetleg korlátozó elidegenítési és ter­helési tilalom. A tulajdonos jo­gi helyzetének kötelezettségi oldalához a terhek, a kárve­szély, és a szükséghelyzetben okozott kár viselésének kötele­zettsége tartozik. A birtoklás jogával, és ezzel együtt a szomszédjogokkal a legutóbbi tanácsainkban fog­lalkoztunk, az elidegenítési és terhelési tilalomról is már több esetben írtunk. Most a fő kér­dés, a haszonélvezet, tehát a tulajdonjogi jogosítványok kö­zül a rendelkezési jog lesz a témánk. így azzal foglalko­zunk, hogy a haszonélvező ho­gyan, milyen korlátig rendel­kezhet a más tulajdonával, és egyben meghatározzuk a tulaj­donjog korlátáit is. • Mit tehet tehát a ha­szonélvezeti jogosult? Haszonélvezeti jogánál fog­va a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot bir­tokában tarthatja, használhat­ja, annak gyümölcseit, hasznait szedheti. Ebből következik, hogy a haszonélvezeti jog fenn­állása alatt a tulajdonos, a bir­toklás, a használat, és a hasz­nok szedésének jogát csak ak­kor gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha a dolog tulajdonosa meg. változik, az nem érinti a ha­szonélvezetet, mert ez a jog anélkül is fennmarad. A ha­szonélvezeti jog szólhat meg­határozott időre, de legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Haszonélvezeti jogot lehet lé­tesíteni ingó dologra, és ingat­lanra is. Haszonélvezet kelet­kezhet a törvény erejénél fog­va, (pl. özvegyi haszonélvezeti jog), de szerződés és bírósági intézkedés alapján is. Szerző­dés alapján haszonélvezet úgy keletkezik, hogy a dolgot átad. jak, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba be­jegyzik. Ha az ingatlanon jogszabály, bírósági vagy hatósági rendel­kezés alapján keletkezik ha­szonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántar­tásba be kell jegyezni. Ha ez elmarad, a haszonélvezet a do­lognak csak rosszhiszemű, vagy olyan megszerzőjével szemben törvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. • Milyen kötelezettségek teruelik a haszonélvezőt? A haszonélvező jogának gya. korlásában a rendes gazdálko­dás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntar­tásával járó terheket, a rend­kívüli javítások és helyreállí­tások kivételével. Terhelik azok a kötelezettségek, ame­lyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles visel­ni a dologhoz fűződő közterhe­ket. A haszonélvező a haszonél­vezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átenged, heti. Ilyen eset például, amikor a más tulajdonában álló lakás használatát másnak átengedi, bérbe adja. A törvény azonban korlátot szab ennek, mert el­lenérték fejében a haszonélve­zeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdo­nos — azonos feltételek mel­lett — a dolog használatára nem tart igényt. Egyéb kötelezettségek is ter­helik a haszonélvezőt. így kö­teles értesíteni a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről, és a beállott kárról, ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gya­korlásában akadályozza. Köte­les a haszonélvező azt is tűrni, hogy a tulajdonos a veszély el­hárítására, illetőleg a kár kö­vetkezményeinek megszünteté­sére a szükséges intézkedése­ket megtegye. Ha a haszonélvezeti jog meg­szűnik, a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni a tulajdo­nosnak. A haszonélvező fele­lős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában el­várható. P. K.-né dabasi olvasónk feltett kérdésére mi nem tu­A vásárlók minőségi kifo­gásának intézéséről a belke­reskedelmi miniszter kiadott 4/1978 (III. 1.) Bk. M. rende­letét az érdekeltek a Taná­csok Közlönye 12. számából is megismerhetik. Az utazási szerződésekről, a fizető vendéglátásról ugyanitt jelent meg a Minisztertanács 11/1978. (III. 1.) számú és a 12/1978. (III. 1.) sz. rendelete. Város- és községrendezés címén, házhelyterületet kije­lölő hatósági határozat alap­ján, nagyobb összefüggő tele­pülésrészt érintően hagyomá­nyos családi ház építése céljá­ra kisajátítást lehet kérni — mondja a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala 2/1978. számú, a kisajátítással kapcsolatban kiadott egyik állásfoglalása. (Tanácsok Közlönye 12. szá­ma.) A középfokú szakoktatási intézmények fenntartásának szabályozásáról a 15/1978. (III. 1.) MT. számú rendelet ren­delkezik, amelyet az érdekel­dunk megfelelő választ adni, hiába vitatja, hogy a haszonéi, vezetében levő hordók kezelé­se tekintetében úgy járt el, ahogy ez egy szakember eseté­ben elvárható. Véleményünk szerint bíróságra tartozik an­nak eldöntése, hogy a rendel­tetésszerű használattal járó ér­tékcsökkenésről van-e szó, mert ebben az esetben a kárt valóban nem köteles megtéríte­ni. Ha azonban az értékcsök­kenés abból állott elő — mint ahogy a tulajdonos állítja —, hogy a hordókat nem megfele­lően kezelte, akkor a bekövet­kezett kárért olvasónk felelős­séggel tartozik. • Ellenörizheti-e a tulajdo­nos a haszonélvezet gyakorlá­sát? Ellenőrizheti. Ha a haszonél­vező a dolgot nem a rendelte­tésének megfelelő módon hasz­nálja, rongálja, vagy a dolog­nak a haszonélvezet megszűn­tével való visszaadását egyéb­ként veszélyezteti, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Egyik olvasónk azt írja leve­lében, hogy 6 biztosítékot kért, mert a tulajdonában levő ház szobáit a haszonélvező évek óta nem festeti ki, az ablakok, aj­tók javítását elhanyagolja, az eltöredezett cserepeket nem ja­vítja ki és emiatt beázott a mennyezet is. A haszonélvező azonban nem adott biztosíté­kot, mondván, hogy ezek a ja­vítási munkálatok a tulajdo­nost terhelik. Téved a haszonélvező, mert mint ahogy már írtuk, a ha­szonélvező köteles viselni a dolog fenntartásával járó ter­heket, olyanokat, amelyek a dolog használatával kapcsola­tosak. A felsoroltak — vélemé­nyünk szerint — éppen ebbe a kategóriába tartoznak. Ha nem tudnak megegyezni, o bíróság­hoz kell fordulni. Dr. M. J. tek a Művelődésügyi Közlöny 6. számából ismerhetnek meg. A szakfordító és tolmács" képzésről, valamint a tolmács­igazolványhoz szükséges vizs­gáról a 4/1978. (III. 18.) OM. számú rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 18. számában jelent meg. A kukoricatermesztésben részt vevő mezőgazdasági dol­gozók anyagi ösztönzéséről a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel együttesen, 1/1978. (III. 24.) MÉM—MüM. szám alatt rendeletet adott ki. (Ma­gyar Közlöny- 19. számában jelent meg.) A lakásépítésnek hazánkban két fő formája van: az álla­mi és a magánlakások építé­se. A Házi Jogtanácsadó már­ciusi száma, mely a Pénzügy­minisztérium közreműködésé­vel készült, lényegében csak a személyi tulajdonba kerülő lakások általános építési for­máival és feltételeivel foglal­kozik. Mindenki, aki saját erőből lakáshoz akar jutni, haszon­nal forgathatja ezt a kiad­ványt. Mi az államilag támo­gatott magánlakás-építés, il­letőleg -vásárlás? Milyen főbb magánlakás-építési és -vásár­lási formák lehetségesek? Mit értünk a lakóépület házilagos kivitelezésén? Mi a korszerű csoportos családi ház? Ezek­re a kérdésekre ad választ az egyik legterjedelmesebb feje­zet. Majd sorra következik a többi — immár részletekbe bocsátkozó — pont. Éspedig: hogyan szerezhetjük meg az építéshez szükséges telket és műszaki tervrajzokat? Kire bízzuk az építést, s hogyan kell azt helyesen megszervez­ni? Miféle tulajdoni problé­mák merülhetnek föl egy Súlyos baleset történt egy nagyközségben. A megyei víz­mű vállalat ivóvízvezeték-re­konstrukciót és csatornázást végzett. Ennek során két utca kereszteződésében az útburko­latot felbontották és hatósági intézkedés ellenére az aszfalt- makadámot és annak fedőré­tegét csak egy hónap múlva állították helyre. A nyomóve­zeték lefektetése után az út­test alsó szintjét homokos ka­viccsal töltötték fel, ellenben az úttest teljes szélességében, 10—70 centiméternyi felületen, mintegy 10—15 centiméter mély süllyedés keletkezett, ami az autóforgalom és az esős időjá­rás következtében csúszóssá, laza szerkezetűvé vált. A me­gyei vízmű vállalat az aszta.t nélküli útszakaszt nem kerí­tette el, és az út hibájára, va­lamint veszélyére figyelmezte­tő táblával sem hívta fel az arra közlekedők figyelmét. Egy községbeli tisztviselő kerékpáron közeledett a hi­bás úttest felé. Már korábban is észrevette, hogy az aszfalto­zás hiányzik, ezért a gép sebes­ségét csökkentette és a meg­süllyedt részen óvatosan igye­kezett áthaladni. A kerékpár első kereke azonban a mélye­désben megcsúszott, a tisztvi­selő felborult, és egyik lábán háromszoros törést szenvedett. Megoperálták, majd különbö­ző szövődmények léptek fel és majdnem egy évig keresőkép­telen volt. Ezért a vállalat el­len 25 ezer forint kártérítés fizetéséért pert indított. A járásbíróság a vízmű vál­lalatot 18 ezer forint megfize­tésére kötelezte. Fellebbezésre a megyei bíróság 50 százalékos kármegosztást alkalmazott. Ezt azzal indokolta, hogy a tiszt­viselő is közrehatott a baleset bekövetkezésében, mert az adott helyzetben nem az el­várható triódon közlekedett. Az útviszonyokat ismerve, le kellett volna szállnia, a ke­rékpár? ól, és azt a veszélyes szakaszon gyalogosan áttolni. Ezért a vízmű vállalat felelős­ségének arányát 50 százalékra csökkentette. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvással élt. amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és a marasztalási össze­get 13 ezer forintban állapítot­ta meg. — Amennyiben a kár bekö­vetkeztében az elvárható ma­gatartást elmulasztó károsult is közrehatott, ennek követ­kezményeit viselni köteles — hangzik a határozat indokolá­sa. — Ilyen esetben kármegosz­tásnak van helye. A tisztvise­lő valóban körültekintés és elővigyázatosság nélkül közle­építkezéssel kapcsolatban? Mindezekre világos feleletet kap a kiadvány olvasója, s ráadásul arra is utalás törté­nik, hogy pontosan melyik jogszabály vonatkozik a „munkamenet” egyes pontjai­hoz (ami azért kell, hogy az építtető adott esetben sikere­sen védhesse jogait. netáni jogvita esetén). Mint említet­tük, a kedvezményeket, illető­leg a közvetlen állami támo­gatás formáit a szám kime­rítően tárgyalja. Egy további fejezet hasonló teljességgel ismerteti a költ­ségviselés szabályait, különös tekintettel az igénybe vehető kölcsönök nagyságára, a visz- szafizetés határidejére. A Házi Jogtanácsadó már­ciusi számát a szokásos állan­dó rovatok egészítik ki. Ezek­nek témáit felsorolni nincs helyünk, csupán az új jog­szabályok rövid ismertetését, a Magyar Közlöny legutóbbi számainak tárgymutatóját, va­lamint a levelezési rovatot emeljük ki. Ez utóbbi Vála­szolunk cím alatt közli a be­küldött kérdéseket s a lap jo­gi szakértőinek válaszát. Az utóbbi években lényege­sen csökkent a tartási szerző­dések száma. Rokoni kapcso­lat vagy tartós ismeretség hiá­nyában érthető okokból ide­genkedtek e szerződéstípustól: korábban ugyanis a PTK elő­írta, hogy a gondozásra szoru­lónak és eltartójának együtt kell laknia. A március 1-én ha­tályba lépett szabályok már nem szabnak ilyen szigorú fel­tételeket. Sőt bizonyára növeli majd a tartási szerződések népszerűségét az a rendelkezés is, amely szerint gondozásra, gyógyításra, ápolásra és más kötelezettségek teljesítésére jogi személyek, például termelőszövetkezetek is vállalkozhatnak. A tartási,' életjáradéki és öröklési szerződések jóváha­gyásáról és a tanácsi szakigaz­gatási szervek hatósági tevé­kenységének törvényességéről felmérés készült a Legfelsőbb Ügyészség irányításával. Az ügyészségek által fölkeresett, több mint 400 tanácsnál évente 3500 szerződést kötöttek. Emel­kedett az öröklési és életjára­déki szerződések száma, külö­nösen a rokonok között. A tanácsi hatóságokhoz jó­váhagyásra bemutatott szer­ződések kevés kivétellel meg­feleltek az előírásoknak. Túl­nyomó többségüket ügyvéd vagy közjegyző készítette. Az alaki hibák elkerüléséhez sok segítséget adnak a tanácsok tájékoztató Irodái, a jogsegély- szolgálatok. Hiba viszont, hogy gyakran nélkülözhetetlen iga­zolások hiányában is jóváhagy­tak szerződéseket. Előfordult, hogy nem követeltek meg olyan hatósági Igazolást, amelyből kiderül, hogy a gon­dozó tulajdonszerzését nem zárják-e ki a hatályos korláto­zó rendelkezések. Ellenpélda­ként volt olyan eset is, hogy az ügyfelet szükségtelenül szólították fel igazolás beszerzésére. Öröklé­si szerződés megkötéséhez pél­dául tulajdonszerzési igazolást kértek, holott erre nincs szük­ség, mivel a jogszabályok sze­rint az öröklésre nem lehet al­kalmazni a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseket. A vizsgált szakigazgatási szervek többsége a jóváhagyás előtt helyszíni szemlén tájéko­zódott a szerződő felek körül­ményeiről, tájékoztatta őket jogaikról és kötelezettségeik- ; ről. Ez csupán 173 esetben ma. radt el. A helyszíni vizsgála- tokról készített dakumentá- 5 ciók sablonosságát, szűkszavú, i ságát viszont kifogásolták a ; főügyészségek. Emiatt ugyanis e fontos iratok a későbbiéiben alkalmatlanok arra, hogy a ha­tóság nyomon kövesse: az adott szerződés megíelel-e a jogszabályokban előírt követel­ményeiknek, s tartósan betölt- heti-e célját. Megtörtént ugyanis, hogy kifogásolható életvitelű, vagy éppen eltartás­ra szoruló emberek akartak gondozásra vállalkozni. Az 1976-ban jóváhagyásra bemu. tatótt 3525 szerződésből 305 létrejöttét különböző okokból meg kellett tagadni. Például azért, mert a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között nagy aránytalanság volt. Kizáró ok volt a szerződő felek túlságo­san rövid ismeretsége, illetve kiskorúak és cselekvőképtele­nek esetében a gyámhatóság hozzájáru­lásának hiánya. Hiányos vaigy kétes hitelű nyilvántartási lapokkal is ta­lálkoztak a vizsgálódó ügyé­szek. Sőt olyan esetek is elő­fordultak, amikor szakigazga­tási szervek huzamosabb ide­je elmulasztották a szerződé­sekben foglaltak teljesítésé­nek rendszeres ellenőrzését. Az angyalföldi tanács igazga­tási osztályánál a vizsgált idő. szakban 609 ügyet tartottak nyilván: a nyilvántartási la­pot azonban csak 180 esetben készítették el. Ugyanitt az ügyintéző ellen — a tartási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések miatt — büntető eljárást kellett indítani, más helyütt a vizsgálatot végző ügyészek figyelemfelhívására az érintett szakigazgatási szer­vek dolgozói a nyilvántartási lapokat kiegészítő bejegyzések­kel látták el. Ami az eltartók és eltartottak közötti konflik­tusokat illeti: az illetékes szer­vek többnyire eredményesen kísérlik meg a békéltetést. Az ügyészi vizsgálat a szakigaz­gatási szervek munkáját ösz- szességében pozitívan érté­kelte. Tíz nap rendeletéiből A lakásépítés formái és feltételei A Házi Jogtanácsadó márciusi számában ) * i

Next

/
Thumbnails
Contents