Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
rtsr nr.crrt 1978. Április 12., szerda 5 Ellenőriz a komputer Takarékos emberek Az ország tetején Gyógyító levegőben Kékesen Gyors betétnövekedés Dunaharasztiban Komputerrel egybeépített minőségellenőrző berendezést helyeztek üzembe a Magyar Kábelművek szegedi gyárában. Bizonyos fajta, bonyolult szerkezetű kábelek minőségellenőrzése ugyanis rendkívül sok emberi munkaerőt köt le. Ilyenek például a legnagyobb esőzésnek is ellenálló, petrol- zselével töltött telefonvezetékek, amelyekből már az idén körülbelül 140 ezer érkilométert gyártanak, főként a Magyar Postának. Az elektronikus „aggyal” ellátott berendezés egyidőben akár 400 erű kábel műszaki tulajdonságait is meghatározza. Jelentősen gyarapodott a du- naharaszti takarékszövetkezet betétállománya az első negyedévben. Ez évre a tervezett növekedés 5,5 millió forint, s ebből az első három hónapban 3,3 milliót teljesítettek már. Ezzel az összeggel a betétállomány 44,4 millió forintra emelkedett. A betéttulajdonosok többsége a taksonyi, a tö. köli és a szigethalmi takarék- szövetkezetekben helyezte el pénzét. Az első negyedévben kifizetett kölcsönök összege, elérte a 4 millió forintot, ebből a takarékszövetkezet tagjai 1,7 milliót a háztáji gazdaságok fejlesztésére igényeltek. Idén több mint 300 új taggal bővült a takarékszövetkezet, s így a tagok száma eléri a 6567. et. A tagsági áfészjegyekre 90 ezer forint részesedést fizettek ki, a betétek után pedig 1,2 millió forint kamatot írtak jóvá. r Az ország két híres gyógy- E üdülőjének története, min- E dennapi élete már önmagában = is érdekes. S bár a megyeha- = tárokon kívül esnek e szana- = tóriumok, mégis érdekeltek E vagyunk tevékenységükben. | hiszen évente sok száz Pest = megyei ember talál azokban E felüdülést, gyógyulást. Kékes- | tető és Párád e két szomszéd- 1 vár, melyeknek munkájáról, az E orvosok gyógyító tevékenysé- E géről egy-egy cikkben számo- E lünk be. Szinte jólesik szippantani a csípős, tiszta levegőből és élvezni a napsütést. Ezt teszik a betegek is, mégpedig orvosi előírásra, mert sok éves tapasztalat, hogy fent, a Kékesen még a levegő is gyógyít. Az országos rangú Kékesten tői Állami Gyógyintézetben járunk, ahol dr. Cyetvai Gyula igazgató főorvos tájékoztat és kalauzol. Madárvédelem a Pilisben A műfészeknél fegyveres őr Pest megye egyik legnépszerűbb kirándulóhelyei a Pilisi Parkerdőgazdaság lankái és tisztásai. A 32 ezer hektár területen — amely Komárom megyétől, Budapestet is magában foglalva Pest megye déli határáig húzódik, a turistaházak, a szalonnasütő helyek, a vadászházak és a pihenőtisztások egész sorával — az idelátogatók pihenését, kulturált időtöltését szolgálják. Az új tölgyes A turizmus szolgálatán kívül az erdőgazdaság gondoskodik az elöregedett, elkorhadt fák kivágásáról és újak ültetéséről. Ha alkalmas hegyoldalt találnak, akkor az oda leginkább megfelelő fafajtákat ültetik. Az egyik legújabb a fúliscsabai ezerhektáros tölgyerdő. A Pilis természetvédelmi övezet. Nemcsak a fákat, a növényeket ápolják, óvják. Az állatállományt is védelmezni kell. Tavasztájt a fészekrakás és a költés idején a legfontosabb feladat a madárvédelem. Szinte minden ember talpon van ilyenkor. Fegyveres őrök váltják egymást egy-egy fészeknél. A legtöbb éberséget a sólymok őrzése kíván. Hazánk a sólymok kedvelt tartózkodási helye. Tőlünk nyugatra már nem élnek, s Szlovákián és Románián kívül keletre sem találhatók. A vándorsólyom sajnos kipusztult, kerecsensólyomból is kevés fészkel már. Lopott sólyom — feketepiacon Kállay György, a parkerdőgazdaság előadója, a Madártani Egyesület főtitkára mondja: — Az iparosodás, a települések terjeszkedése következtében egyre kisebb az a terület, ahol a sólyom jól érzi magát és szaporodhat. Pusztai faj, főleg ürgével táplálkozik. A nagy kiterjedésű parlagföldeket kedveli. Parlag viszont már csak mutatóban van, ezért az ürgék sem szaporodnak. A különféle műtrágyák, növényvédő szerek is pusztítják a sólymokat. Sajnos a teljes kipusztulás veszélye fenyegeti a fajt. Az a kevés költő pár, ami még fellelhető hazánkban, jelentős természet- védelmi értéket képvisel. Nagy apparátussal őrizzük a fészkeket, s mégis előfordul, hogy kilopják a fiókákat, sőt újabban a tojásokat is. — Mire kell az embereknek a sólyom? — Magyarországon nemigen akad rá vevő, de a nyugati országokban kelendő árucikk. A feketepiacon 16 ezer márkát is megadnak egy madárért. — Más szárnyas ragadozó is védelem alatt áll. Műfészkeket helyezünk el azokra a helyekre, ahol az életfeltételei A HŐSÖK TERÉN FELÁLLÍTOTT SÁTORBAN április 10-e és 29-e között A DOMINÓ ÁRUHÁZ KÉT BEMUTATÓI RENDEZ Mezőgazdasági árubemutató és vásár kisgépekből, szerszámokból, növényvédő szerekből és más mezőgazdasági cikkekből. / Szabadidőnapok 78 árusítással egybekötött bemutató a szabadidő kellemes, hasznos eltöltésének lehetőségeiről, az ehhez szükséges cikkekből. Tea- és üdítőital-kóstoló. KERESSE FEL ON IS RENDEZVÉNYEINKET! adottak. A műfészket vashuzalokból készítjük, így tartósak, évekig használhatók. A fészkek alá hatalmas, több méter átmérőjű vas- vagy más fémből készült korongot szerelünk a fák törzsére. így próbáljuk megakadályozni hogy valaki felmásszon a fészekig és kirabolja. Inog a biológiai egyensúly — A madárvédelem rendkívül fontos. Ha egy-egy faj kipusztul, az nemcsak azt jelenti, hogy egy-egy madárféleséggel szegényebbek vagyunk, hanem a természet biológiai egyensúlya is megbomlik. — Hányszor panaszkodnak a mezőgazdasági szakemberek a mezei pocokra? Mennyi kárt tesznek a termésben? A pockok azért szaporodhattak el, mert mind kevesebb az olyan szárnyas ragadozó, amely azokkal táplálkozik. — A szarkát, a szajkót, a varjút viszont irtani kell. Ezeknek a madaraknak az a tulajdonságuk, hogy minden olyan prémes vagy tollas állatot (kisnyulat, fácáncsirkét), amely kisebb náluk, elpusztítanak. — Véleménye szerint nálunk megfelelő a madárvédelem? — Nemcsak az én véleményem az, hogy nem, hanem a Madártani Egyesület tagjai is hasonlóan vélekednek. Sokkal hatékonyabb, tudományos módszerességgel kellene foglalkozni a madárvédelemmel. A természet biológiai egyensúlyának megtartása nagyon lényeges. Ha megbomlik, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ferenczi Annamária Az időjárással kezdjük: — Orvosi szemmel nézve igencsak érdekes a kékesi időjárás. Bár a magaslati klíma határát nem éri el, különleges földrajzi helyzete az Alföld síkjából hirtelen kiemelkedő peremhegység jellege miatt sok tekintetben hasonlít a magas hegységek éghajlati viszonyaihoz A hőmérséklet évi ingadozása kiegyenlített, általában nyáron nem haladja meg a plusz 26 fokot, míg télen nem csökken mínusz 14 alá. A klíma sajátosságához tartozik az is, hogy mintegy tíz százalékkal alacsonyabb a légnyomás, a napsütéses órák száma meghaladja az évi kétezret, a nap és az égbolt sugárzása pedig 30 százalékkal erősebb, mint az Alföldön. — Ily módon — fűzi hozzá az igazgató-főorvos — az itt uralkodó úgynevezett ingerklíma tulajdonképpen az orvos egyik szövetségese. Itt jobban érzik magukat a légzőszervi betegek és gyorsabb a gyógyulásuk azoknak is, akik pajzsmirigy-elváltozásokkal kerülnek Kékesre, az ország egyetlen magaslati gyógyintézetébe. Az éghajlat tehát gyógyít, de hogy hogyan és miért, azt ma még nem tudjuk biztosan. Éppen ezért kutatásaink egyik területe a magaslati klíma orvosbiológiai vizsgálata. Forradalom a diagnosztikában — A másik szövetséges? — Az izotóp. Vagy ahogyan mi nevezzük, a nukleáris medicina, amely forradalmat hozott a diagnosztikában. Az izotópos vizsgálati módszer ugyanis sokkalta, mondhatnám százezerszeresen, millió-1 szorosan — érzékenyebb, mint! a régi, a hagyományos. Nézzük meg! Érdekesebb, mint egy hosszadalmas beszélgetés — invitál az igazgató, aki hatodik esztendeje irányítja az intézetet, és még csak 42 éves. Napsütötte folyosó vezet az izotóp-röntgen osztályra, ahol dr. Szabolcsi László főorvos mutatja be a bonyolult berendezéseket és igyekszik a közérthetőség nyelvére fordítani a szakmai kifejezéseket. Az egyik géphez beteget fektetnek és egy csőszerű szerkentyű letapogatja a láthatatlan pajzsmirigyeket, mire a másik oldalon rajzolni kezd az okos készülék, amely hazai gyártmány, s a titokzatos Scintigráphia elnevezést kapta. — Látni látom, csak éppen nem értem — mondom őszintén. — Pedig egyszerű — magyarázzák ketten, sőt hárman, mert besegít dr. Orosz Ferenc vegyész, a laboratórium vezetője is. — A beteg iszik egy pohár vizet, amelybe jód— 125 izotópot vegyítettünk és két óra múlva, vagy későbbi időpontban is, ez a berendezés pontosan megfigyeli, leméri és színes rajzon bemutatja, hogyan dúsult fel a pajzsmirigyben a jód, milyen az alakja, nagysága és működési állapota. 'Az ily módon kapott információ segítségével meghatározzuk a kezelés módját, műtétek esetében pedig a színes topográfiai kép fontos útmutatást nyújt a sebész számára is. Nemcsak a pajzsmirigy vizsgálható ezzel a módszerrel, hanem például a máj és a vese is. Másik műszert mutatnak, s buzgón magyarázzák: Izotóp Nerograaph a neve és egyszerre vizsgálja mindkét vese működését. Az izotóp után érdeklődöm. — A laborban tartjuk — hangzik a válasz. — A vizsgálat mószere ugyanis kétféle: egyik az in vívó, vagyis a beteg kapja az izotópot, a másik pedig az in vitró, amikor nem a beteg, hanem csupán a vizsgálati anyag érkezik a laboratóriumba. Izotóp ólomkalitkában Szinte szorongva lépem át a küszöböt, olvasom a sugárveszélyre figyelmeztető feliratot, figyelem a fotocellával működő vízcsapot, a filmdozimétereket, amelyeket kötelező a fehér köpenyen kívül viselni, hogy időben kiderüljön, ha valaki a megengedettnél több sugárzást kapott A nukleáris energia ha szelidebb alakban ugyan, de azért jelen van és egy falba süllyesztett ólomkalitkában piciny lakatőrizet alatt várja, hogy felszabaduljon, hogy a tudomány szabta keretek között szolgálja az embert. — Nem veszélyes ez a jód- izotóp? — kérdezem, s nemcsak egyszerű kíváncsiságból. Így nem. De kinyitni, megnézni nem ajánlanám, mondja a laboratórium vezetője, majd egy szorgalmas gépezetet mutat, az automata gammasugárzást mérő berendezést, amely egyszerre kétszáz kéift- cső tartalmát vizsgálja ugyancsak izotóp segítségével. Egy gombnyomás és működni kezd a gép, színes fények villannak, számok sorakoznak: mindössze ennyi a látvány. De vajon mi van mögötte? Mit tud ez a berendezés? — Előbb beprogramozzuk a gépet, vagyis megadjuk az utasítást, hogy az egyes kémcsövek tartalmát hogyan és milyen időközönként vizsgálja. Ettől kezdve automatikusan dolgozik és minden kérdésre írásban válaszod. — Mit lehet kérdezni? — Sok mindent. Például: mennyi a pajzsmirigyhormon a vérben, mennyi az insulin, milyen ellenanyagok találhatók, kimutatható-e valamilyen érzékenység? De pontos információt kapunk arról is, hogy mennyi a növekedési hormon. — És milyen pontosak ezek a mérések? — teszem föl az illetlen kérdést. — A gramm milliomod részét is érzékeli, méri ez a berendezés — így a válasz. Egy ország szolgálatában Az igazgató főorvos veszi át a szót: — Központi beutalás alapján évenként mintegy ötezer beteget gyógyítunk az intézetben és fele pajzsmirigy- elváltozás miatt kerül a Kékesre. E betegségek felderítése, vizsgálati módszere évek hosszú során alig fejlődött valamit Ma már azonban a szellemi kapacitás és a korszerű berendezés megfelelő diagnosztikai hátteret biztosít, olyat, amilyen kevés van az országban. — Hogyan fejlődik tovább ez a rangos gyógyintézet? — A gyermekek körében sajnos, riasztóan emelkedik a krónikus bronchitis. Éppen ezért most egy tervet dédelgetünk: harmmeágyas gyermek- osztályunkat nyolcvanra szeretnénk fejleszteni, s emellett egy nyolcvan ágyas iskola- szanatórium gondolatával is foglalkozunk. Ha ez megvalósul, akár hat hónapot vagy egy évet is itt tölthetnek a gyerekek, akik gyógyulnak és közben iskolába is járnak. — Két szövetségesről már beszéltünk. Van-e harmadik, negyedik? — Szerencsére több szövetségesünk van. A kiváló gyógyszerek mellett említhetem az ultrahanggal porlasztóit gyógyvizeket, a fizikoterápiás kezelést és még sok mindent. Én mégis a legfontosabb szövetségest említem: magát a beteget. Mert a klíma gyógyít ugyan, az izotóp forradalmat hozott a diagnosztikában, ám az információszerzés hagyományos módszerét nem nélkülözhetjük. Az orvos és a beteg emberi kapcsolatát soha nem szoríthatja ki a technika. Ez etikai alapállás. Márkusz László (Következik: Parádi krónika) 1 i
