Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

1978. MÁRCIUS 8., SZERDA Heti jogi tanácsok • Mennyit dolgozhat • nyög* dija», vállalhat-e bedolgozóként munkát és milyen mennyiség­ben! Több olvasónk — öregségi nyugdíjasok, akik rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdijat kapnak — fordult hozzánk olyan kérdéssel, hogy szövetkezetben, tagsági vagy bedolgozói jogviszonyban sze­retnék hasznosítani magukat, mi ennek a módja? A munkaviszonyban, továb­bá ipari szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként foglalkoz­tatott öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas minden naptári év­ben általában 840 órát, egyes munkakörökben pedig 1260 órát dolgozhat — a kereset nagyságától függetlenül — nyugdíjának korlátozása nél­kül. A nyugdíjazás évében a 840 órás foglalkoztatási keret annyiszor 70 órával, az 1260 órás foglalkoztatási keret pe­dig annyiszor 105 órával csök­ken, ahány teljes naptári hó­nap a nyugdíj megállapításáig eltelt az évből. Csökken to­vábbá a foglalkoztatási keret akkor is, amikor a nyugdíj fo­lyósítását valamilyen okból (pl. keresőfoglalkozás miatt) szüneteltetni kellett Ebben az esetben annyi­szor 70, illetve 105 órával csökken a foglalkoztatási ke­ret, ahány naptári hónapra szüneteltetni kell a naptári év folyamán a nyugdíjfolyó­sítást A foglalkoztatási keret szempontjából figyelembe ve­szik mindazt az időt, amelyre az öregségi vagy a rokkantsá­gi (baleseti rokkantsági) nyug­díjast munkabér (munkadíj) illette meg Figyelembe kell venni továbbá azokat a napo­kat is, amelyre a nyugdíjas a naptári év folyamán táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt kapott. Ezeket a napo­kat úgy számítják, mintha a nyugdíjast a munkaszerződés szerinti munkabér (munkadíj) ellenében foglalkoztatták vol­na. A nyugdíjasok bedolgozó­ként ugyanazon szabályok szerint foglalkoztathatók, mint akik munkaviszonyban állnak, vagyis ők is általában 840 órát, egyes munkakörökben pedig 1260 órát dolgozhatnak egy naptári évben keresettől függetlenül és nyugdíjuknak korlátozása nélkül. Ha a be­dolgozó munkaidejét nem ha­tározzák meg, a kifizetett munkabér (munkadíj) minden 14 forintja egyórai foglalkoz­tatásnak számít. Amíg az öregségi nyugdíj folyósítását a foglalkoztatási keret túllépése esetén szüne­teltetik, addig a rokkantsági nyugdíjnak a harmadát, a bal­eseti rokkantsági nyugdíjnak felét folyósítják arra a nap­tári hónapra, amelyben a nyugdíjas a foglalkoztatási keretet túllépte, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyben — bármilyen rövid időre — fog­lalkoztatják, illetőleg munka­A KLIMA Ipari Szövetkezet FELVÉTELRE KERES szentmártonkótai üzemegységébe GÉPÉSZ ÜZEMMÉRNÖKÖT telepvezető­helyettesnek. Jelentkezés: Budapest XV., Cservenka Miklós u. 84., a személyzeti vezetőnél. Telefon: 630-036, 630-095, 53-as mellék. bért (táppénzt, terhességi­gyermekágyi segélyt) kapott A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak, a rokkantság fokára tekin­tet nélkül a 111. fokozat sze­rinti rokkantsági nyugdíj megfelelő hányadát folyósít­ják. (Ez utóbbiról már adtunk bővebb tájékoztatást) Legutóbb egyik olvasónk az­zal keresett fel, hogy ő kül­földön vállalt munkát, mint nyugdíjas, és amikor több mint egy év után hazajött, mintegy 8000 Ft összeggel ter­helték meg, és közölték vele, hogy amíg ez az összeg le nem telik, nyugdíját nem folyósít­ják, mindössze havonta csak a 110,— Ft-os úgynevezett ener­giapótlékot kapja. Ennek az olvasónknak ügyében szemé­lyesen is eljártunk, és mivel egyedi eset volt, az ügyben ál­lásfoglalás is történt A kül­földön munkát vállalóknál, mint jelen esetben is, az or­szág külképviseleti hatóságá­nál végzett munkáját ugyan­úgy kell tekinteni, mintha Ma­gyarországon dolgozott volna, tehát ugyanúgy vonatkozik reá is a 840, illetve az 1230 órás foglalkoztatási keretha­tár. Igaz, hónapok teltek el, amíg a döntés megszületett, de olvasónk ügye végül is megnyugtatóan rendeződött. • Milyen napokat kell fi­gyelembe venni a mezőgazda­sági szövetkezeti tagok mun­kanapjaként. A mezőgazdasági szövetke­zeti tag munkanapjaként az általa ledolgozott munkanapo­kat kell figyelembe venni. Hogy egy meghatározott terü­let családi vagy egyéni meg­műveléséhez szükséges mun­karáfordítás mennyi munka­napnak felel meg, azt a me­zőgazdasági szövetkezet veze­tősége határozza meg. Egy munkanapnak általában tíz - órás munkát számítunk. Min­den olyan teljesítmény, ame­lyet nem munkanappal mér­tek, át kell számítani. így munkanapnak számít az a nap is, amelyet a mezőgazda- sági szövetkezet szarvasmar­ha vagy sertés háztáji tartása, valamint háztáji zöldségter­melés címén munkanapként köteles nyulvántartásba venni. Munkanapnak számít — a heti pihenőnapok kivételével — az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzben, a me­zőgazdasági szövetkezettől be­tegségi segélyben, vagy július 1. előtt kártalanítási segélyben részesült, kórházi ápolás alatt állott, szülési szabadságon volt, gyermekgondozási se­gélyben részesült. Ugyanígy, ha háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tíz­évesnél fiatalabb beteg gyer­mek ápolása miatt a munka­végzés alól mentesítést kapott, vagy katonai szolgálatot telje­sített, népi ülnöki tennivalókat látott el, a szövetkezet hozzá­járulásával közép- vagy felső­fokú oktatási intézmény nap - pali tagozatán tanult, vagy egész napos tanfolyamon vett részt, a szövetkezet által enge­délyezett tanulmányi szabad­ságon volt Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Életveszélyessé vált az épület Tíz nap rendeletéiből A ruházati termékek árkép­zéséről az 1/1978. (II. 8.) Kip. M.—ÁH. sz. rendelkezés a Magyar Közlöny 8. számában jelent meg:' ~ -i-'U­................... A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 4/1970. (IV. 21.) NIM. számú rendelet kiegészítéséről ugyanitt jelent meg a nehézipari miniszter 1/1978. (II. 8.) NIM. sz. rende­leté, valamint itt olvashatják az érdekeltek az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnökének I—OTH—1978. sz. hirdetmé­nyét a találmányok, védjegyek, és ipari minták kiállítási el­sőbbségéről. Az árszakértői képesítés megszerzéséhez szükséges rend­kívüli szabadságról az 1/1978. (V. É. 1.) OVH. sz. utasítás ren­delkezik. (Megjelent az Ársza­bályozás és Termékforgalma­zás c. hivatalos lap 6. számá­ban.) A szocialista munkaverseny­ről a Közlekedésügyi Értesítő 1. számában jelent meg az 1/1978. számú KPM. utasítás. A gépjárművezetők által évente teljesíthető túlmunka­idő megállapításáról az Egész­ségügyi Közlöny 4. számában jelent meg a 11/1978. Eü.M. sz. utasítás. A gyógyszerrendelés ellen­őrzésének megszervezéséről a járóbetegellátást illetően ugyanitt jelent meg a 12/1978. (Eü.K.4.) Eü.M. 6z. utasítás. Munkaügyi feladataink ha­tékonyabb ellátásához fontos ajánlást olvashatnak az érde­keltek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 3. szá­mában. Gázcsövet fektettek le egy családi ház előtt Egy nap szokatlanul nagy esőzés volt, a munkaárok megtelt vízzel, majd a csapadék az épület alá folyt Ennek következtében a ház alapja alatt üregek ke­letkeztek, a falak pedig meg­repedeztek. A városi tanács műszaki osztálya a házat élet- veszélyesnek nyilvánította, elrendelte lebontását és intéz­kedett hogy a bent lakó azon­nal költözzék ki. A határozat indokolása szerint az árok­ból kiáramló víz annyira alá­mosta az épület szerkezeti fa­lait, hogy a házat többé nem lehet lakhatóvá tenni. A károsult háztulajdonos az állami közjegyzőtől előzetes szakértői bizonyítási eljárás lefolytatását kérte, majd a csővezetéket lefektető válla­lat éllen pert indított. Arra hivatkozott, ha a vállalat a kiásott munkaárok mellett, az esővíz levezetésére védő­gátat emeltet, házuk — a víz­szivárgás következtében, nem megy tönkre. Az elsőfokú bí­róság a vállalatot a kár öt­ven százalékának megtéríté­sére kötelezte. Ítélete indoko­lása szerint a vállalat vét­kes, mert a megfelelő védel­mi intézkedések megtételét elmulasztotta. Tekintettel ar­ra, hogy a házban lakó tulaj­donos részére a tanács lakást utalt ki, ezért csak a kár fe­lerészét kell megfizetnie. Fellebbezésre az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: a tulajdo­nos, aki a házban lakott, köz­okirattal igazolta, hogy a ta­nács csak ideiglenesen he­lyezte el, megfelelő, végleges lakást nem kapott, emiatt most szövetkezeti lakást akar vásárolni. Ennek figyelembe- vétélévei a Legfelsőbb Bíró­ság az elsőfokú ítéletnek azt a részét, amely a válalat kár­térítési felelősségét megálla­pította, helyben hagyta, dé a kárösszeg megállapítására új eljárás lefolytatását rendel­te el. Ebben tisztázni kell, hogy a háztulajdonos lakás- helyzete miképpen alakult, a tönkrement épületnek mi volt a forgalmi értéke és ennek megfelelően a háztulajdonos milyen kártérítésre tarthat igényt. Az elhelyezkedési kötelezettségről Több mint tíz éve dolgo­zott munkahelyén egy sofőr, amikor keresetképtelenséget okozó betegsége miatt nem je­lent meg munkahelyén. A vállalatnál nem várták meg, amíg távollétét igazolja, ha­nem munkakönyvét „munka- viszony megszűnt” bejegyzés­sel visszaküldték. Emiatt az illető panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd amikor elutasították, a munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság megálla­pította: a sofőr munkaviszo­nya nem szűnt meg, és a vál­lalatot további foglalkozta­tásra kötelezték. A kiesett időre járó munkabére iránti követelését azonban azzal az indokolással utasították el, hogy ügye eldőltéig elhelyez­kedési kötelezettségének nem tett eleget. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bí­róságot új eljárásra utasítot­ta. A határozat Indokolása sze­rint a munkaviszony jogel­lenes megszüntetése esetén a dolgozó nyomban minden tő­le telhetőt köteles megtenni, hogy mielőbb elhelyezked­jék. A munkaviszonyát meg­szüntető intézkedés elleni pa­nasszal sem késlekedhet. A döntőbizottsághoz 15 napon belül köteles fordulni. Ha a bizottság a panaszt elutasí­Kérdések a munkaviszonyról MIKOR SZŰNIK MEG A SZERZŐDÉSES KAPCSO­LAT? A vállalat és a dolgozó ha­tározatlan és határozott időre létesíthet munkaviszonyt. Ha­tározott időre szól a munka- viszony akkor, ha annak tar­tamát a munkaszerződés nap­társzerű en vagy más alkal­mas módon határozta meg így meghatározható például a munkaviszony annak a mun­kának a megjelölésével is, amelynek elvégzéséig a mun­kaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötése­kor a munka időtartama meg­közelítő pontossággal látható. A határozott időre szóló munkaviszony a kikötött idő elteltével, felmondás nélkül megszűnik. Erről a dolgozót a vállalat nem köteles előre ér­tesíteni, hiszen a munkavi­szony megszűnésének idejéről a munkaviszony létesítése al­kalmával megállapodtak. Ha a vállalatnak szüksége van állandó munkaerőre, nincs akadálya annak, hogy a meg­határozott időre szóló szerző­dés helyett, annak lejártát követően a dolgozóval határo­zatlan időre szóló munkavi­szonyt létesítsen. Határozat­lan időtartamú munkaviszony- nyá alakul át a határozott időre kötött munkaviszony ön­magától akkor is, ha a szer­ződésben meghatározott idő­tartam lejáratát vagy a szer­ződésben meghatározott mun­ka elvégzését követően a dolgozó a munkája irányítá­sával megbízott vezető tudtá­val egy munkanapot megha­ladóan a vállalatnál tovább dolgozik. A harmincnapos vagy annál rövidebb időre létesített munkaviszony azonban ilyen­kor is csak annyi idővel hosz- szabbodik meg, amilyen idő­tartamra eredetileg létesítet­ték. A határozott időre kötött szerződést meg lehet hosz- szabbítani, illetve meg lehet újítani egymás után többször is. Ha azonban a határozott időtartam többszöri kikötésé­nek az a célja, hogy a dolgo­zót valamilyen jogától elüsse, a megállapodás érvénytelen. Ha a vállalat a szerződést nem akarja megújítani, elhatározá­sát nem kell indokolnia. A meghatározott időre alkalma­zott dolgozó munkaviszonyát a közbejött betegség, katonai szolgálat stb. miatt kiesett idő nem hosszabbítja meg, a szerződés szerinti időtartam lejártán nem változtat. FELMONDHATÖ-E, AMIT HATÁROZOTT IDŐRE KÖ­TÖTTEK? A kérdésre a Munka Tör­vénykönyvének 28. §-a adja meg a választ, A határozott Időre létesített munkaviszony megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyre létesí­tették. A határozott idő el­telte előtt a vállalat felmon­dással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a dol­gozó a munkát nem végzi meg­felelően, vagy annak elvégzé­sére nem alkalmas. A felmon­dást a vállalatnak indokol­nia kell. A dolgozó pedig a határozott idő lejárta előtt akkor mondhat fel, ha a vál­lalat nem teljesíti a szerző­désben vállalt kötelezettsége­ket. A felmondási idő mércékét ebben az esetben is a kollektív szerződés határozza meg. En­nek meghatározásánál azon­ban figyelemmel kell lenni arra a jogszabályra is, amely kimondja: Határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmondási idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a munkaviszony a munkaszer­ződés értelmében felmondás nélkül is megszűnt volna. Szükségesnek tartjuk még megjegyezni, hogy az ilyen esetekre is vonatkozik az Mt. 25. § (1) bekezdése, amely le­hetővé teszi, hogy a munka­viszonyt a vállalat és a dol­gozó közös megegyezéssel bár. mikor megszüntethesse. Gy. Gy. tóttá, már számolnia kell az­zal, hogy újabb munkába ál­lítása elhúzódik, amíg pere befejeződik. Ezért ezt köve­tően már elhelyezkedési kö­telezettség terheli. — Azóta, hogy a munkaügyi bíróság megállapította az el­bocsátás jogtalan voltát, és a munkaviszonyt helyreállí­totta, a vállalat a sofőrt Is­mét régi munkakörében fog­lalkoztatja — hangzik a ha­tározat. — Munkabérigénye tehát munkaviszonyának jog­ellenes megszüntetése napjá­tól — vagyis, amikor mun­kakönyvét visszaküldték — az újabb foglalkoztatásáig terjedő időszakra vonatko­zók. A bizonyítási eljárás so­rán kiderült, hogy amikor a sofőrnek munkakönyvét el­küldték, és ebből megtudta, hogy alkalmaztatását meg­szüntették, munkakönyvét nyomban visszaküldte a vál­lalatnak, ezzel is jelezni kí­vánva, nem ért egyet a min­den törvényes előírást nélkü­löző módon történt eljárással. — A döntőbizottság eluta­sító határozatának napjától a munkaügyi bíróság az ál­lásba visszahelyezésről szóló ítélete elteltéig, azaz egy hó­nap után, a sofőrt már elhe­lyezkedési kötelezettség ter­helte. Viszont nincs megálla­pítva, hogy mikor kapta visz- sza munkakönyvét, ami nél­kül másik állást nem keres­hetett. Ugyanis legkésőbb a döntőbizottság határozatának meghozataláig vissza kellett volna juttatni hozzá a mun­kakönyvét, hogy elhelyezked- hessék. Amennyiben az új el járás eredményeként az de­rülne ki, hogy a vállalat ezt nem tette meg, a dolgozó el­helyezkedéséről nem voit kö­teles gondoskodni és átlag­keresete, amíg munka nélkül volt, megilleti. Ha viszont munkakönyvét még a bíró­sági ítélet előtt visszakapta, meg kell állapítani, eleget tett-e elhelyezkedési kötele­zettségének. Amennyiben igen, akkor ideiglenes munkahe­lyén mennyi keresete volt, illetve mennyit kereshetett volna, ha állásba lép. Ajándékozás — szerződés nélkül Egy nyolcvanéves, szerény nyugdíjjal rendelkező, több- gyermekes özvegyasszony el­adta családi házát A vétel­árból ötvenezer forintot egyik lányának adott, aki ennek fe­jében vállalta, hogy saját háztartásában eltartja. A fennmaradó összeget ....többi­gy ermeke kapta. Alig egy évvel később anya és leánya között a viszony megromlott, és a matróna az általa ajándéknak minősített ötvenezer forint visszafizeté­séért pert indított. Arra hi­vatkozott: a pénzre létfenn­tartása érdekében. szüksége van. Elpanaszolta: leánya és unokája durván, szeretetle­nül bánnak vele. Gyermeke e vádakat tagadta és hangoz­tatta, hogy anyjáról megfe­lelően gondoskodik. A járás- bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet elutasította. A jogerős ítélet elten emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a következő­ket mondta ki: — Az anya és gyermeke között nem ajándékozási szer­ződés jött létre. Valamely' megállapodás jogi minősíté­sénél azt kell vizsgálni, hogy a felek szándéka és akarata mire irányul, továbbá, hogy a jogviszony alapján milyen kötelezettségek és jogok ke­letkeztek. Ebben az esetben az anya nem ellenérték nél­kül adta át az ötvenezer fo­rintot gyermekének, mert az vállalta, hogy élete végéig gondozza, eltartja őt. Közöt­tük lényegében tartáskiegé­szítéssel egybekötött gondo­zási szerződés jött létre. Ezt nem kell írásba foglalni és hatósági jóváhagyásra sincs hozzá szükség. A lány kötele­zettségeinek hosszú ideig eleget tett. — Amennyiben később a szerződés valamelyik fél jo­gos érdekét sérti, a bíróság a megállapodást módosíthatja — hangzik tovább a határo­zat. — Ezúttal ez a helyzet következett be, mert a csalá­dias viszony megromlott. Te­hát a szerződés bírói módosí­tása indokolt. Szó lehet ar­ról, hogy az eredetileg kikö­tött természetbeni szolgálta­tást pénzbeni járadékra vált­sák. Ennek összegének meg­állapításánál figyelembe kell venni, hogy o kapcsolat meg­romlásáért ki felelős. Az alkoholizmus ellen A Házi jogtanácsadó tájékoztató füzete Köztudott: „dobogós helyen” áll hazánk az alkoholfogyasz­tási világranglistán, noha a felnőttek többsége mértéket tart az italozásban. Sokan vannak azok is, akik általános szesztilalmat szeretnének, el • sősorban a családos anyák, s akik teljes mértékben kerülik az italt. A két út között hú­zódik a harmadik: a járható, nevezetesen az, hogy az alko­holizmus ellen, a határt nem ismerő ivászat ellen küzdjünk. Ezt teszi egészségügyi kor­mányzatunk, s számos tömeg­szervezet. így Igyekszik józan határok közé szorítani az al­koholizmust a Belkereskedel­mi Minisztérium is. Január elsején jelent meg a belkereskedelmi miniszter ren­deleté, amely szabályozza — minden eddiginél részleteseb­ben — a kereskedelem és a vendéglátóipar szeszárusítási tevékenységét A rendeletet a rádió, a televízió, a napilapok — közöttük a Pest megyei Hírlap is — ismertette. Most a Házi jogtanáésadó sorozat­ban a Belkereskedelmi Mi­nisztérium közreműködésével új tájékoztató füzet látott napvilágot, a címe: A szeszes ital értékesítésének szabályai. Miért érdemes kézbe ven­nünk a füzetet? Megtudhatjuk belőle, hogy az alkohol tartal­mú italok kiszolgálásának és eladásának számos helyi, idő­beli és mennyiségi korláta van. De beszámol a kiadvány arról is, hogy ezután szigorúan tilos a szeszes italok hirdeté­se, reklámozása, s nemcsak a sajtóban, a kirakatban is! Az árutárolásra szolgáló polco­kon csak korlátozott mennyi­ségű italt szabad elhelyezni. A tájékoztató kiemelten foglalkozik az ifjúság védel­mére hozott rendelkezések is­mertetésével, s a jogkövet­kezményekkel is, melyekkel a szabályokat megszegő eladó­kat, vendéglátóipari dolgozó­kat, sőt magukat a vendége­ket is sújtják. A kiadvány zá­rógondolata: a szeszes italok értékesítésének efféle szabá­lyozása az alkoholizmus elleni küzdelemben csak egy teendő, s a további erőfeszítésekbe” nélkülözhetetlen az egész tá- sadalom összefogása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents