Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

%fűdan 1978. MÄRCTOS 8., SZERDA f Festményemlékek, mai alkotók Parka« István emlékkiállítása a Magyar Nemzeti Galériá­ban április végéig tekinthető meg, Drégely László műhelytanul­mányai március 12-ig. A tárlatok hétfő kivételével naponta 10 éa 12 óra között vannak nyitva. László Endre százhalombattai grafikus munkáit március 12-lg tekinthetik meg az érdeklődők a Népköztársaság u. 112- ben, a Fiatal Művészek Klubjában, Budapesten. A NEMZETI GALÉRIÁBAN Farkas István mestermlűvei Tart a Nemzeti Galéria szí­vós feltáró munkája, mellyel felfedezi századunk magyar képzőművészetének valós ér­tékeit. Ott tartunk, hogy Der- kovits, Csontváry, Egry, Nagy István, Medgyessy életműve élénken él közvéleményünk­ben. Él és hat. Vannak azon­ban adósságaink, mélyeket egyre sikeresebben törlesz­tőnk az emlékkiállítások tu­dományos feldolgozásával. így érkeztünk Farkas Istvánhoz, aki maradandó műveket ha­gyott utókorára. 1887-ben született Buda­pesten, apja Wolfner József, a Singer és Wolfner könyvki­adó társtulajdonosa. Édes­anyját hároméves korában elvesztette. Radnóti-sors az életút elején, életút végén, hiszen ő is félárva volt, őt is a fasizmus ölte meg. Közben élete is ellentmondásos. Med- nyánszky irányításával 1902- ban kezd festeni, később Fé­nyes Adolf tanítványa lesz, dolgozik Nagybányán is, 1908- ban itáliai tanulmányútra indul, részt vesz az első vi­lágháborúban, olasz fogság­ba kerül. Apja halála után, 1932-ben átveszi a Singer és Wolfner cég vezetését Ez életének külső burka, mely­hez sok lelki sérülés társult melyet apja és a kor okozott. A látszólagos anyagi jólét nem jelentett egyúttal harmó­niát, annak ellenére, hogy pá­lyáját külföldi siker is kísér­te; 1929-ben André Salmon verseivel megjelenik 10 lap­ból álló „Correspomdances” albuma, mely jelenleg Aradi Nóra tulajdona, s a mostani tárlaton Somlyó György for­dításai is olvashatók. Arra gondolunk, ha Farkas István és Derkovits Gyula találko­zik a 30-as évék elején, ak­kor nem szakad meg a nagy magyar proletárfestő életmű­ve, s kettejük meg nem való­sult barátsága Farkas Ist­vánnak is hasznos irányjelzé­seket adhatott volna. Mindez elmaradt. Ennyit szükséges megje­gyezni életéről, s vajon mit üzen művészete? Sok újdon­ságot. Ritka pillanatokban a mestermű magaslatán. Hosz- szú utat tett meg. Mednyánsz- ky-indíttatású csavargófej­től jutott el a kafkai víziókig, melyet átélt úgy, hogy Egry társa lett szigligeti látomá­saiban, ahol az ellenfények hibátlan alkalmazásával erő­síti a táj pompáját. Ebből a szempontból jelentős Magyar­országi emléke is 1929-ből, ahol a szivárványos ívek alatt hosszú kazalsor tömődik a templom fehér falához. Ki­tűnően szerkeszt, és a szí­nekkel takarékoskodik. Vö­rös, zöld, szürke árnyalatok­ból választ egy-egy művén, ezeket a tónusokat kiaknáz­za, s akkor nem kölcsönöz más színt a palettájáról. Sy- racusai bolond-ja egyenes folytatása Csontváry-csatla­kozást sürgető művészeté­nek, s francia tengerpartja, madagaszkári emléke, ma­gukban horgadó székei, ma­gányos figurái, vörös asztal körül ődöngő árnyalakjai azon a „belső tájon” szület­nek, melyről Reverdy versei is tudósítanak. Nem akar sen­kihez hasonlítani, mégis a Világok tengermélye Klee rokonává avatja, és Külváro­si éj-ének vonagló figurái valamit megéreztetnek más osztályszemléletből is József Attila törvényeiből. Sorsa terhe volt, de kin­cse is; ifjúsága. Művészete fennmaradt, Drégely László Műhely-gondolatai, most vá­lik igazán közkinccsé. Drégely László műhelygondolatai „Engem is nyomaszt a la­kótelepek szürkesége, az egy­forma tömbök sokasága. E műhelymunkák előtanulmá­nyok a színesebb város létre­hozásához.” Ilyen megjegy­zést társít fehér márványból faragott totemeihez, piros kő kvarcaihoz, farostra applikált formaváltozataihoz az a Dré­gely László, aki huszonöt év óta állít ki Budapesten, Bécs- ben, Amsterdamban, Kop­penhágában, Tatán és Szege­den, aki egyik legkitűnőbb diszlettervezőnk. Ezúttal a la­kótelepek gazdátlan térszín­pada izgatja, festői, plaszti­kai elemekkel óhajtja gondoz­ni a mértani középszerűsé­get. Erre szolgál műhelyének számtalan terve, elképzelése. Nincs egyedül. Szentendrén Deim Pál, Holdas György, Ak- nay János, Cegléden Dohnál Tibor fáradozik jó művekkel e nemes cél megvalósításán. BUDAÖRS, SZAZHALOMBATTA JELENTKEZÉSE Grafika minden mennyiségben A grafika a képzőművészet gyűjtőműfaja. Festményt, szob­rot, építményt készít elő, az iparban is egyre többször al­kalmazzák, s persze, önállóan is megjelenik. Változatait ez­úttal is nyomon követhetjük a fővárosi kiállításokon. Falra hányt borsó Ezt a népi szólást válasz­tották címül a Kulturális Kap­csolatok Intézetének Doroty- tya utcai bemutatótermében közös tárlaton szereplő gra­fikusok; Balogh István, Dar­vas Árpád, Ernyei Sándor, Finta József, Görög Lajos, Heinzelmann Emma, Máté András, Papp Gábor, Sinka Mátyás, Szilvásy Nándor, és a dunaharasztí. illetőségű Ze- lenák Crescendo, aki ezút­tal játékos arabeszkekked sze­repel. Bevallottan is ezúttal céljuk a hatáskeltés, s való­ban sziporkázó ötletekkel ta­lálkozunk. Nem művekkel, ha­nem olyan grafikai szolgá­lattal, mely a névtelenség alá­zatát gyakorolva feloldódik az ember által szépített környe­zetben a tipográfiától a tűz­falak reklámteréig. Kónyvillusztrációk Antoni Uniechowski szor­galmas alkotó: 30 éves művé­szi tevékenysége során két­száz irodalmi művet illuszt­rált díszlettervező tevékeny­sége mellett A mintegy négy­ezer rajzból, akvarellből szerkesztett antológiát néz­heti meg a magyar néző, sjó ízlésű, biztos vonalvezetésű grafikust ismer meg a rokon­szenves lengyel rajzművész­ben. Kettős program Dicsérendő kezdeménye­zést valósít meg a Jókai Mű­velődési Ház márciusban. A gimnazistáknak Bak Imre tart előadást századunk mű­vészetéről, Fajó János festő­művész a design szerepéről beszél, Berki Viola képékkel mutatkozik be a Diák-klub­ban. A Kisgaléria Szkok Iván festményeit és az alkotót lát­ja vendégül kerekasztal-be- szélgetésen, a nyugdíjasok­nak László József budaörsi ötvös mutatkozik be. Szkok Iván érdekes technikájú ké­pei március 12-től a hónap végéig láthatók, s Bak Imre is az ankét kapcsán bemu­tatja nyomatait. Vonzó, hogy e festők, grafikusok ilyen köz- művelődési feladatokra vállal­koznak, s a Jókai Művelődé­si Ház közvetítő szerepe is a példa erejével hat. Másutt is érdemes próbálkozni a kép zőmüvészet és a közönség találkozásának szervezésé­vel. Bemutatkozás — rajzban László Endre találékony és olykor groteszk hatású gra­fikákkal jelentkezik a buda­pesti fiatal művészek klubjá­ban. Erős képzelőerő bizo­nyítja tehetségét, s ha rajz­tudását szigorú stúdiumok­kal elmélyíti, akkor hozzá­láthat feladatához: Százha­lombatta műszaki környeze­tének rajzi naplóvezetésé­hez. E furcsa bogártestű em­berek, László Endre talál­mányai — jól érzik magukat Szlaukó László ötletes bőr­plasztikái társaságában, me­lyek leíró pontossággal és fi­nomsággal tűnnek ki, s fő­leg állatokat ábrázolnak. Százhalombattára vissza­térve, a monumentális ipari környezet valóban képző- művészeti feldolgozásra vár. A város csőkígyórendszere, sziporkázó esti fényei a gra­fika eddig fel nem fedezett forrásait jelentik. Ennek je­le, hogy Varga Imre kőbe ágyazott branzmunkásával és Rózsa Péter emlékművével is hamar megbarátkoztak a százhalombattaiak, a nyíló betonszirmok, a csőrendszer a város emblémájává váltak. Csupán a tűz hiányzik, mely rendeltetésének megfelelően a szobor szíve, színes, lágy ele­me, Százhalombatta jelképe. Éledjen fel, véglegesítse az emlékművet, csatlakozzon a beton erejéhez és az itt élő emberek alkotásvágyához, hi­szem éppen azt szimbolizálja. Losonci Miklós Tizenegyezer iskolás gyerek vehet részt az idei tanévben a SZOT szervezte gyógyüdül- tetésben. A diákok az üdülés 23 napja alatt, az iskolaihoz hasonló, szervezett foglalkozás keretében naponta 3 órát ta­nulnak, így bőségesen jut ide­jük a gyógyulásukat segítő sé­tákra, játékokra, kirándulá­sokra. Az ország legszebb he­lyein — a többi között Párá­don, Parádsasváran, Kősze­gen, Vajtón, Ormándpusztán — levő üdülőkbe az iskolaor­vosok és a pedagógusok java­solják a gyerekeket, azokat, akik visszamaradottak a fej­lődésben, vérszegények, a szervezetük valamely beteg­ség nyomán legyengült, illetve olyanokat, akik levegőválto­zásra szorulnak. A gyógyüdü- lés lehetővé teszi, hogy a ta­nulás mellett erősödjenek, fejlődjenek. A gyermekek üdültetéséinek ez a formája jövőre lesz ne­gyedszázados: ez idő alatt csaknem kétszeresére nőtt az üdülésben részt vevők szá­ma. Az idei beutalójegyeket a tanév elején a legtöbb helyen már szétosztották a szakszer­vezetek megyei tanácsai. Sür­gős esetekben azonban pót- elhelyezésire is van. lehetőség. Nem mindenütt ismerik en­nek az üdültetési formának az előnyeit, és így egyik-másik üdülőben üres helyek is akad­nak. A pedagógusok szakszer­vezetének megyei bizottságai ezért országszerte felhívták az iskolák vezetőinek, pedagógu­sainak figyelmét erre a lehe­tőségre. Operabarátoknak Tavasztól az évadzárásig A következő hónapokban mit láthat az operabarát és balettkedvelő közönség? Az Állami Operaház tava­szi programján elsőként Bel­lini — Budapesten már három és fél évtizede nem játszott — Normájának felújított válto­zata ikerül a közönség elé. Csaknem négy éve hiányzik már az Operaház Wagner - repertoárjából a Bolygó hol­landi is, amelyet — Békés András rendezésében — má­jus közepén állítanak ismét színre. Az évad utolsó főváro­si bemutatójaként május má­sodik felében mai magyar ze­neszerzők műveire készült egyfelvonásosokat, Seregi László, Fodor Antal, Barkóczy Sándor és Eck Imre koreográ­fiáit láthatja az Operaház kö­zönsége. VERESEGYHÁZ KÓZMUVELODESI TERVEI Újszerű, sokat ígérő törekvések A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ és a hoz­zá tartozó ifjúsági ház ered­ményes esztendőt zárt. öt klubja, hét amatör művészeti együttese igen népszerű. Elő­terében — országos kísérlet részeként — információs köz­pont alakult. Bővült, gazda­godott a művelődési központ és az iskola kapcsolata. Meg­kezdődött az egész intézmény munkáját segítő stúdió kiala­kítása. Ismételten megrendez­ték a hagyományőrző együt­tesek országos találkozóját. Hatodik alkalommal került sor itt a ma már megyei jel­legű veresegyházi ifjúsági ta­lálkozóra. A tavaly alakult Űj Tükör Klub elsősorban a helyi üzemek szocialista, illet­ve szocialista címért küzdő brigádjainak közművelődési vállalásaihoz nyújt segítséget. Nagy sikerű Ady-vetélkedőt rendeztek munkásfiatalok ré­szére. Az igényekhez igazodva Az eredményes közművelő - dés feltétele — jól tudják ezt a művelődési központ vezetői —, hogy programjaik, klubjaik és szakköreik tevékenységét a veresegyházi emberek igényei­hez igazítják. Ehhez termé­szetesen jól kell ismerniük az itt élő embereket; azt, hogy a hatezer lakosú nagyközségben kétezerötszáz ipari munkás él, többségük, mintegy nyolcvan százalékuk, másutt keresi meg a kenyerét, haza aludni, pi­henni, szórakozni és művelőd­ni jön. Milyen igényeik lehet­nek ezeknek a munkásembe­reknek? Például a tanulás. Az ifjú­sági házban kapott helyet a középiskolai levelező képzést is nyújtó általános iskola. Azután: a szocialista brigád- mozgalom fejlődése hívta élet­Forgatjdk a Küszöbök-et Berkes! András Küszöbök című regényéből készít hatré­szes tv-filmet Mészáros Gyula rendező. Kállai Ferenc, Sinko- vits Imre, Tordy Géza, Kovács István, Kánya Kata, Tolnai Miklós, Kertész Péter, Téri Sándor, Gárdi Oszkár, Hernádi Judit játsszák a film főbb szerepeit. Operatőr: Sík Igor. A ké­pen: Mészáros Gyula, Hernádi Judit jelenetét rendezi. re az Űj Tükör Klubot. Vagy: a tizenkilenc ismeretterjesztő előadás témakörét elsősorban a brigádok igényeinek figye­lembevételével állították ösz- sze. A kismamaklub szintén a régi, jogos igények közé tar­tozik, mivel Veresegyházon is mind több a gyermekgondo­zási szabadságon levő fiatal- asszony, aki hasznosan szeret­né eltölteni az időt, amíg oda­haza van gyermekével. A klub az idén januárban alakult s hetente tartja összejöveteleit: szabás-varrás tanfolyamot rendeznek, egészségvédelmi, gyermeknevelési előadásokat tartanak. Hasznos hobbik A veresegyházi emberek többségének saját háza, kertje van. Jogos igény tehát, hogy a művelődési központ hasznos segítséget nyújtson számukra a ház körüli munkákhoz. Ezek közé tartozik — ennek már hagyománya van — a nyúlte- nyésztés. Nem véletlen tehát, hogy a nyugdíjasklub után a házinyúltenyésztők klubja a legnépesebb: jelenleg több mint ötven tagja van. Nemcsak is­meretterjesztő előadásokat, szakmai kirándulásokat szer­veznek, de segítséget nyújta­nak nekik a nyúltenyésztéssel kapcsolatos gondok megoldá­sához is. És hasonló cél hívta életre ez év januárjában a sertéste­nyésztők klubját is a művelő­dési központban, mivel mind több veresegyházi ember fog­lalkozik e fontos háztáji ál­lat tartásával. E felismert igényt természetesen gondos előkészítés előzte meg, mivel például a klub tagjainak se­gítséget nyújtanak a tápok be­szerzéséhez s az értékesítéshez is. A klubnak máris harminc tagja van. A ma emberének hasznos hobbijai közé tartozik az or­szág-világ megismerése. Ta­valy a klub tagjai az NDK- ban jártak. Az idei program­ban egy hatnapos csehszlovák —lengyel és egy ugyancsak hatnapos erdélyi utazás szere­pel. Ez utóbbi a tavaly rende­zett nagy sikerű Ady-vetélke- dőhöz kapcsolódik, annak folytatása lesz. Ezeken kívül több belföldi túra, kirándulás is szerej>el az idei program­ban. Tovább folytatják az uta­zásokkal kapcsolatos, vetélke­dővel egybekötött zenés hét­végék rendezését is. Országos es megyei találkozók Eddig két alkalommal adott otthont Veresegyház a hagyo­mányőrző együttesek országos találkozójának, amelyet a Népművelési Intézet felkéré­sére vállaltak el. Az idén áp­rilis 16—17-én kerül sor a kétnapos programra, amelyre az ország különböző tájairól tizenkét együttest várnak. A találkozók műsora mindig igen sokszínű volt: a bemuta­tóktól kezdve a szakmai vitá­kig terjedt. így lesz ez az idén áprilisban is. A veresegyházi ifjúsági ta­lálkozó járási szintű rendez­vényként kezdődött hat esz­tendővel ezelőtt. Ezeken iro­dalmi színpadok és ifjúsági klubok cserélték ki egymással tapasztalataikat, mutatkoztak be egymás előtt. A találkozók sikerét mi sem bizonyítja jobban: néhány éve már az egész megyéből érkeznek ide résztvevők. Az idén — immár hetedik alkalommal — június 29 és július 2 között kerül sor e négynapos programsorozat­ra. Ennek keretében itt ren­dezik meg a Mi világunk cí­mű megyei klubpályázat dön­tőjét is. A találkozón — a há­zigazdákon kívül — húsz klub vesz részt ezefi a nyáron . Vallják a veresegyháziak, hogy másoktól tanulni soha nem szégyen. Ezért — a tava­lyi pécsi példához hasonlóan — júniusban népművészeti vásári rendeznek. Nem bent a faluban, hanem a tó körül épült vík^ndtelepen. Hogy miért éppen itt? Keresik a kapcsolatot ahhoz a több ezer emberhez, akik tavasztól őszig benépesítik ezt a szép vidéket. Szeretnék, ha nem csupán kellemes pihenőhelyet jelente­ne számukra ez a táj, de a magukénak éreznék a faluig az itt lakó embereket is. Mind szélesebb korben A veresegyházi Forrás szín­pad nevét, produkcióit nem csupán a szűkebb pátriában, hanem országosan is jól isme­rik. Jó munkájuk eredménye: több értékes fesztiváldíj jogos tulajdonosai. E munkát to­vább folytatva, most azt a célt tűzték maguk elé, hogy az ed­diginél lényegesen gyakrab­ban lépjenek színpadra a kör­nyező községekben, üzemek­ben, ezzel is segítve a mun kásművelődés fejlesztését. E program keretében az idén hatvan tájelöadást terveznek Ebben természetesen közre­játszik a Népművelési Intéze' ilyen irányú felkérése is. En nek keretében több építőtá­borban is fellépnek majd jú­liusban, augusztusban. Az újszerű törekvések mel­lett a Forrás színpad tovább ra is fő szervezője a Fórrá: fórumoknak, amelyek kereté ben havonta egy amatő együttes lép dobogóra a ve resegyházi művelődési köz­pontban. E találkozókat fel­használják a csoportok szak­mai továbbképzésére is. Hosszan sorolhatnánk méj az idei esztendő gazdag prog ramját, amelyeket elsősorba, a klub- és szakköri foglalko zások keretében kívánna megrendezni. E programo, legfőbb jellemzője: tovább erősíteni azokat a törekvése két, amelyek a nagyközség-, ben élő munkások művelődé sének emelését segítik. E fon tos munkához a nagyközsé< tanácsa minden támogatás biztosít a művelődési közpon és a hozzá kapcsolódó ifjúsá gi ház részére. Ezt mi ser bizonyítja jobban: az intéz mény idei állami támogatá-a már meghaladja a nyolcszá ezer forintot. Prukner Pál Üdülve tanulók A gyerekek nem maradnak el az anyaggal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents