Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
1978. MÁRCIUS 1., SZERDA ÍUL Heti jogi tanácsok • A Polgári Törvénykönyv miként szabályozza az eljárást, ha valaki más ingatlanára épít? A Polgári Törvénykönyvnek az úgynevezett ráépítésre vonatkozó szabályait a március 1-én hatályba lépő jogszabály korszerűsítette. Jóhiszemű ráépítés esetén a földtulajdonos kérelmére, annak bírósági megállapítását is lehetővé teszi, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerzi meg. Lényegében tehát elválik egymástól a föld és az épület tulajdonjoga. Éppen ezért az ilyen esetre mondták ki, hogy a ráépítő a föld használati jogáért köteles ellenértéket fizetni a földtulajdonosnak. Ha a ráépítő az egész föld tulajdonjogát megszerzi, köteles a földtulajdonosnak a föld forgalmi értékét megfizetni. Ezután a földtulajdonosnak már további igénye nem lehet. Ha viszont a ráépítő a földnek csupán egy részére szerez tulajdonjogot, vagy a földtulajdon joga helyett földhasználati jogot állapít meg a bíróság, a föld megfelelő részének forgalmi értékén, illetőleg a földhasználatért járó kártalanításon felül jelentkezhet értékcsökkenés is. Ez a ráépítés következménye, ezért a ráépítő köteles kártalanítást fizetni. Meg kell jegyezni, hogy az állami tulajdonban lévő föld tulajdonjogának átruházását a jogszabályok általában kizárják. Ezzel áll összhangban a törvénynek az az új rendelkezése, amely ráépítéssel sem egészben, sem részben nem engedi meg tulajdonjog szerzését állami tulajdonban álló ingatlanon. A korábbi szabályozás nem tartalmazott rendelkezést arra — a gyakorlatban sokszor felmerülő — esetre, amikor olyan földre építenek, amelyen már állott épület. Itt válaszolunk K. Z. olvasónknak is és az egyéb ilyen esetekre, mert az új jogszabály a bírói gyakorlatban kialakult megoldást veszi át. Közös tulajdon keletkezését mondja ki azzal, hogy a ráépítő hányadát ilyenkor a ráépített rész arányában kell megállapítani. A közös tulajdon keletkezésének nem akadálya az sem, hogy a ráépí- tőt kisebb értékű tulajdoni hányad illeti meg az egészből. • A közös tulajdon esetén miként alakul a birtoklás és használat kérdése? A közös tulajdonra vonatkozó új szabályok a korábbi bírói gyakorlatban kialakult megoldásokat is figyelembe veszik. Ezeknek megfelelően mondja ki a törvény, hogy a birtoklási és a használat kérdésében is szótöbbséggel határoznak a tulajdonos társak. Ha az ilyen kérdésben nincs határozat, akkor bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat, és akkor a bíróság dönt. Kimondja az új jogszabály azt is, hogy a tulajdonostársat elővásárlási, előbérleti és előhaszon- bérleti jog csak a tulajdonostársak körén kívül álló személlyel szemben illeti meg. • Mit mond ki a jogszabály a természetbeni megosztást illetően? A természetbeni megosztás elsődlegességének fenntartása mellett az új jogszabály másodsorban azt a megosztási módot állapítja meg, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostársnak adja. Ehhez kell a szerző fél beleegyezése is. Ezalól egyetlen kivétel, amikor az ingatlanban lakó tulajdonostársak beleegyezés nélkül is tulajdonába adható a közös ingatlan, vagy annak egy része. Ennek a szabálynak gyakorlati jelentőségét növeli, hogy a válások következtében gyakori a személyi tulajdonban lévő lakásban visszamaradó volt házastárs. Végül: a bíróság nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, amely ellen valamennyi tulajdonos társ tiltakozik. • Mennyi szabadság Illeti meg a továbbdolgozó, nyugdíjkorhatárt elérőt? Többször írtunk már arról, hogy a nyugdíjasokat is ugyanazok a jogok illetik meg — pl. szabadság —, mint más dolgozót. Most arról érdeklődnek többen, hogy a nyugdíjasokat, az egyébként is járó szabadságon felül, milyen többletszabadság illeti meg. Ismert a Minisztertanácsnak tavaly kiadott rendelkezése, de ezt néhol félreértelmezik. Ezért most ismertetjük a rendelkezést és annak helyes alkalmazását. Annak a dolgozónak, aki már öregségi nyugdíjra jogosult, de — a nyugdíj megállapítása nélkül — teljes munkaidőben tovább dolgozik, az első évben három, a második évben hat, a harmadik évben kilenc, a negyedik és 1 minden további évben tizenkét munkanap pótszabadság jár. Minthogy a Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött ideje után — még a töredék idő után is — arányosan jár a szabadság, így a nyugdíjas dolgozót is az arányosan töltött időnek megfelelően illeti az meg. Ha tehát a dolgozó a nyugdíjkorhatár betöltése után az első évben csupán négy hónapot dolgozott, akkor egy nap további pótszabadság illeti meg. A teljes év letöltése esetén pedig természetesen már három nap illeti meg. • Kit kell kisgyermekes anyának tekinteni? Egyik olvasónk munkahelyén probléma volt, hogy jogilag ki a kisgyermekes anya. Ugyanis a nővédelemmel kapcsolatban megjelent rendelkezések több munkahelyi könnyítést biztosítanak a kisgyermekes anyának. Egyes munkahelyeken ezt is sokszög félreértelmezik. A Munka Törvénykönyve szerint kisgyermekes anya az a dolgozó nő, aki 6 éven aluli gyermeket nevel, illetve gondoz. Kisgyermekes anyának kell tekinteni azt a dolgozó nőt is, akinek gyermeke az általános iskolai tanulmányait iskolaérettség hiányában nem kezdhette meg. Az egységes és helyes gyakorlat kialakításánál a munkáltatóknak azt kell irányadónak tekinteni, hogy a dolgozó nők védelmét biztosító jogszabályaink egyebek közt azt a célt szolgálják, hogy a terhes nők és kisgyermekes anyák állapotuk, illetve anyai hivatásuk miatt a munkaviszony létesítése és fenntartása szempontjából se kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, más dolgozó nőkkel, illetve a férfiakkal szemben. Dr. M. J. Gazdasági perek, szerződési fegyelem TELJES ÜLÉST TARTOTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Az utóbbi három esztendőben több mint 8 ezer gazdasági perben döntöttek a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai. A legnagyobb ügycsoportot a több mint 2000 kártérítési per képviseli, ezen belül is mindenekelőtt a fuvarozási és a szállítmányozási szerződéseken alapuló jogviták. A bíróságok elvi irányító testületé az elkövetkező időszakban is arra törekszik: a gazdasági perekben folytatott ítélkezési gyakorlatával hatékonyan szolgálja a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, a népgazdasági érdek érvényesítését és a szerződési fegyelem megszilárdítását — állapította meg a Legfelsőbb Bíróság keddi teljes ülésén. A testület — dr. Szakács Ödön elnökletével — megtárgyalta és elfogadta a gazdasági kollégium 1975—1977 között végzett munkájáról szóló beszámolót. Az eltelt években összesen 12 tanácselnöki érte- kezleti állásfoglalás született, s ugyancsak a bíróságok egységes joggyakorlatát segítették elő az elvi iránymutatást tartalmazó döntések. A gazdasági perek tapasztalatainak elemzése azért is fontos feladat, mivel — mint az ülésen rámutattak — kiindulópontja lehet egy-egy új jogszabály megalkotásának. Ami a szerződési viták tapasztalatait illeti, figyelmet érdemlő jelenség: a gazdálkodó szervezetek egy része már a szerződések megkötésére sem fordít kellő gondot. A pontatlan, felületes vagy késedelmes szerződési nyilatkozatok folytán a felek sokszor létre sem jött szerződések alapján teljesítenek. Így azután, ha később egyikük szerződésszegés címén pert indít, meglepetéssel veszi tudomásul, hogy partnerével nincs is érvényes szerződése. Közérdekű kötetek Kriminológia, jogszabályok Nemcsak az állam- és jogtudomány művelőinek, hanem minden érdeklődőnek sok hasznos tudnivalóval szolgálnak a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában hamarosan megjelenő művek. A közeljövőben kerül a boltokba a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény szövegét és a végrehajtást elősegítő alacsonyabb szintű jogszabályokat tartalmazó 100 oldalas kötet. Régi hiányt pótol a külkereskedelmi vállalatok belföldi szerződéseivel foglalkozó tanulmánykötet, amely a különféle szerződéstípusokat és ezek Az élet és a halál mezsgyéje a jogban Orvos szakér tők javaslatai a BTK módosításához Rendőrségek, ügyészségek, bíróságok tavaly 4500 esetben fordultak az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakértőihez, akiknek állásfoglalása a bűncselekmények felderítésében, a büntető bíráskodásban, vagy éppen a polgári pereskedés eldöntésében olykor perdöntő bizonyítékkal szolgál — tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Szabó Árpád, az intézet vezető főorvosa. Összefüggések — A, büntető ügyekben orvosszakértőink gyakran élethalál kérdésében nyilatkoznak — mondotta. Ma már megfelelő eszközeink vannak arra, hogy teljes biztonsággal megállapíthassuk: egy meggyilkolt embert milyen sérülések értek halála előtt, vagy azt követőTíz nap rendeletéiből Egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról és hatályon kívül helyezéséről a munkaügyi miniszter 3/1978. (I. 18.) MüM szám alatt rendeletet adott ki. Ebben fontos rendelkezéseket találnak az érdekeltek az egyes munkakönyvi bejegyzésekhez fűződő bérkérdésekről és a részesedési alap felhasználását illetően a törzsgárdatagok fokozott megbecsüléséről. (Munkaügyi Közlöny 2. sz.) A kollektív szerződések tavalyi végrehajtásáról szóló beszámolók és a szükségessé váló idei módosítások elkészítéséről ugyanitt találják meg az érdekeltek a MüM és a SZOT felhívását. A Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezéseinek módosításáról a 3. számú Munkaügyi Közlönyben található az 1978. évi 3. sz. tvr. és a 8/1978. (II. 1.) Mt. sz. rendelkezés. A területen dolgozó védőnők munkahelyi pótlékáról ugyanez a hivatalos lap tartalmazza a 3/1978. (Eü. K. 1.) EüM—MüM-rendelkezést. A hatályos munkaügyi minisztériumi állásfoglalások, irányelvek, útmutatók, hivatalos közlemények jegyzéke is itt található. ,—. t..'fpp^cpppópplf n*<w+ inns/io7'> n V TVTf ú hotérpvzato* n vröziöny 4. szám*» tartalmazza. en. Egy késelő büntetésének kiszabásánál például igen fontos lehet annak megállapítása, hogy milyen erővel, milyen irányban szúrt. Vagy: az élet és testi épség elleni bűncselekmények vádlottjainál alapvető büntethetőségi feltétel a beszámíthatóság, közveszélyes munkakerülők esetében pedig a munkaképesség elbírálása. Vagy egy ugyancsak megsérült vádlottnál a tárgyalási képesség megítélése. Az ítélet kiszabásánál — bármilyen súlyú bűncselekmény elkövetőjéről is legyen szó — vizsgálni kell: az elítélt, tekintve egészségi állapotát, képes-e a kiszabható büntetés elviselésére. Egyáltalán, minden vádlottnál fontos az egészségi állapot ismerete, mégpedig abból a szempontból, hogy esetleges betegsége összefügg-e az általa elkövetett bűncselekménnyel. Személyiségzavarok — Az igazságügyi orvosszakértőktől kért vélemények csaknem fele az elmeállapottal foglalkozik. Tapasztalatok valóban gazdag tárházából meríthetünk tehát, amikor igyekszünk hozzájárulni a Büntető Törvénykönyv korszerűsítéséhez. A kidolgozás alatt álló új BTK-ban javasoljuk a rendellenes elmeállapot büntetőjogi pontosítását, célszerűnek tartjuk, hogy az elmebetegség, a gyengeelméjűség, a tudatzavar mellett ugyancsak megfogalmazódjék a szellemi leépülés, és a mélyreható személyiség- zavar fogalma. A jelenleg hatályos BTK szerint ugyanis a pszichopathia csak akkor jelent a vádlott büntethetősége szempontjából kizáró, vagy korlátozó körülményt, ha talaján. elmebetegség, vagy tudatzavar alakult ki. Tapasztalataink szerint viszont a személyiségzavar e legjelentősebb formája — elmebetegség, vagy tudatzavar kialakulása nélkül is — lehet olyan súlyos, hogy önmagában bűncselekmény elindítója lehet. Azaz: önmagában korlátozó, kivételesen be- számíthatóságot kizáró tényezőt jelent. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a mélyreható személyiségzavar az új BTK-ban, mint biológiai, tényező, a be- számíthatóságot érintő kategóriaként szerepeljen. Agy vagy vérkeringés? — Az igazságügyi orvosszakértők, s nem kevésbé az egész orvostudomány számára izgalmas kérdés az élet és a halál mezsgyéjének megítélése. Nevezetesen annak eldöntése, hogy az agyhalál állapota, vagy a teljes vérkeringés megszűnése jelentse a halál bekövetkeztét, A büntetőjogi kodifikáció sem kerülheti meg a klinikai halál és a biológiai halál esetleges újrafogalmazását, tehát az emberi élet büntetőjogi védelmének esetleges módosítását. Ugyanis mai tudományos ismereteink szerint a- ember halálát a központi idegrendszer működésének végleges megszűnése: az úgynevezett agyhalál jelenti. Orvosi szempontból ezért az emberi élet büntetőjogi védelme az agy..alál bekövetkezésének időpontjáig — közismert nevén, a klinikai halál bekövetkeztéig lenne indokolt. E tudományos tétel jogi elismerése egységesen rendezné a szervátültetés sokat vitatott kérdését is. Azt, hogy az agyhalál megállapítása után az élet számára menthetetlen emberi testen történt bármely beavatkozás már a holttesten végzett cselekménynek minősül. továbbfejlesztési irányait foglalja össze. I. Karpec szovjet szerző 450 oldalon foglalkozik a kérdéssel: Mi a büntetés lényege a szocializmusban? A büntetés társadalmi, jogi és kriminológiai kérdéseit elemző munkában mélyrehatóan elemzi a megelőzés lehetőségeit Kriminológiai elemzés alapján vizsgálja a szovjet büntetőjog szerint kiszabható szankciók nevelő szerepét hatékonyságát. A nemzetközi magánjognak úgyszólván nincs olyan tétele, elve vagy szabálya, amelyet ne kellene újból kritikai vizsgálat alá venni. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok mai fejlettsége mellett ugyanis új jelenségek és elavult jogi kategóriák állnak egymással szemben; ezekre az ellentmondásokra derít fényt Mádl Ferenc összehasonlító nemzetközi magánjog — a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga című könyvében. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 2-TÖL MÁRCIUS 8-IG A lakásépítkezési beruházások általában nem tartoznak a szerződéskötési kötelezettség körébe. Ilyen vita az utóbbi három esztendőben nem is fordult elő, e beruházások viszont annál többet foglalkoztatták a bíróságokat a sorozatos szerződésszegések miatt. Ezek többsége a telje-! sítési késedelemből eredt. Ám a bírói gyakorlat szerint a késedelem olykor nagyobb gazdasági hátránnyal jár, mint amilyent a vagyoni szankciók ellensúlyozhatnának. A Legfelsőbb Bíróság szerint szükséges lenne, hogy az illetékes felügyeleti hatóságok ilyen« esetekben alkalmazzák a személyi felelősségrevonást is; s a mulasztó vállalat vezetői se elégedjenek meg a bírói ítélet következményének a könyvelésben, illetve a mérlegben való regisztrálásával.' A tapasztalatok szerint jó néhány gazdálkodó szervezet a piacon előnyösebb pozícióban.’ lévő partnerével szemben nem- érvényesítette különféle követeléseit. Emiatt a másik fél1 szerződésszegéséből származó veszteségét — saját termelésének költségeként — maga viselte vagy éppen termékeinek árában vevőire hárította át i A teljes . ülés ezt követően meghozta a Legfelsőbb Bíróság 13-as számú irányelvét, amely új szabályokat állít fel az állam javára marasztalás-j sal, a visszajáró szolgáltatás-! sál, illetve a gazdagodás elvo-í násával kapcsolatban. Kimondja, hogyan kell megítélni a szocialista jog és erkölcs szabályait súlyosan sértő ma-1 gatartásokat a szerződéses- kapcsolatokban. A teljes ülés. több korábban hozott polgári' elvi döntést hatályon kívül' helyezett, illetve módosított. Az ország valamennyi bíróságára kötelező irányelv és az elvi döntések hatályos szőve-; gét a Magyar Közlöny legközelebbi száma teljes terjedelemben közli. .| A teljes ülésen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihályi igazságügyi miniszter és dr-, Szíjártó Károly legfőbb^ ügyész. % '' I í CEGLÉD, Szabadság 2—5: Meghívás egy gyilkos vacsorára» 6—8: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.» CEGLÉD, Mese 2—8: Az örök fiatalság birodalma CEGLÉD, Művész 2—5: Baracktolva) 6—8: A bál hegedűi GODOLLO 2: Úri muri 3: Szegény gazdagok 4: Különös házasság 5: Dandin György 6—7: A szabadság katonái I—II. 8—9: A macskás öregúr SZENTENDRE 2—5: Cirkusz a cirkuszban 6—7: A szabadság katonái I—II. 8: Hattyúdal VÁC, Kultúr 2—5: Csak egy asszony.. .• 2—5; délutáni előadás: Srácurak 6: Úri muri 7: Különös házasság 8: A Noszty fiú esete Tóth Marival ABONY, Szabadság 2—3: Cirkusz a cirkuszban 4—5: A néma dosszié 6—8: A fekete kalóz ABONY, Mese 4—7: Csutak és a szürke ló ABONY, Művész 4—7: Kiáltások* BUDAÖRS 2—3: A szabadság katonái I—IL 4—8: Túl a félelmen*** 4—5; első előadás: A bővös kő és a csodakút DABASr Kossuth 2—5: Piedone Hong-Kongban 6—7: Center az égből DUNAHARASZTI 2—5: Akasztanivaló bolond nő* 4—5; első előadás: Hugó, a víziló 6—7: A fekete rák ollójában DUNAKESZI, Vörös Csillog 2—5: Fáraó I—II. 6—8: Csak egy asszony . • .• DUNAKESZI. Rákóczi 2—3: Egy kis előkelőség 4— 5: Beköszönt a szeptember 6— 7: Kabaré** ÉRD 5— 6: Kálvária 7— 9; délutáni előadás: Dugó, a csodacsatár 7—9; esti előadás: A rendőrnő** FŐT 2—3: A gyémántakció I—II. 4—5: Dugó, a csodacsatár 6— 7: Tojásrántotta GYAL 2—3: Vidám gazfickók 4—5: A cowboy nyara 6—7: Az elitéit» KISTARCSA 2—3: Veri az ördög a feleségét 4—5: A farmer felesége 6—7: Akasztanivaló bolond nő* NAGYKATA 2—5: Zsarutörténet»» 6: A Noszty fiú esete Tóth Marival 7: Szegény gazdagok 8: Úri muri PIUSVOROSVAR 2—3: Hüvelyk Matyi 4—5: Nyugtalan év 6—7: Éjfélkor indul útjára a gyönyör*» POMAZ 2—3: Tojásrántotta 4—5: A szabadság katonái I—II. 6—7: A macskás öregúr RÁCKEVE 2—3: Aliz már nem lakik itt* 4—5: A fekete rák ollójában 6—7: Bombasiker SZIGETSZENTMIKLÓS 2—3: A bűn története** 4—5: Bombasiker 6—7: Bizalmi állásban* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott! •• 16 éven felülieknek? ••• 18 éven felülieknek! i
