Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

Sikeres Összekapcsolás után Együtt kering az űrben a nemzetközi legénység Moszkvai idő szerint pén­teken este nyolc óra után néhány perccel sikeresen ösz- szekapcsolták az első nem­zetközi személyzettel indult őrhajót, a Szojuz—28-at, a Szaljut—6 űrállomással. Alek- szej Gubarev és Vladimir Re­mek űrhajója ezzel része lett a 12 hete Földünk körül ke­ringő űrkomplexumnak. Mint ismeretes, az űrállomás „fő­bejáratánál” a Szojuz—27 űr­hajó van, amellyel korábban Dzsanibekov és Makarov ér­kezett az űrállomásra, s amely helyett Romanyenko és Grecs- ko szállító járművével tért vissza a földre. A szovjet—csehszlovák űr­kettős, amely csütörtökön a kora esti órákban rajtolt Bajkonúrból, még a repülés első napján, a Föld körül tett negyedik és ötödik fordulat során pályamódosítást haj­tott végre a földi irányítóköz­pont segítségével. Az, űrhajó­sok rádiókapcsolatot tartottak a földi központtal, ahol egyéb­ként Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák KP Központi Bizott­ságának első titkára is láto­gatást tett, és tanúja volt az űrhajósok és az irányító mun­katársak közötti beszélgetés­nek. Közben a Szaljut űrállomáson a két űrveterán, Jurij Roma­nyenko és Georgij Grecsko, akik 12. hetük utolsó napiát töltötték pénteken a világűr­ben, megtették az előkészüle­teket a vendégek fogadására. Az űrhajósok ellenőrizték az űrállomás berendezéseit, az összekapcsoláshoz szükséges szerkezeteket. A Szojuz—28 a Föld körül tett 17. fordulata alatt Alek- szej Gubarev és Vladimir Re­mek végrehajtotta azt a szük­séges korrekciós manővert, amellyel az űrállomás köze­lébe juttatták űrhajójukat. Innen kezdve már az auto­matikus berendezések vették át az irányítást rádiótechnikai és egyéb berendezésekkel az űrállomás közvetlen közelébe vitték az űrhajót, amelyet Romanyenko és Grecsko ko­rábban megfelelő orientáció­val a kívánt helyzetbe hozott. Az összekapcsolás, amelyet a földi irány Kőközpontból tele­vízión követtek — a kamera az űrállomáson működött —, teljesen a megadott és több­ször sikerrel megvalósított program szerint ment végbe: közvetlen közelébe érve az űrhajó egészen kis sebesség­gel közelítette meg az űrállo­mást, az összekapcsoló beren­dezés orra lassan becsúszott a Szaljut—6 megfelelően kimun­kált kapcsolórészébe, és a me­chanikus berendezések össze­kapcsolódtak. Próbák, ellenőrzések után a földi központ megadta az en­gedélyt arra, hogy megnyissák az összekötő ajtókat. Moszkvai idő szerint röviddel 23.00 óra után megkezdték a zárak meg­nyitását és néhány perc múl­va Romanyenko és Grecsko j nagy szeretettel üdvözölte az űrállomáson az első nemzet­közi űrhajó személyzetének két tagját: Gubarevet és Re­meket. A Szaljut űrkomplexum ezzel ismét négytagú személy­zettel dolgozik: a kéttagú ki­egészítés, a kiadott közlés sze­rint, nyolc napot tölt a vi­lágűrben, így visszatérésük a Földre március 10-re várható. ★ Az Interkozmosz-program keretében most kezdődött szovjet—csehszlovák űrrepü lés alkalmából Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Cseh­szlovákia köztársasági elnö­ke és Lubomir Strougal, a csehszlovák szövetségi kor­mány elnöke pénteken táv­iratot intézett Leonyid Brezs- nyevhez, az SZKP KB főtit­kárához, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökéhez és Alekszej Koszigin miniszterelnökhöz. A csehszlovák vezetők a táviratban gratulálnak az SZKP KB-nak, a szovjet kor­mánynak és a szovjet népnek a Szojuz—28 űrhajó nemzet­közi személyzettel történt felbocsátásához, amely —mint hangoztatják — új lapot nyit az űrhajózás fejlődésében és a világűrkutatás nemzetkö­zivé tételében, nagy közös si­kerét jelenti az egész szocia­lista közösségnek. (A közös űrrepülés nem­zetközi visszhangjáról lapunk 2. oldalán számolunk be.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Konsztantyin Ruszakov látogatása Az MSZMP Központi Bízott, ságának meghívására március 2-án és 3-án hivatalos baráti Tavaszvirágok a Duna Tsz-ben látogatáson hazánkban -tartóz­kodott Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára. Fogadta őt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón áttekintették a magyar—szovjet baráti kap­csolatok és sokoldalú együtt­működés időszerű kérdéseit, és megvitatták a nemzetközi helyzet néhány problémáját. Konsztantyin Ruszakowal megbeszélést folytatott Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. A találkozón részt vett Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te. Konsztantyin Ruszakov és kísérete pénteken elutazott hazánkból. 1 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ' MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM Ára »0 fillér 1978. MÁRCIUS 4., SZOMBAT A kiemelkedő eredményekhez hozzájárultak a Pest megyei vasutasok is Átadták a vörös vándorzászlót a MÁ V Budapesti Igazgatóságának Tavalyi eredményes munká­ja alapján a MÁV Budapesti Igazgatósága — amely a Pest megyei vasutasoknak is gaz­dája — nyerte el a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium és a Vasutasok Szak- szervezete Központi Vezetősé­gének vörös vándorzászlaját, amit tegnap délelőtt Szűcs Zoltántól, a MÁV vezérigaz­gatójától, és Kajcsa Józseftől, a Vasutasok Szakszervezeté­nek titkárától ünnepi nagy­gyűlésen vett át Kiss Károly, a Budapesti Vasúti Igazgató­ság igazgatója, a kollektíva nevében. — A vasutasok szeretik munkájukat és él bennük a hivatástudat — méltatta az el­múlt évi eredményeket Szűcs Zoltán. — Ezt bizonyítja, hogy a MÁV dolgozóinak 80 százaléka, mintegy százezer vasutas törzsgárdatag. Nekik köszönhetjük, hogy a nagy­arányú létszámcsökkenés el­lenére is növelni tudtuk ered­ményeinket, jóval túlteljesítet tűk tavalyi tervünket. A több­letteljesítésből a legnagyobb részt a Budapesti Igazgatóság vállalta magária. — Tavaly kiemelkedően nagy feladat hárult a MÁV- ra. Az év elején kibontakozott munkaverseny keretében az ország vállalatai a tervezett­nél jóval több árut termeltek, s így a vasútnak is többet kellett szállítania. Természete­sen ml is részt vettünk a munkaversenyben, s ennek köszönhető, hogy 1977-ben ér­tük el eddigi legmagasabb tel­jesítményünket, összesen 133 millió 758 ezer tonna árut fu­varoztunk. Derekasan vette ki részét ebből a munkából a Budapesti Igazgatóság csak­nem 38 ezer dolgozója: az ere­deti tervet jóval túlteljesítve, az előző évinél 1,3 millió ton­nával több árut szállítottak — mondta a vezérigazgató. A kiemelkedő teljesítmény­hez jelentősen hozzájárultak a Pest megyei motorosok, hi­szen a forgalomnak több mint 30 százalékát a megyében bo­nyolították le. Ez főleg a sze­mélyszállításra vonatkozik, mert .bár országosan csökkent a vasúton közlekedők száma, a főváros körüli agglomerá­ciós övezet 44 településéről továbbra is naponta 140—150 ezer dolgozó jár vonattal bu­dapesti munkahelyre. Különö­sen nehéz feladat volt a Nyu­gati pályaudvar építkezése miatt az állomás tehermente­sítésének megoldása úgy, hogy az utazóközönség ne szenved­jen hátrányt. A tavalyi áruszállítás 37 százaléka nemzetiközi fuvar volt, ami azt jelenti, hogy minden harmadik kocsi kül­földre indult, vagy onnan ér­kezett. A zökkenőmentes szál­lítás elősegítéséért a legtöbbet a határállomások, s így a szob—sturovói vasutasok tet­ték. A tegnap délelőtti ünnepi nagygyűlésen Kiss Károly igazgató, a Budapesti Igazga­tóság munkáját értékelve el­mondta, hogy tavaly elsődle­ges céljuk az áruszállítási igények maradéktalanabb ki­elégítése volt. — Kapacitásunk egyenlete­sebb kihasználása érdekében az év elején 21 vállalattal kö­töttünk előszállítási szerződést és további 66 vállalattal volt szállítási megállapodásunk, így csaknem 192 ezer tonna áru szállítását sikerült az őszi időszakról előbbre hoznunk. — A múlt évben .bővült a kapcsolat a külföldi vasút- igazgatóságokkai, elsősorban Csehszlovákiában. De termé­szetesen jobb lett az együtt­működés a hazai partnervál­lal a*-'okkal is, különösen a Volánnal — mondta az igaz­gató, majd hozzátette: — Tavalyi eredményeink nagyon szépek, de még sokat kell tennünk a kulturált köz­lekedésért és a menetrendsze­rűségért. Idén előreláthatóan még nagyobbak a feladatok. A Budapesti Igazgatóság dolgozói között a tavalyi ki­váló eredmény elismeréseként összesen 3 millió 800 ezer fo­rint jutalmat osztottak szét. Kétszázan kaptak Kiváló dol­gozó kitüntetést, húszán ré­szesültek igazgatói dicséretben, és az igazgatóság valamennyi dolgozója egy nappal több nyereségrészesedést kr.p az idén. W. G. A megyei banktevékenységről tájékozódott dr. Tímár Mátyás Látogatás az MNB Pest megyei igazgatóságán Dr. Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken délelőtt lá­togatást tett az MSZMP Pest megyei bizottságán. Itt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és — Balogh Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának részvételével — megbeszélést folytattak. Ezt követően fölkeresték a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei igazgatóságát. A megyei igazgatóságon Fohn János, az igazgatóság veze­tője és a megyei fiókok veze­A csepeli Duna Tsz meleg­házaiban megkezdték az orgo­na szedését. A nőnapra nyolc-tízezer szá­lat szállítanak a virágboltok­ba. Nőnapra készülnek a virág- ••fartészek az Óbuda Tsz dísznövényházaiban is. Har_ mincezer szál szegfűt, öt­ezer rózsát, 10—10 ezer vágott és cserepes tulipánt, négy­ezer cserép virágzó muskátlit, 30 ezer szál és 40 ezer cse­rép színes margarétavirágú krizantémumot szállítanak a boltokba. Új utakon — bekötőkön A Pest megyei KÉV idei feladatai Nyereségfizetés a nőnapon A könnyűipar néhány vál­lalatnál a jövő héten meg­kezdik o nyereségrészesedés kifizetését. Hagyomány ugyan­is, hogy többhelyütt a nem­zetközi nőnapra időzítik ezt az eseményt, mivel a könnyű­ipar üzemeiben a nők képvi­selik a többséget; a dolgozók kétharmadát. A minisztériumban most el­készült összegezés szerint a felügyelete alá tartozó mint­egy 100 vállalat összesen 8,1 milliárd forint nyereséget ért el; egy vállalat volt vesztesé­ges. A vállalatok nyeresége ösz- szességében egy év alatt 7 százalékkal emelkedett. A vál­lalatok között azonban meg­lehetősen nagyok az eltéré­sek. Például az átlagosnál na­gyobbak a vállalati eredmé­nyek a pamut-, a rövidáru- és a nyomdaiparban, nőttek, de az átlag alatt maradtak a gyapjú-, a selyem- és a köt- szövőiparban. Csökkent a nye­reség az előző évihez képest a len-, kender-, valamint a bőr-, szőrme- és a bútoripar­ban. A vállalatok az előző évi­nél nagyobb összegeket sorol­tak át a fejlesztési, illetve a jóléti alapba, s ezért a na­gyobb nyereségből lényegé­ben az 1976. évinél azonos részesedési alapot képeztek, ami átlagosan 15—16 napi munkabérnek felel meg. Ezen belül is jelentős eltérések vannak. A most kifizethető rész természetesen kisebb . a részesedési alapnál, mivel ennek egy részét — egyes helyeken a felét is — már ta­valy, évközben felhasználták béremelésre, jutalmazásra, szociális juttatásokra és kü­lönféle anyagi ösztönzésekre. — Sikeres esztendőt zár­tunk, ezt igazolják a számok is. Árbevételünk csaknem 5, termelési értékünk 3 száza­lékkal haladta meg a terve­zettet. Az eredmény pedig nem csekély, mintegy 32 mil­lió 500 ezer forint — tájékoz­tatott Sági Andor, a Pest me­gyei Közúti Építő Vállalat főmérnöke. Az elért eredmények a vál­lalat 4 termelési egységének, a dunavarsányi, a pilisvörös- vári, a váci és a budapesti főépítésvezetőségük jó munká­ját dicséri. Tavaly télen gon­dot jelentett a kedvezőtlen időjárás. Az éjszakai fagyo­kat követő hirtelen olvadás 110 kilométer hosszúságú utat rongált meg Pest megyében. Ezek rendbehozatalára, illet­ve felújítására mintegy 203 ezer tonna aszfaltot használ­tak fel. Most a főmérnök op­timista, és bízik abban, hogy az idén ilyen gondjaik nem lesznek. Noha, az időjárás ke­resztülhúzhatja a legkörülte­kintőbben készített számítá­sokat és terveket is. Az utóbbi időben lényege­sen javult a vállalat keverő­telepeinek anyagellátása. Az építkezéseknél zömmel helyi anyagokat — mészkövet, zú­zott kavicsot és bányakavi­csot — használnak fel. Az 1. sz. Volánnal kötött szocialis­ta szerződés nagy segítséget jelent, mely szerint a két vál­lalat kölcsönösen kisegíti egy­mást közúti járművekkel és gépekkel. A vasúti szállítás nem mentes az akadályoktól. A kocsik hiánya lassítja pél­dául a folyamatos kőszállí­tást. A Pest megyei KÉV idei feladatai között szerepel a pilisszántói bekötő út, valamint Szentend­re előtt az Omszki Park kö­zötti útszakasz megépítése. Továbbá az erősen megron­gálódott, Nagykovácsihoz ve­zető bekötő út átépítése, mely­nek költsége 13 millió forint. A vállalat dolgozói már felkészültek a budaörsi lakó­telep bekötő útjának építé­sére és nemsokára hozzálát­nak Kistarcsán a kórház bel­ső útjainak aszfaltozásához. Százhalombattán a szenny­víztisztító telep alapozására és a Pannónia lakótelep, il­letve az Alkotmány utca út­jainak építésére kerül sor az idén. Mintegy 20 millió fo­rintért épül az a 6 kilométer hosszúságú útszakasz és az ehhez csatlakozó 4 kilométe­res bekötő út Csepel-szigeten — Szigetújfalu mellett, mely­nek mentén vizkutakat fúr­nak. A főmérnök elmondotta, hogy a mostani időszak fel­adatait elsősorban nem a lét­szám növelésével, hanem az eddigieknél alaposabb, átgon­doltabb, üzem- és munkaszer­vezéssel, illetve korszerű gé­pek üzembe állításával igye­keznek megoldani. Kevés a szakember. Nincs elég ács, vasbetonszerelő és gépszerelő a vállalatnál. A modem gépek, berendezések kezeléséhez viszont felké­szült, jól képzett szakmunká­sokra van szükség. Ezért házon belül tanfolyamo­kat szerveznek, és itt készítik fel dolgozóikat Ezen kívül bentlakásos isko­lát hoztak létre azoknak a dolgozóiknak, akik még az ál­talános iskolai tanulmányai­kat nem fejezték be. Szá­mukra így lehetőség nyílt, hogy egy év tananyagából há­rom hónap alatt vizsgát te­hessenek. A Pest megyei KÉV ter­melési értékét a tavalyi 280 millió forinttal szemben az idén 300 millióra növeli. S.R. tői és az igazgatóság irányító munkatársai fogadták a láto­gatókat. A megyei igazgató tájékoztatást adott a pénzin­tézeti szervezet működéséről, s a gazdasági tevékenység pénz­ügyi vonásairól. A többi kö­zött elmondotta, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei dolgozóinak 53 százaléka törzs­gárdatag, tehát a pénzügyi szakemberek többsége hosz- szabb ideje dolgozik ezen a területen és éppen ezért meg­felelő színvonalon képes el­látni munkáját. Kitért a me­gyei igazgatóság vezetője azok­ra a finanszírozási gondokra is, amelyek az iparfejlesztés­hez, a kereskedelmi ellátás­hoz, valamint néhány mező­gazdasági beruházási terület­hez kapcsolódnak. A sok kérdést felölelő vita­indító után a vendégek és ven­déglátóik között kötetlen esz­mecsere bontakozott ki, s en­nek során dr. Tímár Mátyás több kérdésre is választ adott, elősegítve a hitelpolitikai mun­ka, s általában a finanszíro­zási gyakorlat egységesebb megítélését. Sort kerítettek arra is az esz­mecsere résztvevői, hogy köl­csönösen tájékozódjanak a bank jövőbeni feladatairól. Dr. Tímár Mátyás, valamint Cservenka Ferencné elisme­réssel szólott arról, hogy a legutóbbi esztendőkben a Ma­gyar Nemzeti Bank Pest me­gyei Igazgatóságának tevé­kenysége sokat fejlődött, s a pénzügypolitika eszközeivel jól szolgálja a megyében meg­valósuló fejlesztéseket. vala­mint az itt folytatott termelő­tevékenységet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents