Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

1978 MÁRCIUS 31., PENTEK Sajdtkezűleg írt levél a belügyminiszterhez Jelentkeztek More elrablói Felvetődött a kicserélés lehetősége Moro kereszténydemokrata pártelnök elrablói szerdán ké­sőn este újabb közleményt juttattak el a római, a torinói és a milánói lapokhoz. Csa­toltak egy levelet is, amelyet — szakértői vélemény szerint — maga Moro írt Cossiga belügyminiszterhez. Az elra­bolt pártvezető közli benne, hogy politikai fogolynak te­kintik és „pert” folytatnak el­lene 30 évi politikai tevé­kenysége miatt. Moro figyel­meztette a kormányt: elrab­lói esetleg kikényszeríthetik, hogy „kellemetlen és veszé­lyes” dolgokat mondjon el akarata ellenére. Az UPI meg­jegyzi: az olasz kormánykö­rök nem hiszik, hogy Moro ismerne például NATO-titko- kat, viszont mint öt ízben is miniszterelnök, tisztában le­het olyan politikai titkokkal, amelyek kellemetlenek lehet­nek kormányon levő pártjá­nak. Moro közvetve utalt ar ra, hogy az olasz hatóságok esetleg kicserélhetnék és en­nek lebonyolításához igény­be vehetnék a Szentszék, vagy mások közvetítését. A „Vörös Brigádok” újabb jelentkezése további lendüle­tet adott a két hete lényegé­ben eredménytelenül folyó nyo- mozásnak. A minisztertanács csütörtökön megvitatta a to­vábbi teendőket, köztük a le­vélben felvetett fogolycsere lehetőségét. Bár az üzenet és a levél közvetlenül nem köve­teli a terrorszervezet Torinó­ban bíróság előtt álló veze­tőinek szabadonbocsátását, megfigyelők mégis úgy vélik, hogy Moróért őket kérik cse­rébe. A Vatikánban bejelentették, hogy a pápai állam hajlandó közbenjárni Moro kiszabadí­tása érdekében. Az izraeli hadügyminiszter Szadattal tárgyal Kairóban Weizman izraeli hadügymi­niszter csütörtökön Kairóba érkezett, és azonnal megkezd­te a tárgyalásokat Szadat egyiptomi elnökkel. A kairói rádió csütörtökön délután azt jelentette, hogy Szadat és Weizman kétórás tárgyalásán nem volt haladás a kétoldalú tárgyalások fel­újításának tekintetében. Weiz­man kijelentette, hogy az izra­eli haderők kivonulnak Dél- Libanonból, mihelyt az ENSZ összes ideiglenes haderői meg­érkeznek Libanonba. Az egyip­tomi szóvivő nemmel válaszolt arra a kérdésre, vajon a Szá­dat^—Weizman találkozó elő­készíti-e az izraeli—egyipto­mi politikai és katonai bi­zottságok munkájának felújí­tását. ■ ... ' Weizman látogatásával kap­csolatban a TASZSZ megjegy­zi: „Jellemző, hogy az egyip­tomi fél annak ellenére, hogy Izrael álláspontja az utóbbi időben még merevebb lett. belement a közvetlen megbe­szélések felújításába. Már maga az a tény, hogy Weiz- mant meghívták Kairóba, ta­núsítja, hogy az egyiptomi ve­zetők minden áron különmeg- állapodást akarnak kötni Iz­raellel, s ennek érdekében haj­landók újabb elvi engedmé­nyekre, amelyek ellentétesek az egyiptomi és a többi arab nép létérdekeivel.” ★ Az ENSZ-közgyűlés április 20-án rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa a Libanonban ideiglenesen állomásozó ENSZ- erők (UNIFIL) fenntartásának költségeivel kapcsolatos kér­déseket — közölték szerdán a világszervezet székhelyén. Csak röviden... GENFBEN csütörtökön meg­tartotta soron levő tanácsko­zását a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a hadá­szati támadó fegyverrendsze­rek korlátozásáról folyó tár­gyalásokon részt vevő küldött­sége. . , A SZOVJETUNIÓBAN csü­törtökön Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—997 és Kozmosz—998 jelzésű mester­séges holdakat. KÉT magas rangú katonai vezető nyújtotta be lemondá­sait csütörtökön Eanes portu­gál államfőnek. Visszaadta megbízatását Varco Rocha Vieira tábornok, a szárazföl­di hadsereg vezérkari főnö­ke és lemondott a lisszaboni katonai körzet parancsnoka, Vasco Correia Lourenco tá­bornok is. Leonyid Brezsnyev Tyumenben és Omszkban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütör­tökön Tyumenben a területi párt- és gazdasági vezetőkkel folytatott megbeszélést. A be­szélgetésen a terület ásványi kincseinek kitermeléséről, a nyugat-szibériai terület ter­melő erejének fejlesztéséről volt szó. Brezsnyev hangsú­lyozta a kőolaj- és földgáz­termelés növelésének szüksé­gességét, e kincsek jelenleginél hatékonyabb és teljesebb mértékű kiaknázásának fon­tosságát. Az SZKP KB főtitkára a nyugat-szibériai térség fej­lesztésével kapcsolatban több konkrét útmutatást adott ■ a helyi vezetőknek. Hangsúlyoz­ta: ez a jelenlegi ötéves terv egyik legfontosabb feladata. A tervcélok végrehajtása érdeké­ben különös figyelmet kell szentelni a beruházással kap­csolatos kérdéseknek. Nem szabad megengedni a határidők megsértését, és meg kell ol­dani több műszaki, valamint szállítási problémát is. Leonyid Brezsnyev és kísé­rete csütörtökön az SZKP omszki területi bizottsága vég­rehajtó bizottságának tagjai­val is találkozott. Az SZKP KP főtitkára elmondta, hogy az omszki megyét mindig a nyugat-szibériai gazdasági körzet vezető területének te­kintették. A továbbiakban le­szögezte, hogy a gazdaságfej­lesztés meggyorsításának for­rása a szervezettség, a rend és a fegyelem a gazdasági te­vékenység minden láncsze­mében. Magyar felszólalás Géniben a leszerelési bizottságban Csütörtökön újabb ülést tartott a genfi leszerelési bi­zottság. A tanácskozáson fel­szólalt dr. Domokos Mátyás magyar képviselő. Egyebek között 'kijelentette: „Csakis kötelező érvényű nemzetközi megállapodások akadályozhat­ják meg azt, hogy a tudomá­nyos felfedezések új tömeg- pusztító fegyverek és fegyver­rendszerek kidolgozásához, il­letve rendszeresítéséhez ve­zessenek. Domokos Mátyás a továb­biakban leszögezte, hogy ha a neutronfegyverek eltiltására irányuló erőfeszítések ered­ménytelenek maradnak, lé­nyegesen nő egy esetleges atomháború kirobbanásának veszélye, és a fegyverkezési verseny új szakaszába léphet. Ennek megakadályozását szol­gálja az a szerződéstervezet, amelyet a szocialista országok a közelmúltban nyújtottak be a genfi leszerelési bizottsághoz. „A magyar delegáció elvárja, hogy a bizottság kezdjen sür­gős tárgyalásokat a neutron­fegyver általános eltiltására vonatkozó nemzetközi szerző­dés kidolgozásáról” — mon­dotta a magyar nagykövet. Rhodesia Kényszerlépés A demokratikus közvélemény tiltakozik „Terrorizmusellenes törvény” a görög parlament előtt A görög demokratikus köz­vélemény elítéli a parlament elé terjesztett terrorizmusel­lenes törvényt, amelynek va­lódi célja, hogy „a rend vé­delmének” ürügyén fokozza az olyan akciók elleni elnyomó intézkedéseket, amelyek a hi­vatalos vélemény szerint sér­tik az ország „békéjét és biz­tonságát”. Papandreu, a Pánhellén Szo­cialista Mozgalom vezetője rámutatott, hogy a törvényja­vaslat erkölcsileg, jogilag és politikailag egyaránt elfogad­hatatlan, mert ezt a jogaikat védő demokratikus mozgal­mak, a munkások, a parasztok és a diákok ellen fordítanák. „A törvényjavaslat, amelyet a kormány igyekszik elfogad­tatni a parlamenttel, azokat a szabadságjogokat korlátozza, amelyekért a görög nép vé­rét ontotta és komoly áldo­zatokat hozott” — mutat rá a Görög KP Politikai Bizott­sága. Nemigen fordult még elő, hogy egyformán értékeltek vol­na eseményt a nyugati hírügy­nökségek és a Zimbabwei Ha­zafias Front közleményei. Ez­úttal ez is megesett: az elmúlt egy hétben a tőkés világ sajtó­ja egyre-másra hozta a híre­ket, hogy Rhodesia Mozambik- kal határos területein a haza­fiak eddigi legerősebb rohamu­kat indították a fajüldöző Smith-rezsim hadserege ellen, a hazafias front pedig ezen a héten megerősítette, hogy kato­nái az öt esztendeje folytatott gerillaháború legnagyobb ak­ciójába fogtak. Abban is meg­egyeztek a hírek, hogy a Salis- bury-i katonaság a — nyugati — haditechnika egy sor mo­dem vívmányát (repülőgépe­ket, tankokat, rakétákat) be­vetve sem volt képes megállí­tani a nagy erejű offenzívát. Nos semmiképpen sem tűnik szívderítőnek, hogy a hetvenes évek legsúlyosabb háborúja dúl abban az országban, amelynek sorsa hosszú idő óta foglalkoz­tatja a nemzetközi közvéle­ményt, s amellyel kapcsolat­ban a legutóbbi időszakban in. kább a diplomáciai huzavonák, politikai manőverek álltak az érdeklődés középpontjában. Va­lóban lezárult volna a békás rendezés útja Dél-Afrika e neuralgikus vontján? — ez a kérdés foglalkoztatja ma a diplomatákat és a világpoliti­kára odafigyelő „amatőröket” egyaránt. Ha a gerillaháború újbóli fel. lángolásának időpontját össze­vetjük a békés megoldásra tett erőfeszítések állásával, s az azt akadályozó tényezők megnöve­kedésével, hamar kitűnnek az összefüggések. Ugyanakkor pe­dig kirajzolódik az egyetlen járható ösvény a végleges és minden érdekéit számára elfo­gadható rendezés felé. A haza­fias front vezetői ugyanis nem véletlenül a múlt hetet válasz­tották a katonai támadás idő­pontjául. Mindaddig vártak e súlyos döntéssel, amíg'kínálko­zott valámi lehetőség a'diplo­máciai előrelépésre. De amikor bebizonyosodott, hogy az an­golszász hatalmak javaslatai­kat nem képesek elfogadtatni a Salisbury-i fehér kisebbségi kormánnyal, sőt Washington és London azt sem tudja elérni, hogy a Smith-rezsim elejtse a hazafias frontot kirekeszteni kívánó úgynevezett belső ren­dezési tervet, a felszabadítási mozgalmaknak nem maradt más választásuk. Robert Mu­gabe, a hazafias front egyik ve­zetője már januárban kijelen­tette, hogy ha a kisebbségi re­zsim továbbra is mereven ra­gaszkodik a hatalomhoz, s a fekete őslakosság maroknyi csoportjait képviselő törzsi ve­zetőkkel köt látszatmegállapo­dásokat, a háború folytatódni fog. Nos a gerillaoffenzíva ha­tásos válasz volt arra a Salisbu­ry-i lépésre, amelyre éppen a múlt héten került sor: a Smith, kormány és a megalkuvó fe­kete politikusok által kötött „belső rendezési megállapodás” alapján hivatalba lépett az új kormányzati szerv. Ebben azonban nem vesz részt a zim. babwei lakosság túlnyomó többségét képviselő hazafiás front. Pedig nyilvánvaló, hogy nélküle nem lehet szó Igazi rendezésről, s a partizánhábo­rú befejezéséről, — ahogy ezt már szerte a világon, a vezető tőkésországokban is elismér. ték. A közvetítésen munkálkodó angolszász hatalmak azonban egyelőre váltig azon munkál­kodnak, hogy miként lehetríe engedményekre rávenni a ha­zafiak vezetőit, ahelyett, hogy komoly lépéseket termének a Smith-kormány makacs állás­pontjának megváltoztatására. Ezek az okok vezettek hát a harcok ily heves kiújulásához. Mind ez azonban nem jelenti azt, hogy végleg szertefoszlott egy politikai megoldás remé­nye. A hazafias front változat­lanul kész egy méltányos kompromisszumra, de ehhez nem neki kell változtatni ál­láspontján. A hogyan tovább? kérdésre most Washingtonban és Londonban, kell válást ací- hr. Mé^^ig ugy^hpgy végre erőteljesebb eszközökkel szorít­sák engedékenységre a fajül­döző rendszer vezetőit. ' A. K. Giscard—Marchais találkozó Egy óra hosszat tartott Gis- card d’Estaing, francia köztár­sasági elnök csütörtöki megbe­szélése Marchais-val, az FKP főtitkárával. Ez volt az első ta­lálkozó az V. köztársaság tör- ténetében az államfő és a kom­munista párt vezetője között. A tanácskozás után Marcha|j kijelentette: a megbeszélése fi az a cél vezette, hogy hallassa a dolgozók, az egyszerű embe­rek millióinak hangját, azokét, akiknek helyzete alig elvisel­hető, s kifejtse, milyen sürgős intézkedésekre lenne szükség a legégetőbb problémák megol­dására. Marchais rámutatott: a kommunisták meg varrnak győ­ződve arról, hogy a választáso­kon győztes többség holnap ugyanúgy nem fogja megolda­ni az ország problémáit, mint ahogy eddig sem tette. Ez, csak mélyreható strukturális refor. mokkái volna lehetséges. Kreisky kancellár azNDK-ba érkezett Kreisky osztrák szövetségi kancellár csütörtökön három­napos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köztár­saságba érkezett. Berlin repü­lőterén házigazdája, Willi Stoph miniszterelnök és aj NDK több más vezető politi­kusa köszöntötte az osztrák államférfit. Kreisky szombatig tartó berlini látogatása és tárgya­lássorozata az eddigi legma­gasabb szintű politikai érinti, kezés az NDK és Ausztria kő. zött Carter Brazíliában | Brazíliába érkezése után [ Carter amerikai elnök rögtön megkezdte tárgyalásait Geisel brazil elnökkel. Hírügynöksé­gi jelentések szerint Carter próbálkozása, hogy lebeszélje Geiselt az NsZK-val kötött, atomerőmű szállításáról szóló egyezményről, sikertelenségre van ítélve. Hasonló a helyzet az emberi jogok kérdésében, miután Brazília e tekintet­ben nem enged beleszólást idegen hatalom részéről. északi Michelangelo, Rubljov freskója Az utolsó íté­let látható. A Dmitrij-székesegyház páratlan szépségű műem­lék. Vlagyimir fényét az 1238-as tatárjárás halványí­totta el, a súlypont Kijev és Moszkva Irányába toló­dott el a történelmi szükségszerűség következtében, de a XII. század üzenete a kupolákban és a homlok­zat visszafogott faragásaiban sértetlenül fennma­radt.. Változatos maga az út is. Kétoldalt erdő aztán hosszú síkság enyhe dombringással; hófoltok sávjai kísérnek. Hamarosan feldereng Szuzdal toronyrenge­tege. Mintha valahol az idő és a tér végén jár­nánk, pedig itt is vér, korbács, tűz, gyilok és tatár iga emlékei tűnnek fel - a ma oly esztétikus falakról. Ez a szuzdali kettősség. A Kamenka bal partján épült Szuzdal, s benne nyomon követhetjük az orosz építőművészet jelentős állomásait. Három nagy dombra épült a három Kreml, ma elhagyott, szinte csak varjak tanyáznak egyik-másik tornyon, öreg fán. Szorozd meg Szent­endre varázsát, s megkapod Szuzdal teljességét, mon­dom magamnak, miközben révül ten járom a hagy­makupolás térséget. Rettegett Iván, I. Péter ide zár­ta feleségét, a vörös téglafalak nemcsak templomo­kat, hanem az orosz BastiUe-t rejtik, pugacsovisták. dekabristák egykori börtönét. E csöndből, e fájda­lomból csak a falak szépsége maradt fenn, nyom és jel a XVIII. századból. Különös a szuzdéll konyha is, népviseletbe öltözött lányok remek káposzta levest és szuzdali sültet tá­lalnak mézes bor kíséretében; utána a Rozsgyeszt- venszkij katedrális kék kupolái egy tónussal gazda­gabb ragyogással búcsúztatnak, s mikor alkonyodik, még kedvesebbnek tűnnek az autós pihenőhelyeken elhelyezett állatszobrok — őzek, mackók, gidák —, ismerőssé vált az ismeretlen zilág. Húsvét jelképe Hat nap egyetlen ünnepi órává mélyült, szélese­dett, de hazaérkezni, a legnagyszerűbb érzés, különö­sen akkor, ha a haza otthont jelent. Ezt érzem akkor, amikor a MALÉV Moszkva—Budapest járatán a csi­nos légikisasszony húsvéti tojást nyújt át az utasok­nak. Közeledik hűsvét. A gép lassan ereszkedik le Ferihegyen. Zöld a mezőszőnyeg. Losonci Miklós Mindenki kucsmában járkál az utcán, s ha átme­netileg enyhüli az idő, akkor se veszi le. A Kreml lát­ványa külön pompa. Vörös csillag és aranykereszt ragyog egymás mellett; jelen és múlt. Megszelídül az idő. Ahol hajdan Nagy Péter lovagolt, ahol sztrelecek százait végezték ki a cár parancsára, most gyerekkocsit tol egy moszkvai édesanya, sze­relmesek sétálnak. Majakovszkij gránitszobra alko­tásra buzdít. • Aranykupolák Moszkva—Zagorszk: 70 kilométer. Erdő, erdő és dácsa mindenfelé, itt a közel nyolcmilliós metropolis üdülőövezete, fenyőkhöz települt. Az elektricskán lit­vánok, Ukránok, tadzsikok, lettek,, bjeloruszok ül­nek, Anatolij Jermilov hússal töltött lángost hoz, s felragyognak távolból, az aranykupolák. Erősen ol­vad, sarat dagasztunk. Sár és arany ötvöződik, az orosz múltat is ez a kettősség jellemezte, Móricz Zsigmond regénycíme nemcsak a századforduló ma­gyar valóságát tükrözi. Zagorszk varázslatos. A fa­házak roggyantsága megismerteti Chagall festészeté­nek forrásait, Vityebszk, Zagorszk formáinak billent részegsége nem szürrealizmus, hanem igazi látvány. Az 1423-ban épült Trojickij-székesegyházban a Rubljou-ikonok előtt egyszerre élem át azt a komp­lex élményt, amit Dosztojevszkij, Repin, Muszorgsz­kij művei jelentenek számomra, pontosabban, most értem meg igazán karakterüket a gyertyák pislákoló fényében, a távoli falvakból jött asszonyok ősi éne­kében. Itt nyugszik Borisz Godunov, talán ezért is hallom a templomi zenében a koronázási jelenet kó­rusát. Nézem a cár koronáját a kolostormúzeumban; arany, rubint, igazgyöngyök pazar pazarlása ragyog. Gyönyörködtet, és megszomorít. mert milliók dolgoz­tak, szenvedtek ezért a fölösleges pompáért. Fölös­leges? Létrejötte igen, de létezése már nem; meg­becsülik, őrzik; nem a cárt, hanem a nép alkotóere­jét tisztelik benne. Még egyszer visszanézek Za- gorszk tornyaira; fénylő hangjegyek a kupolák, szin­te csengenek, s már Rimszkij Korszakon méltóságtel­jes dallamát hallom az építészet ritmusából, a nagy orosz húsvét melódiáját. Egy nap Szuzdalban Szuzdal előtt Vlagyimir aranykapuja állít meg, most restaurálják az Uszpenszkij katedrélist, ahol az Moszkva—Zagorszk—Vlagyimir—Szuzdal Művészet és történelem A Magyar Képzőművészek Szövetségének delegációja egy hetet töltött a Szovjetunióban, az ottani társszer­vezet meghívására. A történelmi múlttal, a művészet emlékeivel és remekeivel ismerkedett Bükkösi Gábor festőművész és dr. Losonci Miklós művészettörténész, (apunk műkritikusa. Budapest zöld mezőszőnyegről bocsátott útra, Moszkva fehérben fogadott. A TU—154-es két óra alatt tavaszból télbe röpített. Űjra átélem a sebes­ség élményét, szinte még előttem táncolnak a fák, de a mosoly már Anatolij Jermilov arcáról perdül, aki a maga dagesztáni derűjével kalauzol minket a for. gatagban. Szép örmény nő, Elena Militanian a Szovjet Kép­zőművészek Szövetségében kérésünkre készséggel módosítja a programot, így Zagorszkba, Vlagyimir­ba és a várva várt Szuzdalba utazhatunk. Mégis* most elsősorban nem a múzeumok érdekelnek min. két, hanem a szovjet képzőművészet egésze. Márciusi hó Ez itt természetes. Más nép, más szokások, más időjárás; kint az utcán, az emberek között. Itt a tö­meg miatt az apróbb lökdösődés nem udvariatlanság, de megsértődnek, ha kétkopejkás kölcsönt vissza akarunk adni. így jártam a seremetyevói repülőté­ren, ahol a telefonérmét akartam honorálni; siker­telenül. Ami a szervezést Illeti, például; esik a hó, s tíz perc múlva hóekék tisztítják az utat. A hó gyorsan érkezik, gyorsan távozik. A Gorkij utcai magazinban friss tejet, grúz bort vásárolok, ízletes kenyeret, hús. ban kisebb a választék, mint nálunk. A Hotel Minszkben lakunk, vacsora mellé badacso­nyi szürkebarátot rendelünk. Most szinte mindenki ezt issza az étteremben; angolok, oroszok, franciák és németek. Utóbbiak zárórakor — amit itt komolyan vesznek —, nehezen távoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents