Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

DUNAKESZI TUDÓSÍTÁSOK Az eredmények háttere Hatékonyság és munkaszervezés Segítenek a kistarcsai kórháznál XXII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1978. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK ÁFÉSZ-küldöttgyűlés jobb ellátás, nagyobb forgalom \ Felosztották a nyereséget A Dunáméitól Építőipari Szövetkezet kollektívája a munkaverseny-mozgalomban a széles körű munkaszervezési intézkedések és a hatékony munkaidő-kihasználás eredmé­nyeként a múlt év végére el­érte az V. ötéves tervben ter­vezett 24 millió forintos bevé­telt, sőt csaknem 6 millióval túl is teljesítette. Mint Bach Gyula, a szövet­kezet műszaki vezetője, el­mondta, az ilyen nagyarányú fejlődést változatlan munkás­létszám mellett csak az in­tenzív módon történt terme­lékenységnövekedéssel vagyis nagyobb ütemű gépesítéssel, új, korszerű technológiák be­vezetésével érhették el. — Idei tervünkben az új la­kásépítés volumene 20 családi otthon elkészítésére mérsék­lődött. Dunakeszi várossá nyil­vánítása óta a velünk szemben támasztott köve­telmények nőttek, elsősorban a szociális és kom­munális létesítmények bővíté­sében fogunk részt venni. Ki­emelt feladatunk a paneles épí­tési program végrehajtása cse­lekvési programúink szerint, s a múlt év végén megalakult lakásszerviz szolgáltató ipari tevékenységének bővítése. Az A MÁV Dunakeszi Jármű­javító üzem két és félezernyi dolgozója közül 160 nem ren­delkezik a 8 általános iskolai végzettséggel. A dolgozók mun­ka • melletti továbbképzésére minden évben nagy gondot for- Qit a gyár párt- és szakszer- vezeti bizottsága, s ennek ered­ményeként a múlt évben öten végezték el az általános isko­lát és az idei tanévben is négy betanított munkás folytatja tanulmányait Deresedö fővel —• Nagyon nehéz a családos, felnőtt embereket iskolapadba ültetni, de a szervezést éven­ként megismételjük. Az általá­nos iskolai végzettség meg­szerzését is maximálisan tá­mogatjuk, de a szakmunkás­képzésben jobb eredményeket tudunk elérni — mondta Maj- sai Júlia, a személyzeti és ok­tatási osztály tanulmányi elő­adója. Az eredményeket bizonyítja, hogy az elmúlt évben 25 beta­nított munkás szerzett az esz­tergályos, villanyszerelő, he­gesztő és járműlakatos szak­mákban szakmunkás bizonyít­ványt, s a minap 16 dolgozó vette át a felnőtt fejjel meg­szerzett okleveleket. A múlt év közepén indított tanfolyamon a 4 évnél ré­gebben Dunakeszin dolgozó betanított munkások közül 22-en vettek részt, de a csalá­di gondok és a vonattal bejá­rók kötöttségei miatt csak 16 dolgozó fejezhette be sikere­sen a tanulmányokat. Az ipa­ri iskolai 3 év anyagát 576 órán sajátították el a deresedé hajú A Dunakeszi Városi Tanács és a Hazafias Népfront közös szervezésében a városközpont kialakítására elfogadott pálya- műveket bemutatják a lakos­ságnak. Egy hétig a városi ta­nács nagytermében tekinthet­ték meg az érdeklődők a szín­vonalas terveket és véle­ményezhették is. Jávor Béla, a Hazafias Nép- j front aktivistája elmondta, I hogy a 9 pályamunkát ma • (30-án) a József Attila Műve­lődési Központban mutatják be az üzemi kollektíváknak és a gyártelepi kolónia lakói­nak. Előzetesen a társadalmi szervezeteken keresztül szé­les körű agitáció; munkával ismertették, högy a kiállítás 1 egész megyét átfogó lakásszer­viz gesztora a mi szövetkeze­tünk és a központi telephelye is Dunakeszin van. Az eltelt időben 10 százalékkal túltelje­sítettük a lakásszerviz célki­tűzéseit, s úgy látjuk, jobb anyagellátással, szervezetebb alkatrészbiztosítással sokat javíthatunk jelenlegi szolgál­tatásaink átfutási idején. Ép­pen ezért alakítottuk ki a központi raktárt, a telepen, amely a legnagyobb alkatrész- és anyaghiány idején is meg­felelő időben tudott bojle­reket, kazánokat és egyéb berendezéseket biztosítani — tájékoztatott Bach Gyula. Javításra szorul még a lakás- szerviz propagandamunkája is. Éppen ezért készült az utóbbi hetekben számos falra­gasz amely szerint üvegező, belső felújító és karbantartó munkákkal, asztalos munkák­kal tudnak a lakosság szolgá­latára állni. — A téli időszakban is fo­lyamatosan volt munkánk, az Egyesült Izzó exportnövelő be­ruházásában veszünk részt, ami körülbelül 2 milliós bevételt jelent szövetkezetünknek. Csaknem 1,5 millió forint ér­tékben adtuk át a fóti Tőzeg­tanulni vágyók, s Nagy Tibor szakoktató vezetése alatt 64 órában gyakorlati ismereteiket is bővítették. Felkészültek A felnőttek komolyan vették az alig tíz hónapig tartó kép­zést. Bizonyítja ezt szorgal­muk és aktív érdeklődésük. Bor Tibor például a VIII. osz­tály végzése közben párhuza­mosan szerzett járműlakatos képesítést, Varga József pe­dig asztalos szakmája mellé szerzett újabb ipari képzettsé­get. Mint a tanulmányi előadó és a szakoktató elmondta, a végzősök közül a legszorgalma­sabb Brinszka József né volt, aki terhes kismama létére a satupad mellett is bizonyította szakmai rátermettségét. A járműjavító tanműhelyé­ben tartott vizsgán 170 percet kaptak a dolgozók, hogy az igényes, komplex munkadara­bokat elkészítsék, majd az el­méleti kérdésekre is sorra meg­adták a válaszokat. Felké­szültségüket dicséri, hogy elég­séges szinten mindössze ket­ten végeztek. Előnyös A tanfolyam semmilyen anyagi megterhelést nem je­lentett a dolgozóknak, a velük kötött kétéves szerződés elle­nében a vállalat minden költ­séget magára vállalt. Hasznos kezdeményezés ez, mely a dol­gozók anyagi érdekeltségén túl a gyár gazdasági vezeté­sének is előnyös, a vállalati törzsgárda kialakítását pedig számottevően elősegíti. O. K. célja a helyben lakók és a | városért felelősséget érző dol- | gozók véleményének a haszno- 1 sítása, a városfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések ré- tegíanácskozásokon való is­mertetése. Elsősorban a szocialista bri­gádok, párt- és KlSZ-alapszer- vezetek hasznos véleményét szeretnék így összegyűjteni, ami annál is fontosabb, mert hazánk legfiatalabb városá­nak lakói nagy többségükben a fiatalabb generációkhoz tartoznak, így még módjuk­ban lesz majd a jelenlegi ter­vek előnyeiről, hátrányairól a gyakorlatban is meggyőződ­niük. O. kitermelő Vállalat új beruhá­zását, s a terveinkben rögzített dunakeszi munkákat is időarányosan teljesíteni tudtuk. Az előrejelzések szerint a ta­vaszi időszakban a szolgáltató­ipari tevékenységek és a lakás- szerviz munkák iránt ugrás­szerű igénynövekedés várha­tó, de a jelenlegi kilátásaink szerint eleget tudunk tenni a megrendeléseknek — mondta Bach Gyula. —‘ A városi párt- bizottság felhívására hosszabb ideje részt vesznék szakmun­kásaink a kistarcsai kórház építési és szerelési munkáiban Tíz veterán párttag gyűlt össze a napokban a gödi párt- bizottság tanácstermében. A meghívott vendégek között ott volt Major Istvánná és Gárdosi Ferenc is, akiket a község, a helyi pártszervezet és a KIS Z-szervezet vezetői köszöntöttek 50 éves párttag­ságuk alkalmából. A háziünnepség első felében a gödi 2. számú általános is­kola tanulói „emlékidéző” ver­sekkel, valamint az iskola kó­rusa mozgalmi dalokkal ked­veskedett az idős embereknek. Az előadás után Hivesi Fe­renc, a váci járási pártbizottság munkatársa méltatta Major Istvánná és Gárdosi Ferenc öt évtizedes munkásságát, ki­emelve a két világháború kö­zötti illegális tevékenységüket, amelynek nagy részét a gödi „Fészek” munkás sportolóiként titokban végezték. Elmondta, hogy a ma 68 éves Major Ist­vánná férjével együtt parti­zánként harcolt Franciaor­szágban a német fasizmus el­len, majd a „béke hajnalán ’ visszatért Magyarországra, és aktívan bekapcsolódott a szo­cialista társadalom építésébe. Hosszú • ideig a Könnyűipari Minisztériumban dolgozott. Az 1956-os ellenforradalom ide­A Verőcemaroson lévő, gróf Migazzi Kristóf váci bíboros püspök által 1756—1786 kö­zött építtetett, barokk stílusú kastélyt a századforduló ide­jén Zubovics Fedor bérelte. Nevével olvasóink lapunk ha­sábjain is találkozhattak (1977. 156. szám.): az egykori ber_ necei öregbiró elmondása sze­rint ő volt az, aki Sisa Pistát, a híres börzsönyi betyárt a börtönből kiszabadította. Az alábbiakban Zubovics Fedor romantikus regénybe il­lő, kalandos életéből idézünk fel néhány részletet. Kalandos fiatalkor Az orosz származású Zubo­vics család tagjai mindig ha­di szolgálatban álltak, egy Zu­bovics az orosz cártól harci tetteiért a „Poroszverő” elő­nevet kapta. A család egyik tagja Magyarországon telepe­dett le és Fedor apja évekig Hont vármegye főszolgabírója volt. Zubovics Fedor 1846 októ­berében született egy Hont vármegyei, faluban. Már gyér. mekkorában nagy mestere volt a lovaglásnak, hétéves ko­rában megülte a legvadabb paripát is. Fiatal korában szü­lei a bécsi Theresianumban neveltették. Kalandos katonai pályafutá­sát 1864-ben, a schleswig-hol- steini hadjáratban, a 9. hu­szárezrednél kezdte. Harcolt A Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet igazgatósága és fel­ügyelőbizottsága küldöttgyűlés elé terjesztette jelentését a szövetkezet 1977. évi tevékeny­ségéről. jén fegyveresen is védelmezte a néphatalmat, s ezért meg­kapta a Munkás-paraszt Ha­talomért kitüntetést. Nyugdíjba vonulása után négy évig —, 1970—74. között — Göd-alsó párttitkára volt. A mai 76 éves Gárdosi Fe­renc 1918-ban az őszirózsás forradalom idején kapcsoló­dott be a munkásmozgalomba. A két világháború között kom­munista szervező és agitátor volt. A második világháború között számtalan kommunis­tát és pártonkívüli üldözöttet bújtatott, majd miután meg­tagadta a katonai bevonulást, neki is bújkálnia kellett. Me­zőkövesden 1944-ben már a párt vidéki szervezője. 1951- ben Szentendre tanácselnöke lett, majd két évvel később a váci Forte Gyár párttitkára. 1958-tól a Pest megyei Tanács népi ellenőrzési osztályának elnökhelyettese volt, egészen nyugdíjba vonulásáig. Több­ször részesült magas kitünte­tésben, megkapta a Szocialista Hazáért és a Munkás-paraszt Hatalomért Érdemérmet. A két jubiláló veteránt a gö­di úttörők virággal, a KISZ- és a pártszervezet értékes köny­vekkel ajándékozta meg. Csitári János Lengyelországban, Észak'Ame­rikában és 1867-ben Garibaldi csapatában küzdött a pápai seregek ellen, 1875-ben pedig Spanyolországban vett részt a karlisták elleni harcokban. Utána Egyiptomba ment, ahol egy általa felállított drome- dárbrigádot vezetett. Az orosz —török háborúban, 1877-ben a török hadseregben szolgált, mint a cserkesz lovascsapat parancsnoka. Részt vett az el­ső világháborúban is. A harcok során többször fogságba esett, megsebesült, lábát gépbe kellett tenni és bordái is többször eltörtek. A nagy bravúr Az addig is nevezetes lo­vast 1874-ben szárnyra kapta a világhír. Huszonnyolc éves korában (akkor már gépbe tett lábbal!) 13 nap-és 16 óra alatt Bécsből Párizsba lova­golt. A krónikák már odáig is sok lovasbravúrt feljegyeztek. Ezt megelőzően az ÁFÉSZ 50 részközgyűlési körzetben, február 22. és március 6. kö­zött tagértekezleteket tartott, ahol a tagság részletes tájé­koztatót kapott a múlt évi munkáról s 210 küldöttet vá­lasztott. A szövetkezeti tiszt­ségviselőkkel kibővített kül­döttgyűlés döntött a múlt évi 17 millió nyereség felosztásá­ról. Új belépők A múlt évben nőtt az ÁFÉSZ bolti kiskereskedelmi forgal­ma, emelkedett a felvásárló kereskedelem árbevétele. Ipa­ri üzemeik növelték termelé­süket, növekedett a bérhaté­konyság s mindezek alapján gazdálkodási eredményük, nyereségük, 41 százalékkal meghaladta a tavalyit. Mozgalmi munkájuk egy­részt a tagság és a lakosság körében, másrészről pedig a szövetkezeti dolgozók körében végzendő munkára terjed ki. Tagszervezési munkájuk ered­ményes volt, mert egy év alatt 731 új taggal erősödött a szö­vetkezet. A belépők egynegye­de 30 év alatti, 68 százalékuk nő és háromnegyed részük munkás, illetve fizikai dolgozó. Munkaverseny A munkaverseny mozgalom­nak hagyományai vannak a szövetkezet életében. A tava­lyi, jubileumi munkaverseny­ben 37 szocialista, illetve a szocialista címért küzdő brigád 302 tagja; 19 munkabrigád 61 tagja és 31 egyéni vállalást te­vő vett részt. A dolgozók két kommunista szombatot tartot­tak és keresetüket, 50 ezer fo­Az idősebb gróf Wesselényi Miklós megvadított fogatát nekihajtotta a meredek hegy­oldalnak, majd a ■ szakadék szélén a lovak közé vágta a gyeplőt, mire azok megálltak. Gróf Sándor 'Móric a budai vár lépcsőjén négyes fogatot hajtott lefelé. Zubovics Fedor párizsi út. jávat saját addigi bravúrjait is túlszárnyalta. Például azt, amikor patkolatlan lóval kaptatott fel a Gellérthegy egyik legmeredekebb oldalán. János cseh király valamikor Prágából Párizsba 12 nap alatt lovagolt, de váltott lovakkal. Zubovics azzal állított fel vi­lágrekordot, hogy az utat egyazon lóval, Caradoc-kal tette meg. A korabeli magyar újságok lelkesen üdvözölték a híres lovast. A Vasárnapi Üjság így írt: „Bemutatta a világnak, ho­gyan kell a lóval bánni, ho­gyan kell erejével takarékos­kodni, hogyan kell ápolni, hogy oly erőkifejtésre legyen képes, aminőre addig senki sem gondolt..(1847. no­vember 29.) Mint eddigi élete, párizsi útja is bővelkedett kalandok­ban. Lova már az út első felén éles csontra lépett és végig sántított. Az időjárási vi­szontagságok (eső, hó, hideg) erősen megviselték a lovast és a lovat egyaránt. A Feke_ rintot a váci szociális beruhá­zások támogatására ajánlották fel. -v. A szövetkezet keretében 16 mezőgazdasági szakcsoport és négy munkásszövetkezeti cso­port működik. Taglétszámuk meghaladja az ezer főt. A me­zőgazdasági szakcsoportok árutermelése 4,8 millió forint volt; a munkáscsoportok bolti forgalma pedig kétmillió fo­rint. Beruházások A küldöttgyűlés döntött az 1977. évi mérleg szerinti 17 millió forintos nyereség felosz­tásáról. A közterhek befizeté­se után másfél millió jut a ta­gok érdekeltségi alapjára, egy­millió 350 ezer forint a dol­gozók részesedési alapjára, kö­zel ötmillió forint a részese­dési alapra és egymillió 697 ezer forint a tartalékalapra. Az idei nagyobb beruházá­sok között szerepel Foton a Komszomol úti 200 négyzetmé­ter alapterületű élelmiszerbolt, Rúdon egy vegyesbolt, Kósdon a gázcseretelep és Szödligeten az olajkút építése. F. R. SZURKOLÓKNAK Külön busz Külörabuszt indítanak Sal­gótarjánba a váci Híradás NB Il-es labdarúgó csapata legkö­zelebbi bajnoki mérkőzésére. Jelentkezni március 31-ig a váci Volán utazási irodában Szunyogh Péteménél lehet. Az útiköltség 87 forint te-erdőben eűévedt és tíz órán át bolyongott a hideg éj­szakában. Franciaországban az egyik helyen porosz kémnek, egy másikon rablónak nézték, revolverét állandóan kéznél kellett tartania. Amikor megérkezett Pá­rizsba, lelkes tömeg fogadta, több kitüntetést kapott és Ang­liából, sőt Amerikából is el­halmozták üdvözlő táviratok­kal. Az Életképek című lap 1876-ban számolt be Zubovics egyik találmányáról, az úszó nyeregről, mely a lovak szá­mára könnyebbé tette az úszást. „A feltaláló legköze­lebb meg is teszi az első pró- ba-utat Pozsonytól Budapes­tig egy ilyen öltözettel ellá­tott ló hátán, mely alkalom­ra Türr tábornok fel is aján­lott egy propellert, mely kí­sérni fogná.” — olvashatjuk az újságban. Nem tudjuk, hogy ez az út­ja sikerült-e, de azt igen, hogy 1877-ben az úszó nye­reggel felszerelt lován Buda­pestnél és Becsnél átúszta a zajló Dunát. Publikált is Másik találmánya a szá­razföldi torpedó volt. Ezzel az első világháborúban egy osztagot szereltek fel, mely­nek vezetésével őt bízták meg. Több katonai és sport tár­gyú cikket publikált és két könyve is megjelent (Die Me­taphysik der Liebe, 1879; Az új robbantótechnika, 1883). Hetvennégy éves korában, 1920. október 15-én halt meg Budapesten. Érdeke's lenne tudni, vajon idős verőcemarosi emberek emlékeznek-e még a Migazzi- kastély egykori kalandos éle­tű lakójára? Hála József Felnőttek az iskolapadokban Bemutatják a kész tarveket A LEGFIATALABB VÁROS ÚJ KÖZPONTJA Orosz Károly r r FEL ÉVSZÁZAD A MUNKÁSMOZGALOMBAN Veteráníalálkozó Gödön Bécsből Párizsba lovagolt A Migazzi-kastély lakója volt Úszó nyereg — szárazföldi torpedó K

Next

/
Thumbnails
Contents