Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
2 1978. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK Tel Aviv merev álláspontja ellenére Egyiptomi—izraeli közeledés Az izraeli kormány közel- keleti politikájával kapcsolatos parlamenti vitát megnyitó va Begin miniszterelnök beszámolt Carter amerikai elnökkel folytatott tárgyalásairól, valamint a Kairóhoz legutóbb intézett, a tárgyalások felújítására felszólító ötpontos javaslatról. A kormányfő közölte, hogy Washingtonban a közte és vendéglátója közötti leghevesebb vitát az az amerikai javaslat robbantotta ki, hogy a Jordán-folyó nyugati partján, valamint a Gaza-övezet- ben .élő palesztinek tartsanak népszavazást arról, autonóm közigazgatást kívánnak-e izraeli protektorátus alatt^ vagy pedig a Jordániával, illetve Izraellel való föderatív viszonyt választják. „Az izraeli kormány határozottan visszautasítja ezt az indítványt — hangoztatta Begin —, mivel ez lépés lenne egy palesztin állam megalapítása felé, ami alapvetően szemben áll Izrael érdekeivel.” Begin ismertetett két pontot a Szadat elnökhöz kedden megküldött ötpontos javaslatából: az egyik leszögezi, hogy a Biztonsági Tanács 242-es határozata izraeli visszavonulásra szólít fel „1967-ben megszállt területekről” —, vagyis izraeli értelmezés szerint nem az ösz- szes területekről s nem mind a három fronton —, s kimondja, hogy a térség valamenynyi államának joga van biztos határokra Az izraeli rádió bejelentette, hogy Weizman hadügyminiszter rövidesen Kairóba utazik a tárgyalások újra- felvételének sürgetése ügyében. ★ Az Arab Liga tanácsa úgy határozott, hogy összehívja az arab csúcstalálkozót — közölte kedden Mahmud Riad, a liga főtitkára. A csúcskonferencia célja az arabközi ellentétek áthidalása, hogy egységesen léphessenek fel az izraeli agresszorral szemben. A liga megerősítette pozíciójában a PFSZ-t, mint a palesztin nép egyetlen törvén nyes képviselőjét. Carter látogatása Venezuelában A Panama-szerződések kongresszusi ratifikálása és a ni- saraguai helyzet határozza meg az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok viszonyát — hangoztatta Carter elnökkel folytatott tárgyalása során Perez venezuelai államfő. A venezuelai elnök figyelmeztette Cartert, hogy a Panama-szerződések olyan megváltoztatása, amely sértheti a közép-amerikai ország méltóságát és szuverenitását, kedvezőtlenül befolyásolhatja a latin-amerikai államok és az Egyesült Államok kapcsolatait. Carter befejezve egynapos venezuelai látogatását, szerdán elutazott Caracasból Brazíliába. Eiscard a kormánytöbbség és az ellenzék viszonyáról „A kormánytöbbség számára létfontosságú egység és szolidaritás veszélyeztetése nélkül kell keresni a többség és az ellenzék ésszerű együttélésének módját” — jelentette ki Giscard d’Estaing a francia kormány szerdai ülésén. A UPI szerint a köztársasági elnök ezzel egyrészt válaszolt azoknak, akik bírálták „nyitását” a baloldali ellenzék irányában, másrészt figyelmeztetett rá, hogy e „nyitásnak” nem szabad veszélyeztetnie a jobbközép kormány- koalíció egységét. A DPA értékelése szerint az államfőnél „szemlátomást megértésre találtak” Mitterrandnak az ellenzék számára több jogot szorgalmazó követelései. „Franciaországban az ellenzék liatározottan kevesebb joggal rendelkezik a parlamentben, mint például az NSZK-ban” — állapította meg a nyugatnémet hírügynökség. „Franciaországban a kormány egyszerűen félbeszakíttathat vitákat és a szavazásnál kiiktathatja az ellenzék módosító indítványait. A napirenden mindenkor elsőbbséget kapnak a kormány törvénytervezetei, s az államfő bejelentései a nemzetgyűlésben nem képezhetik vita tárgyát. Az ellenzék eddig még sohasem delegálhatott elnököt nemzet- gyűlési bizottság élére, s korlátozottak a lehetőségei vizsgálóbizottságok létrehozására is. Egyelőre nyitott kérdés, hogy Giscard d’Estaing e visszásságok megszüntetése végett hajlandó lesz-e módosítani az alkotmányt, vagy pádig úgy dönt, hogy csak „előzékeny gesztusokat” tesz a baloldali ellenzék irányába. Keresztcnydemokrala nyilaikozaí: Az olasz parlamenti többség nem politikai szövetség A Kereszténydemokrata Párt nem tartja politikai szövetségnek az Olasz KP-val és más pártokkal kialakított parlamenti többségét, s korlátozott horderejűnek tekinti az ötpárti programmegállapodást — je. lentette ki Zaccagnini, az Olaszországot kormányzó Kereszténydemokrata Párt főtitkára a párt tartományi és megyei titkárainak római értekezletén. Zaccagnini hangoztatta, hogy pártjának szervezetei sem tartományi, sem megyei szinten nem bocsátkozhatnak politikai megállapodásba a kommunistákkal. Reményét fejezte ki, hogy hasonló magatartást tanúsítanak^ majd a programmegállapodásban érintett többi pártok is. Továbbra is döcög a nyomozás Moro elrablói után. A nyomozást irányító főügyészhelyettes kedden elrendelte, hogy film- és igazságügyi szakértők tüzetesen vizsgálják meg azt a fényképfelvételt, amelyen Moro látható a terrorista „Vörös Brigádok” zászlaja előtt. A főügyészhelyettes arra gyanakszik, hogy a felvétel fotómontázs. a rhodesiai kormánycsapatok közötti legutóbbi összecsapások az öt éve tartó gerillaháború eddigi leghevesebb akciói voltak. A nyilatkozat szerint hatszáz szabadságharcos 64 kilométeres mélységben hatolt be Rhodesia délkeleti területére, s a Hazafias Front fegyveresei Rhodesia északkeleti határán „újabb frontot nyitottak". A harcokban felszabadító erők megsemmisítették a rhodesiai hadsereg 400 katonáját és tisztjét, leromboltak három tá maszpontot, lelőttek 4 Dakota típusú repülőgépet és négy katonai helikoptert. Kisiklattak 8 vasúti szerelvényt, amely hadifelszerelést és lőszert szál lított. A front támadásának eredményeként felszabadult 750 ezer földműves — az úgynevezett megerősített falvak lakosai. Jelenleg már mintegy kétmillió rhodesiai él front által felszabadított övezetekben. Leonyid Brezsnyev szibériai körúton Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szibériai és távol-keleti körútja során szerdán rövid időre megállt Kirovban, az Udmurt Autonóm SZSZK-ban és Permben. Valamennyi szovjet lap szerdán első oldalán ad hírt arról, hogy Leonyid Brezsnyev több napos utazást tesz Szibériában és a Szovjetunió távol-keleti vidékein. Szibéria és a távol-keleti országrészek mind nagyobb súlyt kapnak a Szovjetunió gazdasági életében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev előadói beszédében külön is foglalkozott a szibériai területek fejlesztésének távlataival. AZ ÉSZAK-INDIAI Bha- tindában szerdán megkezdődött az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának ülése. A párt vezető testületének tanácskozásán az utolsó előkészületeket végzik az IKP pénteken kezdődő XI. kongresszusára. Minies hazautazott Moszkvából A belgrádi lapok a szovjei-jugoszláv viszonyról Rövid hivatalos látogatásának befejeztével szerdán hazautazott Moszkvából Milos Minies, a JKSZ KB elnökségének tagja, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, külügyminiszter. A szerdai belgrádi lapok vezető helyen számoltak be Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Milos Minies Moszkvában tartott megbeszéléséről. Tito elnök Leonyid Brezsnyevhez intézett levele — amit Minies nyújtott át — értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet, s kifejezésre juttatja azt az óhajt, hogy közös erőfeszítésekkel leküzdjék az enyhülés útjában álló akadályokat, fejlesszék az együttműködést és a bizalmat. Brezsnyev és Tito üzenetváltásai az utóbbi években rendszeressé váltak —, mutatott rá a Politika —, s ez a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai magas fejlettségi szintjének kifejezője és bizonyítéka. „Ésszerű és sürgető felhívás” Arbatov cikkének visszhangja A külföldi sajtó részletesen kommentálja Arbatov akadémikusnak a szovjet—amerikai kapcsolatokkal foglalkozó cikkét, amely kedden jelent meg a Pravdában. A hírmagyarázók hangsúlyozva a cikk elvi jelentőségét, megállapítják, A mezőgazdaság feladatairól tárgyalt a lengyel Szerdán megnyílt a lengyel parlament tavaszi ülésszakának első ülése. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jarosze- wicz, a minisztertanács elnöke. A kormány beszámolóját Jaroszewicz miniszterelnök terjesztette a ház elé, átfogó képet adva a mezőgazdaság fejlődéséről és problémáirói. Elrnond.otta, . hogy a LEMP KB 15. plénumának határozata alapján megkezdett fejlesztési program jelentős eredményeket hozott és az ütemet tokozza a jelen ötéves terv, amely 602 milliárd zlotyt szán a mezőgazdaság beruházásaira. Nagy erőfeszítéseket tett a kormány az élelmiszer- ipar fejlesztésére. A beruházások eredményeként az elmúlt három évben ezen ágazat termelési értéke mintegy .30 milliárd zlotyval nőtt és a tervek szerint idén további 32 mil'liárddal emelkedik. A hozzászólások után a Szejm határozatot fogadott el a népélelmezéé' további javításáról és a mezőgazdaság fejlesztéséről, valamint a LEMP Központi Bizottsága 11. plénumán hozott határozat végrehajtásának kormányprogramjáról. hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban valóban beköszönt a felelősségteljes döntések időszaka. Az amerikai sajtó rámutat: a Pravda kétértelműséget lát az amerikai kormányzat politikájában, hogy a fegyverzetek korlátozásáról folytatott tárgyalásokat megpróbálja összekapcsolni új veszélyes fegy- verfaj'ták létrehozásával. A Le Figaro című, általában jobboldalinak ismert francia lap „ésszerű és sürgető felhívásként” jellemzi a Pravda cikkét. A párizsi sajtó véleménye szerint a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása továbbra is a szovjet külpolitika alkotó célkitűzése marad. A külföldi kommentátorok szerint a legközelebbi jövőnek kell megmutatnia, hogy Washington valóban tartja-e magát azokhoz az elvekhez, amelyeket az amerikai vezetők az utóbbi időben’ nem. egy ízben meghirdettek: a béke megszilárdításának, a fegyverzet korlátozásának és csökkentésének, a Szovjetunióval vaió együttműködés fejlesztésének elveihez. A Moro-ügy kérdőjelei A BANGKOKI rádió szerdán közölte, hogy kambodzsai alakulatok súlyos támadást intéztek Buriram tartomány Lahangxay' járása ellen. A lakosság egy részét megölték, s mintegy 160 embert magukkal hurcoltak. Az elmúlt két hónapban ez a sorrendben negyedik véres kambodzsai akció thaiföldi területek ellen. MARCOS, a Fülöp-szigetek elnöke újságírók előtt azzal vádolta, az Egyesült Államokat, hogy az ideiglenes nemzetgyűlési választások küszöbén beavatkozik országa bel- ügyeibe, s az ellenzéknek nyújtott támogatással aláássa az or- , szág vezetésének tekintélyét. Két hete tartja fogságában Aldo Mórát, az olasz Kereszténydemokrata Párt elnökét, az önmagát „Vörös Brigádoknak" nevező szélsőséges szervezet. Az eltelt idő alkalmat . adott arra, hogy az elemi felháborodáson és az aggodalmán túlmenően olyan politikai kérdések is felmerüljenek, amelyekre, ha pillanatnyilag végleges válasz nem is adható, a feleletadás kísérlete is már érdekes következtetésekre vezethet. Mindenekelőtt az izgatja Olaszország és a világ közvéleményét, hogy ici, vagy kik állnak a „Vörös Brigádok” mögött. S ezzel szoros ösz- szefüggésben: kiknek állhatott érdekében egyrészt a kereszténydemokrata politikus eltávolítása, másrészt pedig az elrablásával keletkezett politikai nyugtalanság szitása? Aldo Moro neve elválasztha-, tatlan a háborút követő olasz belpolitikától. Kétszer is betöltötte a miniszterelnöki tisztséget a most 62 éves politikus, s szinte valamennyi minisztérium élén is megfordult. Ám Olaszországnak a mostani válságos periódusában nem is annyira múltbeli ténykedése fémjelzi elsősorban Aldo Morót. A kereszténydemokrata politikus érettségét azzal bizonyította, hogy ö is arra a felismerésre jutott, hogy Itáliában a hagyományos kereszténydemokrata egyeduralom korszakának vége, a régi módon már nem lehet kormányozni, s a politikai döntések során az Olasz Kommunista Párt véleményét is figyelembe kell venni. Ebben az értelemben szorgalmazta Moro, hogy az OKP-t be kell vonni a kereszténydemokrata kormány támaszaként kiépített parlamenti többségbe: Természetesen részéről ez semmiféle ideológiai „nyitást” nem jelent a kommunisták felé, hanem a realitások józan felmérését. Hasonlóképpen az olasz kommunistáknak a parlamenti többségbe való tartozása nem jelent megalkuvást, hanem annak az útnak a keresését, amely kivezetheti Olaszországot a mostani gazdasági és politikai válságból. A kommunisták megnövekedett tömegbefolyásuka>t éppen erre kívánják jelenleg összpontosítani. Aldo Moro „éllovas” szerepe mindenképpen haladónak értékelhető még akkor is, ha a kereszténydemokraták hatalmi helyzetének pillanatnyi megerősítéséről is van szó. Mindenesetre ez a szerep tette Aldo Morót szálkává a „Vörös Brigádok” szemében. A sajtónak eljuttatott üzeneteikben efelől pillanatnyi kétséget sem hagytak. De valójában mely politikai erők ellenzik a leghevesebben a „kommunistákkal kötött paktumot”? A „Vörös Brigádok” véres tette után érdekes módon az első megnyilatkozó politikus az újfasiszta vezér, Giorgio Al- mirante volt, aki a tévé képernyőjén kész program alapján követelte a rendkívüli állapot bevezetését, a hadseregnek a hatalomba való azonnali bevonását. Felhívása nem talált teljesen süket fülekre, sőt, bizonyos — nem fasiszta — hatalmi körök is azonnal hajlottak volna az erős kezű rendcsinálásra. Nyilván olyanokról van szó, akiknek egy cseppet sincs ínyükre a kommunistáknak a hatalomba való akármilyen formájú és mértékű bpvonása. S ezek a körök gyűlölettel tekintenek Aldo Moróra. Rögtön hozzá kell tenni, hogy nemzétközi segítségre is számíthatnak az ekképpen vélekedők. Ezzel összefüggésben figyelemre méltó feltételezések láttak napvilágot az olasz sajtóban. Az egyik lap odáig is elment, hogy az amerikai hírszerzést, a CIA-t hozta ösz- szefüggésbe Moro elrablásával. Hasonlóképpen erre utal — kimondatlanul — Mancimnek, az Olasz Szocialista Párt egyik vezetőjének a Panoráma című hetilapban közzétett nyilatkozata, amelyben azt fejtegette, hogy „az Egyesült Államokból a kereszténydemokrata párt nyílt felszólítást kapott, hogy ne hozzon létre parlamenti többséget a kommunistákkal... A kereszténydemokrata párt nem engedelmeskedett.' Ez a képesség gz ellenállásra az erős nemzetközi nyomással szemben éppen Moro személyében testesült meg, és ez fontos tény." Természetesen, bizonyítékok nincsenek, de a feltételezésnek egyéb alapjai is vannak. Például az a bizonyos január 14-i nyilatkozat, amelyben az Egyesült Államok — már-már a beavatkozással felérően — kinyilvánította nézetét; nem kívánatosnak tartja a kommunisták befolyásának növekedését Nyugat-Európában. S ebbéli elkötelezettsége mellett Gardner, az USA olasz- országi nagykövete több ízben is nyíltan hitet tett. A megválaszolatlan kérdések sorába tartozik, hogy a „Vörös Brigádok” vajon honnan szerezték igen kitűnőnek bizonyuló értesüléseiket, amelyeknek alapján a terrorakciót eredményesen megszervezték és kivitelezték. Ez a kérdés már csak azért is lé- nveges. mert Moro elrablása előtt Olaszországban mindenki úgy vélte, hogy a „Vörös Brigádok” vezetőségének letartóztatásával és bíróság elé állításával „lefejezettnek” lehet tekinteni ezt a szélsőséges, ultraforradalmi téveszméket hirdető szervezetet. És lám, miközben Torinóban a bíróság az egyébként számottevő tömegbázissal nem rendelkező „Vörös Brigádok” vezetőinek ügyét tárgyalja, a legjobb kádereitől megfosztott szervezet mily életképesnek bizonyul: végrehajt egy igen nagy gondosságot és komoly anyagi hátteret feltételező merényletet, s a rendőrség két hót elteltével még mindig csak tapogatózik Moro fogvatartásá- nak hatásos megszervezése folytán! Kétségtelen: erre — önmagában! — e néhány tucat ultraforradalmárt tömő. rítő szervezet képtelen lenne. Ha választ nem is lelte: egyelőre adni a fenti kérdésekre. az viszont ismeretes, hogy kik a „Vörös Brigádok”. A csoportnál nagyobbnak nem tekinthető szervezet kilenc éve alakult meg. Alapítója és vezetője egy bizonyos Renata Curcio, aki mielőtt forradalmárrá „fejlődött” volna, inkább a fasiszta eszmékkel szimpatizált. A „Vörös Brigádok” lajstromozott tettei kisebb rablásokkal, merényletekkel kezdődtek. 1972-hen vállalkoztak először emberrablásra, rá két évre már az államapparátusból választót ták elrabolt áldozatukat Ennek tulajdonítható a rendőrség aktivizálódása, ami Curoin elfogásában csúcsosodott ki Néhány hónappal később társai azonban kiszabadították Curciót, s csak 1976-ban került rendőrkézre ismét. Lehetséges, hogy ennyi idő elegendő volt a „Vörös Brigádok” vezetőségének (mivel Curci ér kívül több társát is sikerük elfogni) az újraszerveződésre' Üjabb megválaszolatlan kérdés. Kapunk-e kézzelfoghatóan bebizonyított magyarázatot egyáltalán? Hanh Péter / \ A geriliaháború eddigi legnagyobb összecsapása A rhodesiai hazafiak heves akciója a Smith-rezsim ellen A rhodesiai hadsereg va- J dászgépek bevetésével egy hete heves harcot vív a tényleges többségi kormányzásért küzdő Hazafias Front gerilláival — tűnik ki az erősen cenzúrázott és szűk szavú sa- lisbury-i jelentésekből. Az ország keleti, Mozambikkal határos vidékein dúló harcokról érkezett jelentéseket erősíti meg a Hazafias Front szerdán Maputóban közzétett nyilatkozata. A nyilatkozat bejelentette, hogy a szabadságharcosok és
