Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A jelenségek megfigyelői A csillagos eget kémlelik-A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGL XXII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1978. MÁRCIUS 29., SZERDA Tanácstagok számadása Beszámoló az Újváros Bakóinak Legyen rendezett a környezet Minden év tavaszán az új­városi iskola a rendszeresen megrendezett tanácstagi be­számolók egyik színhelye Ceg­léden. Márciusban — a meg­hirdetett időpontban — har­minc-negyven érdeklődő töl­ti meg a termet, körülménye­sen préselődve be a kisgyer­mekekre méretezett iskola­padokba. Így volt ez a napok­ban is, amikor a 40-es, 41-es és 42-es tanácstagi választó- körzet tanácstagjai adtak szá­mot múlt évi működésükről és a város közérdeklődésre számot tartó dolgairól. Közhasznú tudnivalók Détári István, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának tagja szólt elsőként a jelenle­vőkhöz. Több olyan közhasz­nú témára kitért, amelyet nem árt ismerni az emberek­nek. Az ingatlanforgalommal kapcsolatban az állam elővá­sárlási jogát említette, majd a bölcsődei ellátással foglal­kozott részletesebben, kitérve a felvételi bizottság műkö­désének elemzésére és a gyer­mekintézmények hálózatának fejlesztési programjára. Többeket érintő kérdésként Ismertette a kisárutermelőkre és kiskerttulajdonosokra vo­natkozó adókedvezményeket. A tűzvédelem alapvető kér­déseinek taglalása után át­tért a város fejlődését szol­gáló törekvések körvonalazá­sára. .... ............ Ra ffai Gyula, a 42-es kör­zet tanácstagja főként az Új­város ügyes-bajos dolgaival foglalkozott. Megelégedéssel, mondta el, hogy a bolt előtt megszűnt a korábbi áldatlan állapot, kikövezték a szükséges darabot. A társadalmi mun­ka jelentőségére hívta fel a fi­gyelmet, amely lehetővé teszi az utcák tisztán tartását, az árkok rendezését. A hiányzó fák helyére pótlásként most lehet új csemetéket ültetni, élni kell ezzel a lehetőséggel is. Társadalmi munkával Halasi Sándor, akit a 40-es körzétbeliek választottak, a megoldásra váró teendőket em­lítette, köztük az autóvezetők számára tanpálya építését, hogy ne a Török Ignác ut­cai közforgalmú úttesten vé­gezzék a gyakorlatokat. A Kö­rösi úti autóbuszváró ügyét is szóba hozta, amely évek óta nem készül el, mondván, hogy nincs rá pénz, holott társadal­mi összefogással szinte anyag­árban fel lehetne állítani. A kilenc felszólaló több­nyire közérdekű kérdéseket vetett fel. Egyikük a sok sze­metet, az utcára engedett szennyvizet kifogásolta, más központi szeméttároló elhe­lyezését kérte a Török Ignác utca végére. Szó esett az út­javítás gyenge minőségéről, az ivóvízhálózat bővítésének le­hetőségeiről. Volt, aki azt hiá­nyolta, hogy nem jár rendsze­resen a kéményseprő. Visz- szatérő panaszként merült fel, hogy a piactéren nincs közkifolyó. Bejelentést tet­tek, amely szerint a vásártér bejárata száraz időben is sá­ros, ugyanis a közeli Volán- telepről odafolyik a víz, amely- lyel a kocsikat mossák. A városi tanács kiküldött­je jegyzőkönyvbe vette az el­hangzottakat, s azokra a kér­désekre, amelyekre a helyszí­nen nem tudtak választ adni, írásban kapnak feleletet az érdekeltek. A majd három­órás tanácskozás hasznos volt, az újvárosiak többet tudtak meg Cegléd, a tanácstagok kör­zetük dolgairól. T. Változatos program A sport és a művelődés háza Szocialista brigádok vetélkednek A törteit Déryné Művelődési Házba nem lehet úgy betérni, hogy az igazgató, Baranyai János ne tudna valami újról számot adni. Most arról be­szélgetünk, milyen szerepe van a kultúrháznak a község sportéletében, s arról, hogyan sikerül bevonni az idősebb korosztályokat a közművelő­désbe? — Edzett ifjúságért! — hall­juk a jelszót, és örülünk, hogy a magunk módján segíthetjük a mozgalmait. Hétfő délutá­nonként a művészi tornára beiratkozott tanulóké a nagy­terem. Harmadik éve műkö­dik a szakkör, jelenleg egy óvodai és két áiltalános isko­lai csoporttal. A nagy érdek­lődés annak köszönhető — tá­jékoztat az igazgató —, hogy a mozgásigény kielégítésén túl fejlődik a gyerekek rit­musérzéke, kicsit a táncmű­vészetbe is belekóstolnak. — Rossz idő esetén kedden és csütörtökön a községi sportkör tagjai veszik birto­kukba a színháztermet: szigo­rúan edzenek a labdarúgók, ősztől szeretnének a megyei bajnokságban futballozni. JDr. Pipicz Imre fogorvos vezeté­sével megkezdte működését a tollaslabda-szakosztály, amely szintén itt tartja az edzéseket. A piingpongasztal mindennap este tíz óráig áll a fiatalok rendelkezésére. — A késő őszi, téli hóna­pokban az általános iskolai testnevelésóráknak . is helyet ad a művelődési ház. Ebben az időszakban az iskolai sport­kör is nálunk vendégeskedik. Nemrég zajlottak az ügyességi, bátorsági vetélkedők: igazi sportcsarnoki hangulat volt a kis versenyzők és a szurkolók körében. Rövidesen kiegészít­jük a két intézmény közötti megállapodást: a fűtésért cse­rébe a tanulók megjavítják a művelődési ház megrongáló­dott székeit. — A fiatalok szeretik a táncszakkört, népszerű a fotó­szakkör, az ifjúsági klub szí­nes programokat ígér a húsz év körülieknek. Az idősebbe­ket az asszonykórus, a citera- zenekar, nótaest, szabás-var­rás tanfolyam, a Népszínház több előadása várja — sorolja Baranyai János a lehetősége­ket. — S a szocialista, illetve munkabrigádok részére szer­vezett rendezvények, vetélke­dők, melyek különösen fon­tosak, hiszen nagy tömegeket mozgósítanak. — Március elsejével nyolc­hónapos vetélkedősorozat kez­dődött a járás nyolc községé­ben. Törteién az áfész, a konzervtelep, a posta, a ta­nács és a termelőszövetkezet kollektívái versengenek az el­ső helyezésekért. Brigádon­ként bemutatnak egy, a köz­ség életében fontos szerepet vállailó embert, lakóhelyi úti­kalauzt állítanak össze, falu­híradót szerkesztenek a köz­ségben egy hónap alatt tör­téntekről. Kiállítás keretében mutatják be a brigádok mun­kájukat, közösségért tett vál­lalásaikat. A feladatok között szerepel, hogy a versenyző csoportok spartakiádon is mérjék össze tudásukat. — A brigádok havonta más-más feladatot kapnak. A zsűri pontrendszerrel dolgozik majd. Számítunk a község óért-, állami, gazdasági veze­tőire és a pedagógusok segít­ségére. öt'e'eket, javaslatokat várunk tőlük, jó lenne, ha az ért*k»’é«t>en is részt venné­nek. Tudjuk, nagy fába vágtuk s feiszénkeh de bízom benne" megéri a fáradozás. Gy. M. Csütörtök délelőtt Vízkor.-á'ozás Időszakos vízkorlátozás vár­ható március 30-án, csütörtö­kön Cegléden, reggel 6-tól 12 óráig, mert áramszünet ipiatt nem üzemelnek a Pest megyei Víz_ és Csatornamű Vállalat vízműkútjai. Kérik a lakoso­kat, különösen az emeleti la­kások tulajdonosait, hogy tartalék vízről időben gon­doskodjanak. Cegléden a hatvanas évek vége felé merült fel a csilla­gászati szakkör megalakításá­nak a gondolata. A gondola­tot tett követte. Az alapítás, szervezés, fenntartás sokrétű munkájában sok éve osztozik Taracsák Gábor csillagász, aki jelenleg az Uránia Csillag- vizsgáló munkatársa. Régeb­ben — amíg a szakkört ve­zette — és most is a főváros­ból utazik Ceglédre előadá­sokat tartani. Bár a szakkör­nek már új vezetője van, tag­jai most is nyugodtan felke­reshetik kérdéseikkel. A jó kapcsolat továbbra is fenn­maradt. Bemutatók, mindenkinek Az idő próbáját kiállta a szakkör. Az eltelt évek alatt hasznos munkát folytattak, számos bemutatót szerveztek és sok embert megnyertek a tudománynak. A tagok sorá­ban sok a fiatal. Az általános és középiskolákban időnként tartott előadások felkeltik az érdeklődésüket — bár még mindig kevesebbükét, mint amennyien foglalkozhatnának ezzel, természettudományos ismereteiket megerősítve, ki­szélesítve. Sokan még most is t kicsit értetlenül fogadják a | csillagászokat. A szakkör ősszel és tavasz- szal bemutatókat tart. Ezeket saját készítésű eszközökkel te­szik érdekessé. Tavaly ősszel sikeres csillagászati hetet tar­tottak, amelynek előadásai során a hallgatóság tudomást szerezhetett a naprendszer ki­alakulásáról, az élet keletke­zéséről, más égitestekről. Tö­rekvésük az is, hogy a puszta tudományos, természettudo­mányos ismereteken túl a csillagászat történetével, a művészet és a csillagászat kapcsolatával megismerked­hessenek, hiszen a tudomány és a művészet e téren is jól megfér egymással. Most, az év elejétől ifjú Kis Lajos vezeti a ceglédi szak­kört. Bár még középiskolás, megkapta a csoporttól a bi­zalmat és örömmel, felelős­ségtudattal látja el a felada­tát. A szakkörnek tíznél több, rendszeresen látogató tagja van. Munkájukat 300 kötetnyi könyvtár segíti. Járatják a Föld és Eg című folyóiratot. A Kossuth Művelődési Köz­pont anyagiakkal is támogat­ja munkásságukat. Ismeret- terjesztő előadásokat tartani — a városban működő üze­mek, vállalatok közül többel szerződést kötve — rendszere­sen járnak. Egész évre Hogyan tud ez a kis csoport tevékeny szerepet vállalni a csillagászati ismeretterjesztés­ben? A kérdésre a szakkör veze­tője adott választ. Elmondta, hogy gondosan állítják össze munkatervüket. Ha a tagok rendszeresen, tevékenyen részt vesznek a foglalkozásokon, bizonyítványt is szerezhetnek csillagászati ismereteikről. Ilyennel már nyolcán rendel­keznek, ők előadásokat is tart­hatnak. Ebben az évben megint sok érdekes foglalkozást fűztek tervbe. Tanulmányozzák az optikai és a rádiótávcsöveket, szó lesz a Napról és földi ha­tásairól, a naprendszer boly­góiról, kisebb égitestekről, a holdkutatás eredményeiről, a naprendszer kialakulásáról, csillagok keletkezéséről, a tejútrendszerről, kettős csil­lagokról. Tervezik, hogy több ízben módszeres égitest-meg­figyelést tartanak, saját készí­tésű eszközökkel csillagászati jelenségeket vizsgálnak. Már­cius 24-én, majd szeptember 16-án este például a teljes holdfogyatkozást kémlelik táv­csöveikkel. Az Alfa-Tauri Nevezetes égi jelenségeket is meg akarnak nézni. Az égi tájakon támpont az úgynevezett állatöv második jegye, a Bika (Taurus) — lé­nyegében az Alfa-Tauri. Vö­rös óriáscsillag, a Napnál 36- szor nagyobb és tőlünk 64 fényév távolságra van. Az idén kétszer is elvonul előtte a Föld kísérője, a Hold. A szakkörösök kíváncsiak erre. Vizsgálni fogják az Aldebaran jelenséget, távcsöveikkel a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter négy holdját, a Mars vörös korongját, a Venus sarlóját és a holdkrátereket. A ceglédi csillagászati szak­körösök tavaly 42 előadást és 24 kisebb előadást szerveztek. Szeretnék, ha az érdeklődők köre mind jobban kiszélesed­ne. Ennek érdekében minden tőlük telhetőt megtesznek. S. D. Az élvonalban Kupa és plakett a jutalom Lenin ifjú távirászai Albertirsai győztesek Albertirsán, a Móra Ferenc művelődési ház nagytermében rendezték meg, a Magyar Út­törők Országos Szövetsége fel­hívására — Pest megyei és fő­városi úttörők részvételével — a Lenin ifjú távirásza elneve­zésű vetélkedőt. Budapestről huszonkét versenyző jött el, a megye településeit — Nagykő­röst, Ceglédet, Vácot, Dunake­szit és Albertirsát — huszon­nyolc fiatal képviselte. A ven. dégek népes seregét Bársony Gusztáv, az MHSZ megyei ki­képzési és sportelőadója kö­szöntötte. A verseny első részében a távírász betű- és számjelzések vételével, a másodikban az adással foglalkoztak. Nagyon igyekezett minden versenyző, ki-ki tudása legjavát akarta adni. A végeredmény szerint egyéniben első lett az albertir­sai Kovács Erika, második a szintén albertirsai Polónyi Ká­roly, harmadik Lippert Károly, szintén helybeli úttörő. Csa­patversenyben is albertirsaiaké lett az első és a második hely, a harmadik a dunakeszi úttö­rőknek jutott. A zsűri vélemé­nye szerint jól szervezett ver­seny szemtanúja lehetett a kö­zönség, a versenyzők felkészü­lése alaposabb volt, mint a múlt évben. A legjobb albertirsai, a leg­jobb budapesti és a legjobb Pest megyei versenyző egy-egy szép kupát kapott ajándékba. A kupákat a Dimitrov és a Szabadság tsz, valamint a he­lyi áfész vásárolta. Vala­mennyi versenyző emlékpla­kettet vihetett haza magával, ezeket az albertirsai általános iskola tanulói készítették szá­mukra. Áprilisban Leninvárosban lesz a vetélkedő folytatása. Ezen ott lesz az albertirsai ver­seny első két helyezettje is. Kokas Ferencné Cegléd a hazai lapokban A Magyar Ifjúság 11. szá­ma képes riportot közölt a Pest megyei fiatalok társadal­mi munkájáról, amint a Cegléd—Hantháza útvonalon hozzáláttak a kisvasút pályá­jának bontásához. „Vonat nem vész el” — jelzi a cikk: az anyagot a börzsönyi úttö_ rővasút vonalán újból haszno­sítják. A hetilap ötödik oldalán a FIN ceglédi eseményeit kö­zölték és a most zajló VIT- estekről adtak hírt. ★ A rádió műsoriban, a március 3-i Falurádióban a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság • Termelőszövetkezet kertészeti üzemvezetője. Gráf Antal nyilatkozott tavaszi munkájukról, virágaikról és a paprika, paradicsom palánta neveléséről. ★ A Szocialista Művészetért 3. számában Kardos Pál Liszt­díjas ceglédi karnagyra, mun­kásságára emlékeztek. A mű­vész megyei szakfelügyelő volt ♦ * A Napjaink 2, számában Benedek Péternek, a Ceglé­den élő idős parasztfestőnek egy képe, az Egy kakas, öt tyúk és hozzá huncutkodó kommentár látható. ★ A Népszabadság március 10-i száma Fejér Gyula jegy­zetét közölte, amelyben azt elemezte, hogy a Cegléden át­haladó és most megszüntetett vasútvonal járatai nem hoztak hasznot, hanem inkább 5 millió forintot „emeltek ki” évente az állam kasszájából. "*• A Villamosgép, az ÉVIG üzemi lapja március 20-i szá­ma hírt adott arról, hogy ki­váló dolgozó kitüntetést kapott a ceglédi gyárból Mikula Pál- né. ★ A Magyar Vasutas február 25-i száma arról írt, hogy a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa a jubileumi munkaversenyben kiemelkedő eredményt elért vasutasok­nak A szocialista munkaver. seny győztese kitüntetést ado­mányozta. Az egyik kitünte­tett Gönczöl Pál, a ceglédi ál­lomás forgalmi szolgálattevője lett. M. E. Abonyi sikerek Az asztalitenisz NB II. ta-i vaszi fordulójában mér há­rom mérkőzést vívtak az abo­nyi lányok. Sikeresen szere­peltek. Hazai asztalok mellett 12:4-re győztek a Vegyterv el­len, Miskolcon a Borsodi Vo­lánt 15:l-re verték meg — de a második miskolci mérkőzé­sen az abonyi csapat kapott ki 13:3-ra a MÉMTE csapatától. A három találkozón Steiszkál 10, Balogh és Zana 7—7, Ju­hász 6 győzelmet szerzett. A megyei spartakiádon Ká­kái és Mádi volt az élvonal­ban, nyerték a páros és a csa­patversenyt is. Vegyes páros­ban Kákái és Wiznerné első lett, női egyesben Dónáthné 3. és párosban Wiznerné— Dónáthné 3. lett. Az össze­tett pontverseny Abony győ­zelmét hozta. A Pest megyei KPVDSZ és a MÉSZÖV 1978. évi asztali- } tenisz-bajnoksága Abonyban zajlott. A házigazda az abo- nyi ÁFÉSZ volt, példásan fel- \ készült a verseny rendezésé­re. Hét asztal várta a 72 fér­fi és a 14 női versenyzőt. A mezőnyből eredményével ki­emelkedett Wizner Tamásni és Kákái László: mind a két- : ten 4—4 ' aranyérmet nyer- j tek. Az összetett pontversenyt ! és a serleget magas pontszám- < mai Abony nyerte. D. L. Az egészséges testmozgásért Törődni a kis egyesületekkel A KÖZGÉP SE közgyűlésén Az Űttröszt KÖZGÉP SE a ceglédi gyáregységben tartot­ta meg küldöttközgyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Joó Ágoston, a gyáregység igazga­tója, Barna' József, a PTSH el­nöke és Pásztor István, a sport­felügyelőség vezetője. Az egyesület három szak­osztályában 215 tagot számlál. A tömegsportversenyeken csak­nem ötszázan vettek részt ta­valy. Létrehoztak egy sportbi­zottságot, melynek a tömeg­sportfelelős, Kovács Ferenc a vezetője. A KÖZGÉP dolgozói ott voltak a gyári, ágazati, városi és megyei viadalokon, és több alkalmi mérkőzést is rendez­tek. Különösen a kispályás lab­darúgás és az asztalitenisz köz­kedvelt. A vezetők jó munkát végeztek, ennek elismerése a tröszti sportbizottság dicsérete. A tömegsportot népszerűsíti a természetjáró szakosztály. Ki­rándulásaikat összekötik gya­logtúrával, egészséges testmoz­gásról gondoskodva. Szebeni Ferenc, az egyesület elnöke elmondotta, hogy 1977- ben a bázisszervekkel és a töb­bi ceglédi üzemmel — a PE- NOMAH húsüzemével, a talaj­javítókkal és a vasipari szövet­kezettel jó kapcsolat alakult ki. Sokat segített a Pest me­gyei Sporthivatal, az Építők Szakszervezetének megyei bi­zottsága és a városi tanács. A férfi kézilabda-együttes — az NB Il-es bajnokság meg­nyerése után — újoncként, az NB I/B-ben szerepelt. A gyen­ge tavaszi rajt után sokkal jobb Őkz következett, a csapat a tizedik helyen végzett, ami a bennmaradást jelentette. Az áprilisban kezdődő ez évi baj­nokság fő célkitűzése a 6—10. hely egyikének megszerzése. A fiatalok legjobbját, Nagy Ká­rolyt meghívták az ifjúsági vá­logatott keretbe. A serdülő gár­dában negyvenen ismerkednek a sportág alapjaival, az ifjúsá­giak a megyei NB-s bajnok­ságban ötödikek lettek. Tekézőik az utóbbi tizenöt év legsikeresebb esztendejét zárták, bronzérmesek lettek az NB II. keleti csoportjában. Legjelesebb játékosuk, Tornyo­st Lajos hat alkalommal a magyar felnőtt válogatottban, nemzetközi mérkőzésen képvi­selhette színeiket, az országos döntőbe három számban is be­jutott, s a bajnoki találkozókon is ő bizonyult a legjobb pont­szerzőnek. Továbbra is gond az automata állítóberendezés hiá­nya. A mezőny 14 csapata kö­zül már 11 rendelkezik ezzel, így nagy a hátrányunk velük szemben. Tekézőiktől az 1—5. hely egyikének elérését várják. Szebeni Ferenc megköszönte a játékosok, vezetők eredmé­nyes sportmunkáját. Joó Ágos­ton arról beszélt, hogy a célki. tűzéseket nemcsak a minőségi, hanem a tömegsportban is megvalósították, a különböző rendezvényeken a gyáregység dolgozóinak fele részt vett. Barna József hozzászólásában megállapította, hogy a jó be­számoló és az értékes kiegé­szítések után újra bebizonyo­sodott: érdemes a kis egyesüle­tekkel komolyan foglalkozni, törődni. A KÖZGÉP SE is sze­rényen kezdte, s ma két válo­gatott szintű versenyzője van. A vállalat tömegsportja a me­gyében is kimagasló. V. I»

Next

/
Thumbnails
Contents