Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

1978. MÁRCIUS 29., SZERDA ‘xSűírfíw Heti jogi tanácsok Az ingatlantulajdonosok gyakran panaszolják, hogy a szomszéd háziállata betéved kertjükbe, és ott kárt okoz, vagy az átnyúló fa vet árnyé­kot a szomszéd földjére. Az is előfordul, hogy áthallat- szik az erős zaj. Sokszor mindezt veszekedéssel, örök- haraggal intézik el a szom­szédok. Ezért tesszük fel a kérdést olvasóink leveléből. • Mit jelentenek a szom­szédjogok. Önbíráskodással, veszekedéssel el lebet-e intézni a perpatvarokat? Mindenki, így természete­sen a tulajdonosok is, jogai­kat — amelyek általában pol­gári jogok — jóhiszeműen gyakorolhatják. Ezeket az alapelveket már számtalan­szor más ügyek kapcsán is leírtuk. Nézzük most a fenti kérdésekben a tulajdonjog problémáit: A tulajdonjog kizárólagos jog, dé tudni kell azt is, hogy nem korlátlan. Két szomszéd egymásközti viszonyát, a tu­lajdonjogra vonatkozó szabá­lyokat, a Polgári Törvény- könyv a következőképpen ha­tározza meg. A tulajdonos a dolog használata során köte­les tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel má­sokat, különösen szomszé­dait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakor­lását veszélyeztetné. Termé­szetesen sokfajta magatartás zavarhatja a szomszédot, ezt esetenként a helyi viszonyok­nak, a közfelfogásnak, a szo­cialista együttélés szabályai­nak figyelembevételével kell elbírálni. Ha egymás között a szomszédok békés úton nem tudják a vitás kérdéseket ren­dezni, akkor ne folyamodja­nak az önbíráskodáshoz, ne szítsanak gyűlöletet, haragot egymás között, hanem fordul­janak a bírósághoz. Termé­szetesen nem hivatkozhat a szomszéd a hangos zajra, ze­nebonára, " ha megengedte szomszédjának az éjszakai' táncvigálmat. Más dologban is megállapodhatnak egy­mással. a szomszédjogok gya­korlására és, ha ezt a megál- laDodást egyik, vagy másik fél nem tartja be, akkor is fordulhatnak bírósághoz. Ter­mészetes az is, hogy a felek csak olyan kérdésekben álla­podhatnak meg, amelyekben a jogszabály arra lehetőséget biztosít. Ha olyan kérdésben is megállapodnak, amelyre a jogszabály szigorú szabályt állít fel, és azzal ellentétes a felek megállapodása, akkor a megállapodás ellenében is a jogszabály rendelkezései az irányadóak. Éppen ezért ta­nácsoljuk, hogy jogban jára­tos személyhez forduljanak kérdéseikkel és kerüljék el a felesleges vitákat. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az ingatlanok házirendjéről, há­ziállatok tartásáról, az ebtar­tásról tanácsi rendelkezések is hatályban vannak, ezeket is jó tudni, ezért a tanács szakigazgatási szerveit is ke­ressék meg azok, akiknek ilyen vitájuk van. Olvasóink leveleiből azt is tapasztaltuk, hogy hasonló viták nemcsak az állampolgárok között for­dulnak elő, hanem állampol­gár és valamely vállalat, szövetkezet vagy szerv között, illetve ez utóbbiaknak egy­más között is lehetnek prob­lémái. Ezért a szomszédjogi szabályok nemcsak a magán- személyekre vonatkoznak. Ha a szomszéd bírósághoz fordul, kérheti a jogsértés megállapítását, a zavarás, a jogellenes magatartástól a szomszéd eltiltását, kárának megtérítését, természetesen, ha nincs egymás között vala­milyen más megállapodás. Az is természetes, hogy a szom­széd jogellenes magatartá­sát bizonyítania kell annak, aki erre hivatkozik. 6 A Polgári Törvénykönyv miként szabályozza a szom­szédjogokat? Az előző kérdéssel kapcso­latban már leszögeztük az alapelvet, hogy mások szük­ségtelen zavarásától tartóz­kodni kell. Jelenti ez azt is, hogy a tulajdonos nem foszt­hatja. meg a szomszédos épü­letet a szükséges" föld-támasz­tól anélkül, hogy más megfe­lelő rögzítésről ne gondoskod­nék. Ez fordult elő például egyik olvasónknál. A szom­széd kerítés töltését elhordta. Tíz nap rendeletéiből Az orvostudományi egye­temeken végzett pályakezdő szakemberek munkába lépé­sérő szóló 1/1977. (II. 9.) Eü. M. sz. rendelet módosításáról a 2/1973. (III. 5.) Eü. M. rende­let intézkedik. (Magyar Köz­löny 14. száma.) A fegyveres erők, a fegyve­res testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelőssé­géről szóló 16/1978. (III. 1.) MT. számú rendelet végrehaj­tását ugyanebből a hivatalos lapból ismerhetik meg az ér­dekeltek, amelyet a 4/1978. (III. 5.) HM. rendelet tartal­maz. A szocialista munkaver­senyben elnyerhető egyes ki­tüntetések adományozásáról az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter az 5/1978. (III. 9.) ÉVM. számú rendeletében intézkedett, amelyet az érde­keltek a Magyar Közlöny 15. számában találnak. A holttá nyilvánítás, vala­mint a halál tényének meg­állapításával kapcsolatos eljá­rás módosításáról ugyanitt je­lent meg a 2/1978. (III. 9.) IM. számú rendelet. A munkaközi szünet kiadá­sáról és díjazásáról a 2/1978. (III. 18.) KGM. rendelet és a munka díjazásának egyes kér­déseiről szóló 7/1967. (X. 8.) Mü. M. rendelet módosításá­ról a 6/1978. (III. 18.) Mü. M. Magyar Közlöny 18. számá­ban jelent meg az intézkedés. illetve aláásott s ezért az meg­rogyott. Emiatt majdnem bí­rókra mentek, ahelyett, hogy egymás között békésen ren­dezték volna az ügyet. És nézzük, hogy állunk az áthajló ágakról lehullott gyü­mölccsel? Levelekből tudjuk, hogy sok vita származott a kiskerttulajdonosok között ilyen ügyből. A jogszabály azt mondja, hogy a tulajdonos a földjére áthajló ágakról a le­hullott gyümölcsöket meg­tarthatja, ha azokat a fa tu­lajdonosa fel nem szedi. Az áthajló ágak és átnyúló gyö­kerek levágására azonban nem jogosult, kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el. Ha közérdekű munkála­tok elvégzése, állatok befogá­sa, az áthajló ágak gyümöl­csének összegyűjtése, gyöke­rek eltávolítása céljából, vagy más fontos okból szük­séges, a tulajdonos kártalaní­tás ellenében köteles a föld­jére való belépést megenged­ni. A tulajdonos a szomszé­dos földet kártalanítás elle­nében használhatja, ameny- nyiben ez a földjén való épít­kezéshez, bontás és átalakítás, vagy karbantartási munká­latok elvégzéséhez szüksé­ges. Ha a földeket kerítés (sö­vény), vagy mezsgye választ­ja el egymástól, ennek hasz­nálatára a szomszédok kö­zösen jogosultak. A fenntartással járó költsé­gek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötele­zi. (Hogy a szomszédnak me­lyik oldalt kell bekerítenie, erről már korábban írtunk.) A föld határvonalán álló fa, vagy bokor és annak gyümöl­cse egyenlő arányban a szom­szédokat illeti. A fenntartás­sal- járó költségeket a szom­szédok ugyanilyen arányban viselik. Ha a határvonalon ál­ló fa, vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű haszná­latát gátolja, e föld tulajdo­nosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az álta­la okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Alaptalan fegyelmi büntetés Erkölcsi és anyagi sérelmei kivizsgálására egy intézmény alkalmazottja fegyelmi eljá­rást kért maga ellen. Ennek során megállapították, hogy sérelem nem érte, de közvet­len munkatársaival, felettesei­vel szemben összeférhetetlen, akadékoskodó, környezete minden megmozdulására érzé­kenyen reagál. Ezért — mun­kakörének és fizetésének érin­tetlenül hagyása mellett — fegyelmi büntetésül más mun­kahelyet jelöltek ki számára. A határozat ellen az illető a munkaügyi bíróságon pert in­dított. Ebben nemcsak eredeti munkahelyére való visszahe­lyezését kérte, hanem annak az összegnek megítélését is, amennyivel az évi jutalomból kevesebbet kapott, mint amennyi munkája alapján megillette volna. A munkaügyi bíróság eluta­sító ítéletet hozott. A fegyel­mi büntetésül kiszabott áthe­lyezést tulajdonképpen átirá­nyításnak minősítette, anyagi követelését pedig azért talál­ta alaptalannak, mert állás­pontja szerint a munka ju­talmazása a vezető mérlege­lésétől függ. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét, valamint az intézmény fe­gyelmi határozatát hatályon kívül helyezte. — A fegyelmi büntetéssel kapcsolatos ítéleti döntés tör­vénysértő — hangzik a hatá­rozat. — Az áthelyezés oka a dolgozó összeférhetetlen ma­gatartása volt, nem pedig va­lamilyen konkrétan meghatá­rozható vétkes kötelezettség­szegés. Ennek hiányában azonban fegyelmi vétség nem állapítható meg, tehát a bün­tetést hatályon kívül kellett volna helyezni. Az áthelyezés­sel kapcsolatos munkaügyi bí­rósági véleménnyel a 'Legfel­sőbb Bíróság nem értett egyet. Ezzel kapcsolatban ki­mondta: az áthelyezésről szóló intézkedés fegyelmi büntetés jellegén nem változtat az, hogy a dolgozót enélkül is más munkahelyre küldhették volna. A fegyelmi büntetést ugyanis a munkáltató az el­követő nevelése érdekében szabja ki, azért, mert erre okot adott, míg az átirányítás­nak elsősorban gazdasági, munkaerő-szervezési célja van, nem pedig büntető jellege. A kétféle intézkedést nem lehet azonosítani és, ha a dolgozó nem vétett, az áthelyezésről szóló fegyelmi büntetést nem lehet egyszerű átirányításnak tekinteni Lakásmegosztás — váláskor — Férjem rendszeresen ita­lozik és részegen többször bán­talmazott — panaszkodott vá­lóperében egy asszony a járás- bíróság előtt. — Egy alkalom­mal a karomat is eltörte, ezért a bíróság szabadságvesztésre ítélte. Azóta gyermekeimmel együtt nem merek otthon lak­ni. Kérem, hogy két kiskorú gyermekünket nálam helyez­zék el és kétszobás lakásunk kizárólagos használatára en­gem hatalmazzanak fel, mert férjem megfenyegetett: ha visz- szamegyek a lakásba, nyomo­rékká ver. A férj elismerte, hogy fele­ségét féltékenységében bán­talmazta, de a házasság fel­bontását ellenezte, a gyerme­keket pedig magának köve­telte. Ezenkívül mindketten különböző vagyonjogi igénye­ket támasztottak egymással szemben. A járásbíróság a há­zasságot fölbontotta, a gyer­mekeket az anyánál helyezte el, a lakáshasználatot meg­osztotta közöttük és az anyagi problémákat is rendezte. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság ezt az ítéletet ha­tályon kívül helyezte.^ A határozat indoklása sze­rint a járásbíróság a házasság felbontásának alapjául szol­gáló tényállást a feleknek a tárgyaláson tanúsított maga­tartására és személyes előadá­sára hivatkozással állapította meg. Ez azonban nem felel meg a törvény előírásainak: A já­rásbíróságnak a tényállás szé­lesebb alapokon történő meg­állapítására kell törekednie. A feleket fel kell szólítani, hogy állításaik igazolására ta­núkat jelentsenek be. Egyéb lényeges körülményekre is ta­núkat kell kihallgatni. A férj ellen testi sértés miatt meg­indult büntetőügy iratait be kell szerezni. A házassági va­gyonjogi igények teljes és vég­leges rendezéséhez vagyon­mérleg felállítása szükséges, amelyben pontosan meg kell állapítani a megosztásra ke­rülő közös és különvagyon ál­lagát, s értékét. — A járásbíróságnak ala­posan vizsgálnia kell, vajon — a házastársak egymással szemben tanúsított magatar­tása és a családvédelmi ér­dekek miatt — o lakás meg­osztott használatára van-e le­hetőség. Ennek elbírálásához nélkülözhetetlen a helyszín is­merete. Ezért a bíróságnak az ingatlant meg kell szemlél­nie, vagy legalábbis a hely­színt megbízhatóan tükröző rajz beszerzéséről kell gondos­kodnia. Vizsgálnia kell azt is, hogy a férj magatartása lehe­tővé teszi-e a lakás közös hasz­nálatát. Amennyiben az de­rülne ki, hogy igen, úgy azt is tisztázni kell: a lakás meg­osztható vagy műszakilag el­különíthető-e két önálló lak­részre, és ez a megoldás al- kalmas-e a megfelelő elkü­lönülésükre. Mindezt az új el­járásban tisztázni kell. A Szerencse tárgysorsjáték nyereményjegyzéke Népi ellenőrök a tejboltokban, az iskolákban, az újítóknál Nem pusztába kiáltott szó a népi ellenőrök véleménye; csak akkor végeznek egy-egy munkájukkal, ha javaslataikra intézkedtek, s a vizsgált te­rületen kedvező, érdemi vál­tozás következett be — han­goztatta egyebek között Sza­kait József államtitkár, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke legutóbbi sajtótájé­koztatóján. Tavaly a KNEB 6 országos vizsgálat jelentését terjesztet­te a Minisztertanács elé, to­vábbi két alkalommal pedig tájékoztatta a kormányt meg­állapításairól. Az elmúlt év­ben egyebek közt elemezték az eredményesen befejezett ku­tatások hasznosítását, három éven belül másodjára mérték fel, miként hajtják végre a minőségszabályozás fejleszté­sére hozott kormányhatároza­tokat: v A területi népi ellenőrzési bizottságok munkájával együtt az elmúlt évben összesen 739 vizsgálatot fejeztek be, s ezek során csaknem 10 ezer válla­lathoz, üzemhez, szövetkezet­hez, s más gazdasági egység­hez jutottak el a népi ellen­őrök. összesen 9485 szervezet­nek javasoltak különféle in­tézkedést, fegyelmi és kár­térítési eljárást 1339 ember el­len, gazdasági bírságot 15 esetben kezdeményeztek, bün­tetőeljárást 63 ügyben indít­ványoztak. A közérdekű bejelentések száma az előző évihez viszo­nyítva némileg nőtt, elérte az 5429-et, míg a panaszok je­lentősen — 2100-ra csökken­tek. Többen gondolták viszont, hogy ügyes-bajos dolgaikat legcélszerűbben anonim mó­don, a mindent elviselő pa­pírral, ceruzával oldják meg: a névtelen bejelentések száma növekedett. A bejelentések mintegy 30 százaléka aláírás nélkül, vagy kitalált névvel érkezett a népi ellenőrökhöz. E gyarapodás okát külön elemzik a közeljövőben. Az első félévi programban 5 központi vizsgálat szerepel, s ezek közül több is közvetle­nül érinti a lakosságot. Na­gyobb gondot fordítanak az idén a különböző célmunkák­ra, s a közérdekű bejelenté­sek elemzésére. Köztudott, hogy a lakótelepek építésénél az iskolák, óvodák, bölcsődék, egyéb kommunális létesítmé­nyek később készülnek el, mint a lakások. Az elmaradások okaira derít fényt a lakótele­pek járulékos és kommuná­lis beruházásainak elemzése. Az iskolák pedagógusainak és igazgatóinak, a tanácsoknak kívánnak segítséget nyújtani, amikor ellenőrzik a tanköte­lezettségre vonatkozó rendel­kezések végrehajtását. A na­pokban kezdődött el a tejter­melés, a -feldolgozás és -fo­gyasztás helyzetét feltérképe­ző vizsgálat. Az ipar, a kereskedelem, s a mezőgazdaság 15—20 jelen­tős beruházásánál keresnek választ arra, hogyan sáfár­kodtak a konvertálható ex­port árualapok növelésére adott 45 milliárd forint fej­lesztési hitellel. A Magyar Cjeátfrók Országos Szövetsége által rendezett Szeren­cse tárgysorsjáték nyereményeit az alább felsorolt számú sorsjegyek nyerték. A nyertes sorsjegyek a nyere­ményoszlopban szereplő forintösz- szeg erejéig vásárlásra jogosultak, Az 1000, 2000, 5000 forint összegű nyereményeket, valamint a főnye­reményeket azok a sorsjegyek nyerték, amelyeknek számuk és római számmal megjelölt osztályuk is megegyezik a nyereményjegy­zékben közölt számokkal. Az azo­nos számra kihúzott 100 forintos nyeremény ezeket a sorsjegyeket nem illeti meg. A főnyeremények a sorszám nö­vekvő sorrendjének megfelelő he­lyen találhatók: 29696 T—Vm. 20732- I—VIII. 30192 I—VIII. 30395 I—VIII. 30542 I—VIII. 30548 in. 30548 I—Vili. 30708 I—VIII. 30980 I—VIII. 31375 V. 31375 I—Vin. 31473 1—Vin. 31543 I—Vin. 31665 VIII. 31665 I—VIII. 31803 i—vm. 31866 II. 31866 I—Vin. 32460 I—VIII. 32950 I—VIII. 33105 I—VIII. 33809 I—VIII. 34061 VI. Sz, Ősz- Nye-1 17021 I—vm. 100 tály re­17835 I—vm. 200 mény 17912 I. 1000 00044 i—vm. 100 17912 i—vm. 100 00215 VII. 100« 17968 IV. 5000 00215 i-vm. 100 17968 I—Vm. 100 00286 I—vm. 100 18379 n. 1000 01134 I—VIII. 100 18379 I—Vm. 100 017111—vm. 100 18582 I—VUI. 200 02855 I—vm. 500 18764 I—VIU. 100 03387 I—VUI. 500 18889 I—VIII. 200! 03459 I—VIU. 200 19555 I—Vm. IOO 03660 VI. Zaporo­19636 I—VIII. 100 zsec gk. 20233 I—VIII. 100 03660 I—VUI. 100 20568 I—VUI. 100 03697 I—VIII. 100 20771 I—VIII. IOO 03807 I—VIII. 100 208311—vm. 100 03921 I—VIII. 200 20934 I—Vm. IOO 03924 I—Vm. 100 21394 I—VIII. 200 04317 I—vm. 200 21945 I—VIU. 100 04670 i—vm. 100 21971 I—VIII. 200 05194 i—vm. 100 22074 I—VUI. 100 05699 I—VUI. 200 22511 I—VIII. 100 05911 I—vm. 200 23219 I—Vm. 100 06114 I—vm. 100 23557 V. 5000 06144 I—vm. 100 23557 I—Vm. 100 06257 Vin. 1000 23590 VII. Zsiguli 06257 I—Vili. 100 gk. 06336 I—VIII. 100 23590 I—Vm. 10« 07232 I—VIII. 100 23924 II. 200« 07322 I—VIII. 200 23924 I—VIII. 100 07408 1—VIII. 200 24140 I—VIII. 100 07752 t—VIII. 200 24311 I—VIII. 200 07853 I—VIII. 100 24506 I—Vm. 200 08399 I—VUI. 100 24708 I—VIII. 20« 08687 I—VIII. 100 24910 I. 500« 08733 I—VIII. 100 24910 i—vm. IOO 09115 i—vm. 100 25074 I—Vm. 10« 09184 I—VIII. 100Í25087 1—vm. 10«! 09638 I—VIII. 100 25210 i—vm. 100 10918 I—VIII. 100 25228 I. 1000 10579 I—VIII. 200 25228 I—Vm. 100 106801—vm. 200 26049 I—VIII. 200 11041 I—VIII. 200 26195 I—VIII. 500 11314 i—vm. 100 26199 I—VIII. 100 11582 I—Vili. 100 26447 I—VIII. 200 11948 I—VIII. 100 26581 I—VIII. 100 13041 I—VIII. 100 26734 I—VIH. 200 13444 I—VUI. 500 26910 vn. 5000 14094 i—vm. 100 26910 i—vm. 100 14346 I—Vm. 100 27137 II. 5000 14502 III. 1000 27137 I—VIU. 100 14502 i—vm. 100 27909 I—VIII. 100 14669 IV. 1000 27153 I—VIII. 200 14669 1—Vin. 100 27980 I—VIII. 100 14946 1—Vin. ioo 28138 I—Vin. 200 15043 I—vin. 100 29044 VIII. 2000 15433 VI. 2000 29044 I—Vin. 100 15433 I—VIII. 100 í 29067 I—VIII. 500 15482 I—VIII. IOO «29093 I—Vm. 200 15793 I—VIII. 200 29216 I—VIII. 200 15884 I—VIII. 100 29261 I—VIII. 100 16130 I—VIII. 200 29565 VII. 2000 16189 i—vm. 200 29565 I—VIII. 100 16397 I—Vili. 100 29644 I—Vm. 100 100 100 100 100 100 Skoda gk. 100 100 100 1000 100 200 100 5000 100 100 1000 100 200 200 200 200 1000 100 1000 100 100 100 200 1000 •100 200 200 100 100 5000 100 100 2000 100 40646 IH. 40803 i—vni. 40646 I—Vin. 40813 I—vin. 41044 1—vm. 41084 I—VIII. 4L166 I—Vili. 42045 I. 42045 I—Vm. 42220 I—Vm. 43054 I—Vm. 43301 I—VIII. 43548 I—Vm. 43634 VI. 43634 I—Vm. 43675 V. 43675 I—Vm. 43911 i—vm. 44468 I—Vm. 44553 I—VIII. 44563 IV. 44563 I—Vni. 44755 I—Vm. 44766 I—Vm. 44932 V. 44932 I—Vni. 45189 I—VIII. 45306 I—VIII. 45544 I—Vm. 45815 I—Vm. 45915 I—VUI. 46600 I—VI1L 47769 Vm. 47769 I—Vin. 47859 I—Vin. 47972 I—Vin. 47990 I—VIII. 48158 I. 39638 I—VIII. 39791 I—VIII. 40298 I—VIU. 40309 I—VIII. 40314 I—VIU. 200 100 200 100 100 l«r 104 1« 104 104 104 104 2004 100 200 200 200 100 1000 10C 1090 100 100 200 109 2000 100 100 200 2000 100 200 100 200 100 200 100 1000 100 200 100 2C0 Trabant Lim. gk. 48158 I—Vm. 100 43185 I—Vm. 48215 I—Vm. 49131 m. 49131 I—vm. 49384 I—Vin. 49715 Z—Vm. 100 100 5000 100 100 200 A NYERTES SORSJEGYEK BEVÁLTÁSI RENDJE A 100—5000 forint értékkel kihú­zott nyertes sorsjegyek egyben vá­sárlási utalványként szolgálnak és nyereményösszeg erejéig VIDÉKEN BÁRMELYIK ALLAMI Áruházban, vagy földmü­VESSZÖ VETKEZETI ÜZLETBEN, BUDAPESTEN A LOTTÓ ÁRU­HÁZBAN (Bp. VTL, Rákóczi út 3«.) vásár- ásra felhasználhatók. A főnyereményt nyert sorsje­gyek nyereményutalványát a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsé­ge (Budapest VI., Népköztársaság útja 101.) szolgáltatja ki a sors­jegy bemutatójának. A nyertes sorsjegyek 1978. ápri- 5000 ílis 7-től május 27-ig válthatók be. Az elveszett, megsemmisült, vagy beváltási határidó után bemuta­tott sorsjegy alapján semmilyen igény nem támasztható. A hivatalos nyereményjegyzék 1978. április 7-től megtekinthető a postahivatalokban és a sorsjegy- árusítóknál, valamint a nyeremé­nyek beváltására jogosult üzletek­ben. i Budapest, 1978. március 26. SZERENCSE TARGYSORSJATÉK SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents