Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

1978. MÁRCIUS 29., SZERDA v/íini av s Számítástechnikai képzés Az idén mintegy kétszázötven számítástechnikai tanfolya­mot szervez a hazai vállalatoktól és a mintegy ötven országból érkező hallgatók számára a KSH Nemzetközi Számítástech­nikai Oktató és Tájékoztató Központja. Oj számítógepek, oktatási anyagok, programok és audiovizuális eszközök (zárt­láncú TV-stúdió) segítik az oktatók munkáját. Exportruhák Pándról ÚJ GÉPEKET KAPOTT A SZÖVETKEZET Sok az italbolt sok az alkoholista Mit tesz a társadalmi bizottság a ráckevei járásban? Hosszú éveken át panaszol­ta Pánd, hogy asszonyainak, lá­nyainak helyben jóformán nincs munkaalkalma. Néhány esztendeje, miután a községi tanács megfelelő helyiségek­ről gondoskodott, megalakult Pándon az Egyesült Ruháza­ti Szövetkezet 3. számú tele­pe. Azóta készül itt férfi di­vatpantalló exportra is, továb­bá a hazai piacra ingkabát, a Munkaruházati Nagykeres­kedelmi Vállalat részére pe­dig munkaruha. Nagy meny- nyiséget termel, de még töb­bet állíthatna elő ezekből a cikkekből, ha elegendő dol­gozója lenne. Jelenleg a nődolgozók lét­száma 55 főből áll — papíron. Hatan ugyanis szülési szabad­ságon vannak, illetve gyermek- nevelési segélyben részesülve vannak távol. Múlt évben több volt a dolgozó, csakhogy idén már mostanáig négyen vál­tak ki. A múlt évi termelési érték meghaladta a 11 millió forin­tot. Idén 16 millióra irányoz­za elő a termelési terv. A tel­jesítés érdekében a telep gé­pi felszerelését úgyszólván tel­jesen felújították. Ellátták a legkorszerűbb mechanikus varrógépekkel is. Mindez a pándi községi ta­nács végrehajtó bizottsági ülé­sén derült ki a telepvezető be­számolójából. Nincs hiány italboltban sem a ráckevei járásban, sem má­sutt Pest megyében. A járás­nak abban a nyolc községé­ben semmi esetre sincs, ame­lyekben a Ráckevei Járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb vizsgálódott. Kis- kunlacházán 19, Dunaharasz- tiban és Szigetszentmiklóson 14—14, Dömsödön és Sziget- újfaluban 6—6, Tökölön, Szi- getszentmártonban és Sziget- csépen 5—5 helyen mérnek italt engedéllyel. Hogy ille­gálisan hány helyen lehet italt kapni, azt senki sem tudná pontosan megmonda­ni. Ne szaporítsák! Az italméréssel is foglalko­zó vendéglátóipari működési engedélyek kiadása első fo­kon a helyi tanácsok szak- igazgatási szerveinek a hatás­körébe tartozik. A ráckevei járási hivatal élelmiszer-gaz­dasági és -kereskedelmi osz­tálya az elmúlt három év­ben három működési enge­délyt adott ki Kiskunlachá- zán, ugyanakkor felhívták a községi tanácsok figyelmét ar­ra, hogy nem- kívánatos az italboltok további szaporítá­sai annál is inkább, mert a büfé, bisztró, falatozó elne­vezés sokszor italboltot rejt, vagy legalábbis az italforga­lom alapján annak tekinthe­tő. Az alkoholisták, alkoholi­zálok száma egyre nő a rác­kevei járásban, átlagéletko­ruk pedig azt mutatja, hogy egyre fiatalabb korban jut­nak az emberek az alkoholis­ták sorsára. A járásban 1973- ban 54, tavaly már 155 alko­holistát tartottak nyilván. Meglehet, hogy nem is sze­repel mindegyikük a nyil­vántartásban. Átlagéletkoruk a négy év alatt 48-ról 42-re csökkent. Bögrecsárdák, zugivók Közbevetőleg jegyzi meg a NEB: az élelmiszerboltokban a polcokon tartott árúnak nyolcadrésze lehet csak pa­lackozott szeszes ital. Mint ismeretes, időben is korlátoz­ták az italmérést a vendég­látóhelyeken, és több helyen szűkítették a választékot. Visszavonhatják azoknak az italboltoknak a működési en­gedélyét, amelyekben rend­szeresen ittas embereket szol­gálnak ki. Erre példa is van már a járásban, kezdemé­nyeztek ilyen eljárást, s egyéb rendszabályozó intézkedése­ket is tettek. A járásban felléptek a zug- italmérőkkel szemben is. Egy­re több bögrecsárdát leplez­nek le; 1976-ban hatot, ta­valy, szeptember végéig már kilencet, összesen 37 ezer fo­rint bírságot szabtak ki rá­juk. Volt olyan eset, hogy egyetlen zugkocsmáros tíz­ezer forint bírságot fizetett. A zugitalmérések feltárása sem könnyű, a lakosság nem siet a bejelentéssel. A bolti italtolvajokkal szemben is egyre szigorúbban lépnek fel a hatóságok — általában, de nem mindenütt. Megyei ajánlás alapján 1976 elején megalakult a járási alkoholizmus elleni társadal­mi bizottság. Elkészítette programját, elküldte vala­mennyi községnek, s május­ban már a falvakban is meg­alakultak a társadalmi bizott­ságok, amelyeknek az elnö­kei a községi tanácsok végre­hajtó bizottságainak titkárai, tagjai körzeti orvosok, szak- igazgatási vezetők. Vöröske­resztes aktívák, pedagógusok és más, köztiszteletben álló polgárok. Feladatuk az alko­holisták felderítése; gyógy­kezeltetésük, utógondozásuk megszervezése és az, hogy felvilágosító munkával, szank­ciókkal megállítsák az al­koholizmus terjedését. Ezt a tevékenységet vizs­gálta az említett nyolc köz­ségben a ráckevei járási NEB, hogy megállapítsa: az állam- igazgatási, társadalmi és mun­kahelyi szervek az utóbbi években milyen eredményeket értek el a megelőzésben, az utógondozásban, s milyen in­tézkedések szolgálták az al­koholizmus elleni harcot. A vizsgálat kiterjedt a járás né­hány vállalatára és szövetke­zetére. valamint — tájékozó­dás céljából — községi KISZ- szervezetekre is. Kevés az önkéntes Mint a vizsgálat megállapí­totta, az alkoholistáknak csak 40—50 százaléka vállalkozik — orvosi, illetvjp bizottsági rábeszélés után — önkéntes gyógykezelésre. Ahol az egyé­ni ráhatás nem jár ered­ménnyel, ott kényszerelvonó­kúrát alkalmaznak. Kény­szerkezelésre az alkoholis­táknak 18—20 százaléka ke­rül. Munkaterápiás intézet­be nehéz a beteget beutalni; a jelenleg érvényben lévő ren­delkezések szerint erre csak akkor van mód, ha az alko­holista szabálysértést, vagy bűncselekményt követ el, de akkor is csak hosszadalmas bizonyítási eljárás után. Ez mindössze egyszer sikerült eddig a járásban. Az eredményt rontja, hogy az önként jelentkezők na­gyobb része csak egy-két al­kalommal vesz részt a keze­lésben és magas a vissza­esők aránya. A kényszergyógykezelésről szóló határozatot a járási egészségügyi osztály elküldi a községi szakigazgatási szerv- neje. Az utógondozás meg­szervezése. ellátása — a bi­zottság közreműködésével — az ő feladatuk. Ezt a munkát akadályozza, hogy a gyógyke­zelt és családja az esetek többségében nem fogadja szí­vesen. néha vissza is utasítja az utógondozást. Tavaly az említett nyolc közül hat községben a végre­hajtó bizottságok is tárgyal­tak az alkoholizmus elleni harcról. Dunaharasztiban, ahol 14, és Kiskunlacházán ahol 18 helyen mérnek italt, ezt á témát nem tűzték na­pirendre. A NEB megállapí­totta, hogy a községi szak- igazgatási szervek és az al­koholizmus elleni társadal­mi bizottságok munkája kö­zött nincs meg a kellő össz­hang. Brigádok, ne!? Mit tesznek a munkahelyek és a KISZ-szeryezetek? A vizs­gált munkáltatók nem tart­ják nyilván az italozókat; a társadalmi szervektől eddig senki nem igényelt ilyen se­gítséget. Vannak szocialista brigádoík, amelyeknek a vál­lalásai között szerepel, hogy az italozó brigádtagot kizár­ják, ha figyelmeztetés ellené­re sem változtat a magatar­tásán. A munkáltatók állás­pontja ennek megítélésében nem egységes: előfordult, hogy úgy ítélték meg, hogy a brigádok ilyesmivel ne fog­lalkozzanak. H.E. AZ AGRÄRGAZDASÄGI KUTATÓINTÉZET igazgató­ja, dr. Márton János, Az élel­miszer-gazdaság új szerkezete című könyvében ráérzett ar­ra a nyelvi különbségre, amit a felvásárolni ige, pontosabban az igekötő magában rejt Fi­gyeljünk csak: nem megvásá­rolja, megveszi az erre kije­lölt tröszt, nagyvállalat, élel­miszeripari gyár a gazdaságok­tól a terményt, hanem felve­szi, felfogadja, felvásárolja, ami akár kegyként is fölfog­ható ... Vagyis nem kell belemagya- rázás; hogy bizonyos kiszol­gáltatottsági tükröt fedezzünk föl a szóban. Mindez akkor ju­tott eszembe, amikor átta­nulmányoztam a mezőgazdasá­gi termékértékesítési szer­ződésről, a különféle agrár­termékek forgalmazásáról a minap megalkotott kormány­rendeletet. Ebből ugyanis — hiányzik e kifejezés: felvásár­lás. Aligha túlzás részemről, ha ebben a gesztusban is az egyébként már évek óta han­goztatott, ám gyakorta meg sértett egyenrangúság kifeje­ződését vélem megtalálni. A március elsejével, tehát az új Polgári Törvénykönyvvel egyidejűleg életbelépett jog­szabály egységes értelmezés­ben fogja át a korábban sok­szor áttekinthetetlen, s rész­ben elavult rendelkezéseket. Köztudomású, hogy a mező- gazdasági termékek többsé­ge romlandó, de még megfele-, lő tárolás esetében is veszít táp- és élvezeti értékéből. Ezért olykor rendkívüli in­tézkedések látnak napvilágot, ha központi beavatkozásra van szükség egy-egy nagy «érmés megmentése érdekében. MINDENEKELŐTT: mi is az a mezőgazdasági termék? Csak látszólag akadémikus a kérdés, ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei első számában fontosnak is tartották ismertetni a pontos meghatározást. Eszerint a termesztett növény, növényi rész, és termés, a kivágott fa (bokor) kivételével, a tenyész­tett, tartott, vagy hizlalt élő állat, a tojás, a tej, a méz, a bor, a savanyított káposzta, az aszalt gyümölcs, a nyers gyap­jú és a tépett toll, a begyűjtött vadon termő növény, növényi rész, termés, a csiga, valamint a jogszerűen élve fogott vad- és a természetes vizekből él­ve kifogott hal, továbbá egyéb hasznos víziállat tartozik a mezőgazdasági termék foga­lomkörébe. Engedelmet az olvasótól, hogy e szabatos meghatáro­zást teljes terjedelmében idéz­tem, ám ez óhatatlan akkor, ha fölvetem: mi nem tartozik eb­be a körbe? Kritériumnak szá­mít például: az állati ter­mékek közül csak azok számí­Munkásméhek virágkoporsókban Ártott a hideg a mézgyűjtőknek A munkásméhek koporsója lett a kinyílt virágok kely- he. Sokféle virág pompázik már a kertekben, a réteken, az erdei tisztásokon, s a szorgos kis dolgozók hetek óta gyűj­tik a fiasításhoz szükséges vi­rágport. Ám az utóbbi napok szokatlanul hideg időjárása tömérdek mehet elpusztított a szabadban. A kaptárak 30— 35 fokos melegéből kirepült méheket ugyanis hirtelen ér­te az alacsony hőmérséklet. Repülés közben még úgy- ahogy ellensúlyozni tudták mozgásukkal a hideget, a vi­rágokra leszállva azonban gyorsan lehűlt a testhőmér­sékletük, mégpedig olyan fo­kig, amelyet már képtelenek voltak elviselni. A méhészek sok virág sziromlevelei és bi­béi között találtak megder­medt, élettelen méhecskéket. A munka terhe emiatt jó­részt a dajka méhekre hárul, mivel a kicsinyek gondozása mellett most virágport is kény­telenek gyűjteni a fiasítás­hoz. tanak mezőgazdaságinak, ame­lyek elválasztása nem jár az állat pusztulásával; ezért nem mezőgazdasági, hanem már ipari termék a nyersbőr. Vita­tott a bor helyzete: sokan vé­lik úgy, hogy a bor már élel­miszeripari termék — a szőlő csak a mezőgazdasági. Mivel azonban a bort többnyire ma­ga a szőlőtermelő préseli, még­is mezőgazdasági terméknek minősül. AZ ŰJ KORMÁNYRENDÉ-' LET — a húsellátás érdeké­ben .korlátozza a szarvasmarha, a sertés, a ló levágását, míg a többi állaté nem tartozik kor­látozás alá. Ami a jogosultsá­got illeti, különbség van ate- kintetben, hogy személyi, avagy közfogyasztásra törté­nik-e a vágás? Ha az állami gazdaság, téesz, az üzemi kony­ha céljaira, dolgozóinak ellá­tására vágatja le az említett három állatfaj valamely pél­dányait, úgy személyi fogyasz­tásról van szó. Közfogyasztás esetében viszont megtartandók az idevágó élelmezésügyi sza­bályok. E témakörben fontos rendelkezés, hogy magater­melte állatnak minősül a nagyüzem által a háztájiból, más kistermelőktől vásárolt állat is. Megoldódott tehát a saját vágóhíddal bíró gazda­ságoknak az a régi gondja, hogy még saját dolgozóiktól sem vehettek közfogyasztásra szánt sertést. A POLGÁRI TÖRVÉNY­KÖNYV lehetőségeivel össz­hangban határozza meg a kor­mányrendelet a több évre szóló szerződéses kapcsolat új for­máit: a közös kockázatviselést, valamint a nyereség megosz­tását. Ez kölcsönös érdekelt­séget teremt, aminek körét, valamint az alapjául szolgáló bevételeket és kiadásokat, az elszámolás idejét és módját azonban külön meg kell ha­tározni. — A felek tehát a termelés­feldolgozás-értékesítés egész folyamatában, vagyis a sokat emlegetett vertikumban együttműködhetnek — mond­ja Vereczkei Imre, a MÉM kereskedelmi főosztályának ve­zetője. — Lehetővé tesz a ren­delet bizonyos szolgáltatáso­kat. Igaz ugyan, hogy ilyes­mire eddig is volt példa, ám sokszor felelősségre vonták az álfami vállalatok ebbéli tevé­kenységükért. Ide értem egye­bek között az előfeldolgozás in­tézményét, ami a tapasztalatok szerint mindkét félnek elő­nyös. — Végül is' mit várhatunk az új kormányrendelettől? — Azt, hogy kevesebb lesz a vita, javul a szerződéses fe­gyelem, megszilárdulhat a több éves szerződések rend­szere — ez az alapvető cél. K. N. kereskedelmi U A LLALAT HASZNOS HOBBI - KELLEMES IDŐTÖLTÉS Baráti országokból beszerzett és a hazai ipar által gyártott r kéziszerszámok és barkácsolási eszközök árusítással egybekötött bemutatója % r r a SKALABAN SKÁLA Várjuk kedves vásárlóinkat. március 29-től április 8-ig. Barkácsbemutató, szaktanácsadás. “iWaJ[AWo BŐIK W' m BUDAPEST KERESKEDELMI VÁLLALAT Kevesebb vita, javuló szerződési fegyelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents