Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

V. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1978. MÁRCIUS 26., VASÁRNAP Jó kapcsolat az üzemekkel Tovább épülnek a város útjai Több gépkocsi, növekvő igény Városunkban befejeződtek a tanácstagi beszámolók. Az idén a megszokottnál jóval nagyobb volt az érdeklődés, több helyen bizonyult szűknek az eszmecserének helyet adó szoba, terem, kevésnek az ülő­hely. Sokan mondták el vé­leményüket a városfejlesztés­ről, illetve észrevételeiket közvetlen környezetük hely­zetéről. Ahogy már megszok­tuk, a tanácstagi beszámoló­kon sokan ajánlották fel se­gítségüket különböző tervek megvalósításához. Nő az igény Miről esett a legtöbb szó, ezt kérdeztük Jakus Lászióné­tól, a városi tanács szervezési főélőadójától. A legtöbb ész­revétel az utakkal, járdákkal, vízelvezető árkokkal és a ke­reskedelemmel volt kapcsola­tos. A város útjaival változatla­nul sok a gond, a szilárd bur­kolatú, portalanított utak iránt már csak azért is növek­szik az igény, mert Gödöllőn is egyre több embernek van gépkocsija. Talán nincs is olyan utca a városban, amely­nek egy-két házában ne akad­na személyautó. Jelenleg a város keleti ré­szében folynak nagyobb kor­szerűsítési munkálatok. Ezt Csaba Antal üzemmérnökkel, a tanács mélyépítési főelőadó­jával a helyszínen is megnéz­tük. Szemlénket a Hunyadi Já­nos utcában, a Mátyás király utca elején kezdtük. Szemet gyönyörködtető a félkész út­Seszélgefés a tanácstaggal A lakóhely múltja és jelene Ünneplőbe öltözött KISZ-is- ták emlékeztek az évfordulón a dicső Tanácsköztársaságra a Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői telepének ebédlőjé­ben, amelyen Barna István igazgató is részt vett. Borbély Mihályné munkaügyi és sze­mélyzeti vezető, a telep párt­szervezetének titkára köszön­tötte a 18 éveseket és mind­egyiküknek egy-egy szál vörös szegfűt nyújtott át. Az egész­ségügy kiváló dolgozója kitün­tetést a megemlékezésen ve­hette át Holota Imréné, aki 14 éve dolgozik az ifjúsági szervezetben. Az ünnepséget baráti be­szélgetés követte, amelyen Gödöllő egyik tanácstagjának, a város kitűnő ismerőjének, Csiba Józsefnek tették fel kérdéseket a fiatalok, melyek­ből kiderült, mennyire érdek­li őket lakóhelyük története, múltja. Várták-e a gödöllőiek a felszabadítókat, mit vittek el a r ns'tek és a nyilasok, volt-e szervezkedés a fasizmus ellen, ki volt Czeczulics János, mikor kezdődött meg a tanítás a háború után, voilt-e Gödöl­lőnek üzeme, gyára a felsza­badulás előtt. Milyenek voltak az utak, kik voltak a cserké­szek — ilyen és ehhez hason­ló kérdések hangzottak el. De nemcsak a múlt, a jelen is foglalkoztatja fiataljainkat, a város fejlesztésére vonatkozó kérdések is bizonyítják ezt. Egyetemi tangazdaság A KISZ-szervezet vállalása A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának ke­rületeiben dolgozó fiatalok KISZ-szervezete Nagygombo­son tartotta meg összevont beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlését. Holtai Tibor tit­kár értékelő számadása első részében a hetvennégy tagú szervezet tavalyi társadalmi munkáit vette sorra. Ezek kö­zül a legjelentősebb a Nagy- gomboson épített szakosított szarvasmarha-telepen végzett munka. Itt minden kerület alapszervezete derekasan helytállt. Hasonló méretű ösz- szefogásnak lehettünk tanúi a gödöllői baromfitelep fejlesz­tésénél. Itt új technológia be­vezetését kezdték meg a múlt év utolsó hónapjaiban, amely­nek befejezése 1978 egyik fon­tos feladata. Egy nagy tervük elmaradt. A múlt év augusztus 20-ára szerették volna átadni a gö­döllői kerületben a sportpá­lyát, de építése a legnagyobb nyári munkák idejére esett volna, ezért kénytelenek vol­taik elhalasztani. Szorosabbra fűzték kapcso­latukat az alapszervezetek a patronálás-a kiválasztott út­törőcsapatokkal. A gödöllőiek a Légszesz utcai iskolát segí­tették különféle munkákkal, ffivezetői tisztséget vállaltak, a kartali alapszervezet tagjai a helyi iskolában végezték műhelymunkákat, az óvodában pedig hintát állítottak fel a Kicsinyeknek. Minden alapszervezetnek van könyvtára, amit a tagok rendszeresen használnak. Több ízben szerveztek közös mozi- I és színházlátogatást, amely- I hez a gazdaság adott jármű- * vet. Jó néhány fiatal jár to- I vábbképzö tanfolyamra, töb- I ben szerezték jártasságot he- | gesztéiben és villanyszerelés­ben. Megrendezték a nyitott kapu hetét: a pályaválasztás megkönnyítése végett nyolca­dikos általános iskolásokat lát­tak vendégül, akik megismer­hették a gazdaság sokrétű te­vékenységét. Élénk sporttevékenység jel­lemzi a tangazdaság KISZ. szervezetét. Sok háziversenyt rendeztek, a kartali kerület fiataljai lövészklubot alakítot­tak és lőpályát építettek. A KISZ-szervezet idei ter­vében négy jelentős gazdasági vállalás szerepel. A hat­száz férőhelyes nagygombosi szarvasmarha- és a fenyőha­raszti sertéstelep bővítése, a gödöllői baromfitelepen meg­kezdett beruházás befejezése, illetve ezeknek társadalmi munkával való segítése. A ne­gyedik felajánlás: négyszáz társadalmi munkaóra a kartali magtisztító építésénél. ’A vezetőségválasztáson a KISZ-szervezet eddigi titkára, Koltai Tibor ismét bizalmat kapott Négyen, Megyeri Ist­ván, Dankó László, Garai Mi­hály, Glatzner Tiborné a gö­döllői, ketten, Horváth Gábor és Bacsa János, a nagygombosi és ugyancsak ketten, Deák Ferenc és Homor László a kartali kerületből tagjai az új vezetőségnek. B. M. vonal, amelynek szegélye már áll, a csatornaszemeket elhe­lyezték, befejezték a hengere- zést is. Már csak a terítés és az aszfaltozás van hátra. Nélkülük nincs út Az utca középső szakaszán a Városgazdálkodási Vállalat munkásai, Sütő József, Tóth József és Böszörményi Gyula serénykedik, a szegélycsatla­kozások hézagait töltik ki ce­mentes habarccsal. Megnézzük az agyagbányai részt is, az Arany János utcában munka­gépek és szállító járművek dolgoznak. Az építés irányító­jával, Simon Károly építésve­zetővel beszélgetve megtud juk, mindent elkövetnek, hogy idejében végezhessenek, saj­nos az időjárás nem kedvező. A hideg, szeles napokon nem halad a megszokott lendület­tel a munka. Az utca végén, a Babati út sarkán Deme István és Nagy Vendel brigádvezetővel vál­tunk szót. Kollektívájuk, a Május 1. és a Mező Imre szo­cialista brigád már háromszor nyert aranykoszorús címet. Most ez a két közösség dol­gozik itt, ha végeznek, a Du­na utcában folytatják a mun­kát. A Remény utcától a Má­tyás király utcáig egy kilo­méter hosszú aszfaltos utat kell megépíteni, ami a leága­zásokkal együtt tízezer négy­zetméter. Deme István még megjegyzi, ne felejtsük ki a felsorolásból Asztalos Feren­cet és kubikosait, mert nélkü­lük ma sincs útépítés. Kritikus 2 szakasz A Babati út kritikus szaka­szán hatalmas árkot kell fel­tölteni, majd az utat stabili­zálni. Rövidesen megérkezik Nógrádkövesdről a kő, ami lehetővé teszi o folyamatos munkát. A cél az, hogy az Illés István utat mielőbb ösz- szekössék a Mátvás király ut­cával, hogy megindulhasson a buszforgalom. A látottakat a városi taná­cson értékeljük. Jakus László­mé főelőadó hangsúlyozza, a Betonútéoítő Vállalattal és a Városgazdálkodási Vállalattal nagyon jó a kapcsolatuk, en­nek is köszönhető, hogy Gö­döllőnek évről évre több jó útja lesz. Csiba József Generációk életkörülményeit befolyásolja Á magántervezők felelőssége Érvényesüljenek az esztétikai és gazdasági érdekek Aki megdolgozik érte, pén­zéért vehet amit akar. Elide­geníthetetlen, a társadalom által szavatolt joga ez min­denkinek, Vásárolhat, vagy építtethet, a törvény megszab­ta határok között házat, la­kást, nyaralót, minden magyar állampolgár, anyagi tehetsége és... és ízlése szerint?! Lát­szólag igenlő a válasz, hiszen ha becsületes munkával ju­tott pénzéhez, igazán megen­gedheti magának, hogy a kerí­tésen belül kedve szerint épít­se fel és rendezze be otthonát. Kivagyiság Egy kicsit is elgondolkodva, az embernek a társadalomban, a városban, faluban elfoglalt helyzetén és helyén, nyom­ban láthatjuk; nagyon is sán­tít az én házam, az én váram jelszó. Közelítsünk a legszem­betűnőbb oldalról, az utcáról, Sétálgatva önkéntelenül is mi­nősítünk: ez a ház szép, amaz nem tetszik, a harmadik ron­da, a negyedik gazdája kiva­gyiságáról árulkodik, az ötö­diknek a színei rikítóak, a ha­todikon szemfájdítóan sok a tornyocslca, kiszögellés, és be­ugró, a hetedik várszerűen nehézkes, a nyolcadikra jól­esik ránézni, arányos épít­mény, színei harmonikusak, az ablak függönyeit is mérték­tartóan választották ki, nem hivalkodnak, de nem is szür­kék, nem unalmasak. Nyilvánvaló, ami vadidegen emberben is érzelmeket kelt, az már nem magánügy, az már legalább annak a közös­ségnek az ügye, amelyik ab­ban a faluban, városban él. A házépítőnek tekintettel kell lennnie az utca képére, szom­szédaira, és a település arcu­latára is. Tovább bogozva az összefüggéseket, látjuk majd, hogy a falakon belül sem en­gedhetjük szabadjára tohzó- dó fantáziánkat, mondván, ide csak az jön, akit hívok. Sen­kinek semmi köze, hogyan és miképpen alakítom ki házam helyiségeit, olyan és annyi anyagot használok fei, ami­lyent és amennyit akarok. Ha kedvem tartja, akár a plafont is parkettázhatom. Követendő példa Nézzük csak, honnan veszi a magánépíttető az anyagot. A TÜZÉP-től, a tégla- és ce­mentgyártól, az erdőgazdaság­tól, Csupa olyan helyről, ahol a köz pénzén, a köz által ki­ás megtermelt anyagból gyár­tanak további felhasználásra szánt terméket, berendezést, szerelvényt A közösen meg­termelt anyagokat herdálni, pazarolni szintén nem magán­ügy. A házépíttetőnek kutya­kötelessége, legyen bármennyi pénze, takarékosan bánni tég­lával, cseréppel, deszkával, festékkel, hiszen azok nem az égből hullanak töméntelen mennyiségben. Sőt, még a be­építhető terület sem végtelen, a gazdaságos helykihasználás js figyelembe veendő szem­pont. Jó, jó, mondhatja a figyel­mes olvasó, aki követte sorain­kat, tudja ezt minden józan ember, minek ismételgetni? Valószínűleg .tudják, habár ebben sem lehetünk olyan biztosak, ha megnézzük meny­nyien fittyet hánynak a józan ész és belátás diktálta köve­telményeknek. A gödöllői já­rás építkezéseiért hivatalból és társadalmilag felelősséget érzők megnézték. Megnézték és lefotózták a hivalkodó, pöf- feszkedő, ízléstelen, ezertornyú manzárdtetős szörnyszülötte­ket és kiállították a járási hi­vatalban, majd ankétot is tartottak tervezők, kivitelezők és hatósági emberek részvé­telével a magánlakás-építés helyzetéről. A kiállítást ván­doroltalak majd községeink­ben, hogy minél többen meg- botránkozhassanak. De ez ke­vés volna, éppen ezért felvo­nultatják az ízléses, arányos, jó formájú, gazdaságos hely- kihasználású, követendő pél­dákat is, hogy ki-ki tetszése szerint választhasson. Életforma és település Nem árt idézni egy további adalékot a magánépíttetőknek a közösséggel szemben viselt felelősségére. Mayer János, a járási hivatal műszaki os.z-* tályának vezetője így fogal­mazott: MM­— Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a magánlakás egy­úttal a nemzeti vagyon részé­vé is válik. Nem közömbös tehát, hogy azonos anyagi rá­fordítással és anyagfelhaszná­lással milyen használati ér­tékű házat nyerünk. Az egy­szer megépített otthon évti­Lányok, fiúk futóversenye Igen sokan, háromszázötven- öten vettek részt a városi úttö­rőelnökség által rendezett me­zei futóversenyen. Eredmények: Lányok: V. osztályosok, 1000 m-es sík­futás: 1. Szendrő Éva, Imre utca, 2. Hajdú Mária, Imre ut­ca, 3. Dömsödi Ibolya, Légszesz utca. Csapatban: 1. Imre utca, Légszesz utca 3. Petőfi. VI. osztályosok, 1000 m: I. Sós Katalin, Imre utca, 2. Bu­da Éva, Damjanich, 3. Dóczi Új iskola alapjai Az Aszódon épülő 12 tantermes iskola alapjainak föld­munkáin dolgoznak a nagyközségi tanács költségvetési üzemé­nek dolgozói. A hagyományos építkezéssel megvalósuló két­emeletes épület a kiszolgáló helyiségekkel, tornateremmel és tornapályával együtt csaknem 35 millió forintba kerül. Barcza Zsolt felvétele Katalin, Imre utca. Csapatban: 1. Imre utca, 2. Petőfi, 3. Dam­janich. VII. osztályosok, 1200 m: 1. Buda Ildikó, Imre utca, 2. Bo­bos Tünde, Damjanich, 3. Len­gyel Júlia, Damjanich. Csapat­ban: 1. Imre utca, 2. Petőfi, 3. Damjanich. VIII. osztályosok, 1200 m: 1. Klotz Márta, Petőfi, 2. Kor- beák Erika, Petőfi, 3. Zebegnyei Edit, Imre utca. Csapatban: 1. Petőfi, 2. Légszesz utca, 3. Im­re utca. A lányok pontversenyben: 1 Imre utca, 2. Petőfi, 3. Damja­nich, 4. Légszesz utca. Fiúk: V. osztályosok, 1200 m: 1. Tóth Tamás, Damjanich, ■ 2. Kacsuk László, Damjanich, 3. Sztriskó István, Imre utca. Csa­patban: 1. Damjanich, 2. Lég­szesz, 3. Petőfi. VI. osztályosok, 1200 m: 1. Bognár László, Légszesz utca, 2. Batka István, Damjanich, 3. Lipták Ferenc, Damjanich. Csapatban: 1. Damjanich, 2. Imre utca, 3. Légszesz utca. VII. osztályosok, 1700 m: 1. Kovács Gyula, Petőfi, 2. Mik­lós Frigyes, Petőfi, 3. MorVai László, Imre utca. Csapatban: 1. Imre utca, 2. Petőfi, 3. Lég­szesz utca. VÍZI. osztályosok, 1700 m: 1. Hudák Tamás, Imre utca, 2. Sztriskó János, Imre utca, 3. Szabó Tibor, Imre utca. Csa­patban: 1. Imre utca, 2. Petőfi, 3. Damjanich. A fiúk pontversenyében: 1. Imre utca, 2. Damjanich, 3. Petőfi, 4. Légszesz utca. zedeken keresztül több gene­ráció életkörülményeit és -ke­reteit meghatározza. Járásunkban a magánlakás­építők aránya 94, Gödöllőn 37,5 százalékos. Falvaink ké­pét döntően, de még városun­két is jelentős mértékben ez határozza meg. A tervezés színvonala, a tervezők szak­értelme kulcskérdés a lakás- építkezésben, hangsúlyozta Mayer János. Az itt érvénye­sítendő szempontok túlnő­nek egyéni, építtetői, tervezői érdekeken. , Sajnos, a magánlakás-terve- zés még ma is csak részben felel meg azoknak a követel­ményeknek, amelyeket a la­kással mint az életforma és a telelpülés legfontosabb alkotó­elemével szemben támaszta­nunk kellene. Nem volna sza­bad elfogadni a gyakran han­goztatott érvet „az építtető a saját pénzéért azt és olyat épít, amit és amilyent akar”. Településeink fejlődésére az elmúlt időszakban a szét­terülés volt jellemző, egyre nagyobb mezőgazdaságilag művelhető földek kerültek belterületbe, aminek a rende­zési tervek sem mindig siker­rel vetettek gátat. Kedvezőt­lenül hatott a városkép és -szerkezet kialakítására a ré­gebben szinte megakadályoz- hatatlan engedély nélküli épít­kezés, amely minden város- rendezési szemponttal ellen­tétes helyzetet teremtett. Szigorúbb elbírálást Érthetően sok szó esett az ankéton a tervezésről. Mayer János kiemelte, mióta szigo­rúbbak és differenciáltabbak az előírások, javulás tapasz­talható, Járásunkban tizen­négy mérnöki, két üzemmér­nöki, harmincnyolc techniku­si és tizennyolc kőművesmes­teri képesítésű tervező dol­gozik, Kedvezően befolyásol­ta a tervezői színvonalat « megyei magántervezői szakér­tő bizottság, de á megszűnése óta visszaesés következett be: Jelenleg a magánlakásépítés színvonalát nagyobb részben a magántervezők határozzák meg. S mint az ankéton is meg­fogalmazódott, ők tisztában vannak felelősségükkel, igye­keznek megfelelni a követel­ményeknek, Ebben kell őket az eddiginél is jobban segíte­ni a községi tanácsok építés- hatósági ügyintézőinek, a be­nyújtott tervek alapos felül­vizsgálatával és a gazdasági és esztétikai szempontoknak nem megfelelőek visszautasításával. K. P. Buszforduló társadalmi munkával Tovább bővül Gödöllő köz­lekedése, sokak kívánsága tel­jesül azáltal, hogy a volt vá­góhídhoz autóbuszjáratot in­dítanak. Ennek egyik feltétele, a jó út mellett, a buszforduló megépítése. A napokban hely­színi szemle előzte meg azt a tárgyalást, amely a városi tanács műszaki osztályán zaj­lott le. A Volán 20-as számú Vál­lalat, a Szilasmenti Termelő­szövetkezet és a műszaki osz­tály jegyzőkönyvet írt alá, mely szerint a termelőszövet­kezet vállalja a buszforduló megépítését. A tsz mintegy 500 ezer forint értékű társa­dalmi munkával teszi lehető­vé, hogy a város déli részén is megindulhasson a buszfor­galom. Kovács László, a Szi­lasmenti Tsz pártbizottságá­nak titkára kijelentette, má­jus elsejére végeznek a mun­kával. Az új buszvonalon a követ­kező helyeken lesz megálló: a Faiskola utca 4-es számú ház előtt és a vásártéren jobb oldali irányban; a Körösi Cso­rna Sándor és a Tavaszmező utca csatlakozásánál mindkét irányban; a Körösi Csorna Sándor és a Vak Bottyán utca találkozásánál szintén mind­két irányban. Cs. 4 ■»

Next

/
Thumbnails
Contents