Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

rr*r mir. if.r Vs V Ilf ff» 4 1978. MÁRCIUS 36., VASARNAP TV-FIG YELŐ hogy emberszámba vesszük a másikat. Bartók. Nemhogy siker nem volt, de egyenesen botrányba fulladt Bartók Béla Zene, hú­ros- és ütőhangszerekre és ce- lestára című művének bemuta­tója. A korabeli közönség mit sem értett a komponista feszes szerkezetű, szinte matematikai lag kiszámított ritmusképle­teiből, s mintegy hangzavar­nak, instrumentális számjáték­nak minősítette azt. Az idő — s vele együtt zenei műveltségünk gyarapodása — azonban mind közérthetőbbé, közkedveltebbé tette ezt az egyébként valóban nagy fi­gyelmet igénylő művet; elany- nyira. hogy Bartókot idézvén immár az Erdélyi táncok, vagy az éppen tegnap, szombaton műsoron levő Concerto társa­ságában kerül szóba a Zene... A tv-nek köszönhetően most már a legszélesebb körű kö­zönség is meghallgathatta ezt a vibráló szerkezetű művet: csütörtökön késő este képes műsorszórónk eljuttatta mind­azokhoz, akik nagyobb részt véletlenül, kisebb részt szán­dékosan a Zenei klub megné­zése mellett döntöttek. Keveset mondunk, ha azt állítjuk: szép élményben volt részünk, mert nemcsak a fi­gyelemlekötő, a gondolatain­kat nekiszabadító hangzatok kisilabizálására kaptunk ser­kentést, de — Erdélyi Miklós jóvoltából — megannyi okos idegenvezetői szót is a bartóki muzsikához. Mindezért: őszin­IIÉTFŐN Színházi világnap Kerek e világon, ahol csak kígyóinak a rivaldalámpák, a színházi világnapot üdvözlik. Köszöntőnk a határon inneni nézőkön és művészeken kívül hadd szóljon a határon túli színházakhoz is, a magyarul és szlovákul, a magyarul és románul, magyarul és szerbül játszó társulatoknak: szívünk­ben. együtt ünnepelünk velük és kívánunk nekik sok örömet a munkában és munkájuk si­kerében — ezekkel a gondola­tokkal köszönti Örkény István március 27-ét, a 17. színházi világnapot Magyarországon. A köszöntő — amely hétfőn el­hangzik a tévében, rádióban, a magyarországi színházak elő­adásai előtt — a továbbiakban arról szól, hogy a sck évezre­des intézmény, a színház fölött megkongatták a lélekharangot a film, a rádió, a televízió feltalálása után. Ám a bait- látók jóslatára rácáfolt az idő: a színház ma éppen olyan életteli és fontos intézmény, mint eleink korában volt, A régi kalendárium tele volt jeles ünnepekkel, amikor az emberek egymással találkoz­tak. A mi korunkban ritka a közös élmény, az együttes megrendülés. A sok kultikus ünnep közül maradt azonban a színházi este, amikor tele várakozással, elindulunk, hogy nevetve vagy könnyezve isme­retlen sorsokat éljünk át. A Nemzetközi Színházi In­tézet végrehajtó bizottságának és 17. kongresszusának hatá­rozata szerint ez évtől világ­szerte nemzeti üzenet köszönti a színházi világnapot. te köszönet! Akácz László Hangoskodók Helyet cserél a lent és a fent AZ ASZÓDI GIMNÁZIUM ÉLETÉBŐL Mi történik, ha helyet cse­rél a lent és a fent? Egy krizantém: keljfeljancsi, vé­kony szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint füstcsóváján tovarobog ... Bent egy dülöngélő vendég — fejjel aláfelé — elhozza sörét a söntésből. A sorrend: lent a hab, rajta a sör, fent a po­Fordított nap Az aszódi gimnazisták szá­mára ez a nap sem kezdődik különbül, mint a többi. Ko­rán kelnek, reggeliznek, tás­kát fognak, iskolába indul­nak. Talán kissé jókedvűbben, mint máskor. Elvégre ez a nap — fordított nap. Helyet cserél fent és lent, diák és tanár. Így tehát megszületett a diák-tanár és a tanár-diák fogalma... Az első tanítási óra alatt — ez még a talpán áll — az irodában sor kerül az őrség­váltásra: gazdát cserélnek a naplók, az íróasztalok, a fe­hér köpenyek, s az ügyelete­st naplót, a lepedőnyi tanári órarendet birtokba veszi a diák-igazgatóság, amely meg­tartja első értekezletét. Kicsöngetés után az udva­ron gyülekezik a gimnázium apraja-nagyja. A viharos szélben' dideregve hallgatják az igazgató (valódi), Cser László szavait: — Az iskola fontos felada­ta az öntevékenységre, önkor­mányzatra nevelés. Erre kínál jó lehetőséget a mai fordított tanítási nap. Kiderül majd, hogy mennyire fejlettek az osztályközösségek, s maga az iskola. Bepillantotok a tanári kulisszatitkokba, s talán egy kicsit megértőbbek lesztek ez­után velünk, nevelőkkel... Ezzel a vörös selyempárnán lapuló iskolakulcsot (vele egy napra az igazgatói fele­lősséget) egy negyedikes diák, Král László kezébe helyezi... A tanulók választott igaz­gatója pedig megköszöni vá­lasztóinak a bizalmat, s kéri őket: vegyék komolyan ezt a tanítási napot is. Majd — demokratikus vezetési stílus­ra vall — ezeket mondja: — Akinek gondja van, azt szí­vesen látom az igazgatói iro­dában ... Reggeltől délig Öra előtt: a folyosón egy srác ül, lázasan másolja a leckét: Órán: A diák-tanár, Kovács Ildikó, higgadtan, felkészülten hár talpa. Egy csöpp nem sok, de annyi sem csordul ki belőle... — írja Örkény István egyik egypercesében, a címe: Arról, hogy mi a gro­teszk. Vajon a visszájára fordítás, a tótágast álló világ csak mu­latságosan torz lehet? Nézzünk tüzetesebben egy másik pél­dát: milyen egy ... az iskolában magyarázza az 1/A-nak a vektorok összeadását. Csend van a teremben, a légyzüm­mögés is hallatszana, ha a tavaszelői napon lenne már légy. Tizennyolcán füzetük fö­lé hajolva rajzolnak, szer­kesztenek. Amikor a diák­igazgató az osztályba lép — vigyázzba állnak ... Az utolsó padban ül a ta­nár-diák, Kovács Istvánná. — Nem a lányom — súgja. — Elégedetten bólogat, amikor az óra egy-egy feladatán túljut a táblánál álló egynapi he­lyettes. Valahogy korábban végez a tananyaggal. A csen­getésig maradt még néhány perc — ez a játéké. A fel­advány természetesen mate­matikai ... Igazgatói iroda: Král Lász­ló diák-igazgató sorra kapja a telefonokat. Amit tud, el­intéz, amit nem, elhalaszt másnapra. Ha személyesen Cser Lászlót keresik, akkor házon kívül van ... A tanári klubszoba: Itt ül­dögél néhány pedagógus-diák, lyukas órájuk van. Csak egy­szer kérik a segítségüket: tanszerekről érkezett számla, a banknak fizetni kell, ott nem ismernek fordított na­pot. Pénzes Ferenc igazgató­helyettes-diák, mi mást te­hetne, odakanyarítja az alá­írását ... Folyosó: rövidzárlat van, nem szól a csengő. Az ügye­letes tanár-diák tehát egy fémkolompot kongat... Szünet: Az iskolarádió ez­úttal a tanárok tréfás műsorát sugározza. Mert ők is részt vesznek az Edzett tantestüle­tért mozgalomban. Részlet a /orgatókönyvből: „Először is könyökgyakorlato­kat végzünk. Ezeket haszno­síthatjuk a tízpercek alatt, a folyosói közlekedésben. A ndplóba írandó gömbölyded számok érdekében végezzük az ujjgyakorlatokat. Dolgo­zatírások előtt ajánlatosak a szemizom-edzések...” Másik szünet: A tornate­remben iskolai fórumot tart a diák-igazgatóság. A kérdések­ből: Mikorra épül fel a gim­názium tanuszodája? Hogyan készíti a diák-igazgató a bab­gulyást? Az iskola közeled­jen-e a kollégiumhoz, avagy fordítva? Miért késnek so­kan a nulladik óráról? Ho­gyan értékelik a szünetben elhangzott rádióműsort? Mon­danának-e egy viccet? Be­mutatnák-e milyen a szabá­lyos fekvőtámasz? (Ez utób­bira a testnevelést oktató ta­nár-diákot kérte fel a diák­igazgatóság, s Nyíri Szabolcs 10 példás fekvőtámaszt pro­dukált ...) A bokros tennivalók A fordított nap délután két órakor fejeződött be. Helyre­billen a gimnáziumban a ko­rábbi rend. A fogalmak egy­szerűsödnek: a tanár ismét ta­nár, a diák pedig diák. — Ezen a napon? Megszer­veztem a programot társaim­mal, tartottam világnézeti órát, levezettem a megnyitó ün­nepséget, az értekezletet, te­lefonálgattam, újságmegrende­lést intéztem, válaszoltam a fórum kérdéseire, órát láto­gattam, részt vettem az isko­lai közös tornán, elsimítottam néhány apróbb ügyet, és visszaadtam az iskola kulcsát Nem volt könnyű napom — mondja Král László.., — Mire vagyok büszke? — kérdez vissza az igazgató, Cser László. — Iskolánkban idén éljük a 214. tanévet. Miénk az ország egyik legré­gibb gimnáziuma. Nagyapám is itt végzett... S a régi ha­gyományokat ápoló gimnázium mellett kifejlődött egy gépé­szeti szakközépiskola is. Szép tiszta műhelyekkel, 120 ta­nulóval. Már ott tartanak, hogy bérmunkát vállalnak a termelőüzemektől... — Az iskolaépület adottsá­gai jók, tágasak, alakíthatók a termek. Két esztendeje ke­rültem ide igazgatónak, s az­óta a tanárokkal, diákokkal együtt formáljuk az iskolát. Átépítettük a gazdasági irodát, társadalmi munkában Maskurázás tojásültetéssel Népünnepély Galgamácsán A teremtés istennőjének, az ős­anyának kiesett öléből az őstojás. Szétnyílt és belőle formálódott a föld, darabkáiból a világmindenség —■ a Kalevala, a finn nemzeti eposz így meséli el a világ keletkezését. A világot és természetesen az életét. Mindenfajta élettelen és élő tehát tojásból született a Kalevala sze­rint. E réges-régi mondának szám­talan párhuzamát találhatjuk a kü­lönböző nemzetek népköltészetében és meséiben. A teremtés és a szüle­tés természetes, ősi tapasztalatok alapján kapcsolódott össze a tavasz- várással. a természet újjászületésé­vel. S így került ez a népi ünnep, a húsvét az év első harmadának fordulójára. Vödörből a szépségáldás Természetesen ide kapcsolódik va­lamennyi népi, nemzetiségi, sőt, törzsi hagyomány is, amely a ter­mészet kibontását és a termékeny­ség iránti vágyat idézi, jelképezi. Ezért mondhatjuk, hogy a húsvét eredetileg pogány, ünnep, pontosab­ban a kereszténység megjelenése előtt vallási rítusaiban is tartalmi­lag sokkal több köze volt az ember és a természet kapcsolatához, mint a középkor után. S a húsvét jelké­peiben ma is őrződik — sokszor ön- tudatlanul — a természetes ösztö- nösség és a tiszta erő, amely az em­bert környezetével összeköti. A húsvét az egyik legsokszínűbb, leggazdagabb hagyományt ölelő ün­nep, az országnak szinte minden táján. De egyetlen falu húsvéti ün­nephagyománya is gazdag példát mutat. A Galga menti falvak szo­kásai azonban még különlegessége­ket is tartalmaznak. Galgamácsán — s a vele testvér­község Hévízgyörkön — holnap, hús­véthétfőn, egész napos és valószínű­leg a település ap raját-nagy j át meg­mozgató ünnep lesz. Mi sem termé-\ szetesebb, minthogy locsolkodás- sal kezdődik a nap. Bizonyára a vö­dör, sőt, a dézsa vizet is szívesen fogadják majd a lányok-fiatalasz- szonyok. Szerencsére az évtizedek­kel korábbi szokástól már nem kell tartaniok, amikor megmártották, tetőtől talpig hideg vízben megfü- rösztötték őket a férfiak. Erről a kedves szokásról be­szélt lapunknak Katona Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem folklór tanszékének docense, a né­pi hagyományok ismert szakértője. Mágikus maszkok tavaszköszöntő j e — A locsolkodás eredete — mint mondotta — az a jó kívánság, hogy a lányok-asszonyok megőrizzék egészségüket, frisseségüket, üde- ségüket és tisztaságukat. Ezek mel­lett a termékenység, a szapora gyer­mekáldás jelképeként is elterjedt. A galgamácsai húsvét különleges­ségét délután egy órától kezdődő programban láthatják az érdeklő­dők. Ez a maskurázás és a tojásül­tetés. Ez a szokás a XVI. században terjedt el Magyarországon, de min­dig csak -farsangkor, pünkösdkor, szüretkor, vagy karácsonytájt öltöt­tek magukra álarcot, állatbőrt és egyéb maszkot. Húsvéti maskarázás csak a Galga mentén divatos. A holnapi karneváli hangulatról Du­dás Juli népművész és helybéli együttese és a galgamácsai terme­lőszövetkezet KISZ-szgrvezete gon­doskodik. — A húsvéti maskurázás Galga­mácsán is azonos értelmű, mint más etikai területeken, csak erősebben kapcsolódik a tavaszhoz, a termé­kenységhez és a gazdag termés vá- rásához — magyarázta Katona Im­re. — A maskurázásnak kettős tar­talma van: az egyik mágikus. Ősi szokás volt, hogy a törzsfők és a va­rázslók félelmetes jelmezeket öltöt­tek magukra, részben a túlviláglSk, az istenek akaratát tolmácsolták így a törzsnek, részben pedig ezen a módon igyekezték elüldözni a go­nosz szellemeket. A maskurázás praktikusabb vonatkozása, hogy az emberek csodálták az állatok ügyes­ségét és erejét, ezért magukra öltöt­ték a bőrüket. Ezzel remélték ugyan­is átmeneti tulajdonságaikat is. Ostojásból hímestojás Érdekesen találkozik a két nép­szokás eredete és módja. A szép­ség és termékenység áldása a lo­A virágos, madaras, sárközi motívu­mokat kicával írják a tojásokra. Bog­nár József né, aki Bátán dolgozik, hu- szonkétszer vesz kézbe egy tojást, míg véglegesen kialakulnak rajta azok a min­ták, amelyekben sok-sok ember gyönyör­ködik. csolkodás. Ennek díja, jutalma pe­dig a hímes tojás, amely az élet, a születés szimbóluma. S mindezek­hez kapcsolódik a természet befo­lyásolásának vágya a maskurázás- sal. Aztán a galgamácsai ünnepen mindezt teljessé teszi az esti eszem- iszommal, tánccal-vigalommal tar­kított népviseleti bál, a helyi mű­velődési központban. Kriszt György húztuk a válaszfalakat a ka­rácsonyi szünetben. Elkészült az új KRESZ-iroda, a KISZ- klub, a 15 ezer kötetes könyv­tár. Az iskola négyholdas parkjának rendezéséből mind a 230 gimnazista részt vál­lalt. A diákok szerelték az iskolarádiót, és most osztá­lyonként versengenek, kié a legjobb műsor... Tisztelet a tudásnak — De a legbüszkébb arra vagyok, hogy normális, emberi kapcsolat alakult ki a nevelők és a diákok között. Szó sincs arról, hogy csorba esne a ta­nári tekintélyen. Az iskolai demokratizmus alapja külön­ben sem a mesterségesen szült tekintély, hanem az a tisztelet, amely a tapasztal­tabb, képzettebb embernek jár. Nálunk a KISZ, az osz­tályok diákbizottságai és a pe­dagógusok együttműködnek. Erre szép példa a sok társa­dalmi munka, vagy az ifjúság: napok rendezvénysorozata is­kolánkban: volt itt egy hét alatt filmbemutató, szerző— közönség találkozó, részt vet­tünk a forradalmi ifjúsági na­pok járási ünnepségén, a sportvetélkedőn, itt tartottuk a Petőfi szavalóversenyt, a kollégisták akadályversenyét, volt táncház is, és ma a for­dított nap... — Erre különösen büszke vagyok: diákjaink jól kiállták a próbát... Vasvári G. Pál A televízió gyermekosztály; új, havonként jelentkező - műsort indított. A gyerme­kek zenei műveltségét játékos formában fejlesztő sorozatot Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző írta és vezeti. Az adás rendezője Lovass Ferenc, vezető operatőr Abonyi Antal. Ké­pünkön: Balázs Árpád műsorvezetés közben. Anyanyelv. Kis hal — jó hal. bizonygatja a halászok ősi szó­lásmondása. Kis műsor — jó műsor: igazíthatja át ezt az igazságot a maga képernyős világához olykor-olykor az előfizető. Akkor például, ha a Szépen, jól magyarul című sorozat valamely darabját hirdeti a műsor. Joggal, hi­szen ez a kis műsor — műsor a javából, mert azon túl, hogy anyanyelvűnk különféle alkal­makkor illendő használatára oktat, egyszersmind a célsze­rű, a helyes viselkedésre is fölhívja a figyelmet. Mindez­zel együtt pedig egy afféle társadalmi látlelettel szolgál, jelezvén: hol bicsaklik meg szavunk; hol nem igazodik va­lamely helyzethez kezünk mozgása, testünk tartása. Hogy csak néhány közel­múltbéli példát említsünk Po- mezanski György műsorvezető kitűnő sorozatából: sokszor sértjük meg egymást az imént említett kéz-, illetve testtartás. .sál. Vagy túl hosszúra szabjuk azt a bizonyos három lépést — mármint azok teszik ezt, akik­re valamely munkák irányítá­sa bízatott —; vagy pedig mindjárt az első találkozáskor a vállát tapogatjuk, karját si­mogatjuk újdonsült ismerő, sünknek. Mint a viselkedéstan első számú hazai szakértője. Montágh Imre remek színé­szi, játékkal kísért ismertető, jében elmondta: a tisztelet vezérelje mozdulatainkat, s mindig a partner kiléte — fő­nöki, beosztotti, baráti, roko. ni mivolta — döntse el, milyen gesztusokkal közeledhetünk feléje. De ugyanígy a bizonytalan­ság jellemzi szóbeli megnyilat­kozásainkat is! Jószerivel azt sem tudjuk, mi a fölszólalás — ez egy előre eltervezett, gondolataiban tisztázott, kellő higgadtsággal előadott szóbeli megnyilatkozás —; és mi a hozzászólás. Ez utóbhi azon ültő- vagy áltóhelyünkben tör föl belőlünk, s ilyenformán az indulat is ott parázslik a mon­dandó mögött... Hosszan sorolhatnánk még. mi mindenre oktat kedves do­bozunknak ez a jónál is jobb kis műsora, s ugyancsak hosz- szú időbe tellne számba venni mindazt, amit társaslénykénl lehetne, s kellene alkalmaz­nunk a Szépen, jól... helyzet- gyakorlataiból. E leltározás helyett hadd ismételjük meg inkább azt a kötelességünket, amit e huszonöt percek su­gallnak: valóban járjon ki a tisztelet mindenkinek akár mozduló, akár megnyilatkozó mivoltában. A tisztelet, a megbecsülés — egyszóval az.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents