Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

1978. MÁRCIUS 25., SZOMBAT YA'S/y/JZZZZ2Z/!2.. Még hatvanöt.., múltban. Ugyanitt most újabb idén elkészülnek. Szentendrén, a Füzes parki OTP-lakótelepen 100 lakás­ba költözhettek be a közcl- 65 lakás épül. Ezek Is még az Bozsán Péter felvétele Az első lépés Egyesített gyógyítás-megelőzés segíti a betegellátást Az egészségügyi intézmé­nyek egyesítését az egészség- ügyi miniszter 1975-ben írta Kiváló újítók Nem nézik tétlenül ha áll a gép — A Beton és Vasbetonipa­ri Művek szentendrei gyárá­ban szép hagyománya van az újító mozgalomnak — mond­ta Juhász Károly, a gyári pártvezetőség titkára. — Kel­lenek a hasznosítható,, ügyes ötletek, mert a hét éve mű­ködő olasz automata mozaik- lapgyártó sor gyakran el­romlik. A 120 millió forint ér­tékű berendezésen az idén 250 ezer négyzetméter mozaikla­pot akarunk gyártani. A ter­mészetes kopás és a sok hiba­forrás miatt egyre nehezebb a termelés. Ha 180 ezer négy­zetméter alá csökken, akkor már gazdaságtalan a beren­dezés üzemeltetése. Felméré­seink szerint a 270 apróbb-na­gyobb géphiba túlnyomó ré­szét a gyári szakemberek, újí­tók javították meg, ahol le­hetett az alkatrészeket a ha­zai piacon kaphatókkal he­lyettesítették. Ha munkása­ink nem lettek volna aktívak, ötletgazdagok, akkor talán már nem készülhetne Szent­endrén mozaiklap. — Annak ellenére, hogy a legmesszebbmenőkig próbál­tuk helyrehozni a berendezés hiányosságait, illetve a mi vi­szonyainkhoz alakítani a gép­sort, nemsokára legalább 14— 15 millió forintos felújítás után tudunk csak eleget tenni a népgazdaság igényeinek. A gyártósor ára a mostani ter­melés mellett sajnos csak 1981—82-re térül meg. Az ezüst fokozat várományosai Nem elég hangsúlyozni, hogy a 16 esztendős újítómozgalmi múlttal rendelkező gyárban, milyen sokan tevékenykedtek a közös gondok megoldásában, egyhítésében. Erről beszél­jenek az újítók és Fodor Ká­roly újítási előadó. Fodor Károly elmondta, hogy tavaly 19 javaslat közül 12-t megvalósítottak. Üjítási díjként 42 ezer 400 forintot fizettek ki. A legügyesebb újí­tások Csuka Ernő lakatos cso­portvezető és Kócsy Géza elektroműszerész nevéhez fű­ződnek. Mindketten tulajdo­nosai a Kiváló újító oklevél bronz fokozatának, tehát már 25 ezer forint újítási díjat kaptak a gyártól. Jelenleg azon munkálkodnak, hogy megkapják az Építési és Vá­rosfej les,ztési Minisztérium, a SZOT és az Országos Talál­mányi Hivatal által adomá­nyozott ezüst fokozatot is. Ezért 30 ezer forint értékű újítást kell megtervezni, ki­vitelezni. Csuka Ernő 25 éve dolgozik a szakmájában, első újítását pedig 13 évvel ezelőtt fogadták el, azóta 17-et alkalmaznak a gyakorlatban. Kócsy Gézá­nak már 23 megvalósított újí­tása van. Ot éve elhatározták, hogy közösen próbálják elhá­rítani a gyártási folyamatokkor észlelt hibákat. — Elválaszthatatlan a mi munkaterületünkön a lakatos és az elektrotechnikai szaktu­dás. Tehát kiegészítjük isme­reteinket. Mindkettőnk tu­lajdonsága: ném tudjuk tétle­nül nézni a gépállást, a selej- tet — beszéli Csuka Ernő és helyesel hozzá fiatalabb társa, aki még megemlíti. — Az újítási konferenciákon és a feladattervből is értesü­lünk azokról a gondokról, ame­lyeket meg kell oldani, illet­ve mi az, ami a gyártás fo­lyamatosságához szükséges. Saját észrevételeink mellett ezek is foglalkoztatnak ben­nünket. A mozaik-üzemrész beruházásakor nemegyszer észrevettük, hogy sok mindent át kell tervezni, alakítani a hazai körülményekhez. Kevesebb a selejt — Újításaik közül mire a legbüszkébbek? — A mozaiklap gyártásnál a frissen gyártott termék áll­ványba rakásakor sok eltörött, mivel az olasz gép érzékelő rendszere nem volt megbízha­tó. A tmk műhelyben elkészí­tettünk egy elektropneumati- kus rednszert és beépítettük a régi helyébe. Azóta alig van selejt. — A másik érdekes mun­kánk a merüléses olajszivaty- tyú átalakítása volt. A szi­vattyút a tartály tetejére he­lyeztük, így jobb a hűtése, élettartama megnőtt, a mun­kafolyamat meggyorsult, sől a szivattyúrendszer variálható. Kicseréltük az olasz szelepe­ket és a szivattyút forintért vásárolhatom, tehát valutát is megtakarítottunk. Ebben a munkában részt vett Győri Fe­renc művezető is. Szigorúbb előírások — Most törik-e valamin a fejüket? — A sikerélmény és a szak­maszeretet is ösztönöz bennün­ket a fejlesztésekre — vála­szolt Kócsy Géza. — Most pél­dául a Kandó Kálmán szocia­lista brigáddal közösen ké­szítettem egy újítást, a moza­iklap nemes felületét adagoló gép elektromos átalakítására. Valamennyiünk véleménye az volt, hogy az eredeti megol­dás a magyar szabványnak nem megfelelő, balesetveszé­lyes, éppen ezért szorgalmaz tűk az elektromos vezetékek áthelyezését. Egyébként Csu­ka Ernő volt az olasz cégnél tanulmányúton, én meg turis­taként. Érdekelt, hogyan mű­ködik Olaszországban az au­tomatikus gyártósor. Mindket­ten állítjuk, hogy a magyar balesetvédelmi előírások jó­val szigorúbbak az olaszoké­nál. — Hogy mire költjük az újí­tási díjat?' Nekem — mondja az elektroműszerész — a Tra­bantom háromnegyede abból van A kollégám pedig a gye­rekek ruházkodására, a ház­tartás korszerűsítésére köl­tötte a pénzt. elő, mégpedig azért, hogy a gyógyító, megelőző Intézmény­rendszer hatékonyabban fej­lődjék, és így minőségileg ja­vuljon a betegellátás. Az in­tegráció lehetőséget teremt a párhuzamosságok megszünte­tésére, a hatkonyabb munkára, valamint a gazdasági és mű­szaki ellátás egységes meg­szervezésére. Mindezeken kí­vül lehetővé teszi az intézmé­nyek közötti széles körű együttműködést is. Szentendrén a helyi adott­ságokat figyelembe véve 1977. januárjában hozták létre az integráció első lépcső­iéként a Szentendre váro­si-járási egyesített gyó­gyító-megelőző intézmény- rendszert. Ennek gondoskodnia kell város 16 ezer 500; illetve a já­rás 42 ezer lakosának és az üdülővendégek egészségügyi ellátásáról. Mindezekért Szent, endre város tanácsa, illetve a városi-járási főorvos, dr. Lá­zár Sándor a felelős. A főor­vossal beszélgettünk az in­tegráció eddigi tapasztalatai­ról. — Az egészségügyet szervez­ni, az intézményeket egysége­síteni tudomány — mondotta. — Az alapellátást a szakorvosi és kórházi ellátást integrálni nagyszerű elképzelés, lendítője lehet a szocialista egészségügy megteremtésének. — Szentendrén, sőt a járás­ban sincs kórház, tehát meg Palánta termesztőzsákon vöktől, kórokozóktól, betegsé­gektől. Zsákokon tehát ott is lehet zöldségfélét telepíteni, ahol rossz minőségű a föld. A paprika- és paradicsom­palántáknak a fejlődéséhez szükséges meleget mestersé­gesen adagolják. A gyorsabb növekedést, valamint a több termést a műanyag zsákokhoz csatlakozó, tápanyagutánpöt- lást csepegtető fej biztosítja. A decemberben vetett pa­lánták 11 hétig cserépben nö­vekedtek, utána ültették át őket a tőzegtalajos termesztő­zsákokba. A kertészek a ter- mőrefordulásig, tehát körülbe­lül májusig abban nevelik őket. Az Óbuda Mezőgazdasági Tsz-nek az idén készül el a 6 ezer négyzetméter alapterüle­tű üvegháza és jövőre már teljes kapacitással foglalkoz­nak a termesztőzsákos mód­szerrel. I Az Óbuda Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben össze­sen 10 ezer négyzetméter alap- területű üvegházban virágzik már a paradicsom- és a pap­rikapalánta. A kertészek az öntözés, kötözés, oldalhajtások ritkítása mellett a Sasadi Tsz-nek az idén kétmillió pa- radicsompaiántát is termeszte­nek. A hatalmas üvegházakban Cehl Gábor ágazatvezető fő­mérnök büszkén mutatta az új módszerrel termelt és a hagyományoshoz képest máris jóval magasabb növésű, jól fejlett paradicsom és paprika növényeket. Nagyüzemi mére­tekben az országban csupán az Óbuda Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet hajtat tőzeg­gel bélelt termesztőzsákokban palántákat. A növények mentesülnek a talajban óha­tatlanul elszaporodó kárte­kell elégednünk a kisebb mér tékű egyesítéssel. Pedig sok haszna volna, ha a területünk orvosai is élvezhetnék az in tegráció legkézenfekvőbb, leg­fontosabb hatását, a szakmai tudás szintentartását és fej­lesztését. — Hogyan próbálják megöl­dani a szentendrei egészség- ügyiek továbbképzését? — Szentendre város és járás körzeti orvosai csupán konzul tálni tudnak a gyógyító-meg­előző intézmény szakorvosai val. Mióta az egyesített intéz­mény létezik, kötelesek elfo­gadni a rendelőintézeti főor­vos szakvéleményét. A fekvő­beteg-ellátás széttagozódott: a súlyos betegeket, a műtétre szorulókat kórházi ellátásra a Pest megyei tanács Semmel­weis Kórházában, az ORFI- ba, az Orvostovábbképző In­tézetbe, a váci, illetve az esz­tergomi kórháza irányítjuk. — Kihasználják-e a gyógyí­tó-megelőző intézmény orvosai a szülőotthonban kínálkozó szakmai-együttműködési lehe­tőségeket? — Természetesen. Az egye­sítés előtt mindig gondot oko­zott az ügyelet megszervezése, hiszen a 15 helyes szülőotthon feladatait mindössze 2 orvos látta el. Tavaly, év elejétől a rendelőintézeti szülész-nőgyó­gyász szakorvosoknak köteles­sége ügyeletet vállalni. Szíve­sen is végzik a szülőotthon! munkát. Sőt a gyógyító-meg­előző intézmény szakorvosai kijárnak a szentendrei já­rásba is terhes szaktanács­adásra. — Milyen változásokat ho­zott még a rendelőintézet, a gondozóintézetek, a körzeti és üzemegészségügyi szolgálatok, a szülőotthon, valamint a megelőző intézmények egyesí­tése? — Elsőként említem meg a kis létszámmal működő üzem­egészségügyi ellátást, ahol az integráció következtében való. sült meg o szolgálat folyama­tossága, a központi kartoték- rendszer bevezetése óta pedig elkerülhetők a párhuzamos vizsgálatok. A röntgenosztály­nál és a tüdőbeteg-gondozó in­tézetnél kialakult az egymást kisegítő és harmonikus légkör. A gazdasági, műszaki terüle­ten az integrációval lehetővé vált az eddig két gondnoksághoz tartozó in­tézmények ellátási szintjé­nek kiegyenlítése. A pénzt koncentrálva tavaly például a körzeti orvosi ren­delők felújítására költöttünk legtöbbet. Az orvosi műszerek­ből olyan raktárkészletet állí­tottunk össze, ameljr lehetővé teszi a meghibásodott eszkö­zök azonnali kicserélését. Sikeres vetélkedő Budakalászon A járásban a VIT-staféta Országszerte készülnek a fiatalok ezrei a XI. Világifjú­sági és Diáktalálkozóra. A KISZ szentendrei járási bi­zottsága nemrég a budakalá­szi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művelődési házá­ban rendezett „Köszöntünk, VIT, köszöntünk Havannai” címmel vetélkedőt. A szent­endrei járásból verbuváló­dott nyolc csapat közül az első helyet a budakalászi szö­vőgyár 1. csapata szerezte meg. Az öttagú értékelő bi­zottság elnöke, Pákolicz Mi­hály, az MSZMP szentendrei járási bizottság propaganda- és művelődésügyi osztályá­nak vezetője alaposnak ítél­te a versenyző fiatalok fel- készültségéi­A szentendrei járás ifjú­kommunistái egyébként már­cius 17-én vették at a váci KlüZ-esektől a díszes VIT- stafétabotot, amelyet 1977. november 7-én indítottak me­gyejáró útjára. A budakalá­szi járási vetélkedőt is a VIT- staféta megérkezésének tisz­teletére rendezték. Az emlék­szalagok százaival díszített szimbólum március 21-én ér. kezett a pomázi KlSZ-bizott- sághoz, ahol három napig őrizték a nagyközség művelő^ dési házában. Miután a járás községei­nek KISZ-tagjai felkötik sza­lagjaikat a másfél méter hosz- szú stafétabotra, március 30- án tovább adják a KISZ szentendrei bizottságának. A staféta meghatározott útvo­nalon, Pest megye minden vá­rosába és községébe eljut. Utolsóként Ráckevén várják, ahol május 21-én rendezik körülbelül 30 ezer fiatal rész­vételével a megyei ifjúsági ta­lálkozót. KRESZ-park — kevesebb baleset A szentendrei járási és vá­rosi közlekedésbiztonsági ta­nács egyik fontos feladata a gyermekbalesetek megelőzése. Szép terveiket persze csak társadalmi összefogással tud­ják valóra váltani. A közle­kedésbiztonsági tanács sze­rint KRESZ-parkok létesítésé­vel csökkenthetők a Dunaka­nyarban gyakori gyermekbal­esetek. Az utcákon, sokszor a nagyon forgalmas főközlekedé­si úton játszó, labdázó gyere­keket a játszóterekre, illetve KRESZ-parkokba lehet irá­nyítani. A szentendrei óvodák udvarán létrehozott minipar­kok kedveltek, az óvónők si­keresen magyarázzák el a köz­lekedés legalapvetőbb ismere­teit. A tervek szerint PorrUu zon szeretnének mielőbb ki­alakítani miniparkot. Ehhez persze a közlekedésbiztonsági tanács szakmai hozzáértésén kívül az intézmények, üze­mek anyagi támogatása is szükséges. A KBT szentendrei elnöke Nagy István rendőrka­pitány április 4-én adja át a gyerekeknek a Járás legújabb KRESZ-parkját Visegrádon. A pedagógusok és rendőrök irá­nyítása mellett a dunakanyari gyerekek az ünnep után az új KRESZ-parkban játszva sajátítják el a közlekedési tudnivalókat. Egyébként Szentendrén ugyancsak a gyerekek védel­mét szolgálják a KBT által egyenruhával, tányérsapká­val, tárcsával ellátott közle­kedési úttörők. A 238 pajtás a legforgalmasabb útszakaszo. kon segíti, óvja társait az át­kelésnél. Mák — kísérleti parcellán. A budakalászi GyógynSvénykutató Inté­zet kísérleti parcelláján megkezdődött a tavaszi munka. Képünkön: az üzem dol­gozói a mákot kapálják. Hírek innen-onnan — Több száz ellenőrzést tartott néhány hónap alatt a szentendrei városi tanács mű­szaki osztálya. Ez ideig 23 en­gedély nélküli építkezést fe­deztek fel, és ezért az épít­kezőket összesen 123 ezer 454 forint bírsággal sújtották. — Kubában jártam cím­mel Antal Teréz diavetítéses, zenés útiélmény-beszámolót tartott pénteken, 18 órakor az izbégi ifjúsági klubban. Az előadás jó alkalom volt a XL Világifjúsági és Diáktalálkozót rendező ország megismerésé­re. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents