Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

1978. MÁRCIUS 25., SZOMBAT 3 Befejeződött « országgyűlés tavaszi ülésszaka flotta, hogy a községekben, a tanyákon lakók az elmúlt év­tizedeteken jelentős ánami tá­mogatással, társadalmi munká­val és pénzzel járultak hozzá a községek villamosításához. Most mégis jóval többet kell fizetniük az áramfogyasztásért, mint a városiaknak, s ez tár­sadalmi igazságtalanság. Igaz, hogy csak részkérdés a téma­körön belül, ám -mégis sok em­bert érint, hogy a villamos kapcsolóórákhoz vidéken csak nehezen lehet hozzájutni, ■ ezért az ott laké* a meleg vizet adó villanybojlereket — e kap­csoló híján — nem használhat­ják a kedvezményes éjszakai áramdijjal. Az órahiány ily- képpen mintegy havi 600—700 forintos veszteséget okozhat falusiaknak. Simon Pál nehézipari minisz­ter válaszában elmondta: Pesten egy kilowattóra ára­mért egy forintot fizetnek az emberek, ugyanennyi áram a falusiaknak 2,30 forintba ke­rül. A különbségek régen ala_ kultak ki, s akkoriban a ki­sebb és nagyobb laksűrűségű körzetek energiaellátásának beruházásában, fenntartásában, üzemeltetésében mutatkozó eltéréseket tükrözték. Azóta a költségek arányai változtak, ám a fogyasztói térítések között meglevő különbségek eltünte­tését csak az életszínvonalpo­litikai célok között lehet ke­zelni. Árcsökkentésre nincs mód, hiszen — mondotta a miniszter — tavaly is majd egymilliárd forintnyi állami támogatást adtak a lakossági fogyasztóknak. Á kapcsolóórákról szólva ki­emelte: felszerelésük és a hőtároló berendezések, köztük a villanybojler éjszákai hasz­nálata nemcsak a lakosságnak, hanem a népgazdaságnak is jó. Á kapcsolóóra azonban kevés, annak ellenére, hogy az idén már tízezret importáltunk, és további húszezer berendezés behozataláról tárgyalnak. Nö­velik a hazai gyártását is, ám a jelenlegi „sorbanállás" vár­hatóan csak 1979 végére, 1980 elejére szűnik meg. Az interpelláló képviselő a választ' elfogadta. Az ország- gyűlés pedig négy el lenszava­zattal tudomásul vette. *' ir O/'iÓíIiJ" 1. Az mterpellálások . végezté­vel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek máso­dik napján Apró Antal és Pé­ter János látta el az elnöki tisztet — befejeződött. fon Emiatt- nemrégiben egy anya orvos, szakszerű segítség nél­kül hozta világra a gyermekét, mert nem tudtak mentőt hív­ni a hirtelen jött szüléshez. Tűz is lehet. Sose történjen meg, de rázúdulhat a lakos­ságra bármiféle természeti ka­tasztrófa, s nem áll módjuk­ban gyors kapcsolatot terem­teni a külvilággal. Nincs értelme tovább ecse­telni, mi minden következmé­nye lehet a vonalak hiányá­nak. Megnyugtató, hogy ez a község — Nagykovácsi — egy hónapon belül megkapja a se­gélykérő telefont További fel­adat vár viszont a postára, például Solymáron, ahol nyil­vános telefonállomás ugyan van, de a három orvos közül egyiknek a lakásában sincs távbeszélő készülék. Az vitat­hatatlanul szép eredmény, hogy tavaly csupán az első félévben — terven felül — or­szágosain 45 ezerrel több állo­mást tudott bekapcsolni a posta a hálózatba, az ismert beruházási körülmények kö­zött Pérsze az is vitathatat­lan, hogy Budakeszin az öt­száz lakásos lakótelepen egyetlen telefon sem létezik. Belátható időn belül, úgy lát­szik, nem is lesz. A ttól mindenesetre egyha­mar nem kell tartani ezekben a budai járási községekben — de más tájain sem a megyének, az ország­nak — hogy a magánlakások hajnali csendjét teleföncsőrgés veri föl. Az egyéni előfizetők igényeit még a következő öt­éves tervben sem tudja ma­radéktalanul kielégíteni a pos­ta De nem is ez a legfonto­sabb. Az a fontos, hogy leg­alább olvan helyekre kerülje­nek mielőbb távbeszélő állo­mások, amelyeken esetleg éle­tet menthetnek. Bálint Ibolya Miután a képviselők fel­szólalásai egyetértőek vol­tak és hasznosan egészítet­ték ki a beszámolót, Púja Frigyes, nem élt a válaszadás, a zárszó jogával. Ezután határozathozatal kö­vetkezett: az országgyűlés Pú­ja Frigyesnek, a kormány kül­politikájáról tartott beszá­molóját jóváhagyólag tudo­másul vette. terpellációk állítását — Segély* Az egységes erdőséről nyugtatóan csak a VI. ötéves terv közepére, 1983-ra tud­nak gondoskodni a kis közsé­gek elavult, rozoga hálózatá­nak modernizálásáról, korsze­rűsítéséről. Az interpelláció­ban elhangzottak alapján azonban Nagykovácsiban egy nőnapon belül segélykérő te­lefont szerelnek föl. A mi­niszter beszámolt arról is, hogy az idén a tárcának ter­ven felül több mint egy mil­liárd forintot szavazták meg, s ez 45 ezer újabb állomás be­kapcsolását teszi lehetővé. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés tudomásul vette. • SÁNDOR DEZSŐ (Bor­so- m. 15. vk.), választókerüle­tében betöltetlen körzeti és üzemorvosi állásai ügyében ' Interpellált képviselője az egészségügyi miniszterhez. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter válaszában kiemelte, hogy a lakosság joggal türel­metlen, s a megoldáshoz köz­ponti és helyi intézkedésekre is szükség van. Még az idén rendelet születik, s lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az üres orvosi állások betöltésére „vezényléssel” irányítsanak szakembereket A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vet­te. * • Sándor Dezső a nehézipa­ri miniszterhez is interpellált. Kérdezte: mikor intézkednek a lakossági áramdíjak egysége­sítéséről, mikor jut több vil­lamos kapcsolóóra a falun élőknek. A képviseld eimon­Tele A z országgyűlés második napján — amint azt La­punk más helyén közöl­jük — elhangzott az interpel­lációk között egy, ami a budai járásból csaknem harmincezer embert érint — telefonügyben. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, csupán arra szo­rítkozunk, hogy leszögezzük: az országgyűlés egyhangúan elfogadta az interpellációra aidott miniszteri választ. Maga a képviselői Tausz János is azzal térhet vissza körzetébe, hogy választóinak sürgető problémájával érdemben és részletesen foglalkozott — és foglalkozik — a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. Pedig a válasz tulajdonkép­pen egyelőre nem tartalmazott megoldást. Kérdezhetnénk, akkor miért értett egyet vele az országgyűlés? A felelet ké­zenfekvő : valamennyi képvi­selő tisztában van azzal, hogy mire mennyi telik a népgaz­daság költségvetéséből. Ám emellett azt is hangsúlyoz­nunk kell, hogy a telefongQn- dok leginkább a városokban égetőek ugyan, de az agglo­merációban ennek a dolognak is megvan a maga sajátossága. S ettől sűrűsödnek a' problé­mák — amint a miniszter is fogalmazott Valóban. A fővá­ros környéki községek lélek­számú hatalmas ütemben emelkedik. Ezt bizony kétsé­ges párhuzamosan követni szolgáltatással, gyermekintéz­ményekkel, közművesítéssel — telefonnal. A telefon sok bosszúság okozója. Gyakran akkor is, ha van, de, ha nincs, akkor kü­lönösen. Ha nincs!... Félel­metes, mi minden történhet egy-egv olvan községben, ahol nincs telefon. Az interpelláló kéoviselő csak egyetlen példát említett. Nagykovácsit. Itt munkaszüneti napokon egyál­talán nem lehet telefonálni. A külügyminiszteri beszá­molóhoz hozzászólt: Erdei Lászlóné (Szabolcs megye, 16. vk.), a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke, Darvasi István (Budapest, 19. vk.), a Magyar Hírlap főszer­kesztője, és Boros Béla (Bu­dapest, 6. vk.) a KISZ buda­pesti bizottságának első tit­kára. ; napirend: in 1V-Igazolvány ok ki Nagykő vácsinak — k bevezetésének k MÁV utazási igazolvány érvé­nyesítésének egyszerűsítése ügyében interpellált a közleke­dési és postaügyi miniszter­hez. Elmondotta: több mint egymillió arcképes igazol­ványt két hónapon át száz dolgozó érvényesít, fölösleges eljárással. Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter egyetértett az egyszerűsítéssel, s bejelen­tette, hogy 1979. januárjától a kedvezményes utazási iga­zolványokat már a munkahe­lyeken érvényesítik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. • TAUSZ JANOS (Pest m. ZZ. vk.), az IBUSZ nyugalma­zott vezérigazgatója a fővá­ros környéiu községek telefon- ellátásának javítása érdekében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez. Arra kért választ, hogy milyen in­tézkedéseket tesznek a legsür­gősebb — nyilvános segélykérő és készenléti — telefonok fel­szerelésére, a főváros környéki községek telefonhálózatának tervszerű fejlesztésére, korsze­rűsítésére. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter egyebek között elmondta, hogy helyt­állóak a telefonhálózat, a köz­pontok túlterheltségére, el­avultságára vonatkozó észre­vételek. Az interpelláló válasz- tókérületében, a budai járás­ban azonban az országos át­lagnál kedvezőbb a helyzet, de az ellátás javítására vo­natkozó igények itt is jogo­sak. A telefongondok azonban kivált a nagyvárosokban nyo­masztók, okoznak sok bosszú­ságot. Ezért elsősorban Buda­pest és a nagyvárosok tele­fonhálózatát korszerűsítik, bővítik — erre adnak lehető­séget az éves és középtávú tervek. A kisebb településeken — így a Budapest környéki agglomerációban is — ebben az ötéves tervben csak ki­sebb javulás várható. Meg­Willy Brandt a parlament ülésén ségének kedvező eredmé­nyei, hazánk jó híre a világ­ban fokozott követelmények elé állít bennünket a nem­zetközi politikában is. A kor­mány nevében szeretném biztosítani a tisztelt ország- gyűlést, hogy a jövőben is igyekszünk megfelelni megtisz­telő bizalomnak — mondotta befejezésül Púja Frigyes kül­ügyminiszter. A negyedik egyszerűsítik a MA kérő telefon árantdíga Napirend szerint az ülések tárgysorozatának befejező ré­szeként interpellációk követ­keztek. • PETBOVICS EMIL Kos- sum-díjas zeneszerző (Buda­pest, 16. vk.) a Zeneakadémia régi otthona eredeti funkciójá­nak visszaállításáért interpel­lált a kulturális és a külkeres­kedelmi miniszterhez. Indoklá­sul elmondta, hogy befejezésé­hez közeledik a Népköztársa­ság útja 67. számú épületet je­lenleg birtokló Tannimpex kül­kereskedelmi vállalat új, Roosevelt téri székháza. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy a magyar zenei élet visszakapja az épületet, Liszt Ferenc, Er­kel Ferenc tanításának, Bartók Béla első hangversenyének haj­lékát. Az interpellációra Pozsgay Imre kulturális miniszter vá­laszolt. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter véleményét is kifejezve előrebocsátotta, hogy a Külkereskedelmi Mi­nisztérium a legnagyobb meg­értését tanúsítja a kéréssel 6zemben. Teljesítése azonban csak azonos színvonalú, a munka szempontjából is meg­felelő csereépület, vagy csere­helyiségek biztosításával le­hetséges. Az interpellációban felsorakoztatott ésszerű érvek alapján arra törekszik, hogy tárgyalásokat kezdjen a volt Zeneakadémia Népköztársaság úti épületének visszaszerzésé­ről. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés tudomásul vette. • BAKTHA ISTVÁN (Hajdú m. 1. vk.), a debreceni városi pártbizottság titkára arra kéri választ: a nehézipari, építési és városfejlesztési minisztériu­mok, valamint az Országos Tervhivatal milyen együttes Intézkedést tervez a közeljö­vőben , Debrecen város hőellá­tásának fejlesztésére. Az interpellációra Simon Pál nehézipari miniszter — az építésügyi és városfejlesz­tési miniszterrel, valamint az Országos Tervhivatal elnöké­vel egyetértésben — adott vá­laszt, s két lehetőséget vázolt az 1981. utáni hőellátás bizto­sítására. A nehézipari mi­nisztérium a fejlesztési elkép­zeléseket ez év végén terjeszti az Állami Tervbizottság elé. A döntés alapján megteszik _ a szükséges intézkedéseket. Bár­melyik terv valósul meg, a város hőellátása 1981~et köve­tően biztosított lesz. A miniszter megnyugtató vá­laszát a képviselő, valamint az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. KÁLI FERENC (Fejér m. IS. vk.) gimnáziumi Igazgató­helyettes a kedvezményes szággyűlésnek, hogy ennék a feladatnak a megvalósítása eredményesen folyik. Fejlőd­tek a kapcsolataink Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szá­mos országával, lehetőségeink­hez mérten segítséget nyúj­tunk politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdí­tásához. Kétoldalú tárgyalá­sainkon, valamint a nemzet­közi fórumokon támogatjuk a fejlődő országok azon igé­nyét, hogy a volt gyarmatosí­tó hatalmak vállaljanak köte­lezettséget: segítenek a gyar­matosítás okozta súlyos gaz­dasági nehézségek felszámo­lásában. Támogatjuk az el nem kötelezett országok igaz­ságos törekvéseit, amelyek az enyhülés megszilárdítására és kiterjesztésére, az. imperializ­mus és a neokolonializmus er ölnék visszaszorítására irá­nyulnak. A fejlődő országokkal való kapcsolataink erősítését szol­gálta Losonczi Pál elvtárs Af­ganisztánban, Mexikóban és Ecuadorban, illetve Lázár György elvtárs Irakban tett látogatása. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge, az ország miniszterelnö­ke, valamint Manley jamaicai miniszterelnök Budapesten folytatott eredményes tár­gyalásokat. A fejlődő orszá­gok több más kiemelkedő po­litikusa és Joshua Nkomo, a Zimbabwei Afrikai Nép Szö­vetség elnöke is látogatást tett hazánkban. Mindezeket a megbeszéléseket pozitívan ér­tékeljük. Együttműködésünk kiszélesedését mutatja a Bu­rundi és a Mali külügyminisz­ter magyarországi látogatása, valamint több más afrikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseink is. Jól jel­lemzi a Magyar Népköztáísa- ság törekvéseit az a tény, högy az elmúlt évben továb­bi öt fejlődő országgal vettük fel a diplomáciai kapcsola­tot. A fejlődő országokkal va­ló gazdasági kapcsolat link-to­vábbi erősítését szolgálja az az elhatározásunk, amely szerint Magyarország ez év ja­nuár elsejétől 26 fejlődő or­szág árui számára teljes vám- mentességet biztosit. A fejlődő országok csoport­jában most különleges fi­gyelmet érdemelnek a fekete- afrikai országok. Ezen a kon­tinensen több olyan állam van, amely deklaráltan a marxizmus—leninizmus elvei­re alapozza politikáját. I ‘ kenykediink 'Tervezetekben fogva kiemelkedő jelentőség­gel bírnak pártunknak, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak más marxista—leni- nista pártokhoz, továbbá más haladó pártokhoz fűződő kapcsolatai. Nagy szerepet ját­szanak nemzetközi céljaink valóra váltásában társadal­mi szervezeteink, a Hazafias Népfront, a Béketanács, a szakszervezetek és más tö­megszervezetek is. A Magyar Népköztársaság eddigi nemzetközi tevékeny­biztosítja a legnagyobb ked­vezményes elbánást a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok­ban. Hazánk és Olaszország kap­csolatai is bővültek az el­múlt időszakban. Kádár Já­nos elvtárs hivatalos látoga­tása Olaszországban és a Va­tikánban széles körű és po­zitív visszhangot váltott ki. Franciaországhoz fűződő kap­csolatainknak új lendületet adott Barre francia miniszter­elnök budapesti látogatása és reméljük, hogy a további felső szintű találkozók még jobban megalapozzák kapcso­lataink dinamikus fejlődését A fejlett tőkés országokkal fenntartott kapcsolatainkban azonban vannak zavaró, a fej­lődést hátráltató körülmé­nyek is. Arra törekszünk, hogy bővülő politikai kapcsola­taink szilárd, széles körű és kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködésre ■ épülje­nek. Ennek még vannak aka­dályai. A fejlett tőkés orszá­gokban ma még gyakran ta­lálkozunk gazdasági megkü­lönböztetésekkel, diszkrimi­natív intézkedésekkel. A jö­vőben is határozottan eluta­sítunk mindenfajta diszkri­minációt. Nemzetközi tevékenységünk kapcsán gyakran kerülünk érintkezésbe azoknak a ma­gyaroknak egyes képviselői­vel és csoportjaival, akik kü­lönböző okok folytán hagyták el hazájukat. Örömmel álla­píthatjuk mpg, hogy a ma­gyar emigráció nagy része — egy, a múltban élő, gyö- kértelen rétegtől eltekintve — mind közelebb kerül régi ha­zájához, felfigyel eredmé- nyeVe, sőt, büszke azokra. Számosán megnyilatkoztak Ma­gyarország mellett a korona hazahozatala és a magyar— amerikai kereskedelmi egyez­mény aláírása kapcsán. Kor­mányunk humánus politiká­jából következően ismételten kijelenthetem: nem táplá­lunk ellenséges érzéseket azokkal szemben, akik új ha­zában élnék, és. ha a Magyar Népköztársaság törvényeit tiszteletben tartják, szívesen látjuk őket itthon. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa fel­adatul tűzte ki, hogy ...a ma­gyar külpolitika bővítse kap­csolatait a már felszabadult fejlődő országokkal, Helyez­zen súlyt arra, hogy a kap­csolatok szélesítésével is segít­se ezeknek az országoknak önálló nemzeti fejlődését. Jelenthetem a tisztelt or­Aktívan teti a nemzetközi i Hazánk képviselői aktív részt vállalnak a különböző nemzetközi szervezetek, első­sorban az ENSZ munkájá­ban. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán határozottan sík- raszálltunk a nemzetközi eny­hülés megszilárdításáért és ki- terjesztéséért, a fegyverke­zési verseny megfékezéséért, a katonai enyhülés előmoz­dításáért, a válsággócok tár­gyalásos úton történő rende­zéséért. Támogattuk számos más, az egész emberiség sor­sát érintő probléma megol­dását is. Aktívan tevékeny­kedünk a különböző nemzet­közi értekezleteken is. E hely­ről szeretném elismeréssel méltatni azt a sokrétű tevé­kenységet, amelyet képvise­lőtársaim az Interparlamentá­ris Unió magvar csoportjá­ban fejtenek ki. Mindez hoz­zájárul küloolitikai céljaink valóra váltásához. Nemzetközi szervezetekről szólva megemlítem, hogy a napokban ünnepelte a Duna Bizottság a dunai hajózási egyezmény aláírásának 30. évfordulóját. Ebből az alka­lomból sok sikert kívánunk e hazánkban működő fon­tos nemzetközi szervezet mun­kájához, amellyel jelentősen hozzájárul a dunai hajózás fejlesztéséhez és a Duna-men­ti országok együttműködésé­hez. Sokrétű nemzetközi tevé­kenységünknek csupán arról a részéről szóltam, amelyet az országgyűlés és az állami politika síkján folytatunk. Nemzetközi tevékenységünk­ben a dolog természeténél geit, majd kérte a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnökét, hogy hazatérve adja át a ma­gyar országgyűlés szívélyes üdvözletét a Német Szövetsé­gi Köztársaság szövetségi gyűlésének. ró Antal, az országgyűlés eü- nöke köszöntötte. — Örömünkre szolgál — — mondotta —, hogy a ma­gyar törvényhozás házában üdvözölhetjük Brandt urat és kísérőit, országunk vendé­A külügyminiszteri beszá­moló vitája közben a föld­szinti páholyban foglalt he­lyet Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete. A vendégeket Ap-

Next

/
Thumbnails
Contents