Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

1978. MÁRCIUS 24., FENTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA indokolatlan áremelések ese_ teit. A fogyasztók érdekét vé­di a nagyobb volumenű sza­badáras cikkeknél az áreme­lési szándék bejelentési köte­lezettsége. Ha ez indokolat­lan, ezt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke mégha, tározott időre elhalaszthatja. Fokozott ellenőrzés Társadalmunk elfogadja, de legalábbis tudomásul veszi ezt az árpolitikát. Joggal sérel­mezi viszont az ár körüli visz- szásságokat. A fogyasztói ár­változásokról a lakosságot a sajtó, a rádió, a televízió tá­jékoztatja. A központi árvál­tozásokról árhivatali közle_ mény ad információt. A piaci tényezők nyomán bekövetke­ző változásokról a tájékozta­tás kötelezettsége a vállala­tokra hárul, ennek rendjét a belkereskedelmi miniszter sza­bályozta. Nincs tájékoztatási kötelezettség a széles _válasz­tékú, gyorsan cserélődő divat­cikkeknél; a különleges igé­nyeket kielégítő, az eseten­ként vásárolt, a lakosság ki­adásait minimálisan érintő cikkeknél és a mozgóáras idény áruknál. A jogos sérelmek elsősor­ban az árdrágító bűncselek­ményekkel kapcsolatosak. Ezeket az árellenőrzés foko­zásával igyekszünk megelőzni, feltárni. Az árellenőri appa­rátust az elmúlt években megerősítettük. Az illetékes szervek évente 100 ezer ár­ellenőrzést tartanak. Ezek 70 százalékára a belkereskede­lemben kerül sor. Az árellen­őrzés a tipikus visszásságokra összpontosít. Ezek: a zöldség- és gyümölcskereskedelemben, az osztályos áruk felminősíté­se; az élelmiszerkereskede­lemben a súlycsonkítás, a di­vatiparokban a termékcseré- lődésen alapuló nyerészkedés. Az évi 100 ezer árellenőrzés inkább sole, mint kevés. Ami­re viszont törekednünk kell, az az, hogy emeljük az árellen­őrzés színvonalát és az árdrá­gítókkal, szabálysértőkkel szemben következetesebben él­jünk a jogszabály adta lehe­tőségekkel. A belkereskedelemről beter­jesztett javaslat törvénybe ik­tatása — zárta beszédét az ál­lamtitkár — a fogyasztói ár­politika számára is jobb fel­tételeket teremt. A vita alatt. Az első sorban Aczél György, Los onczi Pál és Lázár György. Az érdiek szívesen vállalják az áruház építésének segítését Antal Imre Pest megyei képviselő felszólalása Antal Imre (Pest megye, 19 Vk.)., a MEZŐGÉP Tröszt ér­di gyárának igazgatója sürget­te a fővárost övező agglome­rációban — például Érden, Cyálon, Foton, Monoron — korszerű, a lakosság igényeit kielégítő áruházak építését. Számukra ugyanis nem meg­oldás, hogy a fővárosban a közlekedési csomópontokon, a Déli pályaudvar és a Nyugati pályaudvar környékén új áru­házak épülnek, mert a Buda­pest környékén lakóknak az itt vásárolt árut vonaton vagy autóbuszon gyakran csúcsfor­galmi időben kell hazavin­niük. Érd nagyközség például már 47 ezer ember othona, a VI. ötéves terv végére elkészülő új lakótelep 6000 embernek ad majd otthont, s ezenkívül még mintegy 7000 telek vár beépítésre. A következő ötéves terv végére Érd lakossága eléri a 70 ezret. A dinamikus né­pességnövekedéssel azonban nem tartott lépést az üzlet- hálózat fejlődése. Jelenleg or­szágosan — ezer lakosra — 332 négyzetméter eladótér jut. négyzetméter. Tudják ezt az érdi választók is. Bizakodva várják, hogy az új törvény segít majd gondjaik megoldál sában, vásárlási körülmé­nyeik javításában. Ugyanak­kor az agglomerációs övezet kereskedelmi hálózatának bő­vítése enyhítené a zsúfoltsá­got a főváros üzleteiben is. Jelenleg Budapest — 19 száza, lékos népesség arányához ké­pest — mintegy 30 százalék­kal részesül az élelmiszer- és iparcikk forgalomból. Ez is őzt bizonyítja, hogy nagyon sok, vidéken élő ember ma még a fővárosban kényszerül vásárolni. Az agglomeráció lakosságának létszámához mérten lényegesen kisebb arányt képvisel a kereskedel­mi forgalomban,' hasonlóan Pest megye fővárostól távol eső településeihez. Az arány­talanságot az üzletek hiánya okozza. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a belkereskedelmi tárca Budapest környékének kedvezőbb kereskedelmi ellá­tását, a hálózatbővítést, a vá­sárlási körülmények javítását — a tapasztalatok szerint — fontosnak tekinti. Ez garanciát jelent az elmaradások gyor­sabb ütemű pótlására is. Végezetül a képviselő a tárca segítségét kérte az érdi áruház három éve húzódó építkezésének gyorsításához azzal, hogy a beruházás gond­jait a nagyközség felelősséggel vállalja. Ennél lényegesen jobb a hely­zet Budapesten, ahol 370 négy­zetméter és lényegesen rosz- szabb Pest megyében, ahol 244 négyzetméter az ezer emberre jutó eladótér nagysága. Ér. den ugyanennyi lakosra már csak 150 négyzetméter eladótér jut, ezért az Érdről naponta Budapestre járó mintegy 18 ezer dolgozó jórészt fővárosi üzletekben vásárol. Köztudott, hogy ma egy ki­sebb vidéki ABC-áruház op­timális eladótere 400—600 Több figyelmet érdemelnek a területi kis bőitek is Kovács Istvánná Pest megyei képviselő az üzlethálózat fejlesztéséről Kovács Istvánná, Pest me­gye 1. számú választókerüle­tének képviselője, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai gyáregységének mun­kásellátási felelőse felszólalá­sában arra hívta fel a figyel­met, hogy a lakosság alapel­látását az egyes területek kö­zött is egyenletesebbé kell ten­ni: a legfontosabb élelmisze­rekből, zöldség- és gyümölcs- félékből, vegyes ipari cikkek­ből mindenki lakóhelyéhez közel, vagy helyben szerez­hesse be mindazt, ami szük­séges. Az elmúlt hetekben meg­tartott falugyűléseken példá­Nemcsak a tanulók jártak jól, hanem a közelben lakók is, mert itt szerzik be a tejet, péksüteményt és egyebet. Ismét előbbre lépünk Az országgyűlési képviselő szinte mindig elérhető a vá­lasztók számára, kiváltképp ha egyben körzeti orvos is, mint dr. Vámos Marietta Tó­almáson, az 5. számú választó- kerület képviselője. Mondhat­nánk, lehetőségei kétszeresek az információk gyűjtésében és továbbításában. Ezeknek bir­tokában joggal örül a törvény azon részének, amely a köz­egészségügyi normák fok jzott figyelembevételére utal. Hiába beszélt az orvos a dohányzás ártalmáról, ha a reklámok csábítottak a ciga- rettázásra. Nem állítja ter­mészetesen, hogy a reklámozás betiltásával egyszerre min­denki megváltozik, de előre­mutató intézkedésnek tartja — hasonlóan a szeszes italok ügyéhez. — Nagyon időszerű, hogy a kereskedelemnek kötelessége lesz, a vásárlókat egyértelmű­en tájékoztatni arról, meddig fogyaszthatok bizonyos élel­miszerek. És ezt nemcsak mint orvos mondom. Válasz­tóim sokat panaszkodtak a bé­biételek miatt is. Nem volt ki­elégítő a választók. Ösztönöz­tük az embereket a korszerű táplálkozásra, ám az ehhez szükséges élelmiszerek gyak­ran hiányoztak a pultokról. A törvény szól ezekről a prob­lémákról, is, feltétlenül előre­haladást ígér. Az ülésszak vendégei Az ülésteremben megkez­dődött a törvényjavaslat vitá­ja. A karzaton is feszülten fi­gyelő arcok, nagy érdeklődés­sel követik a felszólalásokat a vendégek, akiket választókerü­letükből hívtak meg a képvi­selők az országgyűlésre. Min­dig érdekes bepillantani a törvényhozó testület munkájá­ba, most pedig különösen, hi­szen olyan törvény születésé­ről van szó, amely valamilyen formában közvetlenül érint mindannyiunkat. A Pest me­gyei vendégek közül Rabóczi László, a budaörsi nagyközségi tanács vb-titkára és Vicsotka Gyuláné, a kistarcsai nagyköz­ségi közös tanács elnöke azért Is volt érintett a vitában, mert jlz új törvény értelmében a ul többen is szóvátették, hogy az alapvető árucikkekért né­ha több kilométert kell utaz­niuk. Ugyancsak sok bosszú­ságot okoz, hogy a kis bol­tok korán bezárnak, sőt, gyak­ran hetekig lehúzva tartják a redőnyt. Gyakran még tejet is Budapesten kell vásárolni, s hazacipelni. Megítélése sze­rint a kis alapterületű üzle­tek fenntartására is szükség van. Ezek egy-egy kis közsé­get, körzetet, faluszélt, vagy városi peremkerületet látnak el, legtöbbször szoros kapcso­latban az ott élő lakosság­gal. Ezért a hálózatbővítésnél, a nagyobb üzletek fejlesztésén kívül több figyelmet érdemel ezeknek az apróbb boltoknak, a fenntartása — de korsze­rűsítése is. Az ellátatlan te­rületek csökkentése érdeké­ben fontolóra kellene venni újabb magánkiskereskedöi en­gedélyek kiadását, mozgóáru­sítás megszervezését, vagy úgynevezett bizományi lera­katok létrehozását. A meglevő problémákat sú­lyosbítja az élénk idegenfor­galom, több ezer fővárosi ki­ránduló és üdülőtelek-tulajdo­nos tölti szabad idejét Pest megyében. A megye szívesen fogadja a vendégeket, ám nem minden esetben tudja vásár­lói igényeiket megfelelően ki­elégíteni, hiszen a kereskedel­mi hálózat színvonala elma­rad attól, amihez a fővárosban hozzászoktak. A képviselő kérte a belke­reskedelmi minisztert, hogy nyújtson a tárca segítséget korszerű üzletközpontok és ét­termek létrehozásához Pest megyében is. Hangsúlyozta, hogy a megye érzi a reá há­ruló felelősséget ebben az ügyben. A tanácsok és a ke­reskedelem eddig is együtt­működött a lakosság szükség­leteinek kielégítése érdekében, a települések üzlethálózatának és ellátásának fejlesztésében. Az anyagi lehetőségek azonban szűkösek. Az erőket egyesítve Molnár Frigyes, a SZÓ VOSZ elnöke a szövetkezetekről Molnár Frigyes (Bács me­gye, 3. vk.), a SZŐ VOSZ el­nöke elégedetten nyugtázta, hogy a javaslat érvényesíti a szövetkezeti törvény szelle­mét, s a szövetkezetek súlyuk­nak és fontosságuknak meg­felelően szerepelnek. A tör­vénytervezet új és az eddigi­nél nagyobb feladatokat ál­lít a községekben, az apró falvakban és a tanyákon mű­ködő fogyasztási szövetkezetek elé. Az ÁFÉSZ-ek évente mintegy 10 milliárd forintnyi élelmiszert és iparcikket érté­kesítenek a vidéki települé­seken. Fejlődött a szövetke­zetek vendéglátó-szolgáltatása is, összességében segítve a fa­lusi fogyasztási szerkezet kor­szerűsítését. Az iparcikkeket azonban to­vábbra is a városi nagyke­reskedelmi központokban, áru­házakban kínálják, hiszen ott lehet gazdag választékot tar­tani. A tervidőszak végéig a nagy alapterületű és kedve­ző vásárlási körülményeket nyújtó iparcikk-áruházak szá­mát 67-ről 84-re növelik. Tudjuk, hogy a falusi keres­kedelem még számos terüle­ten gondokkal küzd, s hogy a •lakosság jogosan kéri az üzle­tek fejlesztését, gyarapítását. Már az új kereskedelmi tör­vény, szellemében mindent meg kell tennünk a jobb áruellá­tásért, mozgósítva a tartalé­kokat. Eredményes módszer­nek tűnik az általános fo­gyasztási szövetkezetek tár­sulása a mezőgazdasági, az ipari szövetkezetekkel, illetve az állami gazdaságokkal tör­ténő együttműködés a közös célok megvalósítása érdeké­ben. Közösen tevékenykedhet­nek a kereskedelmi és ven­déglátó-hálózat bővítésén, az ipari és kereskedelmi szolgál­tatások fejlesztésén. Köve­tendőnek tartjuk az olyan pél­dákat, amelyek az erőket egye­sítve, teremtik meg az új fa­luközpontok üzleteit, s való­sítják meg a tanyai és apró falvak boltjainak felújítását, az áruszállítás megszervezé­sét A Pest megyei képviselők egy csoportja a belkereskedelmi miniszter expozéját hallgatja. X tanácsok feladatai is sokasod­nak a lakosság áruellátásának javítása érdekében. Az ilyen többletmunka azonban nem teher. Lehetőségeiken be­lül eddig is tevékeny részesei voltak a tanácsok a kereskedelem fejlesztésének. Rabóczi László jegyezte meg; mindig szívesen adnak terüle­tet a nagyközségben arra, hogy új üzletet építsenek, ha je. lentkezik vállalkozó keres­kedelmi partner. Más kérdés, hogy nem egyszerű előterem­teni azt a pénzt, amit föl­emésztenek a beruházás költ­ségei. Egyeztetni kell a kom­munális igényeket. tanácsoknál jelentkezik az áruellátás, a bolthálózat valamennyi problémája Falu­gyűléseken állandó téma, a tanácstagi beszámolókon szin­tén. Az országgyűlés vendégei szerint is figyelemreméltó, hogy az új törvény lehetőséget ad bizonyos esetekben a ta­nácsoknak közvetlenebb in­tézkedésekre, ugyanakkor ar­ra ösztönző, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolat szálait a kereskedelem szakembereivel. Bálint Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents