Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS.LAPJA XXU. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Megkezdődött a tavaszi ülésszak Belkereskedelmi törvényt alkotott az országgyűlés Két Pest megyei felszólalás a vitában (A továbbiakban dr. Sá- ghy Vilmos expozéját, Csikós Nagy Béla államtitkár. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, valamint Antal Imre és Kovács Istvánná Pest megyei képviselők felszólalását a 2. és 3. oldalon ismertetjük.) A társadalmi és a gazdasági követelményeknek megfelelően f&r. Sághy VSBmos miniszier expozéja Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter expozéja bevezetőjeként hangsúlyozta: ——itt az ideje, hogy a régi társadalmi rend tulajdonviszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875- ös kereskedelmi törvényt felváltsa a kereskedelmünk több mint 30 éves tapasztalataira épülő új szocialista szabályozás. Az utóbbi 15—20 esztendőben, a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett: az 1975. évi fogyasztás összehasonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasztásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szere- sére növekedett. Röviden áttekintve a kiskereskedelmi forgalom néhány területét, a miniszter elmondta : élelmiszer-fogyasztásunkat ma az jellemzi, hogy fejenként és naponta 3150 kalóriát, 100 gramm fehérjét, ezen belül Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszterről, a párt és a munkásmozgalom régi harcosáról. — A munkáshatalomért, a szocialista társadalom felépítéséért dolgozott, emlékét megőrizzük — mondotta, majd folytatta: — Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy csütörtökre virradó éjszaka elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, képviselőtársunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, aki a fel- szabadulás óta volt tagja legfelsőbb államhatalmi testületünknek. Apró Antal méltatta Ortutay Gyula életútját, maradandó életművét, majd javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Nemeslaki Tivadar és Ortutay Gyula érdemeit, emléküknek a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően Apró Antal beBóadói beszéd Az expozé elhangzása után lspánovity Márton (Bács m., 11. vk.) a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt arról, hogy az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — együttes ülésén hozott határozatával — 11 módosítást terjeszt a parlament elé. Kiemelte a törvénytervezet felett kibontakozott társadalmi vita fontosságát, hangsúlyozva: a szocialista demokrácia érvényesülését erősítették a 19 megyében és a fővárosban megrendezett fórumok, amelyek alapján több módosítást is tettek a javaslaton. Így például a társadalom különböző rétegének képviselői megerősítették: szabályozni kell az alkatrész- és tartozékellátást, s előírni a karbantartás és javítás megszervezésének kötelezettségét. Ezek nyomán módosult és szigorodott a törvényjavaslat szövege a csúszópénzt illetően, kimondva, hogy nemcsak kérni tilos, hanem elfogadni is az előnyt biztosító forintokat. A végrehajtási rendelet kidolgozásánál, s majdan a törvény megvalósítása során a javaslatokat tovább hasznosítják. Befejezésül a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint a kereskedelmi bizottság nevében a benyújtott törvényjavaslat megvitatását, s — a módosító javaslatok figyelembevételével — elfogadását javasolta az országgyűlésnek. Felszólalásra következett ez- útán sorrendben: Növics JáEszmecsere az ülésszak kezdete előtt. Kádár János és Biszku Béla, mögöttük közélten dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, akinek beszámolóját mai ülésén hallgatja meg az országgyűlés. mintegy ötven százalékban állati fehérjét fogyasztunk és a vitaminfogyasztásunkat legjob. ban szemléltető zöldség-gyümölcsfélékből évente és fejenként 165 kilogramm jut minden lakosra. Kalóriafogyasztásunk mennyiségileg kielégítő, itt inkább o túltápláltság jelent ma már problémát. Fehérjefogyasztásunk. közel van a biológiai optimumhoz. Ezekkel a fogyasztási adatokkal megelőztünk olyan országokat, mint Olaszország, Dánia, Finnország. A lakosság, különösen a fiatalok élelmezésében, fontos helyet foglalnak el a tej- és tejtermékek, bár ezekből az utóbbi években gyors ütemben nőtt a fogyasztás, itt még mesz- sze vagyunk az optimumtól. Éppen ezért mind a termelőknek, mind a forgalmazóknak sokat kell tenniük a fogyasztás további tervszerű növeléséért. Zöldség- és gyümölcsfogyasztási színvonalunkkal Európában a jobban ellátott országok csoportjába tartozunk. Élelmiszer-kínálatunk választéka — közmegelégedésre — különösen az utóbbi 5—6 esztendőben növekedett. Olyan színvonalat értünk el, amikor már nem annyira a mennyiségi, hanem a minőségi tényezők A lakosság tévékéi A vendéglátáshoz kapcsolódóan, kissé részletesebben szólt a miniszter a szeszesital-forgalmazás időszerű kérdéseiről. — A szeszes italok forgalmazásának korlátozását összekapcsoltuk azzal az intézkedéssel — mondotta —, hogy a jövőben a vendéglátóipari dolgozók bérfejlesztési lehetősége és judominálnak. Fontos feladat, hogy tovább emeljük az összes élelmiszereken belül a félkész- és konyhakész termékek arányát, hogy ezzel is könnyítsük a mintegy kétmillió dolgozó nő munkáját. Növelni kívánjuk a bébiételek forgalmát és a mainál magasabb szinten szeretnénk ellátni a lakosságot diabetikus élelmiszerekkel is. Élvezeti cikkekre lakosságunk évente 50 milliárd forintot költ, körülbelül 40 százalékkal többet mint ruházatra. Ebből a csoportból érdemes megemlíteni a szesz, a cigaretta és a kávé fogyasztását. Az egy főre jutó fogyasztás 1960 és 1975 között szeszből — 100 százalékos alkoholban kifejezve — 6 literről 10 literre, dohányból 1,8 kilogrammról 2,3 kilogrammra, kávéból pedig 15 dekagrammról 2,6 kilogrammra emelkedett Társadalmunk egészség- védelme is indokolja, hogy ne ösztönözzük e cikkek vásárlását Az egészségesebb fogyasztási szokások kialakítását szolgálja a törvényjavaslatnak az a része, amely lehetővé teszi bizonyos termékek forgalmazásának megtiltását, és más termékek árusításának kötelezővé tételét. Mai gyakorlatunkban például a szeszes italok eladását korlátozzuk, a tejeladást pedig kötelezően előírjuk.- A vendéglátás fontos része a kereskedelemnek. Forgalma az utóbbi másfél évtizedben kétszeresére nőtt, tevékenységének belső szerkezete — ha lassan is — átalakulóban van. Nem látványos, de annál lényegesebb a vendéglátás szerepe a munkahelyi, a gyermek- és a diákétkeztetésben: jelenleg 1,3 millió . felnőtt és 1,2 millió gyermek, illetve diák részesül szervezett étkeztetésben. A fejlődés ellenére még nem kielégítő a munkahelyi, a gyermek. és a diákétkeztetés. y közreműködésével taléka ne a szeszes ital értékesítésétől függjön, hanem az étel, üdítő ital stb. forgalmazásától. A szeszesital-forgalom korlátozása nagy érdeklődést, és meg kell mondani, vitát is váltott ki az egész társadalom, ban. (Folytatás 2. oldalon.) a megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúan elfogadta. Ezzel az ülésszak első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — befejeződött tási és igazságügyi bizottsága által benyújtott módosító javaslatokról döntöttek; a módosító indítványokat egyhangúlag megszavazták. Ezután az országgyűlés a belkereskedelemről szóló törvény- javaslatot általánosságban és zsei ÁFÉSZ eladója, Csikós Nagy Béla, államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, dr. Komócsin Mihály, (Csongrád megye, 4. vk), az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára, Kovács Istvánná (Pest megye 1, vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának munkásellátási felelőse, Szigeti Dezső (Győr-Sopron megye, 14. vk.), a Soproni Vasöntöde kohómérnöke, Kovács Károly, (Budapest 40. vk.), az MSZMP XIII. kerületi bizottságának első titkára, Molnár Frigyes (Bács megye, 3. vk.), a SZŐ VOSZ elnöke, Kiss Imre (Borsod megye, 25. vk.), a Mezőkeresztesi ÁFÉSZ elnöke, Fritz László (Zala megye 8. vk.), a Mezőkeresztúri ÁFÉSZ elnöke, Vargáné Tóth Rozália (Budapest 39. vk.), a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kárpitosa, Varga Sándor (Szolnok, 9. vk.), nyugdíjas és Pető Ferenc (Szabolcs megye 4. vk.), a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója. A törvényjavaslat vitájában több képviselő nem jelentett be felszólalást, ezért az elnök a vitát berekesztette és ezután Sághy Vilmos válasza következett. A miniszter bevezetőben megköszönte az országgyűlés aktív és konstruktív vitáját és megállapította, hogy az ülés nemcsak szorosan a törvénynyel foglalkozott, hanem sok olyan javaslatot is tett, amely további alapos vizsgálódást igényel. A miniszter helyt- adott annak az észrevételnek, hogy több elismerést, erkölcsi megbecsülést érdemelnek a kereskedelmi dolgozók. Határozathozatal A zárszó után határozat következett. A képviselők először az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgajelentette, hogy dr. Kovács Gábor, Békés megye 10. számú választókerületének képviselője mandátumáról lemondott; az új választás kitűzéséről az Elnöki Tanács gondoskodik. A napirend Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O a belkereskedelemről szóló törvényjavaslat; © a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; O a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről; ^ interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. és felszóhlások nos (Baranya megye, 9. vk.) nyugdíjas, Vilmányi Mária (Hadú megye, 7. vk.) a Hajdú- böszörményi Textilfeldolgozó Vállalat műszaki osztályvezetője, Antal Imre (Pest megye 19. vk.) a Miezőgép Tröszt érdi gyárának igazgatója, Kosz- tolánczi Jánosné (Somogy megye 2. vk.) a Kaposvári Ruhagyár varrónője, Czégai Valéria (Bács megye 5. vk.) a lajosmiTegnap délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. | A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki 5 Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bili zottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács 1 elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár | Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, 1 az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a I Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeli leti páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált | diplomáciai képviseletek számos vezetője.
