Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

ABONYI KRÓNIKA Ünnepi hangszerszólók, indulók A Magyar Tanácsköztársaság 59. évfordulója alkalmából az abonyi KISZ-bizottság és a Bihari János zeneiskola a Ma­gyar Néphadsereg Központi Zenekarának közreműködésé, vei ünnepi hangversenyt ren­dezett a napokban, a Somogyi Imre általános iskola torna- csarnokában. A zenekart Lo­vász István őrnagy vezényelte. A nagy létszámú közönség in­dulókat, szvit- és operettrészle­teket, valamint hangszerszóló­Gyuráki Ferenc felvétele kát hallhatott. Minden • zene­szám nagy tetszést aratott, többször kellett ráadást adni. Az utolsó induló taktusait a közönség végigtapsolta. A ze­nekarban játszott Halápi Ist­ván őrmester, aki néhány év­vel ezelőtt Abonyban ismerke­dett meg a zenével. A zeneiskolának szocialista szerződése van a zenekarral, ezért várhatóan a jövőben is ellátogatnak Abonyba. A ké­pért a zenekar néhány tagja. Hordták Szolnokról is Víz nélkül maradt a nagyközség Hogy mennyire létszükség­let o víz, azt különösképpen szükségtelen magyarázni. Nélküle zavarok keletkeznek az üzemek termelésében, a gyógyszertárak és orvosi ren­delők működésében, gondot okoz a vízhiány a háztartások­ban. Ellentétben a január 31-i határidővel, csak nem régen fejeződött be az abonyi vízto­rony garanciális javítása, és ezért a település vízhálózatát mosni és klórozni kellett. Err re a Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat felhívta a lakosság figyelmét. Sajnos, a tájékoztatóban megjelölt idő­pont pontatlan volt. és ez bo­nyodalmakat okozott. A kiadott közlemény sze­rint a munkálatokkal össze­függő vízkorlátozásnak már­cius 16-án nulla órakor kel­lett volna kezdődni, ezzel szemben 15-én a délelőtti órákban elapadtak a közkifo­lyók, és ugyanígy az üzemek, valamint a lakóházak csapjai. Emiatt sokaknak súlyos gon­dot okozott a nélkülözhetetlen víz beszerzése. Szerdán a ko­ra délutáni óráktól kezdve a késő éjszakáig hosszú sor kí­gyózott a könyvesbolt előtti kishozamú artézi kútnál. Sor­ba kellett állni az egyik gyógy­szertár vezetőjének is, hogy a következő napi forgalom lebo­nyolításához vizet tudjon ven­ni. Több autótulajdonos, hogy ne kelljen órákig vízért ácso- rogni, azt a megoldást válasz­totta, hogy kocsiját megrak­ta edényekkel és a szomszédos Szolnokról hozott vizet. Több gondossággal ez elke­rülhető lett volna. A jövőben nem ártana, ha a vállalat fi­gyelmesebb lenne és pontosan tájékoztatná hasonló esetben a lakosságot, arról, hogy mikor szünteti be a vízszolgáltatást. Gy. F. Szívesen látott vendég Tanulni és többet tudni Találkozás Nemeskürty Istvánnal Nemeskürty István szemé­lyében jeles íróvendége volt a minap az abonyi művelődési háznak. Az érdeklődés, olyan nagy volt, hogy a Peíő/i-szobá- ba tervezett találkozót a szín­házteremben kellett megtar­tani. A vendéget és az érdek­lődőket Skultéty Sándor, a művelődési ház igazgatója kö­szöntötte, majd az író a közel­múltban megjelent Akik éri’d haltak, szent világszabadság című művéhez kapcsolódó vi­taindító előadást tartott. Beszédében vázolta az 1848- as szabadságharc történelmi hátterét, valamint elmondta, mikor és milyen intézkedés nyomán alakult meg a magyar honvédsereg. Mi volt az oka, hogy Pákozdnál azonos egyen­ruhában és azonos vezénylő nyelvet beszélő két hadsereg találkozott? Az író erre is vá­laszt adott. Beszélt arról, kik voltak az aradi vértanúk és hogy a világosi fegyverletétel­lel nem zárult le minden. Egé­szen a kiegyezésig igen nagy volt az országban az ellenál­lás, hasonlót Európában csak a német megszállás idején ta­pasztalhattak. A jelenlévők közül többen kérdéseket tettek fel, s emlé­keztettek arra is. hogy Gyulai Gaál Miklós, a szabadságharc egyik fontos személyisége Abonyban van eltemetve, és áll még az a ház, ahol éít. Eddig még minden író—ol­vasó találkozó jól sikerült Abonyban. Ez azonban tartal­masabb volt a megszokottnál, ugyanis most nem afelől ér­deklődtek az emberek: hogyan lett író az író, milyen volt ed­digi pályafutása? Ezúttal fő­ként o tartalmat érintő kér­dések hangzottak el egy mű­vel, egy korszakkal kapcsolat­ban. Tanulni, többet tudni vágyott mindenki. Gy. Á ’'»ESI (HEGYEI HIRUP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1978. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ceglédbercel, Egyetértés Tsz Folytatódó gyümölcstelepítés Fejírágyázás, talajelőkészítés, pocokirtás A ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet sikeres ta­valyi gazdálkodásával biztos alapot teremtett az idei fel­adatok végrehajtásához. A két fő ágazat, a növénytermesztés és az állattenyésztés tisztes hasznot hozott. A vártnál ma­gasabb volt a búza 47, a kuko­rica 57,8, a lucerna 46,8 má­zsás hektáronkénti átlaga. A termelés élvonalába kerültek a silókukorica hektáronkénti 331,5 mázsás termésmennyisé­gével. A lucernamagból szár­mazó bevétel 1,7 millió forint­nyi többletet adott a kasszába. Megfelelő a rét- és legelőgaz­dálkodás. A tehenészet éves tejtermelése a tervezettnél magasabb volt, a tehenenként fejt tej mennyisége meghalad­ta a 4 ezer litert. Az átgondolt gazdálkodás, a szorgalmas munka meghozta az eredményt, a nyereség' több mint duplája volt az 1976-os évinek. A korábbi 4,9 millió fo­rinttal szemben tavaly 19,8 millió forint tiszta hasznot könyvelhettek el. Ez a siker tette lehetővé, hogy a dolgozóknak kiegészítő részesedést is fizessenek. A fejlesztési alapra 4 rhillió fo­rint jutott, amely kellő fede­zetet nyújt az idei beruházá­sokhoz. Az 1978-as teendőket a já­rási pártbizottság gazdasági cselekvési programja alapján határozták meg. A megfelelő fejlődési ütem érdekében leg­fontosabb termékeikből a maximális mennyiség előállí­tását tűzték célul — lehetősé­geiket figyelembe véve. Búzá­ból 42,5, kukoricából 55, lucer­nából 50, silókukoricából 260 mázsás hektáronkénti átlag­termés elérése a cél. A nép­gazdaság érdeke a kukorica termőterületének növelését in­dokolja. Már eddig is bebizo­nyították, hogy e növény ter­mésátlagának növelésére van­nak lehetőségeik. Az állatte­nyésztés abrak igénye megkö­veteli, hogy saját termésből gondoskod ianak elegendő ta­karmányról és a felesleget az állami felvásárlás csatornáin ért ék esi t h essék. A tehenészeti telep évi tejhozamát az idén 4200 literben szabták meg, te­henenként. Az összes árbevételt az idén 51,3 forintban állapították meg a tavalyi 47,2 milljóva! szemben. A sertéstelepen megkezdő­dik a rekonstrukció, áttérnek a battériás tartásra, s ez lehe­tővé teszi a telep kibocsátóké­pességének növelését, a na­gyobb súlygyarapodást és az elhullás csökkentését. Tovább­ra is nagy gonddal foglalkoz­nak a hat termelőszövetkezet közös vállalkozásában meg­valósuló 800 hektáros gyü­mölcstelepítési programmal. A termelőszövetkezet szép távlatot lát a csonthéjasok te­lepítésében, s bíznak benne, amint termőre fordulnak a fa­csemeték, a gyümölcsös a to­vábbi fejlődés egyik biztosíté­ka lesz. Az idei tavaszi munkák is ezt a célt szolgálják. Folyta­tódik az ősszel abbamaradt telepítés. Az idén 3,9 millió forintot költenek erre. A meg­levő kajszibarackos, az új 4-es út melletti partos részen bizonyítja, hogy jó helyre te­lepítették. A szakemberek, ezt a tapasztalatot figyelem­be véve, úgy jelölték ki a to­vábbi területet, hogy kikerül­jék a fagyzugokat, megkímél­jék a fákat a fagy pusztításá­tól. A meggy után most kaj­szibarack-csemeték kerül­nek a földbe, s együttesen 50 hektáros tábla alakul ki, majd ősszel folytatódik a telepítés. A határban szorgos munka folyik. Fejtrágyáznak, megy a talajelőkészítés, nagy gondot fordítanak a pocokirtásra, hi­szen ez a kártevő jelentős pusztítást végezhet. Most pró­bálgatják azt a 150 lóerős szovjet traktort, amelyet ta­valy vettek. A szövetkezetben jó a szakember-ellátottság. Most öntözési üzemmérnököt vesznek fel, a többi között az ő feladata lesz a megfelelő gyepgazdálkodás irányítása is. Fontos, hogy elegendő és jó minőségű, olcsó tömegtakar­mány jusson az állatoknak. T. T. 1 Új Világ Tsz Szakmai továbbképzés Vetélkedővel végződött Az abonyi Üj Világ Tsz dolgozói hosszú hónapok szombat délelőttjein szakmai továbbképzésen vettek részt. A szövetkezet és a helybéli művelődési ház közösen állí­totta össze a tanfolyam tan­menetét. A községbeli elő­adók mellett felkérték a bu­dapesti és a gödöllői egyetem több tanárát is. . A hallgatók a napokban jól sikerült vetélkedőn adtak számot a tanultakról. Nö­vény- és környezetvédelmi, egészségügyi és gépészeti tu­dásuk számottevően gyara­podott. A tanfolyam oly’ szép eredménnyel járt, hogy a tsz vezetősége elhatározta, hogy jövő télre is szervez hasonlót. A vetélkedőn kiemelkedő fel- készültségről tett tanúbizony­ságot Szekeres Tibor, Valkó József, Vágó István, Rimóczi Fehér Endre. A vetélkedő után Rakitovsz- ky László, a tsz párttitkára, értékes jutalmakat adott a győzteseknek, helyezetteknek. Titkárok tanfolyama A Vöröskereszt feladatai Az alapszervezeti titkárok számára háromnapos tanfo­lyamot szervezett a Vöröske­reszt ceglédi, városi vezetősé­ge. Az első előadást Aranyosi László, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titká­ra tartotta, az V. kongresz- szus határozatairól. Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára a tömegszerveze­tek helyéről, szerepéről szólt. Délután meglátogatta a tan­folyam hallgatóit Kovács Ká­roly, városi tanácselnök. Az alkalmat megragadva fóru­mot rendeztek Cegléd város- fejlesztéséről, amelyből jut társadalmi tennivaló a vö- röskeresztes aktíváknak is. Miiít a fórumon elhangzott, valóban szívesen segítenek javaslatokkal és tettekkel is. A tanfolyam második nap­ján a családvédelmi munka- bizottság elnöke, dr. Kovács Tibor tartott konzultációt e fontos témakörben. A har­madik napon Szabó Gyulá- nénak, a városi pártbizott­ság nőreferfensének előadását hallgatták meg a nőpolitikái határozatról, amelynek meg­valósításában a Vöröskereszt­re is fontos feladat jut, Dr. Gyetvai István, a véradó ál­lomás vezetője a véradómoz­galom jelentőségéről és a do­norok megbecsüléséről szólt. A tanfolyamon hallottakat hamarosan mindennapi tár­sadalmi munkájuk során gyü- mölcsöztetik az alapszervezeti vezetők. Értekezleten, tag­gyűlésen tárgyalják meg a tennivalókat, s ezután a tet­tek következnek. Szeretné­nek mind több embert meg­nyerni, újabb alapszerveze­tekkel kiszélesíteni a mozgal­mat, a társadalom hasznára. Huszonöt éves a szakosztály A Ceglédi Vasutas SE ter­mészetbarát-szakosztálya fenn­állásának 25. évfordulója al­kalmából meghívásos orszá­gos vetített színeskép-ver- senyt hirdetett. A közelmúltban jelent meg az a kiadvány, amely átte­kinti a szakosztály múltját, fejlődését és közli a fotópá­lyázat részvevőinek és díja­zottjainak névjegyzékét és be­mutatott munkáit. A kataló­gust Kaczur Pál tervezte, Ackermann Gyula, Jusztin Ferenc és Németh Béláné állította össze. A grafikákat Kaczur György készítette. Hunrorparádé A Kossuth Művelődési Köz­pont emeleti nagytermében ma este, 19 órai kezdettel vi­dám műsort rendeznek, Hu­morparádé címmel. A műsor­ban fellép Fónay Márta. Ki- bédy Ervin, Hlatky László, Brachfeld Siegfrid és Berényi Ottó. Zongorán kísér Fábián János. Az Európa-bajnokok ellen MAI PROGRAM Kézilabda: A Bem SE ger- jei pályáján délután három órától az Ú. Dózsa és az Üt- tröszt KÖZGÉP SE NB I/B-s együttese vív előkészületi mér­kőzést. Labdarúgás: A Vasutas­sporttelepen kilenc órától az úttörő-olimpia területi dön­tője. Sportélet ló játék, szép eredmények A birkózók vidéki magyar bajnokságán Retkes József 48 kg-ban bajnok lett, Goda Sán­dor 56 kg-ban harmadik he­lyezett. Mind a ketten indul­hatnak a magyar bajnokságon. Az abonyi labdarúgók a me­gyei ifjúsági bajnokságon. Sülysápon'3:2-re nyertek, Föl­di, Pászti és Petrezselyem rúg­ták a gólokat. A felnőtt csapat hazai pályán 6:I-re győzte le Kecskéscsárda csapatát. Asztaliteniszben Törteién, a járási VIT-kupa versenyen Szobolya Miklós 2. lett egyes­ben és párosban is, Tarjányi­val. Fehér Sarolta egyesben 3., a Makainé—Perjési páros szin­tén 3. lett. A megyei sparta- kiád összetett pontversenyét az abonyiak nyerték, Kókai László és Mádi Béla képviseli Pest megyét az országos verse­nyen. D. L. Pénteken: Kézilabda: A Táncsics is­kola udvarán rendezik meg az úttörő-olimpia városi dön­tőjét. Asztalitenisz: Az NB I. má­sodik fordulójában már rang­adó lesz, a két vidéki leg­jobb csapat — a Ceglédi VSE és a Kilián FSE találkozója 18.30-kor kezdődik a Vasutas Teleki utcai kultúrotthoná- ban. Tavaly mindkétszer a ceglédiek nyertek — ami vé­gül a negyedik hely és a vi­dék legjobbja cím megszer­zését jelentette —, most a vendégek az esélyesebbek. A Vasutas játékosai még nin­csenek jó formában, ellen­ben a legutóbbi mérkőzés óta a szolnokiak megerősödtek • együttesükben játszik a na­pokban Ewrópa-bajnokságot nyert Kreisz Tibor és Mol­nár János, és hozzájuk ke­rült Ceglédről Kovács László is. Ettől függetlenül érdekes izgalmas összecsapás várha­tó. U.L. 7 ársadalomkutatók Három boldog nyolcadikos Albertirsaiak a megyei vetélkedőn Legutóbb, amikor a Társa- i dalomkutató úttörők járási | vetélkedője zajlott, a zsűri a következő döntést hozta: első helyezést ért el az albertirsai Petőfi Sándor úttörőcsapat, amelyet Tokai Anna, Prepok Rita és Kiss Marianna képvi­selt. Mind a három úttörő a 8/b. osztály tanulója. A díj átvéte­le után boldogan vitték a hírt az iskolába, s frissen kezdték a felkészülést a me­gyei vetélkedőre. — Mit takar ez az elneve­zés: társadalomkutató úttö­rők? — a kérdésre Tokai Ilo­na válaszolt. — A magyar és a nemzet­közi társadalomtudományok­ban való jártasságot. A tör­ténelem, az irodalom, a kép­zőművészet és a politika, a földrajz és a helytörténet is­meretét. — Hogyan tudtátok mind­ezt ilyen magas szinten elsa­játítani? .— Ügy, hogy nagyon akar­tunk tudni. Mind a hárman egy-egy tantárgyhoz jobban vonzódunk, így kiegészítjük egymást. Szakirodalmat már az előző években is rendsze­resen olvastunk. A verseny, melyen részt vettünk, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60 évfordulója jegyében zajlott. Mi részletesen tanul­mányoztuk az eseményeket, a történelmi személyeket, Lenin jletét és munkásságát, hatá­sát, a nemzetközi politikai iletre — természetesen az 1919-es Tanácsköztársaságra s —, valamint figyelemmel dsértük a Szovjetunió politi­cal, gazdasági eredményeit. Prepok Rita az irodalom- oán érzi otthonosan magát, Marianna a művészeteket kedveli, zeneiskolába is jár. Ili a történelmet bújja, föld­rajzi, politikai ismeretek iránt fogékony. A lányok szaktanáraik irányításával ju­tottak el a felkészültség ma­gas fokára. — De vajon nem támasz­tunk-e túlzott igényeket a gyerekek elméleti tudásával kapcsolatban? — kérdezhetik sokan. — Marad-e idejük a felkészülés mellett, az iskolai tanulás után játékra, arra, hogy igazán gyerekek legye­nek? Ili, Rita, Marianna elsős ko­ruk óta kitűnő tanulók. Ili az úttörőtanács titkára, őrsi kró­nikás. Rita rajtitkár és az őrsben nótafa. Marianna őrs­vezető és a raj nótafája. Mind a hárman megkapták már a Kiváló úttörő kitüntető jelvényt. Ili és Rita rendsze­resen sportolnak, tagjai az is­kolai kézilabdacsapatnak. Va­lamennyien szakköri foglalko­zásokra, középiskolai előkészí­tőre járnak. A rajoknál csü­törtökönként Marianna és Rita osztja szét a Pajtás újsá­got. Napjaikat szinte este nyolc óráig percnyi pontosság­gal be kell osztaniuk, hogy ügyesen gazdálkodjanak az ■dővel. de beletartozik napi­rendjükbe azért a játék, az önfeledt kikapcsolódás is. Ha őrsi, vagy rajfoglalkozásokon dalra, játékra kerül sor, Ili örökvidáman szervez, a másik kettő dalt tanít. A versenyző kis csoport pél­dája lehet minden úttörőnek, minden gyereknek M. O. E.

Next

/
Thumbnails
Contents