Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

A Minisztertanács ülése Társadalmi vitára bocsátják a Büntető Törvénykönyv tervezetet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács szerdán ülést tartott. A külügyminiszter beszá­molt a Bolgár Népköztársa­ságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a jelentést Az igazságügy-miniszter az N égy olyan időszak van minden esztendőben, amikor az ipar terme­lése szinte rohamtempó­ban, a tizenkét hónap át­lagához képest húsz, har­minc százalékkal növek­szik. E négy nevezetes időpont egyike a március, azután a június, a szep­tember, s végül a decem­ber követi. Amiből rögtön kiderül,, mindig a negyed­év utolsó hónapja az erős. S végiképp az, amikor a negyedév befejező hetei egyben a fél vagy az egész esztendőnek is összegező i időszakai. Ilyenkor nem számít ritkaságnak, hogy egy-egy üzem a szokványos termelési érték másfélsze­resét állítja elő, s ez igaz iparági körben is, hiszen például a textilruházati ipar tavaly márciusban 23 .százalékkal nagyobb áru­mennyiséget bocsátott ki, mint januárban. Hatalmas tartalékok rej­lenek a termelés ritmusá­nak javításában, az áruát­adás kiegyensúlyozottságá­nak növelésében — állapí­totta meg az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1977. de­cember 1-i ülése, s megyei tapasztalatok alapján erő­sítette e tény igazát az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának cselekvési programja, amit a testület 1978. február HM ülésén fogadtak el. Egyetlen ter­melési területre hivatkoz­va: tavaly volt-olyan hó­nap a pamutszövetek elő­állításában, amikor ötmil­lió négyzetméterrel több áru került le a gépekről, mint a megelőző harminc napban! Higgyük, megtál­tosodtak a gyárakban ? Nem erről van szó. A ter­melés egyenletessége, az árukibocsátás jó elosztása szoros függvénye o szerve­zésnek, azon belül az anyagellátásnak, a termelő állóeszközök karbantartá­sának, a szállítási szerző­dések pontos teljesítésének. I dén a tavaly elérthez mérten, 14—16 száza­lékkal kívánja bővíte­ni termelését a Ganz Mű­szer Művek Árammérőgyá­ra, azaz továbbra is tarta­ni kívánják a növekedés . gyors ritmusát. Eddigi erő­feszítéseik eredményeit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly lé­nyegében teljesítették azt - az exportszállítási értéket, amit az ötödik ötéves terv végére jelöltek meg cél­ként, azaz ilyen értelemben 1977-ben írtak 1980-at. A gödöllői gyárban, ahol a termékváltás áll a közép­pontban, új termékcsalá­dok gyártásba vétele adta tavaly is, s adja az idén a fő feladatot, jó érzékkel fi­gyelt fel a vezetés arra, hogy a termelékenység je­lentős tartalékai húzódnak meg az árukibocsátás elté­rései mögött. Igaz, a korábbi nagy ingadozások valame­lyest mérséklődtek, de még mindig szeszélyesebb a ter­melést ábrázoló görbe, mint amennyire elkerülhe­tetlen. Tökéletesen azonos eloszlású termékkibocsátás ugyanis elérhetetlen — sokféle objektív és szub­jektív ok következtében —. de a munkaidő hasznosítá­sának javítása például máris tetemes hozzájárulás lehet a termelékenység emelkedéséhez, s vele az áruszállítások nyugodtab- bá téielénez. A töoo nap, mint kolbász köznapi böl­csessége témánk esetében úgy formálható át, hogy kolbász is, nap is egyfor­mán van, csakhogy az egyik időszakban túl nagy a kolbász, azaz a munka, a másikban meg túl sok az idő. Ezt a tapasztalatot nemcsak a gödöllőiek tart­ják figyelemre és elem­zésre érdemesnek, hanem mind többen, de még min­dig nem elegen. A közgon­dolkozás ugyanis azt su­gallja, a fontos, az első­rendű az esztendőre terve­zett feladatok elvégzése, ennek hogyanja viszont huszadrangú. Azaz, ha egy- egy gyár teljesítette azt, amit tizenkét hónapra programként meghatáro­zott, akkor ott rendben mennek a dolgok. V eszélyes közgondolko- zásbeli elemként fi­gyelt fel erre az elé­gedettségre a ceglédi vá­rosi pártbizottság, s a napi politikai munka szerves részévé tették — idei cse­lekvési programjukban is megfogalmazva — a gyár- táselőkészités javítását, a kooperációs kapcsolatok tö­kéletesítését Helyesen irá­nyítják az elemzőmunka reflektorfényét arra, hogy a termelés ésszerű beosztá­sának nagy szerepe van az áruk minőségében, mert a hajráidőszakok szinte tör­vényszerűen növelik a se- lejtet. A selejt persze csak egyike a káros következmé­nyeknek, mert hiszen a háromhavonta ismétlődő hajrák — s ezt a ceglédi üzemekben, szúrópróbaként Végzett vizsgálatok is iga­zolták — jelentősen meg­növelik a fajlagos költsé­geket. Jogosan igényli te­hát a városi pártbizottság, teremtődjék rendszeres ke­rete a tapasztalatcserék­nek, amit az egyik üzem­ben sikeresen megoldottak, az ne maradjon ismeretlen a másik termelőhely előtt Az árukibocsátás egyenle­tesebbé tételének vannak ugyanis általános fogásai, módszerei, azaz gyakorlatá­nak olyan tapasztalatai, melyek mindenütt alkal­mazhatók. Érdekes s elgondolkozta­tó tény azonban, hogy a vállalatok, finoman fogal­mazva is, nem nagyon ér­deklődnek a másutt sikeres megoldások iránt, úgy vé­lik, újat nekik senki sem tud mondani« Márpedig a termelési ritmus zavarai­nak fölszámolásában első­sorban a szervezés kínálja a leghatásosabb eszközöket, s a szervezésnek sokféle eleme használható modell­ként, másolhat óként. Meg­győződésünk, az árukibo­csátás feladatainak jobb beosztása o hatékonyság javításától elválaszthatat­lan, mert hol sétálva, hol rohanva nem lehet hosszú távon gazdaságosan ter­melni A séta és a rohanás váltakozása már-már ha­gyománnyá kövült az ipar­ban, s talán éppen megszo- kottsága miatt nem tűnik fel, milyen hátrányokkal jár, miként apasztja az eredményforrásokat Mészáros Ottó új Büntető Törvénykönyv főbb elveire tett javaslatot. A kormány tudomásul vette az előterjesztést és egyetértett azzal, hogy a törvény terveze­tét társadalmi vitára bocsás­sák. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak az idei me­zőgazdasági munkákra való felkészülésről. A Miniszterta­nács a jelentést elfogadta és határozatban rögzítette a fel­adatok végrehajtásához szük­séges intézkedéseket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZlMSZ/ÍÁP PEST MEGYEI 'BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK A Srí Lanka i KP X. kongresszusa Colombóban szerdán meg­nyílt a Sri Lanka-i Kommu­nista Párt X. kongresszusa. Az elnökségben 14 ország testvér­pár tjainak képviselői foglal­nak helyet, közöttük az MSZMP küldöttsége, Nemes Dezsőnek, a Politikai Bizott­ság tagjának vezetésével. Épül a felvonulási út a nagymarosi vízlépcsőhöz Irtják az erdőt — Áthidalás a holt ágban A magyar—csehszlovák Du- na-szakasz mentén megkezdő­dött a Gabcikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építési terü­letének előkészítése: építik a munkagépek, a teherjármű- vek felvonulási útjait: ener­giát, vizet vezetnek a leendő munkahelyre és berendezik az építők táborhelyét. Dunakiliti- nél, a község és a leendő duz­zasztómű között létesítendő útvonal helyén megkezdődött az erdő­irtás, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói pedig a felvonulási utat keresztező holtágakban készítenek áthi ■ dalást: az érintett medersza­kaszokat kővel töltik fel. Az év második felében fejeződik be a felvonulási út kiépítése, amit a munkásszállások tá­borának felállítása és az ener­giahálózat felszerelése követ. A tavaly ősszel aláírt ma­gyar—csehszlovák államközi szerződés szerint Dunakiliti- nél Magyarország építi fel a duzzasztőművet. Ez ebben a körzetben a folyó vízszintjé­nek megemelésével 60 négyzetkilométer terü­letű, egészen Pozsonyig terjedő víz­tározót hoz létre. Ebből a 243 millió köbméteres tározóból ágazik el Dunakilitinél a Du­na új medre, a hajózásra is alkalmas, több mint 25 kilo­méter hosszú, úgynevezett üzemvízcsatorna, amelynek vi­ze a gabcikovói vízerőtelep nyolc turbináját hajtja meg. Mellette építik fel a hajókat átemelő zsilipeket és a magas áradást átbocsátó árapasztókat is. A Gabcikovónál átzsilipelt hajók még mintegy 8 kilomé­teres utat tesznek meg az üzemvízcsatornában, s utána térnek vissza a Duna régi medrébe, majd a nagymarosi vízlépcsőnél újabb zsilipelés után foly­tatják útjukat. Visegrád és Nagymaros köze­lében épül fel a vízlépcső ha­józsilipé, duzzasztóművé és vízierőtelepe, amelynek áram- fejlesztő generátorait 6 szovjet csőturbina hajtja meg. A magyar—csehszlovák ál­lamközi szerződés szerint Gab­cikovónál 1986-ban helyezik üzembe az első vízturbinát, Nagymarosnál pedig 1990-ben az utolsót. A két vízerőtelep együttvéve 880 megawatt tel­jesítményű — ebből 160 mega­watt a nagymarosié — s a két erőműben termelt villamos energia felét Magyarország kapja, mivel az építési költsé­geket is ugyanilyen arányban osztják meg. Az MSZMP küldöttsége Damaszkuszban Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szíriában tartózkodó magyar pártküldöttség vezetője szer­dán Damaszkuszban találko­zott Abdullah al-Ahmarral, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) országos veze­tőségének főtitkárhelyettesé­vel. A találkozón jelen vol­tak a hivatalos tárgyalásokat folytató két pártküldöttség tagjai. Folytatódtak a Kádár—Brandt tárgyalások Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke szerdán a KB székházában folytatta megbe­széléseit. Az őszinte, szívé­lyes légkörű találkozón a két párt kapcsolatairól és a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről tanácskoztak. Ezzel egyidejűleg Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára eszmecserét folytatott Willy Brandt kíséretének tagjaival. A megbeszélésen részt vett Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagyköve­te is. Willy Brandt a Magyar Külügyi Intézet felkérésére Az enyhülési politika a gyakorlat­ban címmel szerda délután előadást tartott a Magyar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi termében. A vendégé Gyovai Gyula, a külügyi inté­zet igazgatója üdvözölte. Az előadáson részt vettek « Külügyminisztérium, a kül­ügyi intézet vezető munkatár­sai, a pártoktatási intézmé­nyek tanárai, a társadalom- tudományok képviselői és ve­zető újságírók. Pártvezetők látogatásai Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője szerdán Baranya me­gyébe látogatott. Pécsett részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén* amelyen megtárgyalták az általános és középiskolákban folyó világ­nézeti nevelés helyzetét és feladatait, valamint tájékozta­tó hangzott el a Központi Bi­Már automaták termelnek •• üzemcsarnokot avattak a váci bélésszövőgyárban V. A váci bélésszövőgyárban r' tegnap ünnepélyes keretek között adták át az újjávará­zsolt szövődét. Az avatáson részt vett Papp József, az MSZMP váci városi bizottsá. gának első titkára és Weisz György, a városi tanács el- j: nőké, valamint a Könnyűipa- j ri Minisztérium munkatársain : kívül a tervezésben és kivite­lezésben részt vevő vállalatok vezetői, valamint a Magyar Selyemipari Vállalat gazdasági és mozgalmi irányítói. Somogyi László igazgató el­mondta, hogy a nagy re­konstrukció hatásaként — aminek első lépcsője volt a felújítás — a gyár termelő- képessége nagymértékben megnő: évi kétmillió 100 ezer négyzetméterrel szőnek több kelmét, mint korábban. A rekonstrukció során 165 korszerű csehszlovák gyártmá­nyú automata szövőgéppel cse. rélik fel az 1930-as évjáratú elavult berendezéséket Ezút­tal 88 gépen kezdődött meg a termelés. Az üzemeltetésükhöz szükséges sűrített levegőt szolgáltató kompresszorház szintén elkészült. A fejlesztés tervezett ösz- szes költsége 56 millió forint, ezen belül több mint egymil­lió rubel az import gépek ér­téke. Nemcsak a dolgozók munkakörülményeinek pozitív változtatására gondoltak a gyár vezetői; javult a szociális ellátottság is. Százharminc nő és kilencven férfi részére ad­tak át korszerű, kulturált öl­töző-fürdőt Külön is kiemelte az igaz­Halmágyi Péter felvétele gató a beruházásban részt ve­vő vállalatok között kialakult jó kapcsolatot. A gépeket a csehszlovák Investa Külkeres­kedelmi Vállalat szállította, a beszerelésükhöz szükséges ter­veket egy másik csehszlovák vállalat és a hazai KIPTERV intézet készítette. D. Gy. zottság március 15-i üléséről. Benke Valéria délután a Ma­gyar Televízió pécsi körzeti stúdiójában alktívaértekezleten időszerű politikai kérdésekről tartott előadást. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán a főváros XI. kerü­letébe látogatott. A kerületi pártszékházban tájékoztatták a helyi párt- és tömegszerve­zeti munkáról, a kerület életé­ről, fejlődéséről. Ezt kövé- tően a BHG Híradástechnikai Vállalat Fehérvári úti köz­pontjában részt vett a helyi párt-végrehajtóbizottság ülé­sén. A KB titkára megtekin­tette az alkatrészgyártás . fo­lyamatát, a végszerelőüzemet, s felkereste a vállalat fejlesz­tési intézetét. Végül pártnapor találkozott az üzem dolgozói­val. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Ma­rio Franzi-t az Olasz Köztár­saság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki vég­leg elutazott Budapestről. Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szerdán Moszkvába utazott. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Günter Haiden osztrák mező- gazdasági és erdészeti szövet­ségi miniszter március 20 és 22 között Budapesten tárgyalt a két ország mezőgazdasági és műszaki-tudományos együttműködéséről. Az. oszt­rák küldöttség szerdán eluta­zott hazánkból.

Next

/
Thumbnails
Contents