Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

1978. MÁRCIUS 22., SZERDA (W Heti jogi tanácsok Egyes vállalatoknál, gazda­sági szerveknél, intézmé­nyeknél bizonyos személyek saját gépkocsijukat hivatalos utakra használhatják térítés ellenében. Ezzel kapcsolatban több kérdést tettek fel olva­sóink. Az egyik dolgozó vidé­ki instruktor, a másik üzlet­kötő és egy hónapban mun­kaidejüknek csaknem felét vidéken töltik. Mindketten közúti balesetet szenvedtek, kiküldetésük idején. Amikor a vállalathoz fordultak a táp­pénz és a fizetés közötti kü­lönbözet megtérítéséért, az elutasította kérésüket, mond­ván, hogy van érvényes cas­co biztosításuk, s térítik ne­kik kilométerenként a két fo­rintot, így velük szemben nem lehet követelésük, min­den kárukat az Állami Biz­tosító, illetve a polgári jog szerint, a kártérítésre köte­lezett személy köteles megfi­zetni Valóban elég bonyolult ez a kérdés. Abból kell kiindul­nunk, hogy ezek a dolgozók rendszeresen és folyamato­san a munkahely telephelyén kívül dolgoznak-e, vagy csak esetenként. Például egy pos­tai kézbesítő vagy egy köz- tisztasági alkalmazott eseté­ben ez a kérdés nem vetőd­het fél, hiszen az alkalmazó vállalat telephelyén jófor­mán egyáltalán nem tartóz­kodnak. Egyértelmű tehát, hogy nekik köteles a vállalat a fizetés és táppénz közötti különbözetet megtéríteni. Az előbb említett esetekben már nem ilyen egyértelmű a do­log, általában a közúti bal­eseteknél a munkáltató nem tud befolyást gyakorolni a balesetet előidéző okokra — hacsak nem hibás abban, hogy tudva nem megfelelően üzem­képes gépkocsival küldi el dolgozóját vidékre, mert eb­ben az esetben már nem is a vétlen károkozás, hanem a szándékosság alapján felel a dolgozó balesetéért. Ha ilyen eset nem fordul elő, akkor igaza lehet a vállalatnak, és vagy azt a másik személy ter­heli a kártérítési felelősség, aki hibás volt a balesetben, vagy pedig a vállalat dolgo­zóját, ha ő idézte elő a bal­esetet. Az előbbi esetben az Állami Biztosító a kötelező felelősségbiztosítás alapján téríti meg a dolgozó kárát, ha egyéb kizáró ok nincs, az utóbbi esetben ugyancsak az Állami -Biztosító, a casco biz­tosítás alapján az önrészese­dés figyelembevételével. A meg nem térült kárt a bal­esetet okozó dolgozónak kell viselnie. • Üzemi baleset esetén a vállalatnak a dolgozóval és a társadalombiztosítási szervvel szembeni felelőssége nem azo­nos súlyú. Az utóbbi időben gyakran előfordul az is, hogy a válla­latoknál történt üzemi bal­eset miatt az illetékes társa­dalombiztosítási szerv fize­tési meghagyást küld a válla­lathoz, amelyben kötelezi az általa kifizetett táppénz, kór­házi költség, egyéb kár meg­térítésére. Ilyenkor a vissza­térítés oka általában az, hogy a vállalat megszegte a mun­kavédelmi előírásokat. Leg­utóbb két ilyen esetet pana­szoltak olvasóink. Az egyik­ben a nődolgozó azért szen­vedett balesetet, mert az úgynevezett „klumpa” pa­pucsban kibicsaklott a boká­ja, amikor a lépcsőről lelé­pett. A vállalat nem fizette ki a dolgozónak a fizetés és táppénz közötti különböze­tet, de ezt a dolgozónak a munkaügyi döntőbizottság megítélte. Ezt követően a vál­lalatnál akkor néztek nagyot, amikor megkapták a fizetési meghagyást a társadalombiz­tosítási szervtől, azzal az in­dokolással, mert nem tiltotta meg a klumpa viselését. A vállalat hosszan indokolta: nem sértette meg a munka- védelmi előírásokat, hiszen a klumpa hordását nem tilthat­ja be, mert azt az állami ipar is gyártja, a kereskedelem forgalmazza, és gyógycipőként is ajánlják és használják az emberek. Ezzel a vállalati ér­veléssel egyet lehet érteni, és úgy gondoljuk, hogy ezt az illetékes szervek is eüfogad­MOZIMÍÍSOR MÁRCIUS 23-TOL MÁRCIUS 29-IG CEGLÉD, Szabadság 23—26: Vadember 27—29: Zsoldoskatona CEGLÉD, Mese 23—26: A kis hableány 27—29: Locsolókocsi CEGLÉD, Művész 23—26: Kfi a szájban** 27—29: Az idealista GODOLLO 23—26: A Csendes-óceán kalózai 27—29: Fény az akasztófán* 29: Szombat este, vasárnap reggel** SZENTENDRE 23—26: Fény az akasztófán 27—29: A Csendes-óceán kalózai 29: A tuniszi fiú VÁC, Kultúr 23—26: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 27—29; délutáni elóadáson: Olaszok hihetetlen DUNAKESZI, Rákóczi 23—24: Santiago fólótt esik az eső* 25— 26: Magány az erdffszélen 27—28: Meghívás egy gyilkos vacsorára* ÉRD 21—23: Fehér hajó 26— 27: Hüvelyk Matyi 28: Kár a benzinért 28: Makra** 29: Férjhez menni tiloa FŐT 23—24: Hüvelyk Matyi 25—26: Ok ketten* 27— 28: Fel a fejjel GYAL 23—24: Túl a félelmen*** 25—26: A Vád* 25—26; első elóadáson: A mesék birodalmában 27—28: A megrögzött NAGYKATA 23—24: A szabadság katonái HI—IV. kalandjai Leningrádban 25—26: Éjfélkor indul útjára 27—29: Ok ketten* ABONY. 23—24: Végzetes aranyrögök 25—26: Fehér farkasok 27—29; délutáni előadáson: Csillagszemű 27—29: Düh** ABONY, Mese 25—28: Elcfántkirály ABONY, Művész 25—28: A királyért és a hazáért* BUDAÖRS 23—26: A fekete kalóz 27—29: Kálvária DUNAHARASZTI 23—24: Magyarok 25—26: Zsebpénz 27—28: A néma dosszié DABAS, Kossuth 23—24: A hosszú búcsú 25—26: Túl a félelmen*** 26; első előadáson: Kincskereső kiskődmőn 27—28: Huckleberry Finn és a csirkefogók DUNAKESZI, Vörös Csillag 23—24: Ok ketten* 25—26: Fel a fejjel 27—29: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 29: A hiú a gyönyör** 26; első előadáson: Hahó Öcsi 27—29: Tojásráhtotta PILISVOROSVAR 23—24: A szabadság katonái I—II. 25— 28: Zsaru-történet** 26— 27; első előadáson: Púpos lovacska POMAZ 23—24: A közös bún* 25— 26: Csak egy asszony 27— 28: Anno Domini 1573** 26— 27; első előadáson: szivárvány RÁCKEVE 23—24: A néma dosszié 25—26: Magyarok 27— 28: Zsebpénz SZIGETSZENTMIKLOS *3—24: Zsebpénz 25—26: A néma dosszié 27—28: Magyarok • 14 éven aluliaknak nem ajánlott 1 •* Csak 16 éven felülieknek 1 •** Csak 18 éven felülieknek! ják, ég eltekintenek attól, hogy a vállalattól behajtsák a kifizetett táppénz és egyéb költséget. A másik esetben a kávé­főző robbant fel, mert a dol­gozó helytelenül kezelte. Mi­vei az üzemi baleseti jegyző­könyvben az szerepelt, hogy hibás a dolgozó is, de a ké­szülék sem volt tökéletes, nyilvánvaló várható lesz a társadalombiztosítási szerv igénye. Mindenesetre mi is kíváncsian várjuk a bírósá­gok döntéseit az ilyen és ha­sonló ügyekben, s erről tájé­koztatjuk olvasóinkat is. Azt még megjegyezzük, hogy a válladat a dolgozóval szem­ben akkor is felel, ha mulasz­tás nem terheli, a társadalom- biztosítási szervvel szem­ben azonban csak akkor, ha a baleset a vállalatnak, vagy valamely megbízottjának óvó­rendszabályt sértő mulasz­tása, vagy a balesetet előidé­ző szándékos magatartása okozta. • Mivel segíthetnek a válla­latok dolgozóiknak, ha családi házat építenek? Az érdeklődő olvasóink­nak elsősorban azt tanácsol­juk, hogy elsősorban a válla­lati kollektív szerződésüket olvassák át, abból is a la­kásépítés vállalati támoga­tásáról szóló szabályokat. Egyébként pénzzel, vagy más módon, például építő­ipari részlegükkel is támo­gathatják a dolgozók lakás­építését. Oly módon is segít­séget nyújthatnak, hogy meg­állapított térítés ellenében szerszámokat, bontott anya­got, vagy fuvart biztosítanak a számukra. Segítségnyújtás másik formája, hogy a vál­lalat arra jogosult szakembe­rei ellátják a kivitelezés so­rán — társadalmi munkában — a műszaki vezető tisztét. Ebben az esetben a műszaki dolgozók felelősek a munka minőségéért. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Felmondtak a hanyag tisztviselőnek Egy községi tanácsi tisztvi­selőnek felmondtak. Indokul egész sereg okot hoztak fel. Így egyebek között azt, hogy — saját kijelentése szerint — munkáját utálja, a rábízott ügyekben naigy restanciája van, munkaideje alatt gyakran italozik, vagy más osztályokon beszélget. Ezenkívül felettesei utasításainak végrehajtását megtagadta, vezető beosztású dolgozókról valótlan, ártó szándékú kijelentéseket tett. Mindezek miatt munkaköre ellátására alkalmatlan, a ve­zetőik bizalmát elvesztette, te­hát munkaviszonya nem tart­ható fenn. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető a mun­kaügyi bíróságon pert indított. Tagadta a vádakat Azzal vé­dekezett, hogy munkakörül­ményei rosszak voltak, hivata­lában névnapokon nem fo­gyasztott több itajlt, mint tár­sai, a más osztályokon folyta­tott beszélgetései pedig szak­mai jellegűek voltak. A mun­kaügyi bíróság keresetének helyt adott és a felmondást hatálytalanította. Ezt részben azzal indokolta, hogy a fel­mondási okok nem bizonyul­tak alaposaknak, részben pe­dig azzal, hogy a szakmai munkájára vonatkozó hibák létrejöttében felettesei is köz­rehatottak. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság döntését törvénysértőnek és megalapozatlannak találta, ezért az ügyben új eljárást rendelt ed. — A tisztviselő munkájá­ban megengedhetelen és je­lentős súlyú mulasztásokat követett el — hangzik a hatá­rozat Ügyiratai 80—85 száza­lékát másféjl-két hónapi kése­delemmel intézte el, de meg­történt, hogy határozathozatal nélkül helyezte irattárba. Mindezek alapján megállapít­ható: a felmondásra kellő okot Tíz nap rendeletéiből MOBIL Varrógép- és kerékpár-bemutató r r es vásár A CENTRUM DIVATCSARNOK ES A CENTRUM OTTHON ÁRUHÁZ MŰSZAKI OSZTÁLYÁN MÁRCIUS 20-TÓL ÁPRILIS 1-IG. VI., Népköztársaság VII., Rákóczi útja 39. út 74-76. adott, munkaviszonya tár­sadalmi rendeltetésének be­töltésére nem alkalmas. Fele­lősségét nem csökkenti, ha hasonló mulasztást hivataltár­sai is elkövettek. Még felmerült az a kérdés, hogy a felmondás időpontjá­ban . a szakszervezeti bizottság tagja volt, tehát munlútviszo­nyának megszüntetéséhez a közvetlen felsőbb szakszerve­zeti szerv hozzájárulása I» szükséges. Nincs tisztázva, hogy ez megtörtént-e, ezért ebben a vonatkozásban a munkaügyi bíróságnak új el­járást kell lefolytatnia. Az életjáradék-szerződésről Az egyik Pest megyei köz­ségben lakó 77 éves özvegy- asszony egy házaspárral élet­járadékra szerződést kötött. Ebben az illetők havi ezer fo­rint járadék fizetésére és gondozásra vállaltak kötele­zettséget. A házaspár a két­szobás családi ház egyik szo­bájába beköltözött, majd a házat mintegy százezer forint költséggel korszerűsítette. Ké­sőbb a viszony megromlott közöttük és az özvegy a szer­ződés felbontásáért a Pest­vidéki Járásbíróságon pert indított Arra hivatkozott: a járadékot megkapja, de nem­csak hogy nem gondoskodnak róla, hanem durván bánnak vele, sőt, bántalmazták is. Bizonyítékul orvosi látleletet csatolt és igazolta, hogy a férfit nyolc napon belül gyó­gyuló testi sértés okozása miatt hatszáz forint pénzbün­tetésre ítélték, feleségét pedig figyelmeztetésben részesítet­ték. Még azt is elmondta, annyira fél tőlük, hogy ideig­lenesen elköltözött a házból és egy ismerősénél húzta meg magát A bizonyítási eljárás lefoly­tatása után a Pestvidéki Já­rásbíróság a tartási szerződést úgy módosította, hogy a há­zaspár havi 1800 forintot fi­zessen, de gondozási kötele­zettsége megszűnik. Ezenkívül az özvegy lakáshasználati jo­gát megvonta. Az ítélet elleni fellebbezésében az özvegy hangoztatta: korára és súlyos egészségi állapotára tekintet­tel elsősorban gondozóra van szüksége Különösen sérelmez­te, hogy szobahasználati jogát a járásbíróság megszüntette, mert jelenlegi lakhelyén csak ideiglenesen tartózkodhat. A Pest megyei bíróság a havi járadék összegét 1600 forint­ban állapította meg, a házas­párt a gondozási kötelezettség alól szintén mentesítette, vi­szont az idős asszony lakás- használati jogát visszaállította. A legfőbb ügyésznek a jog­erős ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és a Pest­vidéki Járásbíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte A határozat Indoklása sze­rint a tartási és életjáradéki szerződéseknek elsődleges célja az idős, ápolásra, gon­dozásra szoruló személyek megfelelő ellátásának, tartá­sának, gyámolításának bizto­sítása. Ha valamelyik fél ma­gatartása, vagy körülményei folytán a szerződésben vál­lalt tartás lehetetlenné vált, bármelyikük kérheti megszün­tetését, vagy életjáradék szerződéssé alakítását. Tény, hogy a férfit az idős asszony sérelmére elkövetett bántal­mazás miatt elítélték, de nem állapítható meg, hogy a há­zaspár ismételten agresszív vagy tettleges magatartást ta­núsítana. Az eljárt bíróságok nem állapították meg, hegy az özvegyasszony, korát és egészségi állapotát tekintve, mennyiben szorul rendszeres gondozásra és ápolásra. Ezért személyed meghallgatásán kí­vül környezettanulmány be­szerzésével, szükség esetén pe­dig helyszíni szemle tartásá­val kell tisztázni, hogy jelen­legi ellátása s gondozása mi­ként van biztosítva Egészségi állapota felől indokolt lehet a körzeti orvos meghallgatása, esetleg rendelőintézeti kórla­pok beszerzése. — Csak ez adatok ismereté­ben lehet elbírálni, hogy a szerződésben biztosított élet­járadéki összeg felemelésével a megállapodás eredeti célja egyáltalán megvalósítható-e — hangzik tovább a határozat. — A döntésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a há­zaspár az ingatlanba jelentős összeget fektetett be, amit a szerződés felbontása esetén as özvegyasszony nem tudna visszafizetni. Az is tisztázásra szorul, hogy a házaspár anya­gi helyzete megengedi-e a fél­éméit járadék fizetését. Nem válogatott a tolvaj... Zálogban a lopott létra Fehér Csaba ceglédi lakos nem először került összeütkö­zésbe törvényeinkkel. Lopás miatt első esetben — felfüg­gesztett — szabadságvesztésre ítélte a bíróság Legutóbb a ceglédi járásbíróság magánok­irathamisítással elkövetett csalás, lopás, valamint súlyos testi sértés bűntette miatt 1 évi és 8 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte, mellékbüntetésül 2 évre eltiltotta a közügyek- től. Korábbi büntetéseiből Fehér Csaba nem okult, mert múlt év őszétől ez év január 5-ig, letartóztatásáig, ismét bűnöző életmódot folytatott. A tsz- ben dolgozott segédmunkás­ként, mellette még alkalmi munkát is vállalt, azonban — mint vallotta kihallgatásakor — még az így összejött pénz is kevés volt, mivel élettársa nem tudta beosztani. Pénzza­varán úgy segített, hogy Ceg­léden sorozatban követett el vagyon elleni bűncselekménye­ket, a legkülönbözőbb formá­ban. Egyik ismerősének a daliását — távollétében — kulccsal nyitotta ki, hogy két fotelt el­tulajdonítson. Másik közeli ismerősétől pénzt kért kölcsön. Ennek fedezetéül a karosszé­keket — mint sajátjait — hagyta nála. Az üveget betör­ve behatolt a Villanyszerelő Ipari Vállalat épületébe és 700 forint értékben egy kétlapos vili any rezsót vett magához, majd ezt eladta. Egyik este a városgazdálko­dási vállalatnál az ajtón lé­vő lakatot feszítette le és be­ment a raktárba, ahonnan 560 forint értékben egy festő- létrát emelt el. Ez esetben is ismerősétől kért pénzt köl­csön, zálogba a létrát hagyta ott. Egy másik alkalommal ha­sonló módon ugyancsak az előbbi vállalat raktárába „lá­togatott” be, ekkor 40 méter villamoskábelt vitt ed, s ezt is eladta. Fehér Csaba a mun­katársait sem kímélte, az egyiknek kabátja zsebéből pénzt, a másiktól pedig ru­hát vitt el alkalmas pillanat­ban. A karácsony előtti napokban egyik reggel férfi ismerősét kereste fel, akivel megállapo­dott, hogy megveszi a csizmá­ját, ez ügyben majd este a lakására megy. Fehér Csaba azonban nem várta meg az estét, hanem még délelőtt el­ment az említett lakásba, is­merőse feleségével beszélt. Kérte a csizmát, kijelentve, hogy a férjtől megvette, a vé­telár felét már kifizette, a másik felét pedig a fizetéséből fogja megadni. Az asszony el­hitte a mesét, a csizmát át­adta, Fehér pedig nyomban piacra dobta. A bűncselek­mények útján szerzett pénzt Fehér Csaba szórakozásaira, köztük szilveszteri kiadásaira költötte. Most előzetes 1 e tart ózta tás- i ban várja a tárgyalást lemény jelent meg a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Ér­tesítő 3. számában. Ugyanebben a MÉM Értesí­tőben találják meg az érdekel­tek az ágazatukat érintő szol­gálati szabadalmak címjegyzé­két. Az Illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet­nek az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Tanácsok Közlönye 10. számában találják meg az érdekeltek. A hagyatéki eljárás egyes rendelkezéseinek módosításá­ról a 3/1978. (III. 16.) IM sz. rendelet intézkedik. (Megje­lent a Magyar Közlöny 17. számában.) A szociális követelmények­nek meg. nem felelő telepedi' felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉM—PM sz. együttes rendelet módosításáról a 4/ 1978. (II. 18.) ÉVM—PM ren­delet rendelkezik. (Megjelent a Magyar Közlöny 10. számá­ban.) A külföldi felsőoktatási in­tézmények által kiállított ok­levelek honosításáról szóló 8/ 1963. (XII. 30.) M. M. sz. ren­delet kiegészítését a 3/1978. (II. 18.) OM r. tartalmazza ugyanebben a hivatalos lap­ban, A saját gépjárműnek belföl­di hivatalos kiküldetés és he­lyi közlekedés alkalmával tör­ténő használatáról fontos köz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents