Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

1978. MÁRCIUS 19., VASARNAP Vetélkedő repülőgép-szerelők Budaörsön A végcél: Kuba — a YIT országa Tavaszi napsütés. Csípős, friss szél fúj, elkel még á meleg kabát. A végtelennek tűnő gyepen sárga repülőgé­pek és helikopterek sorakoz­nak. A hangárban szerelők dolgoznak, a legapróbb csava­rokat is tüzetesen átvizsgálják felszállás előtt. Budaörsön já­runk, a MÉM Repülőgépes Növényvédő Állomásán: piló­táik tavaly több mint három­millió hektár termőterület vegyszeres permetezéséről gondoskodtak. S a reptéren ezekben a napokban öt fiatalt lépten-nyomon megállítanak társaik — néhány szavas gra­tuláció erejéig. Az ok: a Kö­szöntünk, VIT, Köszöntünk, Havanna vetélkedő budai já­rási döntőjén az Ipari Szerel­vény és Gépgyár művelődési házában a repülőgépes nö­vényvédők csapata remekül szerepelve szerezte meg az el­ső helyet. A KISZ-bizottság titkára, Füssy Pál — aki ma­ga is tagja az aranyérmes csapatnak — megjegyezte: Próba és hagyomány — Alaposan felkészültünk a vetélkedőre, a járási döntő előtt több próbaversenyt szer­veztünk magunk is ifjúsági klubunkban a szocialista or­szágok, különös tekintettel Kuba életéről, s az eddig megrendezett világifjúsági ta­lálkozó városairól. Mindez re­mek tréningnek bizonyult. De szerintem még valami hozzá­járult a győzelemhez: mi na­gyon szeretünk játszani. A já­rásban nincs olyan vetélkedő, amelyen ne lennénk ott... S a KISZ-bizottság titkárá­nak utolsó szavait megerősítik a tények is. Három évvel ez­előtt például harmadikok let­tek a megyei ifjúsági klubok munkásmozgalmi vetélkedő­jén, s nem sokkal azután szintén az élmezőnyben végez­tek azon a versenyen, ahol az ifjúsági mozgalom történeté­nek ismeretéből vizsgáztak a csapatok. S az idők folyamán remek kollektíva kovácsoló- dott össze Budaörsön: olyan, amelynek tagjai minden le­hetséges vetélkedőn menet­rendszerűen elindultak, s a legjobbak közé kerültek. Kikből áll e kis közösség? A négy repülőgép-szerelő — a 29 éves Füssy Pál, a 28 éves Lantos Árpád, és a 25 éves Hűvösvölgyi Csaba, a 29 éves Fábián Róbert — mellé csat­lakozott ötödik tagjaként a 24 éves Benedek Zsuzsa, aki az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen szerzett orosz— cseh szakon tanári diplomát, jelenleg fordítóként dolgozik a műszaki-tájékoztatási osztá­lyon. Nagy lehetőség — Amikor meghirdették a VIT-vetélkedőt, éreztük, hogy számunkra itt a nagy lehető­ség, s ha jól szerepelünk, el­juthatunk Kubába — mondta Fábián Róbert, aki egy hó­napja új beosztásba került, az oktatási csoport tanfolyamve­zetője lett, s a leendő szere­lőket tanítja a szakma mes­terfogásaira. — Zsuzsa és Csaba kivételével valameny- nyien már 15 éve KISZ-ta- gok vagyunk, s az ifjúsági mozgalomban eltöltött szép évek koronája lenne, ha ott lehetnénk a XI. VIT-en... A járási VIT-vetélkedő egy­értelműen bizonyította: e cél eléréséhez adott minden esé­lyük. S bár az első forduló­ban gyengébben szerepeltek — félidőben még az ötödik helyen álltak — a második részben felülkerekedtek, s maguk mögé utasították a többi együttest. Amikor ugyanis munkásmozgalmi té­mákról, s a Kubával kapcso­latos ismeretekről adtak szá­mot a résztvevők, kiderült, hogy a repülőgépes növényvé­dők ebben verhetetlenek: széles körű tájékozottságról tettek tanúbizonyságot. Rá­adásul a komolyzenei rejtvé­nyeket is jól megoldották. S ha sikerük titkát kutatjuk, lényeges mozzanat: nem elé­gedtek meg az eddig szerzett ismeretekkel, hanem tovább­képezik magukat. Szakosodott együttes Füssy Pál, az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatósá­gán, a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemen a speciá­lis továbbképzőn valláskritikát tanul, Fábián Róbert ugyan­itt kiegészítő szakon politikai gazdaságtanból államvizsgázik a nyáron, Lantos Árpád pedig filozófiából. A vetélkedő előtt, a felkészülés során szorgalmas látogatói voltak az oktatási igazgatóság könyvtárának. S most, hogy továbbjutottak az április 8—9-én sorra kerülő VIT-vetélkedő megyei döntő­jére, új szisztéma szerint gya­rapítják ismereteiket. Az öt­tagú csapat tagjai ugyanis szakosodtak: Fábián Róbert és Hűvösvölgyi Csaba az ifjúság- politikai kérdésekből készül fel, munkásmozgalomból Lan­tos Árpád, Kubával Füssy Pál igyekszik még alaposabban megismerkedni, a VIT-ek tör­ténetét pedig Benedek Zsuzsa dolgozza fel. Ügy vélik, így minden lehetőségük megvan arra, hogy eredményesen sze­repeljenek a megyei vetélke­dőn is. A repülőgépes növényvédők VIT-csapatának tagjai nem­csak a munkahelyen, hanem a magánéletben is barátok: e remek kollektíva szabad ide­jének jelentős részét együtt tölti el. — Mindnyájan szeretünk utazni. Cégünk autóbuszán — természetesen a KlSZ-tagok- kal együtt — jártunk már Csehszlovákiában, Lengyel- országban és Jugoszláviá­ban egyaránt. — magyarázta Füssy Pál. — De nagyon bí­zunk abban, hogy eljutunk még távolabbi tájakra is ... így hát javában készülnek már a megyei VIT-vetélkedő döntőjére. Ezt követően lesz az országos döntő a televízió- I ban, az ország nyilvánossága előtt. A legjobbak jutalmul részt vehetnek Kubában, a XI. Világifjúsági Találkozón. Lehet, hogy a repülőgépes növényvédők is köztük lesz­nek? Falus Gábor Tovább bővítik a szolgáltatást Lakossági és közületi szol­gáltatással foglalkozik -a Pest megyei Fémipari Vállalat 4. számú szolgáltató és javító gyáregységének 77 szakmun­kása. Tavaly 7,5 millió forint árbevételük volt, az idén pe­dig el szeretnék érni a 10 millió forintot. A lakás- és az olajkályhaszervizre, az ipar­cikk, bútor, tüzelőolaj házhoz­szállításra, a fémipari barkács- műhely üzemeltetésére, az au­tódaru kölcsönzésére a város területén, valamint a szent­endrei és a váci járásban nem volt panasz. A szolgáltatások színvonalát 11 köszönő- és di­csérőlevél is bizonyítja. Az eredmé-nyek leginkább az öt szocialista és az egy munka­brigádban dolgozóknak köszön. hetök. Élen járnak a különbö­ző társadalmi munkákban és a vállalati munkaversenyben. Négy év alatt két ezüst-, egy bronz- és két zöldkoszorút nyertek. Bársony Antal, a gyáregy­Szabad idő - Művelődés - Spart Turisztika — Utazás r _ r A TAVASZ 177 PROGRAMJÁRÓL AD INFORMÁCIÓT AZ UTAZAsinmgßsiito tavaszi száma. Megj'elenik március második felében. Ára: 6 forint. ség igazgatója terveik között említette a lakossági szolgál­tatás arányának növelését a közületi rovására. Szentendrén már várják a földgázt. A sze­relés a szolgáltató és javító gyáregység feladata. Három év alatt körülbelül 500 lakás­ba, az idén pedig 50—60 .la­kásba tudják bevezetni. A 4. számú gyáregység dol­gozói fontos feladatnak tart­ják, hogy az V. ötéves terv vé­gére elértjék a 15 millió fo­rintos árbevételt. Építtetők a tsz-ek \ Üdülőközpont Európai hírű fürdőhelyünk, Harkány, lesz o termelőszö­vetkezeti üdültetés hazai köz­pontja: kétszáz ágyas gyógy- és pihenőépület épül már az V. ötéves tervben. Az üdülő létrehozására kö­zös Vállalatot alapítottak, amelynek az ország minden részében kereken 170 tagja van: termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, tsz-szövet- ségek, sőt maga a TOT is. A vállalkozás jelentőségét misem mutatja jobban, mint hogy a termelőszövetkezetek legutób­bi országos kongresszusa ha­tározatába is belefoglalta a harkányi üdülőközpont meg­teremtését. Az idén körülbelül tízmil­lió forint értékű beruházás valósul meg az üdülőközpont­ban. A program szerint 1979 nyarán fogadják majd az el­ső vendégeket Harkányban. Ez lesz az ország legna­gyobb termelőszövetkezeti gyógy- és pihenőüdülője. Feltárás Visegrádon A turisták örömére idén néhány látványossággal gyár»- podik a visegrádi fellegvár. Az Országos Műemléki Felügyelőt ség szakemberei helyreállítottak több eredeti védőfal szakaszt, újjáépítik az egyik figyelőtornyot, s nyáron már megtekint* hető a régi vár konyhája (a képen), az ökörsütőterem. Bozsán Péter felvétel? Adók és költségvetés Kevés a hátralék a dabasi járásban A községi tanácsok pénz- gazdálkodásában, a költségve­tésben és a fejlesztési alapban jelentős szerepet kapott a la­kosság adófizetése. A dabasi járásban Alsónémedi és Üj- hartyán községi tanácsok ki­vételével az együttesen kezelt adók teljes mértékben helyi tanácsok bevételei. Ez az ösz- szeg az 1977. évi 93 millió fo­rintos eredeti költségvetési előírásnak 23,1 százalékát te­szi ki, tehát 21,5 millió forin­tot. Ez az összeg több mint a tanácsi költségvetési intézmé­nyek összes működési bevéte­le. A lakosság pénze tehát a „nagy háztartás” fenntartásá­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges. A tanácsok felelőssége A dabasi járásban tavaly 73 millió forint volt a fejlesztési alap bevétele, ebből 4,6 millió forintot az ott élő családok fi­zettek községfejlesztési hozzá­járulásként. A járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője, Gogolák Balázs tájékoztatott részlete­sebben a járásban levő kilenc községi tanács adópolitikájá­ról. — A lakossági adó és az il­letékek tanácsi bevétellé nyil­vánítása nagyban növelte a tanácsok felelősségét. Egyrészt azért hangsúlyozom a felelős­ségtudat fontosságát, mert az adók beszedésében a tanácsok anyagilag érdekeltek, más­részt az adópolitikának nagy jelentősége van a lakosság hangulatának formálásában is. Járásunkban 24 ezer embert érint az adóztatás, éppen ezért az adójogszabályok alkalma­zásának gazdasági, politikai hatása gyorsan lemérhető. Nagyon szükséges a jó adópo­litika, az igazságos adóztatási rendszer, mert nemcsak a költségvetési bevételek felújí­tását befolyásolja: hanem elő is segítheti például a terület javító- és szolgáltatóipari el­látásának javítását, . — . Tapasztalatunk szerint a dabasi járásban érvényesül a differenciált közteherviselés, a nem munkából származó jöve­delmek fokozott elvonása és a spekulációs vagyon korlátozá­sa. Az adófizető állampolgá­rok nagy része a háztáji és kisegítő gazdaságból származó jövedelem után fizet adót, melynek összege az éves adó­kivetésnek 25 százaléka. Meg­felelőnek tartjuk a földterület nagysága és minősége alap­ján történt adókivetést. A köz­Emlékezetes májusünnep Magyarországon sem ünne­pelhették meg szabadon a munkások május elsejét egé­szen 1919-ig, a Tanácsköztár­saság kikiáltásáig. Az első magyar szocialista forradalom vértelen győzelme után vált ez először lehetővé Ráckevén is, ahol a munkásünnepet Fekete Béla szervezte. A direktórium zászlaja Fekete Béla budapesti for­radalmár volt, akit Landler Jenő belügyi népbiztos neve­zett ki 1919. április 27-én a ráckevei járás teljhatalmú po­litikai megbízottjává. A követ­kező napon érkezett meg Rác- kevére, a járási székhelyre, és miután a legfontosabb teen­dőkkel megismerkedett, rög­tön hozzálátott az alig 4 nap múlva esedékes munkásünnep előkészítéséhez. Mivel azt tapasztalta, hogy még szinte semmi intézkedés nem történt, a járási direktó­rium két vezetőjével — Rabi Istvánnal és Szladek Rezsővel — gyorsan megtanácskozta, mit lehetne tenni a hátralevő néhány nap folyamán annak érdekében, hogy az első sza­bad május elsejét emlékeze­tessé tegyék Ráckeve népe számára. Csakhamar össze is állítottak egy programot, melynek keretében fontos teendőként elkészítették a di­rektórium vörös zászlaját is. A jó szervezés eredménye­ként május elsejének szép, de­rűs reggelén Ráckevén mint­egy 6—700-an vettek részt a központi ünnepségen, parasz­tok, munkások, értelmiségiek. Az ünneplő tömeg a piactéren (a mai István téren) gyüleke­zett, ahol egy emelvényt állí­tottak fel. Itt tartották meg az ünnepség nyitányát, a poli­tikai nagygyűlést. Az ünnep­ség szónoka Fekete Béla poli­tikai megbízott volt, aki hatá­sosan, tömören méltatta a nagy munkásünnep nemzetkö­zi, hazai és helyi jelentőségét. Ezután a szocialista átalakulás egyik híve, Mihály János ró­mai katolikus káplán szavalt el egy forradalmi verset piros szalaggal a vállán. (Emiatt 1920-ban félévi börtönre ítél­ték Horthy vérbírái.) Befutott a vörös mozdony Ezután a tömeg az állomás­ra vonult, ahová nemsokára befutott az ünnepi díszbe öl­töztetett vörös mozdony Bu­dapestről, mely végiggördült a HÉV egész vonalán. Az ünnepség délután is foly­tatódott, sőt ekkor bontako­zott ki igazán. Ekkor a főleg fiatalokból álló közönség a Kerekzátony-szigeten és a bál- ványosi vendégfogadónál (a mai sporttelep bejáratánál) gyülekezett. Vége-hossza nem volt a különféle tréfás játé­koknak, a lepény evésnek, a zenének és a táncnak, a mu­latság késő éjszakáig folyta­tódott. így ünnepelte meg Ráckeve népe az első szabad május elsejét. Bizony, a má­sodikra 26 évig kellett még várni a Tanácsköztársaság le­verése után... Halállal dacolva A történelmi hűség ked­véért még el kell mondanunk, hogy a bukás után Fekete Bé­lát letartóztatták és Ráckevére hurcolták, ahol borzalmas kín­zások után arra akarták kény­szeríteni, hogy a május elsejei munkásünnepre készített vö­rös zászlóval vonuljon végig Ráckeve főutcáján, mondván: „Ezt a vörös rongyot te hoz­tad ide, vidd is magaddal!” A horthysta terrorlegények azon­ban semmilyen kegyetlenség­gel nem tudták megtörni az egykori politikai megbízottat, akit később a Szovjetunió mentett ki a börtönből fogoly­cserével. A felszabadulás után Budapesten tevékenykedett haláláig Nagyközségünkben számos utcanév őrzi a kimagasló or­szágos és helyi személyiségek emlékét. Ügy gondoljuk, min­denképpen érdemes lenne egy utcát elnevezni Fekete Béla politikai megbízottról is, aki 1919 küzdelmes napjaiban a mi emberibb jövőnkért állt helyt, száz halállal dacolva. Mészáros László ségi tanácsoknak nagy gondot okoz az átlagosnál nagyobb jövedelmet elérők adóztatása. Jövedelemadót kell fizetni azoknak, akik az adóévet meg­előző esztendőben növényter­melésből és állattartásból 150 ezer forintot meghaladó árbe­vételt értek el. Az arányos jövedelemelvonás azért nehéz folyamat, mert nincs előírva. könyvvezetési kötelezettség, az állampolgárok a termés egy részét magánosoknak értékesí­tik, az alkalmazottakat pedig nem jelentik be. A dabasi já­rásban jelenleg mindössze 15-en fizetnek jövedelemadót. Ebből következik az adócso­portok egyik feladata, amely szerint alapos munkával fel kell kutatni, kik foglalkoznak például C-yálon állattartással, Fel kell számolni az lparerii- gedély nélküli kontó rmunkét. Befizetési fegyelem — Tulajdonképpen nine* okunk panaszra, ugyanis az adóknak csupán egy százalé­kát nem tudták behajtani. Ta­valy az együttesen kezelt adó­hátralék 1 millió forinttal csökkent Az adó behajtása Alsónémedi, Dabas és Gyál községekben a legnehezebb. Tavaly nyáron 5 ezer forinton felüli hátraléka az egész já­rásból 93 adófizetőnek voll közülük 75-en a fent említett községekből valók. — A további fejlődést mi­lyen tervek segítik elő? — Az adóztatásban beveze­tett egyszerűsítések és a gép­könyvelés következtében csök­ken a községi tanácsoknál a manuális munkamennyiség, ezért a felszabaduló munka­erőt az ellenőrzésekre csoport tosítjuk. A községekben pél­dául megszervezzük az iparen­gedéllyel nem rendelkezők fel­derítését és a lehetőségek sze­rint legálissá tesszük tevé­kenységüket. Ez azért is fon­tos, mert jelenleg a javító és szolgáltató munka többszörö­sét igényli a lakosság. Mire költötték? A tavalyi 73 millió forintos fejlesztési alapból (amelyhez a lakosság 4,6 millió forinttal járult hozzá községfejlesztési adó címén, ezenkívül elvégzett több mint 10 millió forint társadalmi munkát), megvaló­sult 23 lakás Dabason, Gyá- lon és Örkényben, megépült 6 ezer 411 négyzetméter járda, 3 ezer 885 folyóméter villany- hálózat Gyálon, Dabason, Öcsán és Bugyin, 125 óvodai hely Alsónémedin, Táborfal­ván, Inárcson, három tante­rem Bugyi községben, s egy ezeradagos gyermekkonyha Dabason. A lakosság tehát a beruházások fedezetéhez já­rult hozzá. Az idei fejleszté­si terv szerint 78 millió forint áll a dabasi járás rendelkezé­sére. Ebből folytatják Felső- pakonyban, Örkényben, Daba­son és Öcsán az iskola, illetve az ócsai 75 személyes óvoda építését. Udvardi Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents