Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

Múltunk, emlékeink Konokul vitázó barátok A váci művészélet 7952—56 között VÉGH DEZSŐ poszthumusz kiállítása a megnyitón részt vett, eddig Vácott még nem tapasztalt nagyszámú közön­ség hódolata az olykor félre­ismert művész iránt, a város megbecsülő pártfogása, az öz­vegy által felajánlott eredeti művek késztetnek írásra. Végh Dezső és Lipovniczky László képzőművészek kezde­ményezésére a váci és Vác környéki festők minden szer­dán délután találkoztak, 1952 —53-ban Végh Dezsőnél, Péti­kért Károlynál és az én laká­somon, noha én nem voltam festő, a literátus elemet kép­viseltem, mint ahogyan a rendkívül művelt, világlátott, az európai múzeumokat kitű­nően ismerő Schubert Tódor is. Állandó helyünk 1954-ben lett a mai Margaréta eszpresz- szó belső terme. A társaság doyenje Bornemisza Géza volt, a csörögi remete, aki eb­ben az időben tért át az olaj­festésre, amelyről természete­sen a kör majd minden tagjá­nak más volt a véleménye, amit meg is említettek a rend­kívül kitartóan és konokul vitázó Géza bácsinak. Mert az estébe nyúló délutáni beszél- j getések vitáktól voltak hango­sak, noha a gyülekezés per­ceit az anekdoták töltötték ki: Bornemisza a nagybányai és kecskeméti művésztelepről, Végh Dezső az európai festő­tanyákról, Gaáí Endre miszti­kus látomásokat ironizáló ver­sekről mesélt, és az öregek kuncogását a mi mértéktartó dünnyögésünk kísérte. Ügy kellene kezdenem a mondatot: És megérkezett Gorka Géza... Abban a pillanatban sister- gett, forrt a levegő, mindenki felajzottan várta, mit cáfoljon meg, mert ebben a csodálatos művészben az izgalom és az energia feszülésében, az elfo­gadott művészi normák elle­ni harc, küzdelem meglódult, izgatott gondolatai szikráztak. Természetesen mindig Végh Dezső vette fel a harcot: csip­kelődött, szúrt-vágott, testes kis emberi valója valósággal pattogott, gondolatai, franciás tisztasága, kifejezőereje fon­dorlatosán szép mondataiban csobogott elő. Lipovniczky László volt a mi váci literá­tus nemzedékünk kedvence: az akvarellt nála kevesen ismer­ték jobban, képet kevesen fes­tettek szebben a maga korá­ban. Mértéktartó, elgondolko­zó, magában summázgató em­ber volt, de ő sem állhatott ellen Gorka és Végh rohamai­nak. Mondataiban a festői ma­gatartás ritka szép példájára emlékezem ma is: a mi kis társaságunkban a természet­A legjobb helyen Könyvek a kertbarátoknak Részletre és elővételben Alig négy hónapja, hogy a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat előregyártott elemek­ből készült fióküzletet nyitott Dunakeszi-Gyártelepen. A 3842. számú önkiszolgáló könyvesbolt az eltelt idő alatt annyira növelte a forgalmát, hogy egy-egy hónapban már nem ritkán az. ötvenezec .Jq-, rintot is eléri a bevétel. Mikor a fióküzlet munkájá­ról érdeklődtünk Jánosfi Jó­zsefijétől, az üzlet nyugdíjas eladójától, elmondta, hogy a vállalat piackutatói reálisan, körültekintően mérték fel az igényeket', s jelölték ki a sze­rény méretű könyvesbolt he­lyét. Az elmúlt években léte­sült új lakótelep, a gyártelepi kolónia és az iskolák, a jár­műjavító szocialista brigádjai állandó vásárlói a könyvek­nek. — Elsősorban a kertbará­toknak, a kistenyésztőknek nélkülözhetetlen szakkönyvek, a műszaki és szépirodalmi könyvek kedveltek, de a ma­gyar történelemmel kapcsola­tos írásoknak és a képes gyer­mekkönyveknek is jelentős a forgalmuk. Különösen fizetés­napokon, egymásnak adják a kilincset az úttörők, a KISZ- esek és dolgozó munkások. Nagyon kedvező, hogy részlet­re és elővételben is tudunk könyveket árusítani, ennek a forgalom növekedésére nagy hatása van. Körülbelül ötezer könyv talált gazdára a no­vemberi megnyitás óta, s talán ezzel magyarázható, hogy köz­pontunk kiemelten kezeli üz­letünk ellátását. A váci főel­osztóval kapcsolataink rend­szeresek, ha valamelyik könyvből a készletünk kifogy, soronkívül kapunk utánpót­lást. A közelmúltban megtartott szovjet és a mezőgazdasági könyvhetek alkalmával nagy volt a forgalom a fióküzlet­ben. A gyártelepi iskolák út­törőcsapatainál kibontakozó könyvakciók, a KISZ-esek versenyeinek gyakorisága egy­re több könyvet igényel. Min­den remény megvan arra, hogy a korszerű fűtéssel, vilá­gítással felszerelt, tetszetős külsejű önkiszolgáló könyves­bolt ezután is hasznosan segíti legfiatalabb városunk megnö­vekedett igényeinek kielégíté­sét a közművelődési határoza­tok maradéktalan végrehajtá­sát. Az Edzett ifjúságért ' Egész napos rendezvény Dunakeszi város KISZ-bi- zottsága a vállalati és az is­kolai ifjúsági szervezetekkel együtt az Edzett ifjúságért mozgalom támogatására széles körű szervezésbe kezdett. Az akció célja: az április 2-án le­bonyolításra kerülő kulturális sportnap keretén belül lehető­séget biztosítani a fiatalok és a szocialista brigádok vetél­kedni és sportolni vágyó tag­jainak. A város 52 KlSZ-szer- vezetének tagsága, a termelő egységek ifjúsági és szocialis­ta brigádjai egyénileg és csapatban is összemérhetik tu­dásukat. A benevezők két fordulóban adnak számot felkészültségük­ről. Az első fordulóban az if­júsági mozgalom történetéből és kulturális témákból kari­nak kérdéseket, míg a máso­dik fordulóban különböző sportágakban kell helytáll­niuk. A versenyen bárki részt ve­het, aki a start előtt a Duna­keszi Vasutas sporttelepén a versenybizottságnál benevez. O. K. nek elkötelezett művész aláza­tos odaadásával vállalta egy letűnőben levő műfaj, az ak- varell művelését. Az „olajo­sok” gúnyjára nem is emlék­szem, ha a képeit látom, de bár láthatnám egy valóban méltó kiállításon! KÉSŐBB KAPCSOLÓDOTT BE ebbe a körbe a korán meghalt Tegzes László, akinek köszönhető a váci képzőművé­szeti iskola megteremtése. En­nek a robusztus embernek nem volt mája; megbocsátó mosollyal fogadta a hadakozók őt is elérő nyilait, s ha szóhoz jutott, tőle hallottunk először a francia, az olasz és a svájci módszerekről, amik akkoriban még ismeretlen területnek szá­mítottak körünkben. Q hozta magával Piktor Hovánt, Új­pest festőjét, a bonyolult szín­képek barnás, vöröses tónus­ban égő képeinek mesterét; fanyar humor, reménytelenül esetlen elegancia és nagy szív jellemezte ezt a kedves mes­tert. Nagymaroson akkor még nem volt hivatalosan művész­telep. Zalányi Vilmos és Kreither József voltak ennek a tájnak akkor legismertebb festői. Boldog vagyok, vala­hányszor meglátok egy-egy nagymarosi szobában Zalányi- képet, mert mindegyikhez va­lami humoros történet fűző­dik, tele édes szilvaízzel és maró ecettel. ÍME, EZEK VOLTUNK MI abban a szép, derűs és viha­ros összebújásban 1952—56 között, mert volt vihar is: szenvedély, elégedetlenség, művészi kérdések miatt csa­tázó összemarakodás, egymást ostorozó ellentét. Nekem a szép mellett ez is megmaradt emlékezetemben: múltunk bonyolult kis világa. Dr. Rusvay Tibor VÁC I WAPLÖ a p isim eg vei hírlap különkiadása A VÁCI XXII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1978. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK A párthatározat szellemében A társadalom gondoskodása Bővül a juttatások köre A XI. pártkongresszus ha­tározata kimondja többek kö­zött, hogy „életszínvonal-po- ’litikánkkal összhangban fo­kozott gondot kell fordítanunk az idős korúak ellátására, gon­dozására, s javítani kell a szo­ciálpolitikai ellátást.” Erről a kérdésről kértünk tájékoztatást Bakaja László­tól, Vác Város Tanácsa szo­ciálpolitikai főelőadójától. Tervszerűen — Városunkban 1965-ben nyílt meg az első öregek nap­közi otthona, a volt Czifra- kertben, 20 hellyel — mondta. — Később átköltözött a Már­tírok útja 61. számú épülete be és ott már 30 idős embert tudott fogadni. Az Eötvös ut­ca 16. számú házban 1971-ben lehetőség nyílt arra, hogy . a középvárosban újabb 20 sze­mélynek biztosítsunk napkö­zi otthonos elhelyezést. Két éve a Mártírok útjai létesít­ményt 40-es létszámúra növel­tük. — Mit nyújt az időseknek a napközi otthon? — Napi háromszori étke­zést, fürdést, orvosi ellátást biztosítunk. Tervszerű foglal­koztatással gondoskodunk sza­bad idejük hasznos kihaszná­lásáról. 1967-ben megszervez­tük a házi szociális gondozó- szolgálatot, majd hét évvel később szervező gondozónő irányításával a tiszteletdíjas házi szociális gondozást vezet­tük be. Kedvezmény — Kik részesülnek szociális étkeztetésben? — A szakminisztérium ren­deleté alapján szociális ét­keztetésben részesíthető az az öreg, kivételes esetben az a csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen, 18 éven felü­li személy, aki egészségi ál­lapota és szociális helyzete mi­att rászorul és számára főtt étel, legalább napi egy alka­lommal más módon nem biz­tosítható. A városban jelene leg 30 személynek tudunk szo­ciális étkeztetést biztosítani, olyanoknak, akik házi szo­ciális gondozásban vannak, valamilyen ok miatt nem ve­hetők fel az öregek napközi otthonába, vagy a napközi otthont nem tudják elérni, aki­ket férőhely miatt nem vet­tek fel az otthonba, s akik magasabb szintű szociális el­látásra is jogosultak. — Az étkeztetésben része-, sülöknek az ebédet az I. szá­mú szociális betegotthonban készítik el. A járóképesek a hozzájuk legközelebb levő öregek napközi otthonában ve­hetik azt át, a Mártírok út­ján, vagy az Eötvös utcában. A járóképtelenek ebédjének kihordásáról gondoskodunk. A szociális étkeztetésért térí­tési díjat fizetnek, kivéve az alacsony, 1300 forint alatti nyugdíjasok, illetve akinek szociális helyzete indokolja a. térítési díj alóli mentesítést.. Hétköznap — Sokan nem ismerik e ren-. delkezéseket. — Ezért örülünk a sajtó út-, ján történt tájékoztatásnak, A térítésre kötelezett szemé­lyek 8 forint 10 fillért fizet­nek a kiszolgáltatott ebédért. A szociális étkeztetést tech­nikai okok miatt csak hétköz­nap tudjuk biztosítani. Mint elmondtam, a tanács bővíti a juttatási lehetőséget, de a szociális étkeztetés kizárólag a gondoskodásra szorulóknak nyújtott támogatás, csak így tölti be feladatát. P. R. A tanácselnök portréja Hivatása az emberek szolgálata Politikai munka nélkül lehetetlen Amikor 1974-ben Himmer Lőrinc Szobra került megbí­zott tanácselnöknek és a társ­község Ipolydamásd falugyű­lésén bemutatták őt, a fehér hajat látva, egy idős ember megjegyezte: fiatalabb embert kellett volna ide hozni. Ezt a látszatot azóta is állandóan igyekszik megcáfolni. Zebegényben, 1925-ben szü­letett, sokgyermekes családból. Édesapja kereskedősegédnek adta, majd később üzletvezető lett. Ez a szakma is az embe­rekkel való foglalkozást jelen­tette, de ő többet akart: törőd­ni sorsukkal, életüket szebbé és jobbá tenni. Elsőként — Az 1950-ben megtartott választások után tanácstag és függetlenített tanácselnökhe­lyettes, négy évvel később pe­dig elnök lettem Zebegény­ben. Abban az időben a taná­csok főleg politikai munkát végeztek és bizony előfordult, hogy nem megfelelő iskolai végzettségű emberek is oda­kerültek. Ez az állapot később megszűnt és a tanácsok na­gyobb önállóságot kaptak. Megkezdtük a járdaépítéseket, házhelyeket parcelláztunk, tár­sadalmi munkában óvodát és — elsőként a járásban — tör- pevízművet építettünk. Később, 1958-tól a szobi já­rási tanács, majd a járások összevonása után a váci járási tanács titkára, később osztály- vezetője volt. Abban az időben még a járások foglalkoztak a községben épülő beruházások előkészítésével és kivitelezésé­vel. A többi között Letkésen, Bernecebarátiban, Nagybör- zscr.yben építettek iskolákat, Szobcn törpevízmű vet, Nagy­maros on kultúrházat. Himmer Lőrir; a tanácsin kívül polgá­rivédelmi munkát is végzett — mint járási törzsparancsnok —, amiért a honvédelmi mi­niszter emlékérmét kapta. A hetvenes évek elején a Munka Érdemrend bronz fokozatát ve­hette át. — Mindig azt terveztem, hogy visszakerülök majd va­lamelyik községi tanácshoz. Erre 1974-ben nyílt lehetősé­gem: Szobon megüresedett egy hely, kértem az áthelyezése­met: előbb megbízott, majd megválasztott tanácselnök let­tem. Itt sok meglepetésben volt részem, mert a járásnál másképpen láttam a tenniva­lókat, mint helyben. De nem bántam meg a választásomat. A kívánság Munkatársainak szokta mon­dani: semmi különösebb kí­vánsága nincs, csak dolgozni. Közvetlen irányításuk alá tar­tozik 8 intézmény, összesen 120 dolgozóval. Emellett 60 millió forintos vagyonnal rendelkez­nek. A többi tanácsi tevékeny­séggel együtt a munkát össze­sen 13 ember végzi. Közülük hárman 25 éve tanácsi dolgo­zók, s nagy gyakorlattal ren­delkeznek. — Kedvező a helyzetünk, hiszen sok üzem van a terüle­tünkön, s a szocialista brigá­doktól, a tömegszervezetektől sok társadalmi segítséget ka­punk. Közös összefogással bő­vítettük például az óvodát, építettünk éttermet, amely az iskola, az óvoda és az öregek napközi otthonának étkezteté­sét látja el, s létesítettünk egy ifjúsági klubot. Ezenkívül ki­alakítottuk az öregek napközi otthonát és építettünk 12 ál­lami lakást. A KlSZ-szerve- zetekkel együttműködve folya­matban van egy 100 pajtás üdültetésére alkalmas úttörő­tábor építése is. A kitüntetés Hogy milyen nagy az össze­fogás a nagyközségben, azt jól tükrözi, hogy 3 éven keresztül ők végezték a legtöbb társa­dalmi munkát a megyében. Ezért a teljesítményért 1977. április 4-én Szob tanácsa és la­kossága — elsőként a közössé­gek között — a megyei tanács­tól a „Pest megyéért" emlék­plakettet kapta. — Munkahelyemen nagyon jól érzem magam, örömmel jö­A kitüntetés átvételekor vök dolgozni. A feleségem né­ha megjegyzi: „neked nincs más elfoglaltságod, csak a munkád!" Sok sikerélményben volt részem, szeretek az em­berekkel törődni. Ez nem min­dig hálás feladat, de aki itt dolgozik, annak fel kell ké­szülnie az emberek szolgálatá­ra, ez pedig elképzelhetetlen politikai munka nélkül. 1950 óta vagyok párttag, vezettem marxista középiskolát, most já­rási propagandista vagyok. Ami szabadidőm még marad, azt szívesen töltöm zebegényi otthonomban önéletrajzi és szépirodalmi művek olvasásá­val. Tavaly november 7-én kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozat át. Himmer Lő­rinc 27 éves pályafutásának rövid összegezéséből kiemelke­dik fáradhatatlan munkaked­ve, közösségszeretete. Halász Erzsébet MOST VÁSÁROLJON A VÁCI DUNAKANYAR ÁRUHÁZÁBAN Vác, Széchenyi u. 34—36. DIVATOS NŐI PÖMS CIPŐK KAPHATOK bőr felsőrésszel, nyújtott fazonban, magas és kényelmes sarokkal, fekete, barna, kék, zöld, bordó, csau színekben. fővárosi áruválasztékot NYÚJTUNK FÉRFI- ÉS NŐI CIPŐKBŐL é

Next

/
Thumbnails
Contents