Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

1978. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK *”?w ■djOj' W K/(knav Az állami gazdaságokban Több kukorica Fejlesztik az állattenyésztést Az állami gazdaságok idén a lakosság-, illetve az ipar igényeinek megfelelően kisebb mértékben módosítják vetés- szerkezetüket és fejlesztik az állattenyésztést. Az állami nagyüzemek az idén több mint 4000 hektárral növelik kukorica-vetésterüle­tüket. Azt tervezik, hogy hek­táronként a termést a tavalyi 57 mázsáról idén 63 mázsára fokozzák, amihez az anyagi­technikai eszközök rendelkezés sükre állnak. Fokozottabban bekapcsolód­nak a zöldségtermesztésbe is. A tavalyinál 700 hektárral na­gyobb területre kerülnek zöld­ségnövények. Az állami nagyüzemek 1970 hektárra, a tavalyinál 600 hektárral nagyobb területre telepítenek gyümölcsöt, és 1100 hektárra kerül szőlőül­tetvény, ez 400 hektárral ha­ladja meg a tavalyi telepítést. Idén hét szakosított szarvas­marhateleppel bővül az ál­lattenyésztés létesítményháló­zata. Ezeken a telepeken ösz- szesen 5500 tehenet helyeznek el, további 1500 állatot pedig az idén átalakított, bővített és korszerűsített istállókba köt­nek be. A Csepel-szigeten Részközgyűlések A Szigetszentmárton és Vi­déke ÁFÉSZ a Csepel-sziget három településén, Szigetújfa­lun, Szigetcsépen és Sziget- szentmártonban tartott egyesü. lési és mérlegzáró részközgyű­léseket. Az igazgatóság beszá­molt az elmúlt esztendei gaz­dálkodás eredményeiről, s a résztvevők döntöttek a nyere­ség, azonbelül is a több mint 750 ezer forintot kitevő tagsá­gi érdekeket szolgáló alap fel­osztásáról. ---- -­A részközgyűléseken jóvá­hagyták az egyesült Ráckeve és Vidéke ÁFÉSZ ez évi tér. vét, üzletpolitikai célkitűzéseit, valamint a módosított alapsza. bályt. Ezután megválasztották az új vezetőséget. Az egyesült Ráckeve és Vidéke ÁFÉSZ el­nöke Csáti Sándor lett. elnök- helyettesei pedig dr. Magyar Lajos, a Kisdunamenti ÁFÉSZ volt elnöke, Pásztor Gyula, a Szigetszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ volt elnöke, valamim Tokay György, a dömsödi ÁFÉSZ volt elnöke. — Használatba vételi enge­délyt adott ki nemrég Pomáz nagyközség tanácsának műsza­ki csoportja a 4. számú tár­sasházépítő közösségnek. A kulcsátadásnak ezúttal 36 csa­lád örülhetett. A 6. számú tár­sasházcsoport az idén kezdte meg 40 lakás építését. Pártszervezet a Bentavölgye Tsz-ben Gazdálkodástól az ifjúsági mozgalomig Gellér Istvánt 1975-ben vá­lasztották meg az érdi Benta­völgye Tsz pántvezetőségé- nek függetlenített titkárává. A traktor kormánya mellől került a szövetkezet politikai vezetői funkciójába. Az iro­da, ahol beszélgetünk, egy­szerű, majdnem puritán. Az emberek, akik ott tartózko­dásom ideje alatt benyitottak hozzá, közvetlen, elvtársias hangon üdvözölték. Szavaik­ból bizalom áradt. — Igyekszem időmet le­hetőleg a területen tölteni — mondja. — Ezt igényli tő­lem a közösség és ezt magam is fontosnak tartom. Sajnos, a téli időszakban kissé kö­rülményesebb a mozgás. Nyá­ron motorra ülve többször és több helyre eljutok. Megtudtam, hogy a párt- alapszervezet élete mintegy másfél éve vált rendszeres­sé. s a színvonalnövekedés­ben fontos szerepe volt Gel­lér Istvánnak. — Annak, hogy idáig ju­tottunk — teszi hozzá —, alapja a vezetőségi tagok közötti jó munkamegosztás, a párttag gazdasági vezetők segítsége, A tavalyi 62 má­zsás kukorica-, a 44 mázsás búzaterméshez és a 4 ezer 370 literes fejési átlag eléré­séhez hozzájárult az 54 fős kommunista kollektíva erő­feszítése, politikai munká­ja is. Rendszeresen, program szerint — Mit tesz a pártszervezet a sikeres gazdálkodás érde­kében? Elsőként kell megemlí­tenem az idei cselekvési prog­ramot, amely meghatározza a szövetkezet előtt álló leg­fontosabb gazdaságpolitikai feladatokat. Célul tűztük ki a termésátlagok szintjének megtartását, a tejtermelés fo­kozását — konkrétabban, a 4 ezer 400 literes évenkénti, il­letve tehenenkénti fejésát- lag elérését. Mintegy 15 ezer sertést kívánunk saját hús­üzemünkben feldolgozni. En­nek a mennyiségnek, majd­nem a fele a háztáji gazda­ságokból származik. A titkár a továbbiakban azt is elmondta, hogy a cse­lekvési programnak, mint a legfontosabb helyi pártha­tározatnak a végrehajtását, az év során többször ellen­őrzik. Időarányos teljesíté­séről a szakvezetőket beszá­moltatják. A termelés ered­ményeiről és gondjairól va­MAGyAR posta A Posta kéri, már most adja fel ünnepi jókívánságait és küldeményeit lamennyi ágazatvezető rend­szeresen tájékoztatást ad a pártvezetőségnek. Kevesebb értekezletet — S milyennek látja a párt- szervezet és a gazdasági ve­zető kapcsolatát Dékány Ist­ván, a tsz elnöke? — A héttagú vezetőség kel­lő felkészültséggel rendelke­zik, gazdaságpolitikai kérdé­sekben is egyenrangú part­nere a termelés irányítóinak — válaszol az elnök. — S ta­lán az sem lényegtelen, hogy a testületből kettőnek főisko­lai végzettsége van. A ha­tásköröket tisztáztuk. Nem vé­gezzük el egymás helyett a munkát. Egy cél érdekében dolgozunk, tehát a kapcso­lat csak eredményes lehet. Valóban a szövetkezetnek eddig még mindig sikerült a népgazdasági érdek elsőbb­ségét úgy biztosítani, hogy a csoportérdeket se kurtítsa meg. A pártmunka hatékonysá­gának megbízható mutatója a szervezeti élet. A Berntavöl- gye Tsz-ben az alapszerve­zetek havonta tartanak tag­gyűlést, kéthetente vezető­ségi ülést, összesen 47-szer értekeztek egy év alatt, s 77 napirendet tárgyaltak meg. A felsőbb pártszervek véle­ménye szerint azonban csök­kenteni kell a munka terv­ben előírt ülések, témák szá­mát, a minőség, az érdemi döntések lehetősége érdeké­ben. A szocialista brigádmozga­lomra, a versengés számok­kal is mérhető mutatóira a pártvezetőség azonban mél­tán büszke. A versenybe benevezett. 17. brigád tavaly a vállalt költségcsökkentést 36 százalékkal, a felajánlott tár­sadalmi munkaórák számát 72 százalékkal teljesítette túl. A Bentavölgye Tsz-re, de más gazdaságokra is jellem­ző a munkahelyek térbeli elhatárolódása, a munkakö­rök jellegének különbözősé­ge. Fokozott jelentősége van tehát a pártcsoportoknak, azok működésének. Előrelépés, felelősséggel — A pártcsoportmunka szer­vezeti kereteit megteremtet­tük — mondja Sába István szervezőtitkár —, bár az ér­tekezleteket egyelőre elég ritkán, kéthavonta tartják meg a bizalmiak. Szorgal­mazni fogjuk tehát a megbe­szélések gyakoribbá tételét, de törekedni kell a tartalmi munka javítására is. — A tagfelvétel az alap­szervezeti élet egyik kont­rollja. Hogyan értékeli a ve­zetőség a pártépítési tevé­kenységet? — önkritikusan kell meg­állapítani, hogy a párttaggá nevelésben számos negatív jelenség tapasztalható nálunk. Tavaly mindössze egy új tag­sági könyvet tudtunk átadni. Egy felvételi kérelem elfoga­dása az előkészítés hiányos­ságai miatt több hónapig el­húzódott. — Hasonlóan problémáink vannak az ifjúsági szervezet­tel is. A közös gazdaságban mintegy 190 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Ezek kö­zül csak negyven a KISZ- tag. A Kommunista Ifjúsági Szövetség jelenlegi szerve­zettségével nem képes betöl­teni feladatát. Alapszerveze­tünk valamennyi tagja tuda­tában van annak a felelős­ségnek, amivel a termelőszö­vetkezet ifjúsági mozgalmá­nak tartozik. Ez a felelősség- érzet a záloga annak, hogy a KISZ-szervezet munkájának javításában is rövidesen elő­relépnek. Valkó Imre Műgyantás orvoslás Műgyantával javítják ki a kisebb csőhibákat szállítás előtt a BVM szentendrei gyárában. Az így javított betoncső szilárd­sága sokkal nagyobb a hagyományosnál. Bozsán Péter felvétele A ráckevei járásban Szigetszentmárton az élen Harminchárommillió — társadalmi munkából A tavalyi községíejlesztési versenyben a lakosság a rác­kevei járásban is kitett ma­gáért, több társadalmi munkát végzett, mint .az előző évek­ben. A járási hivatal kiszámí­totta, hogy az összes társa­dalmi munka értéke 33 millió 591 ezer forint, amiből a közterületi fásítás és és parkosítás 7 millió 161 ezer forintot tesz ki. Miután a já­rás. lakossága múlt év decem­ber 31-én 91 ezer 703 volt, egy lakosra, a csecsemőket is bele- véve, 343 forint értékű társa­dalmi munka jutott. Minden egy személyre jutó forint egy-egy versenypontot jelent, de a társadalmi mun­kával elért pontszám mégsem 343, mert ahhoz még a község szépítési és tisztasági verseny- eredményét is hozzá kell adni, ami járási viszonylatban 18 pontot tesz ki. Ezért A járás nagyközségei hö- z;il Szigetszentmárton nagyközség büszkélkedhet a legszebb eredménnyel, összesen 371 pont a járási eredmény. A székhelyközségben, vala­mint a hozzá tartozó Sziget­csépen és Szigetújfaluban együttvéve 5987 lakos élt a múlt esztendő utolsó napján. Társadalmi munkájuk értéke 4 millió 728 ezer forintot tett ki, elsősorban az út- és járda­építésben. Jelentős azonban az is, amit a Ráckevei-Duna- part védelmében csináltak. Egy lakosra 790 forint jut, de az elért pontszám 835, az előb­biekben ismertetett számítás szerint. A járás nagyközségeinek versenylistáján Ráckeve a második helyezett. Lakossága a tanácsához tartozó Sziget becsével együtt hozzájárult a fejlesztéshez 6 millió 55 ezer forinttal. Egy lakosra 635 fo­rint jut, az összesített pont- szám 678. A lakosság sok tár­sadalmi munkával vett részt az iskola, óvoda és bölcsőde építésében, de parkosításban, fásításban és a már meglevő zöldellő közterületek ápolásá­ban is. Kiskunlacháza a harmadik helyet érdemelte ki. A hozzá tartozó' Áporkával együtt 5 millió 196 1 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá lakóhelyük gyarapodá­sához. Kiskunlacházán a Gár­donyi úton tavaly épült meg az új iskola, csak erre vállal­tak kereken 1 millió forint ér­tékű társadalmi munkát. A járás községeinek ver­senyében a listán általá­ban mindig élenjáró Ló­rév vezet. A megyének ebben a legki­sebb községében mindössze 375 ember él, az önként vál­lalt munka értéke mégis 201 ezer forint. 1976-ban a község kis termelőszövetkezete, a Dunamente Tsz utat épített társadalmi munkában, ennek karbantartását vállalták és mellette árkot meg padkát építettek tavaly. Halásztelek 2 millió 315 ezer forinttal második helye­zett. Jóval nagyobb község korévnél, 5312 ember lakja. A községfejlesztés munkájában szövetkezetek, üzemek is részt vettek, ez azonban mit sem von le a lakosság áldozatkész­ségének értékeiből. A legjelen­tősebb a négy és fél kilométer hosszú járda megépítése volt úgy, hogy annak minden költ­ségét a lakosság vállalta. A községfejlesztési alapból a ta­nácsnak egy forintot sem kel-; lett erre költenie. Sz. E. j Új építőanyag-ipari üzemek Több mint öt és fél milliárd forint a fejlesztésre Az építőanyag-iparban az idén nyolc jelentős vállalati beruházás fejeződik be, s az új üzemrészek megkezdik a mun­kát. A Finomkerámiaipari Mű­vek porcelángyárában meg­valósított fejlesztés évente 200 ezer négyzetméter csem­pével növeli a hazai ellátást és a választékot. A Burkolólap­gyár bővítésére fordított csak­nem 300 millió forint vár­ható haszna évente 600 ezer négyzetméter padlólap. A kályhacsempe gyártása Az egész szombat reggel kezdődött. Ti­zenkettőkor ideges lettem, kettőkor úgy éreztem, hogy meg­őrülök, négykor már a falra szerettem volna mászni, végül hatkor elhatároztam magam. Fél óra múl­va a rendelőintézet fogászatán kötöttem ki, sálba bugyolált arccal. A váróban öt szenvedő ember ült: egy lehajtott fejű fiatalember, egy kö­zépkorú férfi, aki mohamedán paphoz hasonlóan kétrét görnyedve hajbókolt, egy szomorú szemű fiatal lány, egy bi­zonytalan korú hölgy és végül egy töpörö­dött kis öreg ember. Leültem, vártam a sorsomra, s ekkor minden bevezetés nélkül átült hozzám a töpörödött kis öreg. Együttérző hangon szólt: — Melyik? — A bal alsó záp... — Csak egy? Drá­ga barátom ez csak magának tűnik úgy, hogy csak egy. Lefo­gadom: minimum öt! Nem ellenkeztem. De aztán beláttam, hogy az öregnek iga­za van. Valóban úgy éreztem, hogy min­den fogam fáj. Az öreg felvilla­ny ozódva folytatta: — Szerintem ma­gának nincs is olyan nagy baja. Ellenben a velünk szemben ülő fiatalembernek már régen rossz. Csonkolás nélkül nem ússza meg. A hölgynek és a haj- longós férfinak egy. szerűen kirántják a fogát, a kis csitri tö­mést kap. — A kis- öreg valósággal fel­borzolta az idegei­met. Dühösen rászól­tam: — És magának melyik fáj? Az öreg szája szé­les mosolyra nyúlt, a szeme valósággal fel­ragyogott: — Nekem? Nekem egyik sem. — Hogy-hogy nem?! — Fogatlan vagyok — nevetett jóízűen az öreg. — Nézze .. . — Jó ég! Dehát mi az ördögnek van itt? — Én? Hát egysze­rűen azért, hogy örüljek, amiért a fo­gaim már nem há­borgatnak. Fordította: Baraté Rozália is jelentősen nő a zalaeger­szegi és a Komárom megyei gyárak beruházásainak be­fejezésével. A betonelemgyárak, épít­kezések kavicsellátásának vá­lasztékát bővíti a Nyékládná- zi kavicsosztályozó mű éven­te 470 ezer köbméter kavics tisztításával, szemcsenagyság szerinti szétválasztásával. Gánton a kőbányát bővítik, s így a zúzottkő-termelés évi 450 ezer tonnával nő. Az építőanyag-ipar válla­lati beruházásaira 3,7 milli­árd forintot költenek az idén, 37 százalékkal többet, mint az előző évben, hogy gyorsítsák a termelési struktúra átala­kítását és javítsák az épí­tők anyagellátását. Az ipar­ág állami nagyberuházásának, a Bélapátfalvai Cementgyár építésének folytatására elő­irányzott anyagi eszközökkel együtt ebben az évben össze­sen 5,6 milliárd forint jut az építőanyag-ipar fejlesztésére. A vállalati beruházások túl­nyomó része is állami támo­gatással és hitellel valósul meg. Elsősorban a már meg­kezdett fejlesztések befejezé­sét gyorsítják. Gondos piac­kutatással felmért igények alapján azonban megkezdik újabb beruházások előkészí­tését is. A számítások sze­rint ebben az évben több tég- lagyár, kőbánya és kavicsbá­nya, valamint osztályozó re­konstrukciójának megkezdé­sére teremtik meg a feltéte­leket. V. Kubelka: Jk együttérző

Next

/
Thumbnails
Contents