Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

1978. MÁRCIUS IS., SZERDA xslímm Heti jogi tanácsok • Athelyezéses fegyelmi bün­tetés hatálya alól mentesített dolgozót a vállalat nem köteles eredeti munkakörébe visszahe­lyezni? Az utóbbi időben több olyan panasz érkezett hozzánk, hogy a fegyelmi úton áthelyezett dolgozót a vállalat mentesítése esetén nem helyezte vissza ere­deti munkakörébe. Köteles-e a vállalat visszahelyezni? _ ké rdezik olvasóink. Nem. Ha a vállalat a dolgo­zót a határozatlan időre szóló áthelyezés fegyelmi büntetése alól mentesíti, vagy a büntetés hatálya a kétéves határidő el­telte után megszűnt, a dolgo­zót az érvényes rendelkezések szerint nem köteles eredeti munkakörébe visszahelyezni. Ezzel szemben a határozott taore szóló áthelyezés fegyelmi büntetés esetén a határozott Idő leteltekor az eredeti mun­kakörbe vissza kell helyezmi a dolgozót. Ha azonban a fe­gyelmi büntetés hatálya alól a fegyelmi határozatban meg- szabott_ határidő eltelte előtt mentesítik a dolgozót, az ere­deti munkakörébe történő visszahelyezési kötelezettség a mentesítés időpontjában kö­vetkezik be. • Meddig lehet a fegyelmi eljárást megindítani, és lefoly­tatni? A fegyelmi eljárás megindí­tására, vagy annak mellőzésé­vel a fegyelmi büntetés kisza­bására nyitva álló határidők az alábbiak: az elkövetéstől számított egy évi, illetve a fel­fedezéstől számított három hó­nap az a határidő, amely alatt a fegyelmi eljárást meg lehet Indítani, illetve az még lefoly­tatható. Ezzel kapcsolatban két kér­dés merült fel olvasóink köré­ben. Az egyik, hogy fegyelmi el­járás mellőzése esetén ki le­het-e szabni fegyelmi bünte­tést a felfedezéstől számított három hónap után, illetve le lehet-e folytatni még egy év után is. A második kérdés, hogy ez a három hónap, illet­ve egy évi határidő meghosz- szabbítható-e, nincs-e olyan kibúvó — írja egyik olvasónk —, amely az elévülési időt megszakítja. Mindkét kérdésre rövid a válasz, mert a fegyelmi eljá­rás mellőzésével kiszabott büntetéseknél is irányadók az említett határidők, éppúgy arra sincs lehetőség, hogy eze­ket a határidőket bármilyen címen meghosszabítsák. Nincs erre lehetőség akkor sem, ha például a dolgozó beteg vagy külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok akadályozza meghall­gatását. Ilyen esetben meg kell kísérelni egyéb úton, például írásban történő meghallgatását és erre szolgál az a rendelke­zés, hogy fel kell szólítani a fegyelmi eljárás alá vont. dol­gozót, hogy bármilyen akadá­lyoztatása esetén írásban is előterjesztheti védekezését, mert távol maradása a fegyel­mi eljárás lefolytatásának nem akadálya. • Milyen eltérő rendelke­zések vonatkoznak a vezető Ál­lású dolgozókra? A magasabb vezető állású dolgozóra, illetve a vezető ál­lású dolgozóra, a fegyelmi el­járás megindításának, vagy annak mellőzésével fegyelmi büntetés kiszabásának a fe­gyelmi vétség elkövetésétől számított három, illetve két év alatt van helye. A fegyelmi vétség felfedezésétől számított három hónap eltelte után azon­ban a fegyelmi eljárást elle­nük sem lehet megindítani, il­letve fegyelmi eljárás mellő­zésével velük szemben sem le­het büntetést kiszabni. A szabályszerűen megindított fegyelmi eljárás befejezésé­nek nincs jogszabályban meg­állapított határideje. • A dolgozó halála esetén az ellene folyamatban levő fe­gyelmi eljárást meg kell-e szüntetni? Nagyon természetesnek tű- nik, hogy ebben az esetben nincs tovább helye a fegyelmi eljárásnak. Ha azonban ennek anyagi következményeit néz­zük, akkor már mindjárt más a helyzet. Egyik olvasónk pél­dául azzal keresett fel ben­nünket, hogy férje nyereség- részesedését azért nem fizetik ki részére, mert halála előtt fegyelmi eljárást indítottak ellene. Férje azonban sajnos meghalt, s bár a vállalat odáig jól ismerte a jogszabályt, hogy az eljárás folytatásának to­vább nincs helye, de az illeté­kes munkaügyi előadó már nem látott tovább az orránál, és abba a hibába esett, hogy az özvegytől akarta megspó­rolni azt az összeget, amelyet a nyereségrészesedés jelent a hátramaradottak részére. Ezt azonban a vállalat nem teheti meg és ha mégis beváltaná a munkaügyi vezető olvasónkkal közölt ígéretét, akkor a válla­lati munkaügyi döntőbizottság­nál éljen ez ellen panasszal. • Érvénytelen-e a munka­szerződés, ha az a dolgozó jo­gait sérti? Ismeretes, hogy a munkálta­tók a kollektív szerződésben meghatározott munkakörök­ben, a Munka Törvénykönyve alapján próbaidőt is köthet­nek. Ennek indoka tulajdon­képpen az, hogy az újonnan munkába lépőket egyszeri be­szélgetéssel, de egyheti vagy ennél hosszabb munkaidőben sem lehet teljesen megis­merni a munka mikénti ellá­tásában. Egyes helyeken a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, hogy a próba­idő 30 napig tarthat, sokszor úgy szegik meg, hogy hosszabb időre szóló meghatározott idő­re vonatkozó kikötéssel kötik meg a dolgozóval a munka- szerződést. Ha kétséget kizá­róan megállapítható, hogy az ilyen módon kötött munka- szerződés a próbaidőre vonat­kozó rendelkezések kijátszása céljából történt, a munkaszer­ződés semmisnek minősül. Eb­ből következik, hogy az a dol­gozó, aki kérte, hogy minden különösebb hátrány nélkül szüntessék meg munkaviszo­nyát, és ezt nem tette a válla­lat, emiatt munkakönyvét „ki­lépett” bejegyzéssel adták ki, panasszal élhet a vállalati munkaügyi döntöbizottságűál. Alkalmaztatása az ismert kö­rülmények folytán próbaidő­nek minősül, mert hiszen a vállalatnak is az volt a szán­déka, a szerződés megkötése­kor, hogy ha négy hónapi munkaviszony alatt a dolgozó nem felel meg a kívánt köve­telményeknek, nem újítja meg vele a szerződést. Csínján kell tehát bánni az úgyneve­zett határozott időre szóló szerződések megkötésével, mert azok nem vezethetnek a dolgozók jogainak megsértésé­hez. Dr. M. J. Házi Jogtanácsadó A nők jogairól A Házi Jogtanácsadó ez évi 2. (februári) száma a nők jo­gait ismerteti. A kiadvány a Magyar Nők Országos Taná­csának közreműködésével ké­szült A hatalmas és — a nők fokozódó társadalmi szerep- vállalásának megfelelően — mind időszerűbb anyagot há­rom részre tagolva közli: az első a családjog, a második a munkajog, a Harmadik pedig a társadalombiztosítás felől tekinti át a magyar nők jogait, illetőleg dolgozza fel az idevá­gó konkrét tudnivalókat. Nem általánosságban, ha­nem kizárólag az idevágó jog­szabályokhoz kapcsolódva fe­Kártérítés üzemi baleset esetén A munkáltató üzemi baleset esetén, ha kártérítési kötele­zettsége fennáll, köteles meg­téríteni a dolgozó teljes va­gyoni kárát: az elmaradt jö­vedelmét, a keletkezett kárt és a felmerült költségeket. Meg kell téríteni mind a ter­mészetben, mind pedig a pénz­ben megállapított elmaradt munkabért, továbbá azoknak az egyéb rendszeres szolgálta­tásoknak pénzbeni értékét, amelyre a dolgozó munkabé­ren felül jogosult, ha azokat a baleset bekövetkezése előtt rendszeresen igénybe is vette. Nem kell megtéríteni azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetére jár­nak például védőétel, védőital, munkaruha stb. A munkaviszonyon kívül el­maradt jövedelemként a bal­eset miatt kieső egyéb rend­szeres keresetet kell megtérí­teni, például másodállás, mel­lékfoglalkozásban kapott kere­setet. Dologi kár címén a dol­gozóknak mindazt a kárát meg kell téríteni, ami baleset folytán ruházatában, haszná­lati tárgyaiban vagy nála levő egyéb dolgaiban keletkezett. Költségek és kiadások cí­mén a vállalat azokat a kiadá­sokat köteles téríteni, amelyek az üzemi baleset következmé­nyeinek az elhárításához, vagyis a dolgozó felgyógyulá­sához szükségesek. Ilyen lehet például a feljavított élelmezés költsége, az otthoni ápolással járó többletköltségek, a dol­gozóval közös háztartásban élők indokolt beteglátogatási költségei. Ha az ápolással járó kiadás tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapí­tani. Ezt hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak ak­kor lehet érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvénye- sítésében mulasztás nem ter­heli. A kártérítés összegének ki­számításánál le kell vonni azt az összeget, amelyet a dolgozó társadalombiztosítási szolgál­tatásként (táppénz stb.) vagy pedig biztosítás alapján (az élet-, baleset- és nyugdíjbiz­tosítás kivételével) kap. To­vábbá azt az összeget, amelyet a dolgozó a balesetet követően megkeres vagy elvárhatóan megkereshet, kivéve azt az összeget, amelyhez a dolgozó a megrongálódott dolgok hasz­nosításával hozzájut (például eltört aranyóra). Gy. Gy. lel — többek között — az alábbi kérdésekre: melyek a házastárs jogai és kötelességei a családban? Mit jelent a munkajog szempontjából a hátrányos megkülönböztetés tilalma? Milyen külön szabad­ságidők illetik meg az anyá­kat? Milyen munkajogi szabá­lyok vonatkoznak a tsz-ek női tagjaira? De sorolhatnók tovább is, hiszen a három fejezet valósá­gos kisenciklopédiáját adja a nőkre vonatkozó törvények­nek, rendeleteknek stb. (Ezzel persze korántsem akarjuk azt állítani, hogy csupán nők for­gathatják haszonnal!) A számot a szokásos — ezenkívül az új vagy új címet viselő — állandó rovatok egészítik ki (Kis értelmező szótár, Hol intézik? Űj jog­szabályokról röviden, Időszerű teendők, A budapestieknek, Jogsegélyszolgálat, Változott!, Válaszolunk). Záradékul jelezzük, hogy a márciusi szám a lakásépítéssel és formáival foglalkozik majd. Sok az adó- és illetékper Pest megyében T örvényesség az államigazgatásban Az Igazságügyi Minisztérium vizsgálata Az államigazgatási szervek színvonalas munkája mellett szól, hogy határozataik ellen a bíróságokhoz benyújtott fel­lebbezések a polgári pereske­dés alig egy százalékát teszik ki, s még ennek az elenyé­sző hányadnak is csak cse­kély részében születik korri­gáló ítélet. Jogszabálysértés hiányában mind gyakrabban adnak helyt az első fokon szü­letett döntésnek, állapították meg az Igazságügyi Miniszté­rium bírósági főosztályán, ösz- szegezve az államigazgatási határozatok bírósági felülvizs­gálatára indított perek orszá­gos tapasztalatait. A vizsgálat fontos megálla­pítása: a bíróságok ítélkezési gyakorlata kedvezően hat az államigazgatási szervek mun­kájára is. A jogalkalmazó ha­tóságok arra törekednek, hogy határozataikban érvényre jut­tassák a bíróságok által ha­sonló ügyekben kialakított ál­lásfoglalásokat, iránymutatá­sokat. Érdekes tapasztalat — s ez már társadalmi fejlődésünk­kel, az életszínvonal növeke­désével függ össze —, hogy rekednek, hogy megfelelően érvényesüljön a társadalmi egyenlőség és igazságosság. Következetesen fellépnek a spekuláció, a munka nélküli jövedelemszerzés ellen, ér­vényt szereznek az állampol­gárok jogainak és törvényes érdekeinek. Nagy figyelmet fordítanak a nyerészkedési tö­rekvések megakadályozására; különösen a lakásbérleti jogról való lemondással, a csereszer­ződések jóváhagyásának meg­tagadásával, továbbá a lakás- bérleti jogviszony folytatására való jogosultság elismerését megtagadó határozatok meg­támadásával kapcsolatos pe­rekben. Következetes a bíró-j ságok gyakorlata abban is, hogy ha házastársaknak, vagy egyiküknek már van tanácsi bérlakása, ez a további igény­jogosultság elismerését kizáró tényező. A helyes ítélkezési gyakorlat szerint nem változ­tat e helyzeten a megindított válóper sem. A helyes állás­pont érvényesítése gátat vet­het annak, hogy a házastársak formális bontópert indítsanak több tanácsi bérlakás megtar­tásáért. A Legfelsőbb Bíróság döntései Külföldi kölcsön a turistaúton A nagyvállalat főosztály- vezetője autóján külföldi tu- ristaútra ment. Bécsben a ko­csi hibás lett. A javításhoz szükséges valutával nem ren­delkezett, ezért előbb a bécsi autóklubhoz, majd a munka­adójával üzleti összeköttetés ben levő egyik vállalat veze­tőjéhez fordult, aki az össze­get rendelkezésére is bocsátot­ta. A pénzt később a főosz­tályvezető külföldi rokonai visszafizették. Hazatérése után a történteket nem jelentette, csak akkor ismerte el, amikor arról később a vállalatnál tu­domást szereztek. Emiatt fe­gyelmi eljárás indult ellene, és büntetésül főosztályvezető­helyettesi munkakörbe helyez­ték. A határozat terhére rótta, hogy megsértette a külföldi szervekkel és személyekkel való kapcsolatról szóló külke- res'.zielmi miniszteri rende­letben foglaltakat. A fegyelmi döntés hatályon kívül helyezéséért az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely azt megrovásra enyhí­tette. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és az eredeti fegyelmi büntetést hagyta jóvá. A határozat indokolása sze­rint a külkereskedelmi forga­lom növekedésével, a nemzet­közi munkamegosztásba való erőteljesebb bekapcsolódással fokozottabb mértékben együtt jár külföldi szervekkel és sze­mélyekkel való kapcsolatok lé­tesítése és szélesítése. Ennek Tíz nap rendeletéiből A szervezett akcióban épült vagy vásárolt, személyi tulaj­donban levő lakások forgal­mának egyes kérdéseiről szóló 1033/1975. (XII. 10.) Mt. h. sz. határozat módosítását és ki­egészítését az 1004/1978. (I. 18.) Mt. h. határozat tartalmazza, amely a Pénzügyi Közlöny 5. számában jelent meg. Ugyanitt található az ezzel kapcsolat­ban kiadott 4/1978. (II. 15.) PM—ÉVM—MüM. rendelkezés is. A pénzügyminiszter utasítá­sai és közleményei közül em­lítést érdemel a vám- és pénzügyőrség tagjainak képe­sítési rendszeréről szóló 1/1978. (PK. 5.) PM. sz. rende­leté, valamint a pénzügyi-gaz­dasági ellenőrzés szakágazato­kon alapuló vizsgálat szerve­zési rendjéről kiadott 304/1978. PM. Bev. Főig. közlemény. Irányelv jelent meg a kö­zépvezetői létszám megállapí­tására a KPM. felügyelete alá tartozó vállalatok és költség- vetési szervek részére a Köz­lekedési Értesítő 1. számában. A tűzvédelmi tanácsadó szervezet létrehozásáról és működéséről az Építésügyi Ér­tesítő 5. számában jelent meg közlemény. A felsőfokú technikusok ez évi üzemmérnöki kiegészítő képzéséről és a MÉM érde­keltségű ingatlanok jogi hely­zetének rendezéséről az Épí­tésügyi Értesítő 5. számában jelentek meg a sokakat érdek­lő közlemények. A szocialista munkaverseny- mozgalommal kapcsolatos szakszervezeti feladatokról a Kereskedelmi Értesítő 5. szá­mában jelent meg a SZOT el­nökségének határozata. során rendkívül fontos állami érdek fűződik ahhoz, hogy a magyar állampolgárok politi­kai, társadalmi és gazdasági rendünkkel összhangban álló magatartást tanúsítsanak. A főosztályvezető azonban nem a magyar külképviseleti szer­vekhez és nem is saját válla­lata bécsi kirendeltségéhez, ha­nem idegen szervekhez for­dult segítségért, holott mint régi gyakorlattal rendelkező külkereskedőnek, tudnia kel­lett, hogy az egyébként indo­kolt segítségkérésnek nem ez, a hatályos jogszabályokban előírt, a módja. A külkereskedemi miniszte­ri utasítás rendkívül szigorúan bírálja el a külföldiekkel lé­tesített és a munkáltató által nem engedélyezett magánkap­csolatokat, különösen, ha an­nak egyben anyagi kihatása is van — hangzik tovább a ha­tározat. — önmagában az a körülmény, hogy a munkáltató bizonyos esetekben engedé­lyezte magánkapcsolatok fel­vételét, nem jelenti azt, hogy ilyenek bármikor, kötetlenül, s a munkáltatói érdektől füg­getlenül létesíthetők. A mi-* niszteri rendelet tiltja a fő-* osztályvezető által tanúsított magatartást és egyebek közt úgy rendelkezik, hogy pénz­ajándékot, kölcsönt, minden esetben vissza kell utasítani. Ebben az esetben súlyosbító körülmény, hogy a kölcsönt nem az osztrák cég képviselő-* je ajánlotta fel, hanem a fő­osztályvezető kérte. Mint % vállalat vezető beosztású dol­gozója, magatartásával a kül­földiekkel való kapcsolattar­tás szabályait, s ezzel össze­függésben a vállalati fegyel- met is súlyosan megsértetted Az ilyen és hasonló eljárások — különösen főosztályvezetői beosztásban — a vállalati munka és a népgazdasági ér­dekek szempontjából rendkí­vül veszélyesek és a vállalat igazgatójának mindent meg kell tennie az ilyen veszélyek) kiküszöbölése érdekében. Ezért, a fegyelmi büntetés a vétség-' gél arányban álL Visszaperelték a nászajándékot Egy házaspár egy kislányt fogadott örökbe, felnevelte, kiházasította, majd amikor a fiataloknak lányuk született, a gyermeket magukhoz vették és 18 éves koráig nevelték. Ekkor ő is férjhez ment és a nevelőszülőktől 100 ezer fo­rintot, s különböző ingóságo­kat kapott. Az ifjú pár az összeg segítségével házat épí­tett és az idős házaspárt ma­gához vette. A viszony azon­ban csakhamar megromlott közöttük. Az öregek elköltöz­tek, megmaradt pénzükön há­zat vásároltak, majd a száz­ezer forint visszafizetéséért pert indítottak. A keresettel szemben a fia­talok azzal védekeztek, hogy az összeget nászajándékba kapták, mert a nevelőszülei így kívánták viszonozni a gazdaságukban férjhez mene­teléig ingyen végzett munkát. Hangoztatták: nem adtak okot arra, hogy az öregek el­költözzenek tőlük. A járásbí­róság a keresetet elutasította. Megállapította: a százezer fo­rint nászajándék volt. Ezt annál kevésbé lehet vissza­követelni, mert a nevelőszü­lőknek — saját kijelentésük szerint — megélhetési gond­juk nincs. Az ítéletet a me­gyei bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét íté­letet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárás­ra, valamint új határozat ho-j zatalára kötelezte. A százezer forint olyan je­lentős összeg, ami a szokásos mértékű nászajándék összegét meghaladja — hangzik a ha­tározat. Ezért elfogadható az idős házaspárnak az az állítá­sa: o pénzt későbbi gondozá­suk biztosítása reményében adták. Ezt megerősíti, hogy utána az ifjú pár házába köl­töztek. Közöttük tehát szóbeli tartási szerződés jött létre. Ez azonban ma már nem tudja betölteni rendeltetését, ezért indokolt úgy módosítani, hogy részükre megfelelő járadékot kell juttatni. Az összegszerű­ség megállapításánál azt kell eldönteni, hogy a kötelezett­ségek teljesítésének lehetősége kinek a hibájából kövekezett be. Amennyiben az öregek és a fiatalok egyaránt idézték elő ezt a helyzetet, akkor fi­gyelembe kell venni, hogy a ma már nyolcvanéves nevelő­szülőknek gondozásuk, ápo­lásuk érdekében esetleg ide­gen munkaerőt kell igénybe­venniük és ez mennyi költ­séggel jár. Ha. E. i megváltozott a perek tárgy szerinti megoszlása. Korábban az államigazgatási perek több mint fele lakásügyi határoza­tok megtámadása miatt indult — ez az arány ma alig egy- tized. Jórészt a személyi tu­lajdon körének, értékének gyarapodására vezethető visz- sza, hogy nőtt az adó- és il­letékkötelezettséget megállapí­tó határozatok, illetve az el­lenük pereskedők száma. Pest megyében, Esztergomban, Gyulán és Szekszárdon ezek alkotják az összes államigaz­gatási perek 80—90 százalékát. A felmérés során egyáltalán nem találkoztak születési, há­zassági, vagy halotti anya­könyvi bejegyzés megtagadá­sa, törlése, illetve a kiigazí­tás megtagadása miatti bíró­sági ügyekkel. Ami a bíróságok ítélkezési gyakorlatát illeti, eljárásuk megfelel a törvényes előírá­soknak, azt vizsgálják, hogy az államigazgatási határozat tartalma nem sért-e jogsza­bályt Pozitív tapasztalat a lakás­perekben : a bíróságok arra t$- I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents